város Archívum

  • Az ország egyik legszebb városi strandja

    Az ország egyik legszebb városi strandja


    Már az elhelyezkedés is megér egy említést, hiszen a fürdő Eger szívében található, közvetlenül a történelmi városmag határán.

    Borozunk a főtéren, gondolunk egyet és 5 perc kényelmes séta után már csobbanhatunk is a kellemes vízben. 

    Télen is feltölt!

    Az egriek télen is szeretik felkeresni a Termálfürdőt. Van abban valami nagyon különelges, amikor télvíz idején, esőben / ködben / hóban, az ember egy forró fürdőt vesz a szabadban, ráadásul gyógyvízben. Ez a valódi ellazulás, pláne a karácsonyi zsúfolt napok után. A fázósak is nyugalommal vállalhatják a "kalandot", van lehetőség a zárt térből történő kiúszásra. A biztonság kedvéért a köntöst ne felejtsük otthon!

    Ebéd a platán árnyékában

    Elhelyezkedéséhez méltóan a strand elegáns, polgári hangulatot áraszt, nagy parkos területekkel, védett növényfajtákkal és egy több mint 250 éves platánfával, melyet az ország- és Európa Év fájának is megválasztottak. Sokan szeretnek itt hűsölni, a gyerekek fára mászhatnak és az éppen falatozni vágyók is a platánt keresik, hiszen itt található a strandi pillanatok elengedhetetlen gasztro eleme: a lángos, főtt kukorica, sült hekk, palacsinta és társai.

    Találkozzunk a „kavicsosnál”

    A fürdő másik különlegességét a gyógyvíz adja: feltétlenül keressük fel az 1-es számú medencét, melyet saját forrás táplál! A víz kellemesen hűvös, lágy és selymes, az egriek kedvence. Az elnevezés onnan ered, hogy a medence aljának egy része kavicsos, így folyamatosan tud feltörni a radon alapú gyógyvíz. Ha figyelmesen megnézzük az egrieket, nem véletlen, hogy idősebb korban is fiatalok. 

    Különleges és színes élmények

    Pár lépésre a „kavicsos medencétől” egy meleg vizű díszmedencét és egy itáliai reneszánsz hangulatot árasztó dögönyözőt találunk, vízililiomokkal, zuhataggal, kagylócskákkal – igazi fotótéma.  A fürdő déli részében úszómedence, gyerekmedence és csúszdamedence közül is választhatunk, de találunk itt fürdőházat és félig fedett élménymedencét is, ha esetleg rossz időben érkeznénk. Akkor se higgyük, hogy mindent láttunk, ha már minden medencét kipróbáltunk! A strandról közvetlen átjárás nyílik a Török fürdőre, próbáljuk ki ezt is!

    TOVÁBB A TERMÁLFÜRDŐ OLDALÁRA

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Zalár József utca, ahol régen Szerzetesi fürdő is volt

    Zalár József utca, ahol régen Szerzetesi fürdő is volt


    A Bajcsy-Zsilinszky utca folytatásaként a Dobó tértől a Katona István térig tartó utca. Korábban egy vendégfogadóról Oroszlán utcaként ismerték az egriek. Az utca északi végét, a Tábornok-ház előtti teret a régiek Halaspiacnak nevezték.

    Zalár József életrajza

    Hizli József néven született Gyöngyösön 1825. augusztus 28-án, édesapja kerékgyártó céhmester volt.

    A gimnáziumot szülővárosában, a bölcseletet és a teológiát Egerben végezte. Az egri papnevelde kitűnő hallgatója volt, de nem szentelték fel. 1844-től jogot hallgatott, majd ügyvédi oklevelet szerzett. A szabadságharc idején önkéntesként harcolt, megsebesült, később Damjanich János tábornok tábori történetírója volt.

    A szabadságharc bukása után Vörösmartyval, Bajza Józseffel és Vachott Sándorral együtt Szatmárnémetiben bujdosott, majd Gömörbe került. Később az Almássyak gyöngyöshalászi kastélyában, majd Pesten volt nevelő. Néhány év múlva Pestről Kenderesre költözött, ahol gyakran találkozott régi barátjával, Pájer Antal költővel. 1869-től Heves megye főjegyzője, 1892 és 1897 között alispánja.

    A Szelestey László által szerkesztett Szépirodalmi Közlöny munkatársa volt. Első verse 1846-ban jelent meg, különböző álnevek alatt (pl. Hunfi, Halmai, Fenyér) sokat dolgozott a fővárosi szépirodalmi folyóiratokba. Első kötetét 1849-ben adták ki, ez a szabadságharc alatt keletkezett verseit tartalmazta. Írt kritikai és politikai cikkeket is, beszédei külön kiadásban jelentek meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak.

    Megyéje büszke volt rá, az egriek 1886-ban aranytollal tisztelték meg. 1902-ben három kötetben jelentette meg összegyűjtött költeményeit. Utolsó kötete 1909-ben jelent meg Emlékek és emlékezések címen. Egerben hunyt el 1914. június 14-én. A Hatvani-temetőben nyugszik.

    Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori emlékek, a Mátra és a forradalom. Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak (Benevár, Kompolt). Őszi rózsa, fehér őszi rózsa című versét Fráter Lóránd zenésítette meg, meghallgatható a Gramofon Online-on.

    Válogatott versei Hol van az a régi zászló? címmel 2009-ben jelentek meg Lisztóczky László egri irodalomtörténész szerkesztésében, a gyöngyösi Pallas Kiadó és az egri Dsida Jenő Baráti Kör kiadásában.

    „Élete és pályája, melyet a reformkor indulása és az I. világháború kitörése foglal keretbe, elgondolkodtató szimbóluma újabb történelmünknek.” (Lisztóczky László)

    Látnivalók

    ZALÁR JÓZSEF U. 1. SZ.
    Lakóház
    L-alaprajzú egyemeletes későbarokk lakóház. A 18. században a Keller, majd a Mészáros család tulajdona, később Tavassy Antal polgármester özvegyéé.

    ZALÁR JÓZSEF U. 3. SZ.
    Lakóház
    Téglalap alaprajzú egyemeletes lakóház jelenleg tetőtér-beépítéssel. Két 18. századi ház felhasználásával épült.

    ZALÁR JÓZSEF U. 11. SZ.
    Tábornok-ház
    A Helytartótanács 1756-ban utasította a városi tanácsot, hogy gondoskodjon a császári generális számára megfelelő kvártélyról. A Pichler György egri kőművesmester vezette munkálatok 1757-ben be is fejeződtek. A barokk lakóházban jelenleg egy kínai étterem funkcionál. Korábban ipari szakmunkásképző működött benne. A kórház felé vezető hidat Generális-hídnak nevezték.

    Szerzetesi fürdő

    A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A mai Katona tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. 1551-ben pusztult el.

    Forrás - Irodalom

    Zalár József (Szócikk a Wikipédiában)
    Zalár József (Szócikk a Magyar életrajzi lexikonban)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
    Híres gyöngyösiek, hírességek Gyöngyösön [elektronikus dokumentum]
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Lisztóczky László: „És te is üdvöz légy, testvérváros...!”: Adatok Eger és Gyöngyös irodalmi kapcsolatainak történetéhez = Mátrai tanulmányok 2001. p. 219-233. [online]
    Lisztóczky László: Szabadság és igazság fényei: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc gyöngyösi költők verseiben. Eger, 2006 [online]
    Műemlékem.hu
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Voit Pál [et al.]: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

    Tovább

  • Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén

    Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén

    Az öregek szerint vasárnapokon és egyházi ünnepeken - Úrnapja, Pünkösd, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Anna stb - tilos volt a szőlőbeli tevékenység. Azt tartották, hogy a katolikus nem dolgozik vasárnap, mert a hatnapi munka után a hetediket "az istennek kell szolgálni a templomban".

    Sokan szombaton csak délig dolgoztak, délután a férfiak pedig pincéztek. Ha mégis előfordult, hogy vasárnap napkelte előtt kiszaladtak a szőlőbe egy kis gyümölcsöt szedni, akkor is a tíz vagy tizenegy órakor kezdődő misére mindig visszaértek. Ha valami mégis munkát vállalt, vagy azért tette, mert nem volt nagyon vallásos, vagy a megélhetése miatt rákényszerült. Azokat, akik megtehették volna, hogy templomba menjenek, de munkára hivatkozva elmaradtak az istentiszteletről, a közösség megszólta. Gyakran előfordult a XX. század elején, hogy a fiatalok el-elmaradoztak a miséről. Ezt a szülők úgy büntették, hogy vasárnap délután sehová nemengedték el őket.

    Az év folyamán még több olyan nap volt - néhányról később szót ejtünk -, amikor tilosnak számított a szőlőbeli munka. Így pl. permetezés után 8 napig nem lehetett kimenni a szőlőbe, de nagy kánikula idején sem, mert ha "az egri asszonyok bő szoknyája hozzáért a szőlőhöz, a szőlő megsemmisült".

    Egerben a szőlőt - a bő termés reményében - általában növekvő holdálláskor metszették. Ezt a hagyományt a nagy birtokon nem követték. Egyébként a kisebb szőlővel rendelkező gazdák, vagy a szegényebbjei közül is az "egyik hitt neki, a másik nem". Előfordult olyan eset, amikor a metszés idején annak ellenére, hogy napok óta ítéletidő volt, a gazda kiment szőlőjébe néhány tőkét megmetszeni csak azért, mert növekedett a hold. Az öregek ma is egyöntetűen vallják, hogy valaki "hódfottyakor meccett, annak szóevett (szuvas) lett a venyigéje", de ha holdtöltekor csinálta, akkor "meftőtődött" a hordója. Sokan hittek abban is, hogy a nagyon jó borral, vagy többesztendős óborral metszéskor megöntözött tőke ugyanolyan bő termést, magas cukortartalmú szőlőt ad majd, mint amilyenből az a bor készült. Ugyancsak a bőséges termés biztosítása érdekében metszették meg - katolikus módon - a szőlőterület négy sarkán lévő tőkéket. Mások szerint e szokásnak az volt a lényege, hogy a metszést végző ezzel ösztönözze magát a munka mielőbbi elvégzésére. A metszést rendszerint Szent József hetében kezdték, néhány nappal a nyitás után.

    A kisebb szőlőterülettel rendelkező gazdák, amikor kimentek a szőlőbe, hozzá sem fogtak a munkához, amíg körbe nem járták a földet. A gazda eközben imádkozott és Isten áldását kérte. A legidősebbek szerint a szőlő körbejárásával az ártó lényeg távoltartását kívánták biztosítani, mások szerint azonban a gazda ilyenkor csak arra volt kíváncsi: milyen a szőlő fejlődése, történt-e lopás, seregély vagy más kártevő állat okozott-e valamilyen kárt.. A nagybirtokon mindezeket a vincellér ellenőrizte.
    illusztráció - fotó: Vámossy Béla

    A szőlőkben tilos volt a káromkodás, a veszekedés és mindenféle erkölcstelen cselekedet. Különösen vonatkozott ez az egyházi tulajdonban lévő szőlőkre. Az öregek szerint ezeket a vallás tiltotta. Úgy vélték, hogy aki a szőlőben valamilyen erkölcstelenséget követ el, annak a "jó isten elveszi a termését". Ezért a nagyobb birtokokon a vincellér, a kisebb szőlőkben pedig a gazda gondoskodott a rendről. AXVIII. században, sőt később is, a városi magisztrátus súlyos pénzbüntetéssel torolta meg a szőlőben történt káromkodást.

    Az egri szőlősgazdák és kapások az elemi csapásoktól - főleg a jégveréstől - féltek a legjobban. Különösen gyakori ez júniusban, júliusban. 1798-baugusztusában olyan jégverés volt a városban, amely még a vesszőket is tönkretette, olyannyira, hogy a gazdákat a vihar utáni látvány keserves sírásra fakasztotta. A XIX. század végén nem volt ritka az olyan eset, amikor 4-5 éven keresztül a szőlőkben 30-60%-os kárt okozott a jégeső, de előfordult, hogy a 95-100%-ot is elérte. Még a XX. század elején is a jégkárt tették az elemi csapások közül az első helyre.

    A jégverés elleni védekezésnek több módja ismert- A leggyakoribb, amikor imádkozással kérik az égiek segítését a veszély elhárítására. Széles körben elterjedt, és minden bizonnyal régi keletű szokás a különféle szentelményekkel való megelőzés, védekezés. Vihar közeledtekor szentelt barkát és szentelt gyertyát égettek. Néhányan ma is hisznek abban, hogy ha szentelt barkát elássák a szőlő négy sarkában, a jégvihar elkerüli a szőlőt. Mások a feltámadáskor a templom előtt rakott tűzből vittek "szentelt szenet" és azt ásták el a parcella négy sarkában. Egy idős asszony szerint azonban a szőlőterület négy sarkában azért raktak valamilyen tárgyat, hogy a tolvajokat távol tartsák.

    Tekintve, hogy a harang is szentelmény, és a harangozás szent funkció, szót kell ejteni a harangozással történő védekezésről. A zivatar, vihar előtti harangozást már évszázadokkal ezelőtt előírta a római szertartáskönyv. A katolicizmus tanai szerint nem a harangnak tulajdonítható a védő funkció, hanem a hívek harangozásra történő reagálásának, amely Istenhez való könyörgésben nyilvánul meg. A nép körében mindez nem ismeretes, csak az, hogy "a harang eltolja a felyhőket". A római szertartáskönyvvel ellentétben voltak olyan vidékek, ahol határozottan eltiltották a harangozást a vihar idején, mert állítólag az vonzotta a villámot, és attól tartottak, hogy a templomba csap.

    1719-ben Egerben előírták a harangozónak, hogy "köteles tűz ellen és nyáron az ártálmas Fellyhők ellen … harangozni." A XVIII. század végén azonban az uralkodó megtiltotta a harangozást. Eszterházy Károly egri püspök ettől függetlenül 1793. augusztusában elrendelte egy közelgő vihar előtt, hogy szólaljon meg a városban minden harang, "mire a legterhesebb fellegek is szétoszlottak". Közel egy esztendővel később ugyanez történt. Az egri Ferences Renház Historia Domusa egy helyen megjegyzi, hogy a közelgő vihar és jégeső elé nem tudtak harangozni, mert megrepedt a templom harangja. A XVIII. században a városban minden napszakban megszólaltak a harangok, ha vihar támadt.

    A vihar közeledtén napközben a Horánszki-, Preszler- és Steinhauser-féle szőlőben lévő kis harangokat, vagy ahogy a nép nevezte "csengő"-ket is félreverték. Mint előbb írtuk , a XVIII. században beszűntették a vihar elleni harangozást, mert azt tartották, hogy a haranghúzás vonzza a villámot. Több évtizedes kihagyás után Eger Város Tanácsa 1840. július 16-án az levelet intézte az érsekhez, melyben kérték a vihar előtti harangozás ismételt engedélyezését.

    A jégeső elleni, viharágyúval való védekezés a XIX. század végén terjedt el hazánkban a földművelésügyi miniszter rendeletére a stájerországi sikerek következményeként. A kaviccsal és puskaporral működő ágyúkat a Rózsás-dűlőben, a Síkhegyen, a Cigléd-tetőn és a Rác hegyen állították fel, s kezelésük a vincellérek feladata volt. A viharágyúkat városunkban az 1940-es évek végén vonták ki a forgalomból. Miként az égiekhez való fohászkodás, harangozás sem biztosított teljes védelmet, úgy az ágyú sem. Mindenesetre a szüret idején, a hangulat emelésében mindig maradéktalanul betöltötte másodlagos szerepét. Bér egri vonatkozásban nincs határozott adatunk, de feltételezhető, hogy a viharágyú üzembe helyezése előtt itt is felszentelték, mint például Visontán.

    A XX. század elején több olyan apróhirdetés olvasható a helybeli sajtóorgánumokban, amelyek jégkár elleni biztosításra ösztönzik az egri lakosságot. Mivel ezzel kapcsolatos levéltári iratok nem maradtak fenn, nincs tudomásunk arról, milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel a nagybirtokosok, a szőlősgazdák és kapások.

    A hóstyán élő legszegényebb szőlőművesek körében a közelmúltig élt a szokás, hogy közeledtekor éles szerszámot (balta, kasza) fordítottak az ég felé, vagy ha éppen a szőlőhegyen tartózkodtak, akkor nyelével lefelé ásót nyomtak a földbe azért, hogy az él széthasítsa a fellegeket. Nem lehet kétséges, hogy ez a szokás az analógiás mágia körébe sorolható.

    - Fajcsák Attila -

    eger.hu

    Tovább

  • Városfal utca a Pori sétánytól a Csiky Sándor utcáig tartó keskeny utca

    Városfal utca a Pori sétánytól a Csiky Sándor utcáig tartó keskeny utca


    Korábban az északi szakasza a Bródy Sándor utcától Jezsuita utca volt. Nevét az ezen a szakaszon még ma is látható régi városfal maradványáról kapta. Régebben az utca rövidebb volt, mivel a Pori sétányt csak a hetvenes években alakították ki.

    Látnivalók

    Városfal

    Nincsenek régészeti adataink, de valószínű, hogy a 11. század első éveiben létrejött egri püspökség egyházi központját, vagyis a mai várdombot és annak környékét, ahol a püspökséget kiszolgáló település házai álltak, valamilyen védőfallal már körülvették. Az egyszerű palánkerődítés azonban nem védte meg a várost a tatár támadás ellen 1241-ben.

    1552-ben a várba vonuló védők felgyújtották a várost, hogy az ne nyújtson védelmet a török katonáknak, ennek eshetett áldozatul az akkori palánkfal.

    Egernek a 16. század végéig csak ilyen palánkfala volt, amelyet itáliai mesterek vezetésével megerősítettek, illetve kőfallal helyettesítettek, hogy megfeleljenek a kor hadászati követelményeinek. A fal építése a Dobó-féle várostrom után az 1570-es évek végén kezdődött és nagyobb része már 1592-ben készen volt. A káptalan által épített Cifra-kapu címeres kövén található 1587-es évszám is erre utalhat, mivel a kapuk a városfal szerves részei voltak. Az adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy 1596-ra, a vár elestére elkészült-e a fal.

    A törökök folytatták a munkát, de továbbra is maradtak megerősített palánkfalak. Eger 1687-es visszafoglalása és a Rákóczi-szabadságharc után a falak hadászati jelentősége megszűnt, az építmény folyamatosan pusztult. 1695-től a fenntartás költségei a várost terhelték, a magisztrátus tagjai azonban tehetetlenül nézték, hogyan hordják szét a köveket a lakosok, hogy házaik építésénél alapanyagként hasznosíthassák. Nagyobb építkezésekhez a püspökség is felhasználta a köveket. Eszterházy Károly püspöksége idején a városi tanács pénz hiányában a bizonyos szakaszain kettős építésű városfal falai közé eső területeket áruba bocsátotta.

    A bontás során a kapukra a 19. században került sor. Az új székesegyház építésekor a környék tereprendezése során rombolták le a Hatvani-kaput 1837-ben. Utoljára a Cifra-kapu maradt, amelyet az 1878-as árvíz pusztítása után bontottak le. A megmaradt falmaradványokat folyamatosan elhordták vagy az emberek házaik falába beépítették, esetleg természetes kerítésként szolgáltak.

    Az egri városfalon négy nagy kapu nyílott. A legjelentősebb, a Budára vezető út mentén álló Hatvani-kapu volt. Ezt 1758-ban Barkóczy püspök barokk stílusban még újjá is építtette. A mintegy 15 méter magas építményről egy korabeli ábrázolás is fennmaradt, amelyet Breznay Imre és  Karczos Béla közöltek is Egri képeskönyvükben.

    A várost övező falrendszer délkeleti szegletében állott a Maklári-kapu, nyugaton a Rác-kapu, az északkeleti szegletben, a patak mellett pedig a Cifra-kapu. A 18. században még három kisebb kaput nyitottak a falon, hogy a lakosság közlekedését megkönnyítsék (Kis-kapu, Serte-kapu, valamint egy kijárat a Vécsey-völgy felé).

    A városfal maradványairól az 1960-as évek végén készült egy alapos felmérés. Berecz Mátyás tanulmánya, egyéb érdekes és hasznos információk, valamint illusztrációk mellett, közli ezt a részletes leírást is.

    Gál Tibor borászmester emlékszobra

    Az Egri Borok Gyertyás Háza előtt 2008. augusztus 14-én avatták fel a tragikus hirtelenséggel elhunyt egri borász, Gál Tibor emlékszobrát, Horváth Ottó szobrászművész alkotását.

    Egykor a Városfal u. 2. számú házban lakott Harsányi Zsolt (1887-1943) író, aki elemi és gimnáziumi tanulmányait Egerben végezte. Tagja volt a Gárdonyi Géza Társaságnak.

    Fotó: Poczik Csaba

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Harangöntő utca története

    Harangöntő utca története


    Rövid, néhány házból álló utca. A Knézich Károly utcát köti össze a Dobó István utcával. Az egykori Harangöntő közzel azonos, de az 1788. évi összeírásban már Harangöntő utca a neve. 

    A név azt is jelzi, hogy nemzedékeken keresztül harangöntők lakták az utcát. A harangöntő mesterségre utaló domborművet, mely az utca egyik házáról való, ma a Dobó István Vármúzeum őrzi.

    Látnivalók

    HARANGÖNTŐ UTCA 1. SZ.
    Fazola- vagy Toborzóház
    Egy korábbi ház felhasználásával a 18. század első felében épült, amelyet 1770-1780 között Vittmann Antal egri festő épített át. Lánya, Vittmann Erzsébet Fazola Jánoshoz (Fazola Lénárd fiához) ment feleségül, aki a városi pénztárosi állásra pályázott, ezért biztosítékul felajánlotta a házat a városnak.

    Pénztárosként Fazola János 16 ezer forintot sikkasztott a város pénztárából, ezért a város lefoglalta és később teljesen birtokba vette a házat. Végül a város Fazola-ház néven toborzóháznak, verbunk-háznak használta 1840 és 1903 között. Később a Csépány család birtokába került. Az 1990-es években teljesen átépítették.


    HARANGÖNTŐ UTCA 4. SZ.
    Harangöntő-ház
    1750-1762 között ebben a házban lakott Singer Mihály szobrász, majd Johel József harangöntőé lett a ház. A későbbi tulajdonosok is harangöntéssel foglalkoztak, például a 19. század közepén Bernecker Mátyás. 1930 körül Szmrecsányi Miklós még látta a régi ház padlásán a harangöntő mintákat. Breznay Imre Egri képeskönyvében is azt írja, hogy még sikerült megtalálnia ezeket az eszközöket. Egy 1923-ban megjelent cikkében Breznay közli, hogy az utolsó egri harangöntő, Korrencs Márk az 1860-as évek derekán halt meg.

    A harangöntés egyébként igen jövedelmező foglalkozás volt, mivel Eger látta el az egész egyházmegyét templomi harangokkal. Az egri egyházmegye a püspökség időszaka alatt, vagyis 1804-ig magában foglalta a kassai és a szatmári püspökséget, tehát nagyon sok település tartozott hozzá.

    Az épület északi része 1944-ben egy bombatámadás során megsemmisült. A homlokzatot díszítő két harangidomú dombormű a Dobó István Vármúzeumba került.

    Utcavonalon álló, téglalap alaprajzú, földszintes lakóház a 18. század közepén épült barokk stílusban egy korábbi ház felhasználásával. Udvari homlokzatán faoszlopos tornác, keleti telekhatárán 19. század végi épületszárny. A 19. század közepén átalakították és kibővítették.

    Napjainkban a Harangöntő-ház ad otthont Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpia- és világbajnok, Guinness-rekorder cukrászmester marcipánból és cukormázból készült lenyűgöző és ínycsiklandozó alkotásainak. A harangöntő mesterek életének és munkásságának emléket állítva egy harangöntő emlékszoba is kialakításra került, ahol régi, helyi készítésű harangok és a mára szinte feledésbe merült mesterséggel kapcsolatos érdekességek láthatók.



    Forrás - Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
    Műemlékem.hu
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

    Tovább

  • Kisvasutak Felnémeten (Az Egri Úttőrővasút)

    Kisvasutak Felnémeten (Az Egri Úttőrővasút)

    1920-as években az Almár-patak völgyében épült kőszállító kisvonat, amely a Felnémet bányatelepnél (ma Almár v.m.) kapcsolódott az egri MÁV Eger – Putnok vasúthoz. Ezt hosszabbították meg Egerig és lett „Úttörővasút”. Az 1960-as túristatérképen még láthatjuk. 1970-es években eltűnt.

     Kisvasutak a Bükkben

    A Bükk völgyében valaha kisvasúti hálózat létezett, mely a fa és a kőszállítást szolgálta.
    1966-ig működött hazánk egyetlen siklópálya közbeiktatásával 810 – 870 méteres magasságba felvezetett hegyi vasútja a Szalajka-völgy és a Bükk-fennsík között.
     A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút építése az I. világháború alatt megnövekedett faigény jelentkezésével kezdődött.
    1915-ben épült az első kisvasút, Felsőtárkány – Hidegkúti-völgy(Kisnádas) – Petres között, az egri Érseki Uradalom által üzemeltetett, lóvontatású vasúti kocsikkal közlekedő vonal.
    Az I. világháború után a fakitermelés jogát 1920-21-ben, a Kromberger Mátyás és Társai Rt vette át az egri Érseki Uradalomtól.1922-ben a részvénytársaság egyesült a felnémeti Hordógyárat üzemeltető Egri Erdő- és Faipari Rt-vel. Ez lendületet adott a fakitermelésnek és a vasútépítésnek.

     Felsőtárkányból Egerbe és Felnémetre igás szekerekkel szállították a faanyagot, amely gazdaságtalanná vált. Ezért megépítették a Felsőtárkányon átvezető, az országút melletti kisvasúti pályát Kisnádas – Felnémet között, majd később az egri faraktárig (a mai Rákóczi úti Eger-patak hídig).

     A „hordógyári idő” – szakban a 760 mm nyomtávolságú vasútvonalakon már gőzmozdonyok húzták a vasúti szerelvényeket. Évente 9 -12000 köbméter fát szállítottak Egerbe és Felnémetre. Ebben az időszakban a gyakori baleset és a Felsőtárkányiak “szabotázs akciója” (1923 nyarán egy éjszaka felszedték a falu főutcáján átfutó síneket) miatt épült meg a felsőtárkányi főutat elkerülő “új vasútnak” nevezett Kisnádas – Mészégető szakasz megépítése.

     1938-ig kiépítették a Berva-völgyi kőbánya és Felnémet közötti bervai szárnyvonalat.

     1940-1942 között megépítették a Hideg-kúti-völgy – Mellér-völgyi szárnyvonalat, ezzel lezárult a fakitermelésekhez kapcsolódó vasútépítés időszaka.

     1945-től az állami tulajdonba került erdő és kisvasút kezelője az Egri Állami Erdőgazdaság lett.

    1946-1949 között csökkent a fakitermelés, ezért megkezdték a kb. 46 km összhosszúságú pálya bontását. Elsőként az Eger – Felnémet közötti szakaszt bontották fel 1947-ben, mert nem volt gazdaságos.
    1950-1953 között az újjáépítés időszakában fontos szerepe volt a köszállításnak, – a Finomszerelvénygyár és a Berva-völgyi lakótelep lendületesen épült, gazdaságossá tette a Berva-völgyi vonalat.

    1969. július 5 -én kezdődött meg a kisvasút fogyatkozása, a felszedést a 4 km-es Mellérvölgyi vonallal kezdték, az ekkor nyert engedély értelmében.

    1974 -ben a kihasználatlan Barátréti vonal felszedési engedélyét is megadták, ahol a forgalmat már 1972 -ben beszűntették. Ekkoriban a kisvasút évi 70.000 tonna követszállított, és 90 – 110.000 utas szállt fel a vonatokra. nagyjából Ezek a számok jellemezték az 1980 -as évek közepéig tartó időszakot.

    1984 -ben megszűnt a dolomit bányászása, a vasútnak csak a személyforgalom maradt. Ezután pont került egy évek óta tartó vita végére. Ugyanis a FELSŐTÁRKÁNY – FELNÉMET nyomvonal helyét túl közelinek ítélték az országúthoz. A pálya odább telepítésére, amíg ment a kőszállítás, nem volt idő, a szállítások megszűntével pedig pénz. Legegyszerűbb megoldásként a vasút üzemét beszüntették a kérdéses szakaszon. Ezzel a kisvasutat elvágták a fővasúti csatlakozástól, így már akkor sem lehet szállítani, ha lesz mit.

    Ezután csak a hétvégi, turistaforgalomra számíthattak. Mivel a vonatok csak nyáron közlekednek, megkezdték a zárt kocsik nyitottá alakítását.

    Napjainkan csak a FELSŐTÁRKÁNY – VARRÓHÁZ – STIMECHÁZ 5 km -es vonal használható.

    Kis vasút

    Forrás: 
    http://www.amozgaselet.eu/kisvasut.html
                http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=664

    Az anyagot gyüjtötte: Nyerges Zoltánné.

    Tovább

  • Nevezetes épületek a Széchenyi utcában – Városunk, egykor és most

    Nevezetes épületek a Széchenyi utcában – Városunk, egykor és most

    Képzeletbeli séta a Széchenyi utcai nagyposta épületénél kezdjük. A homlokzaton elhelyezkedő emléktáblán az olvasható, hogy 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé.

    Ezzel a postaállomással az ország harmadik rendszeres postajáratát hozták létre, amely 1552. szeptember 10-11-ig, az egri ostrom kezdetéig működött. A jelenlegi posta épülete 1928-ban épült Wälder Gyula tervei alapján neobarokk stílusban. Ő tervezte az egykori polgári fiú- és leányiskolát, a mellette lévő pénzügyi palota, valamint a Siketnéma Intézet is, de a felsoroltakon kívül még több épületet is tervezett Egerben és az ország más részein is. Átsétálva az utca túloldalára, egy szűk kis zsákutcában, a Rottenstein köz 3. szám alatt egy szép korai barokk épületet találunk, amely már 1726-ban is állott.

    Akkori tulajdonosa nemes Gömöreyné asszony volt. Az építmény az eredeti városszerkezet szerint a nyugati sziklapart peremén a városfal közelében épült, előtte nagy udvarral, amelyek a mai fő utcára futottak le. Később, amikor elren delték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyeket alakítottak ki. A régi városfal melletti házakat így csak az új épületek között hagyott szűk utakon lehetett megközelíteni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.

    Névadója Rottenstein Károly aki 1720-ig a város bíró helyettese, majd 1745. április 4-ig, haláláig a város főbírája volt. A Széchenyi utca 29. szám alatt a Szent Anna templomba térhetünk be.

    Az 1729 és 1733 között készült templom, amely egyetlen toronnyal rendelkezik, egy régen itt lévő török mecset helyén épült. Mecénása Erdődy Gábor püspök és Komáromy János kanonok voltak. A főoltárt Szent Anna, az egyik mellékoltárt István király, a másikat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A templom egykori három harangját Komá- romy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Jelenleg egy harangja van a templomnak, a Vince-harang. Az 1930-as években Takács István festőművész készítette freskók is díszítik a templomot. A Széchenyi és a Kováts János utcák kereszteződésében áll a volt kórház épülete. Egy 1690-ben ké- szített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca, valamint a mai Rottenstein köz által határolt területen már létezett egy ispotály.

    fotó: Molnár István Géza

    A régi egyemeletes intézményt szintén Komáromy János kanonok építtette és a szegények menedékházaként működött már 1726-tól. Majd ezt az épü- letet bővítették Kováts János alapítványá- ból, amikor egy másik épületszárnyat is emeltek. Ennek az új szárnynak a festett felíratán volt olvasható: „Kováts János elszegényült földijeinek 1843-ban”. Sokáig férfi betegeket gyógyítottak falai között, míg 1858. augusztus 20-án megnyílt a Páli Szent Vincéről elnevezett és az irgalmas nővérek által működtetett női kórház, Bartakovics Béla egri érsek kezdemé- nyezésére.

    A jelenlegi épületkomplexum több telek összevonásával jött létre. Az eredeti épületrészeket lebontották 1936- ban, majd egy kétemeletes neoklasszicista stílusban emelt kórházat hoztak létre. Az irgalmas nővérek 1948-ig működtették, majd akkor állami fenntartásba került. Sajnos néhány éve a kórházat bezárták, osztályait elköltötették, így folyamatosan romlik az épímény állaga is. Bízunk benne, hogy megfelelő anyagi forrást találva mielőbb visszanyerheti régi funkcióját, a gyógyítást!

    A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát Múltidéző tatja be.

    forrás: egrimagazin.hu online , 2015

    Tovább

  • 1763-ban (255 éve) készült el az egri ciszterci

    1763-ban (255 éve) készült el az egri ciszterci

    Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) a Művészetek Házával szemben, a Széchenyi István u. 15-ben áll.

    Története

    Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009). Saját templomuk épületegyüttesét Pethő István jezsuita építész tervezte; alapkövét 1700. július 31-én rakták le, de ekkor csak a rendház építését kezdték el.

    Az építkezést hamarosan fel kellett függeszteni, mert II. Rákóczi Ferenc csapatai 1705-ben elfoglalták a várost, és a rendnek távoznia kellett, mert pápai bulla tiltotta, hogy a felkelőkhöz csatlakozzanak. A rendházat csaknem három évtizeddel az első kapavágás után, 1727-ben fejezték be, miközben az építkezés vezetését Pethő Istvántól P. Geyer Bernát, majd 1716-ban Giovanni Battista Carlone vette át. A templom építését csak 1730 körül kezdték el, és 1743-ban sikerült azt befejezni.

    A templom berendezése is sok időt vett igénybe: csak 1772-ben fejezték be. Egy évvel később II. József kitiltotta a birodalomból a jezsuita rendet, ezért a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az éppen hogy elkészült templomot. A kincseket Budára szállították, az épületeket pedig a ciszterci rend (a pásztói ciszterci konvent) kapta meg.

    Először 1792-ben javították, majd az 1800-as nagy tűzvészben a teljes épületegyüttes leégett. 1857-ig még több kisebb természeti csapás után javították, majd 1888-ban restaurálták, illetve 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. Legutóbb 1969-ben újították fel.

    képeslap. hungaricana.hu 1914-1918

    Az épület

    Műemlék. Törzsszáma: 2035, KÖH azonosító száma 5578 (helyrajzi száma 4599).

    A barokk stílusú épületet az utca vonalától kis, gondozott előkert választja el. A jezsuita rend hagyományai szerint egyhajós, kétoldalt oldalkápolnákkal bővített templom szentélye egyenesen záródik. A kéttornyos homlokzat keletre néz. A hajó tengelyében előcsarnok (1743) a ciszterci címerrel, a két torony között aediculás oromzat. Az előkertben ívesen kialakított kocsifelhajtó, a két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pillérén szent Mihály, illetve Gábriel arkangyal szobra áll.

    A templom homlokzatát díszítő, rokokó stílusú falfülkékben négy jezsuita szent:

    Loyolai Szent Ignác,
    Xavéri Szent Ferenc,
    Régis Szent Ferenc-János,
    Kosztka Szent Szaniszló
    szobra látható.

    A déli torony délre néző szoborfülkéjét szent Flórián szobra díszíti.

    A fiókos dongaboltozattal fedett templomteret kétoldalt négy-négy oldalkápolna bővíti, felettük oratóriummal. A karzat a hajó bejárat felőli oldalán van.

    Berendezése

    A főoltár képe az Ószövetségre utalva Ábrahám áldozatát és az Újszövetségből Jézus kereszthalálát ábrázolja — koncepciója szerint Ábrahám áldozata a kereszthalál előképe. Az oltár előterében Borgia Szent Ferenc szobra térdel. Az oltár szarkofág alakú talapzatát az úgynevezett Fekete Mária (Fekete Madonna) kegyképe díszíti (Tatár, 2009).

    Az 1744-ben épült Mária-mellékoltár képe a bécsi Burgkapelle kegyképének 18. századi másolata. Állítólag ennek eredetije előtt imádkozott Lipót császár a török kiűzéséért, ezt a képet a török legyőzése egyfajta szimbólumának tekintették, és ezért sokan másolták (Tatár, 2009).

    A Szent Alajos-oltár magyar ruhás figurákkal díszített képét Michael József egri mester festette a „színes rokokó” stílusában (ugyanő készítette a bélapátfalvai Szent Imre-oltárt is). Több más mellékoltáron a német rokokó hatása fedezhető fel (Tatár, 2009).

    A falképek többségét az 1888-as helyreállításkor festette Bader Károly, illetve Innocent Ferenc. A bútorzat többsége 18. századi; a padok a régence-stílus magyar változatában, az úgynevezett magyar régence-ben készültek (Tatár, 2009). A templomnak egy, 1289 fontos (721,84 kg) harangja van, a déli toronyban. A Vizitáció harangot Eberhard Henrik pesti harangöntő készítette 1830-ban. A harang teljesen eredeti felszerelése mind a mai napig megvan, sikerült átvészelnie a harangátszereléseket és villamosításokat, így az egyik legnagyobb eredeti állapotú 1848 előtti harang az országban. A harang mind a mai napig kézzel szól, de a harangot évtizedek óta nem használják. Eredetileg a 2. legnagyobb volt, a 2577 fontos (1443 kg-os) nagyharangot, valamint három kisebb harangját lefoglalták az első világháborúban, újraöntésükre azóta se került sor. A nagyharang volt az északi torony egyetlen lakója.

    Melléképületek

    A templomhoz az É-i oldalon kvadratúrát bezáró kolostor és iskolaépület csatlakozik (trsz.: 2036). A rendházban ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium működik. Az 1754-ben alapított gimnáziumot azóta többször is átkeresztelték, jelenleg (2009 októberében) Dobó István nevét viseli.

    Működése

    Egész évben tartanak esküvőket, de csak szombaton. Ökumenikus szertartáson szinte bármely felekezet papja, lelkésze eskethet.

    A nyitvatartási időben egész évben bejelentés nélkül, ingyen látogatható.

    Források:
    Commons
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci templom (Eger) témájú médiaállományokat.
    Ciszterci Rend egri Szent Bernát Lelkészsége (hivatalos honlap)
    Egri templomok
    Ciszterci Templom - Eger
    műemlékem.hu: Ciszterci templom
    Tatár, 2009: Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6

    Tovább

  • Barokk stílusú Carlone-ház, városunk szívében

    Barokk stílusú Carlone-ház, városunk szívében


    A Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló ház építtetője 1725 körül Giovanni Battista Carlone volt.

    A ház egyik figyelemreméltó dísze a Széchenyi utcai homlokzaton látható rokokó Mária-szobor, amelyet Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítanak. Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795  és 1834 között felújíttatta a házat, ekkor készültek a homlokzat neogótikus díszei.

    Az Erdődy Gábor püspöksége idején a városba kerülő itáliai származású építész, Carlone nevéhez számos egri építkezés kapcsolódik.

    Ő tervezte az irgalmasok kórházát, a régi Dobó téri hidat, de részt vett a Szent Mihály-székesegyház átépítésében, a jezsuita (ma ciszter) templom és a püspöki palota kialakításában is. Városi szenátor volt, mikor 1747-ben meghalt. A serviták altemplomába temették el.

    BRÓDY SÁNDOR U. 1. sz.

    Fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • Az 536 m magas Nagy-Eged hegy Eger házi hegye

    Az 536 m magas Nagy-Eged hegy Eger házi hegye


    Régen az egri kisgyerekeket azzal ijesztgették: „kitör az Eged-vulkán”. Sajnos ez az egetverő hülyeség az interneten is egyre inkább terjed, több turisztikai honlapon is azt írják: „A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy”.

    Helyére kell tenni a dolgokat: Eger-hegyének, a Nagy-Egednek fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan felszínre. Túrázzunk fel hát Eger város mészkőből álló hegyére, mely túrán a hegy számos különlegességét ismerhetjük még meg.

    Kezdjük azzal, hogy az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is:

    „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. 

    Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától.

    De sokkalta magasabb és testesebb.” az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is Gárdonyi regényidézete után pedig még egy legenda, mielőtt sétánkra indulnánk: Szent István király idejében a hegyen élt Szent Egedius, aki napjainak zömét elmélkedéssel, vallásos meditációval töltötte el.

    Fotó: Barna Béla

    Nem volt nagyigényű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló eseményekkel. Pedig a keleti őshazából hozott pogány vallás hívei Vata vezetésével felkeltek István ellen, s 1046-ban megkezdődött a sok emberéletet követelő viaskodás.

    Az Egeden is fellobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák meg a lelkeket.

    A felkelők végeztek az Eged hegyi remetével is, s a legenda máig azt tartja, hogy az ártatlanul elpusztult remete vére termékenyíti meg az Eged szőlőtőkéit. 

    A legendát egy egri költő, Mindszenty Gedeon is feldolgozta 1857-ben írott Eged (Hitmonda, Vatha idejéből) című költeményében: „Csak szent Egyed vércsöppei dacolnak/ Hatalmával a rengeteg időnek,/ Pirosra föstvén a gerezdeket,/ Melyek itt évről évre nőnek”. Legenda és lexikon azonban két különböző dolog: ez utóbbi szerint Szent Egidius Athénban született a VII. században, majd miután minden örökségét szétosztotta a szegények között, Franciaországba ment, ahol a Rhone folyó torkolata mellett egy sátorban élt remeteéletet.

    borítókép: Rácz Kristóf László felvétele

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: csamborgo.hu ,,, 2016

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!