Legutóbbi vezércikkek
  • Boros-Toros Fesztivál

    Boros-Toros Fesztivál

    Kurta túra és csülökkoptató túra. Csak néhány azok közül a rendezvények közül, amelyeken szombaton Egerszalókon részt vehettek a látogatók. A Boros-Torost az Egerszalóki Turizmus Egyesület a civil szervezetekkel együtt szervezte.

    Tovább

  • A tárkányi túros rétes elkészítését tanították

    A tárkányi túros rétes elkészítését tanították

    Kicsik és nagyok egyaránt húzták a rétestésztát szombaton Felsőtárkányban. A hagyományos ízek mellett, a híres tárkányi sós túrós rétes elkészítését is megtanulhatták az érdeklődők.

    Tovább

  • Közeleg a tél legfagyosabb időszaka

    Közeleg a tél legfagyosabb időszaka

    A tél legerősebb lehűlése várható, keddtől röpködni fognak a mínuszok és ismét havazás kezdődik. Az előrejelzés szerint kedden a legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 4 és plusz 1 Celsius-fok között alakul, […]

    The post Közeleg a tél legfagyosabb időszaka appeared first on egrisztorik.hu.

    Tovább

  • Elképesztően hangulatos VIDEÓ készült a téli Egerről

    Elképesztően hangulatos VIDEÓ készült a téli Egerről

    Egy újabb bizonyíték, hogy a hólepte város is gyönyörű.

    Tovább

  • The Carbonfools, Szeged elleni meccs, vízilabda és bemutató – Heti előzetes

    The Carbonfools, Szeged elleni meccs, vízilabda és bemutató – Heti előzetes

    Színházi bemutató, Éva Presszó, Shapat Terror és Mighty Manlifter fellépés, túra, világjárás, felolvasó est, vízi- és kézilabda mérkőzés és farsang is az ajánlóban.

    Tovább

  • Csatornatisztítót ivott és meghalt egy férfi egy egri kocsmában

    Csatornatisztítót ivott és meghalt egy férfi egy egri kocsmában

    Azt hihette, hogy bor van a műanyagkannában. Az eset másfél éve történt, a rendőrség néhány hete, bűncselekmény hiányában lezárta az ügyben indított eljárást. A férfi fia nem tud belenyugodni, hogy apja halálának nincs felelőse.

    Tovább

  • Havazás miatt káosz az utakon

    Havazás miatt káosz az utakon

    Felborultak, elakadtak vagy összevissza csúszkáltak autók, káosz volt a hó miatt, az egész országban esett, volt ahol 20 centi. Egy kisbusz felborult az M0-ás autóúton, egy trélert vontatott, amelyen másik 2 autót szállítottak. Azok is felborultak és összetörtek. A lillafüredi kisvasút síneire fák dőltek, rövidebb útvonalon járt. Kékestetőn a kirándulók viszont nagyon örültek a friss [...]

    Tovább

  • Hétköznapi hősök

    Hétköznapi hősök

    Viselkedésünket jobban befolyásolja a helyzet hatalma mint gondolná. Olyannyira, hogy ez a tényező még személyiségünknél is erősebb. Azt hihetnénk, hogy a döntéseink belülről fakadnak, de nem! A hétköznapi hősök „szuperereje” pedig pontosan abban rejlik, hogy képesek felülírni a helyzet hatalmát. Nem engednek sem a társadalmi, sem a tömegnyomásnak. Ne hízelegjen magának! Ön erre nem képes. Ez most rosszul esett? Mutatok valamit.

    Tovább

  • Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet a múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút belső végállomása az egri Faraktár végállomás megszüntetése után.

    Heves megyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével.

    A városrész a 25-ös főúton található. A városrész központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

    Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

    Félnémeti fűrészüzem (lebontva)

    Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

    A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

    A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag at Eger-Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

    A KMKK távolsági, helyközi, szerződéses, a helyi járatok közül a 8-as, 10-es, 11-es, 11-es, 14-es, 14A és 14C számú járatai járnak a településre, valamint néhány társ-Volántársaság távolsági buszjárata. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az a Eger–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Eger-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. A egykor hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

    Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • A Dobó István tér elnevezésének története

    A Dobó István tér elnevezésének története


    A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik.

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.

    Fotó: www.flickriver.com

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!