VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Végvár konferencia a Dobó István Vármúzeumban

    Végvár konferencia a Dobó István Vármúzeumban


    Végvár konferencia - Önérdek, közérdek, államérdek. Az érdek hatása Magyarország kora újkori történelmének alakulására című konferencia 2018. október 10-11-én kerül megrendezésre a Dobó-bástya konferencia termében.

    ÖNÉRDEK, KÖZÉRDEK, ÁLLAMÉRDEK

    AZ ÉRDEK HATÁSA MAGYARORSZÁG KORA ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK ALAKULÁSÁRA

     

     

    Program

    2018. október 10., szerda


     

    10.00
    Köszöntők
    10.30 - 13.00
    Délelőtti szekciók
    Elnök: Gebei Sándor
    10.30 
    Fodor Pál
    Önérdek és dinasztikus érdek a 16–17. századi Oszmán Birodalomban
    11.00
    Horn Ildikó
    A politikai bizalmi kör kiépítésének anyagi kérdései Erdélyben a 16–17. 
    században
    11.30
    Szünet
    11.45
    Kenyeres István
    Pénz és politika. Anyagi érdek, közérdek a politikai döntések hátterében 
    a 16. század végén
    12.15
    Kelenik József
    Háborús érdekek – érdekek háborúja
    Az érdek szerepe egy katonacsalád felemelkedésében és hanyatlásában,
     a Zrínyiek
    13.00Ebédszünet
    14.00 - 17.00
    Délutáni szekciók
    Elnök: Fodor Pál
    14.00
    Vitaindító beszélgetés
    15.00
    Sudár Balázs
    Politikai ambíciók – családi érdekek. A rokoni és baráti kapcsolatok 
    szerepe a magyarországi oszmán katonai igazgatásban
    15.30
    G. Etényi Nóra
    Államelmélet, norma és praxis. 17. századi politikai publicisztikák az 
    érdekegyeztetésről
    16.00
    Vita, beszélgetés
    17.00
    Szállások elfoglalása
    18.30
    Élő történelem a Kazamatában. Vitézek bemutatói
    19.00
    Vacsora

     2018. Október 11., csütörtök

    10.00 - 13.00
    Délelőtti szekciók
    Elnök: Kalmár János
    10.00
    Balogh Judit
    Egyéni és csoportérdekek a Bocskai felkelésben
    A székelység szerepe
    10.30
    Újváry Zsuzsanna
    Teljesíthetetlen feladat: Batthyány I. Ádám dunántúli és kerületi végvidéki 
    főkapitány tevékenységének mérlege
    11.00
    Vita, beszélgetés
    11.30
    Tárlatvezetés a Fegyvermustra című kiállításban
    Vezet: Kelenik József, a tárlat kurátora
    12.30Ebédszünet
    13.30 - 16.00
    Délutáni szekció
    Elnök: Horn Ildikó
    13.30
    Gebei Sándor
    Önérdek, államérdek II. Rákóczi György külpolitikájában
    14.00
    B. Szabó János
    Dávid és Góliát harca? Az Erdélyi Fejedelemség vagy a Rákóczi-ház és 
    klientúrája vívott-e háborút 1658 és 1660 között az Oszmán Birodalommal?
    14.30
    Kalmár János
    A vasvári béke nemzetközi összefüggései
    15.00
    Vita, beszélgetés
    15.30 - 16.00
    Zárszó

    A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
    A konferencia idejére igény szerint, előzetes jelentkezés alapján, térítés ellenében ebédet és vacsorát tudunk biztosítani. Szállásról a résztvevők saját maguk gondoskodnak.
    A jelentkezési lap letölthető innen.
    Kitöltve várjuk a vegvarkonferencia@gmail.com e-mail címre 2018. szeptember 5-ig!

    Tovább

  • A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották


    A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére hazánkban 1995-től rendezik meg a Kisvasutak napjai programsorozatot.

    Az ország különböző pontjain különböző időpontban vannak az események. Az Egererdő Zrt. az országban egyedülálló módon három kisvasutat tart fenn: a felsőtárkányit, a szilvásváradit és a gyöngyösi székhelyű Mátravasutat.

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották.


    borítókép - Élmények Völgye

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn

    Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn


    15 millió forintból újul meg a Szarvaskő elején levő üdülő, ami korábban a MÁV tulajdona volt. Az épület a felújítást követően alkotó- és közösségi házként funkcionál majd.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • A Zemplén őrszeme

    A Zemplén őrszeme


    A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.

    A vár története

    A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.


    A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.


    A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.

    A vár leírása

    Az erődítmény alsó és felső várból áll. Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Amíg felérünk a várba, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építését a szikla. Az elkovásodott andezittufa gerinc növényzete is érdekes, a mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt.


    A kaputornyon keresztül az alsó vár udvarába jutunk. Az udvarban találjuk a középkori kohót, ahol főleg bronzot állítottak elő. A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.

    fotó: Molnár Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:  kirandulastippek.hu

    Tovább

  • Tard az Egri-Bükkalja, egyik varázslatos települése

    Tard az Egri-Bükkalja, egyik varázslatos települése

    Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.

    A 3-as főúttól 4 km-re található; típusa: szalagtelepülés. Néhány kaptárkő és a Tatárdomb a határában van; a Bükki Nemzeti Park peremvidéke. 15 km távolságban két horgásztó és 25 km távolságban a Tisza-tó található.

    Története

    Ókor

    Tard Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek. Szlávok és avarok lakták, akik földműveléssel foglalkoztak.

    Középkor

    A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került. Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták , akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (a hely ma puszta Tard területén belül van).

    A falu első említése 1220-ból való.Thord néven fordul elő a Váradi Regestrumban egy per kapcsán A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes birtokaként

    Újkor

    A 16. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthoryak birtokába került. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte.

    1552-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették. A török hódoltság idején többször elpusztult, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települ be újra. A török kiűzésekor magát 100% magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen. A 18. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján szász–coburg–gothai hercegi birtok lett. Egészen az orosz megszállásig megmaradt az 5000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt. A Rákóczi-szabadságharc idejében másodszor is elpusztult, de kissé délebbre újjáépítették.

    A 20. században Szabó Zoltán kiadta a „A tardi helyzet” című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette

    Tájház

    A Herman Ottó Múzeum ápolja. Megközelíthetőség: Béke út 55-57. Nincs nyitvatartási idő, telefonon lehet bejelentkezni, az idegenvezető 10 percre lakik. A díj jelenleg fejenként 200 forint.

    Három háztájból áll. Balról az első ház több mint 200 éves. A másodikat a huszadik század elején építették. A berendezési tárgyak azonban a második világháború idejéből valóak. A harmadik ház felújított, modern; a berendezéseit a neves iparművész, Szabó László készítette. Tartozik hozzá egy ponyvával fedett udvar is, amelyet rendezvények alkalmával adnak ki. Előbbi kettő nádtetős, utóbbi cseréptetős ház. A falakat fehérre meszelték. Az első két ház padlója döngölt, a padló és a fal találkozását „feketézéssel” díszítették (koromból készült színező anyag). A harmadikban kő padlólapok vannak.

    A házakat hagyományosan felülről kezdték építeni. Először felállították a gerendákat, megépítették a tetőt, majd az agyagból készülő falat földöngölték a tető magasságáig.

    Fotó: Sárdi Zoltán

    A bejárat a ház hosszanti oldalán található; bemenve a konyhába lépünk, amelynek elengedhetetlen tartozéka volt a kemence (többféle változat és technológia is megtalálható volt a matyóknál). Balra a nők és gyermekek szobája, jobbra a kamra található. A bal oldali szobában egy erre a célra fenntartott ágyon csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, amíg az asszony először teherbe nem esett. A ház hátsó részén külön bejárattal található az istálló, amelyből nyílt a legények szállása, ahol a férfiak aludtak.

    Egyéb helyi jellegzetességek
    • Matyó hímzése eltér a mezőkövesditől; kisebbek a díszített sávok, kevesebb virágos mintát használnak. Kedvelik a kereszt alakokat, a szív-tyúknyak szövéseket.
    • Tardiakat csúfoló mondás: „Tardiak vagytok / két part közt laktok, / Ha a két part összemenne, / Tardotoknak vége lenne.” – Tard fekvésére vonatkozik; két domb veszi a völgyben elnyúló települést közre.
    • Mezőkövesdi mondás: „Esik, mint a tardi harmat!” A tardi embert Mezőkövesden megkérdezték, esett-e Tardon eső. Azt mondta, nem esett, csak egy kis harmat. Mire hazaért, a falut vitte a víz, mivel a falutól északra, a Bükkben lezúduló eső addigra megárasztotta a patakot.

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Szilvásváradon a Millenniumi kilátó feledhetetlen látvánnyal vár benneteket

    Szilvásváradon a Millenniumi kilátó feledhetetlen látvánnyal vár benneteket


    A 2000. augusztus 20-án átadott kilátó teraszáról páratlan látvány tárul a látogató elé: a Bükk hegységminden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a Szalajka-völgy, az erdők rajzolata, és északi irányban 13 hegyvidéki falu háztetői.

    Tiszta időben a szlovákiai hegyek és a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.

    Megközelítés:

    Szilvásváradról gyalog a Millenniumi Tanösvényen, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető út Kalapati parkolójától mindössze kétszáz méteres sétaúton.

    GPS koordináták: É 48°5.742' / K 20° 24.414'

    Belépőjegyek ára a helyszínen:

    - Teljes árú jegy: 500 Ft/fő

    - Kedvezményes jegy (gyermek, nyugdíjas (65 év felett) és pedagógus): 400 Ft/fő

    - Csoportos felnőtt jegy (20 fő felett): 400 Ft/fő

    - Csoportos kedvezményes jegy (20 fő felett): 350 Ft/fő

    Kedvezményes jegyre jogosult:

    - gyermek 18 év alatti személyek

    - nyugdíjas (65 év felet) és pedagógus kedvezmény: igazolvány bemutatásával

    - gyermekeknek 3 éves korig ingyenes

    FIGYELEM! Online vásárlás esetén kedvezménnyel vásárolhatóak meg a belépők!

    Nyitva tartás:

    - Tavasz (március 1.- május 31.): minden nap 10:00 - 18:00

    - Nyár (június 1.- augusztus 31.): minden nap 10:00 - 19:00

    - Ősz (szeptember 1. - október 31.): minden nap 10:00 - 18:00

    - Tél (november 1. - február 28.): szerdától vasárnapig: 10:00 - 16:00

    Ünnepnapokon, továbbá december 25-26-án és január 1-jén nyitva tartunk!

    A nyitva tartási idő tájékoztató jellegű. Rossz időjárás esetén (Vihar-villámlás ködös idő, jegesedés) zárva.

    forrás: bnpi.hu

    Tovább

  • A riolittufába faragott üregeket az 1960-as évekig lakták, ma alkotótelep működik bennük

    A riolittufába faragott üregeket az 1960-as évekig lakták, ma alkotótelep működik bennük

    Barlanglakások több helyütt is voltak/vannak szerte az országban, ahogy voltak a fővárosban is.

    Nem 20. századi találmány a szegénység - írja a városkepp.blog.hu - csak korábban nem aluljáróban partyzó csövesek, hanem nyomornegyedek formájában volt tetten érhető. Budapest ebből a szempontból ráadásul színes városnak bizonyult, nyomornegyede nemcsak sok, hanem sokféle is volt. (...)

    MTI fotók: Komka Péter

    Barlanglakás alatt azt kell érteni, amit egy barlanglakásként fémjelzett lakóhely alatt érteni lehet: egy lakásnak használt barlangot, lyukat. Budafokon (leánykori nevén Promontor) és Budatétényen volt csúcsra járatva a tender, de a ma belvárosnak számító Gellért-hegyen is "álltak" barlanglakások, összemosódva az egyik következő epizód főszereplőjével, a régi Tabánnal, ami a 20. századig leginkább a bűnözés, a prostitúció és a nyomor egyik központja volt. Leghíresebb a ma a Sziklakápolnának helyet adó barlang, amelyben a többszobás, konyhával is felszerelt ház mellett kertnek is jutott hely. 1918-ban bontották el.

    A német eredetű Budafokon a sváb lakosság kezdett barlanglakásokat kialakítani, sokkal magasabb színvonalon, mint a később betelepülő munkások, napszámosok. Már a 18. században létrejöttek barlanglakások, de egy legalábbis biztosan, az úgynevezett Török-barlangban. Annyiban különbözött ez a Gellért-hegyitől, hogy tekintélyes méretének köszönhetően valószínűleg ez nem egy lakásnak adott helyet, hanem legalább 9-nek, egészen 1871-es beomlásáig.


    Miután beteltek a nagy barlangok, új technikához kellett folyamodni. Téglalap alakban vájtak egy kb. két méter mély mélyedést, és ebből a mélyudvarból kiindulva alakították ki a lakásokat, így barlanglakásrendszert, barlanggócot hozva létre. Ez a típus volt a legelterjedtebb, a rossz állapotú lakások forrása, főleg mert egy barlanggóc egy tulajdonoshoz tartozott, aki munkásoknak a nem használt lakásokat olcsó áron kiadta, ezek ebből következőleg nem voltak kellőképp karbantartva. Ezeken kívül felszínre nyíló barlangokban, és fával-földdel betakart árkokban alakítottak ki lakhelyeket. (...)

    A századfordulótól folyamatosan igyekeztek megszüntetni a barlanglakásokat tiltással, kisajátítással, de nem ment könnyen, hiszen a barlanglakás lényege, hogy nagyon olcsó. 1951-ben még mindig 374 barlanglakásban laknak csak Budafokon, pedig a Budafok, Nagytétény és Budatétény 1950-es egyesülése és Budapesthez való csatolása óta működő (XXII.) Kerületi Tanácsot már egy újabb ok is sürgeti "a kapitalista rendszer átkos hagyományaként" örökölt lakások felszámolására: "Nem szabad előfordulnia annak, hogy [...] egyes Budapesten járt külföldiek lefényképezhessék ezeket a barlanglakásokat.

    forrás: varoskepp.blog.hu

    Tovább

  • A vadregényes Bél-kő ormain

    A vadregényes Bél-kő ormain


    Eger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.

    Hétmillió köbméter mészkő. Húszmillió tonna. Iszonyatos mennyiség! Számítások szerint ennyi hiányzik az egykor 796 méter magas, ördögszántásos gerincű hegyből, elsősorban a tetejéről.

    A Bükk nyugati bástyája, a Bükk-fennsík legnyugatibb őre még ma is fenségesen emelkedik az alatta elterülő táj fölé. Szirtjei, kilátópontjai, kőbányáinak elképesztően változatos maradványai remek túrákat ígérnek, talán izgalmasabb a hegy, mint valaha.

    A rengeteg felfedeznivaló nagy részét gyöngysorként felfűző Bél-kő tanösvénynek köszönhetően akár családi kirándulás célpontja is lehet, olyannyira, hogy gyerekeim – bár sok túrán vettek már részt –, a Bélkő után azt mondták, eddig messze ez volt a legizgalmasabb túra, amire elhoztam őket.


    A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó, Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es, kék átlóval jelzett tanösvény.


    Indulás előtt azonban érdemes megtekinteni a magyarországi viszonylatban egyedülálló szakrális emléket is. A tájba harmonikusan illeszkedő épület Magyarország egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma.

    Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök, aki minden bizonnyal maga is a hegynek és a falunak is nevet adó Bél nemzetség leszármazottja volt. A templom építése a tatárjárás után fejeződött be, később többször átépítették, mai arculatát a XX. századi renoválások során nyerte el. Faragott kövein francia, német és cseh kőfaragók stílusjegyei ismerhetőek fel, a jelenlegi belső berendezés barokk stílusú.


    A hűvös templomból kilépve az egykori kőbánya árnyas bükkerdőben futó aszfaltútján indulunk a Bélkő magaslatai felé. Az út végig, folyamatosan, de lassan emelkedik, kiválóan járható. Bő egy kilométer után (ahol az aszfaltról egy útkanyarulatot levágva rövid szakaszon földes útra váltunk) máris érdemes tenni egy kitérőt az első, több mint 100 éve megnyitott kőbánya udvarához.


    A pár száz méter hosszú, kissé benőtt ösvényt leküzdő túrázót gyönyörű sziklaformációk, bizarr módon megfaragott mészkőszirtek, elfalazott bányavágatok elképesztően látványos forgataga fogadja.

    Miután kigyönyörködtük magunkat, visszatérünk a tanösvény útvonalára, és hamarosan ismét aszfaltot érünk, amelyen kényelmesen sétálva, beszélgetve szinte észre sem vesszük, hogy már 500 méter felett járunk.

    Fotó: Konfár Tibor

    bővebben a cikk, forrás eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu

    Tovább

  • RECSK, LAHÓCA

    RECSK, LAHÓCA


    Réz, Arany, Ezüst (inaktív termelő) – az ország legnagyobb ismert ércelőfordulása.

    A Mátra északi oldalán, Recsk község nyugati peremén, a Lahóca hegyen, a tőle északra fekvő mátraderecskei Lejtakna és környezetük területén, a Parádi-Tarna északi oldalán ismert az ország egykori egyetlen rézérc bányája, illetve legnagyobb aranyérc előfordulása.

    Az aranyérc felszínen is elérhető feltárása (kovásodott andezit breccsa anyagban) az egykori, közelmúltban lebontott ércelőkészítő üzem északi oldalán futó üzemi út mellett van (47o55,56.82N – 20o05,14.82E).

    Kutatás történet

    A Lahóca rézércesedésének felfedezése 1850-ben, a később I. tömzsnek elnevezett felszíni kibuvásaihoz kapcsolódó termésréz dúsulások megtalálásához kapcsolódik. A lelőhely ezt követően évtizedeken keresztül kis volumenű bányászatnak adott otthont, amelynek első fellendülése az I. világháborút megelőző időszakban volt. 1926-ban vásárolta meg a magyar állam, és ettől kezdve folytonos volt a földalatti érctermelés erről a lelőhelyről.

    A bánya történetét Csiffáry (2009) dolgozta fel részletesen. A Lahóca mélység felé történő kutatása során fedezték fel az 1960-as évek elején a mélyszinti porfíros, majd szkarnos ércesedéseket, illetve a mátraderecskei lejtaknai érctesteket.

    Bányászat

    A Lahóca ércesedését földalatti bányaüzemben termelték. Az érctermelés időszaka 1850-től 1979-ig tartott, számos megszakítással, fellendülési időszakkal. Az éves érctermelés mennyisége a bezárás előtti évtizedben 50,000 tonna/év körüli volt. A lelőhelyről származó összes érctermelése a teljes élettartam alatt mintegy 3 millió tonna arany- és ezüst tartalmú rézérc volt, melyet a helyi ércdúsító műben koncentráltak, és külföldi színesfém kohókban kohósították.


    A Lahóca bánya 30. ponti fejtése 1979-ben

    Földtani környezet

    A Lahócát is magába foglaló nyírásos elmozdulást mutató szerkezeti zóna (Darnó öv) korai működése lehet az oka annak a gyors tengeri medence képződésnek, amely a Bükk hegységiekhez hasonló idősebb mezozoós karbonátos kőzetek alkotta szárazulaton alakult ki. A medence kialakulása a paleogén időszakban, 34.9±4.9 Ma időben kezdődött (felső eocén), és a koradatok szerint 25.6±2.5 Ma időben zárul (felső oligocén). A kialakuló süllyedékben tengeralatti andezit, dácit lávákat és tufákat felszínre hozó vulkanizmus működött, amelynek gyökérzónájában szubvulkáni helyzetben diorit és kvarcdiorit porfír intruziók térfoglalása és megszilárdulása zajlott.

    Érctípus

    Az ércesedés ásványtársulását elsőként Sztrókay (1940) írta le részletesen, a legutolsó részletes vizsgálatok Takács & Molnár (2011) kutatásai során folytak. Lahóca ércesedés fő ércásványa pirit, tetraedrit és enargit, melyek a kovásodott hidrotermális exploziós breccsa anyagában részben törmelékként, részben kötőanyagként jelennek meg. Jelentős arany tartalom kapcsolódik az enargithoz és pirithez, ezüst tartalom a tetraedrithez. Jelentős szerepe van az együttesben a telluridoknak, szulfosóknak.A korai értelmezések un. tömzskőzetként írták le a lahócai érctesteket, amelyet un. kékpala burok vesz körül. A területen 10 érctömzsöt tártak fel a bányászat során. A Lahóca arany ércesedése az un. HS (high sulphidation – nagy szulfid ásvány tartalmú) epitermális (alacsony kiválási hőmérsékletű) arany ércesedések közé sorolható. Ilyen ércesedések a hidrotermális átalakulási központok közeli környezetében, erősen savas kémhatású oldatokból, viszonylag 200-300 C fok hőmérsékletű vizes rendszerekből válnak ki. Az arany ércesedést rézérc ásványok és pirit tömeges kiválása előzte meg. Ezek létrejöttét a Lahóca vulkanizmusa során gőzrobbanás okozta összetöredezés és hirtelen nyomáscsökkenés váltotta ki (hidrotermális exploziós breccsák). Az ércesedések képződése egy andezit vulkán úgynevezett maar diatréma keletkezéséhez kapcsolódik, azaz vulkáni centrum beszakadásos szerkezetében, piroklasztit anyagban alakult ki (Molnár et al 2008). Képződési intervalluma radiometrikus koradatok alapján 34-27 M év közötti, azaz felső eocén- oligocén (Less et al 2008). A Lahócától mintegy 3 km-re lévő Parádfürdőn található ércesedés viszont már LS (low sulphidation – alacsony szulfid tartalmú érctipusokkal rokon. Mindkét érctipus eredete összekapcsolható a Lahóca – Lejtakna vonalától nyugatra, többszáz méter mélységben felfedezett porfíros rézércesedés keletkezésével.

    A recski ércelőkészítő üzem az 1970-es években

    Nemesfémércek

    A termelt rézércek számottevő arany és ezüst tartalma kezdettől ismert volt. 1918-ban az akkori tulajdonos Schmidt testvérek irányítása alatt végzett mintázások során fedezték fel a rézérc tartalmú breccsa és a fedőjébe nyomult szubvulkáni andezit határán kialakult dús aranyérces lencséket az un. kékpala kőzetekben, melyekben 100 g/t feletti arany koncentrációkat mutattak ki. Az 1960-as évek során végzett fúrásos érckutatások és bányabeli mintázások, illetve a rézércek ércelőkészítési, bérkohósitási eredményei alátámasztották a rézércek átlagos 2-3 g/t mértékű aranytartalmát. A Lahóca aranyérc kutatását az Enargit KFT végezte el 1993 és 1997 között. Ennek nyomán került sor az arany ércesedés első önálló ásványvagyon becslésére (Földessy 1997). Néhány további fúrást mélyített 2000-2001 között az akkori engedély tulajdonos St.Stephans Gold KFT. Jelenleg az egykori rézérc bánya rekultivációs munkái zajlanak.

    A Lahóca aranyérc 3D modellje a fúrásos kutatásokat követően, 1997 

    Ásványvagyon

    A Lahóca réz-arany ércesedésének utolsó vagyonbecslése a bezáráskor készült zárójelentés (Baksa et al 1979) alapján: A Lahóca később megkutatott aranyérc ásványvagyon becslése a 0,5 és 1,0 g/t Au kiemelési határokon számítva készült el . A 0,5 g/t kiemelési határ mellett a teljes vagyon ércmennyisége 34,6 millió tonna, fémmennyisége 50,7 tonna arany (1,6 millió uncia), 1,47 g/t Au átlagminõséggel. A becsült érces anyag mennyiségbõl a legnagyobb AU001 érctest 33 M tonnát (az összvagyon 94.5 %-a), a 60 db kis érctest 1,6 millió tonnát képvisel. 1,0 g/t kiemelési határ mellett az összvagyon ércmennyisége 14,9 millió tonna, fémmennyisége 31,6 tonna arany (1,0 millió uncia), 2,1 g/t Au átlagminõséggel. A becsült érc mennyiségbõl az A001 érctest 14,2 millió tonnát (az összvagyon 95,5 %-a), a többi 30 kisebb érctest 0,7 millió tonnát képvisel. (Földessy et al 1997).

    Forrás, a cikk eredeti helye: asvanykincs.hu

    Tovább

  • A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában

    A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában


    A honfoglalás idején Árpád egyik vezérének, Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott. Edömér unokája – Bene vitéz – lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek.

    A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között az Aba nemzetségbeli Csobánka comes építtette újjá és tette a család székhelyévé. Csobánka fia, János lakott benne fiaival, akik 1301-ben felosztották maguk között az épületeit.

    Megfakult iratból ismerjük Benevárt, amiben egy vaskos öregtornyot, mellette palotaszárnyat, kisebb gazdasági helyiségeket és a bejáratot védelmező másik tornyot említettek meg. A hosszúkás, ötszögletű kővárat még kettős szárazárok is védelmezte a támadók ostromától.

    A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.

    A 14. század elején urai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté (trencséni tartományúr) tartományúr hatalma előtt; a továbbiakban a Csobánka fiak őt támogatták fegyveres erejükkel. Az országot egyesítő Anjou Károly király győzelme után menekülniük kellett ősi fészkükből, melyet az uralkodó, Szécsényi Tamás főnemesnek adományozott.

    A továbbiakban ennek a főúri famíliának a tulajdonaként, a hozzá tartozó jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentős értéket képviselt, mivel a közeli Gyöngyös mezővárosa is hozzá tartozott.

    Pusztulása egyes feltételezések szerint a 15. század elején élt földesúr, Salgói Miklós báró viselt dolgai miatt következett be.

    A főnemest maga Luxemburgi Zsigmond király vonta kérdőre budai udvarában, fejére olvasva, hogy hamis pénzt veretett, és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János nagyúr feleségével, Hedvig hercegnővel. Mindezen bűnökért Miklós bárót az országból való száműzetésre, valamint teljes birtokelkobzásra ítélték.

    1424-ben így már Zsigmond királyé volt a vár, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. Bene várát valószínűleg a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként („locus castri in territorio possessionis Bene”), mint a Kanizsai család birtokát említik.

    A folyamatosan pusztuló vár maradványait az 1980-as években régészeti úton feltárták és kiegészítették.


    Irodalom
    Berki Zoltán – Habán Ildikó (szerk.) (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p. ISBN 9633525381

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!