VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • A kisvonatokon egyre többen utaznak, 2016-ban már csaknem másfélmillióan

    A kisvonatokon egyre többen utaznak, 2016-ban már csaknem másfélmillióan


    Tízmilliárd forintot fordít a költségvetésből a kormány kisvasutak felújítására 2018 és 2020 között - jelentette be Révész Máriusz kedden Miskolcon, az Északerdő Zrt. fenntartásában lévő Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút (LÁÉV) lillafüredi állomásán tartott sajtótájékoztatóján.

    A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos azt mondta:

    Magyarországon jelenleg 21 kisvasút működik, ami jelentős turisztikai vonzerőt jelent, ismert és kevésbé ismert helyeken.
     
    A kisvonatokon egyre többen utaznak, 2016-ban már csaknem másfélmillióan.
     
    Hangoztatta azt is, hogy a kisvasutak fenntartása sokba kerül, a felújításuk költséges. Az elmúlt évtizedekben minderre alig jutott pénz, a pályák és a járművek elhasználódtak, amortizálódtak, lassan balesetveszélyessé válnak.
     
    Megjegyezte: egyre többször fordulnak elő pályaelhagyások, például 2016-ban a sajtóban is megjelent lillafüredi kisvasútnál, vagy a pálya rossz állapota miatt rugótörés volt a Morgó gőzösön, a királyréti vonalon.
     
    Úgy fogalmazott a kormánybiztos, hogy "ha nem szánunk pénzt a kisvasutak felújítására, akkor néhány éven belül a növekvő balesetveszély miatt be kell zárni több vonalat".
     
    A kormány úgy döntött, hogy elindít egy kisvasút-fejlesztési programot - tette hozzá, megjegyezve: a legtöbb karbantartási, felújítási munkát a saját vasútvonalaikon az erdészetek végzik majd el, összességében 6 milliárd forint jut az erdészeti, 1,4 milliárd a MÁV-hoz tartozó és 2,5 milliárd forint a más fenntartók által üzemeltetett kisvasutak felújítására, új járművek prototípusainak kifejlesztésére.
     
    Elmondta azt is: az erdei kisvasutaknál ez év első félévben elkezdődhetnek a közbeszerzések, az Egererdő Zrt. által üzemeltetett Gyöngyösi Állami Erdei Vasúton pedig már ősszel indulhatnak a munkák, 2019 nyarára várhatóan el is készülnek vele.
     
    Mindezzel az a cél, hogy az elkövetkező években, évtizedekben is működjenek kisvasutak Magyarországon, amelyeken a családok, gyerekek, nyugdíjasok és turisták biztonságban utazhatnak.

    borítókép - Országjáró (google.hu)

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Erre kirándulj az Országban télen – Mátra és a Bükk

    Erre kirándulj az Országban télen – Mátra és a Bükk


    A Magyar Turisztikai Ügynökség kedvcsináló videókon lát minket el tippekkel azzal kapcsolatban, merre és mit érdemes kipróbálnunk az országban télen. A második állomás a Mátra és a Bükk.

    Hiába olyan kényelmes a téli fürdőzős, teázós, iglus Budapest, hogy legszívesebben ki sem mozdulnánk a város határain túlra, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek van legalább 5+1 nyomós érve arra, hogy mégis megtegyük.

    Jelen esetben a Mátra és a Bükk környékén látnak el ötletekkel, a kedvencünk a lillafüredi libegő és az egri Török Fürdő, de szívesen csúszkálnánk a mátraszentistváni síparkban is.



    A videó a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült az “5 élmény télen”- kampányhoz.

    www.welovebudapest.com

    Tovább

  • Épített örökség és turisztikai programok a Bélkő-hegy lábánál

    Épített örökség és turisztikai programok a Bélkő-hegy lábánál


    Az új programoknak köszönhetően tavaly kiemelkedő látogatószámmal zárt a bélapátfalvai kolostor, hamarosan pedig a tervek szerint fel is újítják az épületet.

    Múlt évben lett 785 éves a bélapátfalvai ciszterci apátság, több mint tízezren látogatták meg – írja a turizmus.com. A népszerű éjszakai, fáklyás túrák idén februártól folytatódnak, de az épület a Múzeumok éjszakáján is nyitva áll majd a látogatók előtt.

    Látogatáskor élőszavas és audio guide-os vezetést is lehet választani, és egy kisfilmet is vetítenek a turistáknak. Rendszeresen tartanak orgona- és hegedűkoncerteket, szeptemberben pedig Nyitott Templomok Napját rendezik meg az apátságban.

    Az ország egyetlen épségben megmaradt, román stílusú, középkori ciszterci apátsági templomát a pilisi apátság szerzetesei alapították 1232-ben. A 14–15. században gótikus, a 18. században barokk stílusban átalakították, majd a település plébániatemploma lett. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom a ciszterci rend előírásainak megfelelően torony nélkül épült. Déli oldalához csatlakozott a zárt, négyszög alaprajzú monostor a szerzetesek celláival, amelyet ma már csak alapfalaiból rekonstruálhatunk.

    A latin keresztet formázó apátság falaiból árad a középkor hangulata. Legkönnyebben Bélapátfalváról, az Országos Kéktúra jelzését követve érhetjük el a templomot. Hivatalosan márciustól novemberig látogatható a templom, de szép idő esetén a februári szombatokon is nyitva tart 10 és 14 óra között.

    2015-ben a turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre, most pedig az épület rekonstrukciójára kerül sor közel kétmilliárd forintból. Az épület teljes statikai megerősítést kap, szigetelik a lábazatot, vízvédelmi szempontból ellenállóbbá teszik a műemléket. Kicserélik a teljes elektromos hálózatot, a padlót és a padozatot – írta a muemlekem.hu még tavaly júniusban.

    borítókép - Vassas Zoltán

    FORRÁS: TURIZMUS.COM/MUEMLEKEM.HU, 

    Tovább

  • Hegyi patak, erdei tavak, vízesések, kisvasút, pisztrángok

    Hegyi patak, erdei tavak, vízesések, kisvasút, pisztrángok


    A Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy nemcsak a Bükk, hanem egész Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye.

    Népszerűségét elsősorban egyedülállóan szép természeti környezetének, jó megközelíthetőségének, kitűnő infrastruktúrájának, megbízható kisvasútjának, igazi gyerek- és családbarát aktivitásainak és számtalan étkezési és vásárlási lehetőségeinek köszönheti.

    Megközelítés

    A szilvásváradi fő útról Szalajka-völgy feliratú táblák jelzik a nagy parkolóba vezető utat. Fizetős parkoló, nem is olcsó, óránként pedig 200 Ft itt a parkolás. A jó hír, hogy 2014-től a helyi önkormányzat ingyenessé tette a Szilvásvárad közterületein való parkolást, aki spórolni szeretne pár száz forintot, nyugodtan hagyja a faluban a kocsit.


    Aki a Bükk-fennsíkra szeretne felmenni autóval, az Olaszkapuig teheti ezt meg. A beléptető kapunál kell szólni, így a napi jegy 1500 Ft-ba kerül, ezzel mehetünk tovább a parkolón át a Szalajka-völgyi útra, majd a Pisztráng büfé előtt kell balra kanyarodni a fennsík felé.

    Kisvasút

    Magyarország legkedveltebb és legforgalmasabb kisvasútja. Minden nap közlekedik, nagyjából óránként követik egymást a szerelvények, nyáron 8.30-tól 18.00 óráig. A kisvonat a parkoló melletti Fatelep állomásról indul, a Fátyolvízesés végállomásig.

    http://www.kisvasut.hu/index.php?rfa=17

    Térképkivágat: Bükk (1:30 000), Szarvas-Faragó, www.map.hu 

    Séta a völgyben

    A klasszikus szalajka-völgyi séta kisvasutazással kezdődik a végállomásig a Fátyol-vízesésig, majd onnan kényelmes tempóban az összes látnivalót érintve sétálhatunk vissza a völgy bejáratáig.


    Az utóbbi évek felújításainak köszönhetően az egész völgy akadálymentesen használható, bátran vihetünk babakocsit is. Kerékpárral is végigjárható, a szintkülönbség minimális, hétvégén viszont számolni kell az óriási gyalogos forgalomra, ilyenkor enyhén szólva sem ideális a völgy kerékpárosoknak.

    Miután végigpöfögtünk a völgyön kisvonattal, a teljesen felújított végállomáson, a Fátyolvízesésnél szállunk ki. Előtte hazánk talán leghangulatosabb tisztása a Gloriette-tisztás pihenőkkel, piknikezésre kiválóan alkalmas terület.

    Innen menjünk még felfelé a völgyben 50-60 m-t, és kijutunk a völgyet lezáró mesebeli szépségű Felső-tóhoz. A vállalkozóbb kedvűek a tó bal oldalán futó turistaúton felmehetnek az Istállós-kői ősemberbarlangig. A Szalajka-forrástól rendkívül meredek és  esős, nedves időben veszélyesen csúszós útra számítsunk, csak gyakorlottabb túrázók induljanak fel a hegyoldalban.


    A Felső-tótól visszafelé a patakot követő kényelmes úton hamarosan a völgy ikonikus természeti szépségét érjük el, a mésztufa lépcsőkön lezúduló Fátyol-vízesést.

    Ezután a nagyszerűen felújított Szabadtéri Erdei Múzeum következik, ahol megismerkedhetünk az erdei mesteremberek munkájával, életmódjával. Régi erdei mesterségeket idéz meg a kiállítás, sok helyen interaktív formában is. Az erdei skanzen ingyenesen látogatható, gyerekeknek is nagyon élvezetes, izgalmas program.

    A völgyben tovább haladva hamarosan megpillantjuk a függőleges sziklafalból előtörő Szikla-forrást, amely igazán lenyűgöző látvány.


    A Kis-tó mellett elsétálva pár perc múlva az út jobb oldalán lévő pisztráng telep mellett megyünk el, ahol egy pisztrángfüstölőt is találunk, itt meg is lehet kóstolni ezt a jellegzetes szalajka-völgyi csemegét.

    Megkerüljük a völgy legnagyobb tavát, a Nagy-tavat, majd a "Kárpátok Őre" fából faragott emlékműve után az Erdészeti Múzeumhoz érünk. Az egész évben nyitva tartó kiállítást 500 Ft ellenében nézhetjük meg, gyerekek, nyugdíjasok féláron mehetnek be.

    Kissé lejjebb találjuk az út jobb oldalán a szerény méretű vadbemutatót, ahol, ha szerencsénk van dámszarvasokat és muflonokat láthatunk.


    Már csak néhány méter innen a népszerű Pisztráng büfé, ahol fedett teraszon kóstolhatunk többféle pisztrángot, ill egyéb klasszikus büfé ételeket. Hétvégén, jó időben sokat kell várni  a frissen sütött fogásokra.

    Visszatérve a völgy bejáratához, igazi vurstli hangulat fogad minket. Bazárárusok, gyorséttermek, büfék fárasztó kavalkádja.

    Az aktívabb szórakozást kedvelők is találnak maguknak való programokat, az Extrém Kalandpark kötélpályáitól kezdve a bobpályáig.

    Az ország egyetlen egycsöves bobpályája egész évben nyitva tart, egy menet 500 Ft.

    http://szilvasvaradbob.hu/

    Egyéb információt a völgyről itt találunk.

    http://www.szalajka-volgy.hu/

    Fotók: Szabó Katalin, facebook

    Tovább

  • Téli élmény a Bélapátfalvai járás székhelyén

    Téli élmény a Bélapátfalvai járás székhelyén


    A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában.

    1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.


    A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.

    1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.


    1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-ban Mátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.

    1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.


    1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került, Apátfalva pedig 1562-ig a szarvaskői vár tartozéka lett.

    1678-ban I. Lipót király az egri káptalannak adta a falut.

    1700-ban a király Telekessy egri püspök kérelmére az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartása céljából adományozta.


    1700-tól 1945-ig a település az egri papi szeminárium birtoka volt.

    1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt.

    A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

    A városi rangot 2004-ben kapta meg.


    Bélapátfalva város Heves megyében, a Bélapátfalvai járás székhelye, mely Egertől északra a Bükk hegység nyugati oldalán fekszik. A település az Eger-patak völgyében futó országút mentén található. Az Eger–Putnok-vasútvonal melletti városnak két vasútállomása is van:Bélapátfalva vasútállomás és Bélapátfalvi Cementgyár megállóhely, melyet az egykori Bélapátfalvi Cementgyárról neveztek el.

    Fekvése

    Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. A város határában fut a Recska-patak.




    Fotó: Vadál Tamás

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában

    Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában


    A község a Mátra keleti szélén található. Recsktől 6 kilométerre, Egertől 19,5 kilométer távolságra. Elérhető a 24-es főúton.

    A község neve szláv eredetű, jelentése: széles („široký”). A falu első írásos említése 1302-ben történt.

    A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén.

    Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett.

    A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették.

    Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat.

    A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.

    Fotó: ‎František Janík / facebook

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Bükkszentmárton a Bél nemzetség birtoka volt, sokáig Felbérnek nevezték

    Bükkszentmárton a Bél nemzetség birtoka volt, sokáig Felbérnek nevezték


    1945-ig Borsodszentmárton néven Borsod megye sajószentpéteri járásához tartozott.

    A XIV. század elején Felbél volt a neve, hasonlóan Bélapátfalvához, Mónosbélhez, melyek ugyancsak a Bél nemzetség birtokterületéhez tartoztak. E két utóbbi Bél-falutól való megkülönböztetésül a Szent Márton tiszteletére épült templomáról Bélszentmártonnak is nevezték.

    1554-ben a törökök elpusztították, s bár újjáépült, mégis Eger eleste – 1596 – után török hódoltsággá lett.

    1715-ben 5 telkesgazda lakta, de 1720-ban jobbágytalan kuriális birtoknak minősítették. A XVIII. század közepén ismét jobbágyfalu lett. Az 1771. évi úrbérrendezés során a település határát harmadik osztályúnak minősítették.

    Az 1857 – 1859. évi birtokelkülönítés során a volt úrbéresek megegyezése értelmében 7 kishold legelőt kaptak minden egész telek után.

    A török pusztítás elől a XVI. és a XVII. században jelenlegi helyére menekült lakosság a Csergedező-patak jobb partján telepedett meg, majd jövevényekkel a bal part is benépesült.

    A község egyes részeinek a rátelepült palóc nemzetségek adtak neve: Liktor had, Szabó had, Kós had. A falu északkeleti része, a Szabó had szállásterülete ma is szórt jellegü, a házak rendezetlenül, az utca vonalától és egymástól kisebb-nagyobb távolságban helyezkednek el. A település már 1924-ben is (Puszta kert), majd 1945 után is nyugat felé (Káposztás), a forgalmi út irányába terjeszkedett annyira, hogy néhány ház közvetlenül az országút mellé épült. A telkek formája vegyes, a szalagtelkek táblatelkekkel váltakoznak. A szalagtelkek soros elrendezésűek, a parcellázások előtt 4-5 lakóházzal. A táblatelkek (pl. Szabó had) egy része a palóc nemzetségek osztatlan telkei, melyek csoportos elrendezésűek. A telkek körülkerítése („buróka karó”-val) csak 1910 körül kezdődött.

    A falu hagyományos formában és anyaggal készült népi építészeti emlékei a környéken a XX. század elején megindult iparosodás következtében elpusztultak.

    A házak építőanyaga emberemlékezet óta vályog, de 1950 után általánossá vált a kőből és téglából való építkezés. A századfordulón a házakat még fazsindellyel fedték.

    A gazdasági épületeknek, így például az istállónak a vagyoni helyzettől függően két formáját használták. A szegényebbek egy fedél alá építették a lakóházzal, melynek egy még kezdetlegesebb formáját is számon tartja a hagyomány: a pitvarba nyíló istállót.

    Jómódú emberek a csűr egyik ágában is tartottak állatokat. Az első világháborúig tüzelős ólat használtak. A körte alakú gabonásvermeket, melyek a falu szélén, a Pallag tetőn csoportosan helyezkedtek el, emberemlékezet óta nem használják.

    A két világháború között  a  falu  határa 1900 kat. holdat tett ki, mely művelési ágak szerint megoszlott 1000 kat. hold szántóra, 250 kat. hold rétre, 250 kat. hold legelőre és 400 kat. hold erdőre. A faluhoz tartozott Binét Miklós 500 kat. hold kiterjedésű majorja. A többi földterület 1-10 kat. holdas törpebirtokosok között oszlott meg. Húsz-harminc hold közötti birtok egy volt a faluban. A községben a sajátos, egészségtelen birtokmegoszlás visszás helyzetet teremtett, mert a földnélküli vagy kis parcellás birtokosok kénytelenek voltak idegenben munkát keresni. Legtöbben a közeli bélapátfalvai cementgyárban helyezkedtek el. Az ötvenes években 1320 kat. hold földterülete volt, ebből 664 kat.hold a szocialista szektoré.

    A településen az infrastrukturális létesítmények mind megvalósultak. Az elektromos áramot 1950-ben vezették be.

    A községben élő keresztény hívek legnagyobb örömére 1991-1992-ben Dr. Seregély István egri érsek támogatásával P. Dr. Bogyó György S.J. plébános kezdeményezésére, az önkormányzat hozzájárulásával, a hazai és külföldi hívek adományaiból a település központjában egy új templom épült fel.

    borítókép - Magyar címerek

    Forrás: bukkszentmarton.hu

    Tovább

  • „Beköszöntött farsang hava, február, amely a hosszú, hideg tél vége felé jár. „

    „Beköszöntött farsang hava, február, amely a hosszú, hideg tél vége felé jár. „


    A hónap első pár napját enyhe idő, havas táj helyetti tocsogó sár jellemzi.

    Ez az időjárás jelentősen megnehezíti az EGERERDŐ Zrt. erdeiben zajló munkát. A munkák tervszerű véghezvitele érdekében bízunk az időjósok előrejelzésében, miszerint a jövő hét elején újra fagyos reggelekre ébredhetünk.

    Erdei programajánló – Erdei vándortábor

    Az előző hetekben már sok-sok tavaszi, nyári program szervezését elkezdte az EGERERDŐ Zrt. Legközelebbi kisvasutas rendezvényünk, a húsvéti Nyuszivonat, melyre mindenkit szeretettel várunk!

    Idén újra éled a sokakban szép emlékekként őrzött Erdei Vándortábor program, amit az Országos Erdészeti Egyesület és a helyi erdőgazdaságok valósítanak meg. A Mátra mellett a Börzsöny, Pilis, Bakony és Mecsek – öt csodálatos útvonalán, kiépített táborhelyekkel, egy hetes vándorlásra várjuk a felsős és középiskolás diákokat, valamint felnőtt kísérőiket. Jelentkezzetek minél hamarabb, nehogy lemaradjatok az élményekkel teli nyári kalandról. Részletek: www.erdeivandor.hu

    Vadászati korlátozások

    Véget ért a társas vadászatok fő szezonja, így a hétvégén terelő és hajtó vadászatot nem tervezünk. Ennek ellenére egyéni vadászatok még bárhol előfordulhatnak az egész év folyamán, így kérjük az turistákat, hogy a még rövid nappalok miatt az erdőlátogatást 9 és 15 óra közé tervezzék.

    Vasúti közlekedés - Szilvásvárad

    A szilvásváradi Szalajka-völgyet remélhetőleg a hétvégén már sok látogató keresi fel, akik az Istállós-kői barlangot egy új kitáblázott nyomvonalon közelíthetik meg. A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút újra közlekedik a hétvégén, de a többi kisvasutunk még „téli álmát alussza”. Ez persze csak látszat, hiszen a háttérben folyamatos karbantartási munka folyik, hogy a későbbiekben a menetrend szerinti közlekedésben ne legyen fennakadás.

    EGERERDŐ Zrt.

    Tovább

  • Karancs-Medves – nyár a télben

    Karancs-Medves – nyár a télben


    A Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet területe 6709 hektár, ebből szigorúan védett 447 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

    A vidék kultúr- és ipartörténeti értékekben is rendkívül gazdag. A kultúrtörténeti emlékek közül a legjelentősebbek a bazaltkúpokra épült középkori várak. Salgó vára a késő román világi építkezések egyik szép példája. Az országhatáron emelkedő Somoskő vára a gótikus építészet első szakaszának világi emlékei közé tartozik.

    A különleges geológiai feltárásokat produkáló kőbányák falaiban tanulmányozhatóvá váltak olyan geológiai feltárások, amelyek eddig nem voltak láthatók. Ezen látnivalók megismerését a területen kialakított természetvédelmi tanösvények és bemutatóhelyek segítik. A tájvédelmi körzet területéhez északon közvetlenül kapcsolódik a Szlovák Köztársaság területén létrehozott Cerová vrchovina (Cseres-hegység) Tájvédelmi Körzet.

    A tájvédelmi körzet Nógrád megyében, Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Salgótarján és Somoskőújfalu közigazgatási határában található. A védetté nyilvánításkor beolvadt területébe a Salgó vár, a Szilvás-kő, a Kercseg-völgy, a Földház-tető, a Gortva-völgy, a Bárna-patak és a Zagyva forrásvidéke természetvédelmi területek.

    Már a védetté nyilvánításkor is fontos szempont volt a terület különleges földtani értékeinek sora. Ezek közül említést érdemel a "glaukonitos homokkő" (Pétervására Homokkő Formáció), melynek jellegzetes keresztrétegzett felszíni felszíni előfordulásai találhatók a területen. A nógrádi szánmedence kialakulását megalapozó "széntelepes összlet" (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Kisterenyei Tagozata) többek között a Medves keleti peremén és Szilvás-kőn tanulmányozható. A "keletnógrádi andezitek" (Mátrai Vulkáni Formációcsoport) országos hírű feltárásai a Bobonyéri és a Farkas-kői kőfejtőben találhatók.

    A "nógrád-gömöri bazaltok" (Salgóvári Bazalt Formáció) mind a rehabilitált bányákban (Eresztvény, Magyarbánya, stb.), mind természetes előfordulásukban (pl. Nagy-Salgó) kiemelt természeti értékeket képviselnek.

    A földtani értékek sorában speciális helyet foglalnak el a szilvás-kői hasadékbarlangok. Keletkezési körülményeik, méretük alapján egyedi értékei a védett területnek.

    Fotó: flickriver.com

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcson

    A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcson


    A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Birh-Bodon-ágának birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt erősséget jelentősen átalakították, és a mai felsővár területén új, jóval erősebb várat építettek.

    Mindezekre a régészeti feltárások találtak valószínű bizonyítékot. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Mátéhoz csatlakozott Birh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat.

    1324-ben az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét tették meg várnaggyá, aki e tisztséget - a megmaradt iratok szerint - még 1339-ben is viselte. Közben a király 1331-ben egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozta a várat, amely 1337-ben ismét a királyi birtok lett. 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az akkori uralkodó, Nagy Lajos zálogba adta neki a váruradalmat. 1388-ban Tari László káptalan, a zálogösszeget kifizette Domoszlai Miklósnak, majd 1390. április 16-án kelt adománylevelében - új adományként - a váci káptalant iktatták be a vár tulajdonosaként. A Tari család bonyodalmas örökösödési és jogi ügyeinek a következtében 1465-ben Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai. Őket 1475-ben Hunyadi Mátyás erősítette meg a birtokukban.

    Török idők

    1561-ben Országh Kristóf a gönci részleges országgyűlés rendeletének eleget téve korszerűsítette a felsővárat és kiépítette az alsóvárat a három ó-olasz típusú bástyával. Az őrséget pedig 100 jól felszerelt lovaskatonával egészítette ki. Így már Sirok is beépülhetett a végvári rendszerbe mint Eger legerősebb elővára, Cserépvár és Szarvaskővár mellett. Az ő birtoklása alatt élte fénykorát a vár. Kristóf 1567-ben fiú örökös nélkül halt meg, így egyebek között Sirokot húga, Országh Borbála, illetve az ő férje, Enyingi Török Ferenc örökölte. Haláluk után Zsuzsanna lányuk és férje, Nyáry Pál lettek a birtokosok.

    1588-ra a vár ismét elég rossz állapotba került, így 1596-ban Eger elestének a hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a rosszul felszerelt, kevés számú őrséggel együtt a várat elhagyták, így még abban az évben Ali és Ahmed pasa vezetésével a török csapatok kardcsapás és ostrom nélkül foglalták el. A pasák legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók mindamellett gondot fordítottak a siroki várra. Külső falait egy lebontott templom köveivel megvastagították, és számtalan fa építményt tákoltak a falak tövébe. Amikor Doria János 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A védelem nélkül maradt vár ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt. A vár elvesztette hadi jelentőségét, és idővel az állapota tovább romlott.

    A jelentőségét vesztett vár

    1694-ben Bagni márki birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők - a többi veszélyesnek tűnő várral együtt - a siroki várat is megrongálták (1713), hogy elkerüljenek minden ehhez hasonló katonai vonatkozású rebelliót.

    A vár ettől kezdve pusztult, csak várromként volt nyilvántartva. Az osztrák vezetésnek nem állt érdekében rendbetételét finanszírozni. A várnak több tulajdonosa is volt: Báró Orczyné, majd a Novotny, később a Vécsey család birtokához tartozott. A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került a vár, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a család tulajdonában maradt 1945-ig.

    Fotó: hwww.flickriver.com

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.org

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!