város Archívum

  • A minaret legendája

    A minaret legendája

    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!

    Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    fotó: Vámossy Béla

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat. A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    Tovább

  • Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület

    Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület


    Egyik legrégebbi ma is meglévő magyar park az egri Érsekkert. Mint történeti kert,  helyi védelem alatt áll. A város „tüdejének” is nevezik.

    Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, a helyiek a „Város tüdejeként” is szokták hívni. Helyén korábban egy természetes erdő volt található, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt. A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni.

    A francia kertépítészet jegyeit magán viselő park közepén díszes szökőkút látható, évszaknak megfelelően mindig változó virágköltemények gyűrűjében.

    A park északnyugati sarkában egy kis tavat találunk, rajta egy kőhíddal. A tisztás a helyiek kedvence, hozzunk magunkkal egy plédet és üljünk ki a partjára! A tó mögötti Múzsák ligetében két nagy írónk, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra látható.

    Jó tudni:

    Piknikezzünk a tó partján, vagy egy nekünk tetsző tisztáson!

    Kerékpártároló: A park több bejárata mellett és a játszótérnél is találunk kerékpártárolókat.

    Mosdó: Ha szükség van rá, a Termálfürdő bejáratához vezető sétány mellett találunk mosdót.

    Játszótér: A park déli végét egy nagy játszótér foglalja el.

    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • “A szabadság ott kezdődik…” Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében

    “A szabadság ott kezdődik…” Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében


    Október 21-én Eger is csatlakozott azokhoz az iskolavárosokhoz, ahol az ifjúság nyíltan fellépett körülményei megjavításáért. A helyi újság a következőképp kommentálta az eseményeket: „Friss szelek, fényes szelek fújnak. … Áttörték ezek a szelek az Egri Pedagógiai Főiskola vastag falait is, felrázva az ifjúságot…”

    Több tucat hallgató megalakította a Kossuth Kört, csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, és megfogalmazták 12 pontos követelésüket. Október 23-án megválasztották a vezetőiket.

    Október 24-én és 25-én este demonstrációkat tartottak a belvárosban. A megmozdulások szervezésében élen jártak a Dobó Gimnázium és az Egri Pedagógiai Főiskola tanárai, diákjai. Sapkájukra nemzeti színű szalagot tűztek ki, és a nemzeti függetlenséget követelő jelszavakat, rigmusokat skandáltak.

    Október 26-án már nagyszabású tüntetések, tömeges megmozdulások voltak Egerben: ledöntötték a Népkertben lévő szovjet katonai szobrot és a Nagytemplom mögötti szovjet katonai emlékművet, a Líceum tetejéről eltávolították a vörös csillagot, a nyomdában forradalmi kiáltványokat, röplapokat nyomtattak.

    Megkezdődött a főiskolások ellátása védelmi fegyverekkel, mely a nemzetőrség szervezésének kezdetét jelentette. Október 27-én több teherautóval munkások érkeztek Borsod megyéből Egerbe, akik radikalizálták az itteni helyzetet, megalakult Eger Városvédelmi Bizottsága. Délután a városi pártbizottság épületénél lövöldözés alakult ki. Elfoglalták az ÁVH épületét is.

    Egri utca, háttérben a Pedagógiai Főiskola 
    Forrás: hungaricana.hu

    Megalakult a Nemzetőrség Ideiglenes Védelmi Parancsnoksága, és október 28-án, vasárnap délelőtt a színház épületében létrejött Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa. A város forradalmi központjából, a líceum épületéből főiskolai hallgatók Szabad Eger Rádió néven független rádióadást sugároztak.

    A kormány október 30-i, az egypártrendszer megszüntetéséről, a koalíciós kormány létrejöttéről és a szabad választások előkészítéséről szóló bejelentése nyomán aktivizálta tevékenységét a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Petőfi Pártként újjá szerveződött Nemzeti Parasztpárt.

    A szovjet hadsereg 1956. november 4-én délutántól kezdődően szállta meg a megyét. A csapatok Mezőkövesd irányából közelítették meg Egert, és a késő délutáni órákban harminc harckocsival vonultak be a városba. A páncélosok többször végig dübörögtek a város szűk, történelmi utcáin. A szovjet katonai parancsnokság a rendőrség Klapka utcai épületében rendezkedett be, s átvette a város irányítását. November 6-án az idegen megszállók ostromállapotot rendeltek el a városban.

    Egerben december 11-én délután – az országos sztrájk első napján – tüntetés volt a színháznál. A tömeg a nyomdához vonult, s röplapokat kezdtek nyomtatni. A kirendelt fegyveresek a Széchenyi utcán több lövést adtak le az ott csoportosulókra. A lövöldözésnek két halálos áldozata volt, többen megsebesültek.
    December 12-én a Széchenyi utcán is igen sokan tartózkodtak. A Dobó István laktanyából kb. ötven fő karhatalmista indult a belváros felé, ahol a tömeg szidalmazni kezdte őket, és valaki almacsutkát dobott közéjük. Az erre kiadott „Oszolj! Tűz!" vezényszót több géppisztolysorozat követte. Hatan vesztették életüket és tizenkilencen megsebesültek.

    A forradalom utáni retorzió a munkahelyi elbocsátásoktól a sokéves börtönbüntetést kiszabó ítéletekig széles skálán mozgott. 

    forrás: eger.hu

    Tovább

  • Hazánk második legnagyobb temploma

    Hazánk második legnagyobb temploma


    A bazilika impozáns külsejét már az elhelyezés is fokozza, a klasszicista művészet kiemelkedő alkotása. 


    Az Egri Bazilikát más néven  Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik. Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kéri fel a korszak nagy építészét Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt.  Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.

    A szobrászmester Olaszországból

    A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.

    Lenyűgöző belső tér

    A belső rész díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.
    További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A bejárathoz közeli kupola freskó Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon?  

    Orgonakoncertek

    Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került. A nyári szezonban (májustól októberig) minden hétköznap dél körül orgonaszó csendül fel a Bazilikában, élvezzük az éteri dallamot ebben a csodás akusztikában.
    Május 1-Október 31 között minden nap orgonakoncert csendül fel.
    Hétfő-Szombat 11.30-kor, Vasárnap 12.45.től. A belépés jegyvásárláshoz kötött: Felnőtt jegyár 800 Ft, Diák és nyugdíjas: 400 Ft.

    Szentmisék rendje

    Hétköznap és szombaton: 7:00, 8:00, 18:30
    Vasárnap: 7:00, 8:30 (diákmise), 10:00 (káptalani mise), 11:30, 18:30 
     fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelye

    Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelye


    A vár, mint jeles történelmi, kulturális, hagyományokkal rendelkező műemlék ma Magyarország legismertebb kővára.


    Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt.


    Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. 

    Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé.


    Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.



    fotó: blackgirlinbudapest.com

    www.egrivar.hu

    Tovább

  • Fájdalmas anya Servita templom

    Fájdalmas anya Servita templom


    Az épületegyüttes kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír, jelentős művészek közreműködésével jött létre.

    Ritka helyen lehet a népviselet tarkább képét látni, mint az egri búcsún és vásáron, hol a kivarrott szűr, ködmönszabás, kontyviselés, kendő, kalap, pántlika, hajszín és arcjelleg sokban különböző. Eger völgyén vallon, francia, sváb, tót telepesek vannak, magában a városban török népség maradt jelentékeny számmal… Hasonló e vidék népe a gránithoz, melyben szintén több kőzet van elvegyülve, mégis szilárd alapot képez…”
     
    Miként a divat, öltözködés terén, éppen úgy a megszentelt élet intézményeinek, azaz a szerzeteseknek és kedves nővéreknek viszonylatában is sokszínűség jellemzi megyeszékhelyű városunkat, Egert. A XIV. század végétől klarisszák illetve ferencesek, ciszterciták és szerviták valamint minoriták, orsolyiták és az angolkisasszonyok nővérei, a legutóbbi időktől pedig Don Bosco leányai működnek az érseki városban.

    „Saxa loquuniur”- mondták gyakran eleink, amikor egy – egy régi hely történetével ismerkedtek meg behatóbban. Beszélnek a kövek… Ma is faggathatjuk őket. A napjainkban a Szaicz Leó és Servita utcák kereszteződésében található Fájdalmas Anya templomról és a szervita rendházról kérdezzük őket.
     
    Közel 7OO évet utazhatunk vissza az időben. Kandra Kabos történettudóssal és gróf Eszterházy Pállal minden leírás egybehangzóan állítja, hogy az 1200-as évek derekán, e templom helyén állt egy kis kápolna, benne a „Bűnösök Menedéke” című kegykép. A Borsod megye északi részén található Boldvai Bencés apátság vezetőjének kifejezett utasítására, rabláncra verve hozták el ide, utolsó végakaratát teljesítve a feleséggyilkossággal vádolt és halálra ítélt Kéri Benedeket. Az elitélt váltig hangoztatta ártatlanságát, s ennek igazolására kérte a fogoly, hogy imádkozhasson Szűz Mária, Bűnösök Menedéke kegyképe előtt. Miként ott térdel a bűnös férfi,és a szeme kegyesen rajtafeledkezik a Szent Szűzorcáját ábrázoló képen, egyszerre csak könnyednek tűnő piheséggel olvadnak le a súlyos vasbilincsek kézfejeiről és lábszáráról. A Szent Szűz igazságot szolgáltatott. Jelezte, hogy a férfi ártatlan felesége meggyilkolásában. Ezek után még többen keresték fel a kegyképet, imádkoztak, hogy lelki béklyóiktól, szívbeli bilincseiktől esdjen ki szabadulást Szent Fiánál a Szűz Anya, Az 1231-es évet már úgy emlegetik, hogy ferences kolostor állt a kegyképet őrző kápolna mellett.
     
    A kolostor gvardiánja valószínűleg egy custodia, vagyis ferences rendi kerület vezetője volt.

    1306-ban Jakab gvardián és Mihály lectorok aláírták András egri püspöknek 1275-ben kelt oklevelét, melyben a püspök a káptalantól korábban elvett javakat visszaadta a szerzeteseknek. A hiteles pecséttel megerősített oklevél kiadásának ténye is igazolni látszik kolostor jelentős voltát.

    1307-ben Márton egri püspök egy telket adományozott a ferenceseknek, amelyet a barna barátok 1326-ban eladtak, hogy a rendházuk öreg falait a vételárként kapott 10 márkából ki tudják javítani.

    1361-ben az Észak Magyarországon található Nyomár földbirtokosa, Betlen Balázs 12 márkát hagyott végrendeletileg a kolostor javítására. Göböl István kállói pap is komolyabb összeggel támogatta a templomot. A közel fekvő maklári malomból is származott jövedelem. Mindez lehetővé tette a templom melletti klarissza kolostor megépítését, akik a kegykép őrei voltak. Hamarosan már Nagyboldogasszony templomaként emlegették a szent helyet, ahová a zarándokok sokasága érkezett és indult tovább. Érkezett az északi és északkeleti régióiból. Akik viszont Egerből indultak további uticéllal, szintén a kegykép előtt imádkoztak szerencsés megérkezést és hazatérést esdve. Akkor kezdték úgy emlegetni a szent helyet, mint „Szűz Mária egri küszöbe”. Aki ezt a küszöböt hittel és alázattal felkereste, bízván remélhette, hogy hamarosan ismét köszöntheti a „Bűnösök Menedékét”.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:  egriservitaplebania.hu

    Tovább

  • Közel 1000 év tudását őrzi a főegyházmegye könyvtára

    Közel 1000 év tudását őrzi a főegyházmegye könyvtára


    A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtárat Eszterházy Károly püspök alapította. Főbb különlegességei a ritka könyvek és levelek valamint a trienti zsinatot ábrázoló freskó.


    Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyvének borítása az egri Főegyházmegyei Könyvtárban 2018. május 29-én (MTI-fotó: Komka Péter)


    A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyve (MTI-fotó: Komka Péter)


    Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyve. A könyvet óriási betűkkel írták a püspök meggyengült látása miatt (MTI-fotó: Komka Péter)


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex (MTI-fotó: Komka Péter)


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete 2018. május 29-én. A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja. MTI Fotó: Komka Péter


    Az 1394-ből származó Miskolczi-féle misekönyv az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban 2018. május 29-én. A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja. MTI Fotó: Komka Péter


    Mikes Kelemen Törökországi levelek címen ismert leveleskönyvének részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex. A hártyalapokra készült imakönyv tíz nagy és hat kisebb miniatúrát tartalmaz (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex (MTI-fotó: Komka Péter)


    Pál apostol aranyozott arcképe az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    (MTI-fotó: Komka Péter)

    forrás. Hiradó, MTI

    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!

    Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.


    Egri Minaret - A dzsámit 1841 -ben bontották le ... (litográfia 19. század),, 
    forrás: Vizi Müller katalin

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. 

    A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Vizi Müller katalin

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • A felnémeti mészkőbánya története

    A felnémeti mészkőbánya története

    A mészkőelőfordulásról az első kellő részletességű földtani térképet 1912-ben Schréter Zoltán készítette. Utána ezt többször kiegészítette és 1943-ban írta meg „A Bükk hegység geológiája” című dolgozatát.

    1949 végéig az ’államosításig’  az egész Berva-völgy és a mészkőelőfordulás az egri érseki uradalom tulajdona volt. Az érsekség nagyrészt az 1930-as évektől kezdte művelni a Berva-völgyben a mészkövet mészégetés céljára.

    A fakitermelés céljára később kiépítették az erdei vasútat és azzal szállították a mészkövet is. 1944-45-ben az előforduláson semmiféle bányászat nem volt.  A bánya nagyobb mérvű fejlesztését csak 1950 után a Fémszerelvénygyár (Finomszerelvénygyár) építése lendítette fel. A bányának 1949-54 között több tulajdonosa volt. 1954. október 1-től Mátrai Ásványbánya Vállalat néven alapítanak egy jelentős céget.

    Ettől az időponttól kezdve vette kezdetét az előfordulás tervszerű és szakszerű művelése a megnövekedett igényeknek megfelelően, de még mindig kézitermelésű, nehéz fizikai munkát igénylő technológiával. 1956-ban felső utasításra beruházási program készült, új modern bányaüzem és modern zúzó-, osztályozómű létesítésére.

     Ezután először az őrlőmű építésére került sor, majd 1964-ben a Berva-bérci-bánya megnyitására a 380m-s tszfm-ú szinten. A bányát és az őrlőt kötélpályával kötötték össze, az őrlőt pedig bekapcsolták az Eger-Putnoki vasúthálózatba. 1960-ban az osztályozott bányatermékek jelentették a piacot. 1965-ben már inkább a talajjavító őrlemények.

    Az 1970-es évektől az őrlési technológia többszöri rekonstrukciójával egyre bővült a különböző finomságú mészkőőrlemények választéka. Az 1980-as évek közepére az őrlőüzem áttért – elég jelentős mennyiségben – mikroőrlemények gyártására is. A megfelelő minőségű mészkő biztosítására 1950-es évek végétől az 1980-as évek végéig többször történt mélyfúrásos földtani kutatás és térképezés.

    Felnémet Berva völgy, kőbánya (Nagy Károly)
    (fotó Farkasné Nagy Mária)

    A bányában a nehéz fizikai munkát felváltották a gépesítések, melyek a jövesztés, rakodás és szállítás terén egyaránt fokozatos fejlődést mutattak. 

    Az üzem az ország egyik legnagyobb termelője volt az 1980-as évek végéig, a talajjavító mészkőliszt, a takarmányozási- és aszfaltozási mészkőliszt, valamint a mikroőrlemények vonatkozásában is. 1989 végére a talajjavító mészkőliszt értékesítése gyakorlatilag megszűnt.

    1992-ben a privatizáció folytán a mészkőelőfordulást és az őrlőt az OMYA Konszern vásárolta meg és ennek kapcsán alakult meg az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., amely a mai napig is működik.

    A mészkőbánya földrajzi helyzete 

    A terület földrajzilag a Bükk hegység DNy-i nyúlványán a felnémeti Berva-völgy és a felsőtárkányi Mész-völgy között található.

    A mészkőterületet Ny-on a Berva patak völgye, D-en a Berva-oldal, K-en  a Mész-völgy határolja. Észak felé fokozatosan emelkedő, de nem meredek morfológiával kapcsolódik a Bükk-fennsík DNy-i részéhez. A meredek lefutású oldalakon több vízmosás (lápa) tagolja a térszínt.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: felnemet.hu

    Tovább

  • Városunk legmagasabb épületeiről

    Városunk legmagasabb épületeiről

    Az embereket mindig is érdekelték a legek – szeretjük ismerni a határainkat, még akkor is, ha ezek erősen csak helyi viszonylatokban léteznek.


    Ilyen sajátos helyzetünk van Magyarországon a magasságok terén is például, míg sem épített-, sem pedig természeti környezetünkkel nem tudunk beszállni akár csak Európa versenyébe sem, mégis van egy büszke listánk a hazai legekről, külön kitérve benne a legmagasabb épületeinkre, -hidunkra, -kéményünkre és -adótornyunkra is.

    Annak kell örülni elvégre, amink van, na de nézzük is meg akkor, hogy Egerben hogyan állunk ilyen téren. Tudjuk, hogy mi és mennyire karcolja a fellegeket, amolyan egri viszonylatban? A bekezdés alatt igyekszünk választ adni az élet eme nagy kérdésére.

    Összefirkáltuk Magyar Dávid fényképét, így máris láthatjuk rajta, hogy megyeszékhelyünk legmagasabbjai kivétel nélkül a belvárosban találhatók, az első helyezett Minorita templom pedig azon belül is a főtér közvetlen szomszédságában.

    A lakótelepeink kimaradtak a versenyből, egy átlagos tízemeletes ház magassága ugyanis 32 méter környékén alakul, húszemeletes toronyház pedig nincs Egerben. Ez utóbbi ténynek a magyarázata ugyanarra vezethető vissza, amiért víztornyunk sincs, mégpedig, hogy a beépített dombjaink kiváltják ezt a szerepet.

    A hazai magasházakra elsősorban a tetejükön elhelyezhető víztorony miatt volt szükség annak idején, Egerben ez a funkció értelmét vesztette volna. Az egri húszemeletes nemlétéhez kötődik egy mende-monda is, mely szerint tervek voltak ugyan az építésére, a mocsaras talaj miatt viszont nem lett volna költséghatékony a kivitelezés. Ez a szóbeszéd ahhoz a többszáz éves városi legendához nyúl vissza, ami szerint Eger harmadik legmagasabb épülete, a Líceum is cölöpökre épült 1761-ben, és azokon is áll egészen a jelen pillanatig. Hogy ebből mennyi az igaz, nem tudjuk, tény mindenesetre, hogy a területen korábban valóban vízelvezető volt, így ha az egész épületet nem is, -annak néhány részét valóban alátámaszthatták cölöpökkel. A Líceumnak egyébként a tornya nyúlik 53 méterre, a négyzetalakban körbefutó szárnyak “mindössze” 21 méter magasak.

    A megyeszékhely második legmagasabb épületének számító Bazilika kupolája 40-, tornyai pedig 55 méteresek. Becsapós viszont, mert bár közvetlenül a Líceum mellett áll, kisebb dombnyi szintkülönbség található köztük. A minaret inkább csak érdekes, mint magas, a feltüntetett 40 métert a tornyához kell gondolni, a látogatható terasza 8 méterrel alacsonyabbról, egészen pontosan 32 méterről gyönyörködteti a bátor turistákat.

    Viszonyításképp Magyarország öt legmagasabb épületének az Esztergomi Bazilika (100 m), az Országház  (96 m), a Szent István-bazilika (96 m), a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje (88 m és 23 emelet), valamint a pécsi magasház (84 m és 25 emelet) számítanak. Érdekesség, hogy mivel ez utóbbi 1989 óta üresen áll, az ország legmagasabb lakóépülete, 81 méteres magasságával és 24 emeletével, a szolnoki toronyház.

    A világ legmagasabb épülete jelenleg a Dubajban álló Burdzs Kalifa, 828 méterre felnyúló 160 emeletével talán érezzük, hogy a felhőkarcoló jó időre feladta a leckét a nyomdokaiba lépni szándékozó építészeknek. Európa legmagasabbjának egy 302 méter magas- és 76 emeletes moszkvai épületet számít.

    [separator]

    Sári Lajos kiegészítése

    Az egri “legek” kérdése már igen régen – valamikor a ’60-as években (és’84-ig egriként) – felkeltette figyelmemet, ezért olvastam örömmel a fenti témakört felvállaló, érdekes írásukat ! …amihez az alábbiakban fűznék néhány – talán közzétételre érdemes – “megjegyzést” !

    Nos, kezdeném a “második legmagasabbal”…
    - A Bazilika – mint építmény – szerkezetmagassága tekintetében, a kripta padlósíkjától a toronycsúcsig értve 60 m fölötti értéket “regisztrálhatunk”. Az Esztergomi Bazilika kupolamagassága is Altemplomának padlósíkjához viszonyítva 100 m, az épület melletti térszinttől értve (csak) 75(?) m !

    A cikkben nem tárgyalt,többi egri templomot illetően…
    - A 40 métert meghaladó, vagy akörüli toronymagasságúak is említést érdemelnek…, így a Ferenc rendiek (Barátok) temploma, a Ciszterciták (Ciszterek) temploma… és – mivel a “civil” épületek is csak ekörüli csúcsokat “döngetnek” – a 30 m körüli magasságúakat sem hagynám szó nélkül…, mint a Görögkeleti(Rác), a Lajosvárosi és a Felnémeti templomok ! (Csak említendően: a Servita és Református templom és a Szent Anna kápolna már ez alatti magasságúak)
    A cikkbeliekkel együtt, hirtelenjében 8-10 városképi jelentőségű, magasan környezetük tetősíkja fölé “nyújtózó” templom…

    A harmadik “egri legmagasabbról”…
    - A Líceum Csillagásztornyának magasságát néhány írásban
    56, 59 és 60 m-nek jegyzik…, lehet, hogy az alapsíkhoz viszonyítva(?).(Prof. Dr. Barta egyetemi előadás anyaga, Zétényi Endre csillagvizsgálóról szóló írása, stb).
    Viszont ami tény: több mint egy évszázadon keresztül az ország legmagasabb és – közel másfél századig – 11 szintjével – az ország legtöbb szinttel bíró világi épülete volt !

    Az egri magasház(ak)ról…,mert tervszinten léteztek !
    Nos…, amelyik “tagbaszakadt, azaz – “tetőtől-talpig” 13(12?) szinttel azért – megépült…
    - A Deák Ferenc u. – Grónay u. saroképület tervszinten magasháznak “indult”, de az épület alatti bizonytalan pincehelyzet miatt le kellett mondani a további 4 szintről. Bár így is “derék” épület a maga 35 m körüli magasságával…
    S’ amelyek teljesen elmaradtak…, a Kertész úti húszemeletesek…
    - A ’60-as évek végén,’70-es évek legelején magam is láttam a Kertész út Hadnagy utcától délre eső részének beépítési tervét és a városrész makettjét a Városi Tanácson. Az út két oldalán 4-4 ún. parabolaházat építését tervezték. Sávszerű, az út felé eső végi 21 szintről – parabolaívet követő tetővonallal – 4-5 szintre csökkenő szintszámú, “zöld” tetőteraszos, látványos megjelenésű épületek lettek volna és “igazi” magasházak a 60 m fölötti magasságukkal!
    Hogy igazából miért nem épültek ? Lehet, hogy még van aki tudja az okát…

    Azért Eger “toronyhiányra” így sem panaszkodhat…

    ergrinapok.hu / Minden, ami Eger

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!