Családi sztori kategória bejegyzései

Olivér fiam október óta óvodás. Minden hétköznap reggel (már ha nem beteg) én viszem oviba, haza viszont többnyire az apja hozza. Nem volt még olyan indok, amivel rá tudtam volna venni Apát a reggeli fuvaros szerepére. Egyszerűen irtózik a lehetőségtől, … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kisfiam ma kalózként ment oviba. Napokig gyártottuk a jelmezt a farsangra, igyekeztünk minél tökéletesebb tengeri haramiát alkotni. Olivérnek persze mindegy volt, mi lesz belőle, csak lehetőleg hozzátartozzon az imidzshez a csihi-puhi, kardozás, lövöldözés, egyszóval a fiús virtuskodás. Végül megegyeztünk, hogy … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Fiacskámat várom az ovi előterében, bámulok ki az ablakon, élvezem a zuhogó hó látványát. Nyugodt vagyok, mert Apa vár minket a kocsiban, így most nem én vezetek majd a korcsolyapályává vált úton. Mosolyogva tekintek végig a bejárat előtt sorakozó szánkógarmadán, … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Öcsémmel karattyolok telefonon, osztjuk egymást, mint mindig, de kivételesen csak vicceskedésből. Liza mászik rám, tépi a készüléket a kezemből és torkaszakadtából hisztizik, hogy ő is akar „teleponálni”. Tesóm ráér, így kéri, adjam oda a kiscsajnak a mobilt. – Helló Lizus! … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ismerőssel csacsogok telefonon, Liza közben az ágyon hempereg, ébredezik a délutáni alvásból. Mondom, mondom a véleményem az autós gyerekülésekről, közben a kiscsajt figyelem, a heves hengergőzésben csak nem kéne lefittyenni az ágyról! A következő pillanatban hercegnőm előkapja az egyik nagyujját, … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Tengeri ütközetet játszottunk a kádban. Olivér volt a nagy csatahajóval, én egy tutajszerű alkalmatossággal, Liza pedig egy apró motorcsónakkal. Harmadjára pörgettük végig a kedvenc Ben-Hur részünket, mintha gályákkal csatáznánk (hajó a láthatáron, támadásra felkészülni, támadási sebesség, ütközési sebesség, megcsáklyázni, elfoglalni, … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Karácsony táján napokig tervezgettük a találkozást főiskolai barátnőmmel. Mindig közbejött valami. Beteg lett, majd a háziorvosa felhívta a figyelmét a lejárt jogosítványára. Festett szőke drága barátnőm elképedve rebegtette pilláit a dátumot ujjaival böködő doki felé, mert hát az a nap … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ugye ismeritek ezt a dalt? … a szeretet lángja halványabban ég, de ha vigyázunk rá, nem alszik ki még… Ezzel a dallammal a fülemben ébredtem reggel, pedig évek óta nem hallottam már rádióban, tévében. Nem bírtam elhallgattatni a csilingelő zajt … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →