VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Egerbakta bányató

    Egerbakta bányató



    A korábban kőbányaként üzemelt területen kialakult festői környezetben lévő bányató horgászási és vízparti pihenési lehetőséget kínál.

    Bár sokan nehezen fogadják el,
    a legtöbb bányatóban nem véletlenül nem lehet fürdeni, 
    a hatóságok nem véletlenül vezették be a tiltást: ezek a mesterséges vizek jóval több veszélyt rejtenek az ellenőrzött strandoknál. Hirtelen mélyülnek, nem higiénikusak és vízimentő-szolgálatot sem teljesít senki a partjainál.


    A bányatavak kis vízfelületű, de akár tíz méternél is mélyebb, hirtelen mélyülő, emberi tevékenység által létrehozott mesterséges állóvizek, ezzel az úgynevezett kopolyák közé tartoznak. Ezek a tavak biológiai szempontból zárt egységet alkotnak, ezért ha szennyeződés éri őket, akkor az a lebomlásig ott is marad – egy ilyen bányatóban nem higiénikus fürdeni. Ráadásul ezen tavak nagy részének vízminőségét hivatalosan nem is ellenőrzik.

    Mivel mesterséges vizekről beszélünk, amelyek ipari tevékenység melléktermékeként jöttek létre, az ilyen tavak fenekén gyakran maradnak a bányászatból származó, gyakran éles tárgyak, bányagépek, drótkötelek. Ezek általában nem láthatóak, mivel az ilyen vizekben többnyire nem jók a látási viszonyok. És mivel hivatalosan nem kijelölt fürdőhelyekről van szó, nincs elsősegélynyújtás sem.

    bővebben ...

    fotó: Varga Zsolt Norbert

    Tovább

  • Egyre népszerűbb a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

    Egyre népszerűbb a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság



    Az új programoknak köszönhetően tavaly kiemelkedő látogatószámmal zárt a bélapátfalvai kolostor, hamarosan pedig a tervek szerint fel is újítják az épületet.

    Múlt évben lett 785 éves a bélapátfalvai ciszterci apátság, több mint tízezren látogatták meg – írja a turizmus.com. A népszerű éjszakai, fáklyás túrák idén februártól folytatódnak, de az épület a Múzeumok éjszakáján is nyitva áll majd a látogatók előtt.

    Látogatáskor élőszavas és audio guide-os vezetést is lehet választani, és egy kisfilmet is vetítenek a turistáknak. Rendszeresen tartanak orgona- és hegedűkoncerteket, szeptemberben pedig Nyitott Templomok Napját rendezik meg az apátságban.

    Az ország egyetlen épségben megmaradt, román stílusú, középkori ciszterci apátsági templomát a pilisi apátság szerzetesei alapították 1232-ben. A 14–15. században gótikus, a 18. században barokk stílusban átalakították, majd a település plébániatemploma lett.

    A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom a ciszterci rend előírásainak megfelelően torony nélkül épült. Déli oldalához csatlakozott a zárt, négyszög alaprajzú monostor a szerzetesek celláival, amelyet ma már csak alapfalaiból rekonstruálhatunk. A latin keresztet formázó apátság falaiból árad a középkor hangulata. Legkönnyebben Bélapátfalváról, az Országos Kéktúra jelzését követve érhetjük el a templomot. Hivatalosan márciustól novemberig látogatható a templom.

    2015-ben a turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre, most pedig az épület rekonstrukciójára kerül sor közel kétmilliárd forintból. Az épület teljes statikai megerősítést kap, szigetelik a lábazatot, vízvédelmi szempontból ellenállóbbá teszik a műemléket. Kicserélik a teljes elektromos hálózatot, a padlót és a padozatot – írta a muemlekem.hu még tavaly júniusban.

    Fotó: www.belapatfalvaiapatsag.hu

    forrás: turistamagazin.hu, turizmus.com

    Tovább

  • Kemencés Gasztronómiai és Kulturális Fesztivál Szihalmon

    Kemencés Gasztronómiai és Kulturális Fesztivál Szihalmon


    A honi hagyományőrzők mellett négy határon túli országból is jöttek a falu testvér településeinek delegációi.

    Tradíció, kapcsolatok, gasztronómiai élvezetek és felejthetetlen hangulat: ezekkel a szavakkal lehetne leginkább jellemezni Szihalom évenként megrendezett legnagyobb programját, a Kemencés Gasztronómiai és Kulturális Fesztivált, amit idén is június második hétvégéjén szerveztek meg a helyi kemencés udvarban.


    Fotó: Berán Dániel

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • I. Mezőtárkányi Fogathajtó Nap

    I. Mezőtárkányi Fogathajtó Nap


    Az I. Mezőtárkányi Fogathajtó Versenynek vendége volt mások mellett Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője.

    A miniszterelnök tanácsadója maga is fogatot hajtott, s megkocsikáztatta a falu polgármesterét, Tóthné Szabó Anitát.


    Szombaton rendezték, rendezik meg az I. Mezőtárkányi Fogathajtó Versenyt, ami C és D kategóriában a Heves Megyei Bajnokság 3. fordulója is volt. 

    A mezőtárkányi sportpályán rendezett eseménynek két profi szakmai segítője – Ragó Zsolt és Juhász Péter – valamint a szervező önkormányzat részéről Tóthné Szabó Anita polgármester és Pásztor István alpolgármester volt.

    Fotó: Berán Dániel

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Kart karba ölt fejlődés és tradíció

    Kart karba ölt fejlődés és tradíció


    Átfogóan gondolkodni! Ez volt az idei Magyarországi Falumegújítási Díj pályázatának mottója.

    Községünket a falumegújítás több területén elért kiemelkedő teljesítményért díjazták nemrégiben Budapesten – tudatta a Heollal Szarvas László.

    A polgármester elárulta azt is, hogy azért pályáztak, mert úgy érezték, fontos, hogy az országban megismerjék a nevüket, s tudják: élhető, biztonságos, fejlődő település Visonta.

    Szarvas László a felújított templombelsőt mutatja 

    Fotó: Czímer T.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • A mai Maklár település helyén az i. e. 2. évezred elejétől kimutathatóak az emberi letelepedés nyomai

    A mai Maklár település helyén az i. e. 2. évezred elejétől kimutathatóak az emberi letelepedés nyomai


    A település első okleveles említését 1261-ből ismerjük, amikor IV. Béla az egri völgy falvainak, köztük Maklárnak birtokában megerősítette az egri püspökséget (a falu 1804-ig az egri érsekség birtoka volt).

    Nevének első írásos alakja Moklar volt, amely feltehetően a csagatáj eredetű, többes számú maq, azaz dicséret és a többes számot jelző -lar utótagból ered.

    Az 1380-as években Maklár vámszedési jogot nyert, később népes mezőváros, oppidum lett. Hunyadi Mátyás idején Nagymaklár és Kismaklár nevű falurészeket említettek az oklevelek. 1486-ban Nagymaklár az egri vár részére szolgáltatott bárányt, sört, sajtot, kenyércipót, malac- és bordézsmát, ide fuvarozta a tűzifát és minden napra állított egy várőrt is. Ugyanakkor Kismaklár az egri püspöki udvartartás számára adott kaszásokat, valamint sertés-, zab- és bordézsmát. Az 1526-ban hazavonuló törökök egy seregrésze felégette a falut. 1550-ben már a töröknek is adóztak. 1552-ben elpusztult a falu, de 1556-ban lakói visszatértek. 1596-ban az Eger elfoglalásáért indított hadjáratban ismételten elpusztult, s 1609 körül népesült be újra, és a török időkben is végig népes település maradt.

    A 16. században két malom is volt a faluban. 1700-ban Telekessy István püspök Maklár mezővárosában esztendőnként három ízben tartandó országos vásárra szerzett privilégiumot. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1708-ban ismét elpusztult; akik megmenekültek, az andornaki pincékben húzták meg magukat, s csak 1712 után kezdtek visszatelepedni. A robotmegváltás és a szabad költözés lehetősége, valamint a kiterjedt termékeny határ a 17. század első felében szép számmal csalogatták ide a szomszédos falvak nehezebben élő gazdáit. 1741-ben Tarnaszentmáriáról, 1758-ban Egerszólátról költözött át egy-egy csoport az ottani túlzott robotterhek miatt. 1732-től Erdődy püspök eltiltotta a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, ami azt eredményezte, hogy a reformátusok egy része elvándorolt. A helyükre katolikus németeket költöztettek. 1758-ban ment végbe a "svábok" első nagy beköltözése. 1764-ben 27-28 német család, 1772-1774 között ismét 20 német telepes költözött Maklárra.

    1770-ben a Maklári- és Nagy-Aszó-hegyen a helybeli és más falubeli szőlősgazdák összesen 843 kapás szőlőt műveltek. Egy kapás szőlő az egy nap alatt egy ember által megművelt szőlőterület nagyságát jelenti. Ennek területe Heves megyében 200 négyszögöl, azaz 720 négyzetméter volt.

    Ez alapján az 1770-ben megművelt szőlőterület nagysága 0,6 négyzetkilométer, vagy hektárban mérve 60,6 hektár volt. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették és a korábbi 21 hold helyett 33 kishold szántóföldet és 5 kaszás rétet rendeltek minden egész telekhez. A 19. század első felében megnövekedett az állattenyésztés jelentősége a településen.

    1849-ben Guyon és Aulich honvédseregei itt foglaltak állást a kápolnai csata idején. 1850 körül az úrbérrendezés után növekedett az önálló gazdaságok száma, a település polgári faluvá kezdett válni, a legnagyobb birtokos továbbra is az egri püspök maradt. 1900-ban 2024 római katolikus, 257 református és 15 izraelita lakosa volt.

    Elhelyezkedése

    Az Eger-patak (Nagytálya után Rima-patak) hídja Maklárnál
    Egertől déli irányban 11 kilométerre, Füzesabonytól északi irányban 4 kilométerre fekvő település. Eger völgyének déli kijáratában, a Bükk-vidék Alföldbe simuló legdélibb nyúlványai között, az Egri-Bükkalja délnyugati szélén, az Eger-patak két oldalán helyezkedik el. Alsóbbrendű közúton, valamint a Füzesabony–Eger vasútvonalon is megközelíthető. Ez utóbbin állomással rendelkezik. A településtől délre, Füzesabonynál lehet rácsatlakozni a 3-as főútra és a Füzesabony déli részén elhaladó M3-as autópályára, valamint a 33-as főútra. A tervek szerint errefelé fog haladni az M25-ös autóút, amely Füzesabonyt fogja összekötni Egerrel.

    Maklárról biciklivel indulva kerékpárúton elérhető a szomszédos Nagytálya település. A település északi részén az ötvenes évek óta füves leszállópályával rendelkező sportrepülőtér található, amelyet főleg a vitorlázó repülőgépek és kis sportrepülők vesznek igénybe.

    Környező települések

    Maklárt északi irányból a vele egybeépült Nagytálya, kelet felől Mezőkövesd 12 km-re, délkeletről Szihalom 7 km-re, délről Füzesabony 6 km-re, nyugatról Kerecsend 5 km-re határolja.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.org

    Tovább

  • Békebeli fürdőhangulat – Bükkszék

    Békebeli fürdőhangulat – Bükkszék


    Bükkszék egy viszonylag érintetlen környezetben lévő mesefalu a Bükk-hegység nyugati felén, mely a Salvus gyógyvízre épült.

    Ha valaki szeret fürdőzni, feltétlenül próbálja ki a 2012-ben felújított és kibővített gyógy- és strandfürdőt, mely a különleges Salvus vizes medencéken kívül gyerek és élmény medencékkel, valamint az ország egyik leghosszabb csúszdájával várja a látogatókat.

    A Bükkszéki strand hangulatában a boldog 80-as éveket idézi, mindez felújított infrastruktúra és szolgáltatások mellett. A sok fa, a korlátlan csúszdahasználat és a gyógyvíz miatt családosok örömmel keresik fel ezt a strandot. Amíg a gyerkőcök a szülőkkel csúszdáznak és lubickolnak, addig a nagyszülők gyógyulhatnak a kincset érő, különleges gyógyvízben.

    Salvus víz ereje

    1937-ben olajat kerestek a településen és csodálatos gyógyvizet találtak. Már az elnevezés is sokatmondó: salvus latinul egészséget jelent. A helybeliek használják a mindennapjaikban, szinte mindenre: ülőfürdőként, ivókúrának, náthás időszakban inhaláláshoz. A víz a világon egyedülálló összetételű nagyon magas oldott ásványi só tartalmú gyógyvíz, mely 540m mélyről tör a felszínre. Jellemzően mozgásszervi panaszokra, nőgyógyászati problémákra, anyagcsere és emésztőrendszeri bajokra javasolják, de magas halogén elem tartalmának köszönhetően az egészséges ember számára is jótékony hatású. Ha makkegészségesek is vagyunk, a kaland kedvéért, mártózzunk meg egy kicsit az érdekes illatú, bársonyosan lágy vízben.


    További különlegesség: a Bükkszéki fürdőben az érzékeny bőrűek is bátran fürdőzhetnek, mert a Fürdőházban lévő víz fertőtlenítését klór nélkül oldják meg.

    A fürdőt egész évben, évszaktól függetlenül is felkereshetjük, hiszen a főépületben is élménymedence, gyermekmedence, inhalatórium, wellness részleg és gyógyvizes medencék várják a vendégeket.

    Elérhetőségek

    Telefonszám +36 30 500 3437

    Nyitvatartás
    Hétfő-csütörtök, vasárnap 9:00-19:00
    Péntek-szombat 9:00-22:00

    TOVÁBB A BÜKKSZÉKI FÜRDŐ HONLAPJÁRA

    Tovább

  • Szarvaskő – Putnok (OKT-23.)

    Szarvaskő – Putnok (OKT-23.)


    Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza. Különösen háborítatlan erdők, napsütötte, hullámos felszínű rétek, a táj fölé tornyosuló sziklameredélyek alkotják a Bükk vadregényes vidékét, melynek minden szépségébe belekóstolunk túránk során.

    Ha távolról ránézünk a Bükkre, a környezetéhez képest jócskán kiemelkedő, majdnem lapos tetőszintű, hosszan elnyúló hegységet látunk. A csúcsokat hiába keressük, a hegyvidék ugyanis enyhén hullámos fennsíkban tetőzik. Változatos kőzettani összetételének legmeghatározóbb eleme a jól karsztosodó mészkő, mely egy nagy és több kisebb platót emel ki a hegységből.

    Az ellenálló, de a víz hatására oldódó kőzet a mélybe vezeti a lehulló csapadékvizeket és szerteágazó barlangrendszeren juttatja azt el a hegylábi forrásokig. Ezért a Bükk-fennsík mélyét számtalan barlang, zsomboly, víznyelő járja át.


    Azonban a mészkő a felszínen is látványos, gazdag formakincset hordoz: a legszembetűnőbbek a Nagy-fennsík déli peremén világító, a térszínből kissé kiemelkedő „kövek" (pl. Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő).

    A nálánál gyorsabban pusztuló, palás kőzetekkel aládúcolt mészkő támasztékát elvesztve nagy tömegekben omlott le, ezzel távolról is feltűnő, merészen felszökő sziklafalakat hozva létre a fennsík szélén.


    A barázdált felszínű mészkőszirtek tetejéről hazánkban szokatlanul kiterjedt hegyvidéki panorámát élvezhetünk. A Bükk ugyanis hosszú, lapos átmenet helyett falként tornyosul az Alföld és a tőle északra fekvő dombság peremén, belső zugai ezáltal számtalan völgy, gerinc és csúcs zárt világát alkotják.

    A hegység legvadregényesebb, legkülönlegesebb része az országos összevetésben is páratlan Bükk-fennsík, vagy más néven „az Óriások asztala". Az északkelet felé fokozatosan kiszélesedő és alacsonyodó, majd ott a Garadna-patak által kettészelt plató 50-nél is több 900 méternél magasabb tetőt hordoz. Kiemelt helyzetének következtében viszonylag hűs, csapadékos klíma jellemzi. Északi oldalában nagy esésű, szűk szurdokvölgyeket találunk, melyek a karsztos jelenségek széles spektrumát vonultatják föl - gondoljunk csak a Szalajka-völgy hírneves vízesésére vagy forrásaira, esetleg az autós kilátóhelyről látható Leány-völgy oldalában ívelő, zord mészkőbordákra!

    A Déli-Bükk kiterjedtebb hegyvilágában a palás kőzeteken csörgedező, majd a mészkőpásztákon elnyelődő patakok és a hosszú, magas falú völgyek 500-700 méteres csúcsokat fognak közre. Emellett a hegységet vulkanikus eredetű kőzetgyűrű öleli körbe.

    Az autók elől elzárt, különleges élővilágú Bükk-fennsík erdőségeinek zártságát bűbájos, töbrök pettyezte rétek törik fel. A víz oldó tevékenysége nyomán született kör alakú horpadások, a töbrök sajátos mikroklímája még a nyár közepén is rejthet fagyzugokat, nulla fok körüli hőmérsékleteket. Az átlagosan 700-800 méter magas „Óriások asztala" és a környező hegysokaság Magyarország talán legváltozatosabb hegyvidékét, leginkább kárpáti hangulatú táját alkotja. Ráadásul néhány turistaház mellett számos kulcsosházat, de még barlangszállásokat is igénybe vehetünk, ha kedvünk támad néhány napra bevenni magunkat a terjedelmes erdővidék mélyére.

    A Kéktúra a Szarvaskő környéki vulkanikus szirteken végigfutva ráfordul a fennsíkra, hogy aztán annak híres vonulatát, a köveket felkeresve belső részeire kalauzoljon. Bánkút turistaházától leereszkedünk a hegység északi hegylábfelszínére, és a régebbi eredetű, alaposan letarolt Upponyi-hegységben kialakított, gyönyörű fekvésű víztároló mellett gyalogolunk végig. Még néhányszor visszatekinthetünk az impozáns méretű Bükk-fennsíkra, végül dombokon át érkezünk Putnokra.

    A szerző tippje
    • A Kéktúra bükk-fennsíkot átszelő szakasza igen hosszú, készüljünk úgy, hogy valószínűleg 2 napunkat fogja igénybe venni, ezért a szűkös fennsíki szálláskínálatra kell hagyatkoznunk.
    • Bélapátfalván tartogassunk időt a Ciszterci Apátság épületének meglátogatására!
    • Az Őr-kő-rét előtt térjünk ki az Őr-kőre a K▲ jelzésen, mert felejthetetlen panoráma lesz a jutalmunk!
    • A Cserepes-kőnél található barlangszálláson ingyen éjszakázhatunk, ha beérjük az igazán nomád körülményekkel (hideg éjszakákra kályha is van, már amennyiben megbízunk a tákolt kéménycsőben).
    • Amikor a Kéktúra a Tar-kő lejtője után balra kanyarodna, mindenképp érdemes vállalni a kb. 5 perces kitérőt jobbra a Z▲ jelzésen, hiszen így a legkeletebbi mészkőszirt, a Három-kő panorámás tetejére juthatunk.
    • Bánkúton a turistaházban vagy a panzióban tölthetjük az éjszakát, de a közelben több kulcsosház is rendelkezésre áll (pl. Hármaskút, Csurgó).
    • Bánkúttól negyedórás séta a Bükk legmagasabb kilátópontja, a Bálványon álló Petőfi-kilátó, melyhez a K▲ jelzést követve találunk utat.
    • Ha jut rá időnk, az utolsó bükki panoráma a Dédes-vártól nyílik, ehhez a KL jelzés a célravezető.
    • Uppony után, a hegyre felérő utunkból jobbra ágazik ki a K▲ jelzés, mely a Kalica-tető vadregényes kilátópontjára vezet, nem érdemes megspórolni a rövid (kb. 2x 15 perces kitérőt).
    • Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén


    Bélapátfalva (OKTPH_112_1, OKTPH_112_2): Bélapátfalvi cementgyár vasúti megállóhely vagy Bélapátfalva, vasúti átjáró buszmegálló
    Mályinka (OKTPH 115): Mályinka, alsó buszmegálló
    Uppony (OKTPH 116_1, OKTPH_116_2): Uppony, községháza és Uppony, Szabadság telep buszmegállók

    Fotó: Burger Barna

    Szerző: Dömsödi Áron

    forrás: termeszetjaro.hu

    Tovább

  • Ha családi kirándulás, akkor Felsőtárkány

    Ha családi kirándulás, akkor Felsőtárkány


    Felsőtárkány Egertől 11 km-re található a Bükk lábánál, csodálatos panorámájával és természeti adottságaival az egriek egyik kedvenc kirándulóhelye.

    Felsőtárkány megközelíthető autóval, távolsági busszal vagy egy kellemes, forgalomtól elzárt kerékpárúton.

    Felsőtárkány ékköve a Szikla-forrás és tó. Piknikezésre, horgászásra, játszóterezésre és erdei tanösvények megtekintésére is lehetőségünk van itt, bár az ősfákkal körülölelt tó látványa önmagában is elbűvölő.


    A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának pedig nyoma is alig maradt. Az oromra egy viszonylag rövid (10 perces) séta visz fel, a kilátás káprázatos.

    Az Erdei Kisvasúttal Felsőtárkány vadregényes tájait ismerjük meg. A Varróházi megállónál lévő vadasparkban nézzük meg az őzeket és a muflonokat. A Kisvasút végállomása a Stimecz ház, innen túrázzunk fel a Vöröskő-forráshoz, amely tavasszal a leglátványosabb: a két méter magasra feltörő kristálytiszta víz igazi tavaszköszöntő, örömteli látvány.

    A kisvasút menetrendje változó és időjárásfüggő.

    KISVASÚT MENETREND

    Tovább

  • Millenniumi-kilátó (Cserépfalu)

    Millenniumi-kilátó (Cserépfalu)


    Cserépfalun a Berezdalja út felett található a 2000-ben épült Millenniumi-kilátó, amelynek formája egy kaptárkőre emlékeztet, s az ablakok képezik a fülkéket.

    A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfalu az Egri-Bükkalja északkeleti csücskében, a Hór-patak partján, a Hór-völgy déli kapujában terül el.

    Az alig több mint 1000 lelket számláló, főként reformátusok lakta község egyik legemblematikusabb építménye, a mintegy 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Millenniumi-kilátó, amely nevéhez hűen 2000-ben épült.


    A szokatlan formájával kaptárkövet idéző alkotás Csete György (1937–2016) Kossuth-díjas építész tervezői munkásságát dicséri. A dácittufa tömbökből épült kilátóba beillesztett régi faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket.

    A belső csigalépcsős, felső részén aprócska, a hét csillag alkotta Göncölszekér alakzatát mintázó nyílásokkal áttört falú kilátó fülkeszerű ablakaiból lenyűgöző kilátás nyílik Cserépfalura, a Bükkaljára és a Hór-völgy által észak–déli irányban kettészelt Déli-Bükkre.

    A kilátó egész évben szabadon látogatható.

    Fotó: GulyásAttila, Magyar Természetjáró Szövetség

    forrás: termeszetjaro.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!