város Archívum

  • Programjavaslatok több akár több napra is!

    Programjavaslatok több akár több napra is!

    „Ezt a várost nem hatalom és tömeg, hanem ízlés és lélek alkotta." Márai Sándor
    Eger fantasztikus város! Egy igazi „meseváros”, ahol elevenen él az 1552-es török sereg felett aratott világraszóló győzelem, Dobó István várkapitány szellemisége, a végvári vitézek és a hős egri nők gazdag öröksége. Itt maradt a gyógyfürdők kincse, a barokk remekek, a városépítő püspökök hagyatéka. Itt a dűlők sokasága, az épp friss must, az Egri Bikavér és Egri Csillag, a Szépasszony-völgy.

    Az egriek azt mondják, hogy „Eger a Te Történeted” és valóban, az Eger Drift idejére a miénk is lesz egy kicsit.



    Segítünk a programszervezésben alább, hogy lásd, miért Eger mellett döntöttünk. Gyere több napra és találkozz a versenyzőkkel a városban. Mi itt leszünk:

    Gyermekes családok és baráti társaságok részére ajánljuk:

    Baráti társságok részére ajánljuk:


    GYERMEKES CSALÁDOK ÉS BARÁTI TÁRSASÁGOK RÉSZÉRE AJÁNLJUK:

    Termál- és élményfürdő (3300 Eger Petőfi tér 2)

    Hét medencéjével, 5,3 ha parkosított területtel várja a vízi komplexum a pihenni és felfrissülni vágyó vendégeit, mely garantáltan kellemes időtöltést biztosít az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt. A fedett-nyitott felnőtt élménymedencében olyan szórakoztató, vízi rekreációs élményelemek biztosítják a kikapcsolódást, mint pl. pezsgőfürdő, pezsgőágy, víz alatti masszázs, vízesés. Különösen a kisgyermekek körében kedvelt a vízforgatós gyermek Vizi váras élménymedence, a mellette elhelyezkedő minden gyermekigényt kielégítő Európai unó követelményeinek megfelelő játszótérrel, de említést érdemel nem csak a fiatalok körében közkedvelt strand röplabda és műfüves focipálya is.
    Belépők: 1900 Ft/fő
    Diák/Nyugdíjas: 1600 Ft/fő

    Egri vár (3300 Eger Vár 1.)

    Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő egri vár. Főként az 1552. évi hősies védelem lette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben levő török hadakat. A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora.

    A Dobó István Vármúzeum állandó kiállításai:
     - Gótikus püspöki palota: Az egri vár története.
     - Hősök terme: Az 1552-es várvédők névsorával, s Dobó István eredeti sírkövével.
     - Képtár: XVI-XVIII. századi olasz és németalföldi, valamint XVIII-XIX. századi magyar és osztrák festészet.
     - Romkert: A románkori, gótikus és késő gótikus székesegy­ház helyreállított romjai.
     - Kazamaták: A vár föld alatti erődrendszere, román- és góti­kus kőtár.
     - Börtönkiállítás: A kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon.
     - Panoptikum, éremverde íjászpálya (belépő külön fizetendő)
    Belépők: 1400 Ft/fő (múzeum és kazamata látogatást is tartalmaz) D/Ny 700 Ft/fő
    Sétajegy: 800 Ft/fő D/Ny 400 Ft/fő
    Panoptikum: 500 Ft D/Ny 350 Ft/fő

     

    Egri Bazilika Szent János apostol és evangelista Főszékesegyház. (3300 Eger, Pyrker tér 1.)

    Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban (május 15. – október 15.) mindennap a déli órákban orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké" - ez volt az építtető, Pyrker János érsek utolsó kívánsága, akinek szívét a székesegyház kriptájának központi részén ma is őrzik. „Az Isten házának szépsége és az itt áradó kegyelem töltse el mindnyájuk szívét örömmel és békével!"

    Minaret (3300 Eger, Knézich Károly u.)

    A Minaret Európa területén legészakabbra épített török kori műemlék. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. A csodálatos panorámáért érdemes megküzdeni a csigalépcsőkkel!
    Belépő: 300 Ft/fő

    Kopcsik Marcipánia (3300 Eger Harangöntő u.4.)

    Eger „legédesebb” kiállítása,  mert itt minden, amit látni lehet marcipánból készült. A csoda megalkotója Kopcsik Lajos Guinness-rekorder és Oscar-díjas mestercukrász. A múzeum egy különlegessége, ami Európában is egyedülálló a cukorból készült barokk szoba.
    Szintén ez az épület ad otthont egy másik tárlatnak is. A Harangöntő út 4. szám alatt régen harangöntő mesterek éltek és dolgoztak, így ennek a mára már szinte kihalt mesterségnek kívánunk emléket állítani, ezért egy harangöntő emlékszobát láthatnak, ahol az egykor itt készített harangok és más érdesességek kapnak helyet.
    Belépő: 600 Ft/fő D/Ny 300 Ft/fő
    Kombinált jegy a Tűzoltó Múzeummal: 1000 Ft/fő D/Ny 500. Ft/fő ( Jegyek a Tűzoltó M-ban kérhetők

    Tűzoltó Múzeum (3300 Eger Tűzoltó tér 5)

    1999-ben a tűzoltóság 125 éves évfordulójára megnyílt a számos egyedülálló gépet és eszközt tartalmazó kiállítás., melynek gépei ma is működő képesek. A területen játszótér is működik.
    Belépő:800 Ft/fő D/Ny 400 Ft/fő
    Kombinált jegy a Kopcsik Marcipániával: 1000 Ft/fő D/Ny 500. Ft/fő ( Jegyek a Tűzoltó M-ban kérhetők

     

    Érsekkert

    Az egri Érsekkert a Klapka György és a Hadnagy utcák határolta területen fekszik. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezett parkot. Keleti oldalán folyik hangulatos, árnyas medrében az Eger patak.
    A parkot Eszterházy püspök idejében építették, Eszterházy Károly később elkerítette a területet, és tovább csiszolgatta a park arculatát. Kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók. Nagyon kellemes környezetben felépített játszótér áll a gyerekek rendelkezésére.

    BARÁTI TÁRSSÁGOK RÉSZÉRE AJÁNLJUK:

    Szépasszony-völgy

    A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.

    A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában. Emellett a pincében élő mohák és a nemes penész sajátos atmoszférát teremtenek. Borkóstolóra és vásárlásra szinte minden pincében van lehetőség egy kis borfalatkák elfogyasztása mellett.
    Javasolt eljutási mód a Szépasszonyvölgyi pincékhez a minden fél és egész órában induló városnéző kisvonatokkal (indulási hely: Egészségház u.) Oda-visszaút ára: 700 Ft/fő

    Török fürdő (3300 Eger Fürdő u 3-4)

    A törökök 1596-ban a város elfoglalása után mihamarabb igyekeztek saját igényüknek, ízlésüknek, vallási előírásaiknak megfelelően berendezkedni. A mai Török Fürdőt Ali basa 1609-es távozása után Arnaut basa idejében építették. Vize a mozgásszervi megbetegedésekre, a nőgyógyászati panaszokra és a gerincoszlop betegségeire kedvező hatással van. Kellemes kikapcsolódást nyújt egy mozgalmas nap után
    Belépők: 1900 Ft ,
    gyerekeknek 16 éves korig 1500 Ft

    Város a város alatt- az egykori egri érseki pincerendszer (3300 Eger, Eszterházy tér)

    (A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt.)
    A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar "építészeti csoda" közé választották.
    A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
    Belépő: 950 Ft/fő
    A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar "építészeti csoda" közé választották

    GARANTÁLT MAGYARNYELVŰ VÁROSNÉZÉS BORKÓSTOLÓVAL SZOMBATON 10:00 ÓRÁTÓL

    Ára : 800 Ft/fő gyerekeknek  D/Ny.600 Ft/fő
    Időtartam : 1,5 óra
    Jelentkezés: Eger Tourinform Bajcsy Zs.u.9.

    VÁROSNÉZŐ KISVONAT - MINDEN FÉL ÉS EGÉSZ ÓRAI INDULÁSSAL
    Szépasszonyvölgyi tartózkodással

    Eger, Egészségház u.

    Ára: 700 Ft/fő

    forrás és fotó: drifting.hu/egri-programok

    Tovább

  • ISMERKEDÉS EGERREL

    ISMERKEDÉS EGERREL

    Különleges élmény a várossal megismerkedni, mivel a műemléki jelleg mellett a változatosság az érkező első benyomása. Hiszünk abban, hogy aki hozzánk látogat, jó néhány szép történetet visz magával a szívében, fényképen, vagy épp a palackban.

    Andornaktálya vagy Kerecsend felől közúton vagy vasúton jöhet a látogató. Hirtelen találkozik a város sajátos hangulatával, mert a síkságokat, enyhe dombokat mély völgyek váltják fel. A szelektől védett völgyek szőlőkarói mögött feltűnnek a tornyok és a jellegzetes épületek: elsősorban a Bazilika és a Líceum hatalmas tömbjeinek sziluettje.


    Hosszas fejlődés után alakult ki a városkép. Ma is alakul, változik a település, hol előnyére, hol pedig hátrányára, de egyre tudatosabban őrzik az összképét az itt élők. A történelem, a hősi múlt, a gyönyörű környék és a jó bort termő föld együtt eredményezi mindazt, ami által kiemelkedő értékű műemléki város Eger.

    Fekvése miatt hívogató és kitárulkozó település. A város egyéniségét kutatva tudatosan is elemezhetjük azt a hatást, amelyet már rövid itt tartózkodás után megérezhetünk. Az építészeti megjelenése hol nagyvonalúságával, hol pedig intimitásával fog meg. A hangulat egyszer komor, hősies és lenyűgöző, máskor egyszerű és barátságos.

    Eger jelentős részeit a városépítő püspökök irányítása és gazdagsága hozta létre, más területek pedig lassan, lépésről lépésre, sokszorosan átépítve épültek ki.

    Igen sokféle képpel találkozunk, ha bebarangoljuk a girbegurba utcákat, pedig a város nem túl nagy. Jellegét tekintve nem egyszer ellentétes hatások tűnnek fel, mégis egységessé válik tudatunkban.

    Hogy miért?
    - A városkép egy folyton változó, alakuló, mégis szervesen épülő település arca. Ezt az arculatot semmivel össze nem téveszthetővé az teszi, hogy az újrakezdés városa ez, amely a középkori Magyarországot is megőrizve simul a vár köré, a szőlődombokra felkapaszkodva élteti és beépíti a bortermő dűlőket, egyszerre rombolja és őrzi a pincesorokat.

    - Az évszázadok során olyan sok értéke alakult ki ennek a városnak, hogy egy műemlékekben szegényebb település büszkélkedne azzal is, amit Egerben jószerivel említésre méltónak sem tartanak.

    A városszerkezet kialakulása

    A mai városszerkezet a XVII. század végén és a XVIII. század elején alakult ki. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett.
    Ez foglalta egybe a város örökségét, táji adottságait, történelmi múltját, és minden későbbi változás befogadására tág lehetőséget biztosít. Szinte példa nélküli Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt kiépüljön egy város, amelyben a műemlékek többsége megszületett.


    A nagy tudású és koncepciózus püspökök tervei alapján olyan nagyszerű középületek emelkedtek, mint a Líceum, a Bazilika, a Minorita templom, a Megyeháza. A város többi részének építőit is az ellenreformáció és a barokk nagyszabású világa ihlette, akkor készült a szerényebb polgári és parasztházak jelentős része.

    A barokk és a copf stílus kora itt hazánk szinte minden városát felülmúlóan változatos, mégis harmonikus települést teremtett meg, nagy gazdasági és szellemi fellendülést hozva.

    A szűkebb értelemben vett belváros a Kossuth Lajos utca, a Széchényi utca, és az Eger patak által határolt háromszögben található, de a városközpont ennél jelentősebb terület: a Kossuth utca - Barkóczy utca - Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, amelyben számos nagyszerű műemlék emelkedik.

    Az az igazság, hogy még ennél is több az új, műemlékinek legjobb akarattal sem nevezhető épület ebben az övezetben, de először ízlésbeli ficamok, majd kötelező városépítészeti szempontok alapján a kevésbé értékes és sokkal fiatalabb épületek is részévé váltak a védett városképnek, s végül úgy-ahogy megtalálták a helyüket.

    Mi sem bizonyítja jobban ezt a csodálatra méltóan kiforrott egységet, mint a hetvenes években megkezdődött tömbrekontstrukció, a meghitt belső udvarok kialakítása, amelyek a Dobó tér és a Széchenyi utca között találhatóak.

    A tudatos tervező munka következtében olyan belső terek tárultak fel a nagyközönség előtt, amelyek valóban ritkaságszámba mennek, mert jól ellenpontozzák a vár által kínált panoráma fenségességét és a Dobó tér jó értelemben vett színpadiasságát. Ezek az udvarok barátságosak, személyesek, emberléptékűek.

    Eger és az ország egyik legszebb főtere, a magyar építészet gyöngyszeme az Eszterházy tér. A maga nevében páratlan művészeti alkotás a Líceum, az építője nevét viselő Eszerházy Károly Főiskola, amely monumentális négyszögletes pulttömbjével a délkeleti oldalán helyezkedik el, vele áll szemközt a Pyrker érsek által épített Egri Bazilika, amely az esztergomi után az ország legnagyobb és legszebb egyházi intézménye. Az egymástól eltérő két épület sok szempontból harmonikus együttest alkot.

    A Dobó tér, a régi városközpont, az egykori piactér megtartotta szerepét, ma is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere. A tér fő eleme, meghatározója a barokk templomépítészet remeke, a minorita templom és rendház.

    Az észak felé húzódó, keskenyedve hívogató tér tipikusan egri légkört áraszt: az Eger patakon átívelő kis híd fölé kapuszerűen emelkednek az épületek, jó térhatást nyújtva.

    A vár felőli oldalon a kis Dobó teret a Senátor ház zárja le, amelyet a komor várfalak alatt olyan, mint egy díszes zenélő doboz. Ez a kontraszthatás sok helyen jellemző a településre, amelyet kiemel a tér vizuális központjában elhelyezett Dobó szobor, amely a vár legendás védőjének állít emléket.


    Nemcsak a nagy műemléki együttesek, kiemelkedő építmények, hanem a részletek színvonala is meghatározza a település arculatát. Érdemes a jellegzetes és szépen megoldott részletekre is figyelni sétáink során.

    Leghíresebbek Fazola Henrik kovácsoltvas ajtó-, erkély- és ablakcsodái, de ezeken kívül is számtalan érdekességet lehet észrevenni. A barokk és copf korszak kapui, kőkeretei nagy számban tűnnek fel. Érdekes színfoltot jelentenek sok falifülkék, amelyekben szentek szobrai húzódnak meg.

    Jellegzetes elemei Egernek a pincék, bár eddig nem kapták meg a kellő figyelmet. A legismertebb a már említett Szépasszony-völgyi pincesor. De találunk kevésbé ismert borházas pincesorokat a Farkasvölgy utcában vagy a Szalapart utcában is, amelyek méltók volnának a műemlékvédelemre, mielőtt a tulajdonosok teljesen átalakítják, garázssorokká ezeket a becses hagyatékokat.

    Eger kevés reneszánsz, török és középkori műemlékekkel rendelkezik, az ezekkel való találkozás mindig különleges élménynek számít. Városképileg is jelentős a török minaret és vár látványa, amelyek meghatározóak az összkép szempontjából.

    A XVIII. század közepétől Egernek nagyszámú paraszti lakossága volt, amely a történelmi városmagon kívül, a hóstyákon lakott.

    A Rác, a Cifra, a Maklári és a Hatvani hóstya a XVIII. században épült ki, a Károlyváros Eszterházy idejében, a Csákó, Kanada, Hajdúhegy, végül az Almagyar domb és az Északi lakótelep pedig a XX. században. A külső vár felrobbantása helyén keletkezett a Sánc városrész, amelyet főleg iparosok laktak.

    Az egykori külső városrészek, a hóstyák házai többnyire kis telkekre épültek. Olyan kicsire, hogy a lakóház mellett annyi hely maradt a szomszéd portáig, hogy csak a széles nagykapu fért el rajta. A múlt századi hagyományokat még őrző házak kapuja szervesen hozzáépült a homlokzathoz, úgyhogy az utca zárt sorú beépítés képét mutatja.

    Ezek a kapuk kétszárnyúak és deszkából készültek, kiskapu nélkül, mert arra már nem volt hely. A régi hóstyai házak nagyobb része kőből készül, mely az utcai homlokzatot is meghatározta annyiban, hogy a sokszor kontyolt nyeregtető alatt többé-kevésbé díszített, vakolt oromzat állt.

    Sokféle módon lehet felfedezni a várost. Mi most olyan sétákra hívjuk a látogatót, amely kifelé, a hóstyák felé visz. Közben természetesen megismerkedünk a jelentősebb műemlékekkel is.

    A régi városszerkezet őrzi leghívebben a hajdani egri életet, a szőlőművelés és borászat hagyományait abból az időből, amikor Eger először vált nemzetközi hírnevűvé kitűnő borai által. Azért indulunk el arrafelé, hogy megismerjük a település kevésbé ismert részeit, amelyek fölött felsejlenek a szőlőtőkék, a bortermő dűlők.

    forrás: és fotók: eger.hu

    Tovább

  • Magyarország legszebb szállodái – Imola udvarház

    Magyarország legszebb szállodái – Imola udvarház


    Milyen lehet egy szállodai lakosztály? Milyen konyha működik a legmenőbb hazai hotelekben? Mit lehet csinálni a szállodán belül, és kívül? Milyen lehetőségeink vannak a városban, ahol nyaralunk, pihenünk?

    A Hotel a legjobb magyarországi szállodákat, és környéküket mutatja be. Igyekszünk mindent körbejárni, kipróbálni, megkóstolni, megérinteni. A lényeg, hogy megismerni. Nyaraljunk itthon együtt, Magyarország legjobb szállodáiban!



    a cikk eredeti helye - forrás / youtube
    https://www.youtube.com/watch?v=ERiRJLhbsuU

    Tovább

  • Egerben ősszel (fotók)

    Egerben ősszel (fotók)


    Ősszel is nagyon jó Egerben élni vagy ide kirándulni. Kitűnő hangulat és programok várják a helyieket és az ide látogatókat!

























     fotó: Szinok Gábor

    Tovább

  • Az egri vár kultusza  – Az ország 14. nemzeti emlékhelye

    Az egri vár kultusza – Az ország 14. nemzeti emlékhelye

    "Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot" - mondta a több mint 200 évvel ezelőtt született Kossuth Lajos e szavakat Egerben 1849. március 30-án. Ezzel utalt az 1552 őszén Egerben lezajlott hősies várvédelemre, amikor a magyar katonák Dobó István vezetésével egy fél évszázadra megállították a többszörös túlerőben lévő török csapatokat.

    A 464 évvel ezelőtti győzelem történelmünk kiemelkedő eseménye, és ennek nyomán a magyar nemzet tudatában Eger neve egyet jelent a hazafisággal és a hősies helytállással. Tanulmányomban azt a folyamatot szeretném bemutatni, amely során kialakult az egri várnak ma ismert kultusza, s ennek eredményeként hosszú évek óta az ország leglátogatottabb történeti emlékhelye.

    Évenként a magyar diákok és felnőttek százezrei, a külföldi turisták tízezrei keresik fel az évszázados erődítményt, és látogatnak el városunkba. Mi az oka ennek a vitathatatlan népszerűségnek, mit keresnek a vár falai között a hazai és külföldi érdeklődők?

    A válasz kapcsán először a vár történetéhez kell visszatérnünk. Az egri vár léte és kiépítése szorosan összefügg a püspökséggel, hiszen a Szent István király által a XI. század elején alapított egri püspökség központja a várdombon volt. Itt épült fel a román és gótikus stílusú székesegyház, a ma is álló püspöki palota, de itt voltak a kanonokok és a szolgálónépek házai is. A tatárjárás után megerősített kővár a XVI. század közepéig védte a püspökséget. A XVI. század közepén azonban megváltozott az egri vár szerepe, és az Oszmán-török Birodalom Nyugat-Európa felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból a felvidéki bányavárosokat védő erődítmény, végvár lett.

    fotó: Komka Péter

    Az 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541. évi elfoglalása után a királyi Magyarország és Erdély között az ország középső része már török fennhatóság alatt volt. A török uralom megerősítését és kiterjesztését célzó újabb török hadjárat 1552 nyarán indult meg és Temesvár, valamint a nógrádi, honti végvárak elfoglalása után a három török hadvezér csapatai Szolnok alatt egyesültek. A szolnoki vár elfoglalását követően a mintegy 80000 főből álló török hadsereg Eger alá vonult. A Dobó István várkapitány vezetésével megerősített várat 2058 ember védte, akik közül 1799 fő volt a fegyveres katona. A várat szeptember 11-én vették ostromzár alá a törökök. Tizenkét napon át tartott a tüzérségi előkészítés, amelyet több gyalogsági roham követett. Két héten át folyt az elkeseredett küzdelem a sokszoros túlerőben lévő támadókkal szemben.

    A törökök erejét a súlyos ember-veszteségek, az elhúzódó ostrom miatt egyre fokozódó ellátási nehézségek, valamint a táborban fellépő járványok fokozatosan felőrölték. Az egyre hűvösebb időjárás csak tovább rontotta helyzetüket, s ennek következtében október 17-18-án, 38 napi küzdelem után a megtépázott török had az ostromot feladva téli szálláshelyére vonult. A várvédők közül több mint háromszázan estek el, a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat. Az egri diadal nagy fontosságú esemény volt, hiszen a XVI. században első ízben sikerült a török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. A siker egyik forrása a védők egysége és a győzelembe vetett feltétlen hite volt. Hat idegen tüzér kivételével mindnyájan magyarok voltak, akik szűkebb pátriájukat és hazájukat védelmezték. Az egri vitézek helytállását a keresztény hit is erősítette, ami egyúttal az ország függetlenségének és integritásának a megvédését is jelentette.

    A várbeli katonaság hadászatilag korszerű összetétele mellett Bornemissza Gergely tüzes szerszámai is hozzájárultak a sikerhez. Már az egykorú német krónikaíró, Ortelius is megemlítette az egri nők hősiességét: "Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek". Természetesen meghatározó szerepe volt a vár kapitányának, Dobó Istvánnak. Amellett, hogy 1548 óta tudatosan erősítette a vár védelmi rendszerét, személyes bátorsága, előrelátása, következetessége, a korszerű hadászatban való jártassága az ellenséggel szemben, meg nem alkuvása valamint a katonái iránt tanúsított méltányossága egyaránt hozzájárult a győzelemhez. Tinódi Lantos Sebestyén (Lónyai Nagy Éva felvételei).

    Az egri diadal jelentőségét csak fokozta, hogy azt Dobó Istvánék külső segítség nélkül érték el. A keresztény világ csodálatát váltotta ki az egriek hősiessége, és Dobó Istvánt a "kereszténység Herkulese"-ként emlegették Európában. Az egri események páratlan nyilvánosságot kaptak. Akkor jeles énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén már néhány hónappal az ostrom után verses krónikába foglalta az eseményeket. Az osztrák és német nyomtatott röplapok hadibeszámolói nyomán pedig egész Európában elterjedt az egriek hősi helytállásának híre.

    Az egri vár látképe korabeli metszeten 1552-től számíthatjuk az egri vár kultuszának kialakulását, amelyhez hozzájárultak az azt követő évszázadok történetíróinak, költőinek, íróinak, festőinek, szobrászainak, zeneszerzőinek az alkotásai. Ezek közös ihlető forrása az egri várvédők hősiessége és a várkapitány, Dobó István személyisége.

    A már említett Tinódi Lantos Sebestyén 1553 májusában személyesen látogatott el Egerbe, hogy maguktól a küzdelem résztvevőitől tudja meg a harc igazi történetét. "Eger vár viadaljáról való ének"-ében maradéktalan hűséggel számol be az ostrom legapróbb részleteiről, s ezeket a régészeti ásatások és a levéltári kutatások egyaránt igazolták. Valamivel később egy rövidebb változatát is megírta az egri diadalnak, ez az "Egri históriának summája" címen vált ismertté. Ezt fordíttatta le latinra Ferdinánd király Zsámboki Jánossal, hogy bővebben megismerhesse az egri eseményeket. Ugyancsak latin nyelven jelent meg 1556-ban Csabai Mátyás műve Németországban "Az egri vár dicsőítő éneke" címmel. Művének jóformán egyetlen hőse van: Dobó István. Értékes alkotás Christian Schaeseus erdélyi protestáns lelkész 1581-ben megjelent költeménye, "Az egri haditettek 1552-ben".

    A szerző azt hirdette, hogy az egriek győzelmének alapja a vitézek egyetértése volt. Schaeseus jól látta, hogy Dobó Istvánnak meghatározó és sorsdöntő jelentősége volt a vár megtartásában, a győzelemben. Dobó alakjában találta meg azt a hőst, akire egy sikeres eposz megírásához szüksége volt. A XVI. század második felében - 1579-től 1584-ig - hadnagyként az egri várban szolgált a nagy magyar költő, Balassi Bálint. Verseiben méltán nevezte Egert a "vitézek ékes oskolájá"-nak, a "jó katonaság nevelő dajkájá"-nak. Baróti Szabó Dávid az 1786-ban megjelent Vers-Koszorú című kötetben az "egy Egri Asszony Vitéz Tselekedetei" című hexameterben írt költeményében egy Orteliustól átvett harci epizódot dolgozott fel. A török már kitűzte zászlaját a vár fokára, a férfiak már-már meghátráltak, de az asszonynép megújítva a küzdelmet, visszaverte a támadókat. Egy asszony a viadal során hősi halált halt férje fegyverzetével küzdött tovább, és hat törököt küldött a másvilágra.

    A sort Vörösmarty Mihály 1827-1828-ban írt "Eger" című romantikus eposza folytatta, amelyen Homérosz Iliászának és Zrínyi eposzának a hatása érződik. Két szerelem romantikus meséje az ostrom folyamatába ágyazva, s a reformkor nemzeti függetlenségi törekvéseinek a hatása alatt íródott. Vörösmarty legkedvesebb epigrammái közül való az 1830-ban megjelent "Dobó" című, amely a török hódoltság alatt visszasírja a hajdani várkapitány hősiességét. Zalár József "Az egri vár" című költeményében Dobó alakja már mint legendahős tűnik az olvasó elé. Az ún. "nemes ponyva" költészet két darabja is foglalkozott az egri várvédelemmel. Tatár Péter álnév alatt Medve Péter "A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben" hazafias szellemben minden művészi és irodalmi érték nélkül 1857-ben népszerűsítette a viadal históriáját. E ponyvák sorában, 1899-ben bukkant fel "Dobó Katica, az elszánt, bátor, hős egri honleány tanulságos története".

    A vár kultuszának igazi megteremtője és serkentője Gárdonyi Géza, aki 1899. december 25-én a Pesti Hírlapban kezdte közölni az "Egri csillagok" című regényét, amely könyv alakban 1901-ben került az olvasókhoz. Gárdonyi regénye a téma máig legszebb irodalmi feldolgozása, és minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye lett.

    Az Egri csillagok utolérhetetlen sikerének titka, hogy a XVI. századot szinte tapintható közelségbe hozza, és úgy ábrázolja, mintha a kor alakjai közöttünk élnének. A regény egykor létezett szereplői - Bornemissza Gergely, Dobó István, Török Bálint - hitelesen jelennek meg a könyv lapjain. A mű erénye, hogy benne az ostrom históriája nemesen ötvöződik hazaszeretettel, romantikus kalandokkal és szerelmi történettel, anélkül, hogy az egyik is elnyomná a másikat. Gárdonyi regényének még életében több kiadása jelent meg. Népszerűségét jelzi, hogy pl. 1961 és 1966 között 287 ezer példány került belőle forgalomba. Győrfi András rajzaival illusztrált legutóbbi kiadását 2000-ben vehettük kézbe.

    Az Egri csillagokat sok nyelvre lefordították, az angol és német nyelvű kiadások ma is kaphatók a könyvesboltokban.

    A vár fölötti városrészben, a Sáncban élt író számára az egyik legnagyobb elismerést jelen-tette, hogy Eger város még életében, 1913-ban, róla nevezte el az addigi Takács utcát. Meghatottan köszönte meg a képviselő-testülethez írt levélben e nemes gesztust: "Mert másutt az írót leteszik előbb a föld színe alá és csak azután ajándékozzák meg virággal. Itt az író még fenn jár s már is odaadják neki a legritkább és legszebb virágot: a századok nefelejcsét". A nagy magyar regényíró, Jókai Mór 1902-ben A magyar nemzet története II. kötetében adózott egy elbeszélés erejéig az egrieknek. Ez a "Dobó István és az egri nők", amely a következő évben már forrásul szolgált az ismert népszerű ifjúsági írónak, Donászy Ferencnek, aki "Sziget-vár és Eger hősei" című ifjúsági regényének második részében írta meg az egri harcokat. A kalandos történettel átszőtt regény központjában Dobó és egyik tiszttársa, Zolthay áll.

    Az egri várvédelem a drámák, színművek szerzőit is megihlette. Először a XVIII. század eleji jezsuita iskoladrámák dolgozták fel a témát, amelyek látványossággal, zenével és tánccal tették vonzóbbá az előadásokat. 1700-ban Telekesi István püspök kérésére adták elő az egri jezsuita gimnázium növendékei a Dobó drámát iskolájuk udvarán. A szabadtéri előadásban jól felhasználták várfalként az ott húzódó ősi városfalat. Sőt, a nagyobb hatás elérésére még a közelben felállított ágyúkból is durrogtattak. Az Egerben bemutatott Dobó darab hagyományt teremtett. 1729-ben a pozsonyi jezsuiták gimnáziumában vitték színre "A keresztény Herkules avagy Dobó István" című, latin nyelvű, tánccal és zenével látványosabbá tett iskoladrámát. 1755-ben Sopronban és 1766-ban Kassán került színre egy-egy Dobó Istvánról szóló dráma. Szigligeti Ede színművét, "Az egri nőt"-t 1851-ben mutatták be a fővárosban, de a kritika súlyosan elmarasztalta. Tóth Kálmán "Dobó Katicza" című népszínműve révén 1862-ben került be a köztudatba a várkapitány nem létezett lányának a neve, aki a magyar nők bátorságának a példaképévé vált.

    A hagyomány szívósságát jelzi, hogy ma is működik Egerben egy amatőr népdalkör, amely Dobó Katica nevét viseli. Érdekes alkotás Gárdonyi Géza 1904-ben írt "Dobó István szelleme" című verses előjátéka, amellyel az első egri állandó színház megnyitotta kapuját.

    A jelenet szerint az egri várba látogató színészek előtt megelevenedik Dobó síremlékén a hős, és a haza lángoló szeretetére lelkesíti Thália papjait és papnőit. Gárdonyi hallhatatlan regényének három színpadi feldolgozása is készült a második világháború után. Szinetár György három felvonásos színművét 1952-ben a budapesti Ifjúsági Színház mutatta be olyan sikerrel, hogy 185 alkalommal került a közönség elé. Kárpáthy Gyula "Egri csillagok" darabját két változatban is megírta. Az elsőt - amely a regény legfontosabb várbeli eseményeit vitte színpadra - 1962-ben a budapesti Déryné Színház tűzte műsorára. 1965-ben pedig az új egri Gárdonyi Géza Színház megnyitóján adták elő a marxista történelemszemlélet szerint átírt történetet. Dobó rendkívüli egyénisége áll a központban, akinek nemcsak a törökkel kell megküzdenie, hanem a bécsi udvarral és az önző magyar urakkal is.

    Az "Egri csillagok" varázsa a filmrendezőket is megragadta. Elsőnek 1923-ban a később világhírűvé vált filmrendező, Fejős Pál vitte celluloidszalagra, de a film súlyos kudarcot vallott. Igazi sikert hozott viszont a Nemeskürty István forgatókönyve alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1968-ban készült Egri csillagok. A filmen a legkiválóbb magyar színészek, magas fokú technikai felkészültség, pirotechnikai bravúr keltette életre az egri vitézek viadalát a törökkel. A hazai és külföldi mozibemutatók után a film a televízióban is gyakran látható. Nincs olyan év, hogy valamelyik közszolgálati televízióban az újabb generációk is ne tekinthetnék meg Gárdonyi halhatatlan művének feldolgozását.

    Az egri dicsőség első zenei kompozíciója is Tinódi munkája. A kinyomtatott dallamok nyomán adta elő maga a lantos, és énekelték szerte a magyar végvárakban és udvarházakban. Az egri viadal 400. évfordulójára, 1952-ben Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző áldozott a hősöknek. A "Tinódi Históriája Eger Vár Viadaljáról" című kantáta fődallama a históriás ének melódiája, amely rondószerűen, mindig más feldolgozásban tér vissza. A "summáját írom Egör várának" jólismert dallamát hallhatják néhány éve az egri városi közgyűlés résztvevői a szavazás idején, és ugyancsak ezt a dallamot játssza el a Minorita-templom harangjátéka naponta többször is.

    A XX. század végén a musicalírókat is megihlette a Gárdonyi regény témája. Várkonyi Mátyás-Béres Attila rockoperáját először 1997-ben a Margit-szigeti szabadtéri színpadon mutatták be nagy sikerrel. Az egri Gárdonyi Színház művészei a Líceum udvarán 1998-ban adták elő a darabot, 2002. június elején pedig az egri vár gótikus palotája előtt mutatták be a rockopera ünnepi változatát. 2001 és 2002-ben a Dobó téren láthatta a közönség Zalán Tibor-Huzella Péter "Eger kis csillagai" című zenés történelmi játékát. A Gárdonyi regényhez kapcsolódó produkciót hetven kisdiák és négy színész kelti életre.

    Gazdag az egri témát feldolgozó képzőművészeti alkotások sora. Egy 1632-ben megjelent német krónika metszete a várfalakon harcoló katonák mellett a törököket legyőző egri nők hősiességét emeli ki. Dobó Istvánról készült tipikus ideálképmás Kovács Mihály litográfiája 1854-ből. A legismertebb történelmi festmény Székely Bertalan "Egri nők" című alkotása, amely 1867-ben készült és a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

    A végleges képet több ceruzarajz és olajvázlat előzte meg, s ezekből az egyiket a Dobó István Vármúzeum képtárában tekinthetik meg a látogatók. A XIX. század közepén Kiss Bálint festménye, majd az ez alapján készült litográfia örökítette meg Eger ostromát. Ennek zenélő órás naiv változata is ismert. Vizkelety Béla kőnyomata is ugyanezt a témát dolgozza fel. Kőrösfői-Kriesch Aladár, a magyar szecesszió jellegzetes festője "Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen" című képét a honfoglalás millenniumára készítette 1896-ban. A várfalon dúló harci jelenetet ábrázoló festmény az egri megyeházán található. Kovács Ágoston után ismeretlen XX. századi művész készítette "Az egri nők 1552." című elemi iskolai szemléltető faliképet (1913), amely Székely Bertalan kompozícióját idézi színes litográfiában. XX. századi egri és más magyar festők is gyakran ábrázolták Eger ostromát.

    A Dobó István Vármúzeum idén kapta ajándékba Ruzicskay György 1938-ban festett expresszív hatású és az ostromot sajátos nézőpontokból bemutató festményét. Egri művészek kollektív alkotása az 1552-es ostrom 400. évfordulójára festett hatalmas olajkép, amely az egri városháza tanácstermét díszíti. Id. Kátay Mihály egri festőművész 1956-os képe az ostromló ellenségen rajtaütő lovascsapatot örökíti meg, és az Eszterházy Károly Főiskola B. épületében látható. Bodó Sándor festőművész triptichonon ábrázolja a híres várvédelmet.  Az egri hősöknek emléket állító első köztéri szobrot a mai Dobó téren helyezték el 1907-ben. A "Dobó szobor"-nak nevezett alkotás Stróbl Alajos műve, és Dobó István mellett Mekcseyt, valamint egy harcoló nőt ábrázol. A szobor költségeit országos gyűjtés útján teremtették elő, hogy ezzel is szimbolizálják az 1552-ben kivívott diadalnak az egész országra kiható jelentőségét.

     Háttérben a várral a szoborcsoport egy évszázad alatt annyira összenőtt a várossal, hogy annak szinte jelképévé is vált. Az egri várkapitány nevét viselő gimnázium ballagó diákjai egy-egy szál virággal e szobornál búcsúznak a várostól, és az Egri Fertálymesteri Testület évek óta itt tartja fáklyás megemlékezését az egri győzelemről. A város főterének másik hangsúlyos szoborcsoportja, a "Végvári vitéz" Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása 1967-ből. A rendkívül mozgalmas kompozíció egy végvári lovas vitéznek a törökkel vívott küzdelmét jeleníti meg.

    A várvédelem 400. évfordulóján, 1952-ben helyezték el a vár főkapujától jobbra lévő falon Tar István és Illés Gyula nagyméretű bronz domborművét az ostromjelenettel. A Vármúzeum központi épületének kapualjába ugyancsak 1952-ben került Zala György bronz domborműve a várvédelemről, amely eredetileg a budapesti Millenniumi Emlékműhöz készült 1920 körül. Az emlékplakettek közül Király Róbert egri szobrászművész 1962-ben készült munkája egyik oldalán Dobó portréját, a másikon pedig a vár és a város archaikus távlati képét mutatja. A Dobó István emlékérem Asszonyi Tamás alkotása, amely a várkapitány portréja mellett a gótikus püspöki palotát jeleníti meg. Ezt az érmet azok kapják meg, akik sokat tettek az egri várért, hagyományainak ápolásáért...

    Forrás: Honismeret - A honismereti szövetség folyóirata XXX. Évfolyam. 2002/5
    http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho020500.htm

    mek.oszk.hu

    Tovább

  • Eger pincéi

    Eger pincéi

    A jó minőségű egri bor készítésében nem csupán a gondosan megválasztott területeknek, a szőlőfajtáknak, a borvidéki klímának és szakértelemnek, de a jó pincéknek is kiemelkedő szerepe van. Egerben nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani, a szőlőt "kádra" szedték és hazavitték a városban található borházakba és pincékbe.

    A várban és a belváros területén található pincék egy része már a 15-16. században létezett, a külső területek (úgynevezett "hóstyák") pincéi a török hódoltság után a 18-19. században épültek.

    Az egri pincék formája nagyon változatos, ez függhet a pince építtetőjének társadalmi és gazdasági helyzetétől, illetve az építés időszakától. A pincék túlnyomó részét riolittufába vágták, amely könnyen alakítható és önmagában állékony, nem igényli a pincefödém külön megtámasztását. A borvidéken emellett találunk kemény homokkőbe és darázskőbe vájt pincéket is.

    A pincék előtt borházra csak a módosabb gazdáknak tellett, általában ezeket is kőbe vágták, az épített borház Egerben ritkaságnak számított. A szegényebb rétegek pincéi az 5-10 méter mélyen elhelyezkedő pinceághoz vezető torokkal kezdődtek. Voltak közös pincetorkok is, amelyek több gazda pinceágához vezettek. Borház hiányában az ilyen pincékben nem volt hely a szőlő feldolgozásához szükséges felszereléseknek, így a szőlőt otthon, háznál dolgozták fel, majd szállították a pincékbe.

    Már a 18. században megengedték, hogy a gazdák a pincében mérjék saját borukat. Általános volt a pincejárás, vagy a pinceszerezés, amely a pincék csoportos látogatását jelentette. Az egri gazdák büszkék voltak pincéjükre, amely a kemény munka mellett társasági események színhelye is volt. Találóan mondja az ismert egri szólás: "Gazdáé a pince, asszonyé a pénz"

    Tipikus tufába vájt pince az egri borvidéken

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_borvid%C3%A9k

    Tovább

  • Tolli-Hibay ház és egy anekdota

    Tolli-Hibay ház és egy anekdota


    A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén Szappanos János egyemeletes háza állt 1755-1788 között, amely leégett. A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vette meg, aki Povolni János építőmesterrel új házat építtetett. 1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába kerül, akitől Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vette meg 1815 körül.

    Ezt követően a ház többször is tulajdonost cserélt. 1887-1903 között az utca Dr. Hibay Károly édesapjáé, Dr. Hibay György gyógyszerészé, majd 1927-ben örököseié. Napjainkban ennek a háznak a falán található az a tábla, amely Dr. Hibay Károly orvosnak állít emléket.

    Ehhez az utcasarokhoz egy anekdota is kapcsolódik: 18 éves korában Gárdonyi Géza annyira szegény volt, hogy ennek az utcának a sarkán szedett fel egy gyerekkocsiból kiejtett fél kiflit, s akkor ez volt a később oly híressé vált író egész napi élelme.


    fotó: Szinok Gábor

    Tovább

  • Az Eger-patak főbb árvizei

    Az Eger-patak főbb árvizei


    Az Eger-patak legnagyobb áradásait a nyári felhőszakadások során a magasabban fekvő területekről lezúduló hatalmas vízmennyiség okozza. Eger története során számos alkalommal volt elszenvedője az amúgy békésen folydogáló kis patak áradáskor dühöngő erejének. Ilyen nagy árvizek Eger történetében 1757 szeptemberében, 1766-ban, 1787-ben, 1813-ban, 1857-ben voltak, illetve a legnagyobb pusztítást az 1878. augusztus 31-i árvíz okozta. Ez utóbbi vízszintjeit a városban több helyütt emléktábla őrzi, példának okáért a Jókai utcában és a Bajcsy-Zsilinszky utcában is.


    A patak 1757-ben még másképpen nézett ki, mint manapság, ugyanis ekkor még a belvárosban is több ágra oszlott, kis szigeteket hozott létre, és az ekkori krónikák szerint jóval bővizűbb volt, mint manapság.

    A patak pusztításait megelőzendő, Eszterházy Károly püspök 1771-ben megkezdte egy kőgát kiépíttetését a patakra merőlegesen. Ez a kőgát, melynek elnevezése Posuerunt, mintegy 226 méter hosszúságú, 4 méter széles és 5 méter magas építmény volt, amely a Cifrakapu térnél húzódott. Ez a gát jó szolgálatot tett az 1813. szeptember 11-i, az 1814. február 22-i és az 1814. augusztus 15-i árvizek ellen.

    Az 1878. augusztus 31-i árvíz eseményeibe Breznay Imre helytörténész munkái és a korabeli újságok leírásai adnak széleskörűbb betekintést.

    Ezen a napon a városban este 10 óra és éjfél között mintegy 47 milliméternyi eső hullott, ám a várostól északra fekvő területeken, elsősorban a Bélapátfalva tőszomszédságában fekvő Bél-kő vidékén ennél jóval több csapadékmennyiség hullott le igen rövid időn belül. Ugyanezen csapadékzóna okozta a miskolci árvizet is.

    A hirtelen jött nagy mennyiségű csapadékvizet az Eger-patak viszonylag sekély medre nem volt képes magában tartani, ezért a lezúduló víztömeg nagy pusztítást végzett a várostól északra fekvő Szarvaskőn, valamint Felnémeten már kilépett a patak a medréből.

    A Posuerunt kőgát sem volt képes ekkora víztömeget megtartani, csak ideig-óráig tudta megakadályozni e hatalmas víztömeg bezúdulását a városba, és hajnali 3 órakor átszakadt. Ennek következtében a felgyülemlett hatalmas víztömeg rázúdult az alvó városra, és a mai Északi-lakótelep területe egyetlen összefüggő vízfelületté vált. A korabeli leírások alapján a város belső magját érintette legfőképpen az árvíz, amely kőházakat és kőhidakat döntött romba, és a belvárosban 3–7 láb magasra ért a vízszint. A károk elérték a milliós nagyságrendet. Elsősorban a belvárosba települt kereskedőréteget sújtotta a pusztítás.


    Ekkor még állt az Érsekkert déli kőfala, amely visszaduzzasztotta a belváros felől érkező víztömeget. A víz mélysége a Líceum északnyugati sarkánál 1 méter 26 cm, a Hartl-házban, a mai Uránia mozinál 1 méter 90 cm, a Széchenyi utca más részein 2 méter 5 cm volt. A Dobó István téren lévő Bajzáth-háznál (mai Neumeier-ház) 2 méter 32 cm, a Dálnoky-háznál (mai Forst-ház) 2 méter 49 cm volt a víz mélysége, de még a kicsivel magasabban fekvő minorita templomban is 50 cm volt a víz.

    A belvárosban a mai Mecset utcában, a régi Kígyó közön 3 méter 35 cm-es vízállást mértek. Reggel hét órától gyorsabb apadás indult meg a patakon, amikor az Érsekkert déli kőfalát kidöntötte a víz. A víz délelőtt 9–10 órára levonult a belvárosból. Az árvíz csak a Barátok-hídját kímélte meg. A víz elmosta a vasúti töltést Eger és Kistálya közt a Füzesabony–Eger-vasútvonalon. A legpusztítóbb egri árvíznek nyolc halálos áldozata volt.

    1878. szeptember 27-én újabb árvíz pusztított, ekkor a Mecset utcában 2 méter 24 cm volt a vízállás.

    Ezek után komolyabb áradás vonult még le a patakon 1900. április 30-án, 1913. augusztus 7-én, 1998. július 25-én, illetve 1999. augusztus 17-én.

    Az Eger északi részén a 44,36. folyókilométernél elhelyezett vízmércén 1970. július 10-én mérték a hivatalos mérések kezdete óta a legmagasabb vízállást, mely 280 centiméter volt. Az eddig mért legalacsonyabb vízállás -5 centiméter volt, melyet 1968. június 30-án mértek.

    A Borsodivánkánál elhelyezett vízmércén 2010. május 17-én mérték a hivatalos mérések kezdete óta a legmagasabb vízállást, mely 371 centiméter volt, míg az eddig mért legkisebb vízállás ugyanitt 4 centiméter volt, amelyet 1993. augusztus 11-én mértek.

    Facebookon találtunk (Tomas F. Singer) több olyan archív, elvileg 1969-ből származó fotót, amely nagyobb "beázásról" tanúskodik. 

    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Az “Istenes Pince”, amely a törökkorban titkos templomként működött

    Az “Istenes Pince”, amely a törökkorban titkos templomként működött


    Az egri borokhoz kötődő vigasságok és a borturizmus közkedvelt színtere a riolittufába vájt pincék és csárdák. A völgy északi ágában megtekinthető a borvidék legrégebbi, műemlék pincéje, az "Istenes Pince", amely a törökkorban titkos templomként működött.

    Külön említést érdemel a kétszáz éves István Pince és Nemzeti Bormúzeum, amelynek gyűjteménye átfogó képet nyújt Magyarország borairól.

    A völgyben csak érvényes egri származási bizonyítvánnyal rendelkező bort mérnek, ki, amit kizárólag üvegpohárban szolgálhatnak fel. Rendelet szabályozza a pincék tisztántartását is, így biztos, hogy a turisták igényes környezetben minőségi borokat kóstolhatnak. 

    fotó: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium)

    Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium)


    Telekessy István püspök határozza el létesítését, 1709-ben adta ki a szeminárium alapítólevelét, de már 1700-ban megkezdte a munkát az anyagi feltételek megteremtésével és a ház vásárlásával, mely magja lett a későbbi, többszöri bővítéssel kialakított szemináriumnak.  Körmöczy Mátyás hentes házát vásárolta meg, ez a mai kispapi ebédlő helyén állt.

    Először az északi szárny készült el egy emelet magasságban, majd a második emelet. Eszterházy készítteti el a déli szárnyat és az egész épületre a 3. emeletet, így a szeminárium az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete lett, ahol a papnövendékek lakása volt, az oktatás nem itt folyt.

    1756-ban villámcsapás következtében kigyulladt és súlyosan megrongálódott, az újjáépítéshez 1772-ben Fellner Jakab tervet készít, de az általa készített bővítés nem valósul meg, csupán a meglévő falra egy emeletet építenek. A déli keresztszárny építése Grossmann József  tervei és vezetése szerint 1784-ben megindul.

    Kápolnájának oltárképét (Mária mennybemenetele) Hesz Mihály festette 1815-ben, a rektori szobában egy Kracker-kép van: Menekülés Egyiptomba.

    Itt töltött Petőfi Sándor három napot, a Szeminárium egyik földszinti szobájában, amikor 1844 februárjában gyalog Pestre ment. Verset írt az elhatározásról, hogy Egerbe jön és egy újabb versben, az Egri hangok-ban örökítette meg az itt töltött napok hangulatát. Meglátogatja barátját, a papköltő Tárkányi Bélát is.

    A lépcsősor melletti falon Petrás Incze János munkásságára hívja fel a figyelmet egy emléktábla, aki itt végzett a papneveldében, s azzal gazdagította a magyar művelődéstörténetet, hogy összegyűjtötte 85 magyar népdal szövegét. Közülük 22 már 1842-ben, Erdélyi János és Kriza János nevezetes népdalközlései előtt napvilágot látott a Tudománytárban.

    A Foglár utcából balra kiágazó lépcsős gyalogút, a Pori sétány vezet az autóbusz pályaudvarhoz.  Innen láthatjuk az érseki palota Fellner által tervezett hátsó homlokzatát. A Foglár utca felé eső földszinti szárnyban voltak a boltozott püspöki istállók.

    fotó: magyarkurir.hu

    forrás: Az Egri Hittudományi Főiskola honlapja

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!