Siam-i ökrök

Miután két nap templomozás után úgy gondoltuk, többet már egyszerűen képtelen a szervezetünk befogadni, elrepültünk Phuket szigetére ahol egy kis nyugalomra vágytunk. Bizony elég nehéz nyugodtnak lenni egy Hard Rock Café szomszédságában, ahol esténként a helyi Elvis szórakoztatja a jónépet itt-ott Toto és Shakira feldolgozásokkal szinezve műsorát. A beachre menekülve útközben masszőrcsajok fogdossák előszeretettel különböző testrészeinket, miközben a bódékból a thai pornóipar gyöngyeit kinálják ocsóé. A partra érve az ember azt képzeli, kifizetve a napi nyugágydijat nincs más hátra, mint pihizni és pancsizni. Lószart. A másfélméteres legyezőtől a bádogchopperig mindennel felszerelt helyi pesztrátorok egyszerűen nem hagynak békén. Néha leveszik az ember drága napszemcsijét, hogy egy Ray Ban feliratu műanyagdarabot rakjanak a helyére, illetve lesöpörnek valami szúrós szarral 😀 Egyébként jókat eszünk, a viz pompás és z idő tökéletes. A Phi-Phi túráról később… Puszi haza mindenkinek!        (Andris)

12 óra meglehetősen fárasztó minibusz/taxizást követően megérkeztünk Siem Reap-be. Innen indulnak a Túk-Túk-ok Angkorba,ami egy 40X40km-es több tucat templomból álló őrület a dzsungel közepén. Komment azt hiszem nem is nagyon kell, a képek magukért beszélnek. Az épületek baromira ki vannak találva, az ember egyből nagymellű gépfegyveres ereklyevadásznak képzeli magát a filmbeillő környezetben J Egyébként ez a környék sokkal élhetőbbnek is tűnik, mint Bangkok, kisebb a tömeg, olcsóbb, és finomabbak a kaják.

Bocsesz a késésért, de kivételesen nem csupán elemi lustaságomból nem blogoltam ilyen sokáig, elég sűrű volt a program. Node mostan pótlás. Tegnapelőtt (nektek tegnap): Délelőtt kicsit késve indultunk a világ legnagyobb hétvégi piacához, a Bangkok külvárosába eső Chatuchak-hoz. A teljesen lerabolt vásár sztereotipiája azonban már több kilómétterre a vásár bejáratától kezdett feledésbe merülni, ugyanis az út mentén elképzelhetetlen hosszúságban húzódtak a bódésorok. A taxi kitett, mi belecsaptunk a közepibe. Nem túlzok, ha azt mondom sok focipályányi valószinűtlenül változatos portékával álltunk szemben. Volt itt a nyershaltól  az édes kölyökkutyán keresztül a szó szerint „érezhetően” használt Conversig minden. A legnagyobb meglepetést azonban az árusok mentalitása és a vásár képe okozta. A helyi erők java nagyobb alkudozásokat mellőzve, mondhatni fix árért kinált egyébként jó minőségű cuccokat, nem ritkán légkondis, igényesen berendezett kunyhókból. Beszarás. Azért nem volt lehetetlen egy-egy dealt összehozni, a 2000Ft-os Levisek és 1000Ft-os Billabong gatyók nagyon adják 🙂

A tegnapi nap városnéző körútja után ma a downtown shopping centerei következtek. A taxi kidobott egy hatalmas pláza előtt, melynek már a food courtjában eltévedtünk. Bő negyed óra sétálgatás után az is kiderült, hogy a hatalmas shopping center még csak a helyi Kempinski Hotel. Még csak ezután jött az igazi Siam Center tele high-tech cuccokkal. Itt a mikroelektronikai csúcstermékek, Armani mintaboltok és Steinway zongoraszalonok között néhol egy-egy Lamborghini vagy Maserati szalonra bukkantunk.

Az esti program természetesen a kurvanegyed-beli bazársor ahol a Rolexek és Nájkik között pussy barok végtelenje bikinis rúdtáncosokkal.  Bár a kedvesen mosolygó Thai fazonok legalább úgy…12 éves csajokat kináltak, mégis ellenáltam a kisértésnek 😀 Nem úgy, mint a 700Ft-os Element és Volcom pólóknak…

Gergő és Bence kedvéért: Tegnap hajókáztunk a Chao Praya folyón, megnéztük a fekvő, az ülő, az arany és a samaragdbuddhát. Lélegzetellálitó a paloták és templomok látványa, képeket rakok fel, de nem adják vissza igazán a feelinget.  Kegyetlen jó a sör, egy tálcával hazavinnék… A kaja még mindig zseniális, kezdem megszokni a rákot, amit világ életemben gyűlöltem 🙂

A mai nap célpontjai a nevezetes Watok.

A temérdek fantasztikus látványosság végigjárása kevésnek bizonyult edzett lábainknak így egy-egy Tuk-Tuk riderrel való alkudozás közé beszúrtunk egy párórás vizitet a Panti Plázába, amiben minden bizonnyal a világ legtöbb totálisan értelmetlen elektronikai kacatát horták össze az egri pláza 3szorosába. Minden erőfeszítésünk ellenére (5 óra járkálás) nem találtunk az USB-s hasi izomgyakorlatot végző robotkutyámajomnál értelmetlenebb cuccot, így kissé elszontyolodva tértünk haza táskánkban csupa hasznos szarral… A folyó mentén Longtail boat-ok (roncsautók motorjaiból készült tákolmányok), a partközeli utcákban ezek és más szigorúan EU-szabvány járművek alkatrészeit felhalmozó műhelyek erősitik a cultural difference érzetét.

Mivel a Khao San-on frissen sülő sáskák és más számomra ismeretlen rovarok és férgek még túl nagy kihívást jelentettek puhány gyomromnak, úgy döntöttünk, egy közeli KFC-ben élvezzük a Thai konyha specialitásait ebédre. A vacsi már lokál cucc, a Tom Yum Kung és a Chilis csirke okozta élvezeteket pár óra elteltével hasfogókkal és vízzel próbáljuk enyhíteni, de megérte… 🙂                                                                                                                                                      (Andris)

A bécsi reptér labirintusát illetve brynzájuktól megfosztott szegény szlovák kollégáinkat hátrahagyva, egy pár Frankfurterrel és egy csapolt  Gösserrel gyomrunkban végre becsekkoltunk dubai járatunkra. Nem késtünk sokat, az út simán telt, a mennyezeten váltakozva felgyulladó ledecskék igazi ezeregyéjszaka-feelinget nyújtottak, a dubai reptér látványa pedig kárpótolt a Narnia megnézetlen utolsó 10 percéért is. Az ott töltött 9 óra alatt azonban kiderült, hogy a monumentális üvegcsoda belül kényelmetlen, magát nyugágynak álcázó kinzóeszközöket tartogat a pihenni kivánó gyanútlan turisztok számára. Ez még nem lett volna baj, ha kora reggel a mellettem elalvó Apa (WZ) helyett nem egy korosodó arab faszit találok, aki valószínűleg elvből nem mosott lábat az utóbbi években… A bangkoki járat mondhatni megkoronázta a napot, nem maradtak el a fejhangon vihorászó arab picsák és a légörvényben pánikoló, „hánykolódó” orosz nők sem. Egy nap repkedés után végre megjöttünk, 31 fok, este 11. Szállás a backpacker-ghetto Khao San Rd. közepén, hatalmas a buli, olcsó az eredeti Gucci pénztárca, lesz mit vinni vásárfiának 😀 Este vacsi, holnap jönnek a templomok. Azaz inkább mi megyünk.  (Andris)