VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlangokban

    Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlangokban


    A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások vannak. A barlangházakat a XIX század elején építették a Bükk alján riolittufába vájva. Nagy részét szegények lakták, ezek egyetlen lakóhelységből álltak.

    A borosgazdák barlangházait azonban pinceházakat vágó népi mesterek készítették, igyekeztek elérni, esetenként túlszárnyalni a föld felszínén álló házak műszaki és esztétikai színvonalát.


    A hagyományos formákat fölváltották a félkörívek, vagy kosárívek, a szabad tüzes „kályhákat” a búbos kemencék. Az 1980-as évek végére lakatlanná váltak, helyenként kamráknak, boros pincéknek még ma is használják. .


    A Sáfrány utca összefüggő barlangházai szépen illeszkednek a Hőforráshoz vezető turistaút attraktív képződményeibe. A pinceházakat a helyi önkormányzat megvásárolta és rendezési terve alapján helyi védelem alá vonta. Ez 10 db különböző nagyságú pincelakás. Ezeket ma már lakás céljára csak nagyon kevesen használják.

    Barlanglakások, Farkaskői Alkotótelep

    A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

    Látogatható: 10.00 - 18.00 óráig; csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján:  06/31/781 2855 vagy 30/399-4340
    

    Tovább

  • Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka

    Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka


    A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

    1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét.

    1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.


    1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok.

    1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.


    Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.

    Nevezetességei
    • Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.
    • Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
    • Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
    • Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
    • Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.
    • Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.
    • Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.

    fotó: Németh Richárd

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Elsüllyedt egy falu a magyar tóban: nem csupán legenda, megrázó tény!

    Elsüllyedt egy falu a magyar tóban: nem csupán legenda, megrázó tény!


    A Heves megye délkeleti részén található, alföldi Tisza-tó több szempontból is igazi kuriózumnak számít hazánkban, legyen szó páratlan élővilágáról, madárrezervátumáról, felejthetetlen vízi túráiról, vagy épp arról, hogy az ország legnagyobb mesterséges tavát jelenti.

    Nádasokkal, tündérnövényekkel borított, mágikus hatású vízi világa ugyanakkor furcsa titkokat is rejt, nem mindenki tudja például, hogy egy réges-régi falu nyugszik a felszíne alatt. Nézd meg a képeket, és ismerd meg a Tisza-tó különös birodalmát!


    A ma ismert Tisza-tó területe korábban sem volt sivár, száraz vidék, a Tiszának köszönhetően mindig is vizes, lápos, mocsaras tájként volt jellemezhető, melyet vízmosások, kisebb állóvizek tarkítottak.

    Ezen a területen állt egykor Óhalász települése is, melynek lakói - akiknek már az Árpád-korban fontos szerepük volt a halászat terén - hosszú időn keresztül küzdöttek a gyakori áradásokkal, mígnem 1876-ban a jeges árvíz akkora pusztítást végzett, hogy három háza maradt csak lakható.

    A szatmári püspök ekkor döntött úgy, hogy elköltözteti a lakókat - új településük Lőrincfalva lett, a régi falu ma víz alatt fekvő területére pedig ma már csak nevében emlékszik az Óhalászi holtág, illetve az Óhalászi medence. A képen egy szürke gém látható a Tisza-tavon.


    fotók: www.orszagalbum.hu, Ványik Szilvia, kiskerekes, taa103, H-pzsu, eni32, hu.wikipedia.org, Ökocentrum.

    a cikk eredeti helye, forrás: FEMINA

    Tovább

  • Felsőtárkány, a Bükk egyik gyöngyszeme

    Felsőtárkány, a Bükk egyik gyöngyszeme


    Felsőtárkány Egertől 11 km-re található a Bükk lábánál, csodálatos panorámájával és természeti adottságaival az egriek egyik kedvenc kirándulóhelye. Felsőtárkány megközelíthető autóval, távolsági busszal vagy egy kellemes, forgalomtól elzárt kerékpárúton.

    Felsőtárkány ékköve a Szikla-forrás és tó. Piknikezésre, horgászásra, játszóterezésre és erdei tanösvények megtekintésére is lehetőségünk van itt, bár az ősfákkal körülölelt tó látványa önmagában is elbűvölő.


    A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának pedig nyoma is alig maradt. Az oromra egy viszonylag rövid (10 perces) séta visz fel, a kilátás káprázatos.


    Az Erdei Kisvasúttal Felsőtárkány vadregényes tájait ismerjük meg. A Varróházi megállónál lévő vadasparkban nézzük meg az őzeket és a muflonokat. 

    A Kisvasút végállomása a Stimecz ház, innen túrázzunk fel a Vöröskő-forráshoz, amely tavasszal a leglátványosabb: a két méter magasra feltörő kristálytiszta víz igazi tavaszköszöntő, örömteli látvány.


    A kisvasút menetrendje változó és időjárásfüggő.

    KISVASÚT MENETREND


    drón felvételek: Németh Richárd

    forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Végvár konferencia a Dobó István Vármúzeumban

    Végvár konferencia a Dobó István Vármúzeumban


    Végvár konferencia - Önérdek, közérdek, államérdek. Az érdek hatása Magyarország kora újkori történelmének alakulására című konferencia 2018. október 10-11-én kerül megrendezésre a Dobó-bástya konferencia termében.

    ÖNÉRDEK, KÖZÉRDEK, ÁLLAMÉRDEK

    AZ ÉRDEK HATÁSA MAGYARORSZÁG KORA ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK ALAKULÁSÁRA

     

     

    Program

    2018. október 10., szerda


     

    10.00
    Köszöntők
    10.30 - 13.00
    Délelőtti szekciók
    Elnök: Gebei Sándor
    10.30 
    Fodor Pál
    Önérdek és dinasztikus érdek a 16–17. századi Oszmán Birodalomban
    11.00
    Horn Ildikó
    A politikai bizalmi kör kiépítésének anyagi kérdései Erdélyben a 16–17. 
    században
    11.30
    Szünet
    11.45
    Kenyeres István
    Pénz és politika. Anyagi érdek, közérdek a politikai döntések hátterében 
    a 16. század végén
    12.15
    Kelenik József
    Háborús érdekek – érdekek háborúja
    Az érdek szerepe egy katonacsalád felemelkedésében és hanyatlásában,
     a Zrínyiek
    13.00Ebédszünet
    14.00 - 17.00
    Délutáni szekciók
    Elnök: Fodor Pál
    14.00
    Vitaindító beszélgetés
    15.00
    Sudár Balázs
    Politikai ambíciók – családi érdekek. A rokoni és baráti kapcsolatok 
    szerepe a magyarországi oszmán katonai igazgatásban
    15.30
    G. Etényi Nóra
    Államelmélet, norma és praxis. 17. századi politikai publicisztikák az 
    érdekegyeztetésről
    16.00
    Vita, beszélgetés
    17.00
    Szállások elfoglalása
    18.30
    Élő történelem a Kazamatában. Vitézek bemutatói
    19.00
    Vacsora

     2018. Október 11., csütörtök

    10.00 - 13.00
    Délelőtti szekciók
    Elnök: Kalmár János
    10.00
    Balogh Judit
    Egyéni és csoportérdekek a Bocskai felkelésben
    A székelység szerepe
    10.30
    Újváry Zsuzsanna
    Teljesíthetetlen feladat: Batthyány I. Ádám dunántúli és kerületi végvidéki 
    főkapitány tevékenységének mérlege
    11.00
    Vita, beszélgetés
    11.30
    Tárlatvezetés a Fegyvermustra című kiállításban
    Vezet: Kelenik József, a tárlat kurátora
    12.30Ebédszünet
    13.30 - 16.00
    Délutáni szekció
    Elnök: Horn Ildikó
    13.30
    Gebei Sándor
    Önérdek, államérdek II. Rákóczi György külpolitikájában
    14.00
    B. Szabó János
    Dávid és Góliát harca? Az Erdélyi Fejedelemség vagy a Rákóczi-ház és 
    klientúrája vívott-e háborút 1658 és 1660 között az Oszmán Birodalommal?
    14.30
    Kalmár János
    A vasvári béke nemzetközi összefüggései
    15.00
    Vita, beszélgetés
    15.30 - 16.00
    Zárszó

    A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
    A konferencia idejére igény szerint, előzetes jelentkezés alapján, térítés ellenében ebédet és vacsorát tudunk biztosítani. Szállásról a résztvevők saját maguk gondoskodnak.
    A jelentkezési lap letölthető innen.
    Kitöltve várjuk a vegvarkonferencia@gmail.com e-mail címre 2018. szeptember 5-ig!

    Tovább

  • A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották


    A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére hazánkban 1995-től rendezik meg a Kisvasutak napjai programsorozatot.

    Az ország különböző pontjain különböző időpontban vannak az események. Az Egererdő Zrt. az országban egyedülálló módon három kisvasutat tart fenn: a felsőtárkányit, a szilvásváradit és a gyöngyösi székhelyű Mátravasutat.

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották.


    borítókép - Élmények Völgye

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn

    Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn


    15 millió forintból újul meg a Szarvaskő elején levő üdülő, ami korábban a MÁV tulajdona volt. Az épület a felújítást követően alkotó- és közösségi házként funkcionál majd.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • A Zemplén őrszeme

    A Zemplén őrszeme


    A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.

    A vár története

    A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.


    A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.


    A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.

    A vár leírása

    Az erődítmény alsó és felső várból áll. Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Amíg felérünk a várba, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építését a szikla. Az elkovásodott andezittufa gerinc növényzete is érdekes, a mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt.


    A kaputornyon keresztül az alsó vár udvarába jutunk. Az udvarban találjuk a középkori kohót, ahol főleg bronzot állítottak elő. A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.

    fotó: Molnár Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:  kirandulastippek.hu

    Tovább

  • Tard az Egri-Bükkalja, egyik varázslatos települése

    Tard az Egri-Bükkalja, egyik varázslatos települése

    Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.

    A 3-as főúttól 4 km-re található; típusa: szalagtelepülés. Néhány kaptárkő és a Tatárdomb a határában van; a Bükki Nemzeti Park peremvidéke. 15 km távolságban két horgásztó és 25 km távolságban a Tisza-tó található.

    Története

    Ókor

    Tard Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek. Szlávok és avarok lakták, akik földműveléssel foglalkoztak.

    Középkor

    A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került. Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták , akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (a hely ma puszta Tard területén belül van).

    A falu első említése 1220-ból való.Thord néven fordul elő a Váradi Regestrumban egy per kapcsán A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes birtokaként

    Újkor

    A 16. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthoryak birtokába került. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte.

    1552-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették. A török hódoltság idején többször elpusztult, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települ be újra. A török kiűzésekor magát 100% magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen. A 18. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján szász–coburg–gothai hercegi birtok lett. Egészen az orosz megszállásig megmaradt az 5000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt. A Rákóczi-szabadságharc idejében másodszor is elpusztult, de kissé délebbre újjáépítették.

    A 20. században Szabó Zoltán kiadta a „A tardi helyzet” című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette

    Tájház

    A Herman Ottó Múzeum ápolja. Megközelíthetőség: Béke út 55-57. Nincs nyitvatartási idő, telefonon lehet bejelentkezni, az idegenvezető 10 percre lakik. A díj jelenleg fejenként 200 forint.

    Három háztájból áll. Balról az első ház több mint 200 éves. A másodikat a huszadik század elején építették. A berendezési tárgyak azonban a második világháború idejéből valóak. A harmadik ház felújított, modern; a berendezéseit a neves iparművész, Szabó László készítette. Tartozik hozzá egy ponyvával fedett udvar is, amelyet rendezvények alkalmával adnak ki. Előbbi kettő nádtetős, utóbbi cseréptetős ház. A falakat fehérre meszelték. Az első két ház padlója döngölt, a padló és a fal találkozását „feketézéssel” díszítették (koromból készült színező anyag). A harmadikban kő padlólapok vannak.

    A házakat hagyományosan felülről kezdték építeni. Először felállították a gerendákat, megépítették a tetőt, majd az agyagból készülő falat földöngölték a tető magasságáig.

    Fotó: Sárdi Zoltán

    A bejárat a ház hosszanti oldalán található; bemenve a konyhába lépünk, amelynek elengedhetetlen tartozéka volt a kemence (többféle változat és technológia is megtalálható volt a matyóknál). Balra a nők és gyermekek szobája, jobbra a kamra található. A bal oldali szobában egy erre a célra fenntartott ágyon csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, amíg az asszony először teherbe nem esett. A ház hátsó részén külön bejárattal található az istálló, amelyből nyílt a legények szállása, ahol a férfiak aludtak.

    Egyéb helyi jellegzetességek
    • Matyó hímzése eltér a mezőkövesditől; kisebbek a díszített sávok, kevesebb virágos mintát használnak. Kedvelik a kereszt alakokat, a szív-tyúknyak szövéseket.
    • Tardiakat csúfoló mondás: „Tardiak vagytok / két part közt laktok, / Ha a két part összemenne, / Tardotoknak vége lenne.” – Tard fekvésére vonatkozik; két domb veszi a völgyben elnyúló települést közre.
    • Mezőkövesdi mondás: „Esik, mint a tardi harmat!” A tardi embert Mezőkövesden megkérdezték, esett-e Tardon eső. Azt mondta, nem esett, csak egy kis harmat. Mire hazaért, a falut vitte a víz, mivel a falutól északra, a Bükkben lezúduló eső addigra megárasztotta a patakot.

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Szilvásváradon a Millenniumi kilátó feledhetetlen látvánnyal vár benneteket

    Szilvásváradon a Millenniumi kilátó feledhetetlen látvánnyal vár benneteket


    A 2000. augusztus 20-án átadott kilátó teraszáról páratlan látvány tárul a látogató elé: a Bükk hegységminden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a Szalajka-völgy, az erdők rajzolata, és északi irányban 13 hegyvidéki falu háztetői.

    Tiszta időben a szlovákiai hegyek és a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.

    Megközelítés:

    Szilvásváradról gyalog a Millenniumi Tanösvényen, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető út Kalapati parkolójától mindössze kétszáz méteres sétaúton.

    GPS koordináták: É 48°5.742' / K 20° 24.414'

    Belépőjegyek ára a helyszínen:

    - Teljes árú jegy: 500 Ft/fő

    - Kedvezményes jegy (gyermek, nyugdíjas (65 év felett) és pedagógus): 400 Ft/fő

    - Csoportos felnőtt jegy (20 fő felett): 400 Ft/fő

    - Csoportos kedvezményes jegy (20 fő felett): 350 Ft/fő

    Kedvezményes jegyre jogosult:

    - gyermek 18 év alatti személyek

    - nyugdíjas (65 év felet) és pedagógus kedvezmény: igazolvány bemutatásával

    - gyermekeknek 3 éves korig ingyenes

    FIGYELEM! Online vásárlás esetén kedvezménnyel vásárolhatóak meg a belépők!

    Nyitva tartás:

    - Tavasz (március 1.- május 31.): minden nap 10:00 - 18:00

    - Nyár (június 1.- augusztus 31.): minden nap 10:00 - 19:00

    - Ősz (szeptember 1. - október 31.): minden nap 10:00 - 18:00

    - Tél (november 1. - február 28.): szerdától vasárnapig: 10:00 - 16:00

    Ünnepnapokon, továbbá december 25-26-án és január 1-jén nyitva tartunk!

    A nyitva tartási idő tájékoztató jellegű. Rossz időjárás esetén (Vihar-villámlás ködös idő, jegesedés) zárva.

    forrás: bnpi.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!