VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Hagyományos ételek, népi Íz-őrzőnap Kisnánán

    Hagyományos ételek, népi Íz-őrzőnap Kisnánán


    Igazi hagyományos népi ételeket ízlelhettek meg mindazok, akik szombaton Kisnánára látogattak.

    A vendégek sztrapacskát, puliszkát, krumplis pogácsát kóstolhattak, természetesen hagyományos recept alapján. A rendezvény helyszíne idén is a vár volt.

    Fotók: Czímer Tamás

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • ZAKATOLÁS A BÜKK ORSZÁGÚTJÁN

    ZAKATOLÁS A BÜKK ORSZÁGÚTJÁN

    Az Eger–Szilvásvárad-vasútvonal kanyargós pályáján utazva a vidék szinte valamennyi látnivalója elsuhan az ablak előtt. Hazánk egyik leglátványosabb vasútvonala a megyeszékhely központjától a Bükk-fennsík tövébe repít.


    Eger vasútállomásáról indulva megszokott vasúti kellékek kerülnek a szem elé. Foltokban megmaradt macskakővel, lassan lecsukódó szakállas sorompóval és vonatot menesztő forgalmistával máshol is találkozhatunk, kis idő után azonban előjönnek a csak itt jellemző kisebb meglepetések, kitartó nézelődés után pedig a nagyobbak is. Eger városának panorámája, majd a vár belsejében haladó pályaszakasz csak a kezdet: a városból kiérve mintha már nem csak térben, de időben is lassan növekedésnek indulna a távolság a parkolóhoz képest. Az almári kiskertek után az erdő mélyén kanyarogva, a völgy alján futó patakkal itt-ott helyet cserélve halad a vonat.

    Szarvaskő határában

    A szűk völgyből kiérve már alig látni aszfaltot vagy emeletes házakat, a táj képét a mezők fölé magasodó Bél-kő sziklás csúcsa uralja. Az utolsó emelkedő végén, a vízválasztó után, már a szilvásváradi Szalajka-völgy fölött járunk. Az itteni megállóban a vonat gyakorlatilag kiürül, az utasok nagy része innen éri el legkönnyebben a népszerű úti célokat. Az utolsó, már szinte sétatempóban megtett méterek után a motorkocsi Szilvásvárad állomáson végre hosszabb időre megpihenhet. Bár a sínek még folytatódnak, 2009 óta már nem megy tovább vonat Putnok felé, a pálya távolabbi kilométereit kezdi visszafoglalni a természet. Pedig a legyőzése száztíz éve még igazi szenzáció volt…

    Közel a Bükk-fennsík

    A természet és a gőz csatája

    Amikor a vasútépítés 1872-ben elérte Egert, az új, szélsebes közlekedési eszköznek mindenki a csodájára járt. Noha a legkedvezőbb az lett volna, ha a Budapest–Miskolc-fővonalról nemcsak egy kiágazás vezet ide, hanem eleve erre épül meg a pálya, a várost körülvevő hegyeket sajnos nem lehetett arrébb tenni. Akkor még kevesen gondolták, hogy a vonatot húzó pöfékelő gépsárkány harminc év múltán már erre is képes lesz. A Szilvásvárad, Uppony és Bélapátfalva közti területeket 1900-ban a cseh lovagból lett erdőbirtokos, Wessely Károly vásárolta meg, aki Serényi László putnoki gróf segítségével 1906-banhozzálátott egy jól szervezett vasúthálózat kiépítéséhez, amely főleg keskeny nyomközű vasutakból és néhány távolabbi bányából induló kötélpályából állt; a gerincét egy Eger és Putnok közé tervezett normál nyomtávolságú vasútvonal adja. A helyi teherforgalom mellett az észak–déli irányú vonalvezetés a Felvidéket és az Alföldet összekötő új szállítási útvonalat is jelentett, aminek köszönhetően Eger végre kitörhetett a vasúti zsákutcából észak felé.

    Panoráma az egri vár keleti bástyájából

    A nehéz, hegyi terepen vezető pálya a táv nagy részén töltésen vagy bevágásban haladt, az építéséhez pedig a fáradságos kézi munka helyett – Magyarországon először – színre léptek a nagy méretű földmunkagépek. A vasútépítést „kísérő”, gőzgéppel hajtott minierőmű elektromos árammal látta el a fúrógépeket, amelyek percek alatt elkészítették a sziklák robbantásához szükséges lyukakat, a világításnak köszönhetően pedig a munka éjszaka is folytatódhatott. A sziklákon túl pedig átvette a munkát az amerikai tervek alapján épült elektromos fejkotró, a modern árokásó gépek elődje. A mindössze 37 lóerős gép egy százfős kubikosbrigád munkáját váltotta ki, alig másfél év alatt kialakítva a 70 kilométeres vonal földműveit.

    Az utolsó kilométer Szilvásvárad állomás előtt

    A vasutat 1908. szeptember 12-én adták át, és hamarosan elérte teljes kapacitását. Nem csupán a királdi és az egercsehi bányák szene, a nagyvisnyói és szilvásváradi kisvasutakról átrakott faanyag volt az egyetlen rakomány. A vasút menti falvak határában lévő kis bányákból, fűrészüzemekből és gazdaságokból mészkő, pala, különböző mértékben feldolgozott faáru, mezőgazdasági termények és élő állatok érkeztek az állomási rakodókhoz. A kezdeti időkre jellemző „vegyes vonatok” a teherszállítás igényeihez alkalmazkodó menetrenddel közlekedtek, a végükre kapcsolt személykocsik utasai néha órákig is vártak egy-egy állomáson, amíg az ottani áruk a vonatba kerültek. A század elején persze még így is jobban megérte vasúti mellékvonalon utazni, mint a közeli erdőszélen kanyargó szekérúton sétatempónál alig gyorsabban zötykölődni. A pályán a helyi vonatok mellett a Tátra vidékéről érkező, fát és ércet szállító, áthaladó vonatoknak is helyet kellett biztosítani.

    A szarvaskői szurdok

    A teherszállítás egészen a 90-es évekig jelentős volt, főleg a bélapátfalvai cementgyárnak köszönhetően. A Bél-kő szikláit először a város felől, majd felülről fogyasztó üzem a 70–80-as években élte fénykorát, ekkoriban még a vasút nyomvonalát is áthelyezték, hogy Mikófalva alatt víztározót létesítsenek a növekvő fogyasztás kiszolgálására. A gát végül nem épült meg, a víz helyén ma is műveletlen, zöldellő mező hullámzik, a vasúti pálya felújítása viszont egészen Egerig elkészült. A cementgyár végül 2002-ben zárt be, a Bél-kő megmaradt csúcsa ma már természetvédelmi terület. A közelmúltig Szilvásvárad állomáson alkalmanként fát, Mónosbélben ócskavasat rakodtak, de mára a különleges alkalmakat leszámítva a személyvonatok motorkocsijai jelentik az egyedüli forgalmat.

    Turistautak hálójában

    Eger, valamint az onnan a Bükkbe induló vonatok ma is elérhetők (többnyire azonnali átszállást jelentő csatlakozásokkal) Budapest és Miskolc irányából egyaránt. A legközelebbi látnivalókhoz azonban nem feltétlenül kell vonatozni, hiszen az ezeréves város látnivalói csak úgy sorakoznak a vasútállomás és Egervár, a szilvásváradi vasút első, még városon belüli megállója között. Az út közvetlenül a vasútállomás melletti Érsekkerten keresztül vezet. Ha itt kihagyjuk a csobbanást a strandon, az Eger-patak partján vezető sétányon negyedóra alatt a város központjában álló Dobó térre érünk. A fölötte álló egri vár napkeltétől napnyugtáig az év minden napján nyitva tart, a benne lévő múzeumok nyitvatartása ugyanakkor valamivel rövidebb. A várfal túloldalán nem kell sokat keresni a vasutat, a pálya szinte az erősségben halad, beékelődve a belső vár fala és a Zárkándy-bástya közé. Az itt található Egervár megállóhely egyébként fölényesen tartja hazánkban a „falujától legtávolabb eső vasúti megálló”-címet: a sínektől közel négyszáz kilométert kell gyalogolni a Zala megyei Egervár községének központjáig. A következő néhány kilométeren a vasút még urbánus területeken zakatol, az Eger-Felnémet és az Almár megállóból kerékpározásra ajánlott utak indulnak a Déli-Bükk völgyei és az áprilistól októberig közlekedő Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút felé.

    Utazás az egri váron át

    Az Országos Kéktúra ösvénye először Szarvaskőn keresztezi a vasutat. A község fölé magasodó hegyek között éppen csak elférő település határában egy hajdani tenger alatti tűzhányó megszilárdult párnalávasziklái tornyosulnak, amelyek sötétbarna kőzetanyagát egyedülálló módon, belülről is szemügyre vehetjük: a sziklák alatt vezető alagútban nem volt szükség falazat építésére, a vonatok ma is a mesterséges „lávabarlangban” zakatolnak. Mónosbél és Bélapátfalva állomása ma is őrzi az egykori bányák és a nagy teherforgalom emlékét. Az előbbi helyszínen álló, fából ácsolt, hatalmas szénosztályozó torony a közelmúltban ipari műemléki védettséget kapott. Bélapátfalva cementgyári megállóhelyén visszatér a sínek mellé az OKT ösvénye, amely a Szarvaskőtől idáig vezető 11 kilométeren a szomszédos Gilitka-völgyben kanyargott.

    Bélapátfalva

    Aki továbbra is a lábbuszra esküszik, a megálló peronján elhelyezett kéktúrabélyegző használata után folytathatja az utat a Bükk-fennsík „kövei” felé. A vasút ide már nem mászik fel, de a Szilvásvárad előtti óriási bevágás mélyén eléri a 390 méteres magasságot; ennél feljebb csak a Bakonyvasút kapaszkodik, az is csak tíz méterrel. Ahogy pár perccel később kinyílik az ajtó a Szalajka-völgy megállóhelyén, pontosan azt kapjuk, amit a kissé kopott tábla ígér: az erdő borította hegyek közé ékelődő völgy ott kéklik az orrunk előtt. A tízperces sétával megközelíthető Szalajka-völgyi kisvasút idén legközelebb a március 12-én kezdődő hosszú hétvégén közlekedik, áprilistól pedig teljes gőzzel üzemel. A Fátyol-vízesés szomszédságában lévő felső végállomásról visszafelé könnyed séta vezet, az Istállós-kőre vezető zöld háromszög jelzésen tovább haladva viszont három kilométeren belül a fennsík szinte összes túraútvonala elérhető. Az utolsó megálló Szilvásvárad három vágányos állomására vezet. A frissen jött csendben érdemes felsétálni a vágányok fölötti szőlőhegyre, ahonnan az egész falut, a Szalajka-völgy folytatását és a Bükk északi oldalát belátni. Az ingyenes wifiről szerencsére itt sem kell lemondani, hiszen a déli harangszó kilométerekről is tájékoztat a pontos időről, a korlátlan felhőszolgáltatásnak köszönhetően pedig nyugodtan belefeledkezhetünk a hegyeken végigsuhanó árnyékok látványába.

    Szilvásvárad, végállomás 

    Le is út, fel is út
    Sajnos a vasút jelenlegi menetrendje meglehetősen kevés indulási időpontot tartalmaz, a szűkös kapacitás ellenére mégis egyszerre próbál megfelelni a Szilvásvárad környéki kirándulók és az egri elővárosi forgalom igényeinek. Indulás előtt a mindig friss online felületeken is érdemes ellenőrizni az útitervet. A járművek korlátozott befogadóképessége miatt az üzemeltető a 10 főnél nagyobb csoportoktól, illetve négynél több kerékpáros utastól előzetes bejelentkezést kér a +36-30/497-2959 telefonszámon vagy az ertekesites@mav-start.hu ímélcímen, legalább hét nappal az utazás előtt, hogy szükség esetén több kocsit kapcsolhasson a szerelvényhez. A lehetőségek bőségesek, hiszen a vonalon közlekedő motorkocsikból igény esetén akár 6 részes, 272 fős befogadóképességű motorvonat is összeállítható. A tavaszi osztálykirándulások idején sokszor az ország távolabbi tájairól is érkeznek vonatok Szilvásváradra, rendszerint charterrendszerben, egyszerű megrendelési feltételekkel. Igény esetén természetesen bármilyen különvonat közlekedhet a vonalon, a járműtípusok körét (főleg tömegüket) egyedül a Bélapátfalvától északra lévő, felújításra váró pályaszakasz korlátozza.

    Fotó: Gulyás Attila

    A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. márciusi számában.

    Tovább

  • Fedezd fel hazánk különleges tájait, hidd el, megéri!

    Fedezd fel hazánk különleges tájait, hidd el, megéri!

    A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) belföldi tájak felfedezésére inspirálja a magyar utazni vágyókat, hogy minél több kulturális és természeti értékeket ismerhessenek meg.


    A statisztikai adatok szerint a belföldi vendégek száma több mint 6 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma 7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ugyanakkor a szálláshelyeken átlagban, mindössze két éjszakát töltöttek a hazai utazók – derült ki a KSH 2016-os felméréséből.

    Az MTÜ a magyar háztartások utazási szokásait vizsgálva arra volt kíváncsi, miért is töltenének hosszabb időt egy-egy helyszínen az utazók. Az eredmények azt mutatták, hogy nem csak a jobb minőségű áruszolgáltatás tesz vonzóvá egy területet, hanem fontos, a minél több információ a kevéssé ismert, de érdekes, eldugott helyszínekről, rejtett kincseikről. A válaszadók közül többen akár hosszabb időre is maradnának az adott térségben, amennyiben részt vehetnek egy különleges fesztiválon, kulturális rendezvényen. Különösen csábítóak az úgynevezett tematikus utak, ezek egy kiválasztott témán alapuló, szervezett kirándulások. Az ilyen programok egyszerre kínálnak ismeretszerzési és kikapcsolódási lehetőséget is.

    A fenti felmérést figyelembe véve indította el 2017. június közepén az MTÜ országos kampányát, mely arra inspirálja az utazókat, hogy fedezzék fel a hazai, kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeket.

    A Hegyestű bazaltkúpja a magasból. Tetejéről hasonlóan csodálatos a kilátás.

    Különleges természeti kincsek, felbecsülhetetlen értékű, és ritka szépségű geológiai alakzatok őrzője a Balaton-felvidék. Érdekes képződménye a Káli-medencében található a 8 millió éves bazalthegy a Hegyestű. Vulkáni kúpját bányászat vágta ketté, ezáltal váltak láthatóvá a bazaltoszlopok.


    Az egykori kőbánya területén ma már geológiai bemutatóhely működik. Az egyik régvolt bányaépületben ismerkedhetnek meg a látogatók a környék természeti értékeivel, a hegy kialakulásának folyamatával és a Balaton-felvidék földtörténetével. Az egykori bányaudvaron pedig a Káli-medence jellegzetes kőzeteiből kerültek minták kiállításra. A bemutatóhely fölött, a Hegyestű tetején található kilátópontról a Balaton, valamint a Káli-medence panorámája bontakozik ki. A látványosságok mindössze néhány száz forintért látogathatóak. A Hegyestű jellegzetes alakjának köszönhetően egyébként a vitorlás hajók egyik gyakori navigációs támpontja is.


    Szintén geológiai érdekességet láthatnak azok az utazók, akik gyógyvízben pihentetik fáradt testüket. Az Egertől mindössze 6 kilométerre található egerszalóki sódomb igazi kurriózum. Az egyedülálló geológiai képződményt több ezer év alatt alakította ki a 65-68 Celsius-fokos hévíz, amely 410 méteres mélységből feltörve mészkőlerakódást hagy maga után a felszínen. A lecsorgó vízből kicsapódó maradványanyag mára egy 1200 négyzetméteres, fantasztikus látványosságot hozott létre. A sódomb csak néhány méteres távolságból tekinthető meg, hiszen a napjainkban is feltörő víz rendkívül forró.


    Az egerszalóki mésztufa egyediségéről az is tanúskodik, hogy a világon mindössze néhány hasonló ilyen üledékképződés található. Az egyik a törökországi Pamukkale (Denizli-medence, DNy-Törökország), a másik az egyesült államokbeli Mammoth Hot Springs (Yellowstone Nemzeti Park).

    A hazai úti célokat népszerűsítő kampány a Balaton-felvidéki Hegyestű és az egerszalóki sódomb – megjelenítésével indult, de további csábító úti célokat is találnak fedezdfel.itthon.hu weboldalon.

    Magyarország rád vár! 
    És ha már elindultál, átérezted a táj, település, esemény hangulatát, élményedet ne felejtsd el megörökíteni! Azokat a fotókat pedig, melyek bemutatják hazánk különleges tájait, természeti és épített kincseit, felejthetetlen helyeit és pillanatait, küldd el a Magyar Turisztikai Ügynökség és a National Geographic magazin közös fotópályázatára! Mutasd meg képekben a te Magyarországodat!

    A zsűri két kategóriában várja a megragadó vagy éppen meghökkentő képeket, melyek bemutatják az adott helyszín különlegességeit, egy esemény ellesett pillanatát, és újabb utazásra inspirálnak.

    1. KATEGÓRIA – MAGYARORSZÁG MOZGÁSBAN 
    Mobileszközzel készült élményfotók, szelfik felejthetetlen hazai helyekről, emlékezetes pillanatokról,
    ország-világgal megosztani vágyott emlékekről.

    2. KATEGÓRIA – MAGYARORSZÁG TABLÓJA 
    Nagy felbontású, fekvő formátumú fotók hazánk felfedezésre váró kincseiről, turisztikai szempontból is izgalmas, festői régióiról, településeiről, látnivalóiról.

    A fotópályázatról részletes információ, a pályázati kiírás az www.ng.hu/fotopalyazat weboldalon található.

    KÖZÖNSÉGDÍJ
    A Magyar Turisztikai Ügynökség emellett közönségdíjat is hirdet a közösségi médiában, Instagramon a #fedezdfel_natgeo hashtag használatával. A közönségdíjról bővebb információ a fotozdle.itthon.hu weboldalon és a pályázati kiírásban található.


    NG, www.ng.hu

    Tovább

  • Fedezd fel hazánk különleges tájait, hidd el, megéri!

    Fedezd fel hazánk különleges tájait, hidd el, megéri!

    A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) belföldi tájak felfedezésére inspirálja a magyar utazni vágyókat, hogy minél több kulturális és természeti értékeket ismerhessenek meg.


    A statisztikai adatok szerint a belföldi vendégek száma több mint 6 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma 7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ugyanakkor a szálláshelyeken átlagban, mindössze két éjszakát töltöttek a hazai utazók – derült ki a KSH 2016-os felméréséből.

    Az MTÜ a magyar háztartások utazási szokásait vizsgálva arra volt kíváncsi, miért is töltenének hosszabb időt egy-egy helyszínen az utazók. Az eredmények azt mutatták, hogy nem csak a jobb minőségű áruszolgáltatás tesz vonzóvá egy területet, hanem fontos, a minél több információ a kevéssé ismert, de érdekes, eldugott helyszínekről, rejtett kincseikről. A válaszadók közül többen akár hosszabb időre is maradnának az adott térségben, amennyiben részt vehetnek egy különleges fesztiválon, kulturális rendezvényen. Különösen csábítóak az úgynevezett tematikus utak, ezek egy kiválasztott témán alapuló, szervezett kirándulások. Az ilyen programok egyszerre kínálnak ismeretszerzési és kikapcsolódási lehetőséget is.

    A fenti felmérést figyelembe véve indította el 2017. június közepén az MTÜ országos kampányát, mely arra inspirálja az utazókat, hogy fedezzék fel a hazai, kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeket.

    A Hegyestű bazaltkúpja a magasból. Tetejéről hasonlóan csodálatos a kilátás.

    Különleges természeti kincsek, felbecsülhetetlen értékű, és ritka szépségű geológiai alakzatok őrzője a Balaton-felvidék. Érdekes képződménye a Káli-medencében található a 8 millió éves bazalthegy a Hegyestű. Vulkáni kúpját bányászat vágta ketté, ezáltal váltak láthatóvá a bazaltoszlopok.


    Az egykori kőbánya területén ma már geológiai bemutatóhely működik. Az egyik régvolt bányaépületben ismerkedhetnek meg a látogatók a környék természeti értékeivel, a hegy kialakulásának folyamatával és a Balaton-felvidék földtörténetével. Az egykori bányaudvaron pedig a Káli-medence jellegzetes kőzeteiből kerültek minták kiállításra. A bemutatóhely fölött, a Hegyestű tetején található kilátópontról a Balaton, valamint a Káli-medence panorámája bontakozik ki. A látványosságok mindössze néhány száz forintért látogathatóak. A Hegyestű jellegzetes alakjának köszönhetően egyébként a vitorlás hajók egyik gyakori navigációs támpontja is.


    Szintén geológiai érdekességet láthatnak azok az utazók, akik gyógyvízben pihentetik fáradt testüket. Az Egertől mindössze 6 kilométerre található egerszalóki sódomb igazi kurriózum. Az egyedülálló geológiai képződményt több ezer év alatt alakította ki a 65-68 Celsius-fokos hévíz, amely 410 méteres mélységből feltörve mészkőlerakódást hagy maga után a felszínen. A lecsorgó vízből kicsapódó maradványanyag mára egy 1200 négyzetméteres, fantasztikus látványosságot hozott létre. A sódomb csak néhány méteres távolságból tekinthető meg, hiszen a napjainkban is feltörő víz rendkívül forró.


    Az egerszalóki mésztufa egyediségéről az is tanúskodik, hogy a világon mindössze néhány hasonló ilyen üledékképződés található. Az egyik a törökországi Pamukkale (Denizli-medence, DNy-Törökország), a másik az egyesült államokbeli Mammoth Hot Springs (Yellowstone Nemzeti Park).

    A hazai úti célokat népszerűsítő kampány a Balaton-felvidéki Hegyestű és az egerszalóki sódomb – megjelenítésével indult, de további csábító úti célokat is találnak fedezdfel.itthon.hu weboldalon.

    Magyarország rád vár! 
    És ha már elindultál, átérezted a táj, település, esemény hangulatát, élményedet ne felejtsd el megörökíteni! Azokat a fotókat pedig, melyek bemutatják hazánk különleges tájait, természeti és épített kincseit, felejthetetlen helyeit és pillanatait, küldd el a Magyar Turisztikai Ügynökség és a National Geographic magazin közös fotópályázatára! Mutasd meg képekben a te Magyarországodat!

    A zsűri két kategóriában várja a megragadó vagy éppen meghökkentő képeket, melyek bemutatják az adott helyszín különlegességeit, egy esemény ellesett pillanatát, és újabb utazásra inspirálnak.

    1. KATEGÓRIA – MAGYARORSZÁG MOZGÁSBAN 
    Mobileszközzel készült élményfotók, szelfik felejthetetlen hazai helyekről, emlékezetes pillanatokról,
    ország-világgal megosztani vágyott emlékekről.

    2. KATEGÓRIA – MAGYARORSZÁG TABLÓJA 
    Nagy felbontású, fekvő formátumú fotók hazánk felfedezésre váró kincseiről, turisztikai szempontból is izgalmas, festői régióiról, településeiről, látnivalóiról.

    A fotópályázatról részletes információ, a pályázati kiírás az www.ng.hu/fotopalyazat weboldalon található.

    KÖZÖNSÉGDÍJ
    A Magyar Turisztikai Ügynökség emellett közönségdíjat is hirdet a közösségi médiában, Instagramon a #fedezdfel_natgeo hashtag használatával. A közönségdíjról bővebb információ a fotozdle.itthon.hu weboldalon és a pályázati kiírásban található.


    NG, www.ng.hu

    Tovább

  • Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában

    Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában

    A község a Mátra keleti szélén található. Recsktől 6 kilométerre, Egertől 19,5 kilométer távolságra.
    Elérhető a 24-es főúton.

    A község neve szláv eredetű, jelentése: széles („široký”). A falu első írásos említése 1302-ben történt.

    A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett.

    A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.
    Sirok, Heves megye
    Forrás: Sirok település

    Népcsoportok
    2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

    Nevezetességei
    • Siroki vár
    • Egykori barlanglakások
    • Római katolikus templom. A 18. században épült, Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt. Oltárképét Sajósy Alajos festette 1865 körül.
    • Kőkútpusztai Szent László kápolna

    Híres sirokiak
    Borics Pál (1908-1969) szobrászművész

    Tovább

  • Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában

    Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában

    A község a Mátra keleti szélén található. Recsktől 6 kilométerre, Egertől 19,5 kilométer távolságra.
    Elérhető a 24-es főúton.

    A község neve szláv eredetű, jelentése: széles („široký”). A falu első írásos említése 1302-ben történt.

    A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett.

    A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.
    Sirok, Heves megye
    Forrás: Sirok település

    Népcsoportok
    2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

    Nevezetességei
    • Siroki vár
    • Egykori barlanglakások
    • Római katolikus templom. A 18. században épült, Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt. Oltárképét Sajósy Alajos festette 1865 körül.
    • Kőkútpusztai Szent László kápolna

    Híres sirokiak
    Borics Pál (1908-1969) szobrászművész

    Tovább

  • Lillafüred a levegőből is lenyűgöző látványt nyújt

    Lillafüred a levegőből is lenyűgöző látványt nyújt


    Látványos drónvideó Lillafüredről, mely a levegőből pásztázva mutatja be a tájat: a palotaszállót és annak parkját, a vízesést, a hámori-tavat és az azt körülölelő erdőt, a függőkert pazar éjszakai fényeiről már nem is beszélve. Egészen biztos: Lillafüred madártávlatból is lélegzetelállító!



    Lillafüred a levegőből is bámulatos - © Forrás: youtube, 2016.

    Tovább

  • Lillafüred a levegőből is lenyűgöző látványt nyújt

    Lillafüred a levegőből is lenyűgöző látványt nyújt


    Látványos drónvideó Lillafüredről, mely a levegőből pásztázva mutatja be a tájat: a palotaszállót és annak parkját, a vízesést, a hámori-tavat és az azt körülölelő erdőt, a függőkert pazar éjszakai fényeiről már nem is beszélve. Egészen biztos: Lillafüred madártávlatból is lélegzetelállító!



    Lillafüred a levegőből is bámulatos - © Forrás: youtube, 2016.

    Tovább

  • Kisamerika barlanglakások (Cserépfalu)

    Kisamerika barlanglakások (Cserépfalu)


    A gazdasági világválság idején sokan kivándoroltak Amerikába, a szegényebbek pedig a tufa-falba ásták lakásaikat, ők a Kisamerikába vándoroltak. Így alakult ki a barlanglakásokra ez a gúnynév.

    A lakosság fele még a XX. század elején ezekben a könnyen faragható vulkáni tufába vájt barlanglakásokban lakott. Napjainkban - hétvégi házakként - újra kelendőek a megmaradt házak. Az egyiket tájháznak rendezték be.






    Fotó: Gyaur Horka

    bővebben ,,,

    Tovább

  • Kisamerika barlanglakások (Cserépfalu)

    Kisamerika barlanglakások (Cserépfalu)


    A gazdasági világválság idején sokan kivándoroltak Amerikába, a szegényebbek pedig a tufa-falba ásták lakásaikat, ők a Kisamerikába vándoroltak. Így alakult ki a barlanglakásokra ez a gúnynév.

    A lakosság fele még a XX. század elején ezekben a könnyen faragható vulkáni tufába vájt barlanglakásokban lakott. Napjainkban - hétvégi házakként - újra kelendőek a megmaradt házak. Az egyiket tájháznak rendezték be.






    Fotó: Gyaur Horka

    bővebben ,,,

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!