város Archívum

  • Séta a Cifra hóstyán

    Séta a Cifra hóstyán


    Ha a Dobó utcán nem a vár bejárata felé indulunk, hanem a komor falak tövében az ellenkező irányba, megtalálhatjuk Eger különleges látványosságát, a minaretet.

    A Torony utcán keresztül juthatunk el hazánk legszebb és legnagyobb ilyen jellegű építményéhez, amely a XVII. század elején épülhetett. A keleti oldalához dzsámi is tartozott, de városrendezési szempontokból 1841-ben lebontották. A 40 méter magas minaretnek 14 szögletű a lábazata, s 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre.

    A minaretet övező régi épületek többsége az utóbbi évtizedekben elpusztult, nyugatra tőle a megyei kórház található, vele szemben a Megyei Művelődési Központ, a hajdani Kolping-házban. A déli oldalon kis boltokban lehet bóklászni.

    Ha visszakanyarodunk a Dayka Károly utcán a Dobó utcára, akkor tovább folytathatjuk utunkat a Cifra hóstya felé. Itt találjuk a Szervita-rend templomát, amely 1687 után Eger visszafoglalását követően épült, s ma is nevezetes búcsújáró hely.

    A rend egy török mecsetet és iskolát kapott, amelyeknek a falait valószínűleg felhasználták az építkezéshez. A templom 1728 és 1738 között készült el, majd a rendházat 1780 körül fejezték be. A főoltárkép Balkay Pál egri festőművész munkája, a rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti.

    Ha továbbmegyünk, valódi hóstyai hangulattal találkozhatunk, ha a Csurgó utcán keresztül az utunkat a Bárány utcán folytatjuk.

    Az itt élő földműves lakosság összetételét tekintve sokrétű, a visszamaradt török lakosság mellé a magyarokon kívül németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök telepedtek. A népi kultúra elsősorban a környék palócságához kapcsolódott.

    Eger lakossága nagyon ragaszkodott a hagyományokhoz, még 1950 körül is népviseletben jártak vasárnap délelőtt az utcákon. Ma már csak múzeumban lehet látni ezeket a viseleteket, a Dobó utcában található egy palóc gyűjtemény, illetve a Kossuth úti Megyeháza udvarán látogatható egy várostörténeti kiállítás, ahol meg lehet ismerkedni a hajdan volt Egerrel.

    forrás: eger.hu

    Tovább

  • Volr egyszer egy Fagylaltkert

    Volr egyszer egy Fagylaltkert

    A Fagylaltkert 1956. május 1-én nyitotta meg kapuit a Park Szálló üzemeltetésében.


    Az 1960-70-es években a családok egyik leglátogatottabb szórakozóhelyei között szerepelt. Csodálatos környezetben kínált kikapcsolódási lehetőséget. Ínycsiklandó süteményei, finom fagylaltjai, hangulatos szökőkútja, a kert végében található kis vadas-parkjának állatai, kivált legelésző őzei tették vonzóvá a gyerekes családok számára is, a népszerű nevén Fagyikertnek nevezett kis gondozott parkot.

    A lombos fák alatt sokan töltötték – különösen – vasárnap délutánjaikat, esténként pedig élő zene várta a táncolni vágyókat.


    1984-től 1990-ig szerdánként este 5-től 10-ig a szórakozni vágyó fiatalok vették birtokukba a Fagyikertet. Itt működött a híres „Zsibi-féle disco.” Nyitás előtt már hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt várva, hogy bejuthassanak Eger legnépszerűbb discojába. 

    A 90-es évek elején Schöller-különlegességekkel csalogatták a vendégeket az egri Fagylaltkertbe. Egy rövid ideig ismét disco zenétől volt hangos a Fagyikert, majd az egriek legnagyobb bánatára a 2000-es évek elején végérvényesen bezárta kapuit.



    Tovább

  • Balázsdeák István Eger végvári hőse

    Balázsdeák István Eger végvári hőse


    Eger vár 1552-es győztes viadala sok történelmi hőst adott Egernek és az országunknak. A vár vezető harcosai különösen Gárdonyi Géza „Egri csillagok” regénye alapján váltak ismerté, így Dobó István várkapitány és tisztjei Bornemissza Gergely, Mekcsey istván, Zoltay István  stb.

    Az ostrom után a végvár  védelmének időszaka következett 1596-ig, amikor az oszmán sereg elfoglalta a várat. A vár elestéig az egri végvári vitézek védték a környéket a portyázó oszmánok ellen.

    Ennek az időszaknak volt hőse Balázsdeák István vicekapitény (alkapitány) aki az egri vár 1552-es török ostromát követő időszak legkiválóbb végvári vitéze volt. 1557-től 1592-ig volt egri lakos és katona Egerben. Pályafutását, mint huszár kezdte és később a ranglétrán hadnagy, majd főhadnagy lett. 1582-től ő volt a vár vicekapitánya.

    Nagyon sok győztes végvári harcban részt vett, a legtapasztaltabb és a legbátrabb vitéz volt akkor. Országos elismertségére utal, hogy a végvárak kapitányai 1583-ban őt küldték az országgyűlésbe, hogy vitézek nehéz helyzetét előadja. Itt bátran kiállt a végvárak körülményeinek javítása érdekében. Szolgálata alatt kilenc főkapitány volt a parancsnoka.

    A főkapitány-váltások közötti időszakokban, néhány hónapig, olykor egy évig is, mint alkapitány, ő vezette a várat. Az 1588-as szikszói csata, amely a végvári vitézek legnagyobb diadala volt, a korabeli okiratok és szemtanúk írása alapján nagyban az ő érdeme. Balázsdeák vette rá Rákóczi Zsigmond főkapitányt, hogy menekülés helyett újra támadják meg az éj lepte alatt a törököket és ez vezetett győzelemre.

    Habsburg Rudolf király 1589-ben kiemelkedő vitézi képessége jutalmául nemesi rangot és birtokot adományozott neki. Sajnos kiváltságait nem sokáig élvezte, ugyanis 1592-ben a törökök az egrieket tőrbe csalták, amikor is sebesülten fogságba esett. Öt évet töltött a hírhedt Isztambuli Jedikula börtönben.

    Kiváló törökverőként ismert és ünnepelt hős volt az országban, ezért Báró Pálffy Miklós bányavidéki főkapitány addig nem nyugodott, amíg 1597. évben őt ki nem váltotta a fogoly Hasszán koppányi bégért cserébe. Így került Balázsdeák haza, azonban az egri Piac utcai házába nem mehetett, mert az oszmánok 1596-ban elfoglalták a várost.

    Emiatt báró Pálffy szolgálatában állt, aki lovastiszti állást adott neki nagy fizetséggel. Hősünk további sorsáról sajnos nincs adatunk, de biztosra vesszük, hogy báró Pálffy oldalán tovább harcolt. Ha nem csatában esett el, akkor valószínű a hosszú rabság szenvedései vitték sírba őt.                                                                                                                                     
    Ez a nagyszerű ember a hazájáért és Egerért küzdött 35 éven keresztül    
                 
    Érdemei szerint őriznénk emlékét, ha utcát neveznénk el róla városunkban. Az egri utcanevek átvizsgálása alapján megállapítható, hogy Eger 135 éves korszakából (1552-1687 ) nincs utca híres egri emberről elnevezve.

    bővebben a cikk, forrás: eredeti helyén olvashatsz: erdei.ewk.hu

    Erdei László

    forrás: www.erdei.ewk.hu


    Tovább

  • Márai Kalandpark a Szépasszony-völgyben

    Márai Kalandpark a Szépasszony-völgyben


    A játszópark a Szépasszony-völgy egyik domboldalában található. A játszóhelyek 3 terepszintet foglalnak el, illetve kötnek össze. A parkba pihenőkkel megszakított, szerpentinszerű lépcsősor visz fel, akár egy erdei ösvény.

    Az ide érkezőt pihenő és gyülekezőhely várja a domb aljában piknikasztalokkal és kerékpártárolóval. Az első játszószint a legkisebbeké.

    A 14 játék közül a köteles hintaágy a 3-8 éves korosztály kedvelt játszó- és pihenőhelye. A széles csúszdán és alagútban egyszerre több 3 év feletti gyermek is biztonságosan játszhat .


    A nagyobbaknak (5-12 évesek) kihívás a kis kötélhíd, amelyen mászás közben egyensúlyozni is kell. A mászó híd egyben összeköti a különböző szinten elhelyezkedő játszóhelyeket.

    A második szinten kötél kígyóhinta áll, amely az együttjátszás lehetőségét teremti meg. A legfelső szint labirintusával a túrázni, barangolni vágyókat várja.

    borítókép - Nemes Róbert

    MÁRAI AKTÍV TURISZTIKAI LÁTOGATÓKÖZPONT

    Nyitvatartás

    2018.04.30 - 2018.09.239.00 - 19.00 (időjárásfüggő)
    2018.09.24 - 2018.11.30minden nap 13.00 - Napnyugtáig (időjárásfüggő)

    Jegyárak

    Egyéni450 Ft/fő (testvér kedvezménnyel 350 Ft/fő)
    Csoportos350 Ft/fő (10 főtől), 300 Ft/fő (20 főtől)

    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Sári Lajos

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Főegyházmegyei könyvtár a páratlan ódon hangulat

    Főegyházmegyei könyvtár a páratlan ódon hangulat

    Az egri Főegyházmegyei könyvtárat még 1793-ban alapította Eszterházy Károly, akkoriban ritkaságnak számítóan, már kezdetektől nyilvános intézménynek szánva azt.

    A nyitást az 1760-as évek második felétől komoly könyvgyűjtés előzte meg, amikor is professzorokat kértek fel, hogy állítsanak össze listákat az általuk vágyott irodalmakból, hogy felkutathassák és megvásárolhassák azokat a könyvtár részére. Az intézmény végül 16 000 kötettel nyílt meg.

    A könyvtár készletébe számos magángyűjtemény is beolvadt, halála után többek között Eszterházy Károlyé is. Mára már a könyvtár teljes gyűjteménye 170 ezer kötetesre nőtt!


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)

    Micsoda gyűjteményről van szó...

    A legrégebbi dokumentum 1048-ból származik, ez egy kézzel írott kódex, IX. Leó Pápa iratgyűjteménye. Mellette olyan különlegességeket őriznek még a könyvtárban, mint Magyarország egyetlen teljes autográf Mozart-levelét, vagy éppen a Dante-kódexet, melyből az egész világon mindössze három darab található. És még szót sem ejtettünk a Barkóczy albumról vagy Mátyás király csillagászának, Sacrobosco-nak a kódexéről, mely kuriózumok szintén itt találhatóak. Ezen kincsek érthető módon csak másolatként tekinthetőek meg, a felbecsülhetetlen értékű eredeti verziókat vastag széfek őrzik.

    Közel 1000 év tudását őrzi a főegyházmegye könyvtára


    A könyvtár szabályzata alapján az 1960 utáni dokumentumok kölcsönözhetőek, az ez előttiek pedig helyben olvashatóak, igaz, a régebbiekhez ezek közül is vezetői engedély szükséges.

    Mivel az egész világ számára hatalmas kincsekről van szó, az 1500 előtti dokumentumokat zárt ajtók mögött őrzik, hogy a következő generációk is büszkén elmondhassák még: a Föld legértékesebb dokumentumai közül több is Egerben található!

    Líceum, Eger 3300, Eszterházy tér 1.

    Elérhetőségek

    Telefonszám+36 36 / 325-211
    Emailtourist@efkt.hu

    Jegyárak

    Felnőtt1 000 Ft/fő
    Diák, nyugdíjas500 Ft/fő

    Tovább

  • Zsolnay kút

    Zsolnay kút


    Az országban egyedülálló módon, Egerben találhatunk Zsolnay mázzal borított díszkutat, ráadásul mindezt egy szintén nem hétköznapi helyszínen: egy bevásárlóközpont udvarán!

    Az alapokhoz egészen 1894-ig kell visszanyúlni, amikor is megépült a bevásárlóközpont épülete. Hihetetlenül hangzik? A történetben tényleg van egy kis csavar, hiszen az épületkomplexum ekkor még dohánygyárnak épült és ebben a funkciójában is működött 111 évig. 

    A kút 1996-ban került a ma is látható helyére, a gyár 100. évfordulója alkalmából. Az ipari épületet kiszolgáló, díszes víztornyot ábrázolja. 2005-ben a dohánygyár elment, ám jött helyette a mai bevásárlóközpont, ami tisztelettel állt a múltjához és nem csak megőrizte az épület értékes részeit, de fel is újította- és mostanáig használja azokat!

    Az egri bevásárlóközpont így az ország egyik legérdekesebb és legértékesebb ilyen egysége lett, ahol egyedi módon keverednek a százéves emlékek napjaink trendjeivel. Az egyik ilyen megőrzött érték volt többek között az ősfás díszpark is, benne a Zsolnay kúttal.

    Ha végeztünk a vásárlókörutunkkal, üljünk le az árnyas fák alá és élvezzük a kilátást a felújított víztoronyra és az azt ábrázoló Zsolnay kútra!

    Forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Tudtad? A Szépasszony-völgy temploma

    Tudtad? A Szépasszony-völgy temploma


    A XV. században úgy építkeztek Egerben, hogy a telektulajdonosok kitermelték a föld alól a jól vágható tufát, és abból emeltek házat. Idővel alig maradt talaj a település alatt, az üregek sokfelé beszakadtak. A balesetek miatt 1450-ben az akkori elöljáró betiltotta a városban a kőbányászatot és a pinceépítést.

    A Szépasszony-völgy és környéke viszont a tilalmi övezeten kívül esett. Az itteni egyik telektulajdonos felismerte a piaci rést, és annyi tufát termelt ki a szőlőföld alól, hogy meggazdagodott, és 1520-ban odébbállt. El is felejtette mindenki a barlangot egészen addig, míg a törökök megszállták az országot, és bedeszkázták a templomokat. Ekkor épült az egri minaret is az „igazhitű” muzulmánoknak, a keresztényeknek pedig nem osztottak lapot a megszállók.

    A modern kori szentély már a borozásról szól: a falak már 500 éve így állnak.
    A hit azonban fontos volt, az egri keresztények kerestek hát egy helyet, ahol nincsenek szem előtt. Így lett az Istenes pince titkos templom. Nem is akármilyen: oltárt faragtak a falába meg egy kőasztalt is szószéknek, később itt adták össze az ifjú párokat. A miséhez borra volt szükség, így kerültek a teli hordók a szomszédból a pincébe.

    Hogy tudtak-e a törökök a templomról, rejtély, de amúgy is elkerülték volna, hiszen az alkohol nekik maga volt az ördög. Muzulmán éppúgy nem lépett volna be borospincébe, ahogy a püspök sem teszi be a lábát bordélyba.

    Hogy most tudnak e a jó keresztények a Szepasszony-volgy áldásairol nem tudjuk pontosan csak reméljük..

    Jöjjön el Újra és Újra...

    Tovább

  • Deák Ferenc utca története

    Deák Ferenc utca története

    Az utca neve sokszor változott, volt Hatvani út, Lenin út, előtte egy rövid ideig Sztálin út. A vasúttól délre eső szakasza Kerecsendi út, most pedig Mátyás király út. Az utca a Hatvani vagy Szent János hóstyában található.

    1890-1900

    Deák Ferenc életének egri vonatkozásai

    Deák Ferenc 1824-ben együtt jurátuskodott, vagyis töltötte jogi gyakorlatát Vitkovics Mihálynál Csiky Sándorral. Később (1861-ben) Deákot Eger város díszpolgárává választotta a képviselőtestület. Temetési szertartását Samassa József egri érsek végezte, a temetés napján pedig Egerben gyászmisét mondtak Deák Ferencért a Főszékesegyházban.

    1972, Fotó: Molnár István Géza

    Látnivalók

    A református templom 1930-ban épült neobarokk stílusban, tervezője Ray Rezső. Az Egri Városszépítő Egyesület 2012-ben a templom elé szeretné elhelyezni Deák Ferenc mellszobrát, Pelcz Balázs alkotását.

    A Szent Imre Katolikus Általános Iskola a Deák Ferenc utca és a Hadnagy út sarkán található. Tervezője Wälder Gyula (1929).

    2018, Fotó: Varga Ádám levente

    A Klapka utcától délre alakult ki a 20. század első évtizedeiben az utca keleti oldalán a „villasor”. A 3. szám alatti egyemeletes, előkertes villát Dr. Csutorás László megbízásából Wind István építette. Az 5. számú ház a Barchetty-villa, építésze Mohácsy László.

    A mai Stadion (korábban Levente, illetve Nagy József utca) helyén régebben a Bukuli-árok futott, amely gyakorlatilag a Hajdúhegy vizét vezette le a Deák Ferenc utcán keresztül az Érsekkertig, a korcsolyázó tóhoz. Az árok felett kőhíd ívelt át. Az árok és a híd névadója, Bukuli Márton a mai Grónay utcában lakó gazdaember volt.

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Különös szerelmi történet kötődik az egri Buttler-ház tulajdonosához

    Különös szerelmi történet kötődik az egri Buttler-ház tulajdonosához


    Kevesen tudják, de különös szerelmi történet kötődik az egri Buttler-ház tulajdonosához, valamint magának az épületnek a sorsa is igencsak sajátosnak mondható.

    A körülbelül háromszáz éve épült műemlék néhány esztendeje majdnem megsemmisült, egykori tulajdonosáról pedig Mikszáth Kálmán írt könyvet. A különös házasság című mű gróf Buttler János életét mutatja be.

    A Buttler-ház a XVIII. század elején épült, a műemlék 1796-ig volt a Buttlerek tulajdonában, ezt követően a Keglevich majd a Barkóczy család birtokában is volt, 1835-ben pedig a városé lett. Ezután működött laktanyaként, siketnéma-intézetként, valamint internátusként, néhány évtizedig a Dobó István Vármúzeum tulajdona volt. Az 1970-es évektől turistaszálló működött benne, majd közel harminc évig üresen állt, ez idő alatt pedig annyira leromlott az állapota, hogy 2010-ben teljeskörűen felújították, azóta pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete működik az épületben.

    Angyalné Dobos Virág idegenvezető Buttler János életéről elmondta, hiába volt nemesi család sarja, sok megpróbáltatáson kellett keresztülmennie.

    Fotó: Huszár Márk

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!