VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • 10 magyar hely, amit nem hagyhatsz ki

    10 magyar hely, amit nem hagyhatsz ki


    Bakancslistát kihagyhatatlan dolgokból készít az ember. Olyasmikből, amiket még feltétlenül meg akar tenni, vagy amiket még feltétlenül látnia kell.

    Arra vállalkoztunk, hogy a csodálatos magyar tájakból állítunk össze egy vállaltan szubjektív bakancslistát. Olyan helyeket gyűjtöttünk csokorba, amiket szerintünk feltétlenül érdemes felkeresnetek. A cikket több tízezren láttátok, és számtalan újabb ötletet írtatok a lista alá.

    Csakugyan, Magyarországon hihetetlenül sok olyan hely van, amit vétek lenne nem megnézni. Jöjjön hát újabb 10 helyszín, ezúttal a ti ötleteitek alapján!

    1. Boldogkő vára


    A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. A falu is a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. Itt látható többek között Közép-Európa legnagyobb ólomkatona kiállítása.

    Nemcsak maga a vár, a kilátás is gyönyörű: nézzétek!

    2. Aggteleki Nemzeti Park


    A területén 273 barlangot találtok, melyek közül 23 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

    A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.

    3. A Bory-Vár


    A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt.

    Az építész, szobrász néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette, díszítette saját várát. Ő volt a tervező, az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Hét torony díszíti, a kazamatától a kilátótoronyig 30 méter a magassága. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

    4. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház


    A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. 1948-ban szűnt meg itt a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza.

    A Kőfejtő évtizedek óta kulturális események színhelye. A remek akusztikát kihasználva nyaranta koncertek, színházi- és operaelőadások valamint fesztiválok várnak itt benneteket. A közelben a Püspöki Kastély is gyönyörű.

    5. Holdvilág-árok


    Sashegyi Sándor régészkutató szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani, ma is k kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben.

    Az 1999-es nyári árvizek után sajnos az idős bükkfák egy része ledőlt, de a szurdokvölgy így is megkapóan szép.

    6. A somogyvámosi Krisna-völgy


    Fotó: Szöllősi Mátyás

    Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak 30 kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáros területén dísztavai, ligetei, és arborétuma több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészete, biokertészete, valamint az iskola épülete szintén látogatható.

    De az igazi különlegesség talán nem is a gyönyörű táj és a fantasztikus ételek, amiket az étteremben kóstolhattok, hanem az ott lakó 150 hívőből áradó őszinteség, harmónia, és lelki béke. Nem csak kulturális értelemben tárul fel egy másik világ az idelátogatók előtt, de a szívüket, lelküket is megérinti valami kimondhatatlan "sugárzás". Akik voltak már, tapasztalhatták, hogy néhány óra alatt mennyire fel lehet töltődni ezeknek a szelíd embereknek a társaságában, az ő csendes, szerény, mindennapi boldogságukban sütkérezve. Ám ha inkább egy "pörgősebb", eseménydúsabb, színes programra vágytok, akkor a Krisna-völgyi Búcsú idején utazzatok oda. A színes fesztivál kavalkádjában garantáltan nem fogtok unatkozni!

    7. Jakab-hegy


    A nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa. A hegy tetején találhatjátok az István-kilátót, attól délre, 540 m magasságban pedig egy másik kilátót, ahonnét káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.

    A víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is, amit a közhiedelem szerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese épített.

    8. Szigetköz


    Fotó: Csinos

    Magyarország legnagyobb szigete a természet szerelmeseinek paradicsoma. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A Duna később itt rakta le hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. A folyó Magyarországra érve ágakra szakadt és szigetek sokaságát hozta létre, így alakult ki ez az egyedülálló vízi birodalom. Sokan azt is mondják rá: a "Duna ajándéka".

    Ma láperdők, mocsárrétek, ligeterdők borítják. Állat- és növényvilága páratlan. A nedves környezetben rengeteg féle kétéltű, hal, lepke és madár talált itt otthonra. A vadregényes táj nem csak a vízitúrázóknak kihagyhatatlan.

    9. A Rám-szakadék


    A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik.

    A szurdokban, a szűk falak között összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a felfelé mászó túrázóknak. Ahogy szűkül a völgy, elénk tárulnak a Rám-szakadék egyedülálló, vízmosta sziklafalai és csodálatos vízesései. Fölfelé haladva önkéntelenül magával ragad a szurdokvölgy páratlan hangulata.

    10. Egerszalók sódombjai


    Fotó : Sashegyi József

    Egerszalók a Mátra és a Bükk között terül el, Egertől 6 kilométerre, a Laskó-patak völgyében. A településhez tartozó hévforrást 1961-ben fedezték fel amikor kőolaj után kutattak. A 410 méter mélyből feltörő víz 65-68 °C -os.

    A Sódomb a mélyből feltörő termálvíznek köszönheti létét. A feltörő gyógyvíz ugyanis lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva pedig úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. Még fotók fentről

    A te bakancslistádra még mi kerülne fel?

    Szeretlek Magyarország
    SZERETLEKMAGYARORSZAG.HU

    Tovább

  • 10 magyar hely, amit nem hagyhatsz ki

    10 magyar hely, amit nem hagyhatsz ki


    Bakancslistát kihagyhatatlan dolgokból készít az ember. Olyasmikből, amiket még feltétlenül meg akar tenni, vagy amiket még feltétlenül látnia kell.

    Arra vállalkoztunk, hogy a csodálatos magyar tájakból állítunk össze egy vállaltan szubjektív bakancslistát. Olyan helyeket gyűjtöttünk csokorba, amiket szerintünk feltétlenül érdemes felkeresnetek. A cikket több tízezren láttátok, és számtalan újabb ötletet írtatok a lista alá.

    Csakugyan, Magyarországon hihetetlenül sok olyan hely van, amit vétek lenne nem megnézni. Jöjjön hát újabb 10 helyszín, ezúttal a ti ötleteitek alapján!

    1. Boldogkő vára


    A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. A falu is a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. Itt látható többek között Közép-Európa legnagyobb ólomkatona kiállítása.

    Nemcsak maga a vár, a kilátás is gyönyörű: nézzétek!

    2. Aggteleki Nemzeti Park


    A területén 273 barlangot találtok, melyek közül 23 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

    A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.

    3. A Bory-Vár


    A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt.

    Az építész, szobrász néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette, díszítette saját várát. Ő volt a tervező, az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Hét torony díszíti, a kazamatától a kilátótoronyig 30 méter a magassága. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

    4. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház


    A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. 1948-ban szűnt meg itt a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza.

    A Kőfejtő évtizedek óta kulturális események színhelye. A remek akusztikát kihasználva nyaranta koncertek, színházi- és operaelőadások valamint fesztiválok várnak itt benneteket. A közelben a Püspöki Kastély is gyönyörű.

    5. Holdvilág-árok


    Sashegyi Sándor régészkutató szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani, ma is k kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben.

    Az 1999-es nyári árvizek után sajnos az idős bükkfák egy része ledőlt, de a szurdokvölgy így is megkapóan szép.

    6. A somogyvámosi Krisna-völgy


    Fotó: Szöllősi Mátyás

    Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak 30 kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáros területén dísztavai, ligetei, és arborétuma több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészete, biokertészete, valamint az iskola épülete szintén látogatható.

    De az igazi különlegesség talán nem is a gyönyörű táj és a fantasztikus ételek, amiket az étteremben kóstolhattok, hanem az ott lakó 150 hívőből áradó őszinteség, harmónia, és lelki béke. Nem csak kulturális értelemben tárul fel egy másik világ az idelátogatók előtt, de a szívüket, lelküket is megérinti valami kimondhatatlan "sugárzás". Akik voltak már, tapasztalhatták, hogy néhány óra alatt mennyire fel lehet töltődni ezeknek a szelíd embereknek a társaságában, az ő csendes, szerény, mindennapi boldogságukban sütkérezve. Ám ha inkább egy "pörgősebb", eseménydúsabb, színes programra vágytok, akkor a Krisna-völgyi Búcsú idején utazzatok oda. A színes fesztivál kavalkádjában garantáltan nem fogtok unatkozni!

    7. Jakab-hegy


    A nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa. A hegy tetején találhatjátok az István-kilátót, attól délre, 540 m magasságban pedig egy másik kilátót, ahonnét káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.

    A víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is, amit a közhiedelem szerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese épített.

    8. Szigetköz


    Fotó: Csinos

    Magyarország legnagyobb szigete a természet szerelmeseinek paradicsoma. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A Duna később itt rakta le hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. A folyó Magyarországra érve ágakra szakadt és szigetek sokaságát hozta létre, így alakult ki ez az egyedülálló vízi birodalom. Sokan azt is mondják rá: a "Duna ajándéka".

    Ma láperdők, mocsárrétek, ligeterdők borítják. Állat- és növényvilága páratlan. A nedves környezetben rengeteg féle kétéltű, hal, lepke és madár talált itt otthonra. A vadregényes táj nem csak a vízitúrázóknak kihagyhatatlan.

    9. A Rám-szakadék


    A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik.

    A szurdokban, a szűk falak között összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a felfelé mászó túrázóknak. Ahogy szűkül a völgy, elénk tárulnak a Rám-szakadék egyedülálló, vízmosta sziklafalai és csodálatos vízesései. Fölfelé haladva önkéntelenül magával ragad a szurdokvölgy páratlan hangulata.

    10. Egerszalók sódombjai


    Fotó : Sashegyi József

    Egerszalók a Mátra és a Bükk között terül el, Egertől 6 kilométerre, a Laskó-patak völgyében. A településhez tartozó hévforrást 1961-ben fedezték fel amikor kőolaj után kutattak. A 410 méter mélyből feltörő víz 65-68 °C -os.

    A Sódomb a mélyből feltörő termálvíznek köszönheti létét. A feltörő gyógyvíz ugyanis lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva pedig úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. Még fotók fentről

    A te bakancslistádra még mi kerülne fel?

    Szeretlek Magyarország
    SZERETLEKMAGYARORSZAG.HU

    Tovább

  • Dombok fölött, hegyek alatt – Szilvásvárad–Putnok-vasútvonal nyomában

    Dombok fölött, hegyek alatt – Szilvásvárad–Putnok-vasútvonal nyomában


    A vasutak építése a 20. század első feléig egyet jelentett a napszámosok és a kubikosok seregének kézzel végzett munkájával, akik számára már egy kisebb domb átvágása is olyan hatalmas munkát jelentett, hogy sokszor jobban megérte elkerülni, vagy alagutat építeni.

    Ezt a gyakorlatot változtatta meg 1908-ban az Eger–Putnok helyiérdekű vasút (HÉV) megnyitása. Hazánk első, nehéz földmunkagépekkel épített vasútvonalán az építők merész vonalvezetéssel demonstrálták az új technika képességeit: magasan a dombok oldalában, völgyhidak és alagutak helyett óriási töltésekkel és sziklabevágásokkal szelték át a Bükk hegység nyugati és északi peremvidékét, az északi szakasz 35 kilométerén három vízválasztót is keresztezve.


    Sajnos a forgalom csökkenése ezt a vasutat is utolérte, így 2009 óta már csak a vonal déli, Eger és Szilvásvárad közötti szakasza üzemel, kicsit talán kevésbé különleges vonalvezetéssel, de azért csodás tájban, két alagúton is áthaladva. 

    A megszűnt északi szakaszon, az elmúlt hat év elmaradt karbantartásai következtében, a legkritikusabb károk a vízelvezető árkok és átereszek rendszerét érték. A magukra hagyott, eltömődő árkok és csövek helyett a víz új utakat talált, és a természet lassú erdősülés helyett viharos gyorsasággal foglalta vissza az ember által megbontott hegyeket: a közelmúlt hatalmas tavaszi esőzései idején Sáta és Ózd határában a vasút több emblematikus helyszínét is földcsuszamlások semmisítették meg, az újraindítás lehetősége így egyelőre szertefoszlott.

    Fotó: Gulyás Attila

    A cikk megjelent a Turista magazin 2016 februári számában.
    ELVESZETT ERDEI VASUTAK NYOMÁBAN >>>


    Tovább

  • Dombok fölött, hegyek alatt – Szilvásvárad–Putnok-vasútvonal nyomában

    Dombok fölött, hegyek alatt – Szilvásvárad–Putnok-vasútvonal nyomában


    A vasutak építése a 20. század első feléig egyet jelentett a napszámosok és a kubikosok seregének kézzel végzett munkájával, akik számára már egy kisebb domb átvágása is olyan hatalmas munkát jelentett, hogy sokszor jobban megérte elkerülni, vagy alagutat építeni.

    Ezt a gyakorlatot változtatta meg 1908-ban az Eger–Putnok helyiérdekű vasút (HÉV) megnyitása. Hazánk első, nehéz földmunkagépekkel épített vasútvonalán az építők merész vonalvezetéssel demonstrálták az új technika képességeit: magasan a dombok oldalában, völgyhidak és alagutak helyett óriási töltésekkel és sziklabevágásokkal szelték át a Bükk hegység nyugati és északi peremvidékét, az északi szakasz 35 kilométerén három vízválasztót is keresztezve.


    Sajnos a forgalom csökkenése ezt a vasutat is utolérte, így 2009 óta már csak a vonal déli, Eger és Szilvásvárad közötti szakasza üzemel, kicsit talán kevésbé különleges vonalvezetéssel, de azért csodás tájban, két alagúton is áthaladva. 

    A megszűnt északi szakaszon, az elmúlt hat év elmaradt karbantartásai következtében, a legkritikusabb károk a vízelvezető árkok és átereszek rendszerét érték. A magukra hagyott, eltömődő árkok és csövek helyett a víz új utakat talált, és a természet lassú erdősülés helyett viharos gyorsasággal foglalta vissza az ember által megbontott hegyeket: a közelmúlt hatalmas tavaszi esőzései idején Sáta és Ózd határában a vasút több emblematikus helyszínét is földcsuszamlások semmisítették meg, az újraindítás lehetősége így egyelőre szertefoszlott.

    Fotó: Gulyás Attila

    A cikk megjelent a Turista magazin 2016 februári számában.
    ELVESZETT ERDEI VASUTAK NYOMÁBAN >>>


    Tovább

  • Verpeléten nőtt a telepítési kedv és egyre több fiatal kezd szőlőtermelésbe

    Verpeléten nőtt a telepítési kedv és egyre több fiatal kezd szőlőtermelésbe

    A hetvenes éveiben járó Feri bácsi tősgyökeres helybeli. Azt mondja: nem hiányzik neki a hírnév, „ne írjuk ki a nevét” az újságban.

    Azt azért elárulja, hogy olyan ezerötszáz négyszögölnyi szőleje van. Gyorsan átszámoljuk, hogy ez valamivel több mint fél hektárt tesz ki. Most, hogy korosodik, szerencsére a megművelésébe besegítenek a gyerekei.

    Szavai­ szerint annak csak örülni lehet, hogy a fiatalabbak is belevágnak a szőlőtermesztésbe, hiszen az utóbbi időkben már nem jelent problémát, hogy jó áron értékesítsék a szőlőt az itteni borászatoknak.

    Farkas Sándor polgármestert arról kérdezzük, hogy az itt élők megélhetése szempontjából milyen szerepe van a szőlőnek és a bornak. A városvezető szavai szerint több borászat, közöttük két nagyobb köthető Verpeléthez. Nagyon pozitívnak tartja, hogy valamennyi jól együtt tud létezni egymás mellett, s nem mint konkurensek dolgoznak. Ez látszott akkor is, amikor legutóbb a négy legnagyobb borász egy helyi bemutatón – a művelődési házban megrendezett „Borzongáson” – szerepelt és kölcsönösen részt vettek egymás prezentációin.

    Ami pedig a megélhetést jelentő munkahelyeket illeti:­ a Varsányi és a Petrény ­pincészetek ittléte mindenképpen jó a helyi szőlőtermelőknek, hiszen a termés jelentős részét ez a két borászat vásárolja fel. Ebből a szempontból a foglalkoztatáshoz is hozzájárulnak. Ezen túl vannak saját dolgozóik is természetesen – fogalmaz a polgármester, aki elárulja: a településen meglehetősen sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel, ­közel 600 hektár a hegyközség szőlőterülete. Ez a környékbeli ­települések között is igen soknak számít.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • Verpeléten nőtt a telepítési kedv és egyre több fiatal kezd szőlőtermelésbe

    Verpeléten nőtt a telepítési kedv és egyre több fiatal kezd szőlőtermelésbe

    A hetvenes éveiben járó Feri bácsi tősgyökeres helybeli. Azt mondja: nem hiányzik neki a hírnév, „ne írjuk ki a nevét” az újságban.

    Azt azért elárulja, hogy olyan ezerötszáz négyszögölnyi szőleje van. Gyorsan átszámoljuk, hogy ez valamivel több mint fél hektárt tesz ki. Most, hogy korosodik, szerencsére a megművelésébe besegítenek a gyerekei.

    Szavai­ szerint annak csak örülni lehet, hogy a fiatalabbak is belevágnak a szőlőtermesztésbe, hiszen az utóbbi időkben már nem jelent problémát, hogy jó áron értékesítsék a szőlőt az itteni borászatoknak.

    Farkas Sándor polgármestert arról kérdezzük, hogy az itt élők megélhetése szempontjából milyen szerepe van a szőlőnek és a bornak. A városvezető szavai szerint több borászat, közöttük két nagyobb köthető Verpeléthez. Nagyon pozitívnak tartja, hogy valamennyi jól együtt tud létezni egymás mellett, s nem mint konkurensek dolgoznak. Ez látszott akkor is, amikor legutóbb a négy legnagyobb borász egy helyi bemutatón – a művelődési házban megrendezett „Borzongáson” – szerepelt és kölcsönösen részt vettek egymás prezentációin.

    Ami pedig a megélhetést jelentő munkahelyeket illeti:­ a Varsányi és a Petrény ­pincészetek ittléte mindenképpen jó a helyi szőlőtermelőknek, hiszen a termés jelentős részét ez a két borászat vásárolja fel. Ebből a szempontból a foglalkoztatáshoz is hozzájárulnak. Ezen túl vannak saját dolgozóik is természetesen – fogalmaz a polgármester, aki elárulja: a településen meglehetősen sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel, ­közel 600 hektár a hegyközség szőlőterülete. Ez a környékbeli ­települések között is igen soknak számít.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • EGYRE JOBBAN SZERETJÜK A KASTÉLYOKAT ÉS A VÁRAKAT

    EGYRE JOBBAN SZERETJÜK A KASTÉLYOKAT ÉS A VÁRAKAT

    A tiszadobi Andrássy-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély és a siroki barlangvár is benne van a top 5-ben a Forster központ fenntartásában álló műemléképületek között.

    Fotó: Gulyás Attila - Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély

    Több tartalmas programot szerveznek a helyszínekre, a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően pedig egyre több épület újul meg. Az idei év első félévében a Forster központ fenntartásában álló, megújult műemléképületekre, kastélyokra, várakra, emlékhelyekre jóval többen voltak kíváncsiak, mint tavaly, népszerűségük közel 30%-kal nőtt.

    Fotó: Gulyás Attila - A siroki barlangvár

    A prímet a siroki barlangvár és népi lakóház, a majki kamalduli remeteség, a tiszadobi Andrássy-kastély, az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély és a füzzérradványi Károlyi-kastély viszi, de egyre több a látogató a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, Ozorai Pipó várkastélyában és a dégi Festetics-kastélyban is. Ezeket esküvői helyszínként is mind szívesebben választják a párok.

    Meg lehet vásárolni a központ kiadványát is, ami a kezelésében lévő épületeket mutatja be, fotókkal gazdagon illusztrálva.

    Fotó: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ



    Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély


    Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély


    A füzérradványi Károlyi-kastély


    A füzérradványi Károlyi-kastély


    A nádasdladányi Nádasdy-kastély


    A nádasdladányi Nádasdy-kastély


    A nádasdladányi Nádasdy-kastély


    A siroki barlangvár


    A siroki barlangvár


    A majki kamalduli remeteség


    A majki kamalduli remeteség


    A majki kamalduli remeteség


    SZÖVEG: FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT,   FOTÓ: GULYÁS ATTILA, FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT

    TURIZMUSONLINE.HU ,,, 2016

    Tovább

  • EGYRE JOBBAN SZERETJÜK A KASTÉLYOKAT ÉS A VÁRAKAT

    EGYRE JOBBAN SZERETJÜK A KASTÉLYOKAT ÉS A VÁRAKAT

    A tiszadobi Andrássy-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély és a siroki barlangvár is benne van a top 5-ben a Forster központ fenntartásában álló műemléképületek között.

    Fotó: Gulyás Attila - Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély

    Több tartalmas programot szerveznek a helyszínekre, a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően pedig egyre több épület újul meg. Az idei év első félévében a Forster központ fenntartásában álló, megújult műemléképületekre, kastélyokra, várakra, emlékhelyekre jóval többen voltak kíváncsiak, mint tavaly, népszerűségük közel 30%-kal nőtt.

    Fotó: Gulyás Attila - A siroki barlangvár

    A prímet a siroki barlangvár és népi lakóház, a majki kamalduli remeteség, a tiszadobi Andrássy-kastély, az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély és a füzzérradványi Károlyi-kastély viszi, de egyre több a látogató a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, Ozorai Pipó várkastélyában és a dégi Festetics-kastélyban is. Ezeket esküvői helyszínként is mind szívesebben választják a párok.

    Meg lehet vásárolni a központ kiadványát is, ami a kezelésében lévő épületeket mutatja be, fotókkal gazdagon illusztrálva.

    Fotó: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ



    Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély


    Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély


    A füzérradványi Károlyi-kastély


    A füzérradványi Károlyi-kastély


    A nádasdladányi Nádasdy-kastély


    A nádasdladányi Nádasdy-kastély


    A nádasdladányi Nádasdy-kastély


    A siroki barlangvár


    A siroki barlangvár


    A majki kamalduli remeteség


    A majki kamalduli remeteség


    A majki kamalduli remeteség


    SZÖVEG: FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT,   FOTÓ: GULYÁS ATTILA, FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT

    TURIZMUSONLINE.HU ,,, 2016

    Tovább

  • MOZDONYFÜTTY A BÜKK-FENNSÍK TÖVÉBEN – A SZILVÁSVÁRADI ERDEI VASÚT

    MOZDONYFÜTTY A BÜKK-FENNSÍK TÖVÉBEN – A SZILVÁSVÁRADI ERDEI VASÚT

    A sokszor felhőkbe burkolózó hegycsúcsok alatt szinte elvész hazánk egyik legrövidebb és legmeredekebb erdei vasútja. A Szalajka-völgy a vonatozáson kívül is ezernyi élményt kínál.

    A bükk fennsíkjának északi oldalán, a hatalmas erdők és dombok találkozásánál fekszik Szilvásvárad. A csodálatos környezetben fekvő falu méltán vált az utóbbi évtizedekben hazánk egyik legnépszerűbb hegyvidéki üdülő- és kirándulóhelyévé.

    Szilvásvárad a MÁV állomásával az Új-hegyről

    A vasúti szállítás fénykorában, a XX. század közepén, Szilvásváradnak két erdei vasútja is volt. A falu határában lévő fatelepről a Szalajka - és Tófalu völgyben gőzvontatású szerelvények közlekedtek fel és le, megrakodva a Bükk legértékesebb kincseivel: a hatalmas bükkfa-törzsekkel, a nagy tisztaságú mészkővel és vasérccel, amelyek főleg a trianoni határok megszületése után lettek igazán értékesek. Több mint négyszáz méterrel magasabban, a Bükk-fennsík északi szélén egy teljesen más vasúti hálózat vékonyabb - és csak 600 mm nyomtávú - sínpárja kanyargott, ahol a zömmel fával rakott kocsikat lovakkal vontatták.

    Nosztalgia-különvonat indulása Szilvásváradról

    A két hálózatot eleinte csak egy fapálya kötötte össze egymással, de ennek helyét hamarosan különleges műszaki megoldás vette át: az azonos nyomvonalon épült sikló közel negyven fokban lejtő, 760 mm nyomtávú sínpárján drótkötéllel vontatták az alsó hálózat teherkocsijait. A második világháború utáni években a Bükk-fennsík vonalát is átépítették 760 mm nyomtávúra, így a fennsíkon kitermelt faanyag már átrakás nélkül juthatott el egészen a szilvásváradi MÁV állomásig. A hálózat megszüntetése viszonylag rövid idő alatt, 1967-ben következett be: az erdei feltáróutak megépítése és nagy teljesítményű teherautók szolgálatba állása után a fennsík vasútját és a siklót elbontották, a Szalajka-völgyi vasutat pedig a kirándulóforgalom kiszolgálására rendezték be.

     A pálya és járműpark közel ötven éve nyerte el mai formáját

    A vasút üzemeltetője, EGERERDŐ Zrt. 2011-ben pályázati forrásból nagyszabású fejlesztéseket hajtott végre. Megújult mindkét végállomás, az egyik Mk48 sorozatú dízelmozdony pedig vadonatúj, villamos erőátvitelű hajtásláncot kapott, amivel kisebb távolságokat pedig tisztán elektromos üzemben is megtehet. Megvalósult a Szalajka-völgy akadálymentesítése is, a kirándulók egészen a Fályol-vízesésig babakocsival és kerekes székkel is megtekinthetik a völgyet.

    A megújult Szalajka-Fátyol-vízesés végállomás

    A vasút a téli szezonban, novembertől márciusig munkaszüneti napokon üzemel, a nyári félévben pedig bármelyik nap utazhatunk rajta. A közlekedés szerencsére sűrűnek mondható: nyáron reggeltől kora délutánig óránként indulnak a vonatok, az eddigi években rendre itt számolták a legnagyobb utasforgalmat hazánkban: 2014-ben közel háromszázezren utaztak a Szalajka-völgyben. A kisvasút másik "leg"-jét meredeksége jelenti: a Pisztrángtelep és a Szikla-forrás között a pálya esése eléri a 60 ezreléket (közúton: 6%) ezzel ez hazánk legmeredekebb nem fogaskerekű vasúti pályája.

    Ereszkedés hazánk legmeredekebb kisvasúti pályáján

    Az alsó végállomást Szilvásvárad központjának szélén, a Szalajka-völgy forgalmas bejáratánál találjuk. A vonat indulásáig nemcsak az állomás felújított várótermében pihenhetünk, hanem akár a szomszédos vendéglátóhelyek egyikében is. Vasúttal érkezve Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóban érdemes leszállni, ahonnan bő öt perces séta vár a völgy bejáratáig. Autóbusszal, "Szilvásvárad, szalajkavölgyi elágazás" megállóból, elsősorban Eger irányából közelíthető meg kényelmes és sűrűn közlekedő járatokkal, köztük közvetlen budapesti buszokkal is. Az autókat a végállomás szomszédságában tágas (a nyári csúcsszezonban fizető) parkoló várja.

    A Fátyol-vízesés

    Télen zárt, nyáron teljesen nyitott kocsikkal indul útjára a vonat. Az egymást követő kanyarok után gyorsan megérkezünk a négyszáz méter magasban fekvő Fátyolvízesés végállomásra, ahonnan tovább indulva, rövid sétával elérhetjük a völgy végén lévő, mindig bővizű Szalajka forrást. Lefelé hasonlóan haladva egymás után sorakoznak a Szalajka-völgy látványosságai: A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a saját büfével bővült Pisztrángtelep és a csodálatos Nagy-tó.

    Különvonat a vasút ritkán használt kelet-németországi eredetű L60-as mozdonyával a Nagy-tó partján

    forrás és fotó: .turistamagazin.hu

    Tovább

  • MOZDONYFÜTTY A BÜKK-FENNSÍK TÖVÉBEN – A SZILVÁSVÁRADI ERDEI VASÚT

    MOZDONYFÜTTY A BÜKK-FENNSÍK TÖVÉBEN – A SZILVÁSVÁRADI ERDEI VASÚT

    A sokszor felhőkbe burkolózó hegycsúcsok alatt szinte elvész hazánk egyik legrövidebb és legmeredekebb erdei vasútja. A Szalajka-völgy a vonatozáson kívül is ezernyi élményt kínál.

    A bükk fennsíkjának északi oldalán, a hatalmas erdők és dombok találkozásánál fekszik Szilvásvárad. A csodálatos környezetben fekvő falu méltán vált az utóbbi évtizedekben hazánk egyik legnépszerűbb hegyvidéki üdülő- és kirándulóhelyévé.

    Szilvásvárad a MÁV állomásával az Új-hegyről

    A vasúti szállítás fénykorában, a XX. század közepén, Szilvásváradnak két erdei vasútja is volt. A falu határában lévő fatelepről a Szalajka - és Tófalu völgyben gőzvontatású szerelvények közlekedtek fel és le, megrakodva a Bükk legértékesebb kincseivel: a hatalmas bükkfa-törzsekkel, a nagy tisztaságú mészkővel és vasérccel, amelyek főleg a trianoni határok megszületése után lettek igazán értékesek. Több mint négyszáz méterrel magasabban, a Bükk-fennsík északi szélén egy teljesen más vasúti hálózat vékonyabb - és csak 600 mm nyomtávú - sínpárja kanyargott, ahol a zömmel fával rakott kocsikat lovakkal vontatták.

    Nosztalgia-különvonat indulása Szilvásváradról

    A két hálózatot eleinte csak egy fapálya kötötte össze egymással, de ennek helyét hamarosan különleges műszaki megoldás vette át: az azonos nyomvonalon épült sikló közel negyven fokban lejtő, 760 mm nyomtávú sínpárján drótkötéllel vontatták az alsó hálózat teherkocsijait. A második világháború utáni években a Bükk-fennsík vonalát is átépítették 760 mm nyomtávúra, így a fennsíkon kitermelt faanyag már átrakás nélkül juthatott el egészen a szilvásváradi MÁV állomásig. A hálózat megszüntetése viszonylag rövid idő alatt, 1967-ben következett be: az erdei feltáróutak megépítése és nagy teljesítményű teherautók szolgálatba állása után a fennsík vasútját és a siklót elbontották, a Szalajka-völgyi vasutat pedig a kirándulóforgalom kiszolgálására rendezték be.

     A pálya és járműpark közel ötven éve nyerte el mai formáját

    A vasút üzemeltetője, EGERERDŐ Zrt. 2011-ben pályázati forrásból nagyszabású fejlesztéseket hajtott végre. Megújult mindkét végállomás, az egyik Mk48 sorozatú dízelmozdony pedig vadonatúj, villamos erőátvitelű hajtásláncot kapott, amivel kisebb távolságokat pedig tisztán elektromos üzemben is megtehet. Megvalósult a Szalajka-völgy akadálymentesítése is, a kirándulók egészen a Fályol-vízesésig babakocsival és kerekes székkel is megtekinthetik a völgyet.

    A megújult Szalajka-Fátyol-vízesés végállomás

    A vasút a téli szezonban, novembertől márciusig munkaszüneti napokon üzemel, a nyári félévben pedig bármelyik nap utazhatunk rajta. A közlekedés szerencsére sűrűnek mondható: nyáron reggeltől kora délutánig óránként indulnak a vonatok, az eddigi években rendre itt számolták a legnagyobb utasforgalmat hazánkban: 2014-ben közel háromszázezren utaztak a Szalajka-völgyben. A kisvasút másik "leg"-jét meredeksége jelenti: a Pisztrángtelep és a Szikla-forrás között a pálya esése eléri a 60 ezreléket (közúton: 6%) ezzel ez hazánk legmeredekebb nem fogaskerekű vasúti pályája.

    Ereszkedés hazánk legmeredekebb kisvasúti pályáján

    Az alsó végállomást Szilvásvárad központjának szélén, a Szalajka-völgy forgalmas bejáratánál találjuk. A vonat indulásáig nemcsak az állomás felújított várótermében pihenhetünk, hanem akár a szomszédos vendéglátóhelyek egyikében is. Vasúttal érkezve Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóban érdemes leszállni, ahonnan bő öt perces séta vár a völgy bejáratáig. Autóbusszal, "Szilvásvárad, szalajkavölgyi elágazás" megállóból, elsősorban Eger irányából közelíthető meg kényelmes és sűrűn közlekedő járatokkal, köztük közvetlen budapesti buszokkal is. Az autókat a végállomás szomszédságában tágas (a nyári csúcsszezonban fizető) parkoló várja.

    A Fátyol-vízesés

    Télen zárt, nyáron teljesen nyitott kocsikkal indul útjára a vonat. Az egymást követő kanyarok után gyorsan megérkezünk a négyszáz méter magasban fekvő Fátyolvízesés végállomásra, ahonnan tovább indulva, rövid sétával elérhetjük a völgy végén lévő, mindig bővizű Szalajka forrást. Lefelé hasonlóan haladva egymás után sorakoznak a Szalajka-völgy látványosságai: A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a saját büfével bővült Pisztrángtelep és a csodálatos Nagy-tó.

    Különvonat a vasút ritkán használt kelet-németországi eredetű L60-as mozdonyával a Nagy-tó partján

    forrás és fotó: .turistamagazin.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!