VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Szívbetegek rehabilitációját is segítő tanösvényt avattak a Bükkben

    Szívbetegek rehabilitációját is segítő tanösvényt avattak a Bükkben


    Szív- és érrendszeri betegek, magas vérnyomással élők, valamint cukorbetegek rehabilitációját segítő tanösvényt avattak kedden a Miskolcon, a bükki Csanyik-völgyben, az Út az egészséghez program keretében.

    Az Európai Unióban évente 1,9 millió ember halálát okozzák kardiovaszkuláris betegségek. Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a kóros elhízás és ezen betegségek következményei felelősek a korai halálozások több mint feléért. Ezért hozták létre a budapesti Szent Ferenc Kórház szakemberei az Út az egészséghez programot, amelynek harmadik, egyben első vidéki tanösvényét adták át a Csanyik-völgyben.
     
    Olyan tanösvényt alakítottak ki, amellyel segítik az érintett betegek rehabilitációját, egészségi állapotának felmérését, valamint az egészségnevelést és a megelőzést - mondta Toldy-Schedel Emil, a kórház főigazgatója.
     

    Megjegyezte: az infarktuson átesett betegek halálozási aránya az első egy hétben ugyanolyan, mint Nyugat-Európában, ám hat hónap-egy év után már sokkal rosszabb, mégpedig azért, mert az egészségtudatosság csekély a magyar lakosság körében. A betegek nem vagy csak keveset mozognak, saját bevallásuk szerint azért, mert nincs egy biztos háttér, amely segítene nekik az elindulásban.
     
    A kórház ezt a hátteret szeretné megadni az Út az egészséghez programmal, országszerte 20-22 ilyen ösvényt szeretnének kialakítani - tette hozzá a főigazgató.
     
    Mester Viktória, a projektet támogató Sanofi gyógyszercég csanyiki gyáregységének vezetője azt mondta: ez a program az embert és az egészséget helyezi a középpontba, ez pedig egyezik a cég stratégiájával, ezért álltak a kezdeményezés mellé.
     

    Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester azt hangoztatta, hogy Miskolcnak csodálatos a természeti környezete, amely segítheti az egészség megőrzését, arra kell arra törekedni, hogy az emberek éljenek ezzel a lehetőséggel.
     
    Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat korábban létrehozta az egészségfejlesztési intézetet, amely a kisgyermekekkel, a szociális ellátással foglalkozókat kapcsolta egy rendszerbe, minden kisiskolás egy komplex szűrővizsgálaton esik át. Ezt a folyamatot egészítik ki az aktív korúakra és az időskorúakra, ezt szolgálja ez a tanösvény is.
     
    Sárhegyi Zoltán, a területet kezelő Északerdő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke úgy fogalmazott: örültek a kezdeményezésnek, az erdészet munkatársai számtalan munkaórát fektettek abba, hogy a tanösvény elkészüljön, kezdve a koncepció kidolgozásától a tervezésen keresztül a megvalósításig. A társaság pénzt is biztosított ehhez.
     
    A tanösvényen egy másfél kilométer hosszú, 55 méter szintkülönbségű rövid túrán és egy három kilométer hosszú, 120 méter szintkülönbségű hosszú túrán mehetnek végig a gyógyuló betegek.

    MTI Fotó: Vajda János

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Csodaszép túra az Egri vár másolatához(Pilis)

    Csodaszép túra az Egri vár másolatához(Pilis)


    Kiindulópont: Pilisborosjenő. Az egri vár másolata a Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában fekszik, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához.

    A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. Bár a vár nem igazi, a "várrom" mégis kellően felcsigázza a gyerekek érdeklődését.

    Az autót a Házi-réti-horgásztónál (brit katonai temetőnél) parkolhatjuk le. A várat elérve a túrát tovább folytathatjuk egy nagy kört leírva, ám számítsunk rá, hogy ha körbesétálunk, akkor 10 kilométer hosszan kell gyalogolnunk, ezért kisebb gyerekekkel érdemes már a várnál visszafordulni.


    Ha körtúra mellett döntünk, akkor a különleges hangulatot árasztó Teve-szikla izgalmas formációit, a kellemes Pilisborosjenői tanösvényt, Köves-bércet vehetjük közelebbről szemügyre, vagy a Balázs-lépcső homoklépcsőin ereszkedhetünk le.

    Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

    Tovább

  • Kikapcsolódásra hív, a festőien szép Ostoros-patak völgye

    Kikapcsolódásra hív, a festőien szép Ostoros-patak völgye


    A szabadidő eltöltésére jó alkalmat nyújt a festőien szép környezetben fekvő Ostorosi Tó is, mely évről-évre egyre több látogatót vonz nemcsak a község közvetlen környékéről, de a megye távolabbi pontjairól is.

    Tavasztól késő őszig lehet itt napozni, horgászni a tavon. Horgászat napkeltétől napnyugtáig.

    A településtől északra az Ostoros-patak völgyében található egy 30 hektár területű víztározó, melyet a 80-as években alakítottak ki a patak vizének felduzzasztásával.


    A rendszerváltáskor a terület a helyi tanács, valamint az Egyetértés szövetkezet tulajdonában volt. A szövetkezet a maga tulajdonrészét 2002-ben árverésre bocsátotta – a zártkörű liciten az eredetileg megállapított 14.3 millió forintos vételár jóval magasabbra kúszott, így az árat sokalló önkormányzat helyett egy egyéni vállalkozó lett a tulajdonos, áfával együtt számítva 75 millió forintért.


    A víztározó jelenlegi bérlője megszüntette a korábbi fürdőzési lehetőséget és a horgászok paradicsomává alakította a tavat. Új parkolót alakítottak ki, valamint stégeket hoztak létre a horgászok számára.

    Forrás: szeporszag.hu, wikipedia.org

    Tovább

  • Pünkösd szombatján Egerszalók ismét izgalmas gasztrotúra helyszínévé változott

    Pünkösd szombatján Egerszalók ismét izgalmas gasztrotúra helyszínévé változott


    Idén is megrendezték a hagyományos Pünkösdi Tor-Túrát.

    A Pünkösdi Tor-Túra a szervezők ígérete szerint persze nem jelentett nehéz, megterhelő túrázást. Nem szólt ez a turisztikai program másról, mint a vendégházak és pincék közötti sétálásról, finom szabadtűzön, kemencében sült finomságok kóstolásáról.


    Szombatin tizenkét helyszínen főznek a háziak mindenféle húsos ételt. Hozzá házi süteményt sütöttek és helyi borokat kínálnak.

    Fotó: Márkus Attila

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Szombaton nyolcadik alkalommal rendezték meg a térségi Civil Expót

    Szombaton nyolcadik alkalommal rendezték meg a térségi Civil Expót


    A rendezvénynek, történetében először a szihalmi Magyar-Tár-Ház adott otthont. Több mint félszáz kiállító és húsz fellépő várta az érdeklődőket.

    A térségi eseményen, a VIII. Civil Expón ismét találkozhattak a civil, az önkormányzati és a vállalkozói szféra képviselői. 

    Nyolc esztendeje azért hívta életre a Kis Bocs Baba-Mama Közhasznú Egyesület az expót, mert úgy gondolták szüksége van az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szférának arra, hogy megismerje, segítse a másik munkáját. Ezt a célt pedig az egyesület elnöke szerint nyolc év alatt beváltotta a rendezvény.

    Galyasné Dósa Katalin a Heolnak azt mondta, hogy szombaton voltak azért izgalmak. A rendezvény kezdetekor kétszer is esett az eső, kis szünetet is kellett tartani, de egyetlen kiállító sem pakolt össze, nem maradt el fellépés egy sem.

    A rövid kis zuhé idejére a fedett tárház adott menedéket a gyerekeknek. Ám ha huzamosabban esett volna, a tárház belső része is alkalmas lett volna a rendezvény megtartására.

    Az új helyszín nem okozott törést. Konkrét pozitív visszajelzések sora bizonyítja, hogy a résztvevők és kiállítók egyaránt elégedettek voltak. Legtöbbször a szervezők figyelmességét dicsérték a résztvevők – mondta az elnök asszony.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Kisnánai Való Világ: kell a józan paraszti ész a városi gyerekeknek

    Kisnánai Való Világ: kell a józan paraszti ész a városi gyerekeknek


    Jó dolog az, ha a (nagy)városi tinik sem lilának képzelik a tehenet és fán termőnek a burgonyát.

    A kisnánai várral szemközt, az út másik oldalán csodás állatvilág, romantikus szálláshely és a birtok gazdasszonya várja a látogatókat.

    Tari Tünde, a Bari tanya gazdája nem titkolja életkorát: 45 éves. Tősgyökeres kisnánai, bár eddigi élete során Budapesten és Stockholmban is élt rövidebb-hosszabb ideig. Szíve visszahúzta szűkebb pátriájába, ahol a vidéki élet szépségei mellett tette le voksát. Az út göröngyös volt, de leküzdötte az akadályokat, s ma már – még ha éjt nappallá téve dolgozik is – élvezi a munka minden percét. Bari Tanyán, ebben az idilli környezetben beszélgettünk sok-sok állat „társaságában”.

    Fotó: Facebook/Bari tanya

    Nekem már az is meglepő volt, hogy csengő helyett egy kis kolomppal kellett a bejárat előtt jelezni érkezésemet. Ez is Bari Tanya imázsa?

    Nem imázs ez, csupán tartozék. Ebben a csendben meghallja az ember, ha kopogtatnak, illetve kolompolnak a bejáratnál.

    Miért tért vissza a szülőföldre, amikor beleszippanthatott a nyugodt életet, talán jobb életkörülményeket kínáló Stockholm levegőjébe is?

    Mert a szívem visszahúzott Kisnánára. Akkor még nem gondoltam, hogy falusi vendéglátóhelyet hozok létre és állatokat tartok majd ebben a csodálatos faluban, ám mivel a gazdálkodás, az emberekkel való kapcsolattartás a szülői házból „maradt rám”, akár természetesnek is mondható.

    Vaskor István

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: Sokszínű Vidék

    Tovább

  • Bekölce régi magyar település, amely hol Borsod, hol Heves vármegyéhez tartozott

    Bekölce régi magyar település, amely hol Borsod, hol Heves vármegyéhez tartozott

    Eredetileg a hevesi várszerkezet tartozéka volt. Első írásos említése egy 1300 körüli oklevélben történik Bukolche néven. Nevét tulajdonosáról, a Bekölczey családról kapta.

    1484-ig Bekölce a Bekölczey család birtoka volt, majd a család kihaltával Mátyás király az itteni birtokot a Czoborszentmihályi Czoboroknak és a Farnosiaknak adományozta.

    1492-ben Borsod vármegyéhez tartozott, az 1546 évi adóösszeírás már Heves vármegye helységei között sorolta fel, ekkor 6 portája volt.

    1589-1590 között, Rákóczi Zsigmond egri kapitány számadásai szerint az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Az 1635-ben 1 3/4, 1647-ben 2, 1675-ben 3/4, 1686-ban 1/2 portát írtak itt össze. Az évszázadok során többször is kihalt, legutoljára az 1688-as dézsmalajstrom jelezte elpusztult faluként.

    1693-ban Heflany György, Kacsondy Péter, György és Sándor, később a Szentmiklóssynak birtokában volt.

    Fotók: Neményi Márton
    1777-ből való a községi pecsét.

    A 19. század első felében Draskóczy Sámuel birtoka volt, kinek révén a Lipthayak voltak itt birtokosok.

    1910-ben 836 magyar lakosa volt, melyből 835 római katolikus, 1 izraelita volt.

    A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

    Fekvése

    A szomszédos településektől, Borsodnádasdtól 7 kilométerre, Egercsehitől 3 kilométerre, Mikófalvától 5 kilométerre, Szentdomonkostól 9 kilométerre helyezkedik el, a Bekölcei-patak mentén, a Heves–Borsodi-dombság délkeleti határán, a Bükk-vidék területén. A járási központ, Bélapátfalva 8 kilométerre található, míg a megyeszékhely, Eger 26 kilométerre.

    Nevezetességei

    katolikus temploma Kisboldogasszony tiszteletére felszentelve. A jelenlegi templomot 1836 és 1840 között építették a romba dőlt régi helyén.
    Világháborús emlékmű

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Recski Búzás-völgyi Horgásztó

    Recski Búzás-völgyi Horgásztó


    A Búzásvölgyi-víztározót a közeli hegyekben eredő patak táplálja, lefolyása a Kürti-patakon keresztül a közelben elfolyó Tarnába vezet.

    Gyönyörű fekvésű, jól telepített horgászhely számtalan beállóval, tagolt parttal, változó fenékviszonyokkal. 


    A felső árkategóriájú napijegyre sok hal elvihető (5 kg nemeshal + 10 kg egyéb), többnapos horgászatra ideális terep. A környéken számtalan természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet is található.


    A szomszédos Mátraderecskén gyógyfürdő, Parádon palócház és kocsimúzeum várja az odalátogatókat. 

    Fotó: Zakkar Sándor

    Tovább

  • Tikkasztó melegben tökéletes: keressünk vízpartot a hegyekben

    Tikkasztó melegben tökéletes: keressünk vízpartot a hegyekben

    Hazánkban közel négyezer kisebb, nagyobb tó van. Közöttük bőven akad, amely hegyek között, erdők ölelésében bújik meg.

    Strandolásra nem mindenütt van lehetőség, de egy kis lábfürdő is felfrissít a melegben /
    Fotó: Shutterstock

    A tikkasztó melegben nem is találhatnánk jobb úti célt, ha egy kis hűsölésre vágyunk. Hogy miért? A kérdésre dr. Pintér Ferenc meteo­gyógyász, a Meteo Klinika igazgatója válaszolt: – A mostani rendkívüli melegben érdemes minél magasabb hegyekre kirándulni, különösen a viszonylag hűvösebb Északi-középhegység ajánlott, például a Mátra, a Bükk, a Zemplén. A hőmérséklet ugyanis általában 100 méter magasságonként körülbelül 1 Celsius-fokkal csökken, tehát a Kékesen már 8-10 fokkal is hűvösebb lehet, mint az Alföldön. Fontos, hogy ne a ritkás növényzetű sziklás részeket, hanem a sűrű erdővel borított árnyékos túraútvonalakat válasszuk, vagy azokat, amelyek mély, árnyékos völgyekben, patakok mentén, tavak körül futnak." Utóbbihoz adunk néhány ötletet.

    Eláruljuk, hová érdemes menekülni hét végén a tikkasztó hőség elől /Grafika: Séra Tamás

    Lak-völgy

    Bélapátfalván az erdőkkel körülvett, békés Lak-völgyi tó mellett hűsölhetünk. Mára a környék igazi szabadidő-paradicsom lett. A fák közötti rétek kiválóan alkalmasak sportolásra, játékra, a környéken kisebb kirándulásokat is tehetünk, s nemcsak bakancsos turista módjára, de kerékpáron is. Tiszta vízért elsétálhatunk a Lóczi-forráshoz, szalonnasütéshez, bográcsozáshoz kiépített tűzhelyeket találunk. A tó jó választás azoknak is, akik horgászszerencséjüket szeretnék kipróbálni.

    Bővebb információ: www.utazzitthon.hu

    Lak-völgy

    Sástó

    Mátrafüredtől északra találjuk az ország legmagasabban (tengerszint felett 507 m) fekvő tavát, ami néhány évtizeddel ezelőtt még főként a horgászok körében volt népszerű, mára azonban mindenki számára kellemes kikapcsolódást nyújtó szabadidőparkká alakult. A csónakázásra is lehetőséget adó, szigetekkel, fahidakkal tarkított tó mellett tűzrakóhelyek, étterem is várja a kirándulókat. A helyi kempingben több típusú szálláshely (hotel, motel, faház, sátorhely) is igénybe vehető. Árnyas ösvényen, könnyű sétával bejárhatjuk a másfél kilométeres Béka tanösvényt, vagy hosszabb túrákra indulhatunk például Mátrafüredre, Mátraházára vagy akár a Kékesre. A tó melleti 53 méter magas kilátóból jó idő esetén a Budai hegyekig elláthatunk.

    Bővebb információ: www.gyongyos-matra.hu

    Sástó

    Felsőtárkány

    A Szikla-forrás Felsőtárkány északi végénél bukkan a felszínre, vizét a XVIII. században duzzasztották tóvá. Környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely, remek játszótérrel, pihenő- és tűzrakóhelyekkel, büfékkel. Ha kirándulni támad kedvünk, három tanösvény közül is választhatunk, és itt van a Bükki Nemzeti Park Nyugati kapu látogatóközpontja, ahol állandó kiállítás is várja a látogatókat. A pecásoknak is jó szívvel ajánlható tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút is, amelynek vonalán egy vadasparkot is találunk. Mindezek mellett most hét végén különösen érdemes ellátogatni a településre, hiszen ma és holnap tartják a már hagyományos rétesnapokat.

    Bővebb információ: felsotarkany.hu

    Felsőtárkány

    Nagytevel

    A Bakony lábánál fekvő víztározó határeset: bár nem fent a hegyekben, de erdőkkel körülvéve terül el a Pápai síkság és a Bakonyalja találkozásánál. A gyönyörű környezet kellemes kikapcsolódást nyújt, akár pihenni, akár strandolni vagy kirándulni vágyunk. Felkereshetjük a felújított Ida-forrást, kellemes sétákat tehetünk a vadregényes Bakonyban, a település legmagasabb pontjáról pedig a Kisalföldre, a Somlóra, a kőszegi hegyvonulatra, valamint a tóra nyíló látványban gyönyörködhetünk.

    Bővebb információ: www.nagytevel.hu

    Nagytevel

    Forrás és a cikk eredeti helye: Blikk.hu

    Tovább

  • Járjuk körbe Szilvásváradot! – Mutatjuk, mit nem szabad kihagyni!

    Járjuk körbe Szilvásváradot! – Mutatjuk, mit nem szabad kihagyni!

    A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a Gloriett-tisztás vagy a Nagy-tó: ezeket a gyönyörű helyeket mindenképpen látnunk kell, ha ellátogatunk Szilvásváradra, amely Heves megyében, az Északi-Bükk területén található.

    Túrázzunk egyet a Szalajka-patak mentén, ha elfáradtunk, üljünk fel a kisvonatra /Fotó: www.szilvasvarad.hu

    Összeállításunkból kiderül, hogy mi minden vár ránk ezen a népszerű üdülőhelyen.

    Szalajka-völgy

    Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A Szalajka-völgy elején, - az Egri út elágazásnál a zöld Δ jelzést követve, utunk a Szalajka-patak kanyargós, égerfákkal szegélyezett medre mellett halad. Ha elhagyjuk a Tótfalusi-völgy torkolatát és a vadasparkot, akkor nem sokára keresztezzük a kisvasút vonalát. Ezután, a baloldalon a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum található.

    A völgyön továbbsétálva balra egy székelykapu alatt áll a 2002-ben felállított, “Kárpátok őre”. A fából faragott szobor a Nagy-tó irányába néz, amit, ha megkerülünk, akkor a pisztrángnevelőhöz érkezünk, a tóval szemben pedig a Szikla-forrásban gyönyörködhetünk.

    A forrás után a patak esése egyre meredekebb lesz. Kisebb zúgók mellett érjük el a Horotna-völgy torkolatát, ahol a Szabadtéri Erdei Múzeum található. Ha tovább haladunk, akkor megcsodálhatjuk a völgy legszebb látnivalóját, a Fátyol-vízesést. A vízesés mellett felkapaszkodva az emelkedőn a Gloriett-tisztásra érünk, amelyen egykor a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és a gloriett állt. Ide érkezik Szilvásváradról a kisvonat, amellyel akár vissza is utazhatunk.

    Kisvasút

    /Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A Szalajka-völgyben működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km-es szakasza. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli – vasúti pályája. Útvonalunk megválasztásakor, célszerű az egyik irányban vonattal, visszafelé pedig gyalog végignézni a völgyet.

    Őserdő

    /Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A bükk-vidéki őserdő az Istállós-kő és a Tar-kő között, a Virágos-sár oldalában helyezkedik el. Itt a 45–50 méter magas, 180–200 éves bükkóriások „állva halnak meg”. Az őserdő nyugati széle mellett még kivehető a hajdani kisvasút helye.

    Millenniumi kilátó

    Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, és a 13 hegyvidéki falu. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak. A kilátó megközelíthető gyalogosan a Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, gépkocsival pedig a Bükk-fennsík felé vezető úton, a Kalapati (Millenniumi) Kilátótó parkolójától, mindössze kétszáz méteres sétaúton.

    A kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m

    A terasz magassága: 20 m

    Református kerektemplom

    Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A templom története körül rengeteg legenda kering, azt azonban sokan tudni vélik, hogy 1832-ben lebontották az akkori rossz állapotban lévő épületet.

    1837-ben kezdték meg az új templom építését, ugyanazon a helyen, Keglevich Miklós gróf segítségével, amely három év alatt épült fel. A templom érdekessége, hogy a gróf katolikus vallású volt, és a mende-mondák szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta. Azonban az egri Pyrker érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adományozta. Az építésben való segítségét egy feltételhez kötötte: a templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”. Ez még ma is olvasható az épületen.

    Forrás a cikk eredeti helye: Blikk.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!