VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Egerfarmos Árpád-kori település

    Egerfarmos Árpád-kori település


    Az 1261-es oklevélben IV. Béla király az Egri Püspökség birtokának határait írta le akképpen, hogy az a béli nemesek földjétől a szemerei és a farnosi nemesek területéig terjed.

    1317-ben Fornas, 1333-ban Farnos néven írták.

    A település a 15–16. században Borsod, később pedig Heves Vármegyéhez tartozott, Borsod vármegye határa a régi térképeken az Eger-patakig tartott.

    1405-ben a falu egy része királyi birtok lett, e részt borosjenői Bor Pál fia, László kapta meg Zsigmond királytól adomány címén, majd Rozgonyi Simon és öccse László nyerte el.

    Később Báthory András, a Barius család, Bosnyák Tamás, a Kandó család, majd a 18. századtól az Atkári-Szalay, a Polgár és Kovács, Pocska, Forgách, Szegő Brezovay, majd Vitéz, Prónay, Oláh család lett birtokosa.

    1550-ben a töröknek fizettek adót, 1675-ben pedig egytelkes kisnemesek lakták a falut jobbágyaikkal.

    1680-ban a falu pusztává vált, lakói még Eger törökök által való megszállása előtt elszéledtek. 1696-ban Pocska Levin egri hadi élelmezési biztos kapta meg a lakatlan pusztát 1450 forint váltságdíjért.

    1701-ben már 6 felnőtt jobbágy férfi lakott a faluban.

    1786-ban a falu 10 közbirtokosé; többek között a gróf Károlyi, báró Orczy, Subicz, Brezovay és más családok birtoka volt.

    Az1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Tiszához, Poroszlóra való visszavonuláskor egy farmosi ember vitte át a mocsáron éjjel a Klapka hadtestéhez tartozó Máriássy huszárokat, hogy biztosítsák Dembinszky tábornok számára a visszavonulás útját.

    1852-ben úrbéri birtokrendezés ment végbe a településen.

    1910-ben 1130 lakosából 1099 magyar, 31 román volt. Ebből 1052 római katolikus, 34 görög katolikus, 34 református volt.

    Az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Egri majd Mezőkövesdi járásához tartozott. Nevét írásban először egy 1261-ben kelt oklevél említi Fornos néven. Később előfordul Fornas, Farnos és Furnus néven is. 1902 óta Egerfarmos a neve.

    Nevezetessége

    Római katolikus templom. 1874-ben épült késő barokk stílusban. Szent Adalbert tiszteletére felszentelt.

    Fekvése

    Heves megye északkeleti részén, az Eger-patak partján fekszik. Siroktól 18 kilométerre, Egertől 23 kilométer távolságra. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonal két megállója van itt (Egerfarmos és Kétútköz).

    borítókép - Magyar címerek

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • A Nazareth volt az első rocklegenda Mezőkövesden

    A Nazareth volt az első rocklegenda Mezőkövesden


    Tavaly nagy sikert aratott Mezőkövesden az Omega koncertje, idén pedig megrendezték a Rocklegendák Mezőkövesden című koncertsorozat első felvonását a Kavicsos-tónál.

    A nyitányon az 1970-es, 1980-as években, illetve az 1990-es évek elején sikereket arató skót Nazareth együttes koncertezett. Rengetegen voltak kíváncsiak a hard rockot játszó bandára, amely idén ünnepli ötvenedik születésnapját. A színpad előtt vegyes korosztály tapsolt és énekelt együtt Carl Sentance-szal, vagy hallgatta lelkesen Jimmy Murrison gitárszólóit.



    A zenekar a másfél órás koncerten előadta egyebek között a Dream on, a Shanghai’d In Shanghai, a My white bicycle című slágereit, s természetesen elhangzott az együttes legnagyobb sikert aratott száma, a Love hurts című ballada is.

    Az együttes tavasszal Ukrajnában, Lengyelországban és Szlovákiában játszott, a kövesdi esemény után pedig nyáron és ősszel Csehországban, Németországban, majd Kanadában turnézik.

    Fotó: Tóth Balázs

    forrás: boom.hu

    Tovább

  • Szombaton rendezték meg az első Bélkő Fesztivált

    Szombaton rendezték meg az első Bélkő Fesztivált


    Egész napos, családbarát program, kőleves - főző versennyel kezdtek, és a program vége az éjszakában, a népszerű disco slágerek dallamainál ért véget.

    fotó: Lőrincz Rebeka

    a galériát megtekintheted a heol.hu oldalán

    Tovább

  • Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye

    Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye


    A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét.

    Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották. 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló, és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út.

    Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 1933–1934-ben, az északit 1934–1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.


    A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában. Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.


    A Kékes Magyarország legmagasabb hegye. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. 1014, más mérések alapján 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található.

    Gyógyhely

    A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre. Emiatt települt ide a csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége.

    A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.

    Turizmus

    A csúcson 1985. augusztus 20. óta egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.


    Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1981-ben felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 m magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 m magasan nyitott kilátószinttel.

    A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.org

    Tovább

  • Legszebb természeti csodáink és közeli fürdőik

    Legszebb természeti csodáink és közeli fürdőik


    A határt sem kell átlépnünk ahhoz, hogy ritka természeti képződményekkel találkozzunk, legyen az egy vízesés, egy cseppkőbarlang vagy éppen egy különleges sóhegy. Egy mindezt felfedező kirándulás végén pedig a legjobb, amit tehetünk, ha csobbanunk egyet a közeli fürdőben.

    Aggteleki cseppkőbarlang

    Az Aggteleki-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította, függő- és álló cseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók is kialakultak itt. Leghíresebb látványossága a Baradla-barlang, a 25 km hosszú barlangrendszer látogatására több túrát is szerveznek, ezután pedig irány a 40 km-re fekvő ózdi strand, ahol napozhatunk egyet a hideg barlangi időjárás után.


    Ilona-völgyi vízesés

    A Mártában, Parádfürdőtől 5 km-re találjuk Magyarország legmagasabb természetes vízesését, ami 10 méterről zúdul lefelé. Télen is csodás látványt nyújt, mikor befagy. Nagyon közel, 20 km-re találjuk Bükkszékfürdőt, ahol egy strand és fürdőház közül is választhatunk, hol csobbannánk szívesebben.


    Tihanyi levendulás

    Június-július tájékán lila tenger költözik a magyar tenger mellé, ezek a hatalmas és illatos levendulamezők Tihany különböző pontjain gyönyörű látványt nyújtanak. 10 km-re Tihanytól találjuk a Balaton legjobb aquaparkját, Balatonfüreden, ezt sem érdemes kihagyni.


    Fülöpházi homokbuckák

    A homokdűnék láttán akár a Szaharában is érezhetnénk magunkat, de nem kell olyan messze menni érte, csak a Kiskunsági Nemzeti Parkig. Homokhátságnak is hívják a fülöpházi buckavidéket, mely az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. 10 km-rel arrébb a ballószögi termálban fürdőzhetünk a sivatagi kalandok után.


    Egerszalóki sóhegy

    Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén, a föld mélyéből 410 méter mélyről feltörő 65-68 °C-os melegvízű hévízforrás és a víz által formált sódomb. A gyógyvizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette, ezzel Egerszalók is felkerült a magyarországi gyógyvíz-térképre. A ritka természeti képződmény látványát a gyógyfürdő medencéiből is élvezhetjük.


    Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés

    Szilvásvárad büszkesége, és a Bükki Nemzeti Park legkedveltebb kirándulóhelye a Szalajka-völgyben lévő Fátyol-vízesés, 17 méter hosszú és 18 lépcsős mészkőtufagáton zúdul le, de néha az is előfordul, hogy elapad. A látványosságtól 30 km-re Egerben mártózhatunk meg az ország egyik legszebb fürdőhelyén.


    Szent György-hegyi bazaltorgonák

    A Tapolcai-medence tanúhegye a 415 méter magas Szent György-hegy, és itt találjuk az ország leglátványosabb oszlopos bazaltorgonáit, amik 30-40 méter magasak, és orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A fárasztó hegyi túra után ne hagyjuk ki a Hévízi gyógyfürdőt, autóval 35 perc alatt ott is vagyunk.


    Képek forrása: anretours.hu (2.), mindenamieger.blogspot.com (3.), ilovebalaton.hu (4.), Daily News Hungary (5.), szilvasvarad.hu (7.), pinterest.com (8.)

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Marci bojtárok táborát szervezték meg idén is Hevesen

    Marci bojtárok táborát szervezték meg idén is Hevesen


    „Él, mint Marci Hevesen” szólás-mondás jegyében szervezzük a hagyományőrző napot, ahol a város civiljeit képviselő Hevesi Marci munkáját egész évben a „Marci bojtárok” segítik. A felkészítésükről a Csillagvirág Népművészeti Egyesület a Marci-táborban gondoskodott.

    A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke tudatta, a tábor célja a Marci-hagyományok ápolása és fejlesztése, a „marciság” megélése volt. 

    Báder Miklósné arról is szólt, évek óta ez volt az első alkalom, amikor nélkülözniük kellett a város örökös Marciját, Janosek Antalt, aki betegséggel küzd. Éppen ezért munkájukat neki ajánlva végezték.

    A fiataloknak színes programokkal készültek a szervezők a tábor három napjára. Felfedezhették a Radics Udvart, ellátogattak a ­tiszafüredi kézműves alkotóházba, s íjászkodhattak is a rengeteg kreatív foglalkozás mellett.

    borítókép - nesz.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Éleskővár történeti áttekintése és mondája

    Éleskővár történeti áttekintése és mondája


    Éleskővár (helyenként csak Éleskő) Szilvásvárad mellett, a bükk-vidéki Kukucsó-völgy, Tófalu-völgy és Szalajka-völgy által határolt vonulatának csúcsán található várrom.

    A területre túraút nem vezet, mivel a vidék az erdőgazdaság által jelenleg is használt övezet, így a környék turisztikai szempontból nincsen kiépülve. A várrom megközelítése Szilvásváradról a Tótfalu-völgyben vezető műútról letérve az erdészeti feltáró úton, vagy az egykori kisvasút nyomvonalán indulva a Szalajka-Halastó megállótól Bánkút felé a Kukucsó-völgy elejéig eljutva, és onnan az erdészeti feltáró úton lehetséges.

    A vidék kerékpárral is könnyedén megközelíthető, de mivel a területen rendszeres a fakitermelés, érdemes fokozott óvatossággal közlekedni, illetve a táj jellegének ilyenformán történő gyakori változása miatt térképet használni.

    A várat is magán viselő Éleskő vonulata messziről is látható, de a várrom csak a szemközti Kalapat hegyről látható, a völgyekből nem.

    Történeti áttekintés

    Az Éleskővár romja azért bír különösen nagy történeti értékkel, mert a tatárjárás előtti időkben épült kevés kővár egyike. A történészek a területet egykoron uraló Miskolcz nembeli Panyitnak tulajdonítják a vár építését, első írásos említése 1360-ból való, I. Lajos király egyik okleveléből. 1364-ben, következő említésekor már romvárként említik. Hadi jelentőséggel nem bírt, inkább közigazgatási jelentősége lehetett.

    Éleskővár mondája

    Egy, a várhoz tartozó régi mondát Balogh Béni idézett fel Éleskővár kincse című 1971-es művében, amelyben mondákat, legendákat gyűjtött össze.

    Éleskő egy 1986. évi rézkarcon

    Éleskővár legendája a tatárjárás idején datálódik, amikor is Bakó Gáspár, a vár ura tömlöcbe vetette Eszes Márton favágó Gabó nevű fiát, mert közte és lánya, Ildikó között szerelem szövődött. Éleskővárat Batu kán seregei kezdték ostromolni, Ildikó fogságba esett, de a börtönéből kiszabaduló Eszes Gabó példátlan bátorsággal, vitéznek öltözve felkereste a tatár sereget, és Ildikóért cserébe kincseket ajánlott.

    A tatárokat egy szűk völgybe vezette, ahol medvére hasonlító hangokat adott, amitől a tatárok megrettentek és elvonultak. Így nem csak Ildikó, hanem Éleskővár is megmenekült a tatároktól. Eszes Gabó bátorsága nyomán várkapitány lett, és Ildikót is feleségül vehette.

    Az erdő egykoron elzárt világában a hőssé nemesedett favágó szájhagyománya évszázadokon át fennmaradt.

    Az Éleskővár-alji-sziklaüreg

    Az Éleskővár alatti hegyoldal sziklás vonalán, a Tótfalu-völgy felőli lejtőn található a Tótfalusi-hármasüreg, más néven az Éleskővár-alji-sziklaüreg, amely Magyarország egyik nyilvántartott barlangja (barlangkataszteri szám: 5341-22). A sziklaüreg hossza mindössze 2 méter, a legnagyobb magassága 1 méter.

    Éleskővár nyugati falai

    További információk
    Éleskővár bemutatója galériával – Egernet.hu
    Éleskő várának romja – Műemlékem.hu

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Volt egyszer egy cementgyár: alapítástól a bezárásig

    Volt egyszer egy cementgyár: alapítástól a bezárásig


    A Bélapátfalvi Cementgyár közel száz évig működő cementgyár volt 1908–2002 között a Heves megyei Bélapátfalván. Az egykori gyár területén jelenleg ipari park működik.

    Története

    Alapítása

    A bélapátfalvi portlandcementgyárat 1908-ban alapította lovag Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó, akinek Csehországban voltak nagybirtokai és tulajdonosa volt a Bélapátfalvával határos több ezer holdas szilvásváradi erdőségnek is. Wessely fát termelt ki, ezek elszállításához vasutat épített (Eger–Putnok-vasútvonal) majd 1907-ben kőszénbányát nyitott.

    A közeli Bél-kő szinte kiapadhatatlan mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyona kedvező lehetőséget teremtett Wessely számára, hogy Bélapátfalván cementgyárat alapítson.

    1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence. A második forgókemencét 1912-ben, a harmadikat pedig 1913-ban gyújtották be először. A kőbányából kötélpályával beszállított követ pofástörőkkel, majd golyósmalmokkal őrölték iszappá. A szénőrlést Roulette-malmok, a cementőrlést pedig Ergo-csőmalmok végezték.

    A szükséges villamosenergiát a gyár maga állította elő, a vízellátás biztosítására tárolót építettek (mai gyári tó). Ekkor épültek az első lakóházak a gyár dolgozói részére. Az első világháború kezdetén a gyár már napi 400 tonna portlandcementet tudott előállítani, bár kapacitását a háborús helyzet miatt csak részben tudta kihasználni.

    Háborúk

    Wessely 1914-ben bekövetkezett halálakor már teljesen el volt adósodva. Hagyatéki eljárások után a cementgyár 1917-ben az Angol-Magyar Bank tulajdonába került. 1923-ban ugyan egy újabb cég beolvadásával létrejött az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcement Gyár Rt., azonban a gyár folyamatos anyagi nehézségekkel küszködött.

    Az 1925-ös országos cementkartell megalapítása után a Bélapátfalvi Cementgyár Magyarország cementszükségletének negyedét gyártotta egészen a második világháborúig. Közben folyamatos fejlesztések és újabb tulajdonos váltások történtek. A háború alatt a cementgyárat szándékosan megbénították, néhány lényeges alkatrészét Lábatlanba szállították, így a gyárban a németek nem is tettek semmiféle kárt. Az egercsehi bányában viszont a legfontosabb berendezéseket felrobbantották.

    Államosítása

    A háború után 1946 márciusában indult meg újra a termelés. A bányát még ebben az évben, a gyárat csak két évvel később, 1948-ban államosították. Az üzem most termelhetett először teljes kapacitásban, így a kimerült agyagbányák helyett új palabányát nyitottak, amelyet táróval kötöttek a kőbányákhoz. A gyáron belüli fejlesztések mellett 1952-ben megépült a bányai gépkocsiút is. A gyár kapacitása 1950-től már évi 180 000 tonna volt.

    A vízellátás javítására a Bél-kő alatt, a karsztvizek összegyűjtésére 418 méter hosszú vízgyűjtő alagút készült és a dolgozók számára további lakások épültek. 1963-ban alakult a Cement- és Mészművek Országos Vállalat (CEMOV), amely az ország cementgyárainak, mészüzemeinek és egyetlen eternitgyárának közös nagyvállalata lett. A műszaki fejlesztés közös irányítás alá került. Ennek a folyamatnak eredményeképpen épült fel a váci Dunai Cement- és Mészmű (DCM), a beremendi és a hejőcsabai új gyár, s került sor a bélapátfalvi nagy cementgyár korszerűsítésére.

    Az új gyár

    Bálapátfalva mellé új gyárat tervezetek szovjet-magyar kormányközi egyezmény alapján. Az építkezés hat évig tartott (1974-1980). 1982-re a gyár elérte a maximális 1 250 000 tonnás teljesítményt.

    A gyártástechnológia alapvetően megváltozott. A távozó füstgázokkal őrlés közben szárították, majd hőcserélőben előmelegítették a nyersanyagot. A termelés több mint hat és félszeresére nőtt, a fajlagos hőfelhasználás pedig nagymértékben csökkent.

    Bélapátfalva, 1977. július 29. Épül az első forgókemence az új bélapátfalvai cementgyárban, 
    az építőipar kiemelt beruházása, évi termelését 1 millió 200 ezer tonnára tervezik. 
    MTI Fotó: Mező Sándor 

    Az új száraz eljárású gyár két, egymástól független, vertikális technológiai vonalból állt, míg a régiben a négy klinkerkemencének közös kiszolgáló berendezései voltak. A legszembetűnőbb a porkibocsátás különbsége volt, mely tizedére csökkent.

    A gyár bezárása

    A rendszerváltást követően a teljes magyar cementipar, valamint az ágazathoz tartozó szolgáltatói szektor és infrastruktúra jelentős része két külföldi cég tulajdonába került, a svájci Holderbank és a német Heidelberger Zement AG-hoz. 1990 után még öt cementgyár üzemelt hazánkban. A lábatlani és a hejőcsabai a svájciaké, a beremendi és a Dunai Cement- és Mészmű váci üzeme a németeké lett (utóbbi kettő Duna-Dráva Cement Rt. néven egyesült).

    A két cég közösen létrehozta a PannonCem Rt-t, amely a csaknem százéves hagyományokkal rendelkező bélapátfalvai cementgyáron fele-fele arányban osztozott. A Magyar Nemzet értesülései szerint a PannonCem Rt. több tízmillió forintot fizetett ki egy cégnek, amelynek az volt a feladata, hogy válságtervet készítsen a gyár zökkenőmentes bezárásához.

    A Bélapátfalvi Cementgyár megszűnése után a helyi önkormányzat a területen ipari parkot hozott létre. Az ipari parkban mintegy huszonöt vállalkozó kétszáz munkahelyet tart fenn.

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • 35. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat

    35. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat


    Szerdán kezdődött a 35. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Az ötnapos program mottója:


    Fábry Kornél, a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára előadást tart a 35. Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorlaton.

    Az ötnapos katolikus ifjúsági találkozón mintegy 500 vendég vesz részt.

    Nekilendülök annak, ami előttem van! Ezzel a gondolattal kapcsolatban tartanak előadásokat az egyházi és a civil életből meghívottak. 


     MTI Fotó: Komka Péter

    Tovább

  • Látogatás a nagy magyar író szülőházában, Agárdon

    Látogatás a nagy magyar író szülőházában, Agárdon


    A tárlat bemutatja Gárdonyi Géza életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárlókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető.

    Gárdonyi Géza – Ziegler Géza néven – 1863. augusztus 3-án született és nyolc hónapos koráig, 1864. április 24-éig élt az agárdpusztai Nádasdy-uradalomban. Apja, Ziegler Sándor 1862 februárja óta dolgozott itt uradalmi gépészként. Az épület hosszú gerincű, meszelt falú, régen nádfedelű, ma cseréptetős cselédház.


     A Nádasdyak eredetileg tanítóháznak szánták, ezért is épült vályog helyett téglából, de az író születésekor az uradalmi cselédség „arisztokráciája”, a mesteremberek – kőműves, gépész, kovács – lakták az épületet.


    Mindegyik család háromosztatú lakrész felett rendelkezett, a déli oldalon nyíló három ajtó egy-egy pitvarra szolgált, amelyet jobbról-balról egy-egy döngölt padlójú, búbos kemencés szoba zárt közre.

    Az uradalmi gépész Ziegleréké volt a középső lakrész, a leendő író születésekor itt éltek szülei, apai nagyanyja és kétéves nővére.


    Az író halálát követően vörösmárvány emléktábla került az épületre, az emlékházat pedig 1988-ban nyitották meg.


    A ház egymásba nyitott szobáiban az író életének dokumentumaival, fényképeivel és emléktárgyaival ismerkedhet meg a látogató, illetve a falakon elhelyezett leírások hozzák közelebb Gárdonyi életét és munkásságát.


    Az irodalomtörténeti érdekességű tárlat mellett egy korabeli bútorokkal és tárgyakkal berendezett paraszti konyhát is kialakítottak a szervezők. A múzeum időszakosan, rendszerint a fő idegenforgalmi szezonban látogatható.

    fotó: velenceito.info

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!