város Archívum

  • A Kálvin Ház története

    A Kálvin Ház története

    Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.

    Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.

    Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).

    1964. Eger, Kálvin-ház (egykori Horner-ház) a Generális hídnál, fotó: /i.pinimg.com

    A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.

    Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.

    A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona

    Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona

    A Heves megye székhelyén található Buttler-ház és Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye összekapcsolódik, hiszen a műemlék a főszereplő, gróf Buttler János nevét viseli.

    Az egri barokk stílusú épület a XVIII. században épült, elnevezése pedig a ház tulajdonosához, Buttler János városparancsnokhoz kötődik, aki Mikszáth Kálmán művének, a Különös házasságnak a főszereplője, és e regény által vált ismertté. Az épület sokáig rossz állapotban volt: romokban, széttört ablakokkal, titokzatosan állt, elgondolkodtatva az egrieket és a turistákat, vajon mi történhetett a falakon belül. Jogos kérdéseket vetett fel a lakosságban: miért nem újítják fel, hiszen sok lehetőség rejlene benne, miért hagyják, hogy rontsa a város összképét.

    A közvetlenül az Eger-patak mentén húzódó épületet – sok-sok évnyi elhanyagolás és megvalósulatlan terv után – ma már felújítva, szép köntösbe bújtatva láthatja a hevesi megyeszékhelyre látogató.
    fotó: commons.wikimedia.org

    A ház története éppúgy kalandos, mint Mikszáth regénye. Buttler János 1773-ban született egy 14 gyermekes család tizenharmadik gyermekeként. 19 évesen feleségül vette gróf Dőry Katalint. Később a kassai szentszék ágytól és asztaltól elválasztotta őket, azonban a válást nem mondták ki egyértelműen. Buttler János, hogy szabaduljon a tartásdíjtól és feleségétől, ezt kérelmezte ugyan, de a próbálkozása sikertelen maradt. Buttler János 1845-ben halt meg.

    A Buttler család 1711 és 1796 között volt tulajdonosa a háznak, amely a Keglevich grófok és Barkóczy püspök birtokában is volt, és amely a későbbiekben – 1835-től – a város kezébe került. Ettől az évtől 1887-ig katonai laktanyaként, majd siketnéma intézetként, aztán internátusként működött. 1949-től 1957-ig az egri Dobó István Múzeum tulajdonában volt. Az 1970-es években átalakították, és egészen az 1980-as évek végéig turistaszállóként funkcionált. Ezt követően több mint húsz évig állt használatlanul, romokban. Azóta, 2010-ben felújították, jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete található az épületben.

    eger.utisugo.hu

    Tovább

  • Városunk legnagyobb parkja

    Városunk legnagyobb parkja


    Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, a helyiek a „Város tüdejeként” is szokták hívni. Helyén korábban egy természetes erdő volt található, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt.

    A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni.

    A francia kertépítészet jegyeit magán viselő park közepén díszes szökőkút látható, évszaknak megfelelően mindig változó virágköltemények gyűrűjében.


    A park északnyugati sarkában egy kis tavat találunk, rajta egy kőhíddal. A tisztás a helyiek kedvence, hozzunk magunkkal egy plédet és üljünk ki a partjára! A tó mögötti Múzsák ligetében két nagy írónk, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra látható.

    Jó tudni:

    Piknikezzünk a tó partján, vagy egy nekünk tetsző tisztáson!

    Kerékpártároló: A park több bejárata mellett és a játszótérnél is találunk kerékpártárolókat.

    Mosdó: Ha szükség van rá, a Termálfürdő bejáratához vezető sétány mellett találunk mosdót.

    Játszótér: A park déli végét egy nagy játszótér foglalja el.

    Tovább

  • Nők nyomán, Egertől Matyóföldig

    Nők nyomán, Egertől Matyóföldig


    Az Egri várat és az UNESCO listájára felkerült matyó mintákat sokan ismerjük, de észrevettük már a történetek mögött álló nőket is?

    A várvédők diadalmas győzelméhez a hős egri nők bátorságára is szükség volt, a csodás „matyó rózsák" pedig soha nem születnének meg a hozzáértő asszonyi kezek nélkül. És ez csak a kezdet! Mennyi minden szól még a hölgyekről ezen a vidéken... Civilek, mesék, legendák, szentek, nincs olyan történet Egerben és a város környékén, aminek ne lenne köze valamilyen módon a szebbik nemhez!

    Keressük a nők történeteit Egerben, a hősök városában!

    Az Egri várnak már a történelmében is fontos szerepet játszottak a nők, hiszen ki ne emlékezne a hős asszonyokra, akik halált megvető bátorsággal harcoltak a dicsőséges 1552-es csatában?! Az Érseki Palota a város egyik gyöngyszeme, ez az egyetlen olyan főpapi palota Kelet-Közép-Európában, melynek egyik szárnya a turistákat szolgálja, a másik viszont még máig az eredeti funkcióját tölti be. Már az épület előtti díszkertben is a rózsacsodáról ismerhető Árpád-házi Szent Erzsébetet szobra fogad, de a Palota egyik nagy kincse is nőhöz köthető: itt található Mária Terézia koronázási palástja! Nézzünk a fejünk fölé, ha a Főegyházmegyei Könyvtárban járunk, hiszen a mennyezeter egy gyönyörű, a Tridenti zsinatot ábrázoló freskó díszíti, Szűz Mária alakjának megjelenítésével. Nem minden nő volt viszont szent régen sem. Egy városi legenda szerint régen a Líceum tetején található Camera obscura segítségével követték nyomon csalfa, vagy csalfának vélt feleségeiket a féltékeny egri férfiak. Ez a szerkezet egy tükörrendszert jelent, melynek segítségével élőben, felülnézetből vizsgálhatjuk meg a várost - mind a mai napig. Próbáljuk ki! Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, pihenjünk meg benne, közben pedig keressük fel az itt található Múzsák ligetét, ahol minden facsemetét más és más híres ember ültetett el.

    Ismerkedjünk a török kultúrával! Az Érsekkert szomszédságában találjuk a Török fürdőt, melynek igazán kár lenne kihagyni a kényeztető szolgáltatásait. „Szulejman" tiszta és erőteljes masszázsára vágyunk jobban, vagy a „Gül Baba Rózsakertje" hamam masszázs a szimpatikusabb? Keressük fel a „Szultán Anyja", vagyis a Valide Sultana nevű fürdő romjait! Ezek a létesítmények régen közösségi térként is funkcionáltak, a fiús anyukák például itt vették alaposan szemügyre a fiuknak szánt lányokat. Az érdeklődés persze nem a meztelen test látványának szólt, az „ellenőrzésnek" ennél sokkal gyakorlatiasabb célja volt - az a lány volt megfelelő, akinek a teste egészségesnek, és egy gyermek kihordására alkalmasnak tűnt. Ha vonz a szép női testek látványa, vegyünk részt a Pasa sátor egyik hastáncbemutatóján! A korhű török sátor kávézóként funkcionál, így előadás nélkül is különleges élményben lehet részünk, ha meglátogatjuk.

    A hasunkra is gondoljunk! Kalandozzunk az édesszájúak mennyországába, a Marcipániába, ahol a kiállított tárgyak mindegyike ellenállhatatlan cukormasszából készült ugyanis. Többek közt az alkotó, az Oscar-díjas Kopcsik Lajos feleségének festménye is! Látogassunk el a Szépasszonyvölgybe és két pohár finom bor között merengjünk el a városrész nevének eredetén. Egyes feltételezések szerint a "szép asszony" az ősvallás egyik istenasszonyára, a szerelem istennőjére utal, míg mások ennél egyszerűbb indokban hisznek: a mendemonda szerint a „szépasszony" egy nagyon szép, és sok borfogyasztó férfi örömére igencsak kikapós úriasszonyt takart, aki a Völgyben élt régen. Már csak nekünk kell eldönteniünk, hogy melyik verzió a szimpatikusabb. Ha megéheztünk, vessük bele magunkat Eger izgalmas gasztronómiai világába és válasszunk a helyi specialitások közül! Kóstoljuk meg az egries húslevest, az egri gömb palacsintát és a „béka desszertet", vagy válasszunk valami különleges, török fogást! Ebéd közben jusson eszünkbe, hogy jó pár évvel ezelőtt még az égből érkezett a leves Egerben! A legenda szerint a hős várvédő nők szurokkal, és forró levessel öntötték nyakon a török katonákat. A mai egri nők szerencsére már csak tányérból kínálják a leveseiket.

    Ismerjük meg Noszvajt, a mátkák mesefaluját!

    A különleges hangulatú, Eger melletti falu minden évszakra tartogat egy meseutat a számunkra, válasszunk közülük, majd térjünk vissza később is egy másik meseút kipróbálására! Tavasszal a Lányok, fruskák történeteit ismerhetjük meg, nyáron a mátkák meseútját járhatjuk be, ősszel anyákkal és banyákkal találkozhatunk, télen pedig pajzánkodhatunk. Melyik a legszimpatikusabb választás?

    Bízzuk titkunkat Róza nénire Egerszalókon!

    Egerszalókon úgy tartja a mondás: „Mária kötényében vagyunk". Mély katolikus gyökerekkel rendelkező kis falu Eger mellett. Természeti adottságai pazar környezetet varázsolnak a település köré. Európa egyetlen Sódombja is a településen található, a termálvíz forrás környékén lerakódó ásványi sók építették ezt a csodát. Időutazáson vehet részt az, aki az Egerszalóki Barlanglakásokat felkeresi. Ez a hely Róza néni otthona is egyben. Az 1700-as évek vége óta lakott barlanglakások, hűen tükrözik a régmúltat. Berendezésüket a falubeliek adták hagyatékból, padlásokból, pincékből. Az egyik lakás lócáján ül, derűvel az arcán Róza néni. Ne zavarjon senkit, hogy Róza anyánk textilből készült és életnagyságú. A fontos, hogy a fülébe suttogott titkok, örökre elhallgatva maradnak, a titkos vágyak pedig megvalósulnak. A vallomások után a 3D Barlangmoziban „utazhat" a kedves látogató. Érdekes és izgalmas találkozás ez. Megtudhatjuk, hogy mi köze a dinoszauruszoknak Róza néni lakhelyéhez.

    Vendégeskedjünk matyó asszonyoknál Mezőkövesden!

    Mezőkövesden járva kihagyhatatlan a "matyó rózsák" megismerése, látogassunk ehhez a Népi Művészetek Házába! Kövessük nyomon az itt szorgoskodó, matyó hímzést végző hölgyek munkáját, akik a „matyó rózsák" számtalan variációjába is készséggel beavatnak bennünket! Ha kedvet kapunk hozzá, akár a ruhatárunkat is bővíthetjük pár percre, hiszen eredeti, Matyó népviseletbe is beöltözhetünk a Házban. Ha már megismertük a népi motívumot, kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt! A térkép alapján végigjárhatjuk a Hadas városrészt és megtalálhatjuk a matyósághoz kapcsolódó meséket, legendákat. Így nemcsak bepillantást kapunk a matyók világába, hanem a rejtvény sorait helyesen kitöltve megtudhatjuk, melyik az a jellegzetes női viselet, amelyet csak a matyók viseltek.

    Részletek:

    Eger

    Egri vár (Eger, Vár 1. | +36 36 312 744 | www.egrivar.hu)
    A Dobó István Vármúzeum kapuja április 1. - október 31. között 8:00 - 22:00-ig tart nyitva. A felnőtt jegy 1600 Ft-ba, a kedvezményes jegy (6-26 és 62-70 év közöttieknek) pedig 800 Ft-ba kerül. A múzeumot egy az Egri csillagok című túrával is megtekinthetjük, ez a főpénztárnál rendelhető meg.

    Egri csillagok túra: Korhű ruhába öltözött hagyományőrzők mutatják be a végvári vitézek életét és az egri hősök mindennapjait. A török kori hagyományőrző vitézek közreműködésével a látogatók a várfalak közt sétálva fedezhetik fel a híres 1552-es ostrom és Az egri csillagok helyszíneit, megismerkedhetnek a végvári vitézek életével és a vár ezer éves történelmével. A túra során hallhatnak a híres egri nőkről és az ostromban véghezvitt hőstetteikről.

    Egri Érseki Palota Látogatóközpont (Eger, Széchenyi István utca 3. | +36 36 517 356  | www.egriersekipalota.hu)
    A Palota április 1-től szeptember 31-ig keddtől vasárnapig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva, október 1-től március 31-ig pedig keddtől szombatig 10.00-tól 16.00-ig látogatható. Kérjük a kasszánál a tematikus, női szentekről szóló vezetést!

    Női szentek az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont liturgikus műtárgyaiban: Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont egy olyan"túrára" hívja a kedves vendégeket, amelyben megcsodálhatják, megkereshetik és megismerhetik a kevésbé ismert női szenteket a Palota és a Bazilika kápolnájából származó liturgikus műtárgyak, műkincsek, ereklyetartók segítségével. A tárgyak nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem körülveszik őket az izgalmas történetek, legendák, amelyek mindannyiunk részére igazán példamutató és tiszteletreméltóak lehetnek.

    Érseki könyvtár (Eger, Eszterházy tér 1. | +36 36 325 211 | www.efkt.hu)
    A muzeális könyvtár szezonálisan látogatható, március 1-14-ig és október 10-29-ig csak hétvégéken 9.30-13.30-ig, március 15-április 30-ig és október 1-8-ig hétfő kivételével minden nap 9.30-13.30-ig. Főszezonban, május 1. –szeptember 30. között hétfő kivételével naponta 9.30-15.30-ig tart nyitva. Belépőjegy: teljes ár: 1000 Ft; kedvezményes: 500Ft; 75 éves kor felett ingyenes. Választhatunk két tematikus vezetésből is.

    Magyar királynők, királynék és szentek tisztelete: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár gazdag gyűjteményére alapozott program, mely a könyvtár muzeális, barokk termében tett sétát követően könyvritkaságok, ősnyomtatványok, kéziratok alapján nyújt betekintést magyar királynők, királynék és szentek életébe.

    Mária tisztelet Magyarországon és Európában a Főegyházmegyei Könyvtár dokumentumainak tükrében: Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony, mindegyik szavunkkal Jézus anyját, Szűz Máriát tiszteljük. A katolikus egyházon belül ez a tisztelet az ősegyházig nyúlik vissza, hazánkban, pedig Szent István királyunkig, aki Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Ezt a tiszteletet, a Mária-kultuszt mutatjuk be látogatóinknak a barokk terem mennyezetfreskója, valamint könyvtárunk féltett kincseinek segítségével.

    Camera Obscura (Eger, Eszterházy tér 1. | +36 36 520 400 (2279-es mellék) | www.varazstorony.hu)
    A Camera Obscura a Varázstoronyban található, mely november 1-től december 14-ig péntek, szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig tart nyitva, december 15-től 31-ig viszont zárva tart. Január 1-től 31-ig szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig tart nyitva, majd február 1-től március 14-ig ismét péntek, szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig látogatható. A belépőjegy díja felnőtteknek 1 300 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 1 000 forint / fő.

    Érsekkert
    Az Érsekkert ingyenesen látogatható és éjjel-nappal nyitva tart. Nyaranta a park szolgál helyszínéül a Pinceszínház szabadtéri színházi előadásainak, melynek előadásairól az alábbi oldalon kaphatóak bővebb információk: www.pinceszinhazeger.hu

    Török Fürdő (Eger, Fürdő utca 3-4. | +36 36 510 552 | www.torokfurdo.egertermal.hu)
    Nyitva tartás: Hétfő-kedd: 16:30 - 21:00; Szerda-csütörtök: 15:00 - 21:00; Péntek: 13:00 - 21:00; Szombaton, Vasárnap és Ünnepnapokon: 9:00 - 21:00.

    Valide Sultana fürdőrom (Eger, Tinódi Sebestyén tér 3.)
    A Valide Sultana április 1. és október 31. között hétfőnként zárva tart, keddtől vasárnapig pedig 10:30 - 15:30 között látogatható. Belépődíj nincs.

    Pasa sátor (Eger, Dobó István utca 40. | +36 36 363 806 | www.egripasasatra.com)
    A Pasa sátor kávézóként üzemel és nyáron vasárnaptól péntekig 10.00-22.00 –ig, szombaton pedig 10.00-00.00 –ig tart nyitva. A hastánc-bemutató külön megrendelhető program.

    Kopcsik Marcipánia (Eger, Harangöntő utca 4. | +36 36 412 626 | www.kopcsikmarcipania.hu)
    A Marcipánia minden nap áprilistól-októberig 10.00-tól 18.00-ig, novembertől márciusig pedig 9.00-tól 17.00-ig látogatható. A belépőjegy felnőtteknek 800 forintba, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 400 forintba kerül. A jeggyel az épületben található Harangöntő emlékszoba is megtekinthető.

    Szépasszonyvölgy
    A Szépasszonyvölgy Eger városrésze, díjmentesen, szabadon látogatható. A Völgybe érkezhetünk városnéző kisvonattal is, melyek a belvárosból, az Egészségház utcáról indulnak 10.00 és 17.00 óra között, minden egész órában.

    Noszvaj

    Meseutak a négy évszakra (www.noszvajpakk.hu | www.meseut.hu)
    Árak: Csoportár (15 főig) 7000Ft; minden megkezdett további 5 főnél plusz 2300Ft.

    Az ár tartalmazza: mesemappákat térképpel (3 db-ot 15 főig. Minden megkezdett 5 főnél + 1 mesemappát), meseházak kulcsát /átvételekor 2000Ft kauciót kérünk, amelyet a kulcs visszaadásakor visszakapnak/.

    Ajánlott létszám: minimum 15 fő.

    Tavasz: Lányok, fruskák Meseútja

    Lányokról, fruskákról szóló mesék Meseútja kisebb- nagyobb csoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Csoportoknak megrendelésre igény szerint egyeztetve egész évben.

    Kinek ajánlott: lányoknak 8 éves kor felett, női társaságoknak, családok nőtagjainak, csajos programra, csajos hétvégére, szülinapra, meglepi programnak, nőnapra.

    Nyár: Mátkák Meseútja

    A mesés mátkákról szóló mesék kisebb- nagyobbcsoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Csoportoknak megrendelésre igény szerint egyeztetve egész évben.

    Kinek ajánlott: menyasszonyok, feleségek 16+, női társaságok részére, leánybúcsúkra, évfordulókra pároknak.

    Ősz: Anyák, banyák Meseútja

    Az anyaság útvesztőiről szóló mesék Meseútja kisebb- nagyobb csoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás.

    Kinek ajánlott: édesanyák / nagymamák és leányok részére, unokáknak 16 éves kor felett; szülinapokra, neves családi eseményekre, anyák napjára, különböző életkorú női társaságoknak.

    Tél: Pajzán Meseút, csak felnőtteknek!

    Avagy palóc tanítások nőknek férfiakról és férfiaknak nőkről. A Pajzán mesék kisebb- nagyobb csoportoknak is -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás.

    Kinek ajánlott: Felnőtt csoportoknak vidám kikapcsolódáshoz 16-99 évig.

    Egerszalók

    A Sódomb egész évben, díjmentesen látogatható. A Barlanglakások egész évben, december 24. és január 1. kivételével 9:00 – 16:00, július 1 - augusztus 31. 9:00 – 20:00 látogathatóak. Felnőtt jegy 600,-, gyerek és nyugdíjas jegy 400,- Barlangmozi 400,-/fő. (www.gyogyvizekvolgye.hu)

    Mezőkövesd

    Hímző műhely (Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5-7. | +36 49 / 411-686)
    A hímzőműhely munkáját hétköznaponként reggel 9 óra és délután 15 óra között lehet megtekinteni, a beöltözésre is ekkor nyílik lehetőség.

    Kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt!
    A felfedezőjáték térképe a Matyó Múzeumban (Mezőkövesd, Szent László tér 8. | 49/311-824), vagy a Kedves Pöttyös Kávézóban (Mezőkövesd, Eötvös utca 2.) kérhető. A játék áprilistól-októberig játszható.

     eger.hu nyomán

    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Sári Lajos

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Gyár a Berva-völgyben

    Gyár a Berva-völgyben


    A második világháborút követően először a harci események során megsérült, lerombolt, gyártó berendezéseitől, alapanyagaitól megfosztott üzemek újjáépítése és a termelésbe való állítása volt napirenden, s csak ezután kezdődhetett az új létesítmények tervezése, felépítése, munkájának beindítása..

    Az első, már a szocialista iparpolitikai célkitűzések jegyében született gyárak közé tartozot az Eger melletti Berva-völgyi beruházás, mely hivatalosan, az építkezés időszakában 1949 és 51 között még az Irodagépgyár nevet viselte. A helyszín kijelölésében a vidéki ipartelepítés is jelentős szerepet játszott - ez volt a hevesi megyeszékhely első jelentős gépipari üzeme.

    A termelési profil meghatározásával az ország ipari struktúrájának hiányosságait igyekeztek pótolni, az akkor szűk keresztmetszetet jelentő forgácsolt és hidegalakítással ellátott alkatrészekből szerelt gyártmányok készítését jelölték ki az üzem feladataként.

    A következő két évben, 1951 és 53 között a 7035. számú Vállalat néven működött, nem kis gondokkal küzdve. A tervelőírások modern technika sgítségével nagy sorozatban gyártott termékek sorát követelték meg, míg a feladatokat a korábban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, frissen verbuvált munkásokkal kellett megoldani... A szakmunkások, a vezetők napjaink szóhasználatával "ejtőernyősök" voltak, akik az ország különböző részeiből érkeztek.

    A gyár tevékenységének alakulását jól tükrözi a gyakori névváltozás fennállása első fél évtizedében. A Fémszerelvénygyár elnevezés éppúgy a kezdeti időszak ipari felhasználású termékeire utalt, mint az 1953 és 55 között viselt Vegyipari Szerelő Vállalat felirat a bejárat felett.

    Az állami megrendelések hirtelen lecsökkenésével szükségessé vált a több mint másfél ezer főt foglalkoztató üzem dolgozóinak munkával való ellátása: ezért a fő profil mellett már ebben az időszakban különféle termékek - köztük fogyastási cikkek is - készültek a nép száján csak Berva Műveknek nevezett üzemben. Ezek közül országos ismertségre tettek szert a kerékpáralkatrészek és az orvosi gyakorlatban használatos fecskendők.

    A gyár 1955-ben vette fel a Finomszerelvénygyár nevet, melyet több, mint három és fél évtizeden át viselt. Ebben az évben már 1824 dolgozót foglalkoztató középüzem működött a Berva-völgyben. 1957-ben újabb válságot élt át a gyár: ismét megrendeléshiánnyal küzdött, s lázas sietséggel keresték azt a terméket, mely képes volt leköti a termelő kapacitásokat: ezt a kismotorgyártásban találták meg.

    A magyarországi motorizáció akkori szakaszában a magánhasználatú személyautó szinte teljesen elképzelhetetlen volt.

    A néhány művészt és élsportolót leszámítva csupán a párt- és az állami apparátus felső vezetőinek "járt" ez a státuszszimbólumot is megtestesítő kényelmi eszköz. A dolgozó tömegek számára - a tömegközlekedésen kivül - a kerékpár és a motorkerékpár jelentette a reálsian megszerezhető járműkategóriát...

    Az 1957-58-as időszakban alig másfél év alatt készült el az elsősorban fiatalabb korosztályok szívét megdobogtató - Berva-moped gyártmány- és gyártástervezés. A 48 cm3 hengerűrtartalmú, egyszemélyes járművet ( mely motorral és pedállal egyaránt működtethető ) még 40 évvel később is nosztalgiával idézik, akik akkor voltak fiatalok. Megjelenése nemcsak azért volt esemény, mert általa új színfolttal gazdagodtak az utak: tulajdonosaik egy kicsit világpolgároknak érezhették magukat, hiszen az akkoriban már bejövő nyugati filmeken száguldoztak hasonló szerkentyűkön a fiatalok...

    A járműprofil fejlődésének következő állomása a kétszemélyes Panni-robogó licenszének megszervezése és gyártása volt: ez már kétszemélyes kismotor volt, majdnem olyan, amilyennel Audrey Hepburn és Gregory Peck rótták a "Római vakáció"-ban Róma utcáit...

    1959-ben készültek el a Finomszerelvénygyárban  az első 125 és 250 cm3-es motorkerékpár-porlasztók, s kezdtek el villamossági cikkeket (például irányjelző impulzust adó "villogó"-t gyáratani). 1957-62 közti időszak komoly erőpróbát jelentett a fiatal üzemnek.

    A termékszerkezet átalakulása megkövetelte a gyártmányfejlesztés kialakítását illetve egy technilógiai részleg létrehozását.

    Ez egy olyan ágazatban - a járműgyártás területén, - mely országszerte szakemberhiánnyal küzdött, komoly teljesítmény volt, mely bizony olykor kompromisszumok megkötését is szükségessé tette...

    Ugyancsak meg kellett szervezni az új feladatok végrehajtására alkalmas szakembergárdát ( hegesztők, festők, járműszaralők ) is. A hatvanas évek elején kezdett el külpiacikra is termelni a Fimonszerelvénygyár.

    fotó: bestblatt.eu

    Forrás: bestblatt.eu

    Tovább

  • Eger, a Te történeted

    Eger, a Te történeted


    Eger mindenkié, az Öné is, ha vonzódik ehhez a „mesevároshoz". Mindenkié, aki szeretettel érkezik a hazafiság, a hősi helytállás otthonába. Eger mindenkié, aki szívébe zárta történelmünk alakjait, akiket Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye emelt a magasba.

    Eger mindenkié, aki kedveli a legendát, s közben felüdülést, nyugalmat keres szabadsága idejére. A mi városunk mindenkié, aki hajlandó meglátni, megízlelni a szépséget, s Eger mindenkit hazavár, aki szívesen barangol a művészetek, a különböző korok és borok világában.

    Az Egert mélyen a szívébe záró író, Márai Sándor azt írta: „Ezt a várost nem hatalom és tömeg, hanem ízlés és lélek alkotta."

    Eger inspiráló reklámfilmje, 2018

    Mi, helyi polgárok büszkék vagyunk arra, hogy Eger egy értékekre épített, ám folyamatosan megújuló város. Az elmúlt időszakban újjászületett hazánk első egyetemi háza, a Varázstoronynak, csillagvizsgálónak és világraszóló könyvritkaságoknak is otthont adó egri Líceum. Megújult az egri Érseki Palota turisztikai látogatóközpontja.

    Egész évben magas színvonalú szolgáltatásokkal és új lehetőségekkel várja vendégeit az egri Termálfürdő, melyet összekötöttek az unikális hangulatú Török Fürdővel is.

    Turisztikai centrumot és szabadtéri színpadot hoztunk létre a Szépasszonyvölgyben, ahol koncertek, kiállítások és irodalmi programok, borral és borkultúrával kapcsolatos rendezvények, valamint egy szabadidős park is remek kikapcsolódást kínál a családoknak.

    Forrás: visiteger.hu / eger.hu

    Tovább

  • Hősök nyomában… Egri városnézés

    Hősök nyomában… Egri városnézés


    Eger városának megismerését természetesen mi is a várral kezdjük, de egy kicsit nézzünk körbe a történelmi belvárosban is..

    Hiszen a vár megtekintése mellett még számos páratlan építészeti és egyéb emléket találhatunk és ha elfáradtunk, igyunk meg egy pohár jófajta egri bort egy árnyas kerthelységben

    Észak Magyarország talán legismertebb városa kiemelkedő szerepet tölt be történelmünkben, mint az önfeláldozás, a hazaszeretet és a hősiesség jelképe.

    Az 1552.-es világraszóló diadal emlékei, a vár és a vármúzeum mellett azonban több kiemelkedő turisztikai látnivalót is kínál a város. A vár meglátogatása előtt érdemes sétát tennünk a történelmi városmagban, természetesen egésznapos elfoglaltságra készülhetünk fel.

    Fotó: sulitura.hu/eger/egri-bazilika

    Első uticélunk a világszerte ismert Egri Bazilika. Építését 1831-ben kezdték meg, és mindössze öt év alatt (szinte hihetetlen teljesítmény volt ez akkoriban is) fel is épült. A monumentális épület bejáratát csaknem 20 méter magas Korinthoszi oszlopok őrzik, az oszlopfők által tartott timpanonon felirat: VENITE ADOREMUS DOMINUM azaz Gyertek, Imádjuk az Urat.

    A templom belső kialakítása, az oltárok és freskók elkészülése még több évtizedet vett igénybe. De megérte nem elkapkodni a dolgot, hiszen a Székesegyház belseje tényleg ámulatba ejtő.

    A Bazilika megtekintése után érdemes meglátogatnunk a szintén jól ismert Minaretet.

    Külön érdekessége, hogy ennyire északon máshol nem lehet találni hozzá hasonlót. A városban a csaknem 100 éves megszállás alatt számos minaret épült, az utókorra, sajnos csak egy maradt meg.

    A több mint 30 méter magas épületből csodálatos kilátás nyílik a városra. Érdemes lekűzdeni érte a csaknem 100 lépcsőfokot.

    Különleges uticélként meg kell látogatnunk a Szent Miklós Görögkeleti templomot is. A templomot az 1700-as évek végén kezdték építeni, érdekes, hogy homlokzatát, a többi hasonló templomtól eltérően kissé ívesre építették.

    Bár kívülről is csodálatos, az igazi meglepetést a templom belső kialakítása jelenti.

    A barokk építészet jegyében készült templom különlegessége az "oltárkép". A fantasztikus Ikonosztázion gazdag faragásaival és 60 táblaképével ámulatba ejti a látogatókat.

    borítólép - H. Szabó Sándor felvételei

    Forrás: eszakmagyarorszag.utikalandok.hu

    Tovább

  • Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobrai az Érsekkertben

    Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobrai az Érsekkertben


    Egerben, az Érsekkertben láthatók Bródy Sándor és Gárdonyi Géza írópáros szobrai.

    Eger két hírességét szoros barátság kötötte össze, ezt jelképezi az is, hogy szobraikat egymás mellé állították föl. Barátságuk központja Eger volt, Bródynak köszönhető, hogy Gárdonyi itt telepedett le.


    Az alkotásokat Varga Imre szobrászművész készítette. Bródy-t egy padon ülve, Gárdonyit pedig a pad mellet állva láthatjuk. Bródy Sándor szobrát 2004. szeptember 24-én avatták fel, majd barátjáét, Gárdonyiét egy évre rá 2005. október 19-én.

    A szobrok egymás mellett való elhelyezése Alexander Brody, Bródy Sándor unokájának kezdeményezésére történt, tudván, hogy nagyapját baráti szálak főzték az „egri remetéhez”.

    fotó: Sárdi Zoltán

    forrás: varosom.hu

    Tovább

  • Dr. Hibay Károly utca, régen a rác kereskedők utcája volt

    Dr. Hibay Károly utca, régen a rác kereskedők utcája volt


    A Dr. Hibay Károly utca Eger történelmi belvárosában található, a Kossuth Lajos utcát és a Kis Dobó teret összekötő keskeny, macskaköves, hangulatos utcácska. 

    Az utca ma látható alakját 1819-ben hozták létre. Korábbi Újvilág utca nevét arról a kocsmáról kapta, amely a sarkon állt.

    Egy időben Vidám utcának is hívták. Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki.  Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal. Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve. Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának.

    1840 után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat. Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola. Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-ben a Hibay Károly, Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó, ahol 1620 embert zsúfoltak össze embertelen körülmények között, szögesdróttal körülzárva, ahonnan munkaszolgálatra hurcolták vagy az auschwitzi haláltáborba deportálták őket.

    Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli.

    Látnivalók

    HIBAY KÁROLY U. 2. SZ.
    Panoráma Hotel
    Az utca délkeleti sarkán, amely egykor Pillhofer Lipót kereskedő telke volt, hajdan egy monumentális zsinagóga állt, amely a szegedi zsinagógát is tervező Baumhorn Lipót építész tervei alapján készült. A zsinagóga szecessziós és eklektikus stílusban épült, középtengelyén hatalmas kupolával. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel.  Rövid életű volt, 1945 után a kifosztott és elhanyagolt épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, így eladta a városnak. A pusztulásnak indult épületet 1967-ben bontották le.

    Az 1960-as évek végén szállodát építettek a helyére, amely 1969. október 3-án nyitott meg, az Eger címerében szereplő egyszarvúról az Unicornis nevet kapta, és 1997-ig ezt a nevet viselte. Napjainkban itt a Hotel Panoráma elnevezésű négycsillagos szálló üzemel, benne az Unicornis étteremmel.

    HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
    Dr. Hibay Károly Óvoda
    A hangulatos épület 1863-ban zsidó iskolának épült, melyet Grünbaum József vezetett. 1895-ben 262 tanuló járt ide. Jelenleg a Dr. Hibay Károly nevét viselő 100 férőhelyes napköziotthonos óvoda működik itt.

    HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
    Kis Zsinagóga Galéria - egri kortárs galéria
    Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. Az épület mestere ismeretlen. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt.

    Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került. Az 1990-es években a város önkormányzata rendbe hozatta az épületet, 1998 augusztusában pedig jótékonysági hangversenyt rendeztek az épület teljes felújítására. A zsinagóga igazi megújulása 2000-ben kezdődött meg. 2007 júliusától kortárs művészeti galériaként és közösségi térként funkcionál.

    HIBAY KÁROLY U. 10. SZ.
    Nesztor-ház
    A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette 1788 körül, majd 1792-ben eladta a görög Lázár Györgynek 2400 forintért. Lázár 1805-ben továbbadta a Ráctemplom gondnokának, Alberti Demeternek, majd 1840 körül Szvácsik Pál ügyvéd tulajdonába került. 1887-1903 között Radimovics Gábor a tulajdonos, 1960 körül pedig Salli Sándor pétervásári lakos vásárolta meg. Az épület műemlék jellegéről emléktábla tájékoztat.

    HIBAY KÁROLY U. 15. SZ.
    Klompauer-Gaiger-ház
    Az épület 1778-ban még földszintes. 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt. Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül. Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903). Az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdona, jelenleg Holtzer István fogorvosi rendelője található itt. Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.

    HIBAY KÁROLY U. 22. SZ.
    Tolli-Hibay ház
    A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén Szappanos János egyemeletes háza állt 1755-1788 között, amely leégett. A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vette meg, aki Povolni János építőmesterrel új házat építtetett. 1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába kerül, akitől Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vette meg 1815 körül. Ezt követően a ház többször is tulajdonost cserélt. 1887-1903 között az utca Dr. Hibay Károly édesapjáé, Dr. Hibay György gyógyszerészé, majd 1927-ben örököseié. Napjainkban ennek a háznak a falán található az a tábla, amely Dr. Hibay Károly orvosnak állít emléket.

    Ehhez az utcasarokhoz egy anekdota is kapcsolódik: 18 éves korában Gárdonyi Géza annyira szegény volt, hogy ennek az utcának a sarkán szedett fel egy gyerekkocsiból kiejtett fél kiflit, s akkor ez volt a később oly híressé vált író egész napi élelme.

    Fotó: www.alwayswanderlust.com

    Forrás, Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
    Barna Béla: Séta a dr. Hibay Károly utcában [elektronikus dokumentum]
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
    Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Bp., 1961
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!