A Várba kirándultunk a családdal. Kihasználtuk az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület kínálta kedvezményes bérletet. Kedvenc helyünk ez a történelmi környezet, kényelmesen lehet itt gyereket „legeltetni” és okosítani is.
Két és hároméves csemetéink rajonganak az Egri várért, ami nem csoda, melyik gyerek nem? Bár a kiállításokat egyelőre nem látogatjuk, a hatalmas szabad tér, a mászni való falmaradványok és az ágyúk hatalmas játszóteret alkotnak a szemükben. A fiam ezúttal is extázisba esett minden fegyver (és az íjász) láttán, míg a lányom a pónilovak simogatásában élte ki magát, neki az a lényeg (milyen szerencse, hogy a körbe-körbe fizetős „lovarda” felügyelője nem bánja, ha egy kislányka többször félórát ácsorog a jószágok mellett, miközben az anyjának esze ágában sincs befizetni egy körre).
Gyermekeim önfeledten nyargalásztak a Gótikus palota előtti hatalmas területen, bár azt nem értették, miért nem szabad a fűre lépni, merthogy nincs is fű. Igazuk volt, mi is alig fedeztünk fel pár zöld szálat.
Szomorúan tapasztaltuk, hogy nagyon sok az omlásveszély miatt elzárt terület. Megértjük, hogy sok pénz ezeket az ősi falakat tatarozni, de azt már nehezebben, hogy miért kidőlt, korhadt kerítésfélékkel állják el a látogató útját a kritikus részeken. A kölykeim állandóan be akartak menni a kidőlt tákolmányok mellett, mert azt hitték, ez a „Romkert-program” része.
A Gárdonyi-sír közelében található játszótér fő célpontja a kisgyerekeseknek, nekünk is. A környezetbe kellemesen illeszkedő falovakkal simán elvannak fél-, egy órát is a csemetéim, mi, szülők meg addig süttethetjük magunkat a padon. Hát kell ennél több? Azért egy mobilbudi elférne…
Az, aki megálmodta a játszóteret erre a magaslati helyszínre, nem gondolt arra, hogy az azt használó gyerekek –korbéli sajátosságaikhoz híven- nem mindig bírják záróizmokkal, míg szüleik elrohannak velük a Palota-udvarban lévő vécéig. Elárulom, ennek köszönhető az a sok fura eldobott zsebkendő halom a szomszédos várfalak mellett. (Egy fabódéval álcázott mobil vécé megoldaná a dolgot.)
Mindent egybevetve a Vár az egyik legszuperebb hely Egerben, még kisgyerekes szemmel is. Bár a csemetéimben történelmi kiselőadásomból egyelőre csak a csihi-puhi és az ágyúzás marad meg, és az, hogy török, számukra valami fura lényt jelent, az már most látszik, hogy értik és értékelik a régi építményt. Olivér fiam lelki szemei előtt még most is ellenség gyülekezik a vár alatt…
Jó dolog a várbaráti tagsági igazolvány, amit felnőtteknek 2000 forintért árulnak és korlátlanul látogathatjuk vele ezt a szép helyet. Fura, hogy a vár honlapján erről egy szó sincs.
Izgatottan készülünk a jövő heti Végvári Vigasságokra! A fiam naponta edz az eseményre, főleg a húgát csépeli minden, kardra csak kicsit is hasonlító tárggyal, alig várja már, hogy találkozzon az „igazi” vitézekkel.
A Végvári Vígasságok négy napos rendezvény. A lakásunk korántsem ódon falai között viszont heteken át tart a képzeletbeli ostrom…
Az egyik kedvenc