MÚLT-HOR Archívum

  • 1552. szeptember 9. Megkezdődik az egri vár ostroma

    1552. szeptember 9. Megkezdődik az egri vár ostroma

    Szeptember 9-én érkezett meg Hádum Ali budai pasa serege Eger vára alá. 11-én követte őket Ahmed pasa másodvezír és Szokollu Musztafa ruméliai beglerbég egysége is. Ali budai pasa a vártól északra, a Királyszéke felől, Szokollu Musztafa a külső vár irá...

    Tovább

  • Négyszázharminc éve fejezték be a vizsolyi biblia első példányának nyomtatását

    Négyszázharminc éve fejezték be a vizsolyi biblia első példányának nyomtatását

    Négyszázharminc éve, 1590. július 20-án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyon a Károlyi Gáspár által fordított biblia, a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatását. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1590-ből származó, újonna...

    Tovább

  • Az egri hős, akivel százezer török nem bírt el, egy magyar paraszt igen

    Az egri hős, akivel százezer török nem bírt el, egy magyar paraszt igen

    Valószínűleg mindenki, aki egy kicsit is figyelmesen olvasta az Egri csillagokat, Gárdonyi Géza nagyívű, bár néhol ásíttatóan leíró történelmi tablóját a Magyar Történelem Talán Utolsó Dicsőséges Csatájáról (na jó, '48-ban volt még egy-két jobb napunk)...

    Tovább

  • 114 éves lenne az Eger – Putnok vasútvonal

    114 éves lenne az Eger – Putnok vasútvonal

    A Bükk hegység nyugati oldalán haladó vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. A vonalat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak és évtizedeken ker...

    Tovább

  • 1572. július 10 (?) Meghal Dobó István, az egri vár kapitánya

    1572. július 10 (?) Meghal Dobó István, az egri vár kapitánya

    A Dobók ősei a XIII. században bukkantak fel az Abaúj megyei birtokosok között. Később az Ung megyei Ruszka megszerzésével nemesi előnevükbe felvették a falu nevét.Dobó István apja, Domokos 1498-ban vette el Cékei Zsófiát, tőle négy fiú, Ferenc, László...

    Tovább

  • Az Eger-patak főbb árvizei

    Az Eger-patak főbb árvizei

    Az Eger-patak legnagyobb áradásait a nyári felhőszakadások során a magasabban fekvő területekről lezúduló hatalmas vízmennyiség okozza. Eger története során számos alkalommal volt elszenvedője az amúgy békésen folydogáló kis patak áradáskor dühöng...

    Tovább

  • Ipar – A város gazdasági élete a késői feudalizmus korában

    Ipar – A város gazdasági élete a késői feudalizmus korában

    MÚLT-KOR | A török kiűzését követően, a XVIII. század elején a benépesüléssel egyidejűleg kiépült a céhes ipar. Ebben fontos szerepet játszottak az ide települő német iparosok. Az iparos megbecsült polgára volt a kor társadalmának.A német és ...

    Tovább

  • Kulcsár Sámuel és családja a 20. század első felében Egerben

    Kulcsár Sámuel és családja a 20. század első felében Egerben

    Köszönhetően Gárdonyi Gézának, Egerről a legtöbb embernek az "Egri csillagok" jut eszébe. E sorok írója még emlékszik, ahogy a családban régen valaki büszkén mesélte, hogy az egri védők Gárdonyi által lejegyzett névsorában egy bizonyos Kulcsár Imre is ...

    Tovább

  • Ahol az Egri Csillag c. regény született

    Ahol az Egri Csillag c. regény született

    Gárdonyi Géza háza máig nyitva áll a látogatók előtt. Vendégeskedjünk az írónál, tapasztaljuk meg a háza különleges hangulatát és csodáljuk meg a faragott asztalt, aminél sok más könyv mellett a világhírű Egri csillagok című regény is megszületett! Gár...

    Tovább

  • Gallasy-ház (Dervis iskola)

    Gallasy-ház (Dervis iskola)

    Egerben a hagyomány török eredetűnek tartja a házat, állítólag egy dervisiskola működött itt a török uralom alatt. Eger, 2012. április 20. Dobó István utca részlete, középen Kádár Szilvi szobrászművész Lantos című szobra. MTVA/Bizományosi: Ol...

    Tovább