város Archívum

  • HANGYA Szövetkezet – Fűszer-Csemege Bolt

    HANGYA Szövetkezet – Fűszer-Csemege Bolt

    A „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szövetkezeti hálózat volt Magyarországon a 20. század első felében.

    Története

    1898-ban fogadták el az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezetet, melynek hatására létrejött a termelő-értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja. Az első szervezet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére 1898. április 12-én alakult meg Brogyánban. Az 50 000 koronás alaptőkével alapított szervezet áruforgalma egy évtized alatt elérte a 12 millió koronát.

    A Bethlen-kormány a Hangya szövetkezeti üzletrészéhez állami támogatást nyújtott.

    Az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel következményeként az összes Hangya vagyont kártalanítás nélkül államosították.

    Az egri HANGYA Szövetkezet fűszer-csemege boltja látható a fotón

    Források
    1923 A „Hangya” Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, A Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve PDF
    A HANGYA története – Hangyaszöv.hu
    László Márton: Az erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja PDF
    Viszket Zoltán: A magyar szövetkezeti mozgalom múltja – Források a „Futura” történetéből - A jövő útjai kifürkészhetetlenek?
    Létrehozzák a Hangya fogyasztási szövetkezetet – Múlt-kor.hu, 2004. május 21.
    Bak Klára: A Hangya szövetkezeti rendszer fejlődéstörténetéről PDF
    A Hangya szövetkezeti mozgalom egykor és a mai szövetkezési lehetőségek PDF
    A Hangya Szövetkezet története 1945-ig
    Az 1898. évi XXIII. számú törvény
    Kategória: Szövetkezetek

    Tovább

  • Az egri Bródy Sándor Könyvtár már kívülről is eleganciát sugall

    Az egri Bródy Sándor Könyvtár már kívülről is eleganciát sugall


    Az intézmény az impozáns Kossuth Lajos utcán, az egykori Nagypréposti palota épületében kapott helyet.

    Mellékszál ugyan, de a ház gazdag múltjába enged betekintést, hogy itt állapodott meg Dembinszky Henrik, Görgey Artúr és Klapka György a kápolnai csata haditervéről, az épület így igen gazdag múlttal bír.

     A Bródy Sándor Könyvtár egy folyton fejlődő és bővülő, igazán élő könyvtár Egerben. Szabadpolcos működésben szépirodalmak, kötelező olvasmányok, szórakoztató regények, szakirodalmak, ismeretterjesztő művek, idegen nyelvű kiadványok, nyelvtanulást segítő kiadványok, nyelvkönyvek, kétnyelvű kötetek, térképek és atlaszok közül válogathatunk.

     Nyaranta az Eger belvárosában található Termálfürdőben is jelen van a Könyvtár „Strandkönyvtár” néven, így aki szeret, a fürdőzés szüneteiben is tud olvasgatni.

     forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Télen is feltölt az ország egyik legszebb városi strandja

    Télen is feltölt az ország egyik legszebb városi strandja


    Az egriek télen is szeretik felkeresni a Termálfürdőt. Van abban valami nagyon különelges, amikor télvíz idején, esőben / ködben / hóban, az ember egy forró fürdőt vesz a szabadban, ráadásul gyógyvízben.

    A fázósak is nyugalommal vállalhatják a "kalandot", van lehetőség a zárt térből történő kiúszásra. A biztonság kedvéért a köntöst ne felejtsük otthon!

    Az Egri Termálfürdő az ország egyik legszebb városi strandja, 3 bejárattal, 5 hektáros területtel, 13 medencével és ezernyi élménnyel. Mert, ahogy Eger a városok közt, úgy az egri fürdő is egy különleges színfolt a fürdők között.

    Már az elhelyezkedés is megér egy említést, hiszen a fürdő Eger szívében található, közvetlenül a történelmi városmag határán. Borozunk a főtéren, gondolunk egyet és 5 perc kényelmes séta után már csobbanhatunk is a kellemes vízben.

    Ebéd a platán árnyékában

    Elhelyezkedéséhez méltóan a strand elegáns, polgári hangulatot áraszt, nagy parkos területekkel, védett növényfajtákkal és egy több mint 250 éves platánfával, melyet az ország- és Európa Év fájának is megválasztottak. Sokan szeretnek itt hűsölni, a gyerekek fára mászhatnak és az éppen falatozni vágyók is a platánt keresik, hiszen itt található a strandi pillanatok elengedhetetlen gasztro eleme: a lángos, főtt kukorica, sült hekk, palacsinta és társai.

    Találkozzunk a „kavicsosnál”

    A fürdő másik különlegességét a gyógyvíz adja: feltétlenül keressük fel az 1-es számú medencét, melyet saját forrás táplál! A víz kellemesen hűvös, lágy és selymes, az egriek kedvence. Az elnevezés onnan ered, hogy a medence aljának egy része kavicsos, így folyamatosan tud feltörni a radon alapú gyógyvíz. Ha figyelmesen megnézzük az egrieket, nem véletlen, hogy idősebb korban is fiatalok. 

    Különleges és színes élmények

    Pár lépésre a „kavicsos medencétől” egy meleg vizű díszmedencét és egy itáliai reneszánsz hangulatot árasztó dögönyözőt találunk, vízililiomokkal, zuhataggal, kagylócskákkal – igazi fotótéma.  A fürdő déli részében úszómedence, gyerekmedence és csúszdamedence közül is választhatunk, de találunk itt fürdőházat és félig fedett élménymedencét is, ha esetleg rossz időben érkeznénk. Akkor se higgyük, hogy mindent láttunk, ha már minden medencét kipróbáltunk! A strandról közvetlen átjárás nyílik a Török fürdőre, próbáljuk ki ezt is!

    borítókép -  Vámossy Béla

    forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • A Kálvin Ház története

    A Kálvin Ház története

    Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.

    Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.

    Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).

    1964. Eger, Kálvin-ház (egykori Horner-ház) a Generális hídnál, fotó: /i.pinimg.com

    A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.

    Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.

    A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • A Hatvani hóstya felé

    A Hatvani hóstya felé


    Amikor a Hatvani hóstya felé indulunk, újra a Deák Ferenc utca felé vesszük az irányt. A Hatvani kapu téren állt az 1830-as évekig az a kapu, amely a város legforgalmasabb belépőhelye volt. Ennek a helyén túl, dél-keletre áll a Gárdonyi Géza Színház szépen felújított épülete.

    A színházzal szemen lévő téren helyezték el 1991-ben újra a Hatvanas Ezred emlékművét, amely Eger háziezrede volt. Kétszáz évvel ezelőtt, a napóleoni háborúk idején alapította a bécsi haditanács. 1932-ben annak a tizennyolcezer hősi halottnak állítottak emléket, akik az ezred megalakulása óta estek el. E téren található az országban elsőként felállított 1956-os, forradalmi emlékmű, talapzatán Márai Sándor szavai olvashatóak.

    A Deák Ferenc úton haladva a kényelmes sugárút mellett villaszerű házak előtt haladhatunk el, így juthatunk a település vasútállomásához, amely a Vasút utcán át megközelíthető. A török időkben még lakatlan volt ez a környék. Amikor 1687-ben ostromzár alá vették a török védőket, akkor feljegyezték, hogy 2000 emberrel megszállták a kerecsendi, szalóki, szóláti közlekedési vonalat. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban már említik a város iratai a Hatvani, más néven Szent János hóstyát. Alig néhány évvel később, 1717-ben ez a "fertály" is negyedmestert választott, vagyis hóstyai elöljárót.

    A Mátyás király út keleti oldalán szinte végig püspöki gazdasági területek húzódtak, s a mostani Sas út környékén, valamint a Csákó nevű városrész helyén mindenütt rétek voltak. A mai Deák Ferenc út sarkán is széna- és farakodó terült el, maga a Széna tér is innen kapta a nevét. Érdemes fölkeresnünk itt a Koszorú és a Farkasvölgy utcát is, mert a farkasvölgyi árok két oldalán szép pincéket láthatunk. Valamikor városképi értékű pincesorok húzódtak erre, de sajnos, egyre több megy veszendőbe. Érdemes volna műemléki védelem alá vonni ezeket az ódon pincéket, de akkor gondoskodni kellene a csapadékelvezetésről és az idegenforgalmi  kihasználásról is.

    A Mátyás király úton továbbhaladva az út jobb oldalán látjuk a mezőgazdasági iskolát, amely a régi Vincellér Iskola utódja. Az 1888 körül pusztító filoxéra után, 1897-ben alapították, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Eger környéki szőlőművelés az ínség évei után aránylag hamar talpra állt. 1945 után a Szőlészeti Kutató Intézet dolgozott ott, de később ki kellett költöznie a Kőlyuktetőre, a szőlőit pedig elfoglalta a város. A Vincellér Iskola egykori helyére költözött a megyei levéltár. Nevét utca őrzi, amelyen végigmenve, a házsorokat elhagyva gyönyörű szőlődombokat lehet látni. Itt húzódik az úgynevezett Kis- és Nagygalagonyás, a Fertő, amely a középkorban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők kényszerlakóhelye volt, a Gőzmalmos s a többi szép szőlőültetvény. E területen is találunk úgynevezett Egerlátó tetőt, amely a más, a városba futó utakon is akad. Ezeken a pontokon állva szépen belátjuk az egész települést.

    Ha kigyönyörködtük magunkat a látképben, folytathatjuk az utunkat a városból kifelé tartva a Mátyás király úton, már az úgynevezett Lajosváros házsorai között. Erre találjuk a Kőlyuktetőt, ahol szép pincesor húzódik. Fönt látható a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, amelyet száz éve alapítottak a filoxéravész okozta károk helyreállítására, illetve a korszerű szőlőtermelés és borászat megteremtésére. Az egy évszázad alatt számos nemzetközi hírű kutató dolgozott azért, hogy ellenállóbb fajokat hozzon létre. Ma is fontos küldetést töltenek be, jelentős a honosítási tevékenységük, foglalkoznak a szőlők fajtaértékének kutatásával, a tőke művelésmódjainak vizsgálatával, a szőlőket ért hatások anyagcserével, s bor minőségével kapcsolatos következményeivel, s a vörösbor-készítési technológiák fejlesztésével.

    A kerecsendi úton továbbmenve elbúcsúzhatunk a várostól, amely az értő látogatónak annyi örömet szerzett. Egy-két napos látogatás valószínűleg nem elég arra, hogy mindazt, amit ajánlottunk, azt meg is kóstolhassa, s meg is nézhesse a vendég.

    Forrás: eger.hu

    Tovább

  • Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros

    Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros


    1976 februárjában kezdték el 25-ös út egri átkelő szakaszának az építését, s ezzel az érintett közműveket is felújították.

    1978-ban jutott odáig a munka, hogy elkezdhették a legérdekesebb és a legnehezebb építési munkálatokat, a viadukt építését. Előtte azonban nagyarányú tereprendezést hajtottak végre. Több lakást lebontottak, sok ezer köbméter földet mozgattak meg annak érdekében, hogy jobban lehessen közlekedni és lakni a városban. 

    Az út- és hídépítés valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős és közérdekű feladat volt, külön jogszabály intézkedett az építkezések miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról.


    Az új út nyomvonalának jelentős csomópontja a Ráckapu tér, amely a 25. számú főút átmenő forgalma mellett jelentős helyi forgalmat is lebonyolít. Az új csomópont külön szintben szétválasztja a kétféle forgalmat, ugyanakkor célszerű kapcsolatot teremt közöttük, egyben hét utca forgalmi csatlakozását teszi lehetővé. (Vöröstüzér utca, Széchenyi utca, Malom utca, Rákóczi utca, Árnyékszala utca, Verőszala utca, Szalapart utca)

    És a lényeg. Az alábbi képeken az 1970-es években járunk, amikor is tovább bővül a Felsőváros, épül a viadukt, és amikor még olyan házak is állnak, amikre a legtöbbünk már nem is emlékszik.



    A Ráckapu téri felüljáró hét nyílású, 147 m hosszúságú, 12,7 m szélességű vasbeton hídszerkezet, amely 150 m sugarú ívben fekszik. A felüljáró előtt és után vasbeton támfalak között halad az útpálya, míg el nem éri a terepszintet. Támfalat kellett építeni a bal oldali felhajtóágban a gyalogos-aluljáró előtt és után is. A támfalak magassága 0,50-7,0 m között változik, összhosszúságuk 480 méter.

    A 25. sz. főút átépítése során különböző kiegészítő létesítményekre is szükség volt. A Ráckapu téren a Szala-árkot mintegy 70 m hosszú zárt keretben kellett elvezetni, a Borforgalmi Vállalat kiszolgálására 300 m összhosszúságú bejáróút megépítésére került sor, valamint a 24. sz. főút is új nyomvonalon csatlakozik a 25. sz. főút átkelési szakaszához. 

    A felüljáró építése 50 millió Ft-ba került. Az új útszakasz kivitelezője az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt.

    MÚLTIDÉZÉS >>>

    Tovább

  • Belvárosi ismerkedés

    Belvárosi ismerkedés


    Ha a városban járunk, s meg akarjuk ismerni, nem kerülhetjük el a legjelentősebb utcáit. A Kossuth és a Széchenyi utca az a két útvonal, amely a település kereskedelme, gazdasága szempontjából fontos.

    Az egri vár tövében lévő Dózsa György térről nyugat felé indul a Kossuth, korábban Káptalan, vagy Barátok utcája. A történelmi időkben a város fő forgalmi útja volt, mert a Buda felől érkező utasok a Hatvani kapun át belépve Egerbe, s a várba ezen az útvonalon jutottak el. A régészeti feltárások szerint hajdanán az úttest gerendákra fektetett pallókból készült.

    Amikor elindulunk a vár tövéből, egy modern épületet látunk, amely adminisztrációs célokat szolgál. Sarkára Don Quiote-t tervezte az építtető, mintegy a hősi hagyománynak mutatva fricskát.

    Ha kicsit tovább megyünk, megpillantjuk a város egyik legrégebbi házát, a Buttler-házat. Az épület romos, pedig a Mikszáth Különös házasságának főszereplőjéről elkeresztelt építmény megérdemelné a törődést.

    Tovább haladva jobb kéz felől találjuk az egykor az oroszlánhoz címzett püspöki vendéglő épületét. Több mint száz éven keresztül itt volt a postakocsik állomása. Az egykori fogadóban szállt meg II. József is, aki nem akarta Eszterházy püspök vendégszeretetét élvezni.

    Az utca bal oldalán barokk és eklektikus épületek után következik a volt Nagypréposti palota. 1774-76 között épült Fellner Jakab tevei alapján. Az épületben ma a Bródy Sándor Könyvtár működik, mintegy százezer kötettel, folyóirat-olvasási lehetőséggel, zenehallgatással.

    Szemben vele, a 9. szám alatt található a Megyeháza, amely 1749-56 között épült, Gerl Mátyás tervei szerint. Legnevezetesebb díszítőelemei Fazola Henrik kovácsoltvas, rokokó kapui, amelyeket szinte minden Egerbe látogató turista felkeres. Olyan szépek ezek a kapuk, mintha nem is nehézkes vasból készültek volna, az európai művészet érvonalához tartoznak.

    A Megyeháza udvarán áll egy kálváriával díszített kétemeletes épület, amely eredetileg börtön volt. Később a megyei levéltár dolgozott benne, amely néhány esztendeje a volt vincellér iskolába költözött. Jelenleg egy szépen berendezett történeti kiállítás látható itt, amely érzékletes eszközökkel mutatja be a város és környéke múltját. Az épület alagsorában sporttörténeti gyűjtemény látható.

    Az utca bal oldalán, a 14. szám alatt az egykori ferencrendi szerzetesek, helyi nevükön a Barátok temploma áll. A középkori Szent Demeter templom helyére épült, amelynek nyomait meg lehet tekinteni az altemplomban. Figyelemre méltó a főoltár, amelyet Kracker János Lukács festett. A 8. szám alatt található a Sancta Maria Lánygimnázium épülete, amely a 18. században épült. Csaknem száz évig az Angolkisasszonyok leánynevelő intézete volt, s 1991-ben kapták vissza iskolájukat.

    A 6. számú, egykori kanonokház mellett áll az utca legszebb lakóháza, a volt Kispréposti palota. Itt már elérkezünk a jól ismert Eszterházy térhez, a Bazilika és a Líceum mellé. Innen indulhatunk tovább a város sétálóutcáján, a Széchenyi utcán. Már a XVI. század közepén szólnak róla a följegyzések, Hosszú utca néven. Az érseki palota az utca vonalával párhuzamos épületegyüttes. A XVI. századi magot építették tovább a püspökök, húzattak rá második emeletet. A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapuja is a Fazola család műhelyéből került ki.
    Érdemes benézni az Érsekudvarba is, amely voltaképpen az érseki palota gazdasági udvara volt, ma egyházi múzeum látható itt.

    Ahogy továbbmegyünk, megpillanthatjuk a Foglár utcát, amelyen fel lehet jutni a város buszpályaudvarához. Az utca 6. száma alatt található az Érseki Hittudományi Főiskola, amelyhez nemrég építették hozzá a Szent János Továbbképző Központot.

    A Széchenyi úton továbbhaladva több kis üzlettel, vendéglátó hellyel találkozhatunk. Több barokk ház között a 13. számú érdemel külön figyelmet, amely Giovanni Battista Carlone Egerbe származott olasz építészé volt, és ma is az ő nevét viseli. Vele szemben van a város mozija, az Uránia Filmszínház, mellette pedig a Patika-múzeum, amely egy olyan barokk bútorzatot őriz, amelyet még Telekessy püspök készítetett. A szomszédos, kétszintes épület az 1827-es nagy tűzvész után nyerte el mai alakját, ezért került a homlokzatára a Fati Partus felírat (A sors szülötte). A klasszicista homlokzatú épület valamikor polgári lakóház, aztán kaszinó, majd szakszervezeti székház lett. Jelenleg kulturális centrum, ifjúsági ház.

    Az előbb említett két épület között jutunk el a város piacához. A modern épületben lévő piacot már kinőtte a település, de hagyománytiszteletből meghagyták ősi helyéhez közel. Valamikor a Dobó téren piacoztak, amely az Eger patak árterületéhez tartozott. A gasztronómia iránt érdeklődő ember szívesen szétnéz egy ilyen piacon, bár ritkán talál már olyan egyedi dolgokat, mint hajdani egri hagyományos csemege, a békacomb.

    Az innen nyíló Bródy Sándor utcát is felderíthetjük. Ha fölmegyünk a meredek lejtőn, ódon hangulatot találunk, észre vehetjük a fehérre festett, középkori jellegű épületet, amely az Egri Borok Háza. Azt tervezik, hogy egyre több olyan jellegű rendezvényt hoznak ide, amely a jó egri bor kultuszát szolgálja. Az épület előtt egy óriási, muzeális értékű szőlőprés állít emléket a hajdani egri szőlőműveseknek. Itt tekinthetjük meg a régi városfal egy darabját is, amely mellett sétálva fogalmat alkothatunk arról, milyen lehetett egykor Eger, mekkora területen húzódtak össze a polgárok házai.

    Visszatérve a Széchenyi utcára, a 15. szám alatt találhatjuk a ciszterci templomot, amelyet 1699-ben kezdtek építeni. A templom Carlone tervei alapján készült, először a jezsuiták számára, de a hosszú évek alatt nehezen készült el: kétszer is tűzvész rongálta meg. A főoltára a hazai barokk szobrászat legszebb alkotásai közé tartozik.

    A Széchenyi utcán tovább haladva a volt jezsuita, később Dobó István Gimnáziumot láthatjuk, amely hangsúlyos elhelyezésű, s gyönyörű oromszobrokkal díszített.

    Ahogy megyünk tovább, a Rottenstein köz 3. szám alatt láthatunk egy szép polgárházat, amely 1750 körül épült. Ekkor emelték a Szent Anna templomot is, amely a kórház épülettömbjei közé ékelődött be. Még több szép barokk polgárházat láthatunk egymás mellett, köztük a Kisboldogasszony plébánia épületét, amelynek kapuja jellegzetes régi egri díszítőelemeket mutat. S elérkezünk a Vitkovics-házhoz, ahol már egyszer megfordultunk.

    borítókép - mapio.net
    /
    Forrás: eger.hu

    Tovább

  • Bajcsy-Zsilinszky Endre utca rövid története  ­­­­

    Bajcsy-Zsilinszky Endre utca rövid története ­­­­


    A Széchenyi utcából nyílik, s a Dobó István térbe torkollik az utca. Régi neve Piac utca, mivel a mai Dobó István tér helyén levő piachoz vezetett.

    Később Líceum utca néven is szerepelt, aztán nevezték egy időben a megye volt főispánjáról, Kállay Zoltán utcának is. Egy 1752-es térkép szerint keskeny sikátor volt, amit a líceumi épület építésekor nyitottak meg, mivel a Líceum felé eső oldal házait lebontották.

    Bajcsy-Zsilinszky Endre életrajza

    Részletes életrajza többek között a Wikipédián is elolvasható.

    Látnivalók

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 6. SZ.
    Grőber-ház
    Eredetileg három ház állott ezen a telken. 1837-ben Grőber Ferenc vaskereskedő Peskó Jánostól vette meg a házat, és a másik kettővel együtt lebontatta, aztán új házat építtetett, amely klasszicista stílusú volt.  Az építész ifj. Zwenger József. A zártsoros építésű, U-alaprajzú, egyemeletes lakóház 1951-ig a Grőber család tulajdona volt. Emeletét 1900 körül alakították át. 1970 után újabb átalakítás során a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették.

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 13. SZ
    Hagerer-ház
    A barokk lakóház 1787-ben Csank Ferenc pálinkaáruló tulajdonában volt, de feltehetőleg korábban épült. Első tulajdonosa görög vagy rác kereskedő lehetett, esetleg nemesrendű birtokos. 1805-26 között a neves egri bádogosmester, Hagerer András fiának, Hagerer Ferencnek tulajdonát képezte. 1887-ben szerezte meg Frank Gyula, valószínűleg ekkor történt részbeni átalakítása, így a homlokzat átépítése is, utóbbi eklektikus stílusban.

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 17. SZ.
    Sághy-Steinhauser-ház
    Barokk stílusban épült 1774-ben egy tűzvész után. Báró Sághy Mihály alispán építtette, az építész Povolni János volt. 1851 és 1859 között romantikus stílusban alakították át. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családok tulajdonában volt, bérlőként 1903-ban itt lakott Zalár József. 1938-tól Steinhauser Ágoston egri vaskereskedőé. 1952-től az állam tulajdona. Kapualjában a boltozaton szép romantikus-neoreneszánsz freskó látható, valamint a falon egy márványtábla, amely az 1878-as nagy egri árvízre emlékezteti a látogatókat.

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 19. SZ.
    Lakóház
    Barokk stílusban, eklektikus homlokzattal épült az 1774-es tűzvész után. Mestere feltehetően Povolni János volt. Az északi szárny udvari homlokzata teljes hosszában loggiával áttört. A lépcsőház rokokó stílusú (kőkorlát, lépcsőfokok, ajtószárnyak). Ez az épület is a Remenyik és a Steinhauser család tulajdonában volt.

    Fotó: Vámossy Béla

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • A Rác hóstya felé

    A Rác hóstya felé


    A Rác hóstya legjellegzetesebb épülete a görögkeleti Rác-templom, amely messziről látszik a város legtöbb helyéről.

    Az eddigi barangolásunk színhelyéről, a Cifra hóstyáról is szép látvány, ahogy a dombtetőn magasodik. A Bárány utcáról a Cifra utcán keresztül, a Mária utcán keresztül közelíthetjük meg.

    A Széchenyi út 55. alatti ház, az egykori parókia, ahol Vitkovics Mihály költő született, ma műalkotások otthona: a Vitkovics és a Kálnoky László irodalmi emlékkiállítás található benne, illetve a Kepes-gyűjtemény.

    A Rác-templom a középkori Szt. Miklós templom helyén épült, melyet a törökök valószínűleg mecsetté alakítottak át. Mostani formáját 1784 és 1788 között nyerte el. Egerben jelentős számú rác és görög élt, a karcsú tornyú templom építését II. József engedélyezte számukra. Az volt az egyetlen kikötése a városnak, hogy csak farral a főutcának készülhetett el. Az építészeti stílusa a XVIII. század végének jellegzetes copf stílusát idézi. A templomba belépve leginkább szembeötlő az egész teret uraló hatalmas ikonosztáz.

    A Széchenyi utca északi vége a Ráckapu térbe torkollik. Egykor itt volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc-kapunak, utóbb Rác-kapunak. Telekessy püspök, a város ura itt fogadta Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án.

    A Ráckapu-térről nyílik két híres borospincés egri utca, a Szala árok két partján húzódó Árnyék- és Verőszala. Ez a sor is a megsemmisülés előtti utolsó pillanat jeleit viseli magán. Ahogy végig haladunk a pincék között, látjuk, hogy egy jelentős részüket már eltömedékelték, garázzsá alakították.

    Az utca elején viszont néhány neves termelő megtelepedett, s az értő közönségnek szívesen is kínálja jó borát. Így remélhető, hogy nem számolódik fel ez a régi, hagyományőrző környék, a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora.

    A figyelmünket elsőre az Egervin Rt. óriási tartályai ragadják meg, mint a nagyüzemi bortermelés kellékei. Itt húzódik a föld alatt központi pincészetük is, amely úgy keletkezett, hogy egybe nyitottak régi, közepes, vagy annál nagyobb pincészeteket. Így alakult ki a sokszor XIII-XV. századi pincékből egy háromszintes rendszer, amelyet oldalágak kötnek össze. A régi nagyüzem jogutódja nem csak a termelés mennyiségével tűnik ki, hanem minőségével is, gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját termeli. A látogatás sok érdekességet kínál: egy díszesen kivilágított helyen meg lehet nézni például egy 353 hl űrtartalmú Bikavér-hordót, amely az ország második legnagyobb használatban lévő hordója.

    Itt a forgalmi borokból - az évjáratokat is beleszámítva - mintegy 150 fajta mutatható be, ezen kívül 12 ág rejti az ország legnagyobb muzeális borkészletét. Ebből 73 félét tudnak a poharakba tölteni. Akad itt 10, 20 és 80 fős kóstolóterem is, de alkalmasint 100 vendéget is meg tudnak kínálni.

    Az utca túlsó oldalán kisebb pincészetek találhatók, amelyek különböző ízekkel, zamatokkal, de egységesen jó szakmai felkészültséggel várják a látogatókat.

    A Baktai úton nem voltak pincék, a Szépasszony-völggyel fejeződtek be, de ahogy a város terjeszkedik, egyre nagyobb jelentősége van a külső területeknek.Errefele is húzódnak kitűnő szőlők, ismert a Vöröskereszt, a Kiskocs, a Nagykocs, az Agárdi, de gyümölcsösöket is lehet látni.
    Ha a szőlők közé megyünk, találkozhatunk az úgynevezett rázós utakkal, amelyek terméskővel, középre lejtő formában vannak kialakítva. Sok ilyen kellene a határba, mert megszűri és leviszi a vizet, s nem engedi a sarat rákerülni. Nem megy olyan hamar tönkre, mint a betonút, igaz, nem is lehet olyan gyorsan haladni rajta, ahogy a hétvégi kertészkedők szeretnének.

    A Baktai út és a Felnémet közötti részen találjuk a Délést, amely kecskelegelő volt, akad itt úgynevezett Érseki is, amely néven a város több pontján húzódtak földterületek.
    Ha tovább megyünk, láthatjuk az egykori Mayer és Víg féle birtokot is, ahol a rácok először termeltek szőlőt. Az általuk betelepített fajták miatt terjedt el, hogy elsősorban a fehér szőlőknek jó ez a rész, pedig a koraérésű Kadarka is jól megterem.

    Ha ezt a környéket is felderítjük, találunk olyan területeket is, ahol a filoxéria-vész óta nem terem szőlő, de hamarosan újratelepítik a vállalkozó kedvűek. Felfigyelhetünk arra is, hogy hódít errefelé a lovassport, a tehetősebbek a hátasukat rábízzák egy-egy farmra, ahol gondját viselik, s alkalmasint innen viszik el lovagolni.

    Amikor a Rákóczi úton folytatjuk tovább ismerkedésünket, megláthatjuk a városnak azt az arcát, amely a huszadik század terméke. A lakótelep a régi Nagylapos területére épült, amely a település egyik zöldségeskertje volt. Ma is látszódnak a nyomai azoknak a kiskerteknek, amelyek már jobbára nem a mezőgazdasági termelést, inkább a hétvégi kedvtelést szolgálják.

    Az Egerhez tartozó Felnémet község a XII. században erre megtelepedett német-flamand népességtől kapta nevét. A középkorban a megye egyik legnépesebb települése volt, mezővárosi rangban. Temploma 1715-ben épült, s a templom aljában szép borospincék találhatóak.

    A Cifrakapu úton továbbhaladva, a városon kívül elmehetünk még az úgynevezett Dónát, a Gröber és a Hergyimó közelébe. Megkereshetjük a Szent Dónát keresztet, illetve szobrot, amelyet nemrég avatott fel a hegyközség a szőlőtermés védőszentjének.

    Fotó: www.pinterest.com.

    Forrás: eger.hu

    Tovább

  • Szépasszony-völgyi kirándulás

    Szépasszony-völgyi kirándulás


    Ha újra a város szívében, a Dobó téren kezdjük a következő sétánkat, amely a már emlegetett, országosan és nemzetközileg is számon tartott pincés hely, a Szépasszony-völgy felé visz.

    A Bajcsy-Zsilinszky utcán érdemes szétnézni a boltocskák között, hiszen találunk itt bormintaboltot is, akárcsak a kis Dobó téren, ahol érdemes búvárkodni.

    Az Eszterházy térre érve a látvány önmagáért beszél. A tér meghatározó épületei közül először a Líceum készült el, amely egy magyar egyetem számára épült, s 1761-ben kezdtek hozzá. A felsőoktatási intézmény terve sehogy sem illett a korabeli bécsi politikába, így Mária Terézia nem engedélyezte egyetemmé válását. A ma főiskolai célokat szolgáló kétemeletes, négyzetes alakú épület oldalai 85 méter hosszúak, magasságuk 21 méter. A négy épületszárny nagyméretű belső udvart fog közre, amely az egyik legszebb magyar zárt építészeti tér. Hazánk legszebb XVI. Lajos stílusú épülete ez, amelynek hátsó homlokzatának közepéről 53 méter magas csillagvizsgáló emelkedik ki, tetején kupolával. Érdemes megtekinteni a gyönyörű, freskókkal ékesített dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményét és a csillagvizsgálót, ahol Csillagászati múzeumot nyitottak.

    Az Eszterházy tér másik monumentális épületét, az egri Bazilikát egyenes sétány és széles lépcsősor köti össze a térrel, illetve a Líceummal. Az épület hossza 93 m, szélessége 53 m, a két torony magassága 54 m.

    A templomot Marco Cassagrande alkotásai díszítik, és Hild József tervei alapján készült.

    Minden év december 27-én sor kerül itt az egri borosgazdák szép hagyományára, a János napi borszentelésre.

    A Szent János kultusz már a középkorban elterjedt, a XV. században is találunk adatokat rá, de a következő században a szőlőművesek már bizonyosan  patrónusukként tisztelték, s ünnepét ma is köszöntik. A Szent János áldása kifejezést a következőképpen magyarázzák: az apostolt egy pogány mérgezett borral kínálta, ám ő keresztet vetett a neki nyújtott pohárra, ezért méreg kígyó formájában kúszott ki a serlegből. A történet tanulságát úgy magyarázzák, hogy a legnagyobb vigadalomban sem szabad elfelejtkezni a mértékletességről.

    Sétánkat a Deák Ferenc úton, majd a Telekessy utcán folytatjuk, amelynek végén feltűnik az egykori Trinitárius templom, amelyet csak „rossz” templomként emlegetnek az egriek. A nemrég felújított monumentális épület mellett továbbhaladva a Király úton és a Szépasszony-völgy úton érjük el a pincesorokat. Régi, hagyományos vendéglátóhely ez, ahova rendszeresen jár a város polgársága, s szép számmal turisták is. Ellentmondás, hogy a neves bortermelők pincéi máshol sorjáznak, de a vízelvezetés problémái miatt a komolyabb borászok alig vetették meg itt a lábukat.

    A völgy bejáratánál a magasból - egri sajátosságként - rátekinthetünk a pincesorra, amely hívogatóan tárulkozik a látogató elé. A völgy bejáratától jobbra található az úgynevezett Istenes pince, amelyet a város egyik legrégibb, ma is használt pincéjeként tartanak számon. A XVI. században készült és hajdanán a város titkos templomaként működhetett. A faragott oltár és a feszület legalább is erre utal. Kiállítási tárgyként régi pinceeszközök láthatóak, s a vendégeknek bemutatják - szórakoztató program keretében - a legismertebb egri borokat.

    Ha szétnézünk a Szépasszony-völgyben a pincék között, a tufába vájt belső tereket nagyjából egyformának találjuk. Mindegyiknek van előtere, borháza, ahol a szüretelő eszközöket tartják vagy tartották egész éven át. Némelyik borházból kisebb szoba, "mulató" nyílik, amely arra szolgál, hogy a gazda vendégeket fogadjon. A régi szokás szerint leggyakrabban a vendégek a hordók között, állva fogyasztották a bor, amelyet a gazda a lopóból eregetett a poharakba.

    Eger pincéinek különös közegében és hangulatában esik legjobban a bor. Az egész évben átlagosan 10 fokos hőmérséklet nem csak a tárolásra, hanem a fogyasztásra is a legalkalmasabb. A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig barátságosan enyhe pincében a fehérbor azonnal a legjobb tulajdonságait mutatja meg, a vörösbor pedig néhány perc múlva a poharat fogó kéz melegétől lesz a kívánt hőfokú. A gyengébb minőségű bor is jónak tűnhet a nem hozzáértő számára ilyen kedvező körülmények között, kellemetlen meglepetés akkor érheti az óvatlan turistát, amikor hazavisz abból a „kellemes szépasszony-völgyi borból” egy demizsonnal, vagy ahogy egriesen mondják, kannával.

    Ha szépasszony-völgyi túránkat befejeztük, s ittunk egy-két jó pohár bort, nem árt elüldögélni a hűs lombok alatt. A völgy népszerűségét éppen az adja meg, mint Eger városáét, a kitárulkozás és az intimitás egysége. Nagyobb tömegre csak sátoros ünnepeken lehet számítani, de akkor nagy biztonsággal. Máskor inkább a csatangolóké, a magányosoké vagy kisebb csoportoké a völgy, akik a természet szépségeit, a bor ízét és a hagyományokat egyszerre akarják megismerni. Felkészült társaság bográcsozni, szalonnát sütni is tud itt, mivel nem vált a profi vendéglátás kizárólagos színterévé.

    borítókép - H. Szabó Sándor

    Forrás: eger.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!