VIDÉKJÁRÓ Archívum

  • Nálunk lakott az ősember

    Nálunk lakott az ősember

    Nem egri  hír, de jó ha tudsz róla, van abban valami megnyugtató, hogy nem tűnünk el nyomtalan. Az ősember életének maradványait is megőrizték a Bükk barlangjai.

    Hihetetlen gazdag a leletanyag, ami itt található – mondja Regős József, Szilvásváradon élő kutató. 

    Az első ásatás 1912-ben történt Istállóskőn, s azóta persze többször is kutattak a helyszínen. A Bükkben 52 barlangot már jól ismerünk, s összeállítottunk egy listát, amin további 111 szerepel, amit érdemes lenne régészetileg is feltárni. Meggyőződésem, hogy annyira különleges vidék a Bükk, hogy méltán lehetne a világörökség része.

    illusztráció, fotó: szilvasvarad.hu

    Amíg ezt a címet elérik, s ezáltal a külföldiek érdeklődését is felébresztik a hely iránt, kedvcsinálóként nyílt egy őstörténeti kiállítás a szilvásváradi Orbán-házban.

    A Bükki Nemzeti Park évente egyszer rendez régészeti barlangokra irányuló szaktúrát, holott az utazási irodák rendszeres programokat szervezhetnének erre – jegyzi meg a szakember. – Európa fejlettebb országaiban idegenforgalmi centrumokká váltak azok a helyek, ahol bármit felleltek a kutatók. Jelenleg kicsit elhanyagoltak a bükki barlangok, de odafigyeléssel, törődéssel kialakíthatók lennének, hogy kívánatossá váljanak a turisták előtt.

    Az Orbán-házi kiállítás első termében kőzettörténetet láthatunk. Ez is bizonyítja, hogy valóban különleges helyszín a Bükk, mert sokféle kőzetből – egyebek mellett vulkanikus, agyagpala, mészkő – épül fel. A tárlat összeállítói a gyermekkorú látogatókra is gondoltak. Ezért megalkottak egy ősemberes életképet, amely bemutatja, hogyan élhettek itt 30–40 ezer évvel ezelőtt az emberek.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu  ,,, 2010

    Tovább

  • A Mátra vidéke, a legfelkapottabb táj Magyarországon

    A Mátra vidéke, a legfelkapottabb táj Magyarországon


    A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

    Itt található a mai Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk-vidék után. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km.

    A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.


    A Balaton (becenevén „a magyar tenger”, de széles körben elterjedt a „Balcsi” becéző forma is; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.


    Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.

    Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére (ŐNP, 2011). A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.


    A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete.

    A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.


    A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

    Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.


    A Tisza-tó (más néven Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.

    A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.

    6 felkapott táj Magyarországon:
    1.  Mátra  
    2.  Balaton  
    3.  Őrség  
    4.  Dunakanyar  
    5.  Velencei-tó  
    6.  Tisza-tó
    rövid forrás és fotó adatok: wikipedia.org
    a cikk a booking.com felmérése és összeállítása alapján

    Tovább

  • Egerszalóki barlanglakások története

    Egerszalóki barlanglakások története


    A barlanglakásokban kialakított skanzen a helytörténet építészeti emlékeként kínálja izgalmas közösségi színtereit a kulturális, szellemi gyökerek, folklór hagyományok számbavételével.

    A Sáfrány utca összefüggő barlangházai helyi védelem alatt állnak. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt Egerszalókon.

    Némelyiket még a 60-as években is lakták, néhányat ma is használnak például nyári konyhának.

    Tovább

  • Ha kisvasútrajongó vagy, most próbára teheted magad

    Ha kisvasútrajongó vagy, most próbára teheted magad


    A kisvasutak nagy része csak október végéig közlekedik, így itt az ideje egy utolsó zakatolásnak, ráhangolódásként pedig jöjjön egy kvíz a kisvasutak szerelmeseinek.



    kvíz forrás: Turista Magazin

    Tovább

  • Az „Édesanyák dicsérete”

    Az „Édesanyák dicsérete”


    Megnyílt Hatvani Galériában a XIII. Nemzetközi Gyermekrajz Vándorkiállítás.

    Heves megyében a Hatvani Galériában a hétvégén a XIII. Nemzetközi Gyermekrajz Vándorkiállítás gálaműsorral egybekötött megnyitójára és díjkiosztó ünnepségére került sor, melyen ünnepi köszöntőt Horváth Richárd polgármester mondott.


    Az eseményen fellépett a Hatvani Vonósnégyes, a Horti általános iskola kis énekesei és zenészei Cserháti István zenetanár vezényletével. Az itt látható több száz vallási témájú gyermekrajz az „Édesanyák dicsérete” címmel október 4-ig tekinthetők meg.











    H. Szabó Sándor felvételei

    Tovább

  • Az „Édesanyák dicsérete”

    Az „Édesanyák dicsérete”


    Megnyílt Hatvani Galériában a XIII. Nemzetközi Gyermekrajz Vándorkiállítás.

    Heves megyében a Hatvani Galériában a hétvégén a XIII. Nemzetközi Gyermekrajz Vándorkiállítás gálaműsorral egybekötött megnyitójára és díjkiosztó ünnepségére került sor, melyen ünnepi köszöntőt Horváth Richárd polgármester mondott.


    Az eseményen fellépett a Hatvani Vonósnégyes, a Horti általános iskola kis énekesei és zenészei Cserháti István zenetanár vezényletével. Az itt látható több száz vallási témájú gyermekrajz az „Édesanyák dicsérete” címmel október 4-ig tekinthetők meg.











    H. Szabó Sándor felvételei

    Tovább

  • Gyógyvizek Eger környékén

    Gyógyvizek Eger környékén

    Hajtjuk a verklit éjt nappallá téve. A nagy rohanásban legtöbbször épp önmagunkra és egészségünkre nem marad idõnk, pedig figyelnünk kell arra, hogy testünk és lelkünk is feltöltõdhessen. Ehhez tökéletes hely lehet Eger környéke.

    Fenyőerdő közepén – Egerszalók

    Az elmúlt fél évszázadban felfedezett hazai gyógyvizek története úgy kezdődik, hogy kőolaj és földgáz után kutattak, amikor gyógyvizet találtak. Nincs ez másként Egerszalókon sem, ahol a falu határában az első kutat 1961-ben fúrták. Az eltelt évek alatt a gyógyvíz építette a most már helyi nevezetességnek számító, Európában egyedülálló sódombot, amelyhez hasonló természeti képződmény a világon csak két helyen található: Törökország ázsiai részén, Pamukkaléban és az USA-ban, a Yosemite Parkban. A fürdő oldalában most még betonfalon ömlik le az elhasznált víz, de a remények szerint néhány év múlva itt is kialakul egy sófal.

    fotó: termalfurdo.hu

    Erdő szegélyezte völgyben, a sódomb mellett épült fel az Egerszalóki gyógy- és wellnessfürdő, amely már zavartalanul használható, de a fürdőhöz kapcsolódó szálloda építése még tart. A fürdő felosztása kettős, egyik oldalán gyógyvizes medencéket próbálhatunk ki akár kint, akár bent, a másik oldalon élményfürdőt csúszdával és pezsgőfürdővel.

    Jótékony hatások: A 65-68 °C-os gyógyvíz 30 nyomelemet tartalmaz, enyhén savas jellege lehetővé teszi a tartós fürdőzést, mert nem oldja a bőr savköpenyét. A rendszeres fürdő alkalmas csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, gerincbetegségek, idegrendszeri betegségek – idegzsába és ideggyulladás –, anyagcserezavarok (köszvény, pikkelysömör, cukorbetegség) és mozgásszervi betegségek kezelésére. Javítja a vegetatív idegrendszer zavarait, kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásait, alkalmas mozgásszervi műtétek utókezelésére és az egészség megőrzésére is.

    A fürdő érdekessége a két rönkfából épített szaunaház, ahol mézes, sörös és jeges szaunaszertartásra is benevezhetünk. A férfiakat a sörös, minket inkább a mézes szaunázás vonz, a finn szaunázás élményét pedig leginkább a jeges szertartás adja vissza. A remek szaunamestereknek hála, a forró szauna után a hozzám hasonló cidrizők is gondolkodás nélkül merülnek fejbúbig a „jeges” vízbe.

    Egri gyógyvizek

    Az egri termál- és strandfürdőben a melegebb kénes és a hűvösebb radonos gyógyvíz jótékony hatását élvezhetjük, ezenkívül az élményfürdőben kicsik és nagyok különböző medencékben élvezhetik a fürdőzést, vagy akár sportolhatnak is.

    fotó: tulipankemping.hu

    A fürdőkomplexum mellett található a ritkaságnak számító Török fürdő, amelyet szintén radonos gyógyvízzel töltenek fel, és jótékony hatással van a mozgásszervi megbetegedésekre (ízületi kopások, ízületi gyulladások, gerincbántalmak). A Török fürdő érdekessége, hogy nemcsak utánozza a török fürdőkultúrát, hanem tényleg a török időkből maradt ránk, és végig megőrizte jellemző stílusjegyeit. Igazi időutazás belépni a zöld szamárhátíves Zsolnay kerámia burkolatú fürdőbe, és felnézni a kupolába, ahol aranylapocskák csillognak.

    Csak egy kis bizsergés – Mátraderecske

    Mátraderecske eldugott kis falu, amelyet a Mátrában kanyargó úton lehet megközelíteni. Mindenki csalódni fog, aki hallott már a híres mofettáról, és valamilyen látványos dologra számít. Mátraderecske kincse a szemnek láthatatlan, és Magyarországon egyedülálló.

    fotó: katica Vendégház Mátraderecske

    Jótékony hatások: A mofetta magas szén-dioxid- és radontartalmú, alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgés, amely igen kedvező hatással van a keringési és érrendszeri problémákra. A Mátraderecskei (Mofetta) Szén-dioxid Szárazfürdő és Gyógyászati Központban egymást érik a már-már csodásnak számító gyógyulások, pedig az ember nem érez mást, csak egy kis bizsergést a talpán. A gáz és a szárazfürdő jótékony hatását orvosi eredmények is bizonyítják, és a helyiek szerint ennek köszönhető, hogy az itt élő emberek régóta hosszú életűek.

    Irány a Bükk!

    Egertől keletre, bő húszperces úttal érhetjük el Bogácsot és a Bogácsi termálfürdőt. A kénes, 34-38 °C-os gyógyvizet az 1950-es években fedezték fel. (Itt is kőolaj után kutattak, és termálvizet találtak.)

    fotó: termalfurdo.hu

    Jótékony hatások: A fürdő öt gyógymedencéjének vize hatékonyan elősegíti a reuma, az ízületi és mozgásszervi betegségek, a légcsőhurut, a nőgyógyászati, egyes gyomor-, epe- és májbetegségek, bőrbetegségek gyógyulását, ezenkívül alkalmazható törések utókezelése gyanánt is. A fürdő területén működik kemping, panzió és egy szolgáltatóház, ez utóbbiban – mint általában a fürdőkben – minden szolgáltatás elérhető, amely egy wellnesshétvégéhez nélkülözhetetlen.

    Tipp: A gyógy- és szárazfürdők használatának vannak ellenjavallatai, ezekről a fürdők honlapjain vagy magukban a fürdőkben lehet tájékozódni. A fürdők áldásos hatásukat akkor tudják kifejteni, ha legalább két-három héten keresztül napi fél órát töltünk fürdőzéssel, de pontos javaslatokat szintén az egyes fürdők tudnak adni.

    Forrás: NLCAFE.HU ,, 2007

    Tovább

  • Gyógyvizek Eger környékén

    Gyógyvizek Eger környékén

    Hajtjuk a verklit éjt nappallá téve. A nagy rohanásban legtöbbször épp önmagunkra és egészségünkre nem marad idõnk, pedig figyelnünk kell arra, hogy testünk és lelkünk is feltöltõdhessen. Ehhez tökéletes hely lehet Eger környéke.

    Fenyőerdő közepén – Egerszalók

    Az elmúlt fél évszázadban felfedezett hazai gyógyvizek története úgy kezdődik, hogy kőolaj és földgáz után kutattak, amikor gyógyvizet találtak. Nincs ez másként Egerszalókon sem, ahol a falu határában az első kutat 1961-ben fúrták. Az eltelt évek alatt a gyógyvíz építette a most már helyi nevezetességnek számító, Európában egyedülálló sódombot, amelyhez hasonló természeti képződmény a világon csak két helyen található: Törökország ázsiai részén, Pamukkaléban és az USA-ban, a Yosemite Parkban. A fürdő oldalában most még betonfalon ömlik le az elhasznált víz, de a remények szerint néhány év múlva itt is kialakul egy sófal.

    fotó: termalfurdo.hu

    Erdő szegélyezte völgyben, a sódomb mellett épült fel az Egerszalóki gyógy- és wellnessfürdő, amely már zavartalanul használható, de a fürdőhöz kapcsolódó szálloda építése még tart. A fürdő felosztása kettős, egyik oldalán gyógyvizes medencéket próbálhatunk ki akár kint, akár bent, a másik oldalon élményfürdőt csúszdával és pezsgőfürdővel.

    Jótékony hatások: A 65-68 °C-os gyógyvíz 30 nyomelemet tartalmaz, enyhén savas jellege lehetővé teszi a tartós fürdőzést, mert nem oldja a bőr savköpenyét. A rendszeres fürdő alkalmas csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, gerincbetegségek, idegrendszeri betegségek – idegzsába és ideggyulladás –, anyagcserezavarok (köszvény, pikkelysömör, cukorbetegség) és mozgásszervi betegségek kezelésére. Javítja a vegetatív idegrendszer zavarait, kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásait, alkalmas mozgásszervi műtétek utókezelésére és az egészség megőrzésére is.

    A fürdő érdekessége a két rönkfából épített szaunaház, ahol mézes, sörös és jeges szaunaszertartásra is benevezhetünk. A férfiakat a sörös, minket inkább a mézes szaunázás vonz, a finn szaunázás élményét pedig leginkább a jeges szertartás adja vissza. A remek szaunamestereknek hála, a forró szauna után a hozzám hasonló cidrizők is gondolkodás nélkül merülnek fejbúbig a „jeges” vízbe.

    Egri gyógyvizek

    Az egri termál- és strandfürdőben a melegebb kénes és a hűvösebb radonos gyógyvíz jótékony hatását élvezhetjük, ezenkívül az élményfürdőben kicsik és nagyok különböző medencékben élvezhetik a fürdőzést, vagy akár sportolhatnak is.

    fotó: tulipankemping.hu

    A fürdőkomplexum mellett található a ritkaságnak számító Török fürdő, amelyet szintén radonos gyógyvízzel töltenek fel, és jótékony hatással van a mozgásszervi megbetegedésekre (ízületi kopások, ízületi gyulladások, gerincbántalmak). A Török fürdő érdekessége, hogy nemcsak utánozza a török fürdőkultúrát, hanem tényleg a török időkből maradt ránk, és végig megőrizte jellemző stílusjegyeit. Igazi időutazás belépni a zöld szamárhátíves Zsolnay kerámia burkolatú fürdőbe, és felnézni a kupolába, ahol aranylapocskák csillognak.

    Csak egy kis bizsergés – Mátraderecske

    Mátraderecske eldugott kis falu, amelyet a Mátrában kanyargó úton lehet megközelíteni. Mindenki csalódni fog, aki hallott már a híres mofettáról, és valamilyen látványos dologra számít. Mátraderecske kincse a szemnek láthatatlan, és Magyarországon egyedülálló.

    fotó: katica Vendégház Mátraderecske

    Jótékony hatások: A mofetta magas szén-dioxid- és radontartalmú, alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgés, amely igen kedvező hatással van a keringési és érrendszeri problémákra. A Mátraderecskei (Mofetta) Szén-dioxid Szárazfürdő és Gyógyászati Központban egymást érik a már-már csodásnak számító gyógyulások, pedig az ember nem érez mást, csak egy kis bizsergést a talpán. A gáz és a szárazfürdő jótékony hatását orvosi eredmények is bizonyítják, és a helyiek szerint ennek köszönhető, hogy az itt élő emberek régóta hosszú életűek.

    Irány a Bükk!

    Egertől keletre, bő húszperces úttal érhetjük el Bogácsot és a Bogácsi termálfürdőt. A kénes, 34-38 °C-os gyógyvizet az 1950-es években fedezték fel. (Itt is kőolaj után kutattak, és termálvizet találtak.)

    fotó: termalfurdo.hu

    Jótékony hatások: A fürdő öt gyógymedencéjének vize hatékonyan elősegíti a reuma, az ízületi és mozgásszervi betegségek, a légcsőhurut, a nőgyógyászati, egyes gyomor-, epe- és májbetegségek, bőrbetegségek gyógyulását, ezenkívül alkalmazható törések utókezelése gyanánt is. A fürdő területén működik kemping, panzió és egy szolgáltatóház, ez utóbbiban – mint általában a fürdőkben – minden szolgáltatás elérhető, amely egy wellnesshétvégéhez nélkülözhetetlen.

    Tipp: A gyógy- és szárazfürdők használatának vannak ellenjavallatai, ezekről a fürdők honlapjain vagy magukban a fürdőkben lehet tájékozódni. A fürdők áldásos hatásukat akkor tudják kifejteni, ha legalább két-három héten keresztül napi fél órát töltünk fürdőzéssel, de pontos javaslatokat szintén az egyes fürdők tudnak adni.

    Forrás: NLCAFE.HU ,, 2007

    Tovább

  • Ott jártunk, ahol a patak ered

    Ott jártunk, ahol a patak ered

    A Bükk kacskaringós útjain autózva, vagy városban baktatva számtalanszor ötlött már fel bennünk, hogy a kalandos kis hegyi patakunk vajon merre járhat Egerbe érkezése előtt, és pláne, hogy egyáltalán honnan indulhat el a Tiszáig tartó útjára.

    Kényelmes korban élünk, kérdésünkhöz már az első alkalommal megkaptuk a segítséget: Barna Béla nagyszerű leírása megadta a kiindulópontot, aztán már mindössze csak a térképen kellett bepötyögnünk az utat.

    Nem tudjuk, hogy szabad-e ilyet, az említett cikket eredeti mivoltjában mindenesetre beszkenneltük és PDF formátumban, ide kattintva elolvashatóvá tettük, ha ránk szólnak és le kell vennünk, akkor tudunk ajánlani helyette még egy internetes másolatot is, mondjuk a Felnémet.hu -n.

    Döcögős út vezetett Bélapátfalvától Balaton községhez, szerencsére azért nem volt komoly forgalom, a vad kátyúkerülgetésünket így legalább kevesen nézték végig. Balaton barátságos, alig ezer fős kis településéről még ki sem értünk, mikor egy fa tábla már tudatta is velünk, hogy jó irányba haladunk: biztató nyíl és “Eger patak forrása” felirat mutatott a hegyek felé.


    Domboldali út után hirtelen kanyar, és a pont, ahol elvesztünk volna a Google térképe nélkül – míg egy újabb fatábla félreérthetően mutatott a hegyre fel, telefonunk jelezte, hogy nem szabad hallgatnunk rá, és igaza is volt, még mielőtt átmentünk volna az alig észrevehető hídon, tettünk egy határozott kanyart egy nyaralókkal szegélyezett földútra, leparkoltunk és bő 100 méter séta után már sejtettük is, hogy hol lehet a forrás. Tetszetős kis sétány vezetett el egy még tetszetősebb kis házikóhoz, aminek az aljából már ott csörgedezett a mi hőn szeretett patakunk.

    Hogy illúzióromboló, vagy inkább aranyos, hogy a megyeszékhelyt hosszában kettévágó vízfolyás egy kicsi csőből indul, azt mindenki eldöntheti magában, nekünk mindenesetre tetszett a látvány. A Vajda-kútból kifolyó jéghideg víz igazi üdítőként szolgált, mivel tiltó táblát nem láttunk, lelkesen belekortyoltunk, és mostanáig még nem is bántuk meg, így az jó eséllyel tényleg iható volt. Az íze pont olyan, mint vártuk: tiszta és friss.

    Egy biztos, pár kilométerrel lentebb már nem kóstoltuk volna meg. A forráshoz szépen kiépített tűzrakóhely is tartozik, fa tövében, induló patak mellett, sok ülőhellyel – tökéletes helyszín kirándulóknak. A kútnál készült fényképeink alább megtekinthetők, mellékelünk továbbá egy térképet is, csak hogy könnyebb legyen odatalálni, ha valakinek meghoztuk volna a kedvét egy hasonló látogatáshoz. A magunk részéről csak ajánlani tudjuk a helyszín felkeresését.

    Forrás: egrinapok.hu ,,, 2013

    Tovább

  • Ott jártunk, ahol a patak ered

    Ott jártunk, ahol a patak ered

    A Bükk kacskaringós útjain autózva, vagy városban baktatva számtalanszor ötlött már fel bennünk, hogy a kalandos kis hegyi patakunk vajon merre járhat Egerbe érkezése előtt, és pláne, hogy egyáltalán honnan indulhat el a Tiszáig tartó útjára.

    Kényelmes korban élünk, kérdésünkhöz már az első alkalommal megkaptuk a segítséget: Barna Béla nagyszerű leírása megadta a kiindulópontot, aztán már mindössze csak a térképen kellett bepötyögnünk az utat.

    Nem tudjuk, hogy szabad-e ilyet, az említett cikket eredeti mivoltjában mindenesetre beszkenneltük és PDF formátumban, ide kattintva elolvashatóvá tettük, ha ránk szólnak és le kell vennünk, akkor tudunk ajánlani helyette még egy internetes másolatot is, mondjuk a Felnémet.hu -n.

    Döcögős út vezetett Bélapátfalvától Balaton községhez, szerencsére azért nem volt komoly forgalom, a vad kátyúkerülgetésünket így legalább kevesen nézték végig. Balaton barátságos, alig ezer fős kis településéről még ki sem értünk, mikor egy fa tábla már tudatta is velünk, hogy jó irányba haladunk: biztató nyíl és “Eger patak forrása” felirat mutatott a hegyek felé.


    Domboldali út után hirtelen kanyar, és a pont, ahol elvesztünk volna a Google térképe nélkül – míg egy újabb fatábla félreérthetően mutatott a hegyre fel, telefonunk jelezte, hogy nem szabad hallgatnunk rá, és igaza is volt, még mielőtt átmentünk volna az alig észrevehető hídon, tettünk egy határozott kanyart egy nyaralókkal szegélyezett földútra, leparkoltunk és bő 100 méter séta után már sejtettük is, hogy hol lehet a forrás. Tetszetős kis sétány vezetett el egy még tetszetősebb kis házikóhoz, aminek az aljából már ott csörgedezett a mi hőn szeretett patakunk.

    Hogy illúzióromboló, vagy inkább aranyos, hogy a megyeszékhelyt hosszában kettévágó vízfolyás egy kicsi csőből indul, azt mindenki eldöntheti magában, nekünk mindenesetre tetszett a látvány. A Vajda-kútból kifolyó jéghideg víz igazi üdítőként szolgált, mivel tiltó táblát nem láttunk, lelkesen belekortyoltunk, és mostanáig még nem is bántuk meg, így az jó eséllyel tényleg iható volt. Az íze pont olyan, mint vártuk: tiszta és friss.

    Egy biztos, pár kilométerrel lentebb már nem kóstoltuk volna meg. A forráshoz szépen kiépített tűzrakóhely is tartozik, fa tövében, induló patak mellett, sok ülőhellyel – tökéletes helyszín kirándulóknak. A kútnál készült fényképeink alább megtekinthetők, mellékelünk továbbá egy térképet is, csak hogy könnyebb legyen odatalálni, ha valakinek meghoztuk volna a kedvét egy hasonló látogatáshoz. A magunk részéről csak ajánlani tudjuk a helyszín felkeresését.

    Forrás: egrinapok.hu ,,, 2013

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!