– Egyáltalán nem meglepő hír az, hogy farkasok is élnek a környékünkön a Bükkben. A nemzeti park munkatársai évekkel ezelőtt megfigyelték már itt ezeket a csúcsragadozókat – mondta nevetve a Szilvásváradon élő Becsei Ferenc, nyugdíjas természetvédelmi őr.
Eddig is bejöttek
– Arról van szó, hogy minden bizonnyal a szomszédos Szlovákiában élő populáció megnövekedett és az ivarérett egyedek a Tarnai-dombvidéken keresztül bejönnek Magyarországra. Eddig is bejöttek, ám korábban inkább csak az aggteleki és a zempléni térségben volt állandó a jelenlétük. Én úgy tudom itt a környékünkön egy farkaspár él jó pár éve.
A Bükki Nemzeti Park idén márciusban készült felvételén jól látszik az egyik környékünkön élő példány. FOTÓ: BNPI
Félni nem kell a farkasoktól
Félni nem kell a farkasoktól, mert a szaglásuk igen jó, már az előtt eltűnnek az ember szeme elől, mielőtt a közelébe érne. Nem keresi az ember társaságát, veszélyt sem jelent ezért. Ahogy az a hiúz sem, a másik csúcsragadozó, amit a kerületvezető fővadász, ha jól tudom levideózott. A farkasok jelenlétéről biztos útmutatást a nyomaik adnak, ezeket legtöbbször télen, a friss hóban lehet észrevenni.
Egy átlag kiránduló valószínűleg nem fog velük találkozni a Bükk erdeiben. Az ember a farkasnak nem tápláléka, az embertől fél, elhúzódik. Veszélyt tehát a kirándulókra egyáltalán nem jelent a farkas jelenléte. Kertekbe, gazdasági udvarokba ez a ragadozó csak akkor merészkedik be, ha megsérült, valamiért a természetes környezetében nem tud táplálékot szerezni, vagy olyan mértékben megnövekszik a populáció, mint nemrégiben, amikor nagy médiaszenzáció volt, hogy a medvék belátogattak Brassóba kukázni.
Ilyen nagyszámú farkaspopulációról a Bükkben ma még nem beszélhetünk. Az én információim szerint csupán egy farkaspár él a környéken, és azt is hallottam egykori kollégáktól, hogy talán kölyöknyomokat is találtak. A farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250 ezer forint. Azaz, ha valaki egy egyedben kárt tesz, akkor ennyi pénzzel köteles helyt állni az elkövető.
A vadállománynak jót tesz
Egy csúcsragadozóról van szó, amelyet a vadászok tudom, hogy nem szeretnek, pedig alaptalan a félelmük, mert nem az ő díjnyertes trófeáik elejtését veszélyezteti a farkas, amelyik inkább a beteg, elesett, kevésbé szépen fejlett, életképtelen egyedek eltakarításában segít. Ezzel pedig még azt is mondhatjuk, hogy a vadállománynak jót tesz.
Három éve több helyen is láttak farkast
Becsei Ferenc felidézte azt a három évvel ezelőtti esetet is, amikor egy bélapátfalvi gazdálkodó története járta be a sajtót. Ő arról számolt be akkor a szenzációra éhes újságíróknak, hogy több juhát elvitte a Bükkben a farkas. Kiderült, arról volt csupán szó, hogy a villanypásztorra bízta az állatokat, holott volt egy kaukázusi juhászkutyája, amit láncon tartott. Amikor a kutyát elengedte, és a juhászkutya szabadon kijelölhette a területét a farkas is eltűnt a környékről.
– Olyan pásztorkutyát kell tartani, amelyik képes távol tartani a haszonállatoktól a csúcsragadozót. Hiszen a farkasnak az őrizetlen nyáj olyan, mint a terített asztal, nincs min csodálkozni – tette hozzá. – Ha az ember kellő gondossággal jár el, nem lehet gond. De ahol ezer-ezerötszáz birka felügyelet nélkül legel, nincsenek védőkutyák, nem meglepő, hogy odamennek ebédelni.
– Három éve láttam itt farkast, az út szélén sétált hajnalban. Onnan szemből a domboldalból vitte el a rackákat – legyintett érdeklődésünkre egy nevét elhallgató szilvásváradi férfi, aki nem is értette, miért olyan nagy szenzáció ez. – Sánta farkas volt, azért jött az ide be a juhokhoz, mert nem tudott magának táplálékot szerezni.
2010-ben több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott kószálni a családi házak között.
Az erdészek örülnek, a vadászok nem boldogok
– Az erdőben dolgozók részéről mindig is ellentmondásos volt a farkas megítélése – mondta Urbán Pál, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási vezérigazgató-helyettese. – Szigorúan erdészeti szempontból kifejezetten előnyös a farkasok megjelenése, hiszen részt vesznek az erdő védelmében, az erdőt károsító túlszaporodott vadállomány ritkításában. Viszont olyan mértékben nem tudnak Magyarországon elszaporodni, hogy vadászat nélkül is el tudják végezni ezt a munkát. A vadászok egyébként nem örülnek a farkas megjelenésének, mert azt mondják csökkenti a vadászat sikerét. Az a néhány farkas, amelyik a Bükkben él egy év alatt a mi vadászterületünkön 50-60 vadat pusztított el. Ez azért nem olyan bődületesen nagy szám.
Nagyobb a hír füstje, mint a lángja
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park igazgatója az elmúlt napokban mást sem csinált, mint farkasról érdeklődő újságírókat kalauzolt. Olyan hírlapíró is volt, aki egyenesen azt kérte az igazgatótól olyan helyet mutasson, ahol láthatnak farkast. Azt ugyan nem tanácsolta nekik a nemzeti parkot vezető Grédics, hogy menjenek el egy állatkertbe, de azt leszögezte: ennek a farkas ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja. Farkas évek óta él a Bükkben, akkor jön az ember környezetébe, ha megbetegszik, lesérül. Tudatos gazdálkodói magatartással, pásztorkutyák tartásával még az állattartók állományára sem jelent veszélyt. Nem érdemes riadalmat kelteni, szögezte le.
Fotó: Pócsik Attila
