VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • 60 éves a Mátra Múzeum – születésnap 2017-ben

    60 éves a Mátra Múzeum – születésnap 2017-ben


    Mátra Múzeum ebben az évben ünnepli létrejöttének 130., újranyitásának 60. évfordulóját.

    Az eltelt 130 év alatt sajnos nem működhetett folyamatosan az intézmény. Az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvészben az áldozatos mentés ellenére sok tárgy a lángok martaléka lett, majd a világháborúk, s az azt követően kialakult politikai helyzet nem tette lehetővé a további működést. 1945 után a múzeum és a múzeumi tárgyak sorsát a politikai csatározások pecsételték meg.

    Döntő változás akkor állt be, amikor Nagy Gyula 1951. május 2-án megalakította a Múzeumi Szervező Bizottságot, s szeptember 1-jén a mai zeneiskola épületében két terem megnyitásával jelképesen létrehozta a Mátra Múzeumot.


    Az újjáalakult múzeum ugyanazokat a célokat tűzte maga elé, mint a századforduló idején – Gyöngyös és környéke néprajzi, régészeti, történeti tárgyainak, dokumentumainak felkutatását, valamint a Mátra természeti értékeinek bemutatását. 1954. július 12-én megkezdődött az Orczy-kastély épületének kiürítése és múzeumi célokra történő kialakítása, majd 1957. július 21-én délelőtt 10 órakor átadták a látogatóknak az első kiállítást.


    1970 már egy új korszak kezdetét jelentette. Ekkor nyílt meg az a nagyszabású természettudományi kiállítás, amelynek középpontjában a Mátraderecskén megtalált mamut állt. Ezt követően fokozatosan alakult ki a Mátra Múzeumnak az a szerkezete, amely ma is meghatározó. 2000-ben a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Városa közötti megállapodás keretében megkezdődött a központi épület és a körülötte lévő kert felújítása, revitalizációja. Ennek eredményeként a kastélyban három – történeti, vadászattörténeti valamint ásvány- és őslénytani –, míg a pavilonban egy háromszintes természettudományi kiállítás nyílt. Megújult a park, növényekkel és állatokkal népesült be a pálmaház.


    Fotó: Czimer Tamás

    MTM Mátra Múzeum

    Tovább

  • 60 éves a Mátra Múzeum – születésnap 2017-ben

    60 éves a Mátra Múzeum – születésnap 2017-ben


    Mátra Múzeum ebben az évben ünnepli létrejöttének 130., újranyitásának 60. évfordulóját.

    Az eltelt 130 év alatt sajnos nem működhetett folyamatosan az intézmény. Az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvészben az áldozatos mentés ellenére sok tárgy a lángok martaléka lett, majd a világháborúk, s az azt követően kialakult politikai helyzet nem tette lehetővé a további működést. 1945 után a múzeum és a múzeumi tárgyak sorsát a politikai csatározások pecsételték meg.

    Döntő változás akkor állt be, amikor Nagy Gyula 1951. május 2-án megalakította a Múzeumi Szervező Bizottságot, s szeptember 1-jén a mai zeneiskola épületében két terem megnyitásával jelképesen létrehozta a Mátra Múzeumot.


    Az újjáalakult múzeum ugyanazokat a célokat tűzte maga elé, mint a századforduló idején – Gyöngyös és környéke néprajzi, régészeti, történeti tárgyainak, dokumentumainak felkutatását, valamint a Mátra természeti értékeinek bemutatását. 1954. július 12-én megkezdődött az Orczy-kastély épületének kiürítése és múzeumi célokra történő kialakítása, majd 1957. július 21-én délelőtt 10 órakor átadták a látogatóknak az első kiállítást.


    1970 már egy új korszak kezdetét jelentette. Ekkor nyílt meg az a nagyszabású természettudományi kiállítás, amelynek középpontjában a Mátraderecskén megtalált mamut állt. Ezt követően fokozatosan alakult ki a Mátra Múzeumnak az a szerkezete, amely ma is meghatározó. 2000-ben a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Városa közötti megállapodás keretében megkezdődött a központi épület és a körülötte lévő kert felújítása, revitalizációja. Ennek eredményeként a kastélyban három – történeti, vadászattörténeti valamint ásvány- és őslénytani –, míg a pavilonban egy háromszintes természettudományi kiállítás nyílt. Megújult a park, növényekkel és állatokkal népesült be a pálmaház.


    Fotó: Czimer Tamás

    MTM Mátra Múzeum

    Tovább

  • Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény


    A családi fürdőzés, vagy egy wellness hétvége jól bevált programok lehetnek a tavaszi szünetre, de mi lenne, ha ezúttal egy kis vonatozással is színesítenék? Gyönyörű erdei vasutak várnak minket a fürdővárosok környékén is, hadd ajánljunk néhányat!
    Mindjárt itt a húsvét, vele együtt a gyerekek számára végre megint néhány iskolamentes napot hozó tavaszi szünet. Sok szülő vesz ki szabadságot ezekre a napokra, hogy egy kicsit együtt legyen a család. Nincs gyerek, aki ne örülne egy kis vasutazásnak. Összeszedtük a legklasszabbakat.

    Guinness-rekorder kisvasút a fővárosban

    Aki még nem próbálta a főváros csodás gyógyfürdőit, annak egyszer mindenképp el kell látogatni a történelmi Széchenyi vagy Gellért fürdőkbe, esetleg száguldani egy jót az Aquaworld Resort And Spa csúszdáin. A Budapesti kirándulás elmaradhatatlan része a Széchenyi hegyi gyermekvasút. A gyermekvasút Budapest egyik közlekedési látványossága a budai hegyekben. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett. A vonal két végállomása, Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között több mint 11 km-t vonatozhatunk, 45-50 perc alatt. Csiripelő madarak, hatalmas fák és a legjobb kirándulási célpontok között kanyarog a vonat, amely 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    A gemenci hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja

    Igazi különlegességet kínál a Dél-Dunántúlon, HarkánybanSiklóson vagy Kaposváron pihenőknek a Gemenci Erdei Vasút, amely a Pörbölyi Ökoturisztikai Központból viszi kirándulni a vonatozni vágyókat. Ez hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. A vasút nyomvonala a Duna és a Sió vonalát követve a Gemenci erdőben, a Gemenc Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú területeken halad, és napjainkban a faanyagszállítás mellett főként idegenforgalmi, ökoturisztikai feladatokat lát el. A 30 kilométeres pályán egészen a Szekszárdtól 6 km-re lévő Bárányfokig utazhatnak a kirándulók. A kisvasút hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Gemenc-Dunapart állomásig menetrend szerint közlekedik, téli időszakban zárt, fűtött kocsikkal. Az utazás kiegészíthető sétahajózással, lovas fogatozással, kenuzással, kerékpározással, gyalogtúrákkal, melyekhez szakvezetés is igényelhető.

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    A múzeumvasút Nagycenkről indul

    Aki a tavaszi szünetre az ország észak-nyugati részét, SárvárBükfürdő vagy Győr fürdőit választja, annak érdemes egy nagyobb kirándulást tenni Sopron és Nagycenk irányába. A nagycenki Széchenyi-kastély és Fertőboz között közlekedő Széchenyi Múzeumvasút épp a hétvégén indult el újra, hogy szállítsa a természet csodáira, és a történelmi érdekességre éhes turistákat. A 3,6 kilométer hosszú, 760 milliméter nyomtávolságú pálya 1972-ben készült el. A múzeumvasút forgalomban lévő személyszállító kocsijai az egykori kisvasutak és gazdasági vasutak felszámolásával kerültek Nagycenkre. A vagonokat október végéig havonta egy hétvégén az András nevet viselő gőzmozdony vontatja, a többi időpontban a Kiscenk nevű dízelmozdony.
    A múzeumvasút nagycenki végállomása mellett működik egy szabadtéri mozdony skanzen, ahol a Magyarország egyes vidékein egykor közlekedtetett mozdonyokat, vasúti kocsikat lehet megnézni. Jó tudni, hogy ez a vonat nem jár minden nap, szombatonként és vasárnaponként kétóránként indulnak a szerelvények Nagycenkről és Fertőbozról.

    Hangulatos erdei kisvasút Szilvásváradon

    Az egri fürdőkben, esetleg Mezőkövesden vagy Bogácson pihenve kihagyhatatlan élményt kínál Szilvásvárad. A gyönyörű ménes, a halkan csobogó Fátyol-vízesés és az ügyességet próbára tevő drótkötélpálya mellett itt közlekedik Magyarország egyik leghangulatosabb erdei kisvasútja. A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint a Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén zakatol, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A természethez nagyon közel vezet az útvonal, szinte karnyújtásnyira a gyönyörű virágoktól, fáktól és a bokrok között figyelő kis állatoktól. A kisvasút a 2014-es Országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb erdei vonat. A Szilvásváradi Erdei Vasút Szilvásvárad központjából indul a Fátyol-vízesés felé.

    Lillafüred: az egyik legszebb útvonal

    Miskolctapolca Barlangfürdőből egy rövid kirándulással elérhető Lillafüredi erdei vasút Magyarország egyik legszebb útvonalán közlekedő kisvasútja, valódi magaslati pálya; meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz, és számos gyalogos túra kiindulópontjára. A kisvasút az Észak-Kilián városrésztől Lillafüred érintésével Garadnáig közlekedik 14 km-en. A keskeny nyomtávú erdei vasútvonal az ország egyik legnagyobb, 64 méter hosszú és 20 méter magas vasúti viaduktján és két alagúton is áthalad. A Lillafüredi erdei vasút különlegessége, hogy nem csak nyáron, hanem egész évben közlekedik, télen fűtött kocsikkal várja az érdeklődő utazókat.

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    Zsuzsi vonat ősi tölgyeseken halad át

    Ha Debrecenben pihenünk és fürdőzünk, semmiképp ne hagyjuk ki a város egyik szimbólumát, a Zsuzsi erdei kisvasutat. A Zsuzsi vonala – több mint 130 éve - a Dél-Nyírségi Erdős puszták debreceni részének legszebb tájain keresztül kanyarog. Útja során turistautakat keresztez, patakokon, szántóföldeken, ősi tölgyeseken halad át. Bepillantást enged a tanyák jellegzetes világába, néhol a fák lombjai által „épített” zöld alagutakban haladva. Az erdei utazás során a kisvasút, a túrázok körében igen kedvelt turistautakat keresztez, tiszta vizű patakok felett robog át, valamint madarakat és nyulakat tápláló szántóföldeken és ősi madárfüttytől zajos tölgyeseken viszi keresztül az utasait. A vonat ablakán keresztül beleshet az utazó a környékbeli tanyák jellegzetes világába, és az élményt fokozza a táj szépsége. A fák lombos alagútjaiban haladva a szemfüles gyerekek megpillanthatnak egy-két erdei állatot is. A Zsuzsi Vasút Debrecen-Fatelep – Hármashegyalja között közlekedik.
    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény


    A családi fürdőzés, vagy egy wellness hétvége jól bevált programok lehetnek a tavaszi szünetre, de mi lenne, ha ezúttal egy kis vonatozással is színesítenék? Gyönyörű erdei vasutak várnak minket a fürdővárosok környékén is, hadd ajánljunk néhányat!
    Mindjárt itt a húsvét, vele együtt a gyerekek számára végre megint néhány iskolamentes napot hozó tavaszi szünet. Sok szülő vesz ki szabadságot ezekre a napokra, hogy egy kicsit együtt legyen a család. Nincs gyerek, aki ne örülne egy kis vasutazásnak. Összeszedtük a legklasszabbakat.

    Guinness-rekorder kisvasút a fővárosban

    Aki még nem próbálta a főváros csodás gyógyfürdőit, annak egyszer mindenképp el kell látogatni a történelmi Széchenyi vagy Gellért fürdőkbe, esetleg száguldani egy jót az Aquaworld Resort And Spa csúszdáin. A Budapesti kirándulás elmaradhatatlan része a Széchenyi hegyi gyermekvasút. A gyermekvasút Budapest egyik közlekedési látványossága a budai hegyekben. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett. A vonal két végállomása, Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között több mint 11 km-t vonatozhatunk, 45-50 perc alatt. Csiripelő madarak, hatalmas fák és a legjobb kirándulási célpontok között kanyarog a vonat, amely 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    A gemenci hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja

    Igazi különlegességet kínál a Dél-Dunántúlon, HarkánybanSiklóson vagy Kaposváron pihenőknek a Gemenci Erdei Vasút, amely a Pörbölyi Ökoturisztikai Központból viszi kirándulni a vonatozni vágyókat. Ez hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. A vasút nyomvonala a Duna és a Sió vonalát követve a Gemenci erdőben, a Gemenc Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú területeken halad, és napjainkban a faanyagszállítás mellett főként idegenforgalmi, ökoturisztikai feladatokat lát el. A 30 kilométeres pályán egészen a Szekszárdtól 6 km-re lévő Bárányfokig utazhatnak a kirándulók. A kisvasút hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Gemenc-Dunapart állomásig menetrend szerint közlekedik, téli időszakban zárt, fűtött kocsikkal. Az utazás kiegészíthető sétahajózással, lovas fogatozással, kenuzással, kerékpározással, gyalogtúrákkal, melyekhez szakvezetés is igényelhető.

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    A múzeumvasút Nagycenkről indul

    Aki a tavaszi szünetre az ország észak-nyugati részét, SárvárBükfürdő vagy Győr fürdőit választja, annak érdemes egy nagyobb kirándulást tenni Sopron és Nagycenk irányába. A nagycenki Széchenyi-kastély és Fertőboz között közlekedő Széchenyi Múzeumvasút épp a hétvégén indult el újra, hogy szállítsa a természet csodáira, és a történelmi érdekességre éhes turistákat. A 3,6 kilométer hosszú, 760 milliméter nyomtávolságú pálya 1972-ben készült el. A múzeumvasút forgalomban lévő személyszállító kocsijai az egykori kisvasutak és gazdasági vasutak felszámolásával kerültek Nagycenkre. A vagonokat október végéig havonta egy hétvégén az András nevet viselő gőzmozdony vontatja, a többi időpontban a Kiscenk nevű dízelmozdony.
    A múzeumvasút nagycenki végállomása mellett működik egy szabadtéri mozdony skanzen, ahol a Magyarország egyes vidékein egykor közlekedtetett mozdonyokat, vasúti kocsikat lehet megnézni. Jó tudni, hogy ez a vonat nem jár minden nap, szombatonként és vasárnaponként kétóránként indulnak a szerelvények Nagycenkről és Fertőbozról.

    Hangulatos erdei kisvasút Szilvásváradon

    Az egri fürdőkben, esetleg Mezőkövesden vagy Bogácson pihenve kihagyhatatlan élményt kínál Szilvásvárad. A gyönyörű ménes, a halkan csobogó Fátyol-vízesés és az ügyességet próbára tevő drótkötélpálya mellett itt közlekedik Magyarország egyik leghangulatosabb erdei kisvasútja. A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint a Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén zakatol, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A természethez nagyon közel vezet az útvonal, szinte karnyújtásnyira a gyönyörű virágoktól, fáktól és a bokrok között figyelő kis állatoktól. A kisvasút a 2014-es Országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb erdei vonat. A Szilvásváradi Erdei Vasút Szilvásvárad központjából indul a Fátyol-vízesés felé.

    Lillafüred: az egyik legszebb útvonal

    Miskolctapolca Barlangfürdőből egy rövid kirándulással elérhető Lillafüredi erdei vasút Magyarország egyik legszebb útvonalán közlekedő kisvasútja, valódi magaslati pálya; meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz, és számos gyalogos túra kiindulópontjára. A kisvasút az Észak-Kilián városrésztől Lillafüred érintésével Garadnáig közlekedik 14 km-en. A keskeny nyomtávú erdei vasútvonal az ország egyik legnagyobb, 64 méter hosszú és 20 méter magas vasúti viaduktján és két alagúton is áthalad. A Lillafüredi erdei vasút különlegessége, hogy nem csak nyáron, hanem egész évben közlekedik, télen fűtött kocsikkal várja az érdeklődő utazókat.

    Hat szuper kisvasút, ami nemcsak a gyerekeknek élmény

    Zsuzsi vonat ősi tölgyeseken halad át

    Ha Debrecenben pihenünk és fürdőzünk, semmiképp ne hagyjuk ki a város egyik szimbólumát, a Zsuzsi erdei kisvasutat. A Zsuzsi vonala – több mint 130 éve - a Dél-Nyírségi Erdős puszták debreceni részének legszebb tájain keresztül kanyarog. Útja során turistautakat keresztez, patakokon, szántóföldeken, ősi tölgyeseken halad át. Bepillantást enged a tanyák jellegzetes világába, néhol a fák lombjai által „épített” zöld alagutakban haladva. Az erdei utazás során a kisvasút, a túrázok körében igen kedvelt turistautakat keresztez, tiszta vizű patakok felett robog át, valamint madarakat és nyulakat tápláló szántóföldeken és ősi madárfüttytől zajos tölgyeseken viszi keresztül az utasait. A vonat ablakán keresztül beleshet az utazó a környékbeli tanyák jellegzetes világába, és az élményt fokozza a táj szépsége. A fák lombos alagútjaiban haladva a szemfüles gyerekek megpillanthatnak egy-két erdei állatot is. A Zsuzsi Vasút Debrecen-Fatelep – Hármashegyalja között közlekedik.
    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Civilek védik a hegyet

    Civilek védik a hegyet


    Nem csak a közbiztonságra, hanem a  „Szőlőhegy”  természetvédelmére is ügyelnek a Hatvani Hegyőrség Civil Egyesület tagjai.

    Heves megyében közel egy évtizede alakult meg a Hatvani Hegyőrség Civil Egyesület a „Szőlőhegy” védelmében.


    Tagjai javarészt, a kisparcellákon hobbiként kertészkedők, hogy szabadidejüket, vagy nyugdíjas napjaikat hasznosan és sikerélményekben gazdagon tölthessék el.

    A Hatvani Hegyőrség  alapító tagja és képviselő elnöke : Juhász Ferenc aki az idős kora ellenére, aktívan irányítja és szervezi kis csapatának mindennapi feladatait.

    Céljuk a Hatvan város belterületétől északra elterülő zártkertes övezet – mintegy nyolcszáz- kiskert területének, zártkerti ingatlanjainak, vagyontárgyainak, műtárgyainak, növényzetének, a termelt haszonnövényeknek, a megóvása illetéktelenektől.

    A természetes és épített környezet védelmét, az illegális szemétlerakás megakadályozását, illetve megszüntetése is feladatuknak tekintik. Munkájuk eredményességének záloga az is, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi rendvédelmi szervekkel és az önkormányzattal, melyek segítik munkájukat. Sajnos az elmúlt időszakban, az egykor rendezett parcellák javarészét már nem műveli senki.

    A természet kezdi „visszahódítani” a magára hagyott földeket-melyek némelyikén házak is vannak- ami az elgazosodás, bokrosodás köntösében jelenik meg. Van aki kora miatt, segítség híján, vagy eltávozott az élők sorából, nem tud foglalkozni már a parcellájával.

    A fiatalok meg nem folytatják őseik hobbiját. Felméréseik szerint, több százra tehető a magára hagyott telkek, ingatlanok száma ezen a területen. A Hegyőröknek vannak ötleteik, hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani, melyet az önkormányzattal szeretnének megosztani, hogy közösen léphessenek fel ennek megoldása jegyében.


    Lehet, hogy amit nem művelnek itt, egy fővárosi lakótelepen élő család szívesen jönne le Hatvanba hétvégeken kertészkedni, a konyhára valót megtermelni, meg jó levegőt szívni. Mindez már csak kreativitás és kommunikáció kérdése, ami a városnak úgy is erőssége. A megoldás még várat magára, de az idő sürget, ami a „Szőlőhegy” megmentését segítheti elő.


    H. Szabó Sándor felvételei

    Tovább

  • Civilek védik a hegyet

    Civilek védik a hegyet


    Nem csak a közbiztonságra, hanem a  „Szőlőhegy”  természetvédelmére is ügyelnek a Hatvani Hegyőrség Civil Egyesület tagjai.

    Heves megyében közel egy évtizede alakult meg a Hatvani Hegyőrség Civil Egyesület a „Szőlőhegy” védelmében.


    Tagjai javarészt, a kisparcellákon hobbiként kertészkedők, hogy szabadidejüket, vagy nyugdíjas napjaikat hasznosan és sikerélményekben gazdagon tölthessék el.

    A Hatvani Hegyőrség  alapító tagja és képviselő elnöke : Juhász Ferenc aki az idős kora ellenére, aktívan irányítja és szervezi kis csapatának mindennapi feladatait.

    Céljuk a Hatvan város belterületétől északra elterülő zártkertes övezet – mintegy nyolcszáz- kiskert területének, zártkerti ingatlanjainak, vagyontárgyainak, műtárgyainak, növényzetének, a termelt haszonnövényeknek, a megóvása illetéktelenektől.

    A természetes és épített környezet védelmét, az illegális szemétlerakás megakadályozását, illetve megszüntetése is feladatuknak tekintik. Munkájuk eredményességének záloga az is, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi rendvédelmi szervekkel és az önkormányzattal, melyek segítik munkájukat. Sajnos az elmúlt időszakban, az egykor rendezett parcellák javarészét már nem műveli senki.

    A természet kezdi „visszahódítani” a magára hagyott földeket-melyek némelyikén házak is vannak- ami az elgazosodás, bokrosodás köntösében jelenik meg. Van aki kora miatt, segítség híján, vagy eltávozott az élők sorából, nem tud foglalkozni már a parcellájával.

    A fiatalok meg nem folytatják őseik hobbiját. Felméréseik szerint, több százra tehető a magára hagyott telkek, ingatlanok száma ezen a területen. A Hegyőröknek vannak ötleteik, hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani, melyet az önkormányzattal szeretnének megosztani, hogy közösen léphessenek fel ennek megoldása jegyében.


    Lehet, hogy amit nem művelnek itt, egy fővárosi lakótelepen élő család szívesen jönne le Hatvanba hétvégeken kertészkedni, a konyhára valót megtermelni, meg jó levegőt szívni. Mindez már csak kreativitás és kommunikáció kérdése, ami a városnak úgy is erőssége. A megoldás még várat magára, de az idő sürget, ami a „Szőlőhegy” megmentését segítheti elő.


    H. Szabó Sándor felvételei

    Tovább

  • Hámori-tó őszi hangulatban (fotók)

    Hámori-tó őszi hangulatban (fotók)


    Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón.


    A Hámori tó a Garadna völgyében, csaknem másfél kilométer hosszan húzódik. Jelenlegi medrét az 1810-es években alakították ki egy völgyzáró gát építésével. A tó kialakításának gyakorlati oka volt, a felső-hámori vasverők meghajtásához szükséges vizet biztosította. A tó ma kedvelt horgászhely, az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt számos horgász keresi fel. Pisztráng nem csak a tóban él, külön pisztráng telep is működik a völgyben.

    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook


    A pisztrángos telep a szakmai munka mellett igazi turisztikai látványosság is. Az ide látogatók megkóstolhatnak egy igazi helyi specialitást, a tizenkét különböző fűszerrel ízesített sült pisztrángot. A tó vízmélysége helyenként eléri a kilenc métert is. Vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre, a nyári vizes tevékenységek közül a csónakázást és a vizibiciklizést választhatjuk.


    A tó dél-kelti partján áll a Palota Szálló. Az ország egyik legszebb szállodája 1927-1930 között épült Mátyás király korát idéző, neoreneszánsz stílusban. A négyemeletes szálloda főhomlokzata a tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épületet támfalakkal erősítették meg, melyek eredeti, statikai funkciójuk mellett teraszos sétányként is szolgálnak. Az építészeti megoldásnak köszönhetően gyönyörű függőkert alakulhatott ki a szálloda közvetlen szomszédságában. A szálloda csúcsos tornyából, illetve a függőkertből gyönyörű kilátás nyílik a Hámori tóra és a völgy többi részére is.


    A függőkertből látható a Szinva patak húsz méteres vízesése is, ami az ország legnagyobb vízesése. Nem csak nyáron szép látvány, a téli jégbe fagyott vízesés sokak szerint a nyári látványt is felülmúlja. A vízesés lábánál található az édesvízi mészkőben létrejött Anna, vagy más néven Petőfi barlang. A mésztufa barlang igazi ritkaság, Európa szerte is csak néhány ilyen képződmény létezik. A barlangot egy félórás séta keretében fedezhetjük fel.

    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook

    A szállodával szemben egy másik barlangot találunk. A Szeleta barlang egy meredek emelkedőn közelíthető meg, mely emelkedő a Szelata tetőben végződik. Megéri azonban idáig felküzdeni magunkat, a gyönyörű kilátás kárpótol fáradozásainkért.

    A Szeleta barlang nevezetessége a századelőn a barlangból előkerült több százezer éves pattintott kőeszközök. Gyakran emlegetik a barlangot, mint a magyar őslénykutatás szülőhelyét. A barlangtúra harmadik állomása az István cseppkőbarlang, a szállodától körülbelül ötszáz méterre találjuk.

    A mostani bejáratához képest a barlang eredeti bejárata magasabban van. Feltárásához érdekes történet fűződik. A barlangra úgy akadtak, hegy egy kutya beleesett a barlang bejáratába és a kimentése során fedezték fel a földalatti járatokat.

    A bejárattól ötvenöt méter hosszú folyosó vezet a barlang Nagytermébe. Tovább haladva a Kilátóban tiszta és szép képződményeket láthatunk. A Kupolacsarnok a barlang legszebb része. Húsz méter hosszú, tíz méter széles és harminc méter magas. A csarnokból kiépített lépcsősoron juthatunk el egészen a látogatható szakasz végéig. Itt azonban még nem ér véget a barlangrendszer, több járat halad a mélybe, melyek közül némelyiket teljesen víz borit. A Barlangban télen-nyáron tíz fok körüli hőmérséklet van.


    A sok természeti képződmény megismerése mellett egy ember alkotta nevezetességet is feltétlen próbáljuk ki. A család kedvence lesz a lillafüredi kisvasút. Az 1920-ban ipari céllal létrehozott kisvasút Miskolcról indul és a Bükk legszebb részein áthaladva két alagutat is érintve, érkezik meg Lillafüredre.







    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook

    Tovább

  • Hámori-tó őszi hangulatban (fotók)

    Hámori-tó őszi hangulatban (fotók)


    Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón.


    A Hámori tó a Garadna völgyében, csaknem másfél kilométer hosszan húzódik. Jelenlegi medrét az 1810-es években alakították ki egy völgyzáró gát építésével. A tó kialakításának gyakorlati oka volt, a felső-hámori vasverők meghajtásához szükséges vizet biztosította. A tó ma kedvelt horgászhely, az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt számos horgász keresi fel. Pisztráng nem csak a tóban él, külön pisztráng telep is működik a völgyben.

    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook


    A pisztrángos telep a szakmai munka mellett igazi turisztikai látványosság is. Az ide látogatók megkóstolhatnak egy igazi helyi specialitást, a tizenkét különböző fűszerrel ízesített sült pisztrángot. A tó vízmélysége helyenként eléri a kilenc métert is. Vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre, a nyári vizes tevékenységek közül a csónakázást és a vizibiciklizést választhatjuk.


    A tó dél-kelti partján áll a Palota Szálló. Az ország egyik legszebb szállodája 1927-1930 között épült Mátyás király korát idéző, neoreneszánsz stílusban. A négyemeletes szálloda főhomlokzata a tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épületet támfalakkal erősítették meg, melyek eredeti, statikai funkciójuk mellett teraszos sétányként is szolgálnak. Az építészeti megoldásnak köszönhetően gyönyörű függőkert alakulhatott ki a szálloda közvetlen szomszédságában. A szálloda csúcsos tornyából, illetve a függőkertből gyönyörű kilátás nyílik a Hámori tóra és a völgy többi részére is.


    A függőkertből látható a Szinva patak húsz méteres vízesése is, ami az ország legnagyobb vízesése. Nem csak nyáron szép látvány, a téli jégbe fagyott vízesés sokak szerint a nyári látványt is felülmúlja. A vízesés lábánál található az édesvízi mészkőben létrejött Anna, vagy más néven Petőfi barlang. A mésztufa barlang igazi ritkaság, Európa szerte is csak néhány ilyen képződmény létezik. A barlangot egy félórás séta keretében fedezhetjük fel.

    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook

    A szállodával szemben egy másik barlangot találunk. A Szeleta barlang egy meredek emelkedőn közelíthető meg, mely emelkedő a Szelata tetőben végződik. Megéri azonban idáig felküzdeni magunkat, a gyönyörű kilátás kárpótol fáradozásainkért.

    A Szeleta barlang nevezetessége a századelőn a barlangból előkerült több százezer éves pattintott kőeszközök. Gyakran emlegetik a barlangot, mint a magyar őslénykutatás szülőhelyét. A barlangtúra harmadik állomása az István cseppkőbarlang, a szállodától körülbelül ötszáz méterre találjuk.

    A mostani bejáratához képest a barlang eredeti bejárata magasabban van. Feltárásához érdekes történet fűződik. A barlangra úgy akadtak, hegy egy kutya beleesett a barlang bejáratába és a kimentése során fedezték fel a földalatti járatokat.

    A bejárattól ötvenöt méter hosszú folyosó vezet a barlang Nagytermébe. Tovább haladva a Kilátóban tiszta és szép képződményeket láthatunk. A Kupolacsarnok a barlang legszebb része. Húsz méter hosszú, tíz méter széles és harminc méter magas. A csarnokból kiépített lépcsősoron juthatunk el egészen a látogatható szakasz végéig. Itt azonban még nem ér véget a barlangrendszer, több járat halad a mélybe, melyek közül némelyiket teljesen víz borit. A Barlangban télen-nyáron tíz fok körüli hőmérséklet van.


    A sok természeti képződmény megismerése mellett egy ember alkotta nevezetességet is feltétlen próbáljuk ki. A család kedvence lesz a lillafüredi kisvasút. Az 1920-ban ipari céllal létrehozott kisvasút Miskolcról indul és a Bükk legszebb részein áthaladva két alagutat is érintve, érkezik meg Lillafüredre.







    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook

    Tovább

  • Ősszel a legszebb ez a kis magyar falu

    Ősszel a legszebb ez a kis magyar falu


    Valódi és őszinte - talán ez jellemezi a legjobban a 380 lelket számláló, cserháti falut, amely több mint százéves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros.

    Megjött az ősz, egyre csöndesebbé válik a nógrádi táj kis települése, Hollókő. Itt is elkezdődik a betakarítás: a krumpliásás, a kukoricatörés és a szüret. Habár az Ófalu fölé magasodó szőlőföldek művelése mára gazdátlanná vált, a családi házak udvarain maradtak még szőlőlugasok, a pincékben akad még kitűnő bor, amellyel a vendégeket megkínálják.


    Élő hagyományok

    A szőlőművelés legjobb része a szüret utáni ünneplés. A település lakói minden évben október második szombatján lecserélik mindennapi ruháikat, és díszes népviseletben vonulnak végig a faluban. A férfiakra csizma, gyolcsing, a derekukra szalag, fejükre fekete pörgekalap kerül, a nők megszámlálhatatlanul sok, akár 15-20 szoknyát húznak magukra. A helyi népviseletet a faluba látogatók jóízű nevetések közepette maguk is felpróbálhatják.

    Lovas kocsival, hangos énekszóval kísérik a bírót és a bírónét, és hirdetik: hordóban a termés. Útközben meg-megállnak, táncolnak, vidám, falubeliekről költött, fricskás versikékkel számot adnak az év jeles történéseiről. Idén a Szüreti Mulatság október 8-án lesz.


    November 12-én pedig a Szent Márton-napi vigasságra várnak mindenkit Hollókőn. A helyiek az érkezőket teával, forralt borral és zsíros kenyérrel kínálják, az esemény jó hangulatát Szent Márton legendás csodatételének felelevenítése, libás játékok, vitézi bemutatók és párviadalok teremtik meg. A vendéglátóhelyek libából készült finomságokkal készülnek a falu védőszentjének napján.

    Palócleves és világörökség

    A faluban többféle kézművességnek is hagyománya van, az Ófaluban a fazekasság, a szövés mesterségét ma is megismerhetik, és elsajátíthatják a látogatók. Fontos része a tradícióknak a gasztronómia is!


    A palóclevest, a sztrapacskát, a tócsnit, a kemencében sült kenyérlángost, a túrós lepényt és a házi húzott réteseket, na meg a mindenki nagy kedvencének számító tejes pitét, a görhét évszázados, anyáról lányára szálló receptúra alapján készítik a tűzhelyeken, ezért egy palóc családnál ebédelni tényleg élményszámba megy.


    Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskáját 1987 óta az UNESCO is jegyzi, ezzel a falu hazánkból elsőként került a világörökségek közé. Hollókőn eltölteni néhány napot nem egyszerű pihenés: életforma. Télen az ember lába alatt ropogó hó, tavasszal az éledő természet színei, nyáron a langyos estéken felragyogó, csillagos égbolt és a tücsökmuzsika, ősszel a szálló kályhafüst illata, a csend, a természet hangjai teszik itt széppé az életet.


    forrás: FEMINA.HU

    Tovább

  • Ősszel a legszebb ez a kis magyar falu

    Ősszel a legszebb ez a kis magyar falu


    Valódi és őszinte - talán ez jellemezi a legjobban a 380 lelket számláló, cserháti falut, amely több mint százéves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros.

    Megjött az ősz, egyre csöndesebbé válik a nógrádi táj kis települése, Hollókő. Itt is elkezdődik a betakarítás: a krumpliásás, a kukoricatörés és a szüret. Habár az Ófalu fölé magasodó szőlőföldek művelése mára gazdátlanná vált, a családi házak udvarain maradtak még szőlőlugasok, a pincékben akad még kitűnő bor, amellyel a vendégeket megkínálják.


    Élő hagyományok

    A szőlőművelés legjobb része a szüret utáni ünneplés. A település lakói minden évben október második szombatján lecserélik mindennapi ruháikat, és díszes népviseletben vonulnak végig a faluban. A férfiakra csizma, gyolcsing, a derekukra szalag, fejükre fekete pörgekalap kerül, a nők megszámlálhatatlanul sok, akár 15-20 szoknyát húznak magukra. A helyi népviseletet a faluba látogatók jóízű nevetések közepette maguk is felpróbálhatják.

    Lovas kocsival, hangos énekszóval kísérik a bírót és a bírónét, és hirdetik: hordóban a termés. Útközben meg-megállnak, táncolnak, vidám, falubeliekről költött, fricskás versikékkel számot adnak az év jeles történéseiről. Idén a Szüreti Mulatság október 8-án lesz.


    November 12-én pedig a Szent Márton-napi vigasságra várnak mindenkit Hollókőn. A helyiek az érkezőket teával, forralt borral és zsíros kenyérrel kínálják, az esemény jó hangulatát Szent Márton legendás csodatételének felelevenítése, libás játékok, vitézi bemutatók és párviadalok teremtik meg. A vendéglátóhelyek libából készült finomságokkal készülnek a falu védőszentjének napján.

    Palócleves és világörökség

    A faluban többféle kézművességnek is hagyománya van, az Ófaluban a fazekasság, a szövés mesterségét ma is megismerhetik, és elsajátíthatják a látogatók. Fontos része a tradícióknak a gasztronómia is!


    A palóclevest, a sztrapacskát, a tócsnit, a kemencében sült kenyérlángost, a túrós lepényt és a házi húzott réteseket, na meg a mindenki nagy kedvencének számító tejes pitét, a görhét évszázados, anyáról lányára szálló receptúra alapján készítik a tűzhelyeken, ezért egy palóc családnál ebédelni tényleg élményszámba megy.


    Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskáját 1987 óta az UNESCO is jegyzi, ezzel a falu hazánkból elsőként került a világörökségek közé. Hollókőn eltölteni néhány napot nem egyszerű pihenés: életforma. Télen az ember lába alatt ropogó hó, tavasszal az éledő természet színei, nyáron a langyos estéken felragyogó, csillagos égbolt és a tücsökmuzsika, ősszel a szálló kályhafüst illata, a csend, a természet hangjai teszik itt széppé az életet.


    forrás: FEMINA.HU

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!