város Archívum

  • A fertálymesterség élő hagyománya

    A fertálymesterség élő hagyománya


    Az egri fertálymesterség napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát.

    „A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.

    Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek .legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és  igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

    Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)

    1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.

    A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja:

    - az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását,

    - a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását,

    - a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását,

    - a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint

    - a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.

    „Az egri negyedmesteri kar egy darabját őrzi a régi szép, becsületes történelmi időknek. És ha az idők múlása ennek az értékes intézménynek hatóerejét csökkentette is, a hozzá való ragaszkodást és megbecsülést a szívekből kiölni nem tudta. Ez Eger józan, konzervatív népének nagy dicsérete. S éppen ez a tény indít most bennünket arra, hogy ezt a – múltban tartalommal telített – intézményt újra a lüktető élet tényezői közé állítsuk be…” (Kürti Menyhért dr.)

    www.fertalymesterek.hu

    Tovább

  • 1552 hősiessége

    1552 hősiessége


    Az egri vár, mint történelmi emlékhely olyan kulturális örökséget hordoz, melyhez elválaszthatatlanul hozzákötődnek olyan értékek, mint I. Imre királyi temetkezési helyszíne valamint a várvédők, 1552-ben tanúsított hazafisága és hősies helytállása.

    Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. 

    Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat.

    Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé.

    Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.

    www.egrivar.hu

    Tovább

  • Gyógyforrások

    Gyógyforrások


    Az egri Petőfi tér környezetében jelenleg három nagy karsztforrás-feltörési hely található. Az “Egri Gyógyforrások” víz összetételi értékei felbecsülhetetlenek.

    Az egri Török Fürdő több évszázados múltra tekint vissza. A Török medence még 1610 és 1617 között, a török hódoltság alatti időben épült, így ez a medencetér legrégebbi része. A fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá az eredeti török építményhez. Kiemelkedő látványt nyújt az 1980-ban fejújított kupola, melyet körülbelül 200 000 darab aranyozott mozaikkal burkolták.

    A fürdőben nem csak az eredeti török stílusú medencék (ilidzsa), de a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is megtalálható. A Török Fürdő, mely kívül-belül az autentikus török hangulatot idézi, jelenleg 6 medencével, magas színvonalú wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal várja az Egerbe látogató vendégeket. A vidéki Magyarországon egyedüliként fennmaradt törökfürdő ritkaságszámba menő radonos gyógyvize három medencét tölt meg, s a Török medence hézagosan lerakott műkőpadlózata alatt meghúzódó forrásokból tör fel.

    Merüljön el Ön is a mai kor luxusát és a múlt fényűzését egyaránt megigéző fürdő vizében, élvezze a különféle masszázsok kényeztetését, töltődjön fel a szaunában, gőzfürdőben.

    Fürdőkultúra

    A tradicionális török fürdőkben kezdettől fogva szigorúan elkülönítették a férfiakat és a nőket, ezért önálló fürdőrészeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. A fürdők falait, padlózatát felmelegített vízzel vagy, ahogy Egerben is, termálvízzel fűtötték. Ahhoz, hogy elérjék az 50 fokos hőmérsékletet és a 100%-os pártartalmat időnként fellocsolták a helyiségeket. Ez a kíméletes gőz gyengébb, mint a szauna. Egy igazi török fürdő, vagyis hamam nem csak megtisztít, de a meleg levegő magas páratartalma ellazítja az izmokat, serkenti a vérkeringést és pusztítja a káros baktériumokat, kórokozókat.

    borítókép: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára – Levéltári maradandó értékű iratok

    Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára – Levéltári maradandó értékű iratok


    Eger és Heves megye múltjának írott forrásai a történelemtudománnyal, a helytörténetírással és a személyes történelemmel foglalkozók számára nélkülözhetetlenek.

    1596-ban Eger török kézre kerül. Ettől kezdve a vármegyei közgyűléseket a szomszédos Nógrád megyében,  legtöbbször Füleken tartották, és ott őrizték a vármegye levéltárát is. Amikor 1682-ben Thököly Imre ostromolta a várat, a levéltár legrégibb, akkor 3 ládát kitevő iratai a tűz martalékai lettek, kivéve az 1657 utáni közgyűlési jegyzőkönyveket.

    A vármegye hatásköre akkor már - az 1569. évi 52. törvénycikk alapján - Külső-Szolnok megye területére is kiterjedt. „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék" csak az 1876. évi 33. törvénycikkel váltak szét, amikor létrejött Jász-Nagykun-Szolnok megye, melyhez ekkor még nem tartoztak Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaörs és Nagyiván községek. Históriai hagyatékunk tehát az 1876 előtti Külső-Szolnok vármegyei iratok gondozása is, amelyből elődeink csak a leválasztható 1850 utáni szolnoki törvényszéki és az 1867-1876. évi megyei és járási közigazgatási iratokat adták át a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak.

    A török kiűzése idején 1683-ban tartotta Heves vármegye saját területén az első közgyűlést. 1700-ig váltakozóan Gyöngyös, Pásztó, Pata és Eger volt a megyeszékhely, a 18. század első felében, pedig állandóan Gyöngyös. A levéltárért felelős főjegyző megbízásából helyettese őrizte és gondozta a levéltárat előbb a gyöngyösi ferencrendi, majd a Szent Bertalan templomban. Dévay András aljegyző volt az, aki 1722-ben letisztázta a közgyűlési és ítélkezési jegyzőkönyveket, s rendezte az iratokat. Az 1703-1710. évi jegyzőkönyvekhez mutatókönyvet, a levéltár iratanyagáról, pedig lajstromot is készített.

    Az 1749-1756 között Egerben megépített megyeházán a levéltár állandó helységet kapott. Az első közgyűlést 1756 áprilisában tartották az új megyeházában. Az iratok ide szállítása 1768 körül, az ekkor megindult nagy levéltárrendezés után történhetett.

    Az archívumban folytatták a közgyűlési jegyzőkönyvek tisztázását. 1758-ban a számadási iratokat rendezték. 1763-tól az úriszékek jegyzőkönyveit a szolgabírák által hitelesítve rendszeresen beküldték a levéltárba. Az 1770. évi szeptemberi főispáni utasítás szerint a tisztviselőknek egy  éven belül át kellett adniuk a levéltárnak hivatalos irataikat, hogy a levéltár azt rendezze, lajstromozza, a jegyzőkönyveket tisztázzák, kötessék be, készítsenek mutatókat hozzájuk. Ezzel az utasítással kb. egy időben indult meg Heves vármegye levéltárának önálló működése. Első levéltárosnak 1768-ban Liszkay Miklóst választották meg.

    Az 1786. esztendővel II. József felszámolta nemesi megyék önkormányzatát. A vármegyék átmenetileg állami közigazgatási hivatalok lettek, a bíráskodást és annak iratait is elválasztották tőlük. A régi levéltári rendet 1790 és 1793 között állították helyre. 1812-től a jegyzőkönyvek, 1831-től a mutatók nyelve magyar lett. Az 1850-es években létrejöttek a közgyűlési és megyei törvényszéki jegyzőkönyvektől, illetve ügyiratoktól elkülönített levéltári csoportok, amelyek a korábbi századok vagy évtizedek során önállósult vármegyei tisztségek és hivatalok, valamint igazgatási feladatkörök nyomán keletkeztek.

    A kiegyezés után, majd a 20. század elején az iratelhelyezés ügyének megoldására a durva selejtezést választották. Erre a sorsra jutottak előbb a Bach-rendszer alatt készített népösszeírások, a birtokbevallási könyvek, az 1668-1828 közötti bűnvádi iratok, a közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványai 1848-ig, utóbb az 1850-1866 közötti egri és szolnoki megyefőnöki iratok, az 1871 előtti összes községi számadás, az 1869. évi népszámlálás összeíró lapjai, az 1867-1897 közötti járási iratok egy része.

     Az 1896-os millennium idejére Heves vármegye levéltárában is felébredt a múlt feltárása iránti tudományos igény, s ettől kezdve a levéltárnokok az iratkezelés mellett történelmi kutatómunkát is folytattak. Orosz Ernőt emelhetjük ki elsőként, aki sok értékes iratnyilvántartást készített (pl. az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait), de ő írta meg a „Heves és volt Külső-Szolnok vármegyék nemes családjai" című kötetet is. 1927-ben költözött a levéltár a 18. században épített, majd a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön épületébe.

    Ekkor selejtezték 1924-ig az összes alispáni, kihágási és járási iratanyagot, 1900-ig a közigazgatási bizottság iratait, a pénztári iratokat, az árvaszék anyagát 1907-ig. 1927-1950 között kizárólag a törvényhatóság központi szerveinek iratanyagát helyezték el a levéltárban. A főispáni, járási és községi iratok túlnyomó része az 1944. év hadieseményei, illetőleg az 1947-1949 közötti nem ellenőrzött selejtezések következtében megsemmisült, még keletkezésük helyszínén, az iratképző szerveknél. A levéltárban levő iratanyagot háborús károsodás nem érte.

    Annak mennyisége 1950-ben 1000, 1961-ben 1700, 1989-ben közel 5000 iratfolyóméter volt, azaz ilyen hosszúságot tettek ki a polcokra és kartondobozokba helyezett iratok. Jelenleg ez a szám eléri a 8400 ifm-t, melynek mintegy kétharmada 1950 után keletkezett.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: /mnl.gov.hu

    Eger 3300, Mátyás király út 62.

    Tovább

  • Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző

    Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző

    Pyrker János egri érsek érdeme, hogy magyar nyelven képeztek tanítókat, 1828-ban megalapította az első magyar tanításnyelvű tanítóképzőt.

    Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza.

    Az orvosi és teológiai képzést követő első eredmények után jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök tevékenysége, aki négyfakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet építtetett.

    1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben.1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul.


    A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.


    A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.

    A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek az Észak-Magyarország egyik legfontosabb szellemi és kulturális centrumába a tanulni vágyó hallgatók.


    Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentőséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. A jelenleg 5 karral működő, közel 7000 hallgatóval és 250 főiskolai oktatóval rendelkező intézmény kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a társadalmi folyamatok felé is.

    Célja, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével európai színvonalú, ugyanakkor a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó, értékes diplomákat adjon ki.

    Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amely minőségben magas színvonalú, bővülő képzési kínálatot nyújtó oktatási szolgáltatásai mellett kulturált, otthonos környezetet nyújt hallgatóinak. Munkatársainak nyugodt, minőségi munkára ösztönző és folyamatos megújulásra késztető munkahelyet tud teremteni, és képes szellemi, kulturális kisugárzását növelni a város és a régió felé.


    Gróf Eszterházy Károly egri püspök kétszázötven éves álma vált valóra 2016. július 1-jén, amikor egyetemmé vált az egri főiskola. Az Eszterházy Károly Egyetem a magyar állami felsőoktatás meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye, mely négy campuson (Eger, Gyöngyös, Jászberény, Sárospatak), öt karon piacképes képzéskínálattal, egyedi ösztöndíj-lehetőségekkel, családias hangulattal várja a hallgatókat.

    Az agrárképzés, a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén kínálunk képzéseket, de nagy hangsúlyt fektetünk a duális képzésekre is. 37 alapszakon, 14 mesterszakon, 9 felsőoktatási szakképzésen, az osztatlan tanárképzésben 80 szakpáron érhetőek el szakjaink.

    ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM
    Eger 3300, Eszterházy tér 1.

    Tovább

  • Mi az a hóstya?

    Mi az a hóstya?


    Az egri hóstyák városunk településszerkezetének olyan sajátossága, amely a belvárosban élő polgárság mellett a 18. században ide érkező paraszti és kézműipari munkát végző lakosság letelepedésével alakult ki.

    Évszázadokon át itt élt Eger népességének nagy többsége, akik az itt megtermelt mezőgazdasági termékekkel, iparcikkekkel nemcsak a belváros lakosságát, de a régió településeit is ellátták.

    Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya?

    A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatokszerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortől nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták.

    Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a „városfalon kívüli településrész” értelmében használták – már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték.

    forrás: karpatinfo.net, visiteger.com

    Tovább

  • Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának

    Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.

    Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. 

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.

    A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.

    Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.

    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.

    A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    borítókép - hungaricana.hu

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu

    Tovább

  • Nagy-Eged hegy Eger házi hegye

    Nagy-Eged hegy Eger házi hegye


    Régen az egri kisgyerekeket azzal ijesztgették: „kitör az Eged-vulkán”. Sajnos ez az egetverő hülyeség az interneten is egyre inkább terjed, több turisztikai honlapon is azt írják: „A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy”.

    Helyére kell tenni a dolgokat: Eger-hegyének, a Nagy-Egednek fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan felszínre. Túrázzunk fel hát Eger város mészkőből álló hegyére, mely túrán a hegy számos különlegességét ismerhetjük még meg.

    Kezdjük azzal, hogy az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is: „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.”
    az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is
    Gárdonyi regényidézete után pedig még egy legenda, mielőtt sétánkra indulnánk: Szent István király idejében a hegyen élt Szent Egedius, aki napjainak zömét elmélkedéssel, vallásos meditációval töltötte el. Nem volt nagyigényű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló eseményekkel.

    Pedig a keleti őshazából hozott pogány vallás hívei Vata vezetésével felkeltek István ellen, s 1046-ban megkezdődött a sok emberéletet követelő viaskodás. Az Egeden is fellobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák meg a lelkeket.

    A felkelők végeztek az Eged hegyi remetével is, s a legenda máig azt tartja, hogy az ártatlanul elpusztult remete vére termékenyíti meg az Eged szőlőtőkéit. A legendát egy egri költő, Mindszenty Gedeon is feldolgozta 1857-ben írott Eged (Hitmonda, Vatha idejéből) című költeményében: „Csak szent Egyed vércsöppei dacolnak/ Hatalmával a rengeteg időnek,/ Pirosra föstvén a gerezdeket,/ Melyek itt évről évre nőnek”. Legenda és lexikon azonban két különböző dolog: ez utóbbi szerint Szent Egidius Athénban született a VII. században, majd miután minden örökségét szétosztotta a szegények között, Franciaországba ment, ahol a Rhone folyó torkolata mellett egy sátorban élt remeteéletet.

    Fotó: Vámossy Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: csamborgo.hu

    Tovább

  • A Gárdonyi Géza Színház már 1884-óta áll a jelenlegi helyén

    A Gárdonyi Géza Színház már 1884-óta áll a jelenlegi helyén


    A kezdeti fa színházat 1904-ben váltotta a város első kőszínháza, sok tekintetben ez egy mérföldkőnek számít Eger kulturális életében.

    Korok jöttek és mentek, 1961-ben egy mai szemnek talán kevésbé tetsző külsőt kapott a létesítmény, de ez szerencsére csak fényképeken maradt fenn, hiszen 1996-ban újra átépítették a színházat, akkor kapta meg a ma is látható, igazán díszes arculatát.

    Különlegesség, hogy a homlokzaton látható, világosabb színű épületrész az 1904. évi színház másolata, így könnyű összehasonlítani, hogy mennyit nőtt azóta az intézmény.

    A Gárdonyi Géza Színház nagy népszerűségnek örvend a városban, 2015-ben Eger vezette a magyar települések színházlátogatási rangsorát is! A dicső eredmény mögött a széles repertoár és a kiváló színészek állnak. Ha alkalmunk adódik rá, válasszunk egy nekünk tetsző színdarabot és kezdjük az estét a színházban!

    TOVÁBB A SZÍNHÁZ HONLAPJÁRA

    fotó: Zsámbokné Marika, facebook

    Tovább

  • Városunk busz-pályaudvara, több évtizedes múltra tekint vissza

    Városunk busz-pályaudvara, több évtizedes múltra tekint vissza

    A II. világháborút követően 1949-ben országszerte megalakult a szervezett teher- és autóbusz-közlekedés. A teherfuvarozás országos vállalata Teherautó Fuvarozási Nemzeti Vállalat néven, 1949-ben jött létre.

    1949. április 1. Létrehozták a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat Egri Vezetőségét
    1949. április 26. Létrejön a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat Egri Vezetősége
    1950. június Megalakulnak az önálló megyei TEFU vállalatok
    1953. október 1. Összevonják a MÁVAUT és a TEFU vezetőségét és létrehozzák a 32. számú Autóközlekedési Vállalatot (AKÖV)
    1959. június. BELSPED beolvad az AKÖV-be

    A személyszállítási feladatokat a már a háború előtt is működő MÁVAUT végezte. Az 1960-as évekig ez a két vállalat bonyolította le a teher- és személyszállítást az ország területén.

    A kocsiállásokban Ikarus 311-es és Ikarus 55-ös (farmotoros) autóbuszok. A köralakban elhelyezkedő kocsiállásokat középről, a minden irányból üvegezett forgalmi irodából figyelhetik. A háttérben a város, baloldalt a Szent Bernát ciszterci templom, jobboldalt a minorita Páduai Szent Antal-templom és távolban a Bükk-hegység vonulata. Eger, 1967. november 11. MTI Fotó: Kunkovács László 

    Az 1960-as évek elején Autóbuszközlekedési Vállalat (AKÖV) néven egyesültek.

    1961. október 1.: az "egy megye egy vállalat" elv alapján létrejönnek a vegyes profilú AKÖV-ök. Heves megyében a 4. sz. AKÖV.

    1967. január 1.:   a MÁV darabáru fuvarozási feladatait átveszi az AKÖV.

    A VOLÁN nevet országosan a szakma 1970-ben vette fel, amikor is a megyei és a fővárosi azonos profilú közlekedési vállalatok trösztté alakultak (VOLÁN TRÖSZT).

    1970. szeptember 1.: létrejön a Volán Tröszt, vállalatunk neve: Volán 4. sz. Vállalatra módosul.

    A VOLÁN TRÖSZT (az Autóközlekedési Vállalat jogutódja) képviselte hazánkban a legnagyobb szervezett közúti fuvarozást, és az ország egész területét átfogó autóbusz közlekedést.

    1982-ben a VOLÁN TRÖSZT megszűnésével alakultak meg a megyei VOLÁN vállalatok, így a MÁTRA VOLÁN is, mint Heves megye közlekedési vállalata.

    1983. július: a vállalat felvette a Mátra Volán márkanevet.

    1984. január 1.: megalakul a Mátra Volán Egri Üzemegysége.

    1990-ben a Mátra Volán három egymástól független vállalatra vált. Ezek a következő nevet vették fel Agria Volán, Mátra Volán, Hatvani Volán. E három vállalat közösen végzi Heves megye autóbusz-közlekedését. A szétválást követően az Agria Volán Vállalat működési területe Heves megye keleti felére terjedt és terjed ki jelenleg is.

    1990. július 1: a Mátra Volán Vállalat megszűnésével egyidejűleg az Egri Üzemegységből létrejön az Agria Volán Vállalat.

    A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az 1992. évi LIII. törvényben foglaltaknak megfelelően az államigazgatási felügyelet alatt álló Agria Volán Vállalatot 1992. december 31-i időponttal egyszemélyes részvénytársasággá alakította át zártkörű alapítással. Mivel az Rt. az Agria Volán Vállalat általános jogutódja, működési területe nem változott.

    1993. január 1.: a Közlekedési Miniszter létrehozza az Agria Volán Közlekedési Részvénytársaságot.

    2006. január 1-től a társaság a helyi és a helyközi menetrendszerinti autóbusz közlekedést
    közszolgáltatási szerződések megkötése alapján végzi az Agria Volán Rt. Mindkét szerződés 8 éves időtartamú, így 2012. december 31-ig biztosított a piacon maradás a társaság számára.

    2006. január 25-től a társaság neve megváltozik. Az új név: Agria Volán Közlekedési Zártkörű Részvénytársaság (Agria Volán Zrt.)

    2015. január 1.-jétől a társaság beolvadt a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be.

    a cégtörténet forrása - agriavolan.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!