komlósi_csaba Archívum

  • Járatritkítás?

    Járatritkítás?

    A múlt héten kaptam egy meghívót a polgármesteri hivatalból, miszerint a mai napon ún. kibővített tanácsnoki értekezletre kerül sor, aminek a témája a helyi közösségi közlekedés buszjáratainak ritkítása.

    Az értekezlethez előzetes előterjesztést nem kaptunk, a helyszínen került kiosztásra egy két oldalas anyag, ami azoknak a járatoknak a felsorolását tartalmazta, amelyek megszüntetésre kerülhetnek. Az ülésen a polgármester és város képviselői mellett jelen voltak a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ (KMKK) Zrt. Egri Területi Igazgatóságának képviselői is, akiktől módunkban állt kérdezni.

    Én egyrészt elmondtam, hogy mivel az elmúlt időszakban több olyan – részben általam is támogatott – döntés született, amelyek azt célozták, hogy a belváros személygépkocsi forgalmát csökkentsük, az autókat lehetőség szerint tartsuk távol a belvárostól, nem tűnik túl szerencsésnek, ha ezzel párhuzamosan a közösségi közlekedés lehetőségeit is szűkíteni kellene. Ugyanis a kettő együtt nem fog menni, sőt esetenként inkább a bővítés lehetőségét kellene megvizsgálni. Persze lehetnek olyan kihasználatlan járatok, ahol indokolt a ritkítás.

    Másrészt rákérdeztem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a helyközi autóbusz járatok, több mint tíz után újra bekapcsolódjanak a helyi közlekedés rendszerébe, növelve ezzel a szállítási kapacitást.

    Ez utóbbira egyértelműen nemleges választ kaptam.

    Eger, 2016.03.18.

    Komlósi Csaba

    Akit részletesen érdekel, hogy mely vonalakon, mely járatok megszüntetésére történt javaslat, az az alábbi anyagban tájékozódhat!

     

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Költségvetés, betelepítési  kvóta, TDM-pályázat

    Költségvetés, betelepítési kvóta, TDM-pályázat

    A legutóbbi egri közgyűlés három napirendi pontot tárgyalt; a város 2016. évi költségvetését, a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról szóló határozatot és egy sürgősséggel napirendre vett előterjesztést, ami egy TDM-fejlesztési pályázaton való indulásról szólt.

    kozgyules_eger.jpg

    Mivel tudomásom szerint a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre helyi közügyek intézésére terjed ki, úgy gondoltam, hogy a második előterjesztésnek nincs helye a napirendek között, ezért kértem a levételét. Ennek kapcsán nagyjából a következőket mondtam el:

    „Nem igazán értem, hogy hogyan kerül ez az előterjesztés a közgyűlés napirendi pontjai közé. Ezentúl nemzetközi szerződésekről is fogunk itt vitatkozni?

    Az eddigiekben Habis polgármester úr többször is azzal próbált visszafogni éppen kibontakozó vitákat, hogy ne hozzunk be országos politikai ügyeket a közgyűlésbe, azzal foglalkozzunk, ami a hatáskörünkbe tartozik.

    Másrészt persze nagyon is értem, hogy hogyan kerül ide ez a határozati javaslat. Ibizai feltöltődése után hazatért a Fidesz kommunikációs guruja, és azóta újra dübörög a Habony-művek. A várost ténylegesen irányító Nyitrai Zsolt és barátai pedig gyorsan igyekeznek lojalitásukat bizonyítani és mit érdekli őket, hogy ezzel rácáfolnak Habis úr korábban többször hangoztatott álláspontjára.

    A magam részéről viszont visszataszítónak találom, hogy az önkormányzatokat és az önkormányzati képviselőket eszközként használják a Fideszes politikai kampányban.

    Mindezektől függetlenül az viszont tény, hogy a menekültprobléma kezelése komoly kihívások elé állítja az Európai Uniót és benne Magyarországot. Ugyanakkor e kérdés kezeléséhez vagy megoldásához az előttünk lévő határozat semmivel nem járul hozzá, a probléma nagyságához és jelentőségéhez képest ez egy nevetséges színvonalú előterjesztés. Kicsit úgy érzem, hogy eltévesztették vele a házszámot, az egri Fidesz közgyűlésére szánt anyag került most elénk. Ott kedvükre utasíthatják rendre az EU-t, gyűlölködhetnek, retteghetnek akitől akarnak, de ennek az előterjesztésnek itt nincs helye! 

    Kérem az előterjesztőt, hogy vonja vissza!” 

    „Természetesen” sem az előterjesztő, sem a fideszes többség nem támogatta a kérésemet, így a későbbiekben ezt a napirendet is tárgyalta közgyűlés.

    A költségvetésvetés kapcsán egyrészt azt mondtam el, hogy továbbra is szerencsésnek tartanám, ha létre jönnének azok a fórumok, kiépülnének azok a csatornák, amelyek lehetővé tennék a közvetlen állampolgári részvételt, hiszen ennek a világ számos településén régóta kialakított gyakorlata van.

    Másrészt négy konkrét módosító javaslatot is beadtam. Ezek a következők voltak:

    1. Nagylapos-Felnémeti kerékpárút kiépítése/befejezése – 20 millió forint
    2. Napelemek telepítését támogató alap – 3 millió forint
    3. Egységes digitális zöldfelületi vagyonkataszter létrehozásának előkészítése – 500 eFt
    4. Városfal utcai zöldfelületrehabilitáció – 500 eFt

    A kerékpárút út adott szakaszának városi önerőből való megépítésére még az elmúlt évben tett ígértet a városvezetés, a módosítómmal tulajdonképpen ezt kértem rajtuk számon. Ennek ellenére Habis László, mint előterjesztő a módosító javaslatot nem fogadta be és a kormánypárti képviselők szinte egyhangúan elutasították, egy valaki tartózkodott csupán. Tehát pl. Rázsi alpolgármester, mint felnémeti képviselő sem támogatta, de gondolom erről (is) elbeszélget majd egyszer az ott lakókkal…

    kerekparut_felbehagyva.jpg

    A második javaslatom indoklásaként elmondtam, hogy a kormány nemhogy támogatná, de az elmúlt évben környezetvédelmi termékdíjjal sújtotta a napelemeket, ezért legalább önkormányzati szinten deklaráljuk a tiszta energiaforrások melletti elköteleződésünket és ezért hozzunk létre egy alapot, amivel a szavakon túl is támogatjuk a megújuló energiaforrások elterjedését. Ez a módosítóm is az előző sorsára jutott: 6 igen 11 nem 1 tartózkodás

    A zöldfelületi vagyonkataszter minden olyan városfejlesztési elképzelés alapja, ami a zöld/fenntarthatósági szempontokat figyelembe veszi. Egy ideje –nyilván nem függetlenül az uniós pályázati kiírásotoktól- a városvezetés retorikájában is megjelent a „zöld város” kifejezés. Javaslatom arról szólt, hogy ha ezt egy kicsit is komolyan gondolják, akkor neki kellene kezdeni az alapok lerakásának. Végül ezt a módosítót visszavontam, mert a polgármester úr ígérete szerint ez a megalapozás pályázati forrásokból még az idén elkezdődik.

    A negyedik javaslat alapja az volt, hogy tudomásom szerint a városfal rekonstrukciója az idén megtörténik és kértem, hogy ennek lezárulta után gondoskodjunk arról, hogy a fal előtti terület a továbbiakban ne alkalmi parkolóhelyként működjön, hanem parkosítva megfelelően esztétikus látványt nyújtson a városlakók és az ideérkező turisták számára. Egy ideig még biztosan nem fog… 

    A második napirend, a betelepítési kvóta kapcsán a következő kérdéseket tettem fel:

    1. Kíváncsi vagyok, hogy a Fidesz-frakció tagjai egyáltalán olvasták-e azt a dokumentumot, amivel kapcsolatban hamarosan szavazni fogunk? Örömmel meghallgatnám mondjuk Lombecki Gábor, Orosz Lászlóné vagy épp Gál Tibor képviselő társam véleményét a vonatkozó Európa Tanácsi határozat 4. és 5. pontjáról!
    1. Kérem az előterjesztőt, hogy világosítson már föl arról, hogy az elfogadni szándékozott előterjesztés milyen viszonyban áll a 2015. Évi CLXXV. Törvénnyel!
    2. Kérem Stefán Zoltánt, hogy jogászként fejtse ki számomra, hogy a magyar kormány e tárgyban született bírósági beadványa jogilag mennyire tekinthető megalapozottnak, milyen esélye van annak, hogy Magyarország számára kedvező döntés születik?
    3. A letelepedési államkötvényt vásárló kínai, pakisztáni, azerbajdzsáni stb. polgárok nem veszélyeztetik a kultúránkat és a mindennapjaink biztonságát, nem jelentenek vállalhatatlan terheket jelentene a szociális, egészségügyi és oktatási rendszerünkre?

    A kérdéseimre nem kaptam választ, de nyilván ez önmagában is beszédes volt. Kiderült ugyanis, hogy a megszólítottak, a Fidesz-frakció tagjai sem a vonatkozó uniós, sem a magyar dokumentumokat nem ismerik, fogalmuk sincs azok tényleges tartalmáról.

    Hozzászólásomban amennyire a rendelkezésemre álló időkeret ezt lehetővé tette, arra hívtam fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány és Fidesz számára kezdettől fogva nem a probléma kezelése vagy megoldása, hanem saját belpolitikai céljaikra történő kihasználása volt az elsődleges. Ha nem így lett volna, akkor tavaly, amikor értesültek a hazánk felé áramló menekültek tömegéről, nem a magyar lakosságban félelmet keltő és a menekültekkel szemben gyűlöletet gerjesztő plakátkampány megkezdését tekintették volna legfőbb céljuknak, hanem a helyzet kezelésére készültek volna fel.

    Az éppen leszálló ágban lévő Fidesznek úgy kellettek a menekültek és a velük kapcsolatos botrányok, konfliktusok, mint egy falat kenyér. Tehát a problémát nem kezelni, nem megoldani akarják, hanem minél tovább fenntartani és ennek része ez az előterjesztés is.

    Benyújtottam továbbá három módosító javaslatot, amelyeknek a fideszesek által adott indoklások szerint éppen úgy helye lenne a közgyűlés napirendjén. Természetesen javaslataimmal – különösen az elsővel- inkább egy fajta görbe tükröt szándékoztam állítani az egész eljárással szembe. Módosítóim az ún. Letelepedési államkötvény forgalmazásának felfüggesztéséről, a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló szerződés elleni kormányzati fellépésről és az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáról szóltak. Nyilván nem hatottam meg őket, a napirendet néhány jobbikos módosítóval név szerinti szavazással elfogadták. 

    A hármas számú napirend vita nélkül megszavazásra került. 

     

    Komlósi Csaba

    Eger MJV önkormányzati képviselő

    Lehet Más a Politika

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Helyi oktatási kerekasztal

    Helyi oktatási kerekasztal

    Az LMP üdvözli a közel ötven szakmai és civil szervezet által megalakított Civil Közoktatási Platform létrejöttét! Korábban is megfogalmaztuk, hogy a közoktatás problémáinak megoldása csak az érintettek széleskörű bevonásával lehetséges, azaz minden szereplőnek, pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak, szakmai szervezeteknek, szakszervezeteknek, fenntartónak-működtetőnek, az önkormányzatok és a kormányzat képviselőinek egy asztalhoz kell ülnie.

    kerekasztal.jpg

    Ennek érdekében már 2013 tavaszán több településen, így Egerben is javaslatot nyújtottunk be Települési Oktatási Kerekasztal létrehozására. Kezdeményezésünket a helyi kormánypárti többség akkor elutasította - mondván, hogy nem állják meg a helyüket az állami fenntartásba vett oktatási intézmények működésével kapcsolatos kritikáink - illetve olyan mértékben módosította, hogy annak éppen a lényege veszett el. Megjegyzem nincs tudomásom arról, hogy végül ezt a módosított határozatot a felelősként kijelölt személy, Habis László végre hajtotta volna.

    (333/2013. (V.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a nevelési-oktatási feladatok összehangolása és az intézményrendszer hatékony működése érdekében az intézményfenntartók részvételével Városi Oktatási Egyeztető Fórum létrehozását javasolja. Felhatalmazza a polgármestert, kezdeményezze, hogy a városban működő intézmények fenntartói biztosítsák képviseletüket az Egyeztető Fórum munkájában. Az Egyeztető Fórum dolgozza ki saját működési szabályait. Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2013. augusztus 31.)

    Továbbra is úgy látjuk, hogy az oktatáspolitikát csak közösen lehet megváltoztatni és az oktatás szereplőinek összefogásán és kitartásán múlik, milyen szintű változásokat tudunk végre hajtani az oktatási rendszerben.

    Itt Egerben is több oktatási intézmény csatlakozott a miskolci kezdeményezéséhez, ami azt mutatja, hogy az egri iskolák is részt követelnek a változások előidézésében, tehát korábbi javaslatunk a Települési Oktatási Kerekasztal felállítására újra aktuális.

    Az LMP is több javaslatot megfogalmazott a jelenlegi helyzet megoldására:

    1. Amelyik önkormányzat kéri, az kaphassa vissza az iskoláját (ha és amennyiben a megfelelő állami támogatással képes fenntartani az intézményt). Eger legyen újra iskolafenntartó város
    2. Az iskolaigazgató-választást vissza kell adni az önkormányzatoknak, de döntésekben a pedagógusok, szülők és diákok véleményének is hangsúlyosan meg kell jelennie. Az egrieknek legyen beleszólásuk abba, hogy kik vezetik iskoláikat!
    3. A pedagógusoknak a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőségük legyen a helyi tantervek, tankönyvek és módszerek megválasztásában. Bízzunk az egri pedagógusokban!
    4. A féloldalas béremelést és életpályamodellt korrigálni kell! A nevelést-oktatást segítők (dajkák, iskolatitkárok, laboránsok, informatikusok, könyvtárosok stb.) teljesen kimaradtak a béremelésből, fizetésük 8. éve egy forinttal nem emelkedik!
    5. A munkakörülményeket javítani kell! A közoktatásból éves szinten 200 milliárd forint hiányzik, ezért is került válságba az intézményrendszer működtetése. A közoktatásból kivont pénzeket vissza kell pótolni! Eger városa számára is biztosítani kell a szükséges forrásokat az iskolák fenntartásához.
    6. Elfogadhatatlan, hogy a pedagógusok óraterhe nagymértékben nőtt, aki tisztességesen fel akar készülni az óráira és egyéb teendőit is el akarja látni, az heti 50-60 órát is dolgozik! Elfogadhatatlan a diákok túlterhelése is, hogy már egy 13-14 éves diáknak is akár heti 35-40 órája van. A pedagógusok és diákok terhelését felül kell vizsgálni!

    De nem elég a mostani működési válság megoldása, a rendszer alapvető vonásait is újra kell gondolni! A 21. század oktatási rendszerének és pedagógusainak kreatív, magukat minden helyzetben feltaláló, a jelen és a jövő kihívásaira választ adni tudó diákokat kell nevelnie nem pedig önálló gondolkodásra és problémamegoldásra képtelen bábokat. Ez az egriek, ez az ország, ez mindannyiunk érdeke!

    Eger 2016. február 17.

    Komlósi Csaba

    Eger MJV önkormányzati képviselő

    Lehet Más a Politika (LMP)

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Vasúton Egerbe

    Vasúton Egerbe

    Azt gondoltam, hogy egy nagy ívű, előremutató és konstruktív javaslattal élek a mai napon! Kezdeményezem, hogy a híres felcsúti kisvasút nyomvonalát a fővároson keresztül hosszabbítsák meg Egerig, egy új, gazdaságos és környezetbarát közlekedési lehetőségeket teremtve ezzel a város lakóinak és az idelátogató turistáknak. Egyben kérem szűkebb pátriánk nagy befolyású kormánypárti prominenseit, hogy kezdjenek lobbi tevékenységbe ezen kezdeményezés sikere érdekében!

    12278227_1083740208325932_1520347314_n.jpg

    Aztán elbizonytalanodtam egy kicsit, mert azt hallottam, hogy ezt a vasutat, akkor fogják továbbépíteni, ha ellenzik a megépítését. „Ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor Lovasberényig. Ez nem krakélerség, hölgyeim és uraim, hanem életfelfogás, sőt talán életösztön" – mondta Orbán Viktor. Szóval, akkor lemondva a fentebb említett javaslatról, én most nagyon megtámadnám ezt a beruházást, hátha ez esetben nem Lovasberény lesz a végállomás, hanem Eger. Sőt arra kérem városunk vezetőit és az egri választókerület országgyűlési képviselőjét, hogy ahol csak lehet tegyenek keresztbe a felcsúti kisvasút beruházásnak, gáncsolják azt minden lehetséges módon, hátha így közösen fellépve elérjük a kívánt eredményt, azaz, hogy a jövőben nem romlik, hanem inkább javul Eger vasúti megközelíthetősége.

    Természetesen ez az ötlet azért merült fel, mert a december 13-tól hatályos új MÁV menetrend szerint bizonyos időszakokban jelentősen szűkülnek Eger és Füzesabony, és ezáltal Eger és Budapest között a vasúti közlekedési lehetőségek. A tervezett „optimalizás” miatt szombat, vasárnap és ünnepnap kilenc pár vonat nem közlekedik. A MÁV szerint a járatritkítást az utaslétszám csökkenése indokolja, azaz „költséghatékonysági” okai vannak.

    Erről pedig a következő kérdések jutottak eszembe: "Ön szerint a kötöttpályás közösségi közlekedés, a vasút fenntartását és fejlesztését a profitéhségnek vagy a társadalom igényeinek kell-e alárendelni? Ön szerint az Európai Unió gazdaságilag sikeres országai fejlesztették vagy megszüntették vasútjaikat? Ön szerint a magyar társadalom és magyar gazdaság fejlődése Magyarország és a magyar emberek érdekeinek, az egyesült Európai célkitűzéseinek, vagy a jelenlegi kormány hektikus kényszerintézkedéseinek figyelembevételével valósulhat meg?" Ezeket a kérdéseket 2007-ben egy bizonyos Fónagy János Fideszes képviselő tette fel a parlamentben "Szembe az országgal, szembe Európával!" címet viselő parlamenti interpellációjában.

    Ugyanő egyébként 2010-ben már államtitkárként tett ígéretet arra, hogy a Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszt a vízkárok elhárítása után, „haladéktalanul visszaadjuk az utasoknak.”

    Ezek után egyrészt az kérdezném a MÁV-tól, hogy vajon elgondolkodtak-e azon, hogy mi okozza az utaslétszám csökkenését és ha igen, akkor nem ez ellen kellene-e inkább tenni, pl. a menetrend pontos betartásával, tisztább és gyorsabb vonatokkal stb.?

    És természetesen kérdezném a Fidesz képviselőit is, hogy akkor most a társadalmi igények az elsődlegesek vagy a költséghatékonyság? A vasút fejlesztése vagy megszüntetése és leépítése a gazdaságilag sikeres országok receptje?

    Azt gondolom, hogy újra kellene gondolni Eger és térségének közlekedési kérdéseit és el kellene dönteni, hogy mi jelenti a jövőt, a fejlődést. Azt gondolom, hogy a kötöttpályás közlekedésfejlesztésében jelentős potenciál van, akár a városon belül, akár „elővárosi” viszonylatban. Szerencsés lenne, ha Füzesabonytól Szilvásváradig (Putnokig?) egy egységes koncepció keretében gondolnánk át a vasúti közlekedés lehetőségeit, bevonva ebbe a folyamatba az érintett önkormányzatokat és a lakosságot. A kétségkívül meglévő problémákra pedig nem leépítéssel, megszüntetéssel, bezárással kellene reagálni, hanem távlatos fejlesztési koncepciókkal, amelyekhez feltehetőleg uniós és állami forrásokat is lehetne találni, mint Felcsút példája mutatja.

    Eger, 2015.11.24.

    Komlósi Csaba

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • A hazaszeretet, mint politikai termék

    A hazaszeretet, mint politikai termék

    Ünnepség zajlott ma az egri várban. Úgy, ahogy egy ünnepség zajlani szokott. Volt magas rangú meghívott, voltak helyi pontentátok. Mondtak beszédet is annak rendje és módja szerint. Elmondták, hogy nemzeti emlékhely, meg hogy Gárdonyi, na meg az Egri Csillagok és persze Dobó és Európa védőbástyája. És fel is avatták, amit kellett.

    egri_nemzeti_emlekhely576x356.jpg

    Én pedig elmentem és meghallgattam őket. Mégiscsak nemzeti emlékhely, és hát ott van egy Komlósi neve azon a táblán, aki vagy ősöm, vagy sem. Mindenesetre, „Komlósi Antal, a szeptember 29-i rohamnál egy török zászlóvivőt akkor vágott le, amikor a zászlót kitűzte; a töröknek a zászlaja a török jobb karjával együtt lehullott a vár sáncába; Dobó 2 Ft jutalmat adott neki”.

    Hallgattam hát Radnainé Fogarasi Katalint, Habis Lászlót és Nyitrai Zsoltot. Ez utóbbi úriember szavai különösen megragadtak. Szólott magyarságról, hazafiságról, sőt a “koncentrált hazaszeretet szívós fala”-ról is. Ez utóbbit még az MTI is lehozta, nem úgy mint a pénteki közleményünket az MTVA-ról.

    Ideillő beszéd volt mi tagadás, tán még el is érzékenyülök, ha nem tudom, ha nem tapasztalom, hogy mi zajlik Egerben és szerte az országban. Mert, ahogy látom a nevezett urak élete nem a fentiekről, hanem valami egészen másról szól.

    „Felépítjük Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzatát, Dobó István egykori lakhelyét, a Provizori-palotát és természetesen nem feledkezünk meg a hozzá tartozó dézsmapincéről sem!” – mondják. Felépítjük, mert nemzetünk múltja és annak dicső emlékei, amiről ugye egy nemzeti kormány… Vagy felépítjük, mert itt és most ez az érdekünk? Vagy mélygarázst építünk a győri Duna-bástya szinte ép falai közé? Mert ott meg az az érdekünk és mit érdekelnek bennünket holmi romok! Vagy esetleg lebetonozzuk, mint a Bonyhádon előkerült XIV. századi gótikus templomot?  Mert mit nekünk múlt, mit nekünk emlékezet, ha egyszer el kell költenünk az uniós pénzeket!

    Előadják itt a nagy szöveget magyarságról, múltról, dicsőségről, mert hát most ezt kell. Magukra terítik a nemzeti színűt, a sujtásost, a zsinórost, és aztán ha úgy hozza érdekük emlékhelyeket avatnak és várakat építenek, ha meg másként, akkor rombolnak, pusztítanak és eltüntetnek. A lényeg úgy sem ez, hanem a hatalom, a befolyás és persze a pénz. A megmagyarázhatatlan módon duzzadó bankszámlák, a maguktól növekvő lakások stb. A többi csak porhintés, csak politikai termék.

    Eger, 2015. október 17. - azaz éppen 463 évvel a török hadak elvonulása után

    Komlósi Csaba

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Azbeszt úgy tűnik nincs, de a válaszok elég lassan érkeznek

    Azbeszt úgy tűnik nincs, de a válaszok elég lassan érkeznek

    2015. augusztus. 31-én tájékoztatta sajtót a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet sajtóreferense, hogy az épületbontások miatt több gyógyító hely ideiglenes elköltöztetése vált szükségessé.

    Ugyanekkor keresett meg egy egri lakos, aki aggodalmának adott hangot a bontási munkálatok kapcsán, mert tudomása szerint a bontandó épületek azbesztet tartalmaznak.

    Az azbesztet kiváló tűzvédelmi és hőszigetelő tulajdonságai és könnyű feldolgozhatósága miatt széles körben alkalmazták az építőiparban a nyolcvanas évek végéig, amikor az azbesztszállal dolgozók közötti feltűnően sok légzőszervi és egyéb gyulladás okozta rákos megbetegedés vizsgálata nyomán betiltották kereskedelmét és felhasználását.

    A szórt azbesztet 1982 óta tilos Magyarországon használni, míg a legveszélyesebb kékazbesztből készült termékek gyártása 1992 óta tiltott. Ugyanakkor a magyarországi épületekben jelen lehet még az azbeszt, Egerben pl. 2010-ben került sor a Kemény Ferenc Sportcsarnok azbesztmentesítésére.

    Ezért a sajtóreferens asszonyhoz fordultam és kértem, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az említett információt. Éppen egy hónapja tehát a következő kérdéseket juttattam el a kórháznak:

    1. A bontásra kerülő épültek falazata vagy tetőzete tartalmaz-e azbesztet?
    2. Ha igen, akkor a kivitelezést végző cég milyen intézkedéseket tesz a bontás során, hogy az anyag ne kerüljön ki a környezetbe?
    3. A hulladék milyen módon és mikor kerül elszállításra a helyszínről és hol kerül elhelyezésre?

    12071655_1058043317562288_859581683_n.jpgA még az nap megérkező válaszlevelében azt a tájékoztatást kaptam, hogy kérdéseimet továbbítják a beruházás kivitelezőjének, illetve biztosítottak arról, hogy a bontás hatóságilag engedélyezett. Levél a következőkkel zárult: „Hamarosan tájékoztatjuk Önt a bontandó épületekkel kapcsolatban.”

    Erre a kivitelezőtől „hamarosan” megérkező tájékoztatásra húsz napon keresztül vártam, amikor egy újabb levélben jeleztem, hogy továbbra is szeretnék hivatalos választ kapni kérdéseimre.

    Ekkor az alábbi reakció érkezett:

    „A föltett kérdéseire a kivitelezőtől várjuk a választ, melyet továbbítani fogok Önnek. Szeptember 23-án szerdán projekt értekezletre ígérte, hogy hozza. Egyébként nincs azbeszt, mint kiderült, de Főigazgató Asszony mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy a kivitelező nyilatkozzon, illetve adjon választ, miután az ő feladata az ilyen jellegű témákkal foglalkozni, szakmai igénnyel korrekt választ adni.”

    Ez a szakmai állásfoglalás azóta sem érkezett meg. Annak mindenestre örülök, hogy az intézmény vezetője ragaszkodik a szakmailag korrekt válaszhoz és annak is, hogy végre érdemi állítást is tartalmaz a levél, azaz az aggodalom alaptalan volt, azbeszt nincs.

    Eger 2015. október 1.                                                                                      Komlósi Csaba

    Frissítés (2015.10.12.): 

    A mai napom végre megérkezett a kivitelező (LATEREX Építő Zrt.) nyilatkozata is, amiben a következőket írják:

    "Ezúton nyilatkozom, hogy a bontást előkészítő tevékenység során sem találtunk veszélyes hulladékot, különös tekintettel a feltételezett azbeszt esetleges jelenlétére.

    A bontási munkák a továbbiakban az eredeti kiviteli és bontási tervek és engedélyek szerint végezhetők, az organizációs feltételek figyelembe vételével."

     

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Meg támadták Egert (is)!

    Meg támadták Egert (is)!

    eger_ostroma.jpgTudta Ön, hogy Lázár János török? Mondjuk ifjútörök, de azért mégiscsak. Mert azt ugye tudjuk jól, hogy Egert a törökök szokták megtámadni. Aztán az történt a minap, hogy Lázár János megtámadta Egert (is)! Ezt csak abból gondolom, hogy van Egernek egy díszpolgára, aki az utóbbi időben többet szerepel mindenféle sajtótermékekben, mint a teljes városvezetés együttvéve, beleértve még érdemdús, halálbüntetés párti országgyűlési képviselőnket is. No ez a díszpolgár, aki ellen állítása szerint lejárató kampány folyik, azt találta mondani, hogy aki őt támadja az Egert (is) támadja (vö. Gömöri: Velem együtt Egert is támadják). Ismerős ez a logika, kormány párti berkekből gyakran lehetett olyasmit hallani, hogy aki Orbánt, a kormányt stb. támadja, az Magyarországot támadja. Volt tehát kitől tanulni ezt az „érvelést”.

    Csakhogy most éppen a fent említett Lázár (kormánypárti berek!) a mondta a következőket: „Bár a Magyar Paralimpiai Bizottság független a kormánytól, véleményem szerint Gömöri Zsoltnak azonnal távoznia kell… Ha nem teszi, akkor minden órával kárt okoz”.

    Hát így megy ez, már a miniszterelnökséget vezető miniszterben sem lehet megbízni. 

     … és még egy apró megjegyzés. Az vajon megfordult-e Gömöri úr fejében, hogy én mint egri önkormányzati képviselő, amikor a díszpolgári cím visszavonását kezdeményezem, akkor éppen a város érdekeit védem? 

    Komlósi Csaba

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Kezdeményezem Gömöri Zsolt díszpolgári címének visszavonását!

    Kezdeményezem Gömöri Zsolt díszpolgári címének visszavonását!

    Az országos sajtó egy jelentős része foglalkozott Gömöri Zsoltnak a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének viselt dolgaival, aki igen sajátos módon kezelte a szövetség pénzügyeit. Mint az ismertté vált, devizahitelét a paralimpikonok pénzéből fizette, továbbá sajtóhírek szerint a Bizottság elnökeként saját cégével kötött több milliós szerződést. Tevékenysége miatt a sportolók lemondását követelik és átfogó Állami Számvivőszéki vizsgálat elindítását kérik.

    11350562_859122764162770_724634202026079289_n.jpg

    Ugyanez a Gömöri Zsolt 2013. augusztusa óta Eger város díszpolgára. Városunkban egy 2011-ben elfogadott rendelet (Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2011 (X.28) önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról) szabályozza ezen cím adományozásának feltételeit. Ugyanakkor más települések hasonló rendeleteitől eltérően, ennek szövegében nem esik szó arról, hogy ez a cím, bizonyos esetek visszavonható lenne.

    Az említett ügy tanulságai miatt kezdeményezni fogom a rendelet módosítását, annak érdekében hogy meghatározott esetekben, pontosan szabályzott keretek között lehessen megfosztani a díszpolgári címtől azt, aki arra méltatlanná vált.

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Veszélybe kerülhet a régészeti örökségünk

    Veszélybe kerülhet a régészeti örökségünk

    Az LMP szerint megsemmisülhet vagy aszfalttakaró alá kerülhet az ország régészeti örökségének egy része a fejlesztési miniszter törvénymódosító csomagjának eredményeként, amely az infrastruktúra-beruházások gyorsítását célozza, az ellenzéki párt szerint azonban "legyalulja a magyar régészetet".

    komlosi_csaba_oroksegvedelem_2015_590.jpg

    Fotó: HírTV

    Komlósi Csaba, az LMP kulturális szakszóvivője és egri önkormányzati képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján számos aggályt fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, a többi közt azt, hogy a kiemelt útépítések régészeti feltárási munkálatainak egy részébe nem akkreditált intézmények is bevonhatóak lesznek. Az előterjesztés rövidítené a feltárásokra rendelkezésre álló határidőt – fűzte hozzá a politikus, aki a legaggályosabbnak azt ítélte: sok esetben a váratlan leletek felbukkanása esetén is tartani kellene a beruházási határidőket.

    Komlósi Csaba – aki szerint a kormányzat 2010 óta folyamatosan gyengíti a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szabályokat –, a szakmai szervezetekkel való egyeztetést is hiányolta. Az előterjesztés egyes részei ellen a Magyar Régész Szövetség is tiltakozik – jegyezte meg.

    A HírTV felvétele a sajtótájékoztatóról >

    MTI/LMP Sajtó

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább

  • Méltányos eljárás Habis-módra

    Méltányos eljárás Habis-módra

    Márciusban jelent meg egy írás a nol.hu-n „Ellenzékmentes kontroll a megyeszékhelyeken” címmel http://nol.hu/belfold/ellenzekmentes-kontroll-1522433, amiben a cikk szerzője többek között arról értekezett, hogy a 18 fős kaposvári közgyűlésben, ahová 13 Fideszes és 5 ellenzéki képviselő (DK, Együtt, LMP, Jobbik, MSZP) került, az utóbbiak egyetlen helyet sem kaptak „a városi cégek gazdálkodását kontrolláló grémiumokban”, azaz a felügyelő bizottságokban és az igazgatóságokban.

    Ebben az írásban Eger, mint pozitív példa szerepelt: „Akadnak olyan városok, ahol mai napig megmaradt a konszenzus az önkormányzati cégek ellenőrzésével kapcsolatban. Így például Egerben…”

    Márciusban ezt még több-kevesebb joggal állíthatta a szerző, mert akkor még a négy évvel ezelőtt kialakult helyzet állt fenn, amikor is a választásokon fölényes győzelmet arató Fidesz-KDNP (48,73%) ill. Habis László polgármester minden, a közgyűlésbe bekerült ellenzéki pártnak (LMP, Jobbik, MSZP, független) juttatott felügyelő bizottsági helyeket. Az LMP (5,63 %) akkor két pozíciót kapott.

    kozgyules.jpg

    A múlt hónap végén aztán lejártak a megbízatások és megtörtént ezek újraosztása. Látva a vonatkozó napirendi pont közgyűlési meghirdetését, kértem Habis polgármestert, hogy egyeztessünk vagy legalább tájékoztasson arról, hogy ebben a ciklusban, hogyan lesznek szétosztva a bizottsági helyek.

    A március 25-én, a közgyűlést megelőző napon kaptam egy rövid tájékoztatást, miszerint az LMP egy felügyelő bizottsági helyet kap. Ez az önmagában elfogadható javaslat, viszont kiegészült azzal, hogy a polgármester azt is közölte, hogy ki lesz az a személy, aki ezt posztot elfoglalhatja.

    Alapvetően én azt az álláspontot képviseltem akkor is és a másnapi közgyűlésen is, hogy a bizottsági és egyéb helyek felosztása a választási eredmények figyelembe vételével történjen meg. Ez nagyjából azt jelentette volna, hogy a kb. 35 helyből a Fidesz-KDNP (39,55%) 14-et, a Jobbik (25,39%) 9-et, az MSZP-DK-Együtt összefogás (22,82%) 8-at, az LMP (6,8%) pedig 2-őt kap. (A maradék 2 pozíció a közgyűlésbe be nem került pártok ill. a független jelöltekre leadott szavazatok alapján adódik, amit mondjuk a testületbe függetlenként bekerült Császár Zoltán tölhetett volna be.)

    Azt azonban teljességgel elfogadhatatlannak tartottam, hogy ha egy párt az eredményei alapján bekerül a közgyűlésbe és bizottsági helyet kap, akkor arról ne az adott párt képviselői vagy tagjai döntsenek, hanem az egyik rivális párt színeiben mandátumhoz jutott polgármester. Ezt természetesen közöltem is Habis úrral.

    Ennek ellenére, bár szerettünk volna javaslatot tenni az delegált személyére, a közgyűlési anyagban mégis az LMP korábbi önkormányzati képviselőjének, Csarnó Ákosnak a neve szerepelt.

    Az ülésen aztán a polgármester azt állította, hogy korrekt egyeztetés folytatott a pártok képviselőivel, aminek eredményeként az ellenzék 7 helyre delegálhat tagot. Én viszont elmondtam, hogy hivatalos egyeztetés igazából velünk nem történt és számunkra a jelölés ebben a formában elfogadhatatlan. A jelenlévő Fideszes többség természetesen ennek ellenére változatlan formában megszavazta az előterjesztést.

    Az is kiderült menetközben –bár ez nem az én asztalom-, hogy az MSZP-DK-Együtt összefogás esetében egyeztetés csak a szocialistákkal zajlott és arról csak utólag értesült az MSZP és a DK önkormányzati képviselője. Ennek következtében az összefogás más pártjai, tehát a DK és az Együtt egyetlen helyhez sem jutottak. Ebből számomra úgy tűnik, hogy a jelenlegi városvezetés arra használta, vagy legalábbis arra próbálta felhasználni ezt a helyzetet, hogy az ellenzéki pártokban törésvonalakat hozzon létre, illetve az általa vélt törésvonalakat tovább mélyítse. Esetünkben teljes mértékben lyukra futottak, mert az hogy én és nem Csarnó Ákos került a közgyűlésbe, az nem egy belső rivalizálás következménye.

    Csarnó Ákos egyébként előzetesen jelezte az őt telefonon megkereső polgármesternek, hogy nem vele, hanem velem, mint az LMP képviselőjével ill. a párt Heves Megyei Területi Szervezetének elnökével kellene egyeztetnie és ha az LMP úgy dönt, akkor nem ő fogja betölteni az FB helyet. Ez így is történt, azaz nem fogadta el a delegálást.

    A történet azonban itt még nem zárult le, hiszen volt egy hely ahová szerettük volna, ha az LMP által választott szakember kerülhet. A városi képviselő testület következő ülésére azonban egy olyan előterjesztés került, ami arról határozott, hogy az adott bizottság létre sem jön, így aztán bár a 2010-es választáshoz képest jobb eredményt értünk el, a korábbi két helyből egy sem maradt. De talán jobb is így…

    Már a képviselő testület tavalyi megalakulásakor látszott, hogy a Fidesz ugyan közel 10%-al rosszabb eredményt ért el, mint az előző önkormányzati választáson, mégis teljességgel semmibe veszi a korábbi szokásokat, íratlan megállapodásokat, amik egyébként a demokratikus működés fontos részeit képezik. Bár sajátos módon a testületben ülő ellenzéki képviselőket és pártjaikat összességében több egri polgár támogatta szavazatával (közel 60%), mint a kormánypártok jelöltjeit, a korábbi gyakorlattól eltérően még sem kaptak egyetlen önkormányzati bizottsági elnöki vagy külsős bizottsági posztot sem, nem tartanak igényt a szakértelmükre, de úgy tűnik a véleményüket is csak azért hallgatják meg, mert jelenleg még kötik őket bizonyos írásban lefektetett szabályok. Egyébként gondolom ettől is örömmel eltekintenének.

    Komlósi Csaba

    Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

    Tovább