Legutóbbi vezércikkek
  • Híradó – 2017.10.17.

    Híradó – 2017.10.17.

    http://tveger.hu/media/video/171017_Hirado.mp4

    Tovább

  • Könyvtárak a könnyűzenében

    Könyvtárak a könnyűzenében

    Tóth Péter szavait felhasználva: elképesztő könyvtáros buli volt Szegeden. A szegedi Somogyi-könyvtár szervezésében egy izgalmas Könyvtármarketing, avagy a könyvtár népszerűsítésének színterei elnevezésű regionális konferencián vettünk részt szeptember 28-án. Oros Sándor tollából született beszámolóból globális képet kaphattok a rendezvényről a CSMKE blogján: Könyvtármarketing konferencia – gondolatok. A délelőtt folyamán a marketing témáját körüljárva két külső szakember szemszögét ismerhettük...

    Tovább

  • A totális összeomlás felé zakatol a MÁV?

    A totális összeomlás felé zakatol a MÁV?

    A dicshimnuszok háttérzajából elég aggasztó hangokat is lehet hallani.

    Tovább

  • Új alapokon a Napsugár óvoda

    Új alapokon a Napsugár óvoda


    Verssel köszöntötték a Szivárvány Óvoda Napsugár Tagóvodájának növendékei az önkormányzat és a kivitelezők képviselőit a megújult intézményben pénteken.

    A Szivárvány Óvoda vezetőjétől, Felföldiné Szabados Ágnestől­ megtudhattuk, az intézmény az 1960-as évek elején épült, mindig karbantartották, de a szennyvízvezetéket elmulasztották kicserélni, emiatt az alap egy része kimosódott.

    Az óvodások új csoportszobában ebédeltek

    Egy mosdót fel kellett bontani, ki kellett cserélni a vezetékeket, meg kellett erősíteni az alapot. Erre, s a további felújításra, így a csoportszoba megújulására 5 millió 768 ezer forintot szánt az önkormányzat.

     Fotó: Berán Dániel

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Magyar közreműködéssel változhat meg a csillagászat

    Magyar közreműködéssel változhat meg a csillagászat


    Galaxiskatalógussal járultak hozzá magyar tudósok egy felfedezéshez, amely egy új tudományág születését jelentheti.

    Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) kutatócsoport által, többek között Raffai Péter adjunktus, és diákjainak alapos munkája nyomán összeállított katalógus nem kisebbel, mint egy 2,5 millió galaxist tartalmazó térképpel járult hozzá egy nemrég észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához.

     (A neutroncsillagok tulajdonképpen a csillagok pusztulási formáinak egyik legutolsó állomását jelentik, amikor az egykori nagy kiterjedésű szupernóva felrobban, így ezek az égitestek egyfajta csillagmaradványnak is tekinthetők.)

    Einstein megjósolta

    A dolog nem pusztán érdekes, hanem egyenesen korszakalkotó felfedezés, hiszen egy nemrég megfigyelt jelenséggel, a gravitációs hullámokkal áll a kapcsolatban.

    Bár a hullámok létezését már Einstein is megjósolta híres relativitás-elméletében, csak néhány éve léteznek olyan fejlett műszerek, amelyekkel azok pontosan mérhetőek is.

    Borítókép: Yuriy Seleznev/Shutterstock

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:heol.hu

    Tovább

  • Idős nőt raboltak ki Egerben, egy szemtanút keres a rendőrség

    Idős nőt raboltak ki Egerben, egy szemtanút keres a rendőrség

      Az Egri Rendőrkapitányság rablás miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján az ismeretlen személy 2017. október 6-án 14 óra 30 perc körül Egerben, a Szent […]

    The post Idős nőt raboltak ki Egerben, egy szemtanút keres a rendőrség appeared first on egrisztorik.hu.

    Tovább

  • Zorán koncert, sport, kórusfesztivál – szerdától vasárnapig

    Zorán koncert, sport, kórusfesztivál – szerdától vasárnapig

    Sebestyén Márta és Zorán fellépés, női kézilabda, változatos előadások és ünnepi program is vár rátok a hét második felében.

    Tovább

  • Drágul az építkezés

    Drágul az építkezés

    Brutális áremelkedések az építőiparban. A piacon 20-25%-os növekedést lehet tapasztalni, ami miatt a kivitelezők kénytelenek a vállalási árat is megemelni. Különösen a hőszigetelőanyagok ára ugrott meg a tavalyi évhez képest.De drágult a csempe, a cserép, a faanyag a beton, és a fuvardíjak is.

    Tovább

  • Eger vár ostroma, 1552. szeptember 9-október 18.

    Eger vár ostroma, 1552. szeptember 9-október 18.


    1552. október 18-án Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat. 1552. szeptember 9-én Kara Ahmed másodvezír és Hádim Ali budai pasa együttes erővel, mintegy 60-70 ezer emberrel ostrom alá vette Eger várát, a "Felvidék kapuját".

    A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte el a 2500 főt.

    A 38 napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 18-án a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt.

    (Eger azonban egy későbbi török hadjárat idején, 1596-ban elesett, s csak 1687-ben szabadult fel.)


    borítókép - Pazirik Informatikai Kft.

    Tovább

  • Ha a kalendáriumra tekint… október 16. a Kenyér Világnapja

    Ha a kalendáriumra tekint… október 16. a Kenyér Világnapja

    Október 16. kettős világnap, amelyről sajnos igen kevesen és igen keveset tudunk.

    Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO ( Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. A FAO, melynek küldetése az élelmezésbiztonság megvalósítása, célként a logoján található latin jelmondatot jelöli meg „Fiat panis." az az minden ember számára : „Legyen kenyér!" Az Élelmezési Világnaphoz szorosan kötődik a Kenyér Világnapja.

    A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. A világnap kijelölésével a szövetség célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ legfontosabb élelmezési cikkére, a kenyérre. A Kenyér Világnapja alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodó és a kenyeret sütő pék munkájának fontosságára is rávilágítson és elgondolkoztasson bennünket.

    Október 16-án a kenyeret ünnepeljük, de vajon mit takar a kenyér fogalma?
    A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. Csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm. (Magyar Élelmiszerkönyv)

    Minden nép a maga kenyerét tartja a legfinomabbnak a világon. Nekünk, magyaroknak a kenyér nem csupán egy élelmiszer, hanem az életet jelenti, és igen erős hozzá az érzelmi kötődés. A kultúránk része, fő étkezéseink közül legalább egyben biztos szerepel. Ma, amikor elveszett az élelmiszer „becsülete" ez az ünnep mindenkit elgondolkodásra sarkall.

    Nagyszüleink, szüleink tudták mit jelent a betevő falat megbecsülése, ma azonban ez nem természetes. Modern világunkban az utcán közlekedő és szendvicset majszoló emberek látványa már nem kelt feltűnést, a múlt század elején azonban a fedetlenül vitt étel még elképzelhetetlen volt. Akkoriban az étkezés a táplálék felvételénél sokkal többet jelentett, a családi és emberi rend őrzésének naponta ismétlődő áhítattal körülvett alkalma volt. Ennek fontos részét képezte a kenyér tisztelete is, melynek nyomai a kenyér sütésétől kezdve a megszegésén át a kenyérmorzsák felhasználásáig fellelhetőek a különböző mágikus eljárásokban és hiedelmekben. Szokás volt, hogy a kenyértésztának cuppogtak, vagy a kenyérsütő asszony felemelte a szoknyáját a kemencébe „vetés" (a kenyerek kemencébe helyezése) után, hogy a kenyér jó magasra nőjön. A kenyérkészítés legfontosabb fázisainál a kés élével keresztet vetettek a tésztára, illetve a sütőlapáttal a kemence szájára. A kenyeret nem volt szabad eldobni, ha leesett a földre, megcsókolták, vagy ráfújtak; még a kenyérmorzsára lépni is nagy véteknek számított, ezért az abroszt gyakran a tűzbe rázták. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet kellett rajzolni, a megkezdett karéjt pedig végig kellett enni. A kenyérsütés napja sok helyen a csütörtök volt, tilalmasnak számított azonban a kedd és a péntek, valamint Luca és Borbála napja.


    Ma már nagyon sokfajta ízesítésű, formájú, alapanyagú kenyér közül választhatunk  
    – fotó: Shutterstock

    Mindenki számára lényeges, hogy jó kenyeret fogyasszon. Minőségi termékeket keresünk az arctalan tömegáru helyett.


    Forrás: TV Eger

    De milyen a jó kenyér?
    Jó kenyérnek azt tartjuk, ami kovásszal készül, domború, héja keményen ropogós, színe aranybarnába hajló, de nem fekete, égett. A kenyérhéj a bélzettől nem válik el. A bélzet szívós, lyukacsos szerkezetű és nem morzsolódik. Ha a kenyeret összenyomják, akkor az magától ismét felduzzad. Enyhén savanykás ízét a kovásztól nyeri, és jó ízvilágát, amelyre jellemző a gabona íze, négy-öt napig meg is őrzi. Fontos, hogy a jó kenyér szolgálja egészségünket, tehát teljesőrlésű bio lisztből készüljön. A nem bio teljesőrlésű liszt származása követhetetlen, a benne lévő hántrész (korpa) nagy mennyiségben tartalmazhat vegyszermaradványokat, toxikus anyagokat, így egészségünket is veszélyeztetheti.

    Kívánjuk, hogy Ön is találja meg a jó és egészségét szolgáló kenyeret, és minden nap az kerüljön asztalára! Mi azon dolgozunk, hogy ebben segíteni tudjunk Önnek!

    Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv, Táplálkozás Akadémia Hírlevél

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!