város Archívum

  • Foglár György utca

    Foglár György utca


    A sétálóutcát köti össze nyugati irányban a buszmegálló környéki térrel. Az 1788-ban felvett utcajegyzék szerint: Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz utca volt a neve, a papi szeminárium századvégi átépítése után az utcát kiegyenesítették, s lépcsővel felvezették a térre, ekkor Papnövelde utca lett a neve.

    Foglár György életrajza

    Foglár György (Csejte, 1670 – Eger, 1754) kanonok, címzetes püspök, az egri jogi iskola alapítója. Nagy anyagi áldozatok árán 1740-ben létrehozta Egerben a jogi iskolát, amely ekkor a második volt az országban. A „Foglár-alapítvány” célja katolikus ügyvédek képzése volt, valamint segíteni szándékozott az Eger környéki szegényebb sorsú, nemesi származású, tanulni vágyó fiatalságon is.

    Az alapítólevél internátusként kívánta működtetni a jogi iskolát a papnevelő részeként. A képzés helyigényének biztosítására elrendelte a szeminárium épületének bővítését egy emelettel és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is biztosította. A püspök maga igazgatta az intézetet, s hamarosan úgy látta, külön épületben elhelyezve, önállóan eredményesebben működhetne. Ennek érdekében vásárolt meg egy kanonoki házat 1744-ben a mai Kossuth utca 8. szám alatt. 1754-ben költözött át a kollégium az új épületbe, amely ekkor még nem volt egészen kész. A Foglár család címere az épület homlokzatán látható.

    Foglár püspök jótékonyságáról, a szegényebb sorsúak képzésének segítéséről volt híres, „csak akkor érezte jól magát, ha a haza és tudomány, egyház és nevelés oltáráért áldozhatott”. Ő adományozta a mai Csiky Sándor utca – Széchenyi utca sarkán álló üres telket gimnázium építésére, amely 1754-ben felépült és ma is gimnáziumként működik.

    Látnivalók

    A Széchenyi utca és a Foglár utca sarkán levő épületben született 1764-ben Kovács (Kováts) János, a jótékonyságáról híres emberbarát: városi  kórházat  és  szegényházat  alapított. 1834-ben hunyt el, emlékét márványtábla őrzi.

    A ma látható beton emeletes lakóház helyén állt a Hering-ház (egykor 4. sz.), egy kovácsmester földszintes barokk lakóháza és műhelye.

    FOGLÁR U. 1. SZ.
    Érseki Szent József Kollégium
    Telekessy István püspök 1709-ben alapította a papnevelő intézet számára, ahol tervei szerint kispapok és 10 szegény sorsú, nemesi ifjú tanulhatott. Az alapítványi eszközök gyarapodásával egyre több világi ifjú végezte itt tanulmányait.

    Eszterházy püspök  agg  papok számára létesített itt házat, a bentlakókat áttelepítette a Foglár Kollégiumba (mai Kossuth u. 8. sz.), ahol a jogászok és gimnazisták együtt nevelkedtek. Az épületet Eszterházy 1769-ben átépítette. 1807 után újra visszaköltöztetik a gimnazista növendékeket.

    1825-ben tűzvészben leégett, újjáépítve egy emeletet építettek rá. A század elejére szűknek és korszerűtlennek bizonyult, az első világháború idejében Szmrecsányi Lajos átalakíttatta és kibővíttette, ekkor kapta az Érseki Szent József Internátus nevet. 1948 júniusában a kollégiumot államosították, Vörös Csillag Középiskolai Kollégium, majd 1989-ig Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium néven működött, fiúk számára.

    1993-ban Seregély István érsek közbenjárására újra az egyház tulajdonába került, jelenleg Érseki Szent József Kollégium néven fogadja a tanulókat, falai között 5. osztálytól főiskolásig élnek diákok.

    FOGLÁR U. 6 SZ.
    Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium, Szeminárium)
    Telekessy István püspök határozza el létesítését, 1709-ben adta ki a szeminárium alapítólevelét, de már 1700-ban megkezdte a munkát az anyagi feltételek megteremtésével és a ház vásárlásával, mely magja lett a későbbi, többszöri bővítéssel kialakított szemináriumnak.  Körmöczy Mátyás hentes házát vásárolta meg, ez a mai kispapi ebédlő helyén állt.

    Először az északi szárny készült el egy emelet magasságban, majd a második emelet. Eszterházy készítteti el a déli szárnyat és az egész épületre a 3. emeletet, így a szeminárium az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete lett, ahol a papnövendékek lakása volt, az oktatás nem itt folyt.

    1756-ban villámcsapás következtében kigyulladt és súlyosan megrongálódott, az újjáépítéshez 1772-ben Fellner Jakab tervet készít, de az általa készített bővítés nem valósul meg, csupán a meglévő falra egy emeletet építenek. A déli keresztszárny építése Grossmann József  tervei és vezetése szerint 1784-ben megindul.

    Kápolnájának oltárképét (Mária mennybemenetele) Hesz Mihály festette 1815-ben, a rektori szobában egy Kracker-kép van: Menekülés Egyiptomba.

    Itt töltött Petőfi Sándor három napot, a Szeminárium egyik földszinti szobájában, amikor 1844 februárjában gyalog Pestre ment. Verset írt az elhatározásról, hogy Egerbe jön és egy újabb versben, az Egri hangok-ban örökítette meg az itt töltött napok hangulatát. Meglátogatja barátját, a papköltő Tárkányi Bélát is.

    A lépcsősor melletti falon Petrás Incze János munkásságára hívja fel a figyelmet egy emléktábla, aki itt végzett a papneveldében, s azzal gazdagította a magyar művelődéstörténetet, hogy összegyűjtötte 85 magyar népdal szövegét. Közülük 22 már 1842-ben, Erdélyi János és Kriza János nevezetes népdalközlései előtt napvilágot látott a Tudománytárban.

    A Foglár utcából balra kiágazó lépcsős gyalogút, a Pori sétány vezet az autóbusz pályaudvarhoz.  Innen láthatjuk az érseki palota Fellner által tervezett hátsó homlokzatát. A Foglár utca felé eső földszinti szárnyban voltak a boltozott püspöki istállók.

    Forrás

    Irodalom

    Foglár György (Szócikk a Wikipédiából)
    Foglár György (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
    Barna Béla: Séta a Foglár György utcán [online]
    Csáky Károly: Jeles elődeink. Dunaszerdahely, 2002 [online]
    Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
    Dolhai Lajos (szerk.): Emlékkönyv a 300 éve alapított Egri Hittudományi Főiskola jubileuma alkalmából: 1704-2004. Bp., 2004
    Az Egri Hittudományi Főiskola honlapja
    Egyház és barokk kor: Az 1992. július 17-18-án Egerben lezajlott tanácskozás anyaga. Eger, 1992-93
    Műemlékem.hu
    Udvardy László: Az egri Érseki Joglíceum története 1740-1896. Eger, 1898
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
    Wellner István: Eger. Bp., 1987

    Tovább

  • Foglár György utca

    Foglár György utca


    A sétálóutcát köti össze nyugati irányban a buszmegálló környéki térrel. Az 1788-ban felvett utcajegyzék szerint: Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz utca volt a neve, a papi szeminárium századvégi átépítése után az utcát kiegyenesítették, s lépcsővel felvezették a térre, ekkor Papnövelde utca lett a neve.

    Foglár György életrajza

    Foglár György (Csejte, 1670 – Eger, 1754) kanonok, címzetes püspök, az egri jogi iskola alapítója. Nagy anyagi áldozatok árán 1740-ben létrehozta Egerben a jogi iskolát, amely ekkor a második volt az országban. A „Foglár-alapítvány” célja katolikus ügyvédek képzése volt, valamint segíteni szándékozott az Eger környéki szegényebb sorsú, nemesi származású, tanulni vágyó fiatalságon is.

    Az alapítólevél internátusként kívánta működtetni a jogi iskolát a papnevelő részeként. A képzés helyigényének biztosítására elrendelte a szeminárium épületének bővítését egy emelettel és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is biztosította. A püspök maga igazgatta az intézetet, s hamarosan úgy látta, külön épületben elhelyezve, önállóan eredményesebben működhetne. Ennek érdekében vásárolt meg egy kanonoki házat 1744-ben a mai Kossuth utca 8. szám alatt. 1754-ben költözött át a kollégium az új épületbe, amely ekkor még nem volt egészen kész. A Foglár család címere az épület homlokzatán látható.

    Foglár püspök jótékonyságáról, a szegényebb sorsúak képzésének segítéséről volt híres, „csak akkor érezte jól magát, ha a haza és tudomány, egyház és nevelés oltáráért áldozhatott”. Ő adományozta a mai Csiky Sándor utca – Széchenyi utca sarkán álló üres telket gimnázium építésére, amely 1754-ben felépült és ma is gimnáziumként működik.

    Látnivalók

    A Széchenyi utca és a Foglár utca sarkán levő épületben született 1764-ben Kovács (Kováts) János, a jótékonyságáról híres emberbarát: városi  kórházat  és  szegényházat  alapított. 1834-ben hunyt el, emlékét márványtábla őrzi.

    A ma látható beton emeletes lakóház helyén állt a Hering-ház (egykor 4. sz.), egy kovácsmester földszintes barokk lakóháza és műhelye.

    FOGLÁR U. 1. SZ.
    Érseki Szent József Kollégium
    Telekessy István püspök 1709-ben alapította a papnevelő intézet számára, ahol tervei szerint kispapok és 10 szegény sorsú, nemesi ifjú tanulhatott. Az alapítványi eszközök gyarapodásával egyre több világi ifjú végezte itt tanulmányait.

    Eszterházy püspök  agg  papok számára létesített itt házat, a bentlakókat áttelepítette a Foglár Kollégiumba (mai Kossuth u. 8. sz.), ahol a jogászok és gimnazisták együtt nevelkedtek. Az épületet Eszterházy 1769-ben átépítette. 1807 után újra visszaköltöztetik a gimnazista növendékeket.

    1825-ben tűzvészben leégett, újjáépítve egy emeletet építettek rá. A század elejére szűknek és korszerűtlennek bizonyult, az első világháború idejében Szmrecsányi Lajos átalakíttatta és kibővíttette, ekkor kapta az Érseki Szent József Internátus nevet. 1948 júniusában a kollégiumot államosították, Vörös Csillag Középiskolai Kollégium, majd 1989-ig Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium néven működött, fiúk számára.

    1993-ban Seregély István érsek közbenjárására újra az egyház tulajdonába került, jelenleg Érseki Szent József Kollégium néven fogadja a tanulókat, falai között 5. osztálytól főiskolásig élnek diákok.

    FOGLÁR U. 6 SZ.
    Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium, Szeminárium)
    Telekessy István püspök határozza el létesítését, 1709-ben adta ki a szeminárium alapítólevelét, de már 1700-ban megkezdte a munkát az anyagi feltételek megteremtésével és a ház vásárlásával, mely magja lett a későbbi, többszöri bővítéssel kialakított szemináriumnak.  Körmöczy Mátyás hentes házát vásárolta meg, ez a mai kispapi ebédlő helyén állt.

    Először az északi szárny készült el egy emelet magasságban, majd a második emelet. Eszterházy készítteti el a déli szárnyat és az egész épületre a 3. emeletet, így a szeminárium az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete lett, ahol a papnövendékek lakása volt, az oktatás nem itt folyt.

    1756-ban villámcsapás következtében kigyulladt és súlyosan megrongálódott, az újjáépítéshez 1772-ben Fellner Jakab tervet készít, de az általa készített bővítés nem valósul meg, csupán a meglévő falra egy emeletet építenek. A déli keresztszárny építése Grossmann József  tervei és vezetése szerint 1784-ben megindul.

    Kápolnájának oltárképét (Mária mennybemenetele) Hesz Mihály festette 1815-ben, a rektori szobában egy Kracker-kép van: Menekülés Egyiptomba.

    Itt töltött Petőfi Sándor három napot, a Szeminárium egyik földszinti szobájában, amikor 1844 februárjában gyalog Pestre ment. Verset írt az elhatározásról, hogy Egerbe jön és egy újabb versben, az Egri hangok-ban örökítette meg az itt töltött napok hangulatát. Meglátogatja barátját, a papköltő Tárkányi Bélát is.

    A lépcsősor melletti falon Petrás Incze János munkásságára hívja fel a figyelmet egy emléktábla, aki itt végzett a papneveldében, s azzal gazdagította a magyar művelődéstörténetet, hogy összegyűjtötte 85 magyar népdal szövegét. Közülük 22 már 1842-ben, Erdélyi János és Kriza János nevezetes népdalközlései előtt napvilágot látott a Tudománytárban.

    A Foglár utcából balra kiágazó lépcsős gyalogút, a Pori sétány vezet az autóbusz pályaudvarhoz.  Innen láthatjuk az érseki palota Fellner által tervezett hátsó homlokzatát. A Foglár utca felé eső földszinti szárnyban voltak a boltozott püspöki istállók.

    Forrás

    Irodalom

    Foglár György (Szócikk a Wikipédiából)
    Foglár György (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
    Barna Béla: Séta a Foglár György utcán [online]
    Csáky Károly: Jeles elődeink. Dunaszerdahely, 2002 [online]
    Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
    Dolhai Lajos (szerk.): Emlékkönyv a 300 éve alapított Egri Hittudományi Főiskola jubileuma alkalmából: 1704-2004. Bp., 2004
    Az Egri Hittudományi Főiskola honlapja
    Egyház és barokk kor: Az 1992. július 17-18-án Egerben lezajlott tanácskozás anyaga. Eger, 1992-93
    Műemlékem.hu
    Udvardy László: Az egri Érseki Joglíceum története 1740-1896. Eger, 1898
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
    Wellner István: Eger. Bp., 1987

    Tovább

  • Eger, a legendák városa

    Eger, a legendák városa


    Eger nem véletlenül hazánk egyik legnépszerűbb városa. A Heves megyei megyeszékhelyen mindig történik valami, még akkor is, amikor azt hinnénk, hogy „nem történik semmi” . Színház, Agria Nyári Játékok, borkóstolók, koncertek, fesztiválok, gyermekprogramok, kiállítások, kertmozi, csak győzzünk választani! A városban virágillat van, madárcsiripelés, csörgedező patak, műemléképületek és egy közel 800 éves vár, a hősiesség és bátorság szimbóluma.

    Eger belvárosa, háttérben a minaret

    Egerben kizökkenhetünk a hétköznapokból, feltöltődhetünk, pihenhetünk – pont annyi féle módon, ahány félék vagyunk. Egy város, ahol egyszerűen csak jó lenni.

    MINDEN KARNYÚJTÁSNYIRA

    Egerben remek érzés, hogy minden elérhető távolságban van, gyalog és kerékpáron egyaránt. Így az idő egy új értelmezést nyer, több jut arra, hogy megigyunk egy finom kávét, elfogyasszunk egy kellemes ebédet például a Senator Ház teraszán, ahol a hangulat olyan, mint egy mediterrán városkában.

    Innen már csak pár perc az Egri Vár: 10.00 órától kezdve óránként indul a vitézek által vezetett „Egri Csillagok túra”, valamint 10.30-tól minden óra 30 perckor a fáklyás aknafigyelés egészen 17.00 óráig.

    Kis-Dobó tér. Hagyjuk magunkat elvarázsolni itt, ahol, egy-egy pillanatra még az idő is megáll 😉

    SZÉPASSZONYVÖLGY – AHOL MEGÁLL AZ IDŐ!

    A világon egyedülálló az olyan borút, amely 10-15 perc sétára található egy ezeréves város belvárosától: több százéves, hűs riolittufa pincék, modernek és retró hangulatúak egyaránt, csodás zöld környezetben, távol a világ zajától és mégis közel mindenhez. A Völgybe – ahogy az egriek hívják – eljuthatunk Kisvonattal, taxival (kb 800-1000 Ft-ért), kerékpáron (a város több pontján is lehet bérelni) és természetesen gyalog is.

    Ostoros Pince, Eger

    Az egri borászok itt igazi borkülönlegességeket is bemutatnak, például limitált, kereskedelmi forgalomban nem kapható évjáratokat, muzeális tételeket. Az Ostorosbornál (33-as pince) a Völgy legnagyobb borkínálata található, kezdjük itt a felfedezést! Ha a borozgatást követően vacsorázni támad kedvünk, a Ködmön Csárda igényes konyhájával egy kiváló választás. Kóstolgassunk borokat a Szépasszonyvölgy pincéiben, teraszain. Találjuk meg kedvencünket!

    LOVAK, IDILL, MÁTYUS UDVARHÁZ

    Bár sokaknak nem ez jut eszébe elsőnek Egerről, csodálatos természeti értékeivel, a Bükk lankáival, barlangjaival, túraútvonalaival és lovas-tanyáival rengeteg aktív kikapcsolódási lehetőséget kínál. A Mátyus udvarház egy valóságos kis mese mind között. A szelíd és méltóságteljes hegyek ölelésében fekvő lovas-tanyán szabadtéri játszótér, étterem és lovas szolgáltatások várják a kikapcsolódni vágyókat: lovagoltatás, tereplovaglás, lovas-kocsikázás.

    Lovagoljunk ki a közeli Almagyar Érseki Szőlőbirtokra, igyunk egy finom bort, kávét vagy limonádét!

    Mátyus udvarház, Eger

    ÉRSEKI PALOTA – MÚLT ÉS JÖVŐ TALÁLKOZÁSA

    Valódi kulturális és szemet gyönyörködtető élmény vár az Érseki Palotában, a belváros szívében. A közel 300 éves érseki palota egykori pazar pompájának helyreállítása 2016-ban fejeződött be. Az épület és csodás barokk hangulatú díszkertje megnyitotta kapuit a látogatók előtt.

    Érseki Palota, Eger

    Az egyháztörténeti kiállítás bemutatása 21. századi módon történik: multimédiás eszközök, filmvetítés, audioguide és helyi idegenvezetés is a szolgáltatások közé tartozik. Bepillantást nyerhetünk a püspökök kincstárába, képtárába, dolgozószobájába, lakosztályába, valamint magánkápolnájába. Olyan különlegességekre bukkanhatunk, mint Mária Terézia koronázási palástja és az úgynevezett „Madaras terem”, melyre a felújítás alatt véletlenszerűen bukkantak, viszont kihagyhatatlan látványt nyújt!

    A palotában működő kávézó és ajándékbolt egyedi termékeivel várja minden kedves vendégét!

    1552 – A HŐSIESSÉG ÉVSZÁMA

    1552-ben a közel 30-szoros túlerővel szemben védekező pár ezer fős magyar hadsereg képes volt ellenállni az intenzív török ostromnak és visszavonulásra kényszeríteni az akkori Európa legnagyobb hadseregét: a Kara Ahmed vezette török csapatokat.

    “1552” Egri borok

    A híres ostrom legendájára büszkén emlékeznek az egriek, minden nap 15:52-kor ágyúdörgést hallunk a várból, az egri Tourinform iroda üzletében pedig „1552” márkajelzéssel ellátott kézműves élelmiszerek, népművészeti tárgyak, borok, pálinkák és divatos ruházati cikkeket találni. Válassz egy szép emléket Egerből, az egri borászoktól és kézműves alkotóktól! Eger tárt karokkal vár!

    Ha sikerült meghoznunk a kedvet egy egri városnézéshez, szállásokat itt találtok >>

    (Fotók: Tourinform Iroda Eger)

    a cikk eredeti helye: SZALLAS.HU

    Tovább

  • III. Károly utasítására épült a legrégebbi kórház

    III. Károly utasítására épült a legrégebbi kórház


    „Az a fontos, hogy egészség legyen. Meg beteg” – idézte az orvosok örök igazságát Hofi Géza a kabaréban. És csakugyan, az ember története egyidős a nyavalyák, sérülések elleni örökös küzdelemmel.

    A betegségek történelmet írtak, például a pestisjárvány segítette a Római Birodalom bukását.
    Hajdanán sámánok próbálkoztak varázslással, javasasszonyok kuruzslással, később a papok, szerzetesek dolga lett a gyógyítás.

    289 évvel ezelőtt, 1727-ben négy kórházi ággyal kezdte meg működését az első kórház Magyarországon, a következő évben pedig már állt a kórházi épület déli és nyugati oldala.
    289 éve, négy ággyal alapították az egri ispotályt

    Nem Pesten, hanem Egerben. Négy évtizeddel később pedig ott oktatták először az orvosokat, 1759-től itt működött az első orvosi egyetem. Alapítója, Markhot Ferenc nevét viseli most az egri kórház.

    Régen sem volt pénz a kórházakra

    Pedig döcögősen indult a magyar egészségügy történelme, a felvilágosodott abszolutizmus kezdetén, 1714-ben III. Károly még hiába szólította fel a váro­sokat, megyéket, hogy építsenek kórházakat, vagy a pénz, vagy az akarat hiány­zott a teljesítéshez.
    280 éve ugyanitt kezelték a betegeket a szerzetesek /Fotó: Grnák László

    – Mária Terézia korában már nem volt kecmec, az uralkodónő törvényt hozott minderről, miután felmérték az egészségügyi helyzetet. Siralmasabb volt, mint most, mindössze 38 ispotály működött, egyenként 8-10 ággyal – idézte fel a múltat Kapronczay János, az egészségügy történetének szakértője.

    Ráadásul a betegek hullottak, mint a legyek. Fordulópontot a higiénia felfedezése és elterjedése hozott, majd a gyógyszeripar fejlődése és az antibiotikumok megjelenése. Specializálódott az orvostudomány, ma már elképzelhetetlen, hogy sebészek foglalkozzanak például a szülészettel. A kórházak is egyre nagyobbak lettek, Egerben például most épült meg az új háromszintes technológiai tömb, amelybe hamarosan beköltöznek, míg a 2015-re felújított szárnyban rehabilitáció folyt.
    Freskó tanúskodik a gyógyító szerzetesekről /Fotó: Grnák László

    Csoda volt, ha túlélték

    Aki akkoriban befeküdt a kórházba, nem biztos, hogy élve kijött, hiszen az orvosok lehetőségei a XX. száza­dig nagyjából a borbély sebészek szintjéig értek. A kato­na­sebészek például visszagyömöszölték a beleket, a sebeket összevarrták, a menthetetlen végtagokat lefűré­szelték, s mivel nem sokat tudtak a higiéniáról, a sérültek rendszerint meghaltak vérmérgezésben. Altatás 1846-ig nem létezett, helyette pálinkát adtak a betegnek, és botot, rongyot dugtak a szájába, hogy azt harapja fájdalmában. Ha szerencséje volt, elájult a kínoktól. A magas vérnyomást érvágással kezelték, s több kórra is ugyanezt a nem mindig hatékony terápiát írták elő.
    Régen fájdalmasak voltak a beavatkozások

    Szántó Holló György orvos és Gerendai Teréz szülésznő a mindenórás Tóth Nagy Lillát vizsgálja /Fotó: Grnák László

    V. J. Z.

    a cikk eredeti helye. BLIKK.HU

    Tovább

  • III. Károly utasítására épült a legrégebbi kórház

    III. Károly utasítására épült a legrégebbi kórház


    „Az a fontos, hogy egészség legyen. Meg beteg” – idézte az orvosok örök igazságát Hofi Géza a kabaréban. És csakugyan, az ember története egyidős a nyavalyák, sérülések elleni örökös küzdelemmel.

    A betegségek történelmet írtak, például a pestisjárvány segítette a Római Birodalom bukását.
    Hajdanán sámánok próbálkoztak varázslással, javasasszonyok kuruzslással, később a papok, szerzetesek dolga lett a gyógyítás.

    289 évvel ezelőtt, 1727-ben négy kórházi ággyal kezdte meg működését az első kórház Magyarországon, a következő évben pedig már állt a kórházi épület déli és nyugati oldala.
    289 éve, négy ággyal alapították az egri ispotályt

    Nem Pesten, hanem Egerben. Négy évtizeddel később pedig ott oktatták először az orvosokat, 1759-től itt működött az első orvosi egyetem. Alapítója, Markhot Ferenc nevét viseli most az egri kórház.

    Régen sem volt pénz a kórházakra

    Pedig döcögősen indult a magyar egészségügy történelme, a felvilágosodott abszolutizmus kezdetén, 1714-ben III. Károly még hiába szólította fel a váro­sokat, megyéket, hogy építsenek kórházakat, vagy a pénz, vagy az akarat hiány­zott a teljesítéshez.
    280 éve ugyanitt kezelték a betegeket a szerzetesek /Fotó: Grnák László

    – Mária Terézia korában már nem volt kecmec, az uralkodónő törvényt hozott minderről, miután felmérték az egészségügyi helyzetet. Siralmasabb volt, mint most, mindössze 38 ispotály működött, egyenként 8-10 ággyal – idézte fel a múltat Kapronczay János, az egészségügy történetének szakértője.

    Ráadásul a betegek hullottak, mint a legyek. Fordulópontot a higiénia felfedezése és elterjedése hozott, majd a gyógyszeripar fejlődése és az antibiotikumok megjelenése. Specializálódott az orvostudomány, ma már elképzelhetetlen, hogy sebészek foglalkozzanak például a szülészettel. A kórházak is egyre nagyobbak lettek, Egerben például most épült meg az új háromszintes technológiai tömb, amelybe hamarosan beköltöznek, míg a 2015-re felújított szárnyban rehabilitáció folyt.
    Freskó tanúskodik a gyógyító szerzetesekről /Fotó: Grnák László

    Csoda volt, ha túlélték

    Aki akkoriban befeküdt a kórházba, nem biztos, hogy élve kijött, hiszen az orvosok lehetőségei a XX. száza­dig nagyjából a borbély sebészek szintjéig értek. A kato­na­sebészek például visszagyömöszölték a beleket, a sebeket összevarrták, a menthetetlen végtagokat lefűré­szelték, s mivel nem sokat tudtak a higiéniáról, a sérültek rendszerint meghaltak vérmérgezésben. Altatás 1846-ig nem létezett, helyette pálinkát adtak a betegnek, és botot, rongyot dugtak a szájába, hogy azt harapja fájdalmában. Ha szerencséje volt, elájult a kínoktól. A magas vérnyomást érvágással kezelték, s több kórra is ugyanezt a nem mindig hatékony terápiát írták elő.
    Régen fájdalmasak voltak a beavatkozások

    Szántó Holló György orvos és Gerendai Teréz szülésznő a mindenórás Tóth Nagy Lillát vizsgálja /Fotó: Grnák László

    V. J. Z.

    a cikk eredeti helye. BLIKK.HU

    Tovább

  • A 20. századtól napjainkig

    A 20. századtól napjainkig

    A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, megkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését is.

    Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.

    A második világháború alatt, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok gyárakat, üzemeket szereltek le, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját.

    A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült.

    A második világháború után sok épületet emeltek szerte a városban.1961-ben a városhoz csatolják Felnémetet. A 70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is (ezt azóta ismét átépítették).
    fotó: Vámossy Béla

    A 80-as évekre elkészült a 25-ös főútnak a Belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat.

    1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki.
    fotó: Vámossy Béla

    A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Új lakóparkok jöttek létre, a Felnémet-Pásztorvölgyi és a Napsugár utcai. A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte.

    Felnémet és Eger között bevásárlónegyed épült számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám, megnyílt Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.

    fa cikk eredeti helye - wikipedia.org

    Tovább

  • Többé már nem „fú a gyár”

    Többé már nem „fú a gyár”

    Gyermekkoromban reggel fél hétkor szólat meg a felnémeti fűrészüzem (hordógyár) dudája. Ez amolyan felhívás vagy ébresztő lehetett, mert fél órával később, hét órakor ugyanez a gőzduda már a munkakezdést jelezte. „Fú a gyár” — mondták a felnémetiek.

    Farkas (Makó) András bácsi, a fűtő már jókor felkelt, hogy az adott időben megnyissa a gőzcsapot. A megszólaló dallamos dudaszóba én valamilyen szöveges üzenetét értettem bele. Vajon mit üzen?—kérdeztem édesapámtól, aki ez idő tájt (az 1940-es évek végéig) az üzem vezetője volt. Édesapám, hogy kielégítse kíváncsiságomat, kitalált nekem valamilyen szöveget, amelyre már csak homályosan emlékszem. Azt tudom, hogy az eleje így kezdődött: „Emberek, emberek, aki itt dolgozik…” Majd a már elfelejtett részlet után valahogy így folytatódott a szöveg „Fél óra múlva, kezdődik a munka.”

    Megöregedve is hallom a hordógyár egykori dudáját, amint munkába hív, jelzi a munkaidő kezdetét, délben ebédre szólítja a munkásokat, majd az ebédidő végén újra megszólal, és délután fél ötkor hallgat el. Ekkor már a munkaidő végét jelzi.

    Később változott a munkabeosztás, és a gyári duda ennek megfelelően más-más időben hangzott fel.

    Felidézem gyermekkoromat: Az anyagtéren akkor még bőven volt játszásra alkalmas terület. Csak később foglaltak el egyre nagyobb helyet a máglyák (stócok!). Olyan volt nekünk Tárkányi úti és Sánc utcai gyerekeknek ez a terület, mint a Pál utcaiaknak a grund. Harcoltunk is érte a falu más utcában lakó gyerekeivel. Aztán ott volt a „melegvíz”: Ez egy kisebb medence volt, ahová az úgynevezett kondenzvíz folyt ki. Itt mosták, sulykolták a ruhát Péter Piros néni meg Nagy néni.

    Nekem lakóhelyem volt a hordógyár. Édesapám ugyanis 1938-tól, az államosításig ennek az üzemnek volt a vezetője. Ezután az új vállalat központjába, Miskolcra került, természetesen alacsonyabb beosztásban, majd néhány év múlva visszahelyezték, készárutér-kezelőnek.

    A gyerekkori játékokon kívül egyéb emlékek is az üzemhez fűznek. Amikor kissé felcseperedtem, minden vakációban legalább egy hónapot dolgoztam itt, majd az érettségi után, mivel nem vettek fel a főiskolára, már felnőtthöz illő munkákat is végeztem. Voltam anyagkihordó, rönkbeadó, máglyázó, vagonrakó stb.

    Ezentúl már soha nem szólal meg a duda, nem „fú a gyár”. Romokban hevernek a hordógyár épületei. A fűrészcsarnok patinás tetőszerkezete is az enyészeté lett. A sátáni pusztítás végigsöpört az egész fatelepen. De vajon miért? Kinek, volt az érdeke, ez a rombolás? Valamikor a fűrészüzem Felnémet jelentős ipari létesítménye volt. Jártak ide dolgozni Egerből, Felsőtárkányból, Maklárról, Nagytályáról. Ostorosról is. Az 1950-es években már két műszakban termeltek, és naponta 7-8 — néha még több — vagon a hagyta el a gyár területét, fűrészáruval, parkettával, fűrészporral, tűzifával megrakodva. Nem tudnám megmondani, hogy hány embernek adott kenyérkereső munkát az üzem, 150-200-nak bizonyára.

    Vajon hogyan juthatott ilyen gyászos sorsra a hordógyár? Milyen üzleti érdekek játszottak közre egy jelentős termelő üzem elpusztításában? A kérdéseket tovább is folytathatnám, de az a gyanúm, hogy ezekre nemigen kapok választ. Lehet, hogy akik tudnának válaszolni, a saját jól felfogott érdekük miatt, mélyen hallgatnak.

    Néhány évvel ezelőtt már elsirattam ezt az üzemet. Még ma is érzem a deszkák illatát, magam előtt látom a pirosra gőzölt bükköt, vadcseresznyét, vadkörtét, berkenyét.

    Amikor 2012 februárjában hírét vettem annak, hogy bontják a fűrészüzemet, Felnémet honlapjának vendégkönyvébe írtam néhány sort: Azt javasoltam, hogy hagyják meg a csarnokot, és ha már a termelés megszűnt, legalább valami maradjon meg az üzemből. Itt akár egy állandó kiállítás is nyílhatott volna, bemutatva a faipari termelés történetét. Valószínűleg sokan őriznek még fényképeket, a levéltárban pedig dokumentumok is találhatók. Lehet, hogy elkéstem a javaslattal? De az sincs kizárva, hogy süket fülekre talált a javaslatom. Így hát megpecsételődött a hordógyár sorsa. Többé már nem „fú a gyár”, csak az egykori dolgozók szelleme lengi körül a romba döntött épületmaradványokat, és mintha valami kísérteti hang súgná: Sic transit gloria mundi — így múlik el a világ dicsősége.









    Dóra Zoltán

    forrás és fotó: felnemet.hu

    Tovább

  • A Szépasszöny-völgy történeti leírása (fotók)

    A Szépasszöny-völgy történeti leírása (fotók)

    A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A pincék kialakulásának kutatása, feltárása során két kérdésre kell megtalálnunk a választ:
    - a völgy mai, illetve korábbi földrajzi neve és azok eredete;
    - mikor vágták az első borospincét, és mikor alakultak ki a híres pincesorok;

    A város központjától mintegy fél kilóméter távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- a levéltárban fellelhető dokumentumok alapján - megállapítható első neve: Koháry völgye. Az egész térséget 1772-1774-ben Koháry-völgy néven emlegették.

    A név eredete meglehetősen könnyen megmagyarázható. A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett "sáncát". Ezzel magyarázható a Koháry-vögly eredete. Kétségtelen azonban, hogy bár ez a név a 17. században használatossá vált, ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Egészen a 19. század derekáig, amikor megjelenik a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés.

    A sánc mai felső borospincesor, az úgynevezett "Öreg sor" felett, a térség és az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt. Itt található a Farkas völgyön csörgedező, máig is Koháry- kútnak nevezett forrás is. A város a 18. század közepéig városfallal volt körülvéve, melyen kapuk voltak. Egyike volt a Hatvani kapu, mely egyben a völgy kapuja is volt. Az 1687-es vár ostromában ezen a területen sebesült meg gróf Koháry István a "poéta hadvezér".

    A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy nevének eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között mozognak.

    Bakó Ferenc "Egri borospincék" című írásában ez olvasható: "Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője".

    A néprajzkutatók megállapítása szerint a "Szépasszony" valamely természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek.

    Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Más forrás szerint a völgy oldalán ált egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és ő vezette vissza a név eredetét.
    Jelenlegi adatok szerint nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Egy azonban bizonyos, hogy a magyarok ősvallásával kapcsolatos feltételezést határozottan kizárhatjuk.

    Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sok pincét találtunk itt a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyben átlagosan 10 C körüli a hőmérséklet.

    "A gyöngyöző rubinpiros és aranysárga borok innen indultak útnak 1774-től víg Eger falai közt, elvinni a nagyvilágba borainak jó hírét."

    Az itteni hordók őrzik a világhírű Egri Bikavért is, mint páratlan kincset, mely egészség a testnek és gyúgyulást nyújt a léleknek.

    Az Egri Bikavér a 18. században vált híressé. Alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, a török góhér, fekete frankos és a gordoványos adta. A lakosság 80%-a szőlőműveléssel foglalkozott, jobbára egyházi birtokon.

    A bor tekintélyes része mindig helyben fogyott el, de a 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. A bort szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem "nyeletre", vagy "szívásra". Ez úgy történt, hogy a gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt.
    A bormérők cégért is használtak. A kor lakóházának stílusának megfelelően ez a pince bejáratán lévő, háromszögletű oromfalon szellőző nyílások voltak. Ezen kidugtak egy rudat és arra "káposzta harasztot" kötöttek. E cégéren kívül szokás volt még a rúdra három, egymásba illesztett, de más-más irányba néző vas abroncsot erősíteni és arról lógatni alá a káposztalevelet, vagy hosszúra hagyott gyaluforgácsot. Ilyen cégérek voltak azokon a pincéken, ahol saját termésű bort mértek.
    Szőlő és borEgy egri szólás szerint: "Gazdáé a pince, asszonyé a pénz". Érdekességként megemlíthető még a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett bandázás.
    Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az "asszonynépnek" nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán sokallva férjének távolmaradását, kosárba bepakolt jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, a pincéhez menve lekiáltott az ajtón: "Elé vagy-e párom?" De nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy elé. És a víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért mely tartalmának elfogyasztása után folytatta a jó nedűk kóstolgatását. Szokás volt, hogy az elhunytak emlékére az első pohár bort a pince földjére öntötték.

    Feltehetjük a kérdést, mikor is készültek a mai Szépasszony-völgy első borospincéi, illetve mikor alakult ki az első pincesor?

    A Szépasszony-völgy területén nemhogy a török hódoltság előtt, de 1774 előtt sem voltak pincék. 1774-től kezdődően kezdték a völgy később híressé vált Őregsora borospincék készítését. A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak a pincék, úgy, hogy néhány év után 1781-ben már 32 borospincét mutattak ki egy összeírásban. Ezek szerint tehát az öregpincék a 16. század második fele és 1777. között készültek.



    A Szépasszony-völgyven, az Öreg soron két pince is van, melynek falait domborműves faragások díszítik. A 15. számú pince bejáratának belső oldalán barokk díszítmények között az 1777. évszám látszik, mely a pince többi faragványának korát is meghatározza. A bejárattal szemben a falon barokk keretben feszület látható, felette ötágú korona. Ettől jobbra nyílik a pinceágba vezető ajtó, melynek szintén keretet adott a művész, fölötte pedig gazdag díszítményt helyezett el-
    A Szépasszony-völgy 9. számú pince torkolatát egy öt figurából álló csoport díszíti. Az ábrázolás kezdetleges módja és az időnek nehezen ellenálló kőzet a témát csak sejteni engedi.

    Úgy látszik, hogy két részből áll a kompozíció, az egyik a Szent Család menekülése Egyiptomba, a másik a Golgota ábrázolása.

    A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy róla külön tegyünk említést. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Vannak olyanok, melyek kiképzésük sajátos formájával, vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.


    Szólni kell azokról, melyek úgy élnek a köztudatban, mint a legérdekeseb pincék, melyeket bizonyos tulajdonságaik kiemelnek a többi közül. Ilyen a Szépasszony-völgy I.24. számú borház. A hagyomány szerint még a török idők előtt készült és a 16. szűzadban egyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor az akkori várkapitány protestáns hitre lépett, és eltiltotta a katolikusoktól a templomok használatát - a városban megmaradt kevés katolikus ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekezett - és itt tartották számukra a misét. A borházban ma is látható faragványok a hagyományok ezt a részét is alátámasztják, de a faragványok keletkezésének idejét majd a későbbi kutatások fogják meghatározni.


    A borház egyik sarkában hajdan attól fallal és ajtóval elkülönítve kis fülke áll, benne oltárral és faragványokkal. Maga a borház négyzetes alaprajzú, közepén a tufából meghagyott tartóoszloppal. Hátsó falán két ág nyílik, az ajtók között pedig, a sziklába faragott asztal és pad. A pad felett két sorban domborműves faragvány. Alul ekével szántó emberalakot, fent bibliai jelenetet láthatunk. Az egyik pinceágban hasonló jellegű dombormű van, egy madonna, lábainál kígyó.

    Külön említésre méltó az 1903-ban épült Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata tulajdonát képező kápolna. Az "irgalmasnővérek" közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott. Az ő feladatuk a Szépasszony-völgyben lévő szőlő és kert művelés, állattartás volt. Innen biztosították a rend tagjainak az önfenntartáshoz szükséges élelmiszerellátást. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk a kápolna mögötti területen. Az úgynevezett "Disznófű" sor szalonnasütő park területén abban az időben állattartásra szolgáló akol vol, ahol sertést és birkát tartottak. Ezt a területet egy kocsi nyom szélességű gyalogút kötötte össze a kápolnával. A kápolna a Mennybe Felvett Királyné nevet kapta. Külső oldalán üveg megkötözött, tövissel koronázott Jézus szobra látható, mely a rend szombóluma volt. A kápolna melletti út az úgynevezett Kisrózsás-Kocs dűlő, melyek a szőlőkhöz vezettek för.

    Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.











    fotók: Balás István

    Forrás:
    Szépasszony-völgyi séta pincenézőben
    Császár Zoltán
    Szépasszony-völgy biztos
    2000. évben bemutatott filmből.

    Tovább

  • Élmény, sport, napozás és relaxáció

    Élmény, sport, napozás és relaxáció

    Az Érsekkert északi végében a Petőfi téren találjuk az Egri Termál- és Élményfürdőt. A meleg-vizes strand hat szabadtéri és egy részben fedett medencével várja a látogatókat. Egert 1976-ban országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították.


    A természetes forrásokból naponta több ezer köbméter víz tör elő. A termálfürdö mellett találjuk a Török fürdőt, mely hagyományőrző hangulatával magával ragadja az ide látogató fürdőzőket. Ha egy kicsit tovább sétálunk, a Frank Tivadar utcán láthatjuk a Bitskey Aladár olimpikonról elnevezett fedett uszodát, ahol számos nemzetközi mérkőzést szoktak rendezni.

    forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Élmény, sport, napozás és relaxáció

    Élmény, sport, napozás és relaxáció

    Az Érsekkert északi végében a Petőfi téren találjuk az Egri Termál- és Élményfürdőt. A meleg-vizes strand hat szabadtéri és egy részben fedett medencével várja a látogatókat. Egert 1976-ban országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították.


    A természetes forrásokból naponta több ezer köbméter víz tör elő. A termálfürdö mellett találjuk a Török fürdőt, mely hagyományőrző hangulatával magával ragadja az ide látogató fürdőzőket. Ha egy kicsit tovább sétálunk, a Frank Tivadar utcán láthatjuk a Bitskey Aladár olimpikonról elnevezett fedett uszodát, ahol számos nemzetközi mérkőzést szoktak rendezni.

    forrás: visiteger.com

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!