város Archívum

  • Az egykori katonaváros

    Az egykori katonaváros

    A Dobó István Laktanya 2007-es bezárásáig sok alakulatnak adott helyet. Az első alakulat 1853-ban került Egerbe. A Császári-és királyi 60. Gyalogezred, ami 1918-ig állomásozott itt.

    Az első világháborút követően a Magyar Királyi Honvédség 14. Dobó István Gyalogezrede állomásozott a laktanyában.

    A laktanya bejárata

    A háborút követően a Magyar Néphadsereg 6. Gépkocsizó, majd Gépesített Lövészezrede mondhatta magának a laktanyát. 1963-ban költözött Hatvan-Nagygombosról Egerbe a 24. Felderítő Zászlóalj, ami a gyöngyösi Gépkocsizó Lövészhadosztály felderítő alakulata volt.

    A 6. Gépesített Lövészezredet először harckocsiezreddé alakították át, majd összevonták a verpeléti 35. Harckocsi Ezreddel, és ez 1991-ben Kalocsára költözött.

    A megyei laktanya 1916-ban

    2007-ben a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj Debrecenbe került áthelyezésre, ahol a MH 5. Bocskai István Lövészdandár felderítő alegysége lett. Az átdiszlokáció során az alakulat közel 50%-a nem vállalta a költözést. A zászlóalj távozása után a 116 éves Dobó István Laktanyát bezárták.

    A Rossztemplom-kaszárnya

    Fotók: Heves Megyei Elektronikus Könyvtár

    Forrás: wikipedia.otg

    Tovább

  • Milyen is volt a Deák Ferenc utca és környéke 30 éve

    Milyen is volt a Deák Ferenc utca és környéke 30 éve

    Az utca neve sokszor változott, volt Hatvani út, Lenin út, előtte egy rövid ideig Sztálin út. A vasúttól délre eső szakasza Kerecsendi út, most pedig Mátyás király út. Az utca a Hatvani vagy Szent János hóstyában található.

    Deák Ferenc (Lenin) út, szemben a Mátyás király (Lenin) út, jobbra az Árpád út, 
    közlekedési csomópont építése.1981 ,, fotó: fortepan.hu

    Deák Ferenc életének egri vonatkozásai

    Deák Ferenc 1824-ben együtt jurátuskodott, vagyis töltötte jogi gyakorlatát Vitkovics Mihálynál Csiky Sándorral. Később (1861-ben) Deákot Eger város díszpolgárává választotta a képviselőtestület. Temetési szertartását Samassa József egri érsek végezte, a temetés napján pedig Egerben gyászmisét mondtak Deák Ferencért a Főszékesegyházban.

    Látnivalók

    A református templom 1930-ban épült neobarokk stílusban, tervezője Ray Rezső. Az Egri Városszépítő Egyesület 2012-ben a templom elé szeretné elhelyezni Deák Ferenc mellszobrát, Pelcz Balázs alkotását.

    A Szent Imre Katolikus Általános Iskola a Deák Ferenc utca és a Hadnagy út sarkán található. Tervezője Wälder Gyula (1929).

    A Klapka utcától délre alakult ki a 20. század első évtizedeiben az utca keleti oldalán a „villasor”. A 3. szám alatti egyemeletes, előkertes villát Dr. Csutorás László megbízásából Wind István építette. Az 5. számú ház a Barchetty-villa, építésze Mohácsy László.

    A mai Stadion (korábban Levente, illetve Nagy József utca) helyén régebben a Bukuli-árok futott, amely gyakorlatilag a Hajdúhegy vizét vezette le a Deák Ferenc utcán keresztül az Érsekkertig, a korcsolyázó tóhoz. Az árok felett kőhíd ívelt át. Az árok és a híd névadója, Bukuli Márton a mai Grónay utcában lakó gazdaember volt.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Volt idők, amikor Vidám utcának hívták

    Volt idők, amikor Vidám utcának hívták


    A Dr. Hibay Károly utca Eger történelmi belvárosában található, a Kossuth Lajos utcát és a Kis Dobó teret összekötő keskeny, macskaköves, hangulatos utcácska. Az utca ma látható alakját 1819-ben hozták létre. Korábbi Újvilág utca nevét arról a kocsmáról kapta, amely a sarkon állt.

    Egy időben Vidám utcának is hívták. Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki.  Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal. Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve. Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának.

    1840 után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat. Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola. Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-ben a Hibay Károly, Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó, ahol 1620 embert zsúfoltak össze embertelen körülmények között, szögesdróttal körülzárva, ahonnan munkaszolgálatra hurcolták vagy az auschwitzi haláltáborba deportálták őket.

    Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli.

    Dr. Hibay Károly életrajza

    Hibay Károly (Eger, 1890 – Eger, 1924) az egri ciszterci gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten szerzett orvosi diplomát 1913-ban. Az I. világháborúban az olasz fronton szolgált, 1920-ban tért vissza Egerbe. 1923-tól szülész-belgyógyász főorvos lett az Alapítványi Női Kórházban. 1924-ben egy tífuszos cigánylány vizsgálata közben elkapta a kórt, és egy hetes haláltusa után elhunyt.

    Hatalmas tömeg, 8-10 ezer ember kísérte utolsó útjára, ott volt az egri érsek, a főispán, de a kanonokok is megtisztelték az elhunytat. Dr. Hibay Károly, aki híres volt a betegek szeretetéről, fáradhatatlan munkakedvéről és szívélyes modoráról, a hivatását haláláig teljesítő orvos szimbólumává vált.

    Látnivalók

    HIBAY KÁROLY U. 2. SZ.
    Panoráma Hotel
    Az utca délkeleti sarkán, amely egykor Pillhofer Lipót kereskedő telke volt, hajdan egy monumentális zsinagóga állt, amely a szegedi zsinagógát is tervező Baumhorn Lipót építész tervei alapján készült. A zsinagóga szecessziós és eklektikus stílusban épült, középtengelyén hatalmas kupolával. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel.  Rövid életű volt, 1945 után a kifosztott és elhanyagolt épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, így eladta a városnak. A pusztulásnak indult épületet 1967-ben bontották le.

    Az 1960-as évek végén szállodát építettek a helyére, amely 1969. október 3-án nyitott meg, az Eger címerében szereplő egyszarvúról az Unicornis nevet kapta, és 1997-ig ezt a nevet viselte. Napjainkban itt a Hotel Panoráma elnevezésű négycsillagos szálló üzemel, benne az Unicornis étteremmel.

    HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
    Dr. Hibay Károly Óvoda
    A hangulatos épület 1863-ban zsidó iskolának épült, melyet Grünbaum József vezetett. 1895-ben 262 tanuló járt ide. Jelenleg a Dr. Hibay Károly nevét viselő 100 férőhelyes napköziotthonos óvoda működik itt.

    HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
    Kis Zsinagóga Galéria - egri kortárs galéria
    Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. Az épület mestere ismeretlen. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt.

    Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került. Az 1990-es években a város önkormányzata rendbe hozatta az épületet, 1998 augusztusában pedig jótékonysági hangversenyt rendeztek az épület teljes felújítására. A zsinagóga igazi megújulása 2000-ben kezdődött meg. 2007 júliusától kortárs művészeti galériaként és közösségi térként funkcionál.

    HIBAY KÁROLY U. 10. SZ.
    Nesztor-ház
    A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette 1788 körül, majd 1792-ben eladta a görög Lázár Györgynek 2400 forintért. Lázár 1805-ben továbbadta a Ráctemplom gondnokának, Alberti Demeternek, majd 1840 körül Szvácsik Pál ügyvéd tulajdonába került. 1887-1903 között Radimovics Gábor a tulajdonos, 1960 körül pedig Salli Sándor pétervásári lakos vásárolta meg. Az épület műemlék jellegéről emléktábla tájékoztat.

    HIBAY KÁROLY U. 15. SZ.
    Klompauer-Gaiger-ház
    Az épület 1778-ban még földszintes. 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt. Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül. Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903). Az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdona, jelenleg Holtzer István fogorvosi rendelője található itt. Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.

    HIBAY KÁROLY U. 22. SZ.
    Tolli-Hibay ház
    A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén Szappanos János egyemeletes háza állt 1755-1788 között, amely leégett. A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vette meg, aki Povolni János építőmesterrel új házat építtetett. 1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába kerül, akitől Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vette meg 1815 körül. Ezt követően a ház többször is tulajdonost cserélt. 1887-1903 között az utca Dr. Hibay Károly édesapjáé, Dr. Hibay György gyógyszerészé, majd 1927-ben örököseié. Napjainkban ennek a háznak a falán található az a tábla, amely Dr. Hibay Károly orvosnak állít emléket.

    Ehhez az utcasarokhoz egy anekdota is kapcsolódik: 18 éves korában Gárdonyi Géza annyira szegény volt, hogy ennek az utcának a sarkán szedett fel egy gyerekkocsiból kiejtett fél kiflit, s akkor ez volt a később oly híressé vált író egész napi élelme.

    Forrás, Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
    Barna Béla: Séta a dr. Hibay Károly utcában [elektronikus dokumentum]
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
    Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Bp., 1961
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972.

    Fotó:Madárlátta'/ facebook

    Írta: Miklós Andrea
    beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Városunkban lévő gyógyforrások

    Városunkban lévő gyógyforrások


    Az egri Petőfi tér környezetében jelenleg három nagy karsztforrás-feltörési helye ismeretes: a Bárány uszoda (Verseny uszoda) forrása, a strand 1. sz. medence (Nagymedence) forrása, a Török és Tükör medencék forráscsoportja.

    Az egri langyos források első írásos említése Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadás könyvében található 1495-ből, melyben egy régebbi, már a langyos források vizét használó fürdőépület javítási költségei szerepelnek.

    A mai gyógyfürdőkomplexum magjában meglévő Török fürdő épületének elődje, Arnut egri pasa ilidzsája, azaz meleg vizű fürdője, 1610. és 1617. között épült.

    A fürdők mai arculatukat az I. világháborút követően érték el. Bárány Géza egri főmérnök, majd később, mint az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság ügyvezető igazgatója vezetésével nagyszabású uszoda és fürdő építési és rekonstrukciós munkálatok kezdődtek

    A karsztforrások vizét az Eger Termál K . üzemeltetésében lévő Egri Termálfürdő, a Bárány uszoda, a 2000-ben átadott Bitskey Aladár uszoda, a turisztikai célokat szolgáló Török fürdő, és a Markhot Ferenc Kórház használja fel.

    A gyógyforrások és a termelő kutak vize kalcium- magnézium-hidrokarbonátos összetételű karsztvíz.

    Az egri forrásvizek leghatékonyabb gyógyászati tényezője a víz radioaktivitása, rádiumemanáció tartalma. Ez alapján nyilvánították a vizet gyógyvízzé, Egert pedig 1975-ben gyógyhellyé.

    borítókép - H. Szabó Sándor

    forrás: eger.hu

    Tovább

  • A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

    A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum


    A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író egykori lakóházában lett kialakítva az utólag róla elnevezett, eredetileg Sánc nevezetű utcában. Gárdonyi 1897 és 1922 között lakott itt. A ház műemléki védettséget élvez.

    Több regénye is ebben a házban született, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben íródott Egri csillagokcímű történelmi regény, amely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti föl.


    A ház előszobájában láthatjuk a majd tízezer darabot számláló könyvgyűjteményt, melyek között az irodalmon kívül számos témában lelhetünk olvasmányokat.

    A hálószoba az eredeti berendezéssel várja látogatóit, itt áll az a kis faragott íróasztal, mely mellett valószínűleg az Egri csillagok született.

    Gárdonyi nem csak tehetséges író volt, hanem kézügyessége is kiemelkedő volt. Ezt bizonyítják a festmények és egy iskolai palatáblára rögzített tájképek.


    A dolgozószobában tetővilágítás van kialakítva a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt.

    Itt találjuk Gárdonyi nagy íróasztalát, és Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalmát is. A vitrinekben az író titkosírásos jegyzetei vannak tárolva.

    A kertben látható Gárdonyi Géza bronz szobra, melyet Somogyi Árpád szobrászművész készített.


    forrás: városom.hu

    Tovább

  • Érsekkerti kőhíd

    Érsekkerti kőhíd


    Eredetileg a Malom patak árka, 1973 óta az Érsekkert mesterséges tava helyén lévő füves területen álló, egynyílású, szegmentíves áthidalású, a hídfőkön kiszélesedő kőhíd, négyzetes alaprajzú hasábokon nyugvó profilos mellvédkorláttal.

    A három középső elem volutás kiszélesedésén mindkét oldalon kőpad.

    Eszterházy Károly püspök megbízásából épült (építész: id. Zwenger József).

    Forrás: www.muemlekem.hu

    Tovább

  • Európa barokk gyöngyszeme

    Európa barokk gyöngyszeme

    Eger Heves megye és az Egri járás székhelye. A Mátra és Bükk hegység között, az Eger­patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik ez a csodás város.

    Észak Magyarország második legnagyobb városa Miskolc után 91 éven át, 1687 ­ig volt az Oszmán Birodalom része, ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb, ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.
    Eger városát különböző sorscsapások érték, melyeket túlélt: 1800 ­ban a város fele leégett, 1801­ ben pedig a vár déli fala leomlott. Mindezek ellenére virágzó történelmi várossá változott napjainkra. Szebbnél szebb épületei, intézményei csalogatják az ide érkezőket.

    Századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a magyar Athénnak is nevezték. 1904­ ben nyílt meg Eger első kőszínháza, sőt, a csatornázást is már ekkor elkezdték. Fejlődésnek indult e csodálatos város.

    1968 ­ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978­ ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild­éremmel tüntették ki.

    Eger számtalan szebbnél szebb építménnyel büszkélkedik. Az Eszterházy téren található a késő barokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma főiskola működik.

    A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart­levél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és Specula periszkóp szintén kuriózumnak számít.

    Az egri bazilika Magyarország második legnagyobb temploma. Hild József tervei szerint 1831 1837 között épült, belső kialakítása azonban még további 120 éven át tartott

    Eger egyetlen klasszicista építménye Magyarország második legnagyobb temploma, a bazilika. Hild József tervei szerint 18311837 között épült Pyrker János László érsek megrendelésére. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 67­én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950­es évekre készült el teljesen. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai.

    A Kossuth Lajos utca Eger barokk műemlékekben leggazdagabb utcája. Az Érsekkert város legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű­ és komolyzenei koncerteket adnak).
    Vonzó célpont a városba látogató turisták számára a termál­ és élményfürdő, valamint a Törökfürdő, amelynek első írásos dokumentuma 1448­ból származik, ebben nevét még karthausi fürdőként emlegetik.

    A mai létesítmény 1610 és 1617 között épült, a török időkben. Törökök építették rituális célból. Ma már gyógyfürdő, radonos vize Magyarországon egyedülálló, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.


    Az egri vár ódon falai között található a kazamata, a hősök terme, valamint történeti és időszakos kiállítások. 

    Kilátás a városra a várból 

    Az egri vár ódon falai közt található a kazamata, a hősök terme, a történeti és időszakos kiállítások. A gótikus palotában a képtár, romkert, Gárdonyi Géza sírja, az ispotálypince, a panoptikum, az éremverde kínál változatos időtöltést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Látogatható még Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írójának emlékháza is. A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Az ódon utcákban hangulatos presszók, kávéházak, cukrászdák várják a megpihenni vágyó turistákat.

    A Szépasszony­völgyben közel 200 pince csalogatja az ide érkezőket. A pincéket az Eger határában található vulkanikus tufába vájták, előnye, hogy ezekben a pincékben a bor állandó 1015 fokos hőmérsékleten tartható. A táj jellegzetes zamatú nedűje az Egri Bikavér. e nemes bornak külön ünnepe van, melyet minden évben megrendeznek. 2015 ­ben immár XIX. alkalommal kerül megrendezésre július 912­én.

    A város gyönyörű, sok-­sok látnivaló tárul elénk, érdemes ide látogatni, örök élményben lehet részünk.

    Az egri vár

    A vár ostromának történetét ma leginkább Gárdonyi Egri csillagok című regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen lerombolt várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596­ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három­ hetes ellenállás után feladott.


    Dunaújvárosi Hírlap ­ duol.hu
    2015. szerző: Hegyi Ilona

    Tovább

  • LÍCEUM 2012

    LÍCEUM 2012


    Az Eszterházy téren ... Itt található a késő barokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a 18. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly püspök, s ahol ma főiskola működik.

    A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható.

    Az épület tornyában a Csillagászati Múzeum és a periszkóp megtekintése mellett természettudományos kísérleteket is végezhetünk a "varázstoronyban". Líceum: Főegyházmegyei Könyvtár és Specula Csillagvizsgáló, Eger, Eszterházy tér 1.

    forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • A Verőszala Eger egyik híres pincesora a történelmi Rác hóstyában, a Szala-patak völgyében

    A Verőszala Eger egyik híres pincesora a történelmi Rác hóstyában, a Szala-patak völgyében


    Az árok délnyugatra néző napos oldala a Verőszala, északkelet felé néző oldala az Árnyékszala nevet kapta.

    Eger északnyugati részén, a középkori városfalon kívül húzódik a Szala-patak völgye. Egykor itt, a mai Ráckapu téren volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc kapunak, utóbb Rác kapunak. A Ráckapu térről nyílik a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora.

    A délkelet-északnyugat irányú vízfolyás mindkét partján tufába vájt pincék sorakoznak a házak mögött Verőszala és Árnyékszala néven. A két elnevezés az árok napsütötte és árnyékos oldalára utal: hajdan a napsugárzást élvező, „naptól vert” déli-délnyugati lejtőket nevezték „verő”-nek.

    Tovább

  • Városunk legendás postája

    Városunk legendás postája


    Egerben még a postáról is van egy jó sztori :)

    Egerben már 1550. december 19. óta működik postaállomás. A korai dátum a törökök jelenlétének volt köszönhető, hiszen így lehetett kapcsolatot tartani Pozsonnyal, Magyarország akkori fővárosával. Az egri postaállomással született meg annak idején az ország harmadik rendszeres postajárata, így a város igazán élen járt már régen is a távközlésben.

    A posta épülete máig őrzi az emlékeket, az ablakokat postakürtöt formázó, kovácsoltvas rács védi, a cégér pedig egy szintén aprólékosan megformált postakocsit ábrázol. 

    Az épület 1928-ban készült el, és máig eredeti funkcióját tölti be, vagyis itt működik Eger 1-es számú postahivatala. Ez a legnagyobb posta a városban, igaz, már kezdi kinőni magát, így a szomszédos ház földszintjéből is elfoglal egy darabot.

    Forrás: visiteger.com

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!