város Archívum

  • 1871-ben Heves vármegyében a Törvényszék székhelye Eger

    1871-ben Heves vármegyében a Törvényszék székhelye Eger

    Az egri Törvényszék 1872. január 1-jén az államkincstártól bérbe vett Zábránczky-féle házban (a vármegyeház nyugati szomszédságában) kezdte meg működését.

    A törvényszéki épület 1878-ban az Oroszlán-vendéglő átalakításával jött létre. Az 1880-as évek közepén a telek Eger-patak felőli részén a város új épületet emelt a járásbíróság részére, hogy az összes hivatalos bírósági helyiség együtt legyen. A bírósági szervezet fejlődésének szükségszerű következménye volt azonban egy új igazságügyi palota építése.

    A járásbíróságok székhelye Eger, Heves, Pétervására, Hatvan, Gyöngyös és Tiszafüred lett.

    Eger; M. kir. Törvényház, 1929. ,, képeslap: Hungaricana

    1906-1908 között Wälder Gyula tervei alapján felépült az igazságügyi palota és a szomszédos börtön. Az új épületbe 1908. augusztus 1-én költözött be a bíróság. Az Eger belvárosában található, a székesegyház mögött elhelyezkedő neobarokk épület jól illeszkedik környezetébe. A bírósági épületet az 1964-65-ös években a kor igényeinek megfelelően felújították.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Fellner Jakab utca története és látnivalói

    Fellner Jakab utca története és látnivalói

    A Líceum keleti oldalát szegélyező kis utca, hajdanán a mainál keskenyebb volt és egészen a Líceum tövében haladt. Korábban Líceum köznek is hívták. „Véletlenül keletkezett” utca, munkásházak voltak itt a Líceum építése alatt, amelyek itt maradtak.

    Talán ezért is nevezték Árnyék-köznek. Déli végén Gusztinyi kanonok háza állt, melyet egyes források szerint odaajándékozott, más források szerint eladott a Líceum telkének céljaira.

    Újabb időkben itt volt a buszpályaudvar, később itt közlekedett a helyi járat is, megállója a Líceum előtti téren volt. Ma a taxiállomásnak ad helyet. Az utca Kossuth utca felőli sarkán Posta működött, ma kávézó.

    Fellner Jakab életrajza

    Fellenthali Fellner Jakab 1722. július 25-én született a morvaországi Nicolsburgban. Pályakezdéséről, tanulmányairól nem ismertek adatok, a nemesi címért benyújtott kérelme szerint 23 éves korától tartózkodik Magyarországon, pallérként, majd építőmesterként dolgozik császári uradalmakban. Első jelentős megbízása a tatai plébániatemplom építési munkái 1751-ben. Tehetségének felismerője Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak jószágkormányzója volt, ő ajánlotta Eszterházy püspök figyelmébe, aki megbízta az egri Líceum építésével is.

    Pályáját, építészi tevékenységét korszakonként változóan értékelte az utókor, ma őt tartják a későbarokk építészet legkiválóbb hazai mesterének. Életéről dokumentumfilm készült: Fellner Jakab, a városépítő címmel, amely pályafutásáról ad átfogó képet.

    1780. december 12-én hunyt el Tatán. Halálának 160. évfordulójára szobrot avattak Tatán. Életéről, munkásságáról 2002-ben hiánypótló monográfia jelent meg, melyben az áll, hogy hiteles arckép nem maradt fenn róla, korabeli leírások szerint izmos testalkatú, jó egészségnek örvendő, jó erőben lévő ember volt, tatai szobrának arcvonásait a fantázia szülte.

    A Bajcsy-Fellner sarok a Líceum tornyából

    Látnivalók

    Szent István-kút

    A  Fellner Jakab és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál látható egy impozáns ivókút Szent István szobrával. Wild László tervei alapján készült 1985-ben, készítőinek névsora a talapzat bal oldalán olvasható.

    Forrás, Irodalom

    Fellner Jakab (Szócikk a Wikipédiából) [munkáinak felsorolásával]
    Fellner Jakab (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
    Fellner Jakab (Veszprém megyei életrajzi lexikon)
    Fellner Jakab (Sulinet)
    Fellner Jakab (Artportal)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Fellner Jakab munkái (A Kastélyspecialista Blog) [elektronikus dokumentum]
    Fellner László-Merényi László-Rudnyánszky Pál: Fellner Jakab. Bp., 2002
    Genthon István: Az egri líceum. Bp., 1955
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Kovács Béla: Eger középkori utcái. = Agria III.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1965
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
    Wellner István: Eger. Bp., 1987

    Tovább

  • Trinitáriusok temploma (Rossztemplom)

    Trinitáriusok temploma (Rossztemplom)


    Az „egriesen” Rossztemplomnak nevezett épület a trinitárius rend birtokában volt. Sajátos elnevezése a rend és a templom szomorú sorsát tükrözi.

    A trinitárius rendet Mathai Szent János és Valois Szent Félix alapította 1198-ban. Koldulórend, amelynek célja a veszélyeztetett hitű keresztények lelkipásztori szolgálata, a Szentháromság tiszteletének terjesztése, missziós tevékenység. A negyedik, a rendre egyedülállóan jellemző fogadalmuk a rabságban szenvedő keresztények kiszabadítása, akár önmaguk váltságdíjként való felajánlásával.

     III. Ince kívánságára az új szerzetesi közösséget a Szentháromságnak szentelték. A trinitáriusok ennek értelmében fehér ruhát öltöttek (Atya), szívük fölött nagy vörös (Szentlélek) és kék kereszttel (Fiú). Bécsben 1688-ban alakul meg I. Lipót császár engedélyével a rendházuk. Hazánkban elsősorban a török korszak végén telepedtek meg. A rendet II. József törölte el.

    Egerben 1717-ben telepedtek le Erdődy Gábor püspök támogatásával, aki Telekessy István szellemi végrendeletét kívánta így teljesíteni, aki ragaszkodott a rend egri jelenlétéhez. A püspök felajánlotta nekik a városfalon kívül álló Szentháromság-kápolnát, amely egy temető mellett állt. Hamarosan hozzá is kezdtek a templom és a rendház építéséhez, de a munkálatok nehezen haladtak. Még nem volt készen az épület, mikor egy 1763-as tűzvészben súlyosan megrongálódott. Végül 1771. május 26-án tarthatták csak meg az első ünnepélyes istentiszteletet. A templom belső díszítését végezték, mikor II. József rendelete 1784 elején megérkezett a rend egri kolostorához.

    A feloszlatáskor készült leltár szerint 351 kötet könyv volt a kolostor könyvtárában, amely az épület első emeletén helyezkedett el. A templom és a kolostor berendezési tárgyait egy 1786. július 15-én kelt városi tanácsi határozat szerint árverésre kívánták bocsátani. Volt olyan terv is, hogy az épületet az egri papi szeminárium kapja meg, amely ekkoriban helyhiánnyal küszködött, de végül ezt az elképzelést elvetették és inkább 1772-ben a Foglár utcai szemináriumi épület régi szárnyát bővítették egy harmadik emelettel.

    A 18. század utolsó éveiben raktárként hasznosították az épületet, a rendházba zselléreket költöztettek. Az épületek állaga folyamatosan romlott.

    1804-ben a Haditanács birtokába került a kolostor, ahol a katonai főparancsnokság élelmezési raktárat létesített, ennek németes nevéből (Prófuntmagazin) származik a Magazin utca elnevezés. Egy év múlva a templom is a katonai kincstár kezébe került, ott is raktárakat alakítottak ki, miután 1805-ben egy nyilvános árverésen senki nem kívánta megvásárolni a romos épületet.

    Nem sokkal később laktanyává alakították át, amelyet a város szívesen támogatott, mert így mentesült a kvártélyozási kötelezettség alól, ami nagy gondot jelentett a lakosságnak. Így született meg a rabkiváltó fehérbarátok kolostorából a Rossztemplom-kaszárnya, amely 1945-ig katonai célokat szolgált. A Hadikincstárnak azonban nem volt pénze az épület állagának megóvására.

    A mai Nagytemplom építésekor a templomban ideiglenesen újra miséztek, kitakarították, némi felújítási munkákat is végeztek.

    A kaszárnya sorsát a háborús károk pecsételték meg 1945-ben, a teljesen romos, magára hagyott épületet 1957-ben lebontották. Helyén az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájának, a régi „négyes iskolának” egyik szárnya található. A kolostor kertje, amely még a 20. század első felében is Tiszti kert néven igen népszerű volt az egri lakosság körében, az iskola mai udvarának felel meg.

    A templom felújítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1958-ban megkezdte. A belső térben előbb az Iparművészeti Múzeum kívánta elhelyezni gyűjteményének egy részt, de nem lett múzeum a templomból. A Gárdonyi Géza Színház átépítése idején a színház üzemelt az épületben, majd a trinitárius templomban alakították ki a rettenetes akusztikájú, de igen hangulatos Bródy mozit.

    A rendszerváltás után a templomot újra renoválták, kibontották a belső teret, majd galériát alakítottak ki benne, mivel a hatalmas tér igen alkalmas képzőművészeti kiállítások rendezésére.

    Érdemes megtekinteni az impozáns templombelsőt, amelyet a barokk egyik legjelentősebb mestere, a prágai Kilian Ignaz Dietzenhofer tervezett. A templom alaprajza és belső kialakítása teljesen megegyezik a mester prágai Szent Katalin-templomával. A világhírű barokk templom azonban (a Heves megye műemlékei című alapos ismertetést idézve) „pompás díszítése ellenére korántsem olyan megragadó térhatású, mint a magasba törő egri belső tér”.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • A Vár titkos földalatti világa

    A Vár titkos földalatti világa

    "Az egri vár különleges föld alatti világa megkapó élmény mindenki számára. Mikor és hogyan létesültek járatok? Mit tudunk róluk? Mire használták őket? Milyen erőfeszítéseket tettek a kutatók megismerésük érdekében. a kutatók megismerésük érdekében?

    Mindezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a szerző, aki évtizedeken át maga is részese volt az egri vár régészeti kutatásának, s a tárgyi emlékekkel közvetlen kapcsolatba került. Könyvében a nagyközönséghez szólva, közérthetően, ugyanakkor szakmai igényességgel, új megközelítésben mutatja be a várat.

    Fotó: Pazirik Informatikai Kft.

    Bepillantást nyújt a Szt. István alapította egri püspökség korai történetébe, változásaiba az évszázadok során, nyomon kíséri a békés püspökvár végvárrá fejlődésének országos események közé illeszkedő folyamát, felidézi az 1552-es török ostrom dicsőséges pillanatait.

    Írása középpontjában azonban a püspöki székhely katonai objektummá válásának időszakában, a 16. század második felének erődépítése során készült föld alatti védelmi rendszer kialakulásának körülményeit, a régészeti adatokból e téren szerzett információkat helyezi.

    Külön fejezetben foglalkozik a nem épített, hanem természetes úton keletkezett, tovább bővített, vájt föld alatti járatokkal, üregekkel, melyek feltárása még korántsem fejeződött be.

    A kutak források, föld alatt mozgó vízerek építmények helyzetét, állagát befolyásoló szerepe indokoltá tette, hogy a szerző felhívja a figyelmet a várdomb természetes jellegére is.

    Az elmondottakat ötvennél több ábra illusztrálja és számos fotó gazdagítja. A kötetet mindazoknak ajánlom, akik az egri vár építés- és kutatástörténetéről, a kazamatákról és egyéb földalatti járatokról behatóbb ismereteket szeretnének kapni.

    Hoór Kálmán

    Forrás: http://www.egervar2020.hu/konyv

    Tovább

  • Szervita Szent János apostol és Fájdalmas Anya templom

    Szervita Szent János apostol és Fájdalmas Anya templom


    A rend ausztriai tartományából érkezett szerviták a török kiűzése után telepedtek meg Egerben. Felújították a máriás búcsújárást is, a rend szellemiségének megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére.

    A templomot a 18. században, barokk stílusban építették: az épületet 1728–1732 között, a tornyot 1754-ben. Építéséhez felhasználták egy török mecset és iskola falainak anyagát. A rendházat 1780 körül fejezték be. Legutóbb 1977-ben és 2012-ben újították fel.

    Az épület

    Műemlék. Törzsszáma: 2026, és KÖH azonosító száma 5565.

    A barokk főoltár 18. századi. A főoltárkép Balkay Pál egri festőművész munkája, a rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti. Szent Peregrinus képe Hutter János Lukács egri festőművész munkája.

    Működése

    A Serves Mariea (Mária szolgálói) rend nyolc egykori rendháza és temploma közül az egri az egyik.

    Ma is nevezetes búcsújáró hely. A búcsú idején a templom körüli utcákban kirakodóvásárt tartanak. Ezen a 20. század közepéig viasz fogadalmi tárgyakat is árultak, hogy azokat a zarándokok betegségük gyógyulásáért felajánlhassák Máriának. Ezek helyi neve „tetem” volt.

    A nyitvatartási időben egész évben bejelentés nélkül, ingyen látogatható. Részben akadálymentesített.

    Fotó: Szepcsik Zoltán

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Hauser-Bodnár ház és Almagyar utca története

    Hauser-Bodnár ház és Almagyar utca története

    Az utca a Szarvas tér és a Tinódi Lantos tér között helyezkedik el. 1331-ből való az első említés „Olmagari” utca néven, melyről 1695-ben Tuza János írja „aszt az uczátt híták Almagyari uczának, mellyet mostan Hatvani uczának neveztek és azon kaputt Almagyari kapunak, mellyet mostan Maklári kapunak hínak…”.


    Az utca 1802-ben Maklári kapu utca néven is előfordult, mivel a Maklári kapuhoz vezetett. Emellett, egyes adatok szerint „Kovácsok utcája” néven is emlegették egykoron. Remenyik Zsigmond így írt a Por és hamu című művében: „az Almagyar utcai ház magasan a város fölé épült, (…) alig kőhajításnyira vasúti sín futott el a kert mögött.” Rövid ideig Balázs Ignác utcának is hívták.

    Az utca vonalának változása

    A török uralom után az egész várost szinte a nulláról kellett újjáépíteni. Az utcák jelentős részben továbbra is ugyanott kanyarogtak, ahol a középkorban. Az Almagyar utca azonban megváltozott. Az akkori páratlan oldali háztelkek melyek éppen háttal voltak az egykori városfalnak, mind beljebb voltak, más szóval: maga az utca szélesebb volt. A háztulajdonosok, hogy telkeiket megnöveljék, a régi utca frontjához képest jóval előrébb keztek ezután építkezni, kialakítva a mai keskenyebb utca formáját: „Így jelölték ki pontosan a mai Galambos-ház alsó vonalát. 1790. március 8-án foglalkozott a magisztrátus Francz József házépítési tervével. Ki akarta ugyanis hozni a házát a mai utca-vonalra (…) A tanács deputációja hozzájárult, hogy 4 és fél ölnyire jöjjön előbbre az Uttl- és Hauser-házzal szemben. Ezek manapság ugyanabban az utcában vannak, 6. és 8. sz. alatt. kikötötte még a küldöttség, hogy az építendő ház szimmetrikus legyen. Ez a ma is meglévő Galambos-ház, melyen látszik a Líceum épületének hatása, a rajta lévő emblémák pedig gazdájuk foglalkozását – kőmíves mester volt Francz uram és a Líceum építésénél dolgozott, mint murariorum magister.” – írja Breznay Imre könyvében

    Az idézett könyv – Eger a XVIII. században - 1933-ban jelent meg. Eszerint akkor még éppen fordítva volt az Almagyar utca számozása, a mai páratlan oldal volt a páros, ami azt is jelenti, hogy a Hauser-Bodnár ház akkor – mit fentebb idéztük is – a 8-as szám alatt volt bejegyezve, és csak később lett a 13. szám birtokosa.
    Érdekes változást hozott az Almagyar utca életében az Eger-patak szabályozása. Eszterházy püspök elrendelte a patak rendbetételét, hogy a gyakori esőzések, hóolvadások utáni árvizek könnyebben lefolyjanak a mederben. Evégett egy kisebb szigetet tűntettek el, valamint az úgynevezett „Posuerunt” vagy máskor „Obstaculum” néven említett árvíz elleni kőfalat is felépíttette. Ezzel együtt a mai Kossuth Lajos utcai Barátok hídján délre a patak nagy ívű kanyarulatát kiegyenesítették, ami azzal járt, hogy az Almagyar utcai telkek messzebb kerültek a víztől. Ez komoly problémát jelentett a tímároknak, akik mindaddig az utca nyugati oldalát lakták (a Maklári kaputól egészen a Hauser-Bodnár házzal szembenig). A bőr kikészítéséhez elengedhetetlen lett volna az Eger-patak vize, ami eddig a tímárok telkeinek végében folyt. Ettől kezdve azonban a víz hiányában lassanként mind elkötöztek az utcából.
    .
    Az utca minősége

    Egerben a török után sokáig gondot okozott az utak kövezés, sok volt a sáros, máskor poros, göröngyös utca. Nem lepődhetünk meg tehát, hogy ezt orvosolandó, már ekkor is létezett útdíj: „Determináltatott, Hogy (…) az mely Szekerek Épületre Vagy Tüzre való Fát hoznak ide a Várasban el adni, az ollyan Fa hozó Emberek minden Marhátul füzessenek Egy Egy Pénzt az Váras Ucczainak Csináltatására.”
    Ezzel együtt gyanítható, hogy a XVIII. század végére az Almagyar utcát is kikövezték.

    A Hauser-Bodnár ház leírása

    A Hauser-Bodnár ház zártsorú beépítésű, egyemeletes, alápincézetlen, U alaprajzú XVIII. századi egri polgári lakóépület. Az épület utcai szárnyból és arra merőleges két udvari szárnyból áll, nyeregtetővel. A lakóház egyemeletes, osztópárkánnyal kettéosztott, provinciális rokokó-díszitésű homlokzatú. Az épület zárt sorban elhelyezkedő ablakai kőkeretes, könyöklőpárkányos, szegmensíves kivitelűek, felső ívben rokokó faragvánnyal. A kosáríves kapu zárókövén gazdag rokokó faragvány, benne a kartusban (fr. ’cartouche’, díszkeret) rózsaszál díszítés. A földszinti homlokzati ritmus: A+b+b+b+C+b+A
     
    A homlokzatok vakoltak, főpárkány, osztópárkány és lizénák tagolják. Az épületnek enyhe kiugrású középrizalitja van. A földszinti padlóvonaltól 1,4-1,5 méter mélyen egyengetett, faragott, sárba rakott tufakő alapozás található. A felmenő teherhordó falszerkezetek 35-70 cm széles faragott tufakőből készültek. A belső nyílások felett nagyméretű téglából falazott boltívek vannak.

    Az utca felőli (üzlethelyiség) utáni második helyiség az üzletből, valamint a kapu alól is megközelíthető. Ez volt itt a valamikori XVIII. századi ház konyhája, az ún. „caldariumos,” magyarul fűtőkamrás szoba. Feltételezhető, hogy itt eredetileg egy földszintes épület állhatott, s mikor a lakóházat emeletesre bővítették, ezt a konyhás helyiséget meghagyták a régi épületből. Az itt található fűtőkamrás megoldás Eger más korabeli polgárházainál is megfigyelhető.
    A kapualj belseje csehboltozatos, ahogyan a földszinti szobák is. Az emeleten csapott gerendás födém, stukatúrás mennyezettel.

    Az udvari homlokzaton, az emeleten nyitott tornác és függőfolyosó van.

    A lakóház története

    Az első említés arról tudósít, hogy 1755-ben Faul Gáspár mészárosé a ház. 1759-ben bekövetkezett halála után özvegyét, Filfi Annát Hauser Mihály rézműves és ötvös, az Eger környéki templomok aranyozott vörösréz liturgikus tárgyainak - e korban - legkeresettebb mestere vette nőül. Ettől kezdve a telek és a lakóház Hauser nevén van jegyezve 1771-ig. Filfi Anna az újraházasodásának ideje alatt hátulsó házat építtetett hozzá a meglévő épülethez 600 forint értékben. Emellett megvette a szomszédos házat is Fogt lakatos örököseitől 500 forintért. Hauser halálakor a kettős ház értéke 2045 forint. Ez a becslés a ma álló házra vonatkozott.

    Faul Gáspárnak és Filfi Annának 8 gyermekek maradt, többszöri egyezkedés után Faul Terézé lett a ház. Faul Teréz Lincz János káptalani molnárhoz ment feleségül, így 1771-1793 között Lincz János nevén találjuk a lakóházat. Lincz Jánostól lánya Jozefa örökölte, aki Bajer József pékmesterrel házasodott össze. Innentől kezdve a Bajer családé az ingatlan 1793-tól 1840-ig. József után fia János, később annak özvegye kezén volt az épület. 1845-1903-ig újabb pékmester Böck János a tulajdonos. A műemléki táblán olvasható "Bodnár-ház" felirat tehát csak egy tulajdonost emel ki az épület elnevezéseként, a műemléki nyilvántartásba vétel előttit: 1918-1940 között ugyanis a Bodnár családé volt a lakóépület.

    A ház földszintjét a különböző korszakokban kereskedelmi-vendéglátó funkciókkal ruházták fel tulajdonosai. A bal oldali helyiség feltehetően a Bajer család tulajdonlása idejétől egészen - valószínűleg - 1940-ig pékségként üzemelt. Emellett egy 1930-as évekbeli képen "Sütő Lajos" cégér látható, de nem olvasható ki, milyen kereskedelmi vagy vendéglátó tevékenységgel. Szintén a 30-as évekbeli változás az épületben egy új üzlethelyiség kialakítása a jobb oldali fronton. A korszak modern építészeti elveit követve, egy, az épület architektúrájától merőben eltérő, nagy, négyzet alaprajzú, kockaablakos kirakattal, új üzletportál építése történt. Az új üzletben mészáros mester árult. A szocialista időszakban állami húsboltként működött tovább, az egyik fénykép tanulsága szerint egyenesen "Lóhúsbolt" volt.

    Szintén ebben a korszakban, a baloldali üzlethelyiség egészen a legutóbbi időkig borozónak lett átalakítva és hasznosítva.

    "A tulajdonos 1990-ben a homlokzatot helyreállította és a régi kőkeretes nyílásritmust eredeti formájában visszaállította." - olvasható az 1998-as építészeti leírásban. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a 30-as évekbeli modern stílusú üzletportál helyébe rekonstruálták az eredetivel megegyező rokokó mívű ablakot és utcafronti ajtót. Ekkor - 1998-ban - történt az épület eddigi utolsó átalakítása. Új, az eredetivel megegyező kaput készíttettek, amelyre a régi kapuról mentették át a vasalatokat. A borozó megmaradt, de a jobb oldali üzlethelységből, illetve az épület lakásaiból, összesen 7 darab fürdőszobás panziószobát építettek. Az egykor egri polgárok, ötvösök, pékmesterek, mészárosok, nemzedékeinek otthona előbb, mint Virág Panzió, ma pedig, bejegyzett műemléki nevét használva, mint Hauser-Bodnár ház szolgálja a turistákat
     
    Hauser Mihály

    Rézműves, ötvös mester. A XVIII. századi neves egri rézműves ipar egyik kiemelkedő alakja. 1753-87-ig többször is szerepel az egri lakossági összeírásokban. Ezekben a város IV. negyedének 4. fertályában jelölik házbirtokosként. Ezenkívül megtudhatjuk, hogy ipari üzemmel és szőlővel rendelkezik, valamint egyik pincéjét 1787-ben, a másikat pedig 1790-ben vásárolja. 1753-ban részt vesz a Barkóczy püspök számára készülő rezidencia munkálataiban. 1771-ben Eszterházy püspök idejében a püspöki székhely konyhájának felszereléseit, edényeit cinezi, javítja. 1774-ben az egri ferenceseknek dolgozik, tíz évvel később a ferences templom felszereléseit ónozza. Eger és környékének aranyozott vörösréz egyházi felszerelési tárgyakat, úrmutatókat, kelyheket stb. készített

    forrás: www.hauserbodnarhaz.hu

    Tovább

  • Malom utca története ­­­és látnivalói

    Malom utca története ­­­és látnivalói


    A Ráckapu teret a Cifrakapu utcával köti össze. Ebben az utcában volt a Cifra-malom, később Práf-malom az Eger-patak, illetőleg a Malom-patak mellett. A patak két ágra szakadt: a  jelenlegi ágra és arra, amely a Cifrakapu utca szélén haladt a malmok miatt, ezt már feltöltötték. A két ág a Mária utcánál egyesült, a környékbeli gyerekek ide jártak fürdeni.

    Látnivalók

    Posuerunt

    A Malom és a Mária utcával kapcsolatban meg kell említenünk egy érdekes 18. századi mérnöki, műszaki műemléket, a Posueruntot.

    Egert gyakran fenyegették a 18. században az árvizek, ezért Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy hatalmas védfalat építtet kelet-nyugati irányban az áradások ellen. Az építkezésre az 1770-es években került sor. Az igen költséges beruházás műszaki terveit Zathureczky Sándor készítette, az építkezés kivitelezője Povolni János volt, aki Eszterházy Líceumán is dolgozott már mint főpallér.

    1781. május 22-én áldották meg a védőfalat, amelyet az emberek hamarosan Posueruntnak kereszteltek el, mivel a falon egy felirat állt az Énekek énekéből vett idézettel („Posuerunt me custodem in vineis…”, vagyis „Szőlőt őriztettek velem…”, röviden: őrzővé tettek). A hídon egy Mária-szobor is állt, ennek emlékét őrzi Breznay Imre szerint a Mária utca neve.

    A kváderkövekből rakott védőfal 3-4 méter magas, 3-5 méter vastag és 240 méter hosszú volt, egészen a régi Szent Miklós-kapuig (mai Ráckapu tér) felnyúlt. A védőfal folytatásában volt a város egyik kapuja, a Cifrakapu (más néven Felnémeti-kapu vagy Porta Germanica), amelyet 1878-ban bontottak le a gát nagy részével együtt, mivel a védőfal az újabb árvíz idején mintegy 50 méter hosszan bedőlt.

    Az 1878-as súlyos árvízről Breznay Imre írt 1918-ban az Egri Újságban egy hosszabb cikket. Ebben kiemeli, hogy a Posuerunt megmentette volna a várost, ha folyamatosan gondozzák a védőfalat és nem hordják el külső oldalának földtöltését.

    A Breznay–Karczos-féle Egri képeskönyv és a Heves megye műemlékei második kötete  még közölt képet a Posuerunt maradványairól, amelynek utolsó még álló falait 1969-ben rombolták le.

    Fotó: www.pinterest.co.uk

    Forrás, Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Breznay Imre: Az 1878-diki nagy árvíz = Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
    Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatán Közgyűlésének 3/2007. (I.26.) önkormányzati rendelete Az egri árvízi szintjelző táblák helyi védelem alá helyezéséről [elektronikus dokumentum] [A rendelet mellékletében két tanulmány: B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30-31.; Havas-Horváth István és Ősz Gusztáv: Egri árvízjelző táblákról, valamint egy Adatok és fotók az árvízi szintjelző táblákról c. képekkel, térképpel és pontos leírásokkal illusztrált összeállítás]
    Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007 [p. 214-217.]
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

    Tovább

  • Vak Jancsi malma

    Vak Jancsi malma


    Régi időkben nagy jelentőséggel bírtak a falu életében az Eger-patak mentén működő vízimalmok: Engler malma a mai Fairway ruhagyár közelében, Práf malma a Malomárok úton, Apáty malma az Egri úton.

    Vak Jancsi malma a Tárkányi patak (Cseszárka) mellett, a hordógyár hátánál volt. A hordógyár helyén ma a fűrészüzem található. A malom tulajdonosa, eredeti nevén Antal János a Vak ragadvány nevet azért kapta, mert gyengén látott.

    Gyakran járt Terpesre, a dolgát intézni, ő csak azt mondta, hogy “átlépek Terpesre”, állítólag voltak ott rokonai is. Így a felnémetiek költöttek ehhez az eseményhez egy szólást, lehet, hogy sokan az olvasók közül hallották is már: Átment, mint Vak Jancsi Terpesre. Terpes a Tarna-völgyében található, Pétervásárától nem messze, Felnémettől kb. 28-30 km-re légvonalban.

    A Vak Jancsi malmát nevezték Rizskása malomnak is. Feltehetően a törökök ezen a területen rizst termesztettek, innen ered a Rizskása elnevezés.

    A házaktól csengős lóval gyűjtötték össze a búzát, három zsákot kértek házanként, az egyikbe lisztet, a másikba kenyeret, a harmadikba a korpát tették.

    Szól is erről egy népdal: “Még 20 éves koromba beálltam a felnémeti malomba…”



    Közzététel: 2014.
    Helyi védelem alá helyeznének egy felnémeti épületet, a Rizskásás vagy más néven Vak Jancsi malmát. A városrész fertálymestere, Vallus István kezdeményezte az eljárást, emellett felhívta az országos műemlékvédelem figyelmét is az épületre, javaslatot tett az országos műemléki védelemre. A helyi védelembe vétel ügyében a szakértői vizsgálat megvolt. A tájékoztató, a rendelettervezet olvasható a város honlapján.
    Felnémet fertálymestere, Vallus István akkor hallott először a malomról, amikor ide költöztek. Vak Jancsi malmának hívják, 1871-ben került Antal János felnémeti molnárhoz. A Vak ragadványnevet gyenge látása miatt kapta a molnár. 1947-ig malomként működött az épület a Cseszárka-patak mellett. Rizskásás malomnak is nevezték, többek között ez tűnt fel Vallus Istvánnak. 2013 óta kutatja a témát, szerinte török korra utalnak az ablakok, valamint a malom régi neve. Itt termeszthették és dolgozhatták föl a hódoltság korában a környéken élő törököknek a rizst. (TV Eger)

    FELNEMET.HU

    Tovább

  • Keresési eredmények Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában

    Keresési eredmények Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában


    Eger várából az odalátogató elé tárulkozó látvány lenyűgöző. A püspöki székhely belvárosában elhelyezkedő, tekintélyt parancsoló egyházi épületek mind-mind meghatározzák a megyeszékhely képét.  1967-ig azonban a látványt rendkívüli módon gazdagította az egri zsinagóga. Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában.

    Balról a Zsinagóga, a Ferences templom a Kossuth utcában, a Líceum és a Főszékesegyház, Minorita templom a Dobó téren, 1937. Gyöngyi / Fortepan

    Látkép a Minaretből, szemben a régi Zsinagóga, balra a vár, 1965. Németh Tamás / Fortepan

    Röviden érdemes megemlíteni az 1960-as évekre kialakult állapotok előzményeit. Az egri zsinagógát Baumhorn Lipót tervezte szecessziós-eklektikus stílusban, s felavatásra 1913. szeptember 13-án került sor. Az épületet 1945-ben ugyan kifosztották, de nem robbantották fel, mint például a balassagyarmatit. Ennek ellenére a tragikus körülmények között megfogyatkozott hitközség nem tudta fenntartani a hatalmas épületet, ezért eladta azt a városnak, amely egy „tömbrekonstrukció” örvén felrobbantotta az épületet és az Unicornis szállodát építette a helyére.[1]


    Az egri Unicornis szálló. Kép forrása: egykor.hu

    A felrobbantott balassagyarmati zsinagóga 1944-et követően. Kép forrása: magyarzsido.hu

    A második világháború utáni műemlékvédelem meglehetősen ambivalens célokat tűzött ki és eredményeket ért el. Ennek egyik példája a budapesti Buzogány-torony rekonstrukciója volt amelyről itt írtam. Kulturális örökségvédő kolléganőnk, Kiss-Kozslik Eszter pedig itt és itt érintette a kastélyok háború utáni kezelésének problémáit.

     Az 1970-es években, majd tíz évvel a zsinagóga elpusztítása után Détshy Mihály a következő sorokkal ünnepelte az épület felrobbantását:

    „A tömbrekonstrukciókkal egyidejűleg a belváros más pontjain is készültek foghíjbeépítések. Ezek közül talán legszerencsésebben a Kossuth utca és Hibay Károly utca sarkán, az utcaképben és a Várból nyíló városképben is egyaránt zavaró, keletieskedő, kupolás zsinagóga helyére épült Unicornis szálló sikerült. Nyugodt tömegével, tartózkodó, barátságos homlokzataival annál kellemesebben illeszkedik környezetébe, (…)”[2]


    A lerombolt Kossuth utca 24. Détshy Mihály, 1976. 423. o. (Arcanum)

    A lerombolt Kossuth utca 24. Détshy Mihály, 1976. 423. o. (Arcanum)

    Érdemes kiemelni azt a tényt, hogy az egri tömbrekonstrukció a zsinagóga mellett számos más, jobb-rosszabb állapotú épületet is elpusztított, s ezzel párhuzamosan a megüresedett telkekre modern épületek kerültek. A zsinagóga helyét az Unicornis szálló vette át. A rossz állapotú lakóépületek szanálása kapcsán az igazság kedvéért hozzá kell tennünk azt a körülményt, hogy rendkívül rossz állapotok uralkodtak az 1960-as évek Magyarországán a lakásállomány terén. Emiatt égetően nagy szükség volt új, korszerű lakások megteremtésére.[3] Ez természetesen nem menti, csak magyarázza, hogy miért pusztítottak el Eger belvárosában 18. századi épületeket. A 20. század elején épület „keletieskedő” zsinagóga eltüntetése mögött azonban nem szociális kérdés állt, hanem esztétikai megfontolás.


    A lebontott Kossuth utca 1, 1a, 3, 5. számú házak. Détshy Mihály, 1976. 423. o. (Arcanum)

    Kossuth utca, híd az Eger patak felett, szemben a romos zsinagóga. 
    1954. Krasznai Gyula / Fortepan

    Látkép a Líceum teraszáról, szemben a régi Zsinagóga és a vár, 1937. Fortepan

    Írásom végén érdemes idézni az épület pusztulása után harminc, s az amiatt örömködő Détshy cikk után csupán húsz évvel napvilágot látott műemlékvédelmi állásfoglalást az Egri Nyári Egyetemen a zsinagógahasznosításokat illetően:

    “Nem lehet felfedezni az egykori belsőt Szombathelyen, vagy különösen Kecskeméten; ma ezeket már negatív példaként említhetjük. Az apostagi zsinagógában úgy tudta tervezője a helyi könyvtárat és olvasótermet kialakítani, hogy az eredeti rituális teret, sőt, annak lehetséges leglényegesebb berendezési elemeit is vissza tudta állítani.[4]“


    A Technika háza az esztergomi zsinagógában, 1968. 
    Dr. Tóth Károly / Fortepan

    A cikk a Napi Történelmi Forrás, a Fortepan és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésével jött létre.




    BALOGH-EBNER MÁRTON
    a cikk eredeti helye: ntf.hu


    BorítóképenA zsinagóga a bontás évében, előtérben a Dobó tér hídja, 1967. Fortepan
    Jegyzetek
    [1] Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Szecesszió Magyarország vidéki városaiban, Magyarország vidéki városaiban,
     községeiben, sl. sn. 2013. http://mek.oszk.hu/11400/11485/11485.pdf (Utolsó elérés: 2017. 10. 05.)
    [2] Détshy Mihály: Eger múltjának jövője. In: Építés-építészettudomány 1976. 3-4. sz. 416. o.
    [3] 100 szobára 1949-ben 272 lakos jutott, s ezt a számot csak a hatalmas 70-es évek beli építkezésekkel sikerült 1980-ban 151-re lenyomni! Huszár István: Hátrányos helyzetűek Magyarországon. In.: Szociálpolitikai értesítő 1985/I. Budapest, 1985. MTA. 23. o.
    [4] Ágostházi László: Magyar műemlékhelyreállítások az OMF korszakában. In: Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

    Tovább

  • Járt már Egerben szüret idején? Ilyenkor a leggyönyörűbb a város

    Járt már Egerben szüret idején? Ilyenkor a leggyönyörűbb a város


    Kevesebb magával ragadó látvány és hangulat van, mint az Egri borvidék így ősszel, Eger romantikájának pedig az év ezen időszakában sincs párja. Felfedezéséhez egy nap kevés, minden évszakban érdemes több napra ellátogatni az egyik legmegkapóbb városunkba. Az őszi kalandokhoz most egy ideális szállás-ötlettel jelentkezünk.

    Eger semmihez nem hasonlítható történelmi belvárosában sétálni, az ezer színben pompázó őszi lombok alatt andalogni a csodaszép Érsekkertben, gyönyörködni a város panorámájában a várból vagy éppen a minaret tetejéről, megkóstolni a legfinomabb borokat és ételeket olyan élmények, amelyeket így együtt, egy helyen csak ebben a városban élhetünk át.


    Egy remek szállodát ajánlunk mindehhez, ahol egy tartalmas, város-felfedező vagy kirándulós nap után feltöltődhetünk és megpihenhetünk.

    A Hotel Eger & Park**** Eger patinás szálloda komplexuma a belvárosban, akár csak a város maga olyan: falai mögött a múlt és a jelen találkozik. A történelmi központtól 500 méterre található, ahonnan a város legfontosabb nevezetességei, múzeumai, belvárosi szórakozóhelyei és éttermei könnyűszerrel, gyalogosan megközelíthetők.


    Maximális kényelem és figyelemre méltó wellness részleg

    A szállodában nemrég megújultak a pótágyazható, comfort szobák, melyekben a fotelágyak kényelmes heverőkre lettek lecserélve, így a családok számára még komfortosabbá vált a pihenés. A szálloda wellness központjában úszómedence mellett pezsgőfürdő, elhúzható tetővel fedett új építésű élménymedence is található, amely jó és rossz idő esetén is felüdülést kínál.


    A szauna világban finn szauna, bioszauna, gőzkabin, aromakabin, oxigénnel dúsított sószoba, jégkút, valamint az infrakabin és fényterápia előnyeit ötvöző kombiszauna várja a felfrissülni, gyógyulni vágyó vendégeket.


    Ajándék masszázs az őszi feltöltődés mellé

    Hogy még kellemesebb legyen az őszi pihenés, a hotel most minden szállásfoglalás mellé Herbál masszázst ad ajándékba, és welcome itallal is kedveskedik felnőtt vendégi számára. Az ARANYŐSZI NAPOK csomagot választó vendégeket ezen felül gazdag svédasztalos büféreggelivel és büfévacsorával is várják, melyet alkalmanként hangulatos élőzene kíséretében fogyaszthatnak el. A szállóvendégek korlátlanul használhatják a hotel wellness részlegét, szauna világát, fitness termét. A gyerekekre a szabadtéri gyermekjátszótéren, hűvösebb napokon a játszószobában várnak vidám percek.


    Az ősz szünet időszakában  - 2017. 10. 27. és 11. 05  - között tematikus programokkal várják a családokat. Kicsikn és nagyok érdekes kézműves foglalkozásokon, a felnőttek szauna ceremóniákon vehetnek részt. Alkalom nyílik idegenvezető kíséretében városi sétákra, valamint lovas kocsikázásra is. Október 30-án a népszerű jazz énekesnő Soma is a szállodába látogat. SOMA Summárum előadása a szálló vendégei számára ingyen lesz megtekinthető.

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!