-
Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
- bdioda - Csőd! Csőd. Csőd?
- Jakab Katalin - Csőd! Csőd. Csőd?
- bdioda - Nivea Fitness Tour Eger – ahogy én láttam
- fitness eger - Nivea Fitness Tour Eger – ahogy én láttam
- Besenyi Mária - Névjegy
Archívum
- 2013. november
- 2013. július
- 2013. május
- 2013. április
- 2013. március
- 2013. február
- 2012. augusztus
- 2012. július
- 2012. június
- 2012. május
- 2012. április
- 2012. március
- 2012. február
- 2012. január
- 2011. december
- 2011. november
- 2011. október
- 2011. szeptember
- 2011. augusztus
- 2011. július
- 2011. május
- 2011. április
- 2011. március
- 2011. február
- 2011. január
- 2010. december
Kategóriák
Meta
2024. október h K s c p s v 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Én és a bojtos bogyók
Vagyok annyira vagány, hogy függönybojtot hordjak! – akár ez is lehetne a jelszavam, amikor kedvenc ékszereimet hordom, mert valójában tényleg nagyon hasonlítanak a függönyt összetartó díszekre. Őszintén, az sem érdekelne, ha Víg Orsi, a készítőjük, lakásdísznek és nem ékszernek szánta volna őket. Vidám, finom, nőies és bohém világot szimbolizálnak, egy olyan világot, amiben én jól érzem magam!
Csipke helyett bogyók!
Tavasszal ismertem meg az egri Víg Orsi különleges horgolt ékszereit egy rendezvényen. Korábban telefonon beszéltünk és említette, mivel foglalkozik. Én a nagymamám horgolt terítőire asszociáltam és el sem tudtam képzelni, hogyan mutathatnak a csipkeminták fülbevalón, vagy nyakláncon. Visszagondolva vicces, mennyire el voltam tájolva! Orsi alkotásai csodás szín kavalkádban sorakoztak az asztalon, gömbök, bogyók mindenütt. Vidám, nőies, friss hangulata volt minden ékszernek, sehol sem terjengett „nagyis levendulaszag”…
Első „lamúr”
Az egyik láncot azonnal kiszúrtam magamnak, világoskék gömböcske rózsaszín bojttal, hosszú láncon – izgalmas. Én nem öltözködöm bevállalósan, sokszor inkább vagyok a kényelem, mint a dizájn híve (mert a kettő kombinációja még okoz némi gondot, de dolgozom rajta), most mégsem haboztam magamra ölteni egy olyan ékszert, amit még sosem láttam máson. Tetszett, hogy új láncom ment a lapos kiscipőmhöz és laza felsőmhöz is, ugyanakkor hosszú V-formája a megfelelő területekre vonzotta beszélgetőpartnereim tekintetét (képzeletben mínusz öt kiló). A gyerekeim remekül eljátszottak vele az orvosi váróban, a hímnemű barátok pedig sorra kérték, hadd’ foghassák meg (az ékszert!!! ), mert a különleges textúrája vonzza a kezeket. A következő hetekben le se szakadt rólam a Bojtocska (mert így hívják egyébként), így muszáj voltam beszerezni Orsitól még egyet lila-türkiz színben, egy bogyó-gyűrűvel megtoldva.
Egyedi, akárcsak Én, vagy Te!
Az ember néha belebolondul egy-egy ruhadarabba, ékszerbe, aztán egy idő után úgy illan el a szerelem, ahogy jött. Nos, én remekül megvagyok a bogyócskáimmal, kapcsolatunk tartósnak tűnik . A ruhatáram folyamatosan változik az évszaknak megfelelően, és bár szándékomban áll tovább bővíteni a bogyó-gyűjteményem, így is remekül kiegészít a jelenlegi készlet is. Más ékszerekkel is remekül kombinálhatók egyébként!
Orsi művei könnyen felismerhetők, saját stílusjegyekkel rendelkeznek, ugyanakkor a kézi technika révén minden darab egyedi, és egy icipicit más. Valódi –most menő kifejezéssel élve- dizájner alkotásokról van szó, csak épp kézműves áron! (Egy rendezvényen nemrég olyan papírcsíkokból készült tervezői(!) ékszertől kellett volna elájulnom, amiért majd’ harminc ezret kértek. Az alkotó nem örült a „mi lesz, ha kezet mosok” kérdésnek, de nem is baj, mi nem lettünk „egymásnak teremtve”, az ő ékszerei nyilván művészi alkotások, amit vitrinben kell tartani. Én viszont nem bírom az ékszernek álcázott szobrokat, a pénztárcámról nem is beszélve).
Orsi az egyedi igényeket is figyelembe veszi, nem ragaszkodik mereven az általa megálmodott színösszeállításokhoz, így készült nekem is egy csodás karkötő, ami olyan Diás (vagy DiÓdás ?). Ilyen: katt. Az engem leginkább tükröző ékszer az öltözékemnek olyan, mint ételnek a fűszer. (Ezt a bölcseletet új szokásom, divatrendezvényekre járás során ötlöttem ki.) Én bogyókkal fűszerezek, és ahogy látom Orsi egyre ötletesebb, változatosabb alkotásait, lesz még miből válogatnom!
Kategória: Csiniségek, Nincs kategorizálva
Címke: bojtocska, horgolt ékszer, VígArt
Hozzászólás most!
Billegős száguldás – agy kikapcs, mellékvese be!
Totális idegrendszeri kipurcanással érkeztem Mátrafüredre. Fáradt elmémre tökéletes bizonyosság volt az út, aminek néhány hosszú percében képtelen voltam megelőzni egy betonkeverőt, mert a legtávolabbi szembejövő autó láttán is összerándult a gyomrom, holott sosem kaptam meg korábban az óvatoskodó sofőr jelzőt. A Hegyi Sportok Bázisa volt az úti cél, hogy kipróbáljak valami extrémet, újat és kikapcsolót, a segway-t.
A buszmegállónál, a falu közepén hatalmas betűk hirdetik a Bázist, én mégis voltam olyan bamba, hogy többször elmentem mellette. Akkor vettem észre, mikor már majd a szélvédőmön köszöntek be a betűk, majdnem szó szerint… A Bázis munkatársai kedvesen fogadtak, ahogyan azt a tizenegy másik extrémre vágyót, akikkel közös túrára készültem. Családok, párok, barátok voltak a csapatban, az pedig, hogy 10-12 éves forma gyerekek is bukósisakot próbálgatva készültek az élményre, megnyugtatott. Ha ők meg tudják csinálni, én is. (Később rájöttem, ez az egyensúlyozós csodamasina valahogy jobban engedelmeskedik nekik, mint a felnőtteknek.)
Kényelmes papír-puffokon ülve hallgattuk a masinák működési elvét, én már ekkor túl voltam az első sikerélményen: meg sem rogyott alattam a papír ülőke, tuti hatott valamit a tegnapi vacsora-önuralom…
Oktatónk, István szenzációs figura, remek előadó. Minden részletet úgy magyarázott el a kütyükről, hogy a hülye is megértette volna, mégsem sértődik meg, ugyanis a szemléletes előadás üdítő humorba volt ágyazva. Értettem én, felfogtam azonnal, hogy a súlypontom áthelyezésével kell majd mozgásra bírnom a segway-t, mégis valódi pánikot éreztem, mielőtt a billegős masinára felléptem. Nem attól féltem, hogy nem tudom megtanulni, még csak attól sem, hogy azonnal esek vele egyet, hanem attól, hogy azok a tíz év forma kölykök sokkal ügyesebbek lesznek, én meg égek majd, mint valami városi nebáncsvirág, aki valamilyen fura indíttatástól fogva extrém sportolni akar… A félelmem alaptalannak bizonyult, pár perc múlva vagányan tekeregtem jobbra-balra a tanulópályán újdonsült „hátasommal” (tény azonban, hogy a gyerekek ugyanilyen ügyesen tepertek).
A tanulókörök után a faluban szlalomoztunk, élveztük a helyettünk is egyensúlyozó gépeket, amikkel száguldani kétség kívül könnyebb volt, mint lassan menni, netán megállni. Aztán azt is csak-csak megtanultuk. A legizgalmasabb rész egy meredek lejtő volt, aminek a tetején még igencsak hevesen vert a szívem, de a lassulás, megállás feladatának helyes abszolválása igazi katarzis élményt adott.
Bemerészkedtünk a terepre, azaz az erdős részre is, hiszem mégiscsak terepsegway-ezni mentünk, itt minden kis bukkanó adrenalin emelkedést okozott nálam, főleg azután, hogy egyik fiatal társam „sikeresen fikkantott” egyet a kütyüvel, mert helytelenül mérte be a távolságot gépe és egy hatalmas fatörzs között. A hiba szerencsére nem volt végzetes, kutya baja sem lett a fiatalembernek, lelkesen felpattant azzal az arckifejezéssel, hogy „jöhet még egy menet”.
Kitérőt is tettünk –gyalog- a helyi kilátóba, gyönyörködtünk a festői Mátrában és túravezetőnktől olyan érdekességeket is meghallgattunk, amik még nekem, tősgyökeres heves megyeinek is újnak számítottak.
A Hegyi Sportok Bázisához érkeztünk a Bohém-túra végén és mindannyian sajnáltuk, hogy vége a másfél órás murinak. Szinte mindenki a következő menteket, további túrákat kezdett el gondolatban szervezni és biztos vagyok benne, hogy többen már meg is valósították azokat. Én is elhatároztam, hogy visszatérek a bázisra, méghozzá többedmagammal. A családom eldobja az agyát, ha leszervezek egy itt eltöltendő extrém hétvégét! Én pedig a mountaincart-ot próbálom ki legközelebb, és az is biztos, hogy nem most álltam utoljára segway-en! Még egy névre szóló kártyát is kaptam, ami bizonyítja, elsajátítottam az elektromos paripa használatát, ez valódi büszkeséggel tölt el.
Egyébként a Heves Megyei Tükör című lapban a napokban egy kupon is megjelent, amivel igen komoly kedvezményt lehet igénybe venni, érdemes kinyiszálni és beváltani, ha egy igazán kikapcsoló élményre vágyunk! Apropó, kikapcsolódás! Alig volt kedvem hazamenni… a vadregényes mátrai környezet, az vendégközpontú kiszolgálás, a munkatársak profizmusa, a minden napi gondot feledtető adrenalin löket… mintha külföldre mentem volna nyaralni, több százezerből… mégis hazaértem egy óra alatt és már nem gatyáztam, amikor előttem egy aratókombájn totyogott.
Kategória: Nincs kategorizálva
Hozzászólás most!
Happy birthday…ballagás
A ballagás marhára fárasztó procedúra, elég lenne a szerenádos, majd ajándékozós rész mindenkinek, viszont szuper, hogy hamarabb megkapod négyéves fáradozásod jutalmát, mint, hogy elvágnak az érettségin – ezt a bölcseletet kb. tizenöt éve alkottam meg.
Tegnap meg is állapítottam egy újabbat: az iskolaigazgatók számára nem előírás a szónoklattan vizsga, különben egy sem kapott volna diri-státuszt, az fix…
Mindegy, egy időre ballagás a családban kipipálva, a gyerekeim nem tettek magukban, sem másban különösebb kárt (ami kész csoda) az ünnepség alatt, utána pedig a családi összeröffenés remek volt. Mint egy kerek évfordulós szülinap. Egy ponton a gyerekeim el is kezdték énekelni a Happy birthday c. nagysikerűt. Ők valahogy még nem értik, mi az a ballagás, pedig igyekeztem a magyarázattal, elhihetitek. (A 4 éves fiam reggel azon aggódott, hogy ha elkésünk, imádott unokatesója, Lili úgy elballag, hogy utol sem érjük soha.)
Szóval, mindent egybevetve túl vagyunk a ballagáson és rettegünk, hogy hamarabb lesz a családban esküvő, mint egy újabb ballagás. Az előbbi ugyanis kicsit hosszabb, ha templomi rész is lesz. A gyerekeink majd csak viselkednek valahogy, de mi felnőttek?! Ha jól emlékszem, a legutóbbi ilyen alkalmon hullámokban röhögött az egész templom…
Kategória: Családi sztori
Hozzászólás most!
Nem csak a ruha teszi… de azért van a méretemben?!
Csömör Boglárka Laarka fiatal divattervező, stílustanácsadó. A közönség nem csak hazai, de nemzetközi szinten is találkozhatott már a munkáival. Saját márkáját 2008-ban indította Laarka néven. Nemrég alkalmam volt vele megismerkedni Egerben, az Életillatban. Olyan sok kérdés jutott eszembe, hogy nem fért egy bejegyzésbe. Ez a Laarka-zaklató kérdéssor 2. (Az elsőt itt találod.)
Mit tapasztalsz, az öltözködés területén mi az, amivel a leginkább bajban vannak a nők? Én már a fazonoknál, méreteknél is képes vagyok elbukni…
Magyarországon a divat is fáziskésében van. Természetesen nem kötelező követni a divatot napról napra, de ha valaki divatosnak gondolja magát, miközben egy már 7, vagy 8 éve divatjamúlt ruhadarabot visel, akkor az illető illúzióban van. Ugyanakkor egy szűkebb közösségben, ha mindenki hasonlóan öltözködik – függetlenül a világban tapasztalható trendektől – az a stílus abban a közösségben divatos. Magyarország is egy ilyen közösség, az aktuális trendektől jó pár évvel el van maradva, ha a nagy egészet nézzük. Például a hipszter divat most kezd elterjedni az országban, nyugaton meg már bőven kifutóban van. De az országon belül ez a lemaradás nem érzékelhető, mert ebből az emberek nem csinálnak ügyet. Az a divat, ami éppen van.
Számtalanszor álltam már tükör előtt egy jó ruciban, megfelelő cipő, vagy táska nélkül és tartottam sokáig úgy blúzt a szekrényben, hogy sosem volt hozzá megfelelő szoknyám. Hogyan lehet ezeket a –pénztárca gyilkos- bakikat kiküszöbölni? Segíthet ebben is egy stílustanácsadás, ad a logikus vásárláshoz is mankót?
Természetesen. Amennyiben ismered a tested, fazonokat, a színeket, amik jól állnak és tudatosan, célirányosan mész majd be egy boltba, akkor tökéletesen tudni fogod, mi az, amire szükséged van. A lényeg a tudatosság.
Nagyon népszerűek az „átváltoztatjuk” típusú műsorok, programok. A hölgyeket szakemberek szépen átvarázsolják, mindenki boldog, majd hazamennek, és másnap reggel kezdődik az újabb „mit vegyek fel” dilemma. A stílustanácsadás azonban tanulást is jelent, kérdés, tudják alkalmazni a hölgyek? Milyen visszajelzéseket kapsz a munkád eredményéről?
Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Ha a stílustanácsadást jól végzik, akkor az nem egy alkalmi pillanat, amiben az ügyfél ideig óráig jól mutat és jól is érzi magát a ruhában. A szakember hosszútávon ad egy mankót az embernek, amire sokáig támaszkodhat. Ez a munka nem azt jelenti, hogy felöltöztetünk valakit, hanem felvértezzük az ügyfelet egy stabil tudással és döntésképességgel. Ezek segítségével a legnagyobb magabiztossággal választja ki az öltözékét, helynek és alkalomnak megfelelően.
Az Életillat Páholyban is bátorítottátok a hallgatóságot arra, merjenek hazai tervezők ruhái közül válogatni. Ezek a ruhák elérhetők általában nagyobb méretekben? Jól állhatnak egyáltalán olyan hölgyeken, akik nem modell alkatúak?
Magyarországon kevés a modell alkatú nő, ami szerintem egyáltalán nem baj, mert ha ez így lenne az uniformizáltságot, egyhangúságot eredményezne. Külső és belső önismeretre illetve önszeretetre van szükség. Mindenkinek szüksége van egy alap ruhatárra testalkattól függetlenül (én ezt 16 darabban állítottam össze) ezek mellé jól jöhet pár dizájner darab. Nem kell sok, csak pár olyan, ami nagyon jól jellemez.
Ezeket az egyedi ruhákat szerintem be lehet szerezni a kívánt méretben. Ez vagy a boltban történik, az üzletvezető segítségével, aki leadja a rendelést a méretre, vagy a tervező személyes megkeresésével. Velem is előfordult már olyan, hogy egy vásárlómnak megtetszett egy ruhám, de nem volt a méretében ezért külön az ő kérésére készíttettem számára megfelelőt.
Jó ideje azt gondolom és azt vallom, hogy felesleges túlköltekezni és felhalmozni. Nem értek egyet a „fogyassz, vásárolj, költs, majd dobd el és vegyél új dolgot magadnak” életstílussal. Azt gondolom, hogy az ember legyen mindig tudatos, azzal kapcsolatban, hogy mit akar, mire van szüksége mondjuk a ruhatárában. Ne vásároljon tucatszámra egyforma ruhadarabokat. Ehelyett vásároljon keveset, de jó minőségű ruhákat, melyeket jól átgondoltan válogat össze.
Az intelligencia szexi, a jó kommunikáció izgató! Ha friss vagy és energikus az már magában is olyan vonzalomfaktor, amik a külsődet csak még jobbá teheti.
Ha valaki harmóniában él, főleg önmagával, az kívülről is látszik, sugárzik – ezt lehet érezni a Te jelenlétedben is. Mi a titkod, milyen filozófia szerint élsz?
Sokat dolgoztam magamon, mire ezt az állapotot elértem. Az ember sokszor kerül hullámvölgybe élete során. Nagyon fontos tanulni az ilyen rossz időszakokból, mert ezek a legjobb alkalmak arra, hogy az ember megismerje önmagát, vágyait, hibáit. Én a nehézségekben mindig a lehetőséget láttam a fejlődésre. Akkor is, ha épp nagyon rosszul éreztem magam. De a végeredmény engem igazol, mindig erősebben és több tapasztalattal jöttem ki ezekből a szituációkból.
Köszönet Laarkának a kedvességéért!
Kategória: Csiniségek, Nincs kategorizálva
Hozzászólás most!
Jelentés a „boxutcából”
Mi volt a legjobb a Junior Expo-n? – kérdezte tőlem valaki a minap. Nem kellett sokat gondolkodom, rávágtam: az, hogy rengeteg jó emberrel ismerkedtem meg. (Na jó, a fogalmazás pontosan úgy hangzott, hogy jó arcokkal, de ez a lényegen nem sokat változtat, ugye?!)
Kemény munka volt, alig vártam, hogy túl legyek rajta és végre nyugodtan alhassak, ne riadjak fel éjjelente elfelejtett teendők, sorakozó csinálnivalók miatt aggódva. Heteken át ismerkedtem a leendő kiállítókkal, már sokan a szervezés során nagyon szimpatikusak voltak, másoknak pedig a cégük, tevékenységük keltett bennem érdeklődést. Abban biztos voltam, mindenki komolyan készül a rendezvényre, így ahogy közeledett az a két expós nap, egyre izgatottabb lettem, ki mivel fog előrukkolni…
Szerda éjjel építették az expó területét a hozzáértő fiúk (köszönet nekik, mert profik és türelmesek voltak). Érdekes volt, ahogy az Agria Park termeiben a nagy ürességből falak, bokszok lesznek, kezdett feléledni az egész. Másnap megjelentek az első kiállítók, a telefonhangokhoz szép lassan társultak az arcok is a fejemben. Az emberek még a vártnál is kedvesebbek, nyitottabbak voltak és legfőképpen türelmesebbek – nagyon hálás vagyok nekik ezért.
Péntek reggelre megteltek a standok, csak ámultam, milyen ötletes megoldások születtek, mennyire színes a paletta. Az egyik kiállítónál varrás, a másiknál tojásfestés, itt egészségügyi mérések (és ultracsini nővérkék), amott önjáró kütyük, majd álom gyerekszoba, animáció… folytathatnám a sort, de betelne az oldalam. Mindenhol találtam valami izgalmasat, ami miatt ellettem volna ott egy darabig – de futnom kellett tovább. Egyedül a szegedi Zalehy-s srácokra orroltam egy kicsit, mert késtek. Mint valami dorgáló óvónéni, hívogattam őket, mikor jönnek már?! Estére megbocsátottam nekik, de erről majd később…
A péntek és a szombat számomra hajtás, problémamegoldás volt és csak azt sajnálom, nem tudtam a kiállítókkal többet foglalkozni, beszélgetni. Megható volt, és sosem felejtem el, milyen sok vállalkozó figyelt oda rám, hol egy kis vizet, üdítőt, hol egy-egy falat ennivalót adtak a kezembe, humorral lelkesítettek (ezért külön puszi Vágó Adrinak és Rajnai –Varázsló- Richárdnak), mert látták, hogy csak rohangálok, mint pók a falon egész nap. A szervezésben részt vevő kollégáim előtt is le a kalappal, mindenki kitett magáért, büszke vagyok rájuk (főként a fiatal segítőkre, akik adott esetben jobban feltalálták magukat, mint én tettem volna).
Péntek este gazdára találtak a szakmai díjak. Két egri cég is dobogós lett (NKR Company és Mezei Airconditional Kft.), ami nagyon nagy dolog a komoly mezőnyben! Fejérdy Zsófi, a Promobox vezetője meghatódott az első díj átvételekor, de még ebben a felemelő helyzetben is el tudta ismételni a köszönő beszédét angolul az est külföldi vendégeinek kedvéért.
A kötetlenebb folytatás számomra újabb kellemes ismeretséget hozott, a Zalehy-s fiúkkal összebarátkoztunk és a fogadás után is folytattuk világmegváltó üzleti megbeszélésünket. Ezen az estén még egy bíborosnyi figyelmet is sikerült begyűjtenem, amikor valaki véletlenül kirúgta alólam a műanyag széket. Csini alkalmi rucimban alig bírtam felkászálódni az asztal alól, na meg a röhögéstől…
A honlapunkat készítő Bajusz Veronika (SIBA-Tech Kft.) és kollégái örökre a szívembe lopták magukat a kedvességükkel, önzetlen segítségükkel – még ezen a két napon is dolgoztak velünk. A színpadi fellépők is szuperek voltak, ők is komolyan odatették magukat, csak dicséreteket hallottam a produkciókról. A különdíjasok elismerése felemelő volt, bár én osztottam volna több díjat is (mondjuk úgy kb. mindenkinek egyet… vagy kettőt).
Visszavárom új barátaimat Egerbe. Szeretnék még velük beszélgetni, borozni, lazulni. Nagyon büszke vagyok, hogy megismerhettem Őket, köszönet mindenért…
Berta Dia
Kategória: Nincs kategorizálva, Okoskodós-megmondós
Hozzászólás most!
„Neked ez áll jól és kész!” – avagy hogyan dolgozik a stílustanácsadó?
Nemrég alkalmam volt találkozni Csömör Boglárka Laarka divattervezővel, az Életillat stílustanácsadó szakemberével. Azt hittem a divatvilág szakemberei minimum sznobok, vagy kényeskedők, netán flegmák is egy picit (és bocs az előítéletért minden érintettől), de Laarka maga a megtestesült kedvesség, nyitottság. Nem vette zokon, hogy megkérdeztem, miért fekete ruhát választott aznap (istenien mutatott benne, de valahogy azt vártam egy divattervezőtől, hogy olyat hordjon, amit én sosem vennék fel – még egy előítélet…). Azt mondta, olyan kedve volt aznap és kész. Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, kérdeznék még tőle többet is. Aztán adódott az alkalom…
Az Életillat Stílustanácsadás felhívásában az „egyéniségedhez legjobban passzoló” szlogenről olvashatunk, ami sejteti, hogy nem csak a testünkre kell szabni az öltözéket. Hogyan tud segíteni egy stílustanácsadó szakember az egyéniségünk kifejezésében?
A stílusos öltözködést nehéz definiálni. Egyrészt a világ változásai, másrészt az eltérő kultúrák miatt. Nem lehet egységes és mindig érvényes szabályokat írni a stílust illetően. Számos olyan esettel találkozunk, amikor a legnagyobb tervezők rúgják fel ezeket a szabályokat és a végeredmény mégis hiteles és egységes.
A stílustanácsadás szó hallatán az ember általában arra gondol, hogy egy szakértő megmondja neki, hogy mi az a ruha, fazon és szín, ami a külsejéhez a legjobban illik. A „külső” kifejezésen nagy hangsúly van. Az, hogy valakin jól áll egy ruha, az nem feltétlen jelenti azt, hogy az illető tudja is azt viselni. Ehhez az kell, hogy a ruha a személyiséghez is passzoljon, ne csak a testhez.
Öltözhet valaki úgy, mint Lady Gaga, jól is állhatnak rajta azok a ruhák, a smink is jó lehet, stb., de ha nincs meg hozzá a kellő karizmája, kisugárzása, személyisége, akkor ezek a ruhák felfalják őt. Inkább ciki lesz az összhatás.
A stílustanácsadás a személyiség feltárásánál kezdődik. Ezt egy két hosszabb beszélgetéssel lehet megoldani. Ha ez megvan, akkor az adott személyiséget szem előtt tartva meg lehet keresni azokat a stílusjegyeket, amik illenek az ügyfélhez. Ezek a stílusjegyek lehetnek egy kalap, egy mandzsettagomb, egy rúzs, vagy egy ing; valami, ami annak az embernek a sajátja, és ami megkülönbözteti őt a többi embertől.
A megkülönböztetés nem minden esetben jelent egyet a feltűnővel, csak akkor, ha az illető személyisége elég markáns ahhoz, hogy egy feltűnő megjelenést is hitelesen tálaljon.
A stílustanácsadó tulajdonképpen egy önismeret-tréner is? Hogyan zajlik az a folyamat, amikor rávezetsz valakit, hogy milyen stílusjegyek tükrözik őt leginkább?
Nálam ez úgy zajlik, hogy világosan megmondom, hogy „neked ez és ez áll jól…és kész” . De viccet félre téve, a válasz igen. A stílustanácsadónak fontos rávezetnie az ügyfelet arra, hogy ki is ő valójában. Azonban tudni kell, hogy nem lehetséges kitalálni azt, hogy milyen legyen az illető személyisége is, mert az hozott anyag. A stílustanácsadó minden pszichológusi képességének bevetése mellett alapvetően tanácsot ad.
A ruházatra koncentrál a stílustanácsadás, vagy kitér a frizurára, sminkre, kiegészítőkre is?
Ruházatra és kiegészítőkre. Más tanácsadók szeretnek a frizurára és sminkre is kitérni, de én ezt meghagyom a szakembereknek.
Szinte mindenki vett már meg olyan ruhadarabot, ami abban a pillanatban nagyon tetszik, majd végül sosem kerül ki a szekrényből, mert valójában „nem én vagyok” kategória. Egy stílustanácsadó arra koncentrál, hogy mit vegyen fel (és meg) az alany, vagy arra is, mit ne?
Ez egy nagyon jó kérdés, velem is előfordult már ilyen. Sokszor a vásárlási láz hatása alatt meggyengül az ítélőképességünk. Maga a vásárlás folyamata ugyanolyan érzékkielégítés lehet, (és ez most durva példa lesz) mint a dohányzás vagy az alkohol. És ahogy az alkohol befolyásoltsága alatt nem tudunk józanul ítélni, úgy a vásárlási lázban égve sem tudunk helyesen dönteni, csak azt érezzük: KELL! Ezt a jelenséget nem a stílustanácsadó szünteti meg, ez teljesen személyfüggő. Amit tehetünk, az az, hogy megtanítjuk az ügyfélnek hogy személyiségéhez és alakjához milyen színek, sziluettek és azok arányai illenek. Megtanítjuk azt is, hogy milyen arányokban vegyítse ezeket az elemeket.
Folyt.köv. hamarosan!
Kategória: Csiniségek, Nincs kategorizálva
Címke: divat, Életillat, Laarka, stílustanácsadó
Hozzászólás most!
Ha jól vagyok, szép vagyok – ha szép vagyok, jól vagyok
Beszippantott a divatvilág. Legutóbb, az Életillat Páholyon olyan jól éreztem magam, hogy elkezdett érdekelni ez a közeg, az abban dolgozó emberek, az őket mozgató motiváció. Izgalmas egy olyan világot megismerni, ami a hétköznapi anyukától először távolállónak tűnik, aztán kiderül, hogy mégsem. A divat, a stílus nemcsak lehet, de kell, hogy az életem része legyen, mert segít megtalálni és jól érezni magam, de nem egyenlő a „divatmacasággal”. Erre jutottam akkor is, amikor Szeles Anitával, az egri Életillat – Magyar Divattervezők Boltja házigazdájával beszélgettem.
Életillat, azt sugallja, itt többről van szó, mint egyszerű butikról, ruhákról és vizuális hatásról. Mi mindent rejt az elnevezés?
Az életillat egy apró virágú bokros növény, életfűnek is nevezik, mert gyógyítanak vele. A párhuzam a virág és a bolt között az, hogy mi is „gyógyítunk” végeredményben, hiszen az, aki felismeri, megtalálja a stílusát és tudatos vásárlóvá válik, magabiztosabb lesz, így jobban fogja magát érezni. Az életillat szó nekem az élet sava-borsát jelenti, az adott pillanatot, az abban rejlő szépséget. Nem csak egy bolt vagyunk, hanem inkább egy hozzáállást, egy szemléletmódot próbálunk átadni: figyelj magadra, találd meg a saját stílusod, merj egyedi lenni, keresd a magyar divattervezők termékeit – hiszen vannak olyan jók, mint a külföldiek, sőt minőséget és egyediséget nyújtanak!
Eger eddig nem épp a divatéletéről volt híres, de az egyik rendezvényeteken magam is tapasztaltam, hogy igenis van divatéhes közönség és főleg igény egy hazai tervezőkkel együttműködő boltra. Miért Egerbe álmodtad meg az Életillatot, mi sejttette Veled azt, hogy itt megtalálod ennek a stílusnak az otthonát?
Egerben nőttem fel. Mindig is nagyon szerettem ezt a várost és mindig is a legszebbnek tartottam. Amikor tervezgettem ezt a boltot, Eger belvárosát láttam magam előtt: egy ilyen különleges kis dizájner üzlet csak egy különlegesen szép helyen lehet. Bíztam benne, Egerben is megvan a minőségre, az egyedire vágyó közönség, akik már unják az olasz és kínai tömegtermékeket és nem mindenképpen utaznak fel Budapestre öltözködni.
Hány hazai tervező munkáit vonultatja fel az Életillat? Mi alapján válogatod ki az épp aktuális kínálatot? Hogyan dől el, kinek a munkái adnak alapot az Életillat Stílushoz?
Több, mint 15 hazai divattervező munkái találhatóak meg a boltban. Próbálok úgy válogatni, hogy mindenféle stílusú ember megtalálja benne a magáét, ezért is láthatsz itt sportosabb kényelmesebb, ugyanakkor elegánsabb, bonyolultabb technikával készült ruhákat is. Ékszereket is „gyűjtögetek”, keresem a minél különlegesebb, egyedi ékszereket. Találsz nálunk antik ezüstből, ezüstből, de plasztikból, üvegből készült munkákat is, láthatod, mennyi fantázia szorult ezekbe a csodálatos anyagokba! Semmiből sincs sok, épp ezért nem fog szembejönni az utcán. Minden tervező más-más stílust képvisel. Így van ez a táskáknál is: láthatod itt Lengyel Zsuzsi hihetetlenül jól variálható, merész színekben pompázó bőr táskáit, de itt vannak Takács Judit szolidabb színvilágú, klasszikusabb fazonú, igen nőies bőrtáskái is.
Ha valaki betér a boltba, milyen különbségeket tapasztal más üzletekhez képest? Mitől más az Életillatban vásárolni?
Próbáltuk nagyon otthonossá tenni az üzletbelsőt, olyan hangulatúvá, hogy az ember szeressen bent lenni. Az arculatban látható magyaros motívumok a benti falon is feltűnnek. Ezen kívül nagyon fontos a kiszolgálás. Kollégám is és én is arra törekszünk, hogy mindenki a maximális figyelmet és segítséget kapja öltözéke kiválasztásakor sőt, igény szerint kisebb igazításokat is elvégzünk a ruhákon.
Az Életillat apropóján programokat is szerveztek. Sokan a legutóbbi Életillat Páholy esten ismerkedtek meg először az általatok képviselt stílussal és több izgalmas hazai tervezővel, folytatjátok a sorozatot?
Egyik feladatunknak tekintjük a hazai tervezők bemutatását, megismertetését a közönséggel. Ezért találtuk ki a Páholyt, ahol egy kellemes, vidám borozgatós, eszegetős este keretében találkozhatnak az érdeklődők a tervezőkkel, beszélgethetnek velük, így közelebb kerülhetnek a termékekhez is. Az első Életillat Páholyon teltház volt, örömmel láttam, hogy a közönség mennyire jól érzi magát és a tervezők is örülnek az elismerésnek, van igény az ilyen „csajos” eseményekre, ahol a stílus és a divat áll a középpontban. A következő Életillat Páholyon három, szintén nagyon tehetséges tervező mutatkozik be: Sarkadi Fanni Ooh my deer márkájával egy önálló divatbemutató keretében ismerkedhetünk meg. Itt lesz a Bigyó művek megálmodója Garamvölgyi Gerda színes-kedves üvegékszereivel és Takács Judit, igazán nőies, különleges színvilágú bőrtáskáival. Nagyon szeretnénk hagyományt teremteni ezekkel az estekkel, és rendszeresen bemutatni magyar tervezőket.
Stílustanácsadás programsorozatot is szerveztek, ráadásul nem is akármilyen szakemberekkel. Hogyan sikerült Egerbe csábítani Őket és miben segítenek a résztvevő hölgyeknek, ez egy átváltoztató show? Nem, nem átváltoztató show-ról van szó. Itt nem csupán felöltöztetnek arra a napra, de olyan tanácsokkal látnak el, amiket azután mindig fel tudsz használni, tudatos vásárlóvá tesznek, nem lesz tele a szekrényed felesleges dolgokkal. Nem csupán elkészítik tökéletesen a sminkedet, a frizurádat, hanem meg is tanítják, hogyan készítsd el magadnak. Csapatunk profi szakemberekből áll, akiknek a szakmájuk az életük, nagyon szívesen jönnek, mert imádnak tanítani. Szeretnék megmutatni, hogy milyen jó érzés, amikor rájössz, mi is áll jól neked igazán, magabiztossá, kiegyensúlyozottá válsz, mert tudod, hogy a megjelenésed tökéletes. Ma már ez a tudás nélkülözhetetlen.
Következő Életillat Páholy:
2013. április 23. 19 óra, Zsálya Bisztró
Kategória: Csiniségek, Nincs kategorizálva
Hozzászólás most!
Illatfelhőben
Tegnap csajos rendezvényen voltam. Izgatott, mit hoz ki Szeles Anita az Életillat Páholyból, milyen lesz a hangulata egy ilyen, divatbemutatós, tervezőkkel ismerkedős estnek. Egyedül mentem, így alakult most. Anyám, mintha a Szex és New York filmkockáiba csöppentem volna! Őszintén, én azt hittem, ez a „fíling” legközelebb a fővárosban, még inkább Rómában, Párizsban, az Almában érezhető. Tévedés, Egernek divatvadász közönsége, saját tervezői és divatkülöncei vannak!
Az érkezésem – hozzám híven- némi „cikivel indult, mert mindenki más csapatosan jött (nem is tudom, mit vártam, mi csajok többnyire még budira sem megyünk egyedül, nemhogy egy divatestre…), így a pincér kedvesen az üres 6 fős, szabad asztalhoz küldött. Szerencsémre volt még egy vagány nő Egerben, aki társaság híján is képes volt eljönni, így nemsokára intenzíven beszélgethettem divatbolond nyelvész asztaltársammal (ezúton üzenem neki, bánom, hogy nem kértem el a számát, szívesen csacsognék vele még).
A ruhák látványosak, színesek, gyönyörűek voltak. A tervezők izgalmas, érdekes személyiségeknek bizonyultak, többet is hallgattam volna belőlük. Antal Anett remek konferanszié volt, amellett, hogy most is csodásan nézett ki (gondoltam is magamban néhány kihívóbb darab láttán, hogy basszus, ilyet hordanék, ha Antal Anett-testben ébrednék – eccercsak). A bemutató alatt többször éreztem úgy, mintha a gyerek-cumiztatás közbeni Fashion TV- bámulás hirtelen valósággá válna és kinyújtva a kezem, megérinthetem a piszkafa modellek lendülő ruháját. Aztán csak akadt a darabok között olyan is, amit simán elképzeltem magamon (igaz, a bibi abban van, hogy max. az Életillat Páholy következő rendezvényén tudnék benne billegni /a boltba menet hülyén néznék ki ilyenben/ – a ruhához alkalmat kell keresni, ennek nem fordítva kellene lennie?!).
A puha, rózsaszín érzés csak fokozódott, amikor az előtérben gratuláltam az este fehér-aranyba öltözött egri tervezőjének, aki mellesleg férfi, és ahogy gesztikulálva magyarázta, milyen izgalmas empire fazonú ruhát álmodna nekem, tudtam, most már nincs mese, Carrie Bradshaw tuti belép az ajtón… Végül nem Sarah Jessica Parker lépett oda hozzám, de majdnem. Csömör Boglárka, a Larkaa márka megálmodója keveredett oda. Az a lány csupa bűbáj, kellem és kedvesség, sugárzóan pozitív jelenség – és ha bárkitől a világon stílus tanácsadást kérnék, az csak Ő lenne (azzal is foglalkozik egyébként). Képzeljétek, megkérdezte, milyen életmódot folytatok, vagy milyen krémet használok! Én! Megdicsért egy szupercsinos divattervező! Engem, a gyes után épphogy nőiességéhez visszataláló anyukát. Ezen a ponton úgy éreztem, rózsaszín felhőn ülök, lebegek, nincs egy gramm leadnivaló súlyom, takarnivaló ráncom, és egyáltalán pont jó vagyok. Én vagyok.
Kategória: Csiniségek, Nincs kategorizálva
Hozzászólás most!
Mit nyerhetsz egy expón való bemutatkozásból Te, a Fiatal Vállalkozó?
Vállalkozásod ismertségének növelése, új üzleti kapcsolatok kialakítása, konkurencia felmérés – erre egyben csak egy szakkiállításon, expón való részvétellel tehetsz szert. Ennél azonban több is rejlik egy ilyen rendezvényben! Az olyan alkalmaknak, ahol a közönség, lehetséges vásárlóerő és az üzleti szféra személyesen találkozik, sajátos hangulatuk van. Hiszen minden marketingre költött forintnál többet érhet a személyes szimpátia!
Fiatal vállalkozások szakmai kiállításokon bizonyíthatják profizmusukat, ötletességüket és lendületüket, melyre egy expón a nagyobb cégek képviselői is felfigyelhetnek. Olyan kapcsolatok köttethetnek így, melyek szereplői a normál üzleti világban nem, vagy csak nehezen találnának egymásra. (Ha együtt buliztok hétvégenként a helyi Nagykutyával, akkor meg sem szólaltam…)
A több szféra képviselőit is befogadó vállalkozói expók nagy előnye, hogy színességük, változatosságuk révén a nagyközönség érdeklődésére is számot tartanak, így kiváló alkalmat adnak termékeid, szolgáltatásaid pozicionálására, új kínálati elem bevezetésére, piacfelmérésre – mindezt kis anyagi ráfordítással. Itt a remek alkalom, hogy új ötleteidet szinte kockázat nélkül teszteld!
Az expós stand kialakítása egyáltalán nem nagy ördöngösség, legyen esztétikus, áttekinthető egy kis dekorral. Légy felkészülve szóróanyagokkal, termékekkel és termékmintákkal, ha szolgáltató vagy, eredményeidet prezentáld. Ne feledkezz meg a céges adataidról (én nem vágom a vállalkozásom cégjegyzékszámát fejből… Te igen?), a számla- és nyugtatömbödről! A legfontosabb elem azonban az expós standodhoz Te magad leszel! Ne bízd a haverod barátnőjére! (Azért dekorációs elemként Őt is felhasználhatod…) Bámészkodó expó-vendégből csak akkor lesz Ügyfél, ha teljes körű információkat kaphat a tevékenységedről. Ha a haverod nője mindent tud, okés, húzz kávézni, de ha nem…
Amikor vállalkozóként mérlegeled, megmutasd-e cégedet egy expón, ne csak a látogató közönségre gondolj, hanem a rendezvényen megjelenő üzletemberekre, partnerekre. Egy jó termékhez itt remek alkalom forgalmazót, vagy egy ötlethez gyártót találni, a tervekhez pedig kivitelezőket.
Végezetül íme, miért is írtam le Neked mindezt:
2013. április 19-20 Junior Expo, Eger Agria Park
35 év alatti vállalkozóként itt gyakorlatilag ingyen mutathatod meg az országnak terméked, szolgálatatásod! A részletekről itt olvashatsz: http://www.facebook.com/Junior.Expo
Remélem, találkozunk!
Üdv.: DiÓda
Kategória: Nincs kategorizálva
Hozzászólás most!