lmp_eger Archívum

Elfogadta Eger 2013-as költségvetését csütörtökön a város közgyűlése, a hevesi megyeszékhely az idén csaknem 14 milliárd forintból gazdálkodik. Az adósságkonszolidáció keretében az állam a város adósságának a 60 százalékát vállalja át, ami több mint 4,8 milliárd forintos tehercsökkenést jelent a jövőben a település számára. A polgármester úgy vélekedett, hogy az önkormányzat az ez évi büdzsében nagy lépéseket tesz a település fenntartható gazdálkodásáért. A város nem éli fel az egyszeri kormányzati támogatásként kapott egymilliárd forintot és a hitelkonszolidáció nyomán felszabaduló forrásokat, hanem azokat fejlesztések önerejeként kívánja felhasználni - mondta az önkormányzati vezető.

Ez a sikerkommunikáció. Viszont most betekinthetünk a lepel mögé, mert azért ennyire nem rózsás a helyzet.

A Közgyűlésen sokat beszéltünk a költségvetésről. Bevallottan megoldható a költségvetés az egymilliárd forint nélkül is, erre volt igazoló nyilatkozat is a Közgyűlésen. A felhasznált egymilliárd túlnyomó része valóban fejlesztésekre lett címkézve, de azért különbséget kell tenni a felújítások és az új beruházások között. Eger esetében az elsőről van szó nagyobbrészt.

Az álláspontom szerint a kapott illetve a jövőre ígért, összesen 1 + 4,8 milliárd jövőjének meghatározása nem világos, illetve az elosztás struktúrájában látom a költségvetés problémáját. Most is leírom, régebben is megtettem, hogy egy városnak, illetve magának az önkormányzatnak nem elsődlges feladata a munkahely teremtés, arra kellenek a cégek, a kkv-k és magánvállalkozók. Egy város feladata a kedvező körülmények megteremtése, olyan környezetéé, ami miatt megéri Egerben vállalkozni illetve munkahelyeket létesíteni beruházások után.

Itt érintkezik a kapott összeg és annak felhasználásának problémája. Az adósság csökken, a fizetendő terhek, törlesztő részletek is csökkenek, viszont nem kap kellő hangsúlyt olyan lehetőség, ami a fentebb írt kedvezőbb körülményeket megteremtené. A munkahely-teremtéshez elengedhetetlen pl. az ipari parkok bővítése, de ez önmagában még kevés (de pl. az északi ipari parkban sem tolonganak a jelöltek egyelőre). Többek között ezért is javasoltam a helyi pénz ötletét, ami nagy lendületet adhatna Eger gazdaságának.

A helyi pénz előnyei

A helyi fizetőeszköz közösségfejlesztő erővel bír, hiszen segít felépíteni a közösséget azáltal, hogy az egyéni gazdálkodók, a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), a helyi szolgáltatók és a nem profitorientált szféra számára lehetővé teszi, hogy aktívabban vegyenek részt a helyi tevékenységekben (járási, megyei szinten is).

A helyi valuta gyorsabban forog, mint a nemzeti fizetőeszköz. Ugyanaz a pénzmennyiség többször is megfordul amiatt, hogy nem éri meg tartalékolni belőle ezért ugyanazon idő alatt jóval nagyobb bevételt eredményez.

A pénzhelyettesítők elősegítik a gazdaságosabb termelést, illetve a sajátos, egyedi helyi és regionális szükségletek kielégítését.

A helyi pénz elősegíti az együttműködést az addig kereskedelmi kapcsolatban nem álló helyi gazdasági szereplőkkel  és erősíti a kooperációt a már együttműködő felek között is. Így kedvezőbb környezetet teremt az innovációk és a fejlesztések számára.

A rendszer lehetővé teszi a térségen kívüli fejlesztési források bizonyos fokú mellőzését, előmozdítja a belső fejlődést.

A helyi valuta javítja a fizetési morált a résztvevők között, mert az eszköz birtokosa a helyi valuta visszatartásával semmilyen előnyre nem tesz szert, felhalmozásából semmilyen haszna nem származik.

A valutarendszer az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem támogatásával elősegítheti a régió kapacitáskihasználásának növelését, a képességek és tapasztalatok jobb kihasználását.

A helyi pénz nem ördögtől való, az Állami Számvevőszék tanulmánya is erre a következtetésre jutott, ráadásul jelenleg Sopron környékén (Soproni Kékfrank) és a Balaton mellett (Balatoni Korona) is használják már. A Balaton környéki modell ide kattintva elérhető. Későbbi bejegyzésünkben folytatjuk a helyi pénz kérdéskörének kibontását.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke

Tovább