VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • RECSK, LAHÓCA

    RECSK, LAHÓCA


    Réz, Arany, Ezüst (inaktív termelő) – az ország legnagyobb ismert ércelőfordulása.

    A Mátra északi oldalán, Recsk község nyugati peremén, a Lahóca hegyen, a tőle északra fekvő mátraderecskei Lejtakna és környezetük területén, a Parádi-Tarna északi oldalán ismert az ország egykori egyetlen rézérc bányája, illetve legnagyobb aranyérc előfordulása.

    Az aranyérc felszínen is elérhető feltárása (kovásodott andezit breccsa anyagban) az egykori, közelmúltban lebontott ércelőkészítő üzem északi oldalán futó üzemi út mellett van (47o55,56.82N – 20o05,14.82E).

    Kutatás történet

    A Lahóca rézércesedésének felfedezése 1850-ben, a később I. tömzsnek elnevezett felszíni kibuvásaihoz kapcsolódó termésréz dúsulások megtalálásához kapcsolódik. A lelőhely ezt követően évtizedeken keresztül kis volumenű bányászatnak adott otthont, amelynek első fellendülése az I. világháborút megelőző időszakban volt. 1926-ban vásárolta meg a magyar állam, és ettől kezdve folytonos volt a földalatti érctermelés erről a lelőhelyről.

    A bánya történetét Csiffáry (2009) dolgozta fel részletesen. A Lahóca mélység felé történő kutatása során fedezték fel az 1960-as évek elején a mélyszinti porfíros, majd szkarnos ércesedéseket, illetve a mátraderecskei lejtaknai érctesteket.

    Bányászat

    A Lahóca ércesedését földalatti bányaüzemben termelték. Az érctermelés időszaka 1850-től 1979-ig tartott, számos megszakítással, fellendülési időszakkal. Az éves érctermelés mennyisége a bezárás előtti évtizedben 50,000 tonna/év körüli volt. A lelőhelyről származó összes érctermelése a teljes élettartam alatt mintegy 3 millió tonna arany- és ezüst tartalmú rézérc volt, melyet a helyi ércdúsító műben koncentráltak, és külföldi színesfém kohókban kohósították.


    A Lahóca bánya 30. ponti fejtése 1979-ben

    Földtani környezet

    A Lahócát is magába foglaló nyírásos elmozdulást mutató szerkezeti zóna (Darnó öv) korai működése lehet az oka annak a gyors tengeri medence képződésnek, amely a Bükk hegységiekhez hasonló idősebb mezozoós karbonátos kőzetek alkotta szárazulaton alakult ki. A medence kialakulása a paleogén időszakban, 34.9±4.9 Ma időben kezdődött (felső eocén), és a koradatok szerint 25.6±2.5 Ma időben zárul (felső oligocén). A kialakuló süllyedékben tengeralatti andezit, dácit lávákat és tufákat felszínre hozó vulkanizmus működött, amelynek gyökérzónájában szubvulkáni helyzetben diorit és kvarcdiorit porfír intruziók térfoglalása és megszilárdulása zajlott.

    Érctípus

    Az ércesedés ásványtársulását elsőként Sztrókay (1940) írta le részletesen, a legutolsó részletes vizsgálatok Takács & Molnár (2011) kutatásai során folytak. Lahóca ércesedés fő ércásványa pirit, tetraedrit és enargit, melyek a kovásodott hidrotermális exploziós breccsa anyagában részben törmelékként, részben kötőanyagként jelennek meg. Jelentős arany tartalom kapcsolódik az enargithoz és pirithez, ezüst tartalom a tetraedrithez. Jelentős szerepe van az együttesben a telluridoknak, szulfosóknak.A korai értelmezések un. tömzskőzetként írták le a lahócai érctesteket, amelyet un. kékpala burok vesz körül. A területen 10 érctömzsöt tártak fel a bányászat során. A Lahóca arany ércesedése az un. HS (high sulphidation – nagy szulfid ásvány tartalmú) epitermális (alacsony kiválási hőmérsékletű) arany ércesedések közé sorolható. Ilyen ércesedések a hidrotermális átalakulási központok közeli környezetében, erősen savas kémhatású oldatokból, viszonylag 200-300 C fok hőmérsékletű vizes rendszerekből válnak ki. Az arany ércesedést rézérc ásványok és pirit tömeges kiválása előzte meg. Ezek létrejöttét a Lahóca vulkanizmusa során gőzrobbanás okozta összetöredezés és hirtelen nyomáscsökkenés váltotta ki (hidrotermális exploziós breccsák). Az ércesedések képződése egy andezit vulkán úgynevezett maar diatréma keletkezéséhez kapcsolódik, azaz vulkáni centrum beszakadásos szerkezetében, piroklasztit anyagban alakult ki (Molnár et al 2008). Képződési intervalluma radiometrikus koradatok alapján 34-27 M év közötti, azaz felső eocén- oligocén (Less et al 2008). A Lahócától mintegy 3 km-re lévő Parádfürdőn található ércesedés viszont már LS (low sulphidation – alacsony szulfid tartalmú érctipusokkal rokon. Mindkét érctipus eredete összekapcsolható a Lahóca – Lejtakna vonalától nyugatra, többszáz méter mélységben felfedezett porfíros rézércesedés keletkezésével.

    A recski ércelőkészítő üzem az 1970-es években

    Nemesfémércek

    A termelt rézércek számottevő arany és ezüst tartalma kezdettől ismert volt. 1918-ban az akkori tulajdonos Schmidt testvérek irányítása alatt végzett mintázások során fedezték fel a rézérc tartalmú breccsa és a fedőjébe nyomult szubvulkáni andezit határán kialakult dús aranyérces lencséket az un. kékpala kőzetekben, melyekben 100 g/t feletti arany koncentrációkat mutattak ki. Az 1960-as évek során végzett fúrásos érckutatások és bányabeli mintázások, illetve a rézércek ércelőkészítési, bérkohósitási eredményei alátámasztották a rézércek átlagos 2-3 g/t mértékű aranytartalmát. A Lahóca aranyérc kutatását az Enargit KFT végezte el 1993 és 1997 között. Ennek nyomán került sor az arany ércesedés első önálló ásványvagyon becslésére (Földessy 1997). Néhány további fúrást mélyített 2000-2001 között az akkori engedély tulajdonos St.Stephans Gold KFT. Jelenleg az egykori rézérc bánya rekultivációs munkái zajlanak.

    A Lahóca aranyérc 3D modellje a fúrásos kutatásokat követően, 1997 

    Ásványvagyon

    A Lahóca réz-arany ércesedésének utolsó vagyonbecslése a bezáráskor készült zárójelentés (Baksa et al 1979) alapján: A Lahóca később megkutatott aranyérc ásványvagyon becslése a 0,5 és 1,0 g/t Au kiemelési határokon számítva készült el . A 0,5 g/t kiemelési határ mellett a teljes vagyon ércmennyisége 34,6 millió tonna, fémmennyisége 50,7 tonna arany (1,6 millió uncia), 1,47 g/t Au átlagminõséggel. A becsült érces anyag mennyiségbõl a legnagyobb AU001 érctest 33 M tonnát (az összvagyon 94.5 %-a), a 60 db kis érctest 1,6 millió tonnát képvisel. 1,0 g/t kiemelési határ mellett az összvagyon ércmennyisége 14,9 millió tonna, fémmennyisége 31,6 tonna arany (1,0 millió uncia), 2,1 g/t Au átlagminõséggel. A becsült érc mennyiségbõl az A001 érctest 14,2 millió tonnát (az összvagyon 95,5 %-a), a többi 30 kisebb érctest 0,7 millió tonnát képvisel. (Földessy et al 1997).

    Forrás, a cikk eredeti helye: asvanykincs.hu

    Tovább

  • A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában

    A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában


    A honfoglalás idején Árpád egyik vezérének, Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott. Edömér unokája – Bene vitéz – lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek.

    A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között az Aba nemzetségbeli Csobánka comes építtette újjá és tette a család székhelyévé. Csobánka fia, János lakott benne fiaival, akik 1301-ben felosztották maguk között az épületeit.

    Megfakult iratból ismerjük Benevárt, amiben egy vaskos öregtornyot, mellette palotaszárnyat, kisebb gazdasági helyiségeket és a bejáratot védelmező másik tornyot említettek meg. A hosszúkás, ötszögletű kővárat még kettős szárazárok is védelmezte a támadók ostromától.

    A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.

    A 14. század elején urai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté (trencséni tartományúr) tartományúr hatalma előtt; a továbbiakban a Csobánka fiak őt támogatták fegyveres erejükkel. Az országot egyesítő Anjou Károly király győzelme után menekülniük kellett ősi fészkükből, melyet az uralkodó, Szécsényi Tamás főnemesnek adományozott.

    A továbbiakban ennek a főúri famíliának a tulajdonaként, a hozzá tartozó jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentős értéket képviselt, mivel a közeli Gyöngyös mezővárosa is hozzá tartozott.

    Pusztulása egyes feltételezések szerint a 15. század elején élt földesúr, Salgói Miklós báró viselt dolgai miatt következett be.

    A főnemest maga Luxemburgi Zsigmond király vonta kérdőre budai udvarában, fejére olvasva, hogy hamis pénzt veretett, és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János nagyúr feleségével, Hedvig hercegnővel. Mindezen bűnökért Miklós bárót az országból való száműzetésre, valamint teljes birtokelkobzásra ítélték.

    1424-ben így már Zsigmond királyé volt a vár, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. Bene várát valószínűleg a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként („locus castri in territorio possessionis Bene”), mint a Kanizsai család birtokát említik.

    A folyamatosan pusztuló vár maradványait az 1980-as években régészeti úton feltárták és kiegészítették.


    Irodalom
    Berki Zoltán – Habán Ildikó (szerk.) (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p. ISBN 9633525381

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Egyszerűen szuper jó hely! – A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum

    Egyszerűen szuper jó hely! – A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum

    Az Ökocentrum szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát.

    A látogatóközpont felszálló madárra hasonlító, 2600 m2 alapterületű központi épülete több szinten várja az érdeklődőket állandó és időszaki kiállításaival, rendezvénytermével, háromdimenziós mozijával, játszószobával, kilátó tornyával.



    A Tisza-tavi Ökocentrum legfőbb látványossága

      

    Tisza-tavi Ökocentrum a magasból

    Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszere,
    mely 735.000 liter össztérfogatával és a benne bemutatott víz alatti csodákkal igazán különleges természetközeli élményt nyújt.


    A főépületet körülölelő több mint 7 hektáros szabadidőpark állatbemutatóival és játszótereivel egyszerre vidámpark és állatkert, míg a létesítmény részét képező Tájház, halászskanzen és hagyományőrző baromfiudvar révén valóságos időutazást tehetünk a XIX. század világába.

    Az Ökocentrum kikötője közvetlen összeköttetést teremt a Tisza-tóval, kiinduló pontja a GPS navigációval támogatott vízi túráknak és kishajós kirándulásoknak.

    A Poroszló központjában - az Ökocentrum 2. sz. bejáratánál - fekvő "rendezvénytér", több mint 400 férőhelyes lelátójával színvonalas kulturális és közösségi események, szórakoztató rendezvények, koncertek helyszíne

    www.tiszataviokocentrum.hu

    Tovább

  • A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút

    A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút

    A kisvasút a méltán nemzetközi hírű bükki Szalajkavölgyben vezet, a szilvásváradi lovaspályától a Fátyolvízeséséig. Nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is.

    Szilvásvárad a Bükk-hegység nyugati lábainál található, mintegy 30 km-re Eger városától valamint 35 km-re a szlovák határtól, nagyon jó megközelíthetőséggel közúton személygépkocsival, menetrend szerint közlekedő autóbusszal (menetrend itt található) vagy akár vasúton (menetrend itt található) is.

    Szilvásvárad legismertebb része a Szalajka-völgy. A Szalajka-völgy a Bükk-hegység és feltételezhetően Magyarország egyik leglátogatottabb hegyvidéki völgye. A táj szépségével elbűvöli a látogatót, mely történelmi emlékekben is rendkívül gazdag.

    fotó: Varga Ádám Levente

    Olyan természeti értékek lelhetők itt fel, mint a Szalajka-patak, a Sziklaforrás, a Fátyolvízesés, a történelmi emlékek közül az Istállóskői Barlangban őskori leleteket fedeztek fel a 20. században, a most megújuló Szabadtéri Erdei Múzeum a korabeli erdőben dolgozó, ott tevékenykedő munkások életét mutatja be. A közelben találhatók a Mária-bánya (néhai vasbánya) valamint az Éleskővár és a Gerennavár romjai. Az Éleskővárat a tatárjáráskor, míg a Gerennavárat, mely lovagvárnak épült, Mátyás király idejében emelték.

    A Szalajka-völgy névadója maga a gyors folyású Szalajka-patak. A "Szalajka" név a szalakáli-hamuzsír szavakból eredeztethető, latinul: "sal alcalicus", mely a hajdani helybéli üveggyártással hozható összefüggésbe. A Szalajka-patak vizét számos helyen gátakkal duzzasztották fel a völgy teljes 4 km-es hosszúságában. A pisztrángot ezekben a mesterséges tavacskákban tenyésztik.

    A völgyben közlekedik a keskeny nyomtávú kisvasút, mely szinte az egész évben menetrend szerint szállítja a turistákat.

    1908. májusában az akkori fölbirtokos (báró Wessely Károly)korszakalkotó elhatározásra jutott: ki kell aknázni a térség feltáratlan kincseit. Keskeny nyomközű vasutat kell tervezni  és építeni Szilvásváradon.

    A teljes hálózat 1921. évre épült ki, megkoronázva egy 1.5 km hosszú, 40%-os emelkedésű kötélvasúttal, mellyel létrejött a kapcsolat a fennsíki vasútvonal és a faluban lévő fatelep között.

    A 60-as évek elején megkezdődött a teherautókkal történő faanyag-szállítás. A vonatokat egészen 1966-ig gőzmozdonyok vontatták. Legvégül a kisvasút 1967-ben munkanélkülivé vált, csupán a személyszállítás maradt, de hamarosan gyorsuló növekedés vette kezdetét.

    2010. decemberével új fejezet kezdődött kisvasút életében: Az ÉMOP-2.1.1/B-09-2009-0012 számú "Szilvásváradi állami erdei vasút fejlesztése" nyertes pályázatnak köszönhetően több, mint félmilliárd forintos beruházás indult el az EGERERDŐ Zrt. területén, a Szalajka-völgyben és közvetlen környékén. A programnak köszönhetően két év múlva a Szalajka-völgy végig járható lesz kerekes székkel és babakocsival is.

    forrás: client4.springmedia.hu

    Tovább

  • Az egykori, gyűrű alakú földvárat a környéken lakó szlávok építették még a honfoglalás előtt

    Az egykori, gyűrű alakú földvárat a környéken lakó szlávok építették még a honfoglalás előtt


    A Gerenna-vár a Bükk-vidék egyik, 759 méter magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen; a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta.

    Északi oldalában a műút alatt (Szilvásváradról a második parkolónál) kilátót építettek ki a Leány-völgy fölé. Turista emlékhely.

    Gerennavár

    A kis területű várhelyet a meredek keleti oldal kivételével 3–4 m széles és mintegy 2 m mély, törmelékkel feltöltött árok övezi. Bejárata feltehetőleg a legkönnyebben megközelíthető, nyugati oldalon volt, ahol a várárkon fahíd vezethetett a felvonóhidas kapuhoz.

    Története

    Az egykori, gyűrű alakú földvárat a környéken lakó szlávok építették még a honfoglalás előtt. Ezután a 14–15. században használták (alaprajza és jellege alapján valószínű, hogy a szomszédos Éleskő váránál később építették). Középkori funkciójáról csak bizonytalan, többé-kevésbé hagyomány jellegű információk maradtak fenn: állítólag Nagy Lajos vadászkastélya volt, majd Mátyás király is használta.


    Nem tudjuk, hogyan pusztult el (feltételezik, hogy Éleskőhöz hasonlóan); ma már alapfalai is alig láthatók.

    Megközelítése

    Szilvásváradról a Tótfalusi-völgyön a sárga, majd sárga L jelzésen, illetve a bércen vezető sárga + és sárga L jelzésen. Gépkocsival az Olasz-kapuhoz vezető úton a harmadik parkolóig, innen a sárga L jelzésen 10 perc.


    Növényzete

    A Leány-völgyben (520–850 m. tszf.) mészkövön növő szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum) fejlődött ki.

    A hegy helyenként igen meredek (45–55º), ÉK-nek néző oldalán, sziklafalain a perm, illetve triász korú mészköveken, ahol a termőréteg többnyire csak 5–10 cm vastag, a sötét mészhumuszon, illetve rendzinán hársas-berkenyés reliktum erdő (Tilio-Sorbetum) nő. Ebben megjelenik a hegyi juhar és a magas kőris; szálanként elegyedik közé a hegyi szil, a korai juhar és a nagylevelű hárs. Törmelékes lejtőin gyakoriak a jégkorszaki reliktumnak tekintett alhavasi növények, mint például:
    • sárga ibolya (Viola biflora),
    • havasi ikravirág (Arabis alpina),
    • poloskavész (Cimicifuga europaea).
    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • 6 különleges hazai szurdok

    6 különleges hazai szurdok

    Kétféle ember létezik a nyári hónapokban, az egyik leginkább árnyékra vágyik, a másik legszívesebben egész nap napozna.

    Mi most megmutatjuk a 6 legkülönlegesebb szurdokot, ahol hűsölhetnek a túrázást kedvelők, és hozunk pár fürdőzési ötletet is azoknak, akik utána csobbannának egyet a melegben.

    Páris-patak szurdoka

    A Palóc Grand Canyonnak is becézik a nógrádszakáli Paris-patak völgyét, amit már természetvédelmi területnek is nyilvánítottak a magyar-szlovák határ közelében.

    Több millió éve még folyó kanyargott errefelé, a szurdok az év nagy részében „kőszáraz”, de tavasszal és ősszel, esőzések idején, hóolvadáskor szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú völgyben. Geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. 30 km-re a szurdoktól találjuk a salgótarjáni fürdőt, a hűsölés után jót tesz egy kis felmelegedés.


    Kőszikla-szurdok, Nagybakónak

    A Zalai-dombság keleti felén alakult ki a Kőszikla-szurdok, ahol csapadékos időjárás esetén ritka jelenségben, a könnyező falban gyönyörködhetünk. A homokkőbe vájódott, érdekes formájú sziklafalak már önmagukban is szokatlan látványt nyújtanak.

    A vadregényes helyet népiesen Kicikliának nevezték el. Esős, vizes időben nem igazán ajánlott a látogatása. 22 km-re tőle a megye egyik legjobb élményfürdője, a zalakarosi fürdő várja a környéken kirándulókat, nyaralókat!


    Kőmosó-szurdok

    Nem is gondolnánk, hogy a Bakony mélyén előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik az előrehaladást, ezt hívják via ferrata-nak. A Kőmosó-szurdoknál építették ki az első hazai ilyen utat, ami nem tartozik a legkönnyebben megközelíthetők közé.

    A Cseszneki vár szomszédságában találjuk az egyik legszebb sziklaképződményt, a Kőmosót, ahol a víz olyan völgyet vájt a sziklába és olyan formákat alakított ki, amit egyszer mindenkinek látnia kell. Háromnegyed órányi autóútra fekszik Pápa városa, ahol 18 medencés fürdőjében jól esik majd a pihenés a hosszú és fárasztó túrázás után.


    Rám-szakadék

    Évente 60.000-en keresik fel a Visegrádi-hegység és az ország egyik legszebb látnivalóját, a Rám-szakadékot, ami korlátokkal és létrákkal van biztosítva, hatalmas sziklákon, a vízesések mellett haladva jutunk el a mély vulkáni eredetű, 1 km hosszú Rám-szakadékhoz, melynek mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg a fenékszélessége olykor a 3 métert sem éri el. 112 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk, míg felérünk a „fenti” pihenőig, amit létrák és láncok is segítenek útközben.

    Ha végeztünk a 10 km-es túrával, autózzunk még 8 km-t a legközelebbi fürdőig, Visegrádig, ahol a római-török hangulatú Lepence várja a megfáradt túrázókat.


    Dera-szurdok

    A 1,5 km-es hosszúságú Dera-szurdok a Pilis egyik leghangulatosabb, és legromantikusabb patakvölgyeinek az egyike, mely a Dobogókőre vezető főúttól délnyugatra található. A közlekedést fahidak könnyítik meg, a patakmederben nyáron alig csörgedezik víz, sokszor teljesen kiszárad, de esőzéskor, hóolvadáskor látványos zuhatag keletkezik.

    Fahidak sokaságán haladhatunk végig a gyerekekkel is egyszerűen, könnyen teljesíthető, jól kiépített túraútvonalon. Ha a gyerekek kellőképp elfáradtak már, fél órán belül elérjük Szentendre fürdőjét, ahol a 32 fokos jakuzziban pihentethetjük megfáradt izmainkat.


    Remete-szurdok

    Népszerű kirándulóhelynek számít a Máriaremete és Remeteszőlős között húzódó 1 km hosszúságú Remete-szurdok 280 méteres magasságban, a kisebb-nagyobb sziklákkal, kövekkel tarkított tanösvény esőzés idején nehezebben megközelíthető. Érdemes elsétálni még a 25 percre lévő barlanghoz, ahova kissé meredek út vezet, de ezen kívül közel 20, karsztvizek által formált barlang és üreg rejlik itt.

    1974 óta már természetvédelmi területnek számít. A sok séta után mindenkinek jól esik egy kis pihenés, így vegyük célba a legközelebbi fürdőt, ami ebben az esetben a török Veli Bejt jelenti, és élvezzük a nyugalmat!


    Képek forrása: attilaunokai.net (nyitókép, 6. kép), morzsafarm.hu (2. kép), www.8800.hu (3. kép), tortenetekkepekkel.blogspot.com (4. kép), utazom.com (5. kép), mapio.net (7. kép)

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Neve összefonódott a látványos, 120 négyzetméteres sódomb alkotta termálfürdővel

    Neve összefonódott a látványos, 120 négyzetméteres sódomb alkotta termálfürdővel


    Ha Észak-Magyarország és Heves megye látnivalóiról van szó, történelmi jelentősége miatt a többségnek legelőször Eger ugrik be. Pedig tőle öt kilométerre a Bükk-hegység lábánál elterülő lejtőkön ott vár minket a mindössze 2000 fős Egerszalók, ami több okból is kitűnik a régió falvai közül: páratlan természeti adottságokkal és turisztikai vonzerővel rendelkezik, ráadásul olyan községről van szó, ahonnan a tendenciákkal ellentétben nem elvándorolnak, inkább visszaköltöznek és letelepednek a fiatalok.

    Neve összefonódott a látványos, 120 négyzetméteres sódomb alkotta termálfürdővel, de ezen felül is számos más érdekesség rejtőzik a Laskó-patak völgyében megbúvó faluban.


    Egerszalókot már a honfoglalás óta lakják, a híressé vált sódomb viszont egy szerencsés XX. századi véletlennek köszönheti a létrejöttét: az 1961-es években a falu déli részén épp kőolaj és földgáz után kutattak a szakemberek, és alaposan meglepődtek, mikor a fúrófej nyomán olaj helyett termálvíz tört fel a 410 méteres mélyből. A felbecsülhetetlen értékű, 65-68 celsius fokos hévíz kicsapódása hozta létre a különleges látványt nyújtó, 1200 négyzetméteres mészkőlerakódást, amely Európában is ritkaságnak számít. Eleinte engedély nélkül telepítettek oda medencét a környékbeliek örömére, mára pedig tömegeket is kiszolgálni képes infrastruktúrát építettek ki a természeti képződmény köré. A lényeg azonban nem változott: fenyőerdőkkel körülölelve, mesebeli környezetben ejtőzhetünk a meleg vízben, mintha csak hófehér felhők között csücsülnénk.

    Bár a sódomb Egerszalók legvonzóbb látványossága, se szeri, se száma a kikapcsolódási lehetőségeknek és látnivalóknak. A falu másik végében található a Laskó-patakkal 130 hektárosra duzzasztott mesterséges tó, az Egri-Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely kirándulásokra, horgászásra egyaránt alkalmas. A közelben ezenkívül is rengeteg túraútvonal elérhető, látványnak pedig korántsem utolsók a tufakőből faragott kőképződmények. A Bükkalja építészeti kultúráját a vidéket borító vulkáni tufa, ez a könnyen faragható és formázható kő határozza meg; kerítések, hidacskák, út menti keresztek egyaránt készültek belőle, legrejtélyesebb megjelenési formájuk pedig a kaptárkövek. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori méhészet emlékei, ugyanakkor szent helyekként számon tartott oltárok, síremlékek is szerepelnek a lehetséges funkciók között.


    A régió híres a kőtömbökbe vájt barlanglakásokról is, amelyeknek létrejöttét már jóval egyszerűbb megmagyarázni. Borospincéknek, istállóknak és lakásoknak egyaránt használták őket, és még az 1960-as években is laktak némelyikben. Egerszalók központjától 10 perces sétával közelíthető meg a Sáfrány utcai telep, amely ma skanzenné alakítva várja a látogatókat: a kellemesen hűvös zugokat néprajzi szempontból hitelesen rendezték be, kézműves műhelyek, oktatótermek találtak itt otthonra, a domboldalban pedig kis szabadtéri színpadot építettek rendezvények, családi programok számára. Több sziklába vájt barlang a mai napig borospinceként üzemel, hiszen a faluban a 13. század óta folytatnak szőlőtermesztést – a borkóstolást szintén Egerszalók kihagyhatatlan programjai közé soroljuk.

    BOR & GASZTRO

    Egerszalók az egyike annak a tizenkilenc településnek, amely az Egri borvidéket alkotja. A sokszínű hazai borvilágban sem számít megszokottnak, hogy egy borvidék egyaránt ismert legyen fehér- és vörösborairól, pedig erre a tájra ez a jellemző, ahogy ezt két legfontosabb bortípusa, az egri csillag és az egri bikavér is bizonyítja.


    Az egri borok karakterét a borvidék északi fekvése, így az országos átlagnál hűvösebb klímája befolyásolja. A tél itt elhúzódhat, így sokszor viszonylag későn tavaszodik, a kék szőlők érésének ezért főként a déli, délnyugati fekvésű, melegebb dűlők kedveznek. A borvidék talajadottságai szempontjából meghatározó a riolittufa, épp ezért számít különlegességnek a Nagy-Eged hegy, amelynél a mészkő a domináns kőzet.

    Ha Egerre és annak történelmére gondolunk, a legtöbbünknek valószínűleg a város török ostroma jut az eszébe. Érdemes ezzel kapcsolatban tudnunk, hogy a várvédők bátorságát erősítő vörösbor története inkább csak legenda, ezen a tájon ebben a korban még a fehérbor volt a meghatározó, a kadarka is csak később érkezett. Írásos források említik ugyanakkor az egri bikavért már az 1800-as évek közepétől, amely így egy már több mint 150 éve velünk élő borkategória.


    A közelmúltban hungarikummá nyilvánított egri bikavérről érdemes azt is tudni, hogy legalább négy szőlőfajta házasításából készül. Ezek közül a legnagyobb mennyiségben az eleganciájáról, határozott savairól ismert kékfrankos van jelen a helyi és a nemzetközi kékszőlő-fajták mellett. Az egri csillag a bikavér fehér párja, amely vörös társához hasonlóan több, egymásra épülő minőségi kategóriában készül.

    Ha itt járunk, nemcsak az egyre izgalmasabb egri éttermeket érdemes felfedezni, hanem a város határain túllépve a pisztrángot és a helyi sajtkészítők termékeit is. A sajtmanufaktúrák híres termékeivel – a friss krémsajttól az érlelt különlegességekig – az egyszerű piacoktól kezdve a Michelin-csillagos éttermekig bezárólag találkozhatunk. Egy klasszikus sütemény után pedig a látogatók az igazi török kávéval is megismerkedhetnek a vár tövében.

    A városban a legfontosabb rendezvények ezer szállal kötődnek a borhoz, tavasszal az Egri Csillag fellövése, júliusban pedig az Egri Bikavér Ünnep is olyan alkalom, ahol a helyi borokat ételekkel együtt kóstolhatjuk. Persze abban is biztosak lehetünk, ha a helyi vízilabdacsapat bajnokságot nyer, akkor a legjobb borok kerülnek elő az ünneplésre.

    forrás: fedezdfel.itthon.hu

    Tovább

  • Remekel a poroszlói idegenforgalom: háromszázas szorzó a vendégéjszakáknál

    Remekel a poroszlói idegenforgalom: háromszázas szorzó a vendégéjszakáknál


    A falu polgármestere szerint 1995 óta jelentős változáson ment keresztül a település, hiszen a mezőgazdaság mellett a legfontosabb tényező az idegenforgalom lett.

    Ennek megfelelően bánnak a helyzettel, mert a rendezvényszervezés kimondottan a vendégek kedvéért, de a poroszlói emberek örömére is történik.

    A településre érkezve az első látványosságok egyikét a kosárfonók munkái jelentik. Bútoroktól a fonott kutyafekhelyig a legkülönfélébb kellékeket árulják a mesterek. Ica néni teljes nevét ugyan nem hajlandó elárulni, de néhány szakmai titkot és azt, hogy hatvan éve fonja a kosarat, igen.

    Kézzel fonjuk ültetett fűzfavesszőből, ami direkt ehhez való. Egy kosár úgy két kilogramm vesszőt vesz fel. Le kell hántani, ki kell főzni. A rossz vesszőt kidobjuk. Régebben ezt a munkát sokan végezték, mostanra vagy három család foglalkozik vele. Csinálja ezt nő, férfi, gyerek is, ahogyan megtanulják. Nehéz munka, mert az ember kezét kikészíti – mondja, majd kérdésünkre hozzáteszi, hogy a vevői a bevásárló kosarat keresik leginkább, de a bútorokat is viszik.

    Kiss János, a Tisza-tavi Ökocentrum igazgatója éves szinten 50-60 programot említ, amit a faluban lebonyolítanak. Ezek jelentős részét ők szervezik és finanszírozzák. De vannak programok – majális, idősek világnapja, gazdák napja –, amelyek az önkormányzathoz tartoznak.

    Vegyes szervezésű volt a legutóbbi rendezvényük, a Palacsinta Party, amiben részt vettek a nyugdíjasok is. Van tehát helyi összefogás a civil szervezetek, például a Poroszlói Turisztikai Egyesület, a Nyugdíjas Klub részvételével.

    Ők jönnek sütni, mi adjuk hozzá a nyersanyagot. Évek hosszú ideje alatt alakult ki a ma is érvényes munkamegosztás. Ezekben mi, ökocentrumosok fontos szerepet játszunk, de nem csak mi vagyunk – jegyzi meg az igazgató.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Ismét hangos a Kútvölgy Sirokban

    Ismét hangos a Kútvölgy Sirokban


    Több ezren érkeztek a 19. motoros találkozóra, ahol speedek, cross- és túramotorok, valamint quadok sorakoznak fel. A négynapos nemzetközi rendezvényen koncertek, ügyességi játékok és szkanderverseny is várja a résztvevőket.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas kezének munkája

    Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas kezének munkája


    Boldogon a fűszerpaprika termesztésének több mint 150 éves  múltja van…

    Heves megyében „Palóc ország” határán és Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyével szomszédos területen található meg, az egykori „zsákfalu” Boldog település. A Zagyva-völgyében elterülő földeknek nagy a vízbősége, jó a mikroklímája, a talajt Mátra-hegység egykori hordaléka képezi, mely ásványi sókban gazdag.

    A dolgos vidék lakóinak, a bolgárkertészektől tanult földművelés adta a fő megélhetést, a zöldség és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termeltek és termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol több mint 150 éves hagyománya van.


    Az időjárás változás miatt, előbb érő a "Mihály falvi", "Napfény" és a "Bíbor" fajtákat használják leggyakrabban a termelők. Ezeknek a napfény jótékony hatására,  magasabb lesz a vitamin és színezőanyag tartalmuk. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok. Nem keverték, hamísították errefelé nagyüzemileg a kedvelt fűszert, mert akiről kiderülne, nehezen boldogulhatna később Boldogon.

    A helyi fűszerpaprika termesztés egyik legjobb ismerője, Simon Attila növényvédelmi és élelmiszeripari szakmérnök, aki 12 éven át volt Hatvan és térsége „Falugazdája”,s jelenleg az Európai Unió egyik mezőgazdasági szakértője. A település laza szerkezete-a hatalmas-közel 50 méter széles és mintegy 200 méter hosszú porták, nagy földterülete, lehetőséget teremtett az itt élő szorgalmas embereknek a kertészkedéshez. További értéket jelent még a településre jellemző házépítési szokások, hogy a tulajdonosaik figyelembe vették, hogy  a fűszerpaprika szárítása, levegős, széljárta helyet igényel. Ezért jellemzőek a hosszúgangos ház kialakítások, ahol lehet szárítani a napon, esővédett helyen, a füzéreket.


    A Zagyva-völgye bőséges vize, természetes vízellátást biztosított egykor kezdetleges módszerekkel a paprikatermesztéséhez, mellyel több százan foglalkoztak és foglalkoznak ma is.

    Nagy technikai előrelépést jelentett a gazdálkodóknak a szivattyúk megjelenése a 20-as években, amikor is a réteg és talajvizet már felügyelet nélkül tudták kiemelni árasztásos és barázdás öntözésre a földekre. Jelenleg is ez képezi a paprika termesztés alapját, melyet a bolgár kertészektől tanultak. Ez az ősi módszer az idősebb korosztály számára a legismertebb, legkisebb költségekkel jár. Igaz jó párán már áttértek a fiatalabbak közül, a csepegtetős, mikro szórófejes öntözésre. A gazdák részben a saját szelekciókat, keceli vagy kutató intézetektől vásárolt magokat, fajtákat ültetnek. Ez azért fontos, mert a fűszerpaprika palántákat, fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, de vannak akik még a lakások melegebb részein, az előszobában, a konyhában gondozzák a cserepes palántákat kiültetésig.

    A szabadföldbe június elején kerülnek ki a zsenge növények, mely a Magyarországra jellemző kánikulai időszak kezdetére esik. Az előkészített, tápanyagdús talajon kialakított bakhátak tövében árasztással áramló víz, nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári hónapokban felforrósodott földet. Erre az idény alatt szükség van, hiszen a fűszerpaprika nagyon vízigényes növény, szárazabb időszakokban sűrűn kell pótolni az elmaradt csapadékot. A kiültetéstől a szedésig, több alakalommal kell kézi kapálni, hogy levegős legyen a talaj a fiatal növényeknek, gyomlálni, hogy tisztán tartsák a területet.


    Mindez rendkívül munkaigényes. A boldogiak fűszerpaprikájának értékét nem csak a sok kézimunka, az igényes technológia adja manapság, hanem a föld összetétele, a terület különleges mikroklímája és a bőséges víz. A szakaszosan beérő termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd a portára szállítás után kerül sor a válogatásra. Az egészséges paprikákat kézzel felfűzik füzérekre, majd legtöbb helyen a tornácokon, gangokon vagy száraz napos helyen szárítják, ez is hozzájárul a későbbi mély vörös színéhez. A több hetes szárítás követően, megszabadítják a csumától- az átvizsgálást követően- majd vászon zsákokba kerül. A végső fázisra a házi kalapácsos őrlőkben, vagy malmokban kerül sor, mely sok családnak van. A finom őrleményből lesz az édes nemes, vagy erős fűszerpaprika, melyet laza vászonzsákokba raknak és száraz helyen tárolnak kicsomagolásig.


    Régen cserealapot jelentett a paprika, főképp disznóvágások idején az ünnep közeledtével, a megélhetés, gazdálkodás fontos eszközeire cserélték el. Ma már a jobb életmód, vagy a fizetés kiegészítés eszköze lett, melyet nehéz fizikai munkával teremtenek meg, évről-évre az emberek maguknak. Mivel a fűszerpaprika bizalmi termék, minden gazdálkodónak évtizedek óta bejáratott vevőköre van, akik év közben jelzik, mennyi őrleményre van igényük.


    Az helyi paprika egyediségét az is adja, hogy a tradicionálisan kialakult fogyasztói kapcsolatok az idő múlásával sem kopnak meg, ahol a vevő nem boldogit, hanem például Tóth Marika néniét akarja megvenni. Ez a jól bevezetett működő rendszer napjainkig- a multi világban is- ezen a tájon. Az „ősies módszerekkel” is fennmaradó termesztésnek és értékesítésnek, ahol a termesztő személye a garancia, a következő évtizedekben is van jövője.  Magyar hungaricum részeként, a hagyományos gasztrokulinális élménytárban immár fogalommá vált a Boldogi fűszerpaprika is. Az igényes magyar konyha részévé vált, melytől a pörkölt nem barna, hanem piros lesz.


    Meddig lehet a fűszerpaprikánk magyar? Természetesen, addig míg magyar alapanyagból készül. Az elmúlt évek során voltak akik megpróbálták lejáratni üzleti érdekeikből fakadóan itthon és külföldön egyaránt, a méltán híressé vált hungaricumunkat. Megtévesztő csomagolásokban, más-más országból származó, silány minőségű őrlemények jelentek meg kereskedelmi egységek polcain. De voltak hazai cégek is, akik a nagyobb haszon reményében vállalták eme kockázatos tevékenységet, nem gondolva arra milyen károkat okozhatnak a becsületes termelőknek, feldolgozóknak és később maguknak is. Megingatva egy piacot, mely sok száz családnak biztosít tisztességes megélhetést. Ezek a „hullámok” szerencsére nem érintették mostanság Boldogot. A falu közössége hamar kiközösítette, azokat akik ilyenre vetemedtek volna. Igaz a 80-as évek vége felé a fiatalabb generáció részéről, voltak kisebb próbálkozások, hogyan lehet a kevesebből több fűszerpaprika.


    Hát úgy, hogy liszttel keverték az őrleményt. Csak azt felejtették el, hogy az akkori csomagoló eszközök amibe a paprikát kimérték, nem éppen kedvelték a lisztet és előjöttek a lisztkukacok. A liszt még talán elmegy a paprikás rántásba, de a kukac nem éppen oda illik, még ha fehérje dús is. Az ügyeskedőknek egy bizonyos idő után befellegzett, eltávolodtak a vevők tőlük. Nem hiába  a fűszerpaprika bizalmi dolog. Országosan a termőterületek nagysága jelentősen visszaesett az idők múlásával, kevés lett a kézi munkaerő, így Boldogon is. Az idősebb generáció viszi tovább javarészt, amit őseitől megtanult a mai napig.


    A fiatalok közül ma már csak kevesen vállalják, a nem kis erőfeszítéssel járó mezőgazdasági munkát. Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel. De ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját. A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak kevesebb lett belőle, meg a termőterületéből. Remélhetőleg lesznek akik tovább viszik a termesztését, lesznek majd akik tovább viszik a helyi hagyományt, mely a helyi módszerekkel mai is működik

    Képek: Fotó: H. Szabó Sándor

    a cikk forrása: bulvarhetes.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!