Happy birthday…ballagás

A ballagás marhára fárasztó procedúra, elég lenne a szerenádos, majd ajándékozós rész mindenkinek, viszont szuper, hogy hamarabb megkapod négyéves fáradozásod jutalmát, mint, hogy elvágnak az érettségin – ezt a bölcseletet kb. tizenöt éve alkottam meg.

Tegnap meg is állapítottam egy újabbat: az iskolaigazgatók számára nem előírás a szónoklattan vizsga, különben egy sem kapott volna diri-státuszt, az fix…

Mindegy, egy időre ballagás a családban kipipálva, a gyerekeim nem tettek magukban, sem másban különösebb kárt (ami kész csoda) az ünnepség alatt, utána pedig a családi összeröffenés remek volt. Mint egy kerek évfordulós szülinap. Egy ponton a gyerekeim el is kezdték énekelni a Happy birthday c. nagysikerűt. Ők valahogy még nem értik, mi az a ballagás, pedig igyekeztem a magyarázattal, elhihetitek. (A 4 éves fiam reggel azon aggódott, hogy ha elkésünk, imádott unokatesója, Lili úgy elballag, hogy utol sem érjük soha.)

Szóval, mindent egybevetve túl vagyunk a ballagáson és rettegünk, hogy hamarabb lesz a családban esküvő, mint egy újabb ballagás. Az előbbi ugyanis kicsit hosszabb, ha templomi rész is lesz. A gyerekeink majd csak viselkednek valahogy, de mi felnőttek?!  Ha jól emlékszem, a legutóbbi ilyen alkalmon hullámokban röhögött az egész templom…

Kategória: Családi sztori | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*