VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • ARLÓI TÓ Napfelkelte ősszel amikor a köd felszáll

    ARLÓI TÓ Napfelkelte ősszel amikor a köd felszáll


    Az Arlói-tó és környéke Észak-Magyarország egyik turisztikai gyöngyszeme, maga a tó suvadással keletkezett, a hegy egyik felének leszakadása folytán.

    Rendkívül fotogén táj, az év minden szakában kitűnően fotózható.

     A film késő ősszel készült, amikor a felkelő nap sugarai fokozatosan megvilágítják a tájat ,melyet a víz színén úszó vízpára még sejtelmessé tesz. Az arlói suvadás tetejéről fantasztikus panoráma tárul a szemünk elé.



    Készítette: Pintér István ! youtube

    Tovább

  • XXI. Országos Falusi, IX. Kárpát-medencei színjátszó találkozó Adácson

    XXI. Országos Falusi, IX. Kárpát-medencei színjátszó találkozó Adácson


    Telt házzal játszottak a településen a hét végén az amatőr színjátszók a XXI. Országos Falusi és egyben a IX. Kárpát-medencei színjátszó találkozón a Zéta Kulturális Egyesület szervezésében.

    Kacagásból, sírásból és tapsviharból sem volt hiány a kétnapos rendezvényen.

    A fellépők nem csak a környékről, továbbá Felvidékről és az ország távolabbi pontjáról érkeztek – jegyezte meg Szekeres János. A művelődési ház igazgatója elárulta: a tervezett tizenegy helyett, tizennégy produkciót láthatott a közönség.

    Fotó: Czímer Tamás

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Nagy üstökben főtt a kétféle toroskáposzta a sarudi disznótoroson

    Nagy üstökben főtt a kétféle toroskáposzta a sarudi disznótoroson


    Már korán reggel – ahogy az egy disznóvágáson lenni szokott – kint voltak a talpraesett férfiak, hogy hagyományos módon előkészítsék az állatokat.

    Ehhez a munkához azért jó magyar pálinka is dukál, enélkül nem nagyon megy. Négy, egyenként nagyjából száznegyven kilós sertést vágtak a ­Sarudi Disznótoroson, amit a település határában lévő farmon tartottak.

    Szakember is ­segítette a folyamatot Bakos Gábor hentes személyében, akinek hála, gyorsan ment a munka oroszlán része. 

    Később is fáradhatatlanul kivette részét a feladatokból, s láthattuk, kezében van a szakma. Az asszonyok is korán keltek, hisz’ tennivaló akadt bőven. Hozzá is láttak a munkának, hogy a finomabbnál finomabb sertésételek elkészüljenek addigra, mire jön a vendégsereg, ugyanis rengetegen érkeztek a rendezvényre.

    Legelőször mindig a sült, hagymás vér készül. Erről általában megoszlanak a vélemények, ki szereti, ki nem. 

    Egy biztos, Sarudon szépen fogyott. Disznóvágáskor itt persze nem áll meg az ételek sora, s a lényeg épp az, hogy a lehető legjobban hasznosítsák a sertést. Annyi minden készült, hogy a terített asztalokon roskadásig voltak a különféle disznóságok, lehetett válogatni. Nem elfelejtve, desszert is volt bőven, amit a helybeliek otthon készítettek, s az igazán jó házi süteményeknek bizony nincs párja.

     Fotó: Berecz Renáta

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:heol.hu

    Tovább

  • Megtréfált az időjárás mert nem erre számítottunk :)

    Megtréfált az időjárás mert nem erre számítottunk :)


    A hétvégén leesett az első jelentősebb hó.

    Nem is késlekedett az MTI fotóriportere: Komka Péter vasárnap késő délutáni, kora esti felvételei Mátraszentimrén, Galyatetőn és az ország csúcsán, Kékestetőn készültek, nem mellesleg pedig gyönyörűek.







    Fotók: MTI/Komka Péter

    Tovább

  • Bekölce régi magyar település, amely hol Borsod, hol Heves vármegyéhez tartozott

    Bekölce régi magyar település, amely hol Borsod, hol Heves vármegyéhez tartozott

    Eredetileg a hevesi várszerkezet tartozéka volt. Első írásos említése egy 1300 körüli oklevélben történik Bukolche néven. Nevét tulajdonosáról, a Bekölczey családról kapta.

    1484-ig Bekölce a Bekölczey család birtoka volt, majd a család kihaltával Mátyás király az itteni birtokot a Czoborszentmihályi Czoboroknak és a Farnosiaknak adományozta.

    1492-ben Borsod vármegyéhez tartozott, az 1546 évi adóösszeírás már Heves vármegye helységei között sorolta fel, ekkor 6 portája volt.

    1589-1590 között, Rákóczi Zsigmond egri kapitány számadásai szerint az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Az 1635-ben 1 3/4, 1647-ben 2, 1675-ben 3/4, 1686-ban 1/2 portát írtak itt össze. Az évszázadok során többször is kihalt, legutoljára az 1688-as dézsmalajstrom jelezte elpusztult faluként.

    1693-ban Heflany György, Kacsondy Péter, György és Sándor, később a Szentmiklóssynak birtokában volt.

    Fotók: Neményi Márton
    1777-ből való a községi pecsét.

    A 19. század első felében Draskóczy Sámuel birtoka volt, kinek révén a Lipthayak voltak itt birtokosok.

    1910-ben 836 magyar lakosa volt, melyből 835 római katolikus, 1 izraelita volt.

    A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

    Fekvése

    A szomszédos településektől, Borsodnádasdtól 7 kilométerre, Egercsehitől 3 kilométerre, Mikófalvától 5 kilométerre, Szentdomonkostól 9 kilométerre helyezkedik el, a Bekölcei-patak mentén, a Heves–Borsodi-dombság délkeleti határán, a Bükk-vidék területén. A járási központ, Bélapátfalva 8 kilométerre található, míg a megyeszékhely, Eger 26 kilométerre.

    Nevezetességei

    katolikus temploma Kisboldogasszony tiszteletére felszentelve. A jelenlegi templomot 1836 és 1840 között építették a romba dőlt régi helyén.
    Világháborús emlékmű

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • A kaptárköveket óvják a Bükkben

    A kaptárköveket óvják a Bükkben


    A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton.

    Tájékoztatásuk szerint kaptárkövek több bükki településen láthatók, leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolyán és a bükkaljai kultúra részeként a hungarikumok listájára is felkerültek.
     
    A BNP közlése szerint programot indítottak azért, hogy a kaptárköveket, fülkéket minél jobban megközelíthessék a turisták, az erdőt járók.
       
    Bemutatták a látványterveket is 

    A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb, 38 Eger környékén, a Bükkalján található.
     
    A 2018 végéig tartó projekt keretében 21 helyszínen végeznek el különböző állagmegóvó munkákat a park szakemberei.
     
    A kaptárkövek védetté nyilvánításáról 2014 októberében döntött a kormány.

    borítókép - bnpi.hu

    Forrás: MTI

    Tovább

  • 7 föld alatti csoda Magyarországon (fotók)

    7 föld alatti csoda Magyarországon (fotók)


    Cseppkőbarlang, föld alatti csónakázótó, második világháborús kórház, város méretű borospince is megbújik a föld alatt.

    Magyarországon számos természetes és mesterséges föld alatti képződmény, építmény található, melyek messze földön híresek. Az itt feltörő vagy föld alá bukó vizek csodás barlangokat alakítottak ki, a különféle munkálatok során képződött pincerendszerek pedig néhol egész várost hoztak létre. A legizgalmasabbak közül válogattunk nektek.


    Aggteleki barlangrendszer

    A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt.

    Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket láthattok.

    A Baradla-barlangot fantasztikus cseppkövei tették ismertté. A csepegő vizek mésztartalma kicsapódott, így keletkeztek a változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások. A cseppkövek viszonylag „fiatalok”. A szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon 60-120 ezer évesek, míg a jósvafői részen 100 és 67 ezer év között változik a koruk.

    Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

    Infó: anp.hu




    Város a város alatt

    Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.

    Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.

    2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.

    A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.

    Infó: varosavarosalatt.hu



    Tapolcai tavasbarlang

    A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben. Tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

    A tavasbarlang két úton kapja a vízutánpótlást. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg (10 °C-os) karsztvizek érkeznek. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen a 30 °C-nál melegebb termálvíz, ami a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből tör fel.

    Az összekeveredett 20 °C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban bukkannak elő. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.

    A tavasbarlang egyik legnevezetesebb lakója a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyiek csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.

    Infó: tavasbarlang.hu



    Sziklakórház

    A Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található. A több, mint 2300 m²-es létesítményt a második világháború alatt és 1956-ban is használták. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel titkos objektum, „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára.

    Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. De megnézhetitek a polgári védelem eszközeit és felszereléseit is.

    Infó: sziklakorhaz.eu




    Szemlő-hegyi-barlang, Budapest

    A barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja, a II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A barlang járatainak hossza 2230 m, a túraútvonal 250 m.

    Az 1980-as években kezdték el elemezni, hogy az itteni levegő alkalmas-e barlangterápiás kezelésekre. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül jó légzőszervi betegségek, főleg bronchitises és asztmás megbetegedések gyógyítására. Igen tiszta és pormentes a levegője. A relatív páratartalom közel 100%, a levegő portartalma pedig töredéke a kintinek. Kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti levegőállapot, vagyis igen gyorsan regenerálódik. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

    A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

    Infó: szemlo-hegyi-barlang.hu




    Csodabogyós-barlang, Balatonederics

    Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

    A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák vannak benne. Egyes szakaszokon, például a Függőkert, Meseország részen sok és változatos képződményt, cseppköveket láthattok.

    Méretei, látványos formái és viszonylag könnyen járható terepe miatt „tanbarlangnak" is kiváló, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására remek lehetőséget nyújt.

    Infó: csodabogyos.hu



    Molnár János-barlang

    A Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében, a József-hegy alatt található. Ez Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

    1982 óta fokozottan védett természeti képződmény lett, akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

    Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja.

    Az öt nagyrózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. Az itt fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.



    Söptei Zsuzsanna

    a cikk eredeti helye - szeretlekmagyarorszag.hu

    Tovább

  • A ködös Bükk csodája

    A ködös Bükk csodája


    A november és a december a magasabb hegységeinkben már gyakran hoz hosszan tartó ködös időszakokat, nincs ez másként a Bükkben sem

    Papdi Balázs képriportja - Papdi Balázs fotó / facebook


    A fotók mindegyike a Bükki Nemzeti Park területén készült, Répáshuta, Bükkszentkereszt és Miskolc-Lillafüred környékén.


    A kirándulási lehetőségek közül egy könnyen teljesíthető, mégis különleges szépségekkel kecsegtető túrát ajánlunk, ha Ti is szeretnétek megtapasztalni ezeket a természeti látványosságokat.


    Papdi Balázs képriportja - Papdi Balázs fotó / facebook

    A túra kiindulópontjának a Bükk közepén található kicsiny Répáshuta falucskát javasoljuk, amely Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése, teljesen körbezárva erdőkkel. 


    A falut nyugat felé elhagyó zöld négyzet, majd a sima zöld, legvégül pedig a zöld háromszög turistajelzéseken haladva egy bő 6 kilométeres túrával érhetitek el a Három-kő nevű 904 m magas hegycsúcsot.

    Ez a Bükk-hegység egyik legszebb kilátóhelye, feltéve ha nincs akkora köd, mint mikor fotósunk ott járt. A túra utolsó harmadán a zöld háromszög jelzés egy keskeny ösvényen vezet egy nagyon szép, erdőgazdálkodástól szinte teljesen mentes bükkerdőben, ahol a fotók jelentős része is készült.


    Papdi Balázs képriportja - Papdi Balázs fotó / facebook




    Tovább

  • Éjszaka egy időre lezárták a 3-as főútvonalat Hatvannál

    Éjszaka egy időre lezárták a 3-as főútvonalat Hatvannál

    Budapest, Pest és Heves megyén át: Nem okozott különösebb forgalmi fennakadást a nagyméretű közúti szállítmány


    Az  idei év sem múlt el a Bau-Trans Kft. számára hogy újabb, hazai viszonylatban is látványos, speciális közúti szállítás lebonyolítása nélkül.


    A projekt két ütemben valósult meg. Az első ütem 2017.11.13-15, a második ütem 2017.11.16-18.  Mindkét alkalommal 3-3 tartályt szállítottak a budapesti FOKA kikötőből  Gyöngyöshalászra, az éjszakai órákban 22 és 06 óra között.  A konvoj két éjszaka alatt tett meg kb. 100 km-t és érte el a célállomást, a gyöngyöshalászi SIAD építkezés területét. A különleges, nagy logisztikai hátteret biztosító műveletben, két Titan és egy Mercedes különleges szállítókamion vett részt. Naponta több mint 70 ember és tucatnyi speciális gépjármű biztosította az útvonalat, hogy gördülékeny legyen a haladás.


     A szerelvények méreti:
    hosszúság: 42 m
    szélesség: 4,8 m
    magasság: 5,6 m
    súly: a legnehezebb 183 tonna

    A szállítmány csak az éjszakai órákban haladhatott a gondosan megtervezett és engedélyeztetett útvonalon. A nappalokat a tartályokkal megrakott autók az előre kijelölt bagi Petőfi forrás parkolóban töltötték. A rendőrség által biztosított útvonal, melyen a konvoj három szerelvénnyel és a kísérőautókkal haladt, több hónapos tervező és előkészítő munka eredménye.


    Az M3 autópályára nem lehetett felhajtani a konvojjal, így kisebb, alsóbbrendű utakat kellett választani. Több szakasz statikai vizsgálatok után lett kijelölve, 1 híd alá lett támasztva, sok helyen táblákat egyéb műtárgyakat kellett elbontatni, útmenti fákat gallyaztatni, elektromos és távközlési vezetékeket bontatni és megemeltetni. A konvoj az utolsó szállítmányával, szombaton a hajnali órákban érkezett meg a gyöngyöshalászi célállomásra.


















    kép és szöveg: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Lilába borult Hatvan Városházája is

    Lilába borult Hatvan Városházája is


    November 17-én ünnepeljük a koraszülöttek világnapját, melyet a Koraszülöttekért Országos Egyesület 2012 óta szervez. Heves megyében Hatvan város is csatlakozott a kampányhoz, melynek jelmondata: „Színezzük lilára az országot!” Ennek keretében a nap tiszteletére, lilába borult a Városháza.









    H. Szabó Sándor felvétele

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!