város Archívum

  • A Pori sétánytól a Csiky Sándor utcáig tartó keskeny Városfal utca

    A Pori sétánytól a Csiky Sándor utcáig tartó keskeny Városfal utca

    Korábban az északi szakasza a Bródy Sándor utcától Jezsuita utca volt. Nevét az ezen a szakaszon még ma is látható régi városfal maradványáról kapta. Régebben az utca rövidebb volt, mivel a Pori sétányt csak a hetvenes években alakították ki.

    Látnivalók

    Városfal

    Nincsenek régészeti adataink, de valószínű, hogy a 11. század első éveiben létrejött egri püspökség egyházi központját, vagyis a mai várdombot és annak környékét, ahol a püspökséget kiszolgáló település házai álltak, valamilyen védőfallal már körülvették. Az egyszerű palánkerődítés azonban nem védte meg a várost a tatár támadás ellen 1241-ben.

    1552-ben a várba vonuló védők felgyújtották a várost, hogy az ne nyújtson védelmet a török katonáknak, ennek eshetett áldozatul az akkori palánkfal.

    Egernek a 16. század végéig csak ilyen palánkfala volt, amelyet itáliai mesterek vezetésével megerősítettek, illetve kőfallal helyettesítettek, hogy megfeleljenek a kor hadászati követelményeinek. A fal építése a Dobó-féle várostrom után az 1570-es évek végén kezdődött és nagyobb része már 1592-ben készen volt. A káptalan által épített Cifra-kapu címeres kövén található 1587-es évszám is erre utalhat, mivel a kapuk a városfal szerves részei voltak. Az adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy 1596-ra, a vár elestére elkészült-e a fal.

    A Borok Háza épülete régen, Imola Galéria – Molnár István Géza képei

    A törökök folytatták a munkát, de továbbra is maradtak megerősített palánkfalak. Eger 1687-es visszafoglalása és a Rákóczi-szabadságharc után a falak hadászati jelentősége megszűnt, az építmény folyamatosan pusztult. 1695-től a fenntartás költségei a várost terhelték, a magisztrátus tagjai azonban tehetetlenül nézték, hogyan hordják szét a köveket a lakosok, hogy házaik építésénél alapanyagként hasznosíthassák. Nagyobb építkezésekhez a püspökség is felhasználta a köveket. Eszterházy Károly püspöksége idején a városi tanács pénz hiányában a bizonyos szakaszain kettős építésű városfal falai közé eső területeket áruba bocsátotta.

    A bontás során a kapukra a 19. században került sor. Az új székesegyház építésekor a környék tereprendezése során rombolták le a Hatvani-kaput 1837-ben. Utoljára a Cifra-kapu maradt, amelyet az 1878-as árvíz pusztítása után bontottak le. A megmaradt falmaradványokat folyamatosan elhordták vagy az emberek házaik falába beépítették, esetleg természetes kerítésként szolgáltak.

    Az egri városfalon négy nagy kapu nyílott. A legjelentősebb, a Budára vezető út mentén álló Hatvani-kapu volt. Ezt 1758-ban Barkóczy püspök barokk stílusban még újjá is építtette. A mintegy 15 méter magas építményről egy korabeli ábrázolás is fennmaradt, amelyet Breznay Imre és  Karczos Béla közöltek is Egri képeskönyvükben.

    A várost övező falrendszer délkeleti szegletében állott a Maklári-kapu, nyugaton a Rác-kapu, az északkeleti szegletben, a patak mellett pedig a Cifra-kapu. A 18. században még három kisebb kaput nyitottak a falon, hogy a lakosság közlekedését megkönnyítsék (Kis-kapu, Serte-kapu, valamint egy kijárat a Vécsey-völgy felé).

    A városfal maradványairól az 1960-as évek végén készült egy alapos felmérés. Berecz Mátyás tanulmánya, egyéb érdekes és hasznos információk, valamint illusztrációk mellett, közli ezt a részletes leírást is.

    A volt Gál Tibor borászmester emlékszobra

    Az Egri Borok Gyertyás Háza előtt 2008. augusztus 14-én avatták fel a tragikus hirtelenséggel elhunyt egri borász, Gál Tibor emlékszobrát, Horváth Ottó szobrászművész alkotását.

    Szemfényvesztés kiállítás (Pori sétány 7. sz.)

    A kiállítás célja, hogy megismertesse az emberekkel a vakok és látássérültek életét. Az ő tárlatvezetésükkel a látogatók egy több mint 100 méter hosszú pinceágon vonulhatnak végig teljes sötétségben.

    Egykor a Városfal u. 2. számú házban lakott Harsányi Zsolt (1887-1943) író, aki elemi és gimnáziumi tanulmányait Egerben végezte. Tagja volt a Gárdonyi Géza Társaságnak.



    Forrás, Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Berecz Mátyás: Eger városfalai = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006
    Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
    Emlékszobrot avattak = 2008. aug. 15. [elektronikus dokumentum]
    Gerő László: Eger. Bp., 1957
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Kovács Béla: Eger középkori utcái = Agria III.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1965
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Sebestyén Sándor: Egri emlékhelyek. Eger, 1970
    Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968

    Írta: Horváthné Farkas Ildikó

    beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke

    Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke

    Eger városának alapítása kb. a 10. századra tehető, a szőlőtermesztés valószínűleg a 11. században honosodott meg a környéken, amelyben nagy szerepe lehetett az I. István által 1004-ben alapított egri püspökségnek.

    A szőlőtermesztésnek és borkészítésnek nagy lendületet adott a tatárjárást követő időszakban betelepült vallonok megjelenése, ők honosították meg a szőlő francia művelési módját és a fahordó használatát.

    A környéken megtelepedett ciszterci szerzetesek a 13. században már Egerből fedezték borszükségletüket.

    A szőlőtermesztés és a belőle készült borral való kereskedelem a 16. századra vált meghatározóvá a vidéken. A borkészítést a török hódoltság és az egri vár 1596-os elesése visszavetette ugyan, de nem szüntette meg. Ebben az időben fehérborok készítése jellemezte a vidéket. A héjon erjesztett vörösbor készítésének technológiáját és a kadarka szőlőfajtát is a törökök elől menekülő rácok hozták magukkal.

    A szőlőművelést a 91 éves török uralom idején se hagyták abba: a törökök ugyan nem nagyon itták a bort, de eladásából komoly bevételhez jutottak. Eközben a vörösborszőlő fajták egyre több teret nyertek, a fehérborszőlők termesztése visszaszorult.


    A híres Nagy-Eged hegy, elsőrangú termőterület látképe

    A város visszafoglalása után lakossága rohamosan nőtt, gazdasága pedig alig húsz év alatt gyakorlatilag monokultúrássá vált: egyértelműen a szőlő- és bortermelésre alapozott. A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a 17. század végén és a 18. században alakult ki, már ekkori források említik például az Eged, és Rác szőlőhegyeket. A legöregebb pincék is ebből az időszakból származnak.

    Mivel a katolikus egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor, az egri püspökök, illetve érsekek később is gondot fordítottak a bortermelésre. Az első pincéket az egri püspök birtokairól borban beszedett tizedet és az egyházmegyéből begyűjtött dézsma tárolására vájták a könnyen faragható riolittufába.

    A 18. század elején a szőlőtermesztés már szabályozott körülmények között zajlott, a hegyrendészet szervezését és ellenőrzését Eger város bírája és tanácsa végezte. 

    Meghatározták például a szüret időpontját, a napszámosok bérét és munkaidejét, ellátásuk módját, valamint összeírókat rendeltek ki és megszervezték a szőlők őrzését.

    Az egri borgazdaság fénykora a 18-19. századra tehető, amikor is már nagyrészt vörösbort termeltek, kisebb részben világosabb színű siller típusú bort és kevés fehérbort készítettek. Egy 1828-as évi egri beszámoló szerint a teljes termelésnek összesen 2%-a volt fehérbor. A filoxéra megjelenése előtti források és összeírások számos szőlőfajta nevét említik, ezek közül Martonffy Károly és Borovszki Samu az egri szőlőműveléssel foglalkozó munkájukban a kék kadarkát és változatait (kereklevelű, lúdtalpú), valamint a rakszőlő, vagy fehér frankos, a juhfark és a piros bakator fajtákat jelölik meg, mint legnagyobb területen termesztett fajtákat.

    Ebben az időben az ültetvények szerkezet szerint vegyesek voltak, azaz több fajtát vegyesen termesztettek egy-egy területen, majd együtt szüretelték és dolgozták fel a gyümölcsöt.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.org

    Tovább

  • Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén

    Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén

    A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója.

    Az Egri járás, illetőleg a Bélapátfalvai járás majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger-Laskó-Csincse vízrendszer egyik legjelentősebb tagja.

    A patak kialakulása valószínűleg a miocén időszakban kezdődött el, amikor a Bükk-vidék központja mintegy 300-400 méternyit emelkedett, és így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult, és elkezdődött a máig tartó karsztosodás és a vízhálózat kialakulása.

    A 20. században és már a korábbi évszázadok során is a vízfolyás felsőbb szakaszain vízimalmok sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását.

    A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom.

    Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is járási központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

    Fotó: Ángyán László

    bővebben ,,,

    Tovább

  • Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

    Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

    Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

    Másfél évszázad óta tartanak a feltárások

    A mintegy 100 millió forintból elvégzett munkákat összegző, helyszíni bejárással egybekötött szerdai sajtótájékoztatón Buzás Gergely ásatásvezető régész közölte:

    az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatások alatt álló helyszínek egyike Magyarországon.

    Az egri vár látképe madártávlatból
    Forrás: Wikimedia Commons

    Az erődítmény múltjának feltárását még Ipolyi Arnold kezdte el 1865-ben, ám ennek ellenére

    az épületegyüttesnek máig vannak feltáratlan részei,

    amelyek története csupán feltevéseken alapul - tette hozzá. Kiemelte: a Modern Városok Programja keretében 2016-ban és idén elvégzett ásatások számos ilyen területet érintettek, több hipotézist tisztáztak, köztük ezek legjelentősebbjeként a vár Árpád-kori "előéletét" is.

    Sok ezer középkori lelet került elő a legendás falak között

    Így egyebek mellett előkerültek - az államalapítás korában kialakított királyi udvarház és kápolna mellett - a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványai, majd az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palota, valamint káptalani kolostor falai - tájékoztatott.

    Az egri püspökséget alapító Szent István szobra a várban, az egykori román illetve később gótikus stílusban átépített székesegyház romjai között
    Forrás: Wikimedia Commons

    Ugyancsak a Dobó István Vármúzeum által elvégzett feltárássorozat hozott felszínre jelentős és jó állapotú falmaradványokat, melyek a provizori és a gótikus püspöki palotához, továbbá a középkori káptalani épületekhez köthetők - mondta. Emellett a több tucatnyi szakember bevonásával megvalósult kutatás során

    sok ezer régészeti lelet is előkerült a 12-18. század közötti időszakból.

    Történelmi idők tanújaként magasodik a várudvar fölé a gótikus püspöki palota, amely ma múzeumként funkcionál
    Forrás: Wikimedia Commons

    Köztük román kori márványdomborművek, gótikus és reneszánsz építészeti elemek, reneszánsz és barokk kályhacsempék, kerámia- és üvegedények, fém- és faragott csonttárgyak, pénzérmék - sorolta.

    Az egri vár a leglátogatottabb vidéki múzeum, nem véletlenül

    Buzás Gergely kijelentette: mindezek a fennmaradt levéltári dokumentumokkal együtt lehetővé teszik az egri vár korábban lerombolt, évezredes történelmű épületeinek hiteles megismerését.

    A legendás várvédő Dobó István szobra mögött a hős várkapitány által 1552-ben megvédett vár falai magasodnak a város fölé
    Forrás: Wikimedia Commons

    Habis László, a város polgármestere az eseményen hangsúlyozta: a vár állagmegóvására és rekonstrukciójára a Nemzeti Vár- és Kastély Program, valamint a Modern Városok Programja forrásaiból több mint 6 milliárd forintot fordíthat a hevesi megyeszékhely.

    A beruházás egyik célja a nemzeti emlékhely jelentőségéhez méltó megőrzése és helyreállítása,

    míg a másik a turisztikai attrakciófejlesztés.

    Az egri vár hazánk egyik leglátogatottab vidéki turisztikai célpontja
    Forrás: Wikimedia Commons

    Utóbbi révén a leglátogatottabb vidéki múzeumként számon tartott egri vár európai jelentőségű idegenforgalmi vonzerővé válhat - tette hozzá.

    Ez volt a 16. századi magyar történelem legjelentősebb haditette

    Az Árpád-kor elején már bizonyíthatóan létezett az egri püspök menedékvára, a felsőtárkányi Várhegyen. Ezt a jól megerősített erődítményt az 1241-es tatárjárás során a Magyar Királyság területére betört mongol hadak lerombolták.

    Az 1241-ben lezajlott muhi csatában súlyos vereség érte IV. Béla király csapatait a Távol-keletről hódító szándékkal érkezett Batu kán hadaitól
    Forrás: Origo

    A tatár betörést követő újjáépítés során az egri püspök parancsára az egri Várhegyet magas falakkal vették körül. A 13.-14. századi klasszikus lovagvárak sajátosságait ötvöző erősség

    az ostromtüzérség elterjedésével a 16. század elejére reménytelenül elavulttá vált.

    A felemelkedő oszmán félhold már a 15. század derekán megjelent a Magyar Királyság határain.

    Az 1529 augusztus 29-én lezajlott mohácsi csatában II. Lajos király is életét vesztette
    Forrás: Wikimedia Commons

    Az 1526-os mohácsi csatavesztés után kialakult belpolitikai válság, és az Oszmán Birodalom trónján ülő Szulejmán szultán európai hódító ambíciói miatt

    már csak rövid idő kérdése volt, hogy a török mikor szállja meg végleg a legyengült országot.

    Buda 1541 augusztusában csellel történt bevétele után Magyarország három részre szakadt.

    Szulejmán szultán apja külpolitikájával szakítva, Európára koncentrált
    Forrás: Wikimedia Commons

    Az ezzel állandósult török fenyegetés miatt létkérdéssé vált a végvári rendszer, köztük a Felvidék kapujának számító egri vár megerősítése. Az 1548-ban kinevezett egri várkapitány,

    Dobó István mindent megtett, hogy modern elvek szerint erősítse meg a várat.

    Dobó István az egri vár élére történt kinevezése után sokat tett a fontos végvár megerősítéséért
    Forrás: Wikimedia Commons

    Az új védőműveket a 16. század neves olasz hadmérnöke, Alessandro Vedani tervei szerint építették meg. A vár Dobónak köszönhető megerősítése komoly szerepet játszott abban, hogy az 1552-es nagy török hadjárat idején, Kara Ahmed vezír, valamint Szokoli Mehmed ruméliai, illetve Hadim Ali budai beglerbég hadai nem tudták bevenni Egert.

    A németek feladták, a Habsburgok visszafoglalták, a környékbeliek széthordták

    A török ostromtüzérség súlyos károkat okozott az egri vár falaiban és épületeiben.

    Az újjáépített egri vár 1588-ban, Hoefnagel színezett rézmetszetén
    Forrás: Wikimedia Commons

    Az 1552-es ostromot követő években, évtizedekben Bornemissza Gergely, Ottavio Baldigara és Chritophorus Stella tervei alapján tovább erősítették a várat, ám a tizenötéves háború idején, 1596-ban a német helyőrség rövid és nem túl meggyőző harc után a szabad elvonulás fejében átadta a várat III. Mehmed szultánnak.

    III. Mehmed szultán egykorú portréja
    Forrás: National Trust, Anglesey Abbey

    Eger 91 évig török uralom alá került,

    és az oszmán hódítók is a 17. században fontos erősségükként tekintettek a budai vilajet fennhatósága alá került várra. Eger várát és városát 1687-ben vívták vissza a töröktől az egyesített keresztény hadak.

    A visszafoglaló háború allegóriája egy 1684-ből származó rézmetszeten. Eger várát 1687-ben foglalták vissza a keresztény hadak
    Forrás: Wikimedia Commons

    1701-ben a bécsi Császári Haditanács felrobbantatta a külső védőműveket, így a vár a Rákóczi-szabadságharc idejére elvesztette stratégiai fontosságát. Az 1711-es szatmári béke után a vár pusztulásnak indult,

    a köveit szekérszámra hordták el a környékbeli építkezésekre a 18. század során.

    Az egri nők Székely Bertalan festményén. Eger nimbusza, mint a nemzeti 
    hősiesség szimbóluma a 19. század derekán, a romatika korában 
    éledt újjá ,,Forrás: Fj Mol

    Az egri vár nimbusza csak a 19. századi romantika korában, az 1860-as években éledt újjá. A tudományos igényű feltárások 1862-ben vették kezdetüket, és mind a mai napig tartanak.

    Forrás: MTI, ORIGO

    Tovább

  • A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető

    A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető


    Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el.

    A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt: Beckensloer János és később Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek.

    A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget.

    1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek.

    A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt főhadiszállását.

    Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban - Magyarországon szinte egyedülállóan - a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki.

    A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, amiután jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban - szerencsére - ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.

    Forrás: eger.utisugo.hu

    Tovább

  • „Mindannyian itt nőttünk fel” – A Bárány-uszoda újjáépítéséről

    „Mindannyian itt nőttünk fel” – A Bárány-uszoda újjáépítéséről


    Már semmi sem emlékeztet hazánk egyik kultikus medencéjére Egerben, hiszen elbontották a Bárány-uszodát. Félmilliárdos beruházással új medence épül a helyén, kavicsos lesz az is, és a régi hangulatot is szeretnék visszahozni, amennyire csak lehetséges.

    Közép-Európa első forrásvízzel működő medencéje épült meg 1925-ben Egerben (a lelátót 1951-ben húzták fel), aminek aztán csodájára is járt a világ. Ahogyan Bárány Attila, az Eger klubelnöke – aki aktív pályafutása alatt még csak vendég volt itt – fogalmazott, a Bárány-uszoda „több, mint uszoda”. Az ottani atmoszféra, a környezet, a víz tisztasága mind sajátos érzelmeket szabadított fel azokban, akik ott jártak, képzelhetjük, mi a helyzet most, amikor a létesítményt elbontották.

    Gyulavári Zoltán az egri vízilabda meghatározó alakjaként 1960 óta részese a sportág helyi mindennapjainak. Így nyilatkozott nekünk a Bárányról:

    „Mi itt nőttünk fel, de nem csak mi, az előző generáció is. Akkor még nem szívott el senkit a tévé, az internet, az élet itt játszódott. A felnőttek és a gyerekek is itt töltötték az idejüket, ki sem akartunk innen menni. Nyáron ez volt a napközi, bárki bejöhetett, nem állt a kapuban négy biztonsági őr, három portás, öt vezető. Igazából mindenki ismert mindenkit, olyan volt ez, mint a szigeten a kabinosok. Ez a hangulat nagyon fog hiányozni. Még a legutolsó időkig is kitartottunk a medence mellett, holott miután a felnőtt csapat bement a fedettbe, azért megváltozott minden. Szinte az egész város itt tanult meg úszni, és most, hogy nyilvánosságra kerültek a bontás képei, rengetegen írtak külföldről is az emlékeikről.”

    Fotó: Fortepan (a kép 1935-ben készült)

    Nem véletlen, a forrásvíz és a kavicsos aljzat különleges élményt jelentett.

    „Mikor jöttek a felnőtt külföldi csapatok, az utolsó időkben már egy romhalmazba jöttek, gyanútlanul felvették az úszószemüveget is, aztán ahogy megismerkedtek a vízzel, kifejezetten kérték, hogy ott maradhassanak, már szemüveg nélkül. Csodálatos, tiszta vize volt a medencének, nem szedte szét a szemet, a ruhát, ráadásul 16 óra alatt kicserélődött az egész” – mondta Gyulavári Zoltán.

    „Nekem, és úgy gondolom, mindazok nevében beszélhetek, akik ott nőttek fel, a gyerekkorunkat jelentette ez az uszoda. Sok nyári alapozást töltöttünk el ott, sok edzőmeccset játszottunk az ide érkező külföld csapatokkal. És persze ott volt a társaság maga, amelyik napközben inkább a nyitott uszodában maradt és nem ment haza. Együtt akartunk maradni. Mindenkinek fájó pont, hogy ennek vége, mert szerettük azt a légkört. Télen hóban, nyáron a forróságban. Reméljük, lesz még részünk hasonlóban” – ezt már Biros Barnabás említi, aki ott volt a vízben a medence utolsó tétmeccsén, tavaly október 11-én, amikor az Eger másodosztályú csapata 21-16-ra verte a Szolnokot. (Nemcsak ott volt, 4 góllal a legeredményesebb játékosa lett az egrieknek, azóta pedig bemutatkozott már az ob I.-ben is. A videós beszámolót itt lehet megnézni erről a meccsről.)

    Fotó: Fortepan (a kép 1933-ban készült)

    De pontosan mi is történik Egerben? Nos, a társasági adó (tao) bevonásával 530 millió forintot költenek a helyszínen, három ütemben kivitelezik a beruházást, amelynek első ütemével egy új medencét alakítanak ki az eddigi helyén (mellette egy tanmedencét és egy melegedő medencét), ez a szakasz júniusig le is zárul. (A második ütemben épül majd meg egy többfunkciós létesítmény öltözővel, konferenciateremmel, fitneszteremmel, a harmadik ütem pedig egy napelemes energetikai rendszer kiépítését jelenti majd.

    „Valamivel később kezdődtek a munkálatok, mint terveztük, de ehhez képest megfelelően haladnak. Bízom benne, hogy a jövőben nem merülnek fel problémák, a medenceteret június 30-ig kell készen átadni. Az új 50 méteres medence ugyanúgy kavicsos aljzattal és forrásvízzel, töltö-ürítő rendszerrel működik majd, a korábbihoz képest viszont mindenhol eléri a mélysége a két métert, a szélessége pedig 21 méteres lesz” – mondta Bárány Attila az egri klub elnöke, aki nem tagadja, hogy őt magát is megérinti ez a beruházás.

    Fotó: Fehér Anna

    „Én csak hat éve élek Egerben, az egriek között, de ennek ellenére tisztában vagyok, mit jelent a Bárány-uszoda az itt élőknek. Ezt akkor is megtapasztaltam, amikor itt játszottam a csapataimmal. Nem akarok nagy szavakat használni, de tényleg így van: hatalmas megtiszteltetés, hogy részt vehetek ebben a beruházásban. Persze, ha most valaki kinéz a Bitskey-uszoda ablakán, akkor nem lát semmit, csak a bontás maradványait, mi viszont, akik benne vagyunk az egészben, már látjuk, mi lesz a helyén, és ez megnyugtató érzés. Amennyire csak lehet, szeretnénk megőrizni a medence rangját. A beruházás arról szól, hogy amellett, hogy 21. századi körülményeket teremtsünk, próbáljuk visszahozni és megtartani azt a hangulatot, ami ezt a létesítményt jellemezte” – foglalta össze a klubelnök.

    Sokakban van fanyalgás, sokak neheztelnek a „rombolás” miatt, nekik „üzent” Gyulavári Zoltán a következő hasonlattal:
    „Ha az ember örököl egy százéves házat a nagymamájától, akkor azt egy idő után le fogja bontani, mert már alkalmatlan a használatra. Az itteni helyzet a végén már inkább szégyellnivaló volt, hiába „adtuk el a vizet”. Láttam a terveket, azért elég szép lesz a létesítmény, ha elkészül, és mindenki tudja majd használni is, így a kisvárosi közösségi élmény folytatódik tovább.”
    Bárány Attila fontosnak gondolta elmondani, nem az a cél, hogy a Bitskey-uszodának riválisa legyen, jellegéből adódóan ez nem is lenne lehetséges, hiszen Európa egyik legszebb fedett uszodája működik Egerben. A beruházással ugyanakkor a jövőben lehetővé válhat akár egy világverseny megrendezése is (mondjuk, egy utánpótlás-Eb), ahol a Bárány-medence akár bemelegítő-medenceként, akár a csoportmeccsek helyszíneként működhetne. De ez valóban a távoli jövő – mellesleg a majdani lelátó 500 fős lesz a tervek szerint.

    A lényeg az, hogy az egriek a hétköznapokban újra használhassák a medencét, legnagyobb megelégedésükre. Az alábbiakban az egri televízió híranyagait is megmutatjuk, amelyek követik a beruházás alakulását.

    fotó: Horvátné Solymosi Eszter (borítókép)

    a cikk eredeti helye (2015) - waterpolo.hu

    Tovább

  • Nevezetes épületek a Széchenyi utcában

    Nevezetes épületek a Széchenyi utcában


    Képzeletben sétáljunk el a Széchenyi utcai nagyposta épületéhez. A homlokzaton elhelyezkedő emléktáblán az olvasható, hogy 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé.

    Ezzel a postaállomással az ország harmadik rendszeres postajáratát hozták létre, amely 1552. szeptember 10-11-ig, az egri ostrom kezdetéig működött. A jelenlegi posta épülete 1928-ban épült Wälder Gyula tervei alapján neobarokk stílusban. Ő tervezte az egykori polgári fiú- és leányiskolát, a mellette lévő pénzügyi palota, valamint a Siketnéma Intézet is, de a felsoroltakon kívül még több épületet is tervezett Egerben és az ország más részein is. Átsétálva az utca túloldalára, egy szűk kis zsákutcában, a Rottenstein köz 3. szám alatt egy szép korai barokk épületet találunk, amely már 1726-ban is állott.

    Akkori tulajdonosa nemes Gömöreyné asszony volt. Az építmény az eredeti városszerkezet szerint a nyugati sziklapart peremén a városfal közelében épült, előtte nagy udvarral, amelyek a mai fő utcára futottak le. Később, amikor elren delték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyeket alakítottak ki. A régi városfal melletti házakat így csak az új épületek között hagyott szűk utakon lehetett megközelíteni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.

    Névadója Rottenstein Károly aki 1720-ig a város bíró helyettese, majd 1745. április 4-ig, haláláig a város főbírája volt. A Széchenyi utca 29. szám alatt a Szent Anna templomba térhetünk be.

    Az 1729 és 1733 között készült templom, amely egyetlen toronnyal rendelkezik, egy régen itt lévő török mecset helyén épült. Mecénása Erdődy Gábor püspök és Komáromy János kanonok voltak. A főoltárt Szent Anna, az egyik mellékoltárt István király, a másikat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A templom egykori három harangját Komá- romy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Jelenleg egy harangja van a templomnak, a Vince-harang. Az 1930-as években Takács István festőművész készítette freskók is díszítik a templomot. A Széchenyi és a Kováts János utcák kereszteződésében áll a volt kórház épülete. Egy 1690-ben ké- szített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca, valamint a mai Rottenstein köz által határolt területen már létezett egy ispotály.

    A régi egyemeletes intézményt szintén Komáromy János kanonok építtette és a szegények menedékházaként működött már 1726-tól. Majd ezt az épü- letet bővítették Kováts János alapítványá- ból, amikor egy másik épületszárnyat is emeltek. Ennek az új szárnynak a festett felíratán volt olvasható: „Kováts János elszegényült földijeinek 1843-ban”. Sokáig férfi betegeket gyógyítottak falai között, míg 1858. augusztus 20-án megnyílt a Páli Szent Vincéről elnevezett és az irgalmas nővérek által működtetett női kórház, Bartakovics Béla egri érsek kezdemé- nyezésére.

    A jelenlegi épületkomplexum több telek összevonásával jött létre. Az eredeti épületrészeket lebontották 1936- ban, majd egy kétemeletes neoklasszicista stílusban emelt kórházat hoztak létre. Az irgalmas nővérek 1948-ig működtették, majd akkor állami fenntartásba került. Sajnos néhány éve a kórházat bezárták, osztályait elköltötették, így folyamatosan romlik az épímény állaga is. Bízunk benne, hogy megfelelő anyagi forrást találva mielőbb visszanyerheti régi funkcióját, a gyógyítást!

    forrás: egrimagazin.hu online ,, 2015

    Tovább

  • Az egri dohánygyár rövid története

    Az egri dohánygyár rövid története

    A dohányt a spanyol gyarmatosítók Amerikából hozták be és terjesztették el a kontinensünkön. Ipari feldolgozása a 18. században kezdődött el Európában.

    Az első szivargyár Spanynyolországban épült 1757-ben, míg a cigarettagyártás csak 1862-ben kezdődött el Drezdában. Magyarországon dohányt az 1660-as évek óta termesztenek, és egészen 1851-ig a dohánytermelők adómentességet élveztek.

    Ekkor Ausztria Magyarországra is kiterjesztette a dohány jövedéki hatáskörét, és ezzel a jogszabállyal megszűnt a szabad dohánytermesztés.

    Az 1867-es kiegyezés után Magyaroszág területén is egyre több dohánygyár épült, 1895-ben már 18 gyár működött az országban. Lassan megváltoztak a dohányzási szokások is.

    Míg a 19. században a legelterjedtebb dohányzási mód a pipázás volt, a 20. század elejére a szivarozás lett egyre népszerűbb. A cigarettagyártás az első világháború alatt, majd azt követően jelentősen fellendült, igazodva az új szokásokhoz. Egerben a gyár alapításának és építésé- nek tervei már 1893-ban megfogalmazódtak. A létesítmény megvalósulását támogatták Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Szederkényi Nándor egri országgyűlési képviselő,

    Kállay Zoltán polgármester és Samassa József egri érsek is. Az épület tervezését és kivitelezését az egri Staud és Fiai cég végezte. Az építkezés két ütemben valósult meg. 1896-ban elkezdődött a termelés, de még 1900-ban is bővítették a gyárat. A dolgozók többsége nő volt, akik komoly fizikai munkát végeztek. Az épületben ingyenes bölcsődét és óvodát is létesítettek. Az 1910-es évektől sokat javultak a munkakörölmények a gyárban.

    Fotó: dohanymuzeum.hu

    Bevezették a fizetett szabadságot és a nyugdíjbiztosítást is. Abban az időben ezek a juttatások szinte elképzehetetlenek voltak más munkahelyeken. Az 1886-os filoxérajárvány során az egri szőlőültetvények jelentős része elpusztult, így sok egri és Eger környéki család megélhetése veszélybe került. Az egri dohánygyár folyamatos munkát és állandó jövedelmet biztosított sokak számára, sőt, az egriek körében nagy megbecsülés övezte a gyárban dolgozókat.

    A termelés itt is szivargyártással kezdő- dött, amely az 1930-as évek elejéig folytatódott, majd a gazdasági válság után a cigarettagyártás hozott fellendülést a gyár számára.

    Az 1950-es években itt gyártották a Kossuth, a Terv és a Munkás nevű cigarettákat is, amelyekből évente mintegy 470 millió szálat állítottak elő. Az 1960-as évektől több modernebb gépsorral is korszerűsítették az üzemet. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően új filteres gyártósorokat telepítettek.Jelentő- sen bővült a gyár termékeinek választéka, és javult a cigaretta minősége is.

    1972-ben került le a gyártósorról az első nyugat-európai licenc alapján készült cigaretta. Ez azt is jelentette, hogy a külföldi partnerek alkalmasnak ítélték az egri dohánygyárat termékeik gyártására.

    A Philip Morris céggel kötött szerződésnek köszönhetően 1978-ban megkezdődött a Marlboro gyártása. A gyártáshoz szükséges összes alapanyagot a multinacionális cég biztosította. Az 1989-es rendszerváltozást követően néhány év elteltével, 1992. január 2-tól a Philip Morris lett a gyár új tulajdonosa.

    Új időszámítás kezdődött a gyár életében, mivel a nemzetközi cég hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, és a legmodernebb gyártósorainak köszönhetően megnövelte a „kiváló minőségű” cigaretta előállítását.

    A Philip Morris Alapítvány Eger városá- nak kulturális és művészeti életét is aktívan támogatta, többek között tehetséges fiatalok tanulását segítette különböző öszöndí- jakkal. Sajnos a kedvező folyamat 1996-ra félbeszakadt. Éppen a gyár 100 éves évfordulóján kezdődött el annak felszámolása, mivel az itt készített cigaretták gyártását más országba helyezték át. A nagy múltú Egri Dohánygyárat eladták, lebontották és helyére bevásárlóközpontot építettek.

    Ma már csak az egykori víztorony, az igazgatósági épület és a szökőkút emlékeztet vá- rosunk nagy jelentőségű gyárára.

    Tóth László

    Forrás: egrimagazin.hu ,,, 2015

    Tovább

  • Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház

    Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház


    Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait.

    Az Egri Bazilika Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kéri fel a korszak nagy építészét Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt.  Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.

    A szobrászmester Olaszországból

    A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.

    Lenyűgöző belső tér

    A belső rész díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.

    További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A bejárathoz közeli kupola freskó Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon? 

    Orgonakoncertek

    Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került. A nyári szezonban (májustól októberig) minden hétköznap dél körül orgonaszó csendül fel a Bazilikában, élvezzük az éteri dallamot ebben a csodás akusztikában.

    VIDEO :Himnusz az egri bazilikában (2014) :: Official video, HD© 2014: Média Eger

     

    Május 1-Október 31 között minden nap orgonakoncert csendül fel.

    Hétfő-Szombat 11.30-kor, Vasárnap 12.45.től. A belépés jegyvásárláshoz kötött: Felnőtt jegyár 800 Ft, Diák és nyugdíjas: 400 Ft.

    Tovább

  • Milyen is volt a Deák Ferenc utca és környéke 30 éve

    Milyen is volt a Deák Ferenc utca és környéke 30 éve

    Az utca neve sokszor változott, volt Hatvani út, Lenin út, előtte egy rövid ideig Sztálin út. A vasúttól délre eső szakasza Kerecsendi út, most pedig Mátyás király út. Az utca a Hatvani vagy Szent János hóstyában található.

    Deák Ferenc (Lenin) út, szemben a Mátyás király (Lenin) út, jobbra az Árpád út, 
    közlekedési csomópont építése.1981 ,, fotó: fortepan.hu

    Deák Ferenc életének egri vonatkozásai

    Deák Ferenc 1824-ben együtt jurátuskodott, vagyis töltötte jogi gyakorlatát Vitkovics Mihálynál Csiky Sándorral. Később (1861-ben) Deákot Eger város díszpolgárává választotta a képviselőtestület. Temetési szertartását Samassa József egri érsek végezte, a temetés napján pedig Egerben gyászmisét mondtak Deák Ferencért a Főszékesegyházban.

    Látnivalók

    A református templom 1930-ban épült neobarokk stílusban, tervezője Ray Rezső. Az Egri Városszépítő Egyesület 2012-ben a templom elé szeretné elhelyezni Deák Ferenc mellszobrát, Pelcz Balázs alkotását.

    A Szent Imre Katolikus Általános Iskola a Deák Ferenc utca és a Hadnagy út sarkán található. Tervezője Wälder Gyula (1929).

    A Klapka utcától délre alakult ki a 20. század első évtizedeiben az utca keleti oldalán a „villasor”. A 3. szám alatti egyemeletes, előkertes villát Dr. Csutorás László megbízásából Wind István építette. Az 5. számú ház a Barchetty-villa, építésze Mohácsy László.

    A mai Stadion (korábban Levente, illetve Nagy József utca) helyén régebben a Bukuli-árok futott, amely gyakorlatilag a Hajdúhegy vizét vezette le a Deák Ferenc utcán keresztül az Érsekkertig, a korcsolyázó tóhoz. Az árok felett kőhíd ívelt át. Az árok és a híd névadója, Bukuli Márton a mai Grónay utcában lakó gazdaember volt.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!