VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

    Bélapátfalvai Ciszterci Apátság


    A 781 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült.

    A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették.

    A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, afölött található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek.

    Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon

    # # # 

    Rövid történet

    Alapítás, középkor

    A Bélkő hegy aljában, és az egri egyházmegye tulajdonában lévő Háromkútról (Trium Fontium) nevezett és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot az 1232. május 16-án keltezett alapítólevél tanúsága szerint II. Kilit egri püspök alapította. II. Kilit Bél nemzetségből származott, és a középkorban Bélháromkútnak nevezett apátságot alighanem családi monostornak szánta. Anyaapátsága a III. Béla király által alapított (1184) pilisi (pilisszentkereszti) ciszterci monostor volt.


    Az alapító gazdag birtokadományokat juttatott a bélháromkúti kolostornak, amelynek építését 1241-ben megszakította a tatárjárás. Ahogy egy 1245. évi oklevélből kitűnik, a monostor mellett is folytak harcok. A tatárjárásig felépült a monostor keleti szárnya, míg a templomnak csak a homlokfalai készültek el.


    A tatárjárás után másik építőműhely folytatta az építkezést, ami az egyes építészeti elemek különbözőségén is kitűnik. 1246-ban a monostor készen állhatott és szerzetesek éltek benne. 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás, egri püspök kezelésébe került, amely időszaktól fogva az egri püspökség alá tartozott, és a szerzetesek továbbra is itt élhettek.


    A középkor végén a kolostor, több más ciszterci apátsághoz hasonlóan kezdett elnéptelenedni. 1503-ban például a perjellel együtt csak három szerzetes élt a falak között. 1530-as évekre teljesen elnéptelenedett az apátság, miután a református hitre tért Perényi Péter elfoglalta az egri püspöki birtokokat. Perényi halála után I. Ferdinánd szerzete meg az egri püspökségi váruradalmat, amelynek része volt a bélháromkúti apátsági birtok is. Amikor 1596-ban Eger török kézre került, ennek a vidéknek is megcsappant a népessége.

    Újkor

    A kolostor 1678-ban az egri káptalan kezébe került vissza, ezt követően pedig 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet kezelésébe került az intézmény, azzal együtt is, hogy egy 1696-ban kelt leírás a templomnak már csak álló falairól beszélt, sőt egy 1720-ból való okirat is templomromokat említ.


    A templom helyreállításának kezdeményezése és erkölcsi előkészítése egy bizonyos Baranyi István remetének a nevéhez fűződik. Az építési munkálatok 1732-ben kezdődtek el, és 1745-ben szentelte fel gróf Endrődy Gábor egri püspök a három szakaszban újjáépített templomot. Elsőként a déli mellékhajó, mellékszentélyek falai, a főszentély került felújításra, kiegészítésre. Második szakaszban a templom boltozata, és az orgonakarzata készült el, míg a harmadik szakaszban épült újjá a sekrestye.

    XX. századi helyreállítás


    1934-ben Lux Kálmán vezetésével kezdődött meg a műemléki helyreállítási munkálat, amely a háború miatt legközelebb már csak 1953–1954-ben folytatódhatott Szakál Ernő kőszobrász és restaurátor irányításával. A templom külső helyreállítását dr. Rados Jenő professzor tervei alapján végeztét 1964-ben. 1964. és 1966. között Valter Ilona régész vezetésével tárták föl a kolostor alapfalait, melyek egy 21×17 méteres teret zártak közre.

    A kolostor építészeti leírása

    A kolostor temploma jellegzetes ciszterci jellegű építmény (ennek megfelelően nincs tornya). Alaprajza latin keresztet formáz, bazilikális elrendezésű, azaz a középhajó magasabb, mint a két mellékhajó.

    A templom nyugati homlokzata előtt félnyeregtetős előcsarnok is épült, ez azonban nem maradt meg, alapfalait a régészei ásatás hozta napvilágra. A szépen faragott kváderkövekből rakott homlokzat egyik dísze a rózsaablak, a másik pedig a vörös és szürke színű kövekből rakott sorok ritmikus váltakozása (azon a falszakaszon, amely eredetileg az előcsarnokhoz tartozott.

    A díszesebb főkapu és a laikus testvérek bejárására szolgáló, egyszerű déli mellékkapu a középkorban az előcsarnokból nyílt, ahová a laikus testvérek (conversusok) nagyterméből lehetett bejutni. A templom belső tere tágas, egyenletesen megvilágított.

    A nyugati oldalon karzat van, amely eredetileg az alapító nemzetség tagjai számára készült, annak tagjai ott hallgathatták a misét. A mai boltozat barokk jellegű, a középkorban magasabb ívelésű, csúcsíves, bordás keresztboltozat fedte a templomhajókat. A mai berendezés barokk, a középkori berendezés ugyanis elpusztult. A templomhoz délről kapcsolódott az emeletes kolostor, amelynek ma már csak némileg fölfalazott alapfalai láthatók.


    A kerengő hosszúkás. A déli kereszthajó nyugati falában látható az elfalazott könyvtárfülke, ahol kivehető az egykori polcok helye. A sekrestye melletti helyiség volt a káptalanterem, mellette a fogadóterem, a sarkon pedig a nagy szerzetesi munkaterem, amelyben a forrást találjuk. Ennek vizét csatornán keresztül vezették az udvaron épült kútházba. A déli szárnyon a melegedő és a konyha között volt az ebédlő (refektórium).

    A templomtól délkeletre, hajdani erdészházban kiállítás mutatja be a kolostor történetét, és egy hajdan itt működött kőedénygyár legszebb termékeit.


    fotó / by Clara Teleki

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Ősszel is magával-ragadó a Szinva tanösvény

    Ősszel is magával-ragadó a Szinva tanösvény


    A tanösvény a Miskolc nyugati szélén lévő Herman Ottó Emlékpark (a Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.


    A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.


    Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel.


    Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. Hossza: 4 km Ideje: 1,5 óra



    fotó: Peták Tibor, facebook

    forrás: elmenyekvolgye.hu

    Tovább

  • Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlangokban

    Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlangokban


    A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások vannak. A barlangházakat a XIX század elején építették a Bükk alján riolittufába vájva. Nagy részét szegények lakták, ezek egyetlen lakóhelységből álltak.

    A borosgazdák barlangházait azonban pinceházakat vágó népi mesterek készítették, igyekeztek elérni, esetenként túlszárnyalni a föld felszínén álló házak műszaki és esztétikai színvonalát.


    A hagyományos formákat fölváltották a félkörívek, vagy kosárívek, a szabad tüzes „kályhákat” a búbos kemencék. Az 1980-as évek végére lakatlanná váltak, helyenként kamráknak, boros pincéknek még ma is használják. .


    A Sáfrány utca összefüggő barlangházai szépen illeszkednek a Hőforráshoz vezető turistaút attraktív képződményeibe. A pinceházakat a helyi önkormányzat megvásárolta és rendezési terve alapján helyi védelem alá vonta. Ez 10 db különböző nagyságú pincelakás. Ezeket ma már lakás céljára csak nagyon kevesen használják.

    Barlanglakások, Farkaskői Alkotótelep

    A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

    Látogatható: 10.00 - 18.00 óráig; csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján:  06/31/781 2855 vagy 30/399-4340
    

    Tovább

  • Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka

    Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka


    A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

    1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét.

    1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.


    1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok.

    1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.


    Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.

    Nevezetességei
    • Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.
    • Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
    • Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
    • Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
    • Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.
    • Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.
    • Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.

    fotó: Németh Richárd

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Elsüllyedt egy falu a magyar tóban: nem csupán legenda, megrázó tény!

    Elsüllyedt egy falu a magyar tóban: nem csupán legenda, megrázó tény!


    A Heves megye délkeleti részén található, alföldi Tisza-tó több szempontból is igazi kuriózumnak számít hazánkban, legyen szó páratlan élővilágáról, madárrezervátumáról, felejthetetlen vízi túráiról, vagy épp arról, hogy az ország legnagyobb mesterséges tavát jelenti.

    Nádasokkal, tündérnövényekkel borított, mágikus hatású vízi világa ugyanakkor furcsa titkokat is rejt, nem mindenki tudja például, hogy egy réges-régi falu nyugszik a felszíne alatt. Nézd meg a képeket, és ismerd meg a Tisza-tó különös birodalmát!


    A ma ismert Tisza-tó területe korábban sem volt sivár, száraz vidék, a Tiszának köszönhetően mindig is vizes, lápos, mocsaras tájként volt jellemezhető, melyet vízmosások, kisebb állóvizek tarkítottak.

    Ezen a területen állt egykor Óhalász települése is, melynek lakói - akiknek már az Árpád-korban fontos szerepük volt a halászat terén - hosszú időn keresztül küzdöttek a gyakori áradásokkal, mígnem 1876-ban a jeges árvíz akkora pusztítást végzett, hogy három háza maradt csak lakható.

    A szatmári püspök ekkor döntött úgy, hogy elköltözteti a lakókat - új településük Lőrincfalva lett, a régi falu ma víz alatt fekvő területére pedig ma már csak nevében emlékszik az Óhalászi holtág, illetve az Óhalászi medence. A képen egy szürke gém látható a Tisza-tavon.


    fotók: www.orszagalbum.hu, Ványik Szilvia, kiskerekes, taa103, H-pzsu, eni32, hu.wikipedia.org, Ökocentrum.

    a cikk eredeti helye, forrás: FEMINA

    Tovább

  • Felsőtárkány, a Bükk egyik gyöngyszeme

    Felsőtárkány, a Bükk egyik gyöngyszeme


    Felsőtárkány Egertől 11 km-re található a Bükk lábánál, csodálatos panorámájával és természeti adottságaival az egriek egyik kedvenc kirándulóhelye. Felsőtárkány megközelíthető autóval, távolsági busszal vagy egy kellemes, forgalomtól elzárt kerékpárúton.

    Felsőtárkány ékköve a Szikla-forrás és tó. Piknikezésre, horgászásra, játszóterezésre és erdei tanösvények megtekintésére is lehetőségünk van itt, bár az ősfákkal körülölelt tó látványa önmagában is elbűvölő.


    A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának pedig nyoma is alig maradt. Az oromra egy viszonylag rövid (10 perces) séta visz fel, a kilátás káprázatos.


    Az Erdei Kisvasúttal Felsőtárkány vadregényes tájait ismerjük meg. A Varróházi megállónál lévő vadasparkban nézzük meg az őzeket és a muflonokat. 

    A Kisvasút végállomása a Stimecz ház, innen túrázzunk fel a Vöröskő-forráshoz, amely tavasszal a leglátványosabb: a két méter magasra feltörő kristálytiszta víz igazi tavaszköszöntő, örömteli látvány.


    A kisvasút menetrendje változó és időjárásfüggő.

    KISVASÚT MENETREND


    drón felvételek: Németh Richárd

    forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Végvár konferencia a Dobó István Vármúzeumban

    Végvár konferencia a Dobó István Vármúzeumban


    Végvár konferencia - Önérdek, közérdek, államérdek. Az érdek hatása Magyarország kora újkori történelmének alakulására című konferencia 2018. október 10-11-én kerül megrendezésre a Dobó-bástya konferencia termében.

    ÖNÉRDEK, KÖZÉRDEK, ÁLLAMÉRDEK

    AZ ÉRDEK HATÁSA MAGYARORSZÁG KORA ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK ALAKULÁSÁRA

     

     

    Program

    2018. október 10., szerda


     

    10.00
    Köszöntők
    10.30 - 13.00
    Délelőtti szekciók
    Elnök: Gebei Sándor
    10.30 
    Fodor Pál
    Önérdek és dinasztikus érdek a 16–17. századi Oszmán Birodalomban
    11.00
    Horn Ildikó
    A politikai bizalmi kör kiépítésének anyagi kérdései Erdélyben a 16–17. 
    században
    11.30
    Szünet
    11.45
    Kenyeres István
    Pénz és politika. Anyagi érdek, közérdek a politikai döntések hátterében 
    a 16. század végén
    12.15
    Kelenik József
    Háborús érdekek – érdekek háborúja
    Az érdek szerepe egy katonacsalád felemelkedésében és hanyatlásában,
     a Zrínyiek
    13.00Ebédszünet
    14.00 - 17.00
    Délutáni szekciók
    Elnök: Fodor Pál
    14.00
    Vitaindító beszélgetés
    15.00
    Sudár Balázs
    Politikai ambíciók – családi érdekek. A rokoni és baráti kapcsolatok 
    szerepe a magyarországi oszmán katonai igazgatásban
    15.30
    G. Etényi Nóra
    Államelmélet, norma és praxis. 17. századi politikai publicisztikák az 
    érdekegyeztetésről
    16.00
    Vita, beszélgetés
    17.00
    Szállások elfoglalása
    18.30
    Élő történelem a Kazamatában. Vitézek bemutatói
    19.00
    Vacsora

     2018. Október 11., csütörtök

    10.00 - 13.00
    Délelőtti szekciók
    Elnök: Kalmár János
    10.00
    Balogh Judit
    Egyéni és csoportérdekek a Bocskai felkelésben
    A székelység szerepe
    10.30
    Újváry Zsuzsanna
    Teljesíthetetlen feladat: Batthyány I. Ádám dunántúli és kerületi végvidéki 
    főkapitány tevékenységének mérlege
    11.00
    Vita, beszélgetés
    11.30
    Tárlatvezetés a Fegyvermustra című kiállításban
    Vezet: Kelenik József, a tárlat kurátora
    12.30Ebédszünet
    13.30 - 16.00
    Délutáni szekció
    Elnök: Horn Ildikó
    13.30
    Gebei Sándor
    Önérdek, államérdek II. Rákóczi György külpolitikájában
    14.00
    B. Szabó János
    Dávid és Góliát harca? Az Erdélyi Fejedelemség vagy a Rákóczi-ház és 
    klientúrája vívott-e háborút 1658 és 1660 között az Oszmán Birodalommal?
    14.30
    Kalmár János
    A vasvári béke nemzetközi összefüggései
    15.00
    Vita, beszélgetés
    15.30 - 16.00
    Zárszó

    A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
    A konferencia idejére igény szerint, előzetes jelentkezés alapján, térítés ellenében ebédet és vacsorát tudunk biztosítani. Szállásról a résztvevők saját maguk gondoskodnak.
    A jelentkezési lap letölthető innen.
    Kitöltve várjuk a vegvarkonferencia@gmail.com e-mail címre 2018. szeptember 5-ig!

    Tovább

  • A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották


    A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére hazánkban 1995-től rendezik meg a Kisvasutak napjai programsorozatot.

    Az ország különböző pontjain különböző időpontban vannak az események. Az Egererdő Zrt. az országban egyedülálló módon három kisvasutat tart fenn: a felsőtárkányit, a szilvásváradit és a gyöngyösi székhelyű Mátravasutat.

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották.


    borítókép - Élmények Völgye

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn

    Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn


    15 millió forintból újul meg a Szarvaskő elején levő üdülő, ami korábban a MÁV tulajdona volt. Az épület a felújítást követően alkotó- és közösségi házként funkcionál majd.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • A Zemplén őrszeme

    A Zemplén őrszeme


    A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.

    A vár története

    A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.


    A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.


    A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.

    A vár leírása

    Az erődítmény alsó és felső várból áll. Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Amíg felérünk a várba, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építését a szikla. Az elkovásodott andezittufa gerinc növényzete is érdekes, a mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt.


    A kaputornyon keresztül az alsó vár udvarába jutunk. Az udvarban találjuk a középkori kohót, ahol főleg bronzot állítottak elő. A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.

    fotó: Molnár Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:  kirandulastippek.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!