A cikk a www.heol.hu oldalon jelent meg.
2012. szeptember 6. 14:23 Nagypál Ákos

Az egri Búzás Levente a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium tanulója. Tavaly augusztustól vesz részt egy az egész világra kiterjedő programban.

A 18 éves Búzás Levente két év alatt Kanadában szerezheti meg a nemzetközileg jóval nagyobb eséllyel elfogadott érettségi bizonyítványát. A nyári szünidőben itthon vakációzott.

– Hogyan működik ez a program, mit kellett teljesíteni ahhoz, hogy részt vehess benne?

– A hatvan éve működő képzés legfőbb feladata a nemzetközi egyetértés és a béke megteremtése. A világon 13 iskola működik. Ezek fő feladata, hogy felelős világpolgárokat neveljenek. Minden résztvevő országban működik bíráló bizottság, így Magyarországon is, ők döntik el három fordulóban, hogy kit tartanak érdemesnek az ösztöndíjra. Megkérdezik ugyan a diákokat, hogy melyik országba mennének legszívesebben, de ez nem ezen múlik, nekem szerencsém volt, hogy az általam megjelölt Kanadába fogadták el a jelentkezésemet.

Ez a nemzetközi nonprofit szervezet hat témakörben indít órákat, amelyekből szabadon választhat az ember. Én a magyar irodalmat autodidakta módon tanulhatom, e mellett közgazdaságtant, kémiát, fizikát, illetve a kötelező matematikát hallgatom. Szabadon választhatók művészeti képzések és sportágak. Ezek mellett délutáni szakköröket is tartanak a legkülönbözőbb témákban. Én az előírtak mellett kajakozom és csillagászattal is foglalkozom.

– Egy tanév már a hátad mögött van. Hogyan határoznád meg az ottani és az itthoni középfokú oktatás különbségeit?

– A program egységes, nem az adott ország oktatási rendjéhez igazodik, Hong-Kongban, Olaszországban – vagy az én esetemben, Kanadában – ugyanúgy, egységesen működik a képzés. A tanárok rendkívül közvetlenek, a keresztnevünkön szólítjuk egymást, mindenben segítenek, hogy beilleszkedjünk. Az elvárások magasabbak az itthon megszokottnál, egyes tantárgyakat egyetemi szinten oktatnak, jobban elmélyülünk az anyagban. A tárgyi tudásnál pedig fontosabbnak tartják a kreativitást. Magolással az ember csak elvágja magát. Ezzel együtt nem érdemes összevetni a különbségeket, például történelemből nekem jobb a felkészültségem, mint a többieknek. Megvan mindkét rendszer előnye, hátránya.

Névjegy

Név: Búzás Levente
Életkor: 18 év
Család: szülők, egy fiútestvér
Iskola: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolája, Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, Lester B. Pearson College UWC of the Pacific, Kanada
Nyelvek: angol, német
Hobbi: csillagászat, túrázás, hadtörténet, amatőr rádiózás

– Gondolom, nem csak órán ültök, remélem buli is adódik egy ilyen iskolában. Milyen a kapcsolatod a társaiddal?

– Három szobatársam van, egy norvég, egy argentin és egy kanadai. Az elmúlt tanévre több mint 80 országból érkeztek diákok. Ez a program lehetőséget ad arra, hogy rádöbbenjünk: nem Magyarország a világ közepe, a nemzeti egóját elveszti az ember. Ha, mondjuk, nem megy a matek, szólok a kínai srácnak a szomszéd szobában, és ő segít. Megszűnnek a nemzetközi ellenérzések. Előfordul, hogy tíz nemzet fiataljai ülnek egy asztalnál, sőt, egy alkalommal az egyik óra vitatémája az izraeli-palesztin konfliktus volt, amelyet két-két érdekelt diák beszélt meg kulturáltan, nem bírálták egymást. Buli persze van, betartva néhány alapszabályt: az alkohol és a drog fogyasztását igen szigorúan veszik.

– Mint említed, ez az érettségi bizonyítvány jó lehetőségeket teremt bárhol. Van már elképzelésed, hol, hogyan folytatod?

– Villamosmérnöki diplomát szeretnék szerezni, lehetőleg külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban, netán az Egyesült Királyságban vagy Kanadában. Ez persze nem könnyű, 60-80 ezer dollár a tandíj, amelyet ösztöndíj elnyerése nélkül lehetetlen előteremteni. Aztán egy humán szakos diploma a cél.

– Milyen volt hazajönni a vakációra ennyi idő után?

– Nagyon jó! A rokonok kézről kézre adtak, a szüleimmel elmentem a Balatonhoz, táboroztam Sátorfalván, ahol már régóta visszatérő résztvevő vagyok.

– A szüleid hogyan fogadták, hogy két évre külföldre mentél tanulni? Gondolom, megdobbant az aggódó anyai szív...

– Meg… De az aggódó anyai szív segítségével találtam meg ezt a pályázati lehetőséget, a szüleim azóta is támogatnak ebben az elhatározásomban.

Fotó: Gál Gábor
http://www.heol.hu/heves/kozelet/osztondijjal-kanadaban-460038

Tovább