város Archívum

  • Tér, a város szívében a Minoritákról

    Tér, a város szívében a Minoritákról


    Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. 

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. 

    Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon. 

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. 

    Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.  

    borítókép - Lőrincz Rebeka

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Az ötcsillagos város, nem is olyan rég

    Az ötcsillagos város, nem is olyan rég


    A Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger-patak völgyében, a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik Heves megye székhelye, Eger.

    A város neve valószínűleg az "éger(fa)" elnevezésből származik. Ezen a környéken manapság is sok égerfát láthatunk. Igazi érdekesség, hogy Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek nevét a Marson egy kráter is viseli. Sőt, van egy aszteroida, amelyet "3103 Eger" névre kereszteltek.

    Egy napilap 2007-ben megszavaztatta olvasóival Magyarország hét csodáját. A beérkezett, csaknem harmincezer szavazat alapján Eger és az egri érseki pincerendszer lett a 4. csoda. Jó ízléssel döntöttek az olvasók: méltán került fel a toplistára ez a vidék!


    Eger - az ötcsillagos város A török megszállás után Fenessy György püspök nekifogott egy palota építéséhez. Az építkezéshez szükséges tufát egy közeli dombból termelték ki. Így alakult ki a hatalmas pincerendszer, amit a tizedként beszolgáltatott borok tárolására használtak.

    Az érseki pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlik el a város alatt.

    A pincehálózat legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen metszi egymást. Az 1940-es években a pince katasztrofális állapotba került, életveszélyes lett.

    A 80-as évek közepén vasbeton szerkezettel erősítették meg; a szigetelés azonban hiányzott, és így az átszivárgó talajvíz csodálatos cseppköveket kezdett építeni. Eger pályázati pénzből szeretné átalakítani a pincerendszert. Elképzelésük szerint itt mutatnák majd be a város történelmét fény- és hanghatásokkal kísért életképekben, interaktív jelenetek segítségével.

    Eger - az ötcsillagos város Eger a templomok városa. A több tucat templom közül is kiemelkedik az egri Főszékesegyház, ami Magyarország harmadik legnagyobb temploma. Kétségtelenül az egri vár a város leghíresebb látnivalója, melynek története egészen Szent István koráig nyúlik vissza.

    A várnak a török megszállás idején végvári szerepe volt; az akkori kapitány, Dobó István vezette várbeliek törökök feletti diadalát mindannyian ismerjük. A várban található a Dobó István kiállítás, amit számos állandó és ideiglenes tárlat is kiegészít. Ilyen például a Gótikus Püspöki Palota, ahol megismerkedhetünk a vár történetével, vagy a Panoptikum, ahol találkozhatunk az Egri csillagok című regény szereplőinek viaszfiguráival.

    De ott van például a Hősök terme, ahol az 1552-es várvédők névsorát és Dobó István eredeti sírkövét is láthatjuk. Érdemes lemerészkedni a vár földalatti erődrendszerébe, a Kazamatába is.

    Igazi érdekesség, hogy a várban temették el Gárdonyi Gézát, akinek emlékmúzeumát megtaláljuk a városban. Feltétlenül látogassunk el a Képtárba, ahol jelentős hazai és külföldi barokk festők alkotásait csodálhatjuk meg. A vár faláról elénk táruló lélegzetelállító panoráma pedig valósággal megkoronázza a várbeli kalandozásunkat.

    Eger - az ötcsillagos város Akinek ennyi múzeum nem elegendő, az folytathatja a barangolást a városban: Érseki Gyűjtemény, Főegyházmegyei Könyvtár, Csillagászati múzeum, Telekessy Patikamúzeum.

    Külön említésre méltó a Nemzeti Bormúzeum, azaz az István Pince - Bormúzeum az ország első olyan bormúzeuma, ahol a 22 magyar borvidék több mint 300 fajta bora egy helyen található meg. Ha már Egerben vagyunk, menjünk egy kicsit közelebb a csillagokhoz! Szánjuk rá magunkat és kapaszkodjunk fel a 96 keskeny lépcsőfokon, az 1596 körül épült, 40 méteres minaret körerkélyéhez. A városra nyíló panoráma garantáltan felejthetetlen emlék lesz.

    A torony mellett álló, szintén török építésű dzsámit katolikus templommá alakították át, majd később lebontották és újat építettek helyette. Ha a városnézéstől megfáradva kis kényeztetésre vágyunk, akkor a Törökfürdő radioaktív gyógyvize áll rendelkezésünkre!

     

    Ha már a fürdőket említem, nem lehet nem szólni az Egertől alig néhány kilométerre található Egerszalók hőforrásairól! Ezen a helyen 410 méter mélyből forró (65-68 °C) gyógyhatású hévíz tör fel, ami vakítóan fehér, mészkővel borított teraszokat épített. Rendkívüli látvány! Olyan, mintha hó fedné az egész tájat. Hasonló képződményeket Törökországban láthatunk.

    Egerrel kapcsolatban kötelező tananyag a világszerte ismert Egri Bikavér! A helyiek szerint, aki még nem kóstolta a Bikavért egy egri pincében, az valójában még sohasem kóstolta.

    A kimerítő városnézés után üldögéljünk hát egy langyos nyári estén egy egri pince teraszán, kortyolgassunk Bikavért, és véssük emlékezetünkbe Magyarország 4. csodáját!

    a cikk eredeti helye, forrás: kihagy6atlan.hu

    Tovább

  • Posuerunt az Egert védő városfal a Szent János híddal

    Posuerunt az Egert védő városfal a Szent János híddal


    A Malom és a Mária utcával kapcsolatban meg kell említenünk egy érdekes 18. századi mérnöki, műszaki műemléket, a Posueruntot.

    Egert gyakran fenyegették a 18. században az árvizek, ezért Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy hatalmas védfalat építtet kelet-nyugati irányban az áradások ellen. Az építkezésre az 1770-es években került sor. Az igen költséges beruházás műszaki terveit Zathureczky Sándor készítette, az építkezés kivitelezője Povolni János volt, aki Eszterházy Líceumán is dolgozott már mint főpallér.

    1781. május 22-én áldották meg a védőfalat, amelyet az emberek hamarosan Posueruntnak kereszteltek el, mivel a falon egy felirat állt az Énekek énekéből vett idézettel („Posuerunt me custodem in vineis…”, vagyis „Szőlőt őriztettek velem…”, röviden: őrzővé tettek). A hídon egy Mária-szobor is állt, ennek emlékét őrzi Breznay Imre szerint a Mária utca neve.


    A kváderkövekből rakott védőfal 3-4 méter magas, 3-5 méter vastag és 240 méter hosszú volt, egészen a régi Szent Miklós-kapuig (mai Ráckapu tér) felnyúlt. A védőfal folytatásában volt a város egyik kapuja, a Cifrakapu (más néven Felnémeti-kapu vagy Porta Germanica), amelyet 1878-ban bontottak le a gát nagy részével együtt, mivel a védőfal az újabb árvíz idején mintegy 50 méter hosszan bedőlt.

    Az 1878-as súlyos árvízről Breznay Imre írt 1918-ban az Egri Újságban egy hosszabb cikket. Ebben kiemeli, hogy a Posuerunt megmentette volna a várost, ha folyamatosan gondozzák a védőfalat és nem hordják el külső oldalának földtöltését.

    forrás: Pedro Lobo, facebook

    Tovább

  • Tér, a város szívében

    Tér, a város szívében


    Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. 

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. 

    Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon. 

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. 

    Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.  

    borítókép - Ambrus Ferenc

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Séta az Érsekkert rácsos kapujától

    Séta az Érsekkert rácsos kapujától


    A kaput Fazola Lénárd készítette 1769-ben. Ezen a kapun átsétálva a park jobb oldalán egy faragott barokk kőkapu áll, amely a jezsuiták Hajdú-hegyi gazdasági udvarából származik.

    Tovább jobbra egy szoborcsoportot is láthatunk a Múzsák ligetében. Varga Imre bronzszobrai irodalmi nagyjainknak állítanak emléket. 2004-ben készült el az Egerben született Bródy Sándor egészalakos portréja, melyet 2005-ben az „egri remete” Gárdonyi Géza szobra követett. A közelben lévő növendék fákat ismert személyiségek ültették.


    A park közepe felé haladva, egy romantikus kőhíd és egy tavacska látványában is gyönyörködhetünk. A híd eredetileg az Eger-patak felett biztosított átjárást. 1769-ből származik, és Fellner Jakab tervei alapján készült. A közelben áll Eger középkori hangulatú lovag étterme. Maga a park, mint püspöki díszkert egy korábbi vadasparkból került kialakításra, francia mintára. Eszterházy Károly püspöksége idején kőfalakkal vették körül, és szép kovácsoltvas kapukon keresztül lehetett megközelíteni. Szmrecsányi érsek 1919-ben a városnak ajándékozta.

    A park közepén álló díszkút az Egri Városszépítő Egyesület munkájának eredménye. A park délnyugati oldalán különböző sportlétesítmények kaptak helyet: salakos pályák, a stadion, a vívó-terem, tekepálya, a Kemény Ferenc Sportcsarnok és a teniszpályák. A park „sarkán” egy kedves zenepavilont találunk, ahol nyári hétvégeken egyre gyakrabban hallhatók előadások.

    Az Eger-patak felett átvezető hídon áthaladva jutunk el a Petőfi Sándor térre. Névadójának szobra a hídtól balra található. Alkotója: Orbán József. A Vízmű kedves, díszes homlokzatú, 1927-ben készült épületében szivattyúgépház és savtalanító működött.

    A tér jobb oldalán található a Termálfürdő főbejárata. Az egri fürdőkről a 15. századtól kezdve találunk feljegyzéseket Bakócz Tamás püspöksége idejéből. Ezután a törökök használták nagy előszeretettel a feltörő melegvizű forrásokat. A Rákóczi szabadságharc időszakában a fejedelem is gyakran felkereste a „fürdőt”, sőt a beteg katonákat is idehozták. Ezen a területen álltak a püspöki és káptalani malmok, mosóházak és a püspöki gyümölcsöskert épületei.

    Az első szabadtéri uszodát 1856-ban alakították ki, melynek a helyén épült a ma is álló Bárány uszoda 1925-ben. A Strandfürdő kialakítására 1932-ben készült el, azóta folyamatosan gazdagodott új medencékkel, kiszolgáló épületekkel. A fürdő közepén áll a hajdani kertészlak, amely az egykor itt kialakított érseki gyümölcsöskerthez tartozott. A műemlék épületet felújították, jelenleg Wellness Házként működik. Télen fűtött folyosó köti össze a termálmedencével.

    A szabadban gyógyvizes, gyermek- és élménymedence, dögönyöző, vízivár és vízforgatós mélyvizes úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. Az Érsekkert felőli kis hídon keresztül közelíthető meg az új kétszintes téli öltöző épülete. Az öltözőt fűtött folyosó köti össze a kétkupolás, felnőtt-élménymedencével. A medence egyik része fedett, a másik nyitott. Különböző élményelemek, vízibarlang és masszázspadok várják itt a vendégeket.

    Egerben többféle forrás található. Léteznek kénes, kalcium-hidrogén-karbonátos, jódos, brómos és radon tartalmú termál- és gyógyvizek. A fürdőkúrákat mozgásszervi betegségek gyógyítására, műtétek utáni lábadozáshoz javasolják. Gerincbántalmak, porckopások, ízületi gyulladások, szív- és érrendszeri elváltozások kezelése esetén is gyógyító hatásúak.

    Forrás: egertersege.hu

    Tovább

  • A Széchenyi utcából nyílik, s a Dobó István térbe torkollik a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca

    A Széchenyi utcából nyílik, s a Dobó István térbe torkollik a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca


    Régi neve Piac utca, mivel a mai Dobó István tér helyén levő piachoz vezetett. Később Líceum utca néven is szerepelt, aztán nevezték egy időben a megye volt főispánjáról, Kállay Zoltán utcának is. 

    Egy 1752-es térkép szerint keskeny sikátor volt, amit a líceumi épület építésekor nyitottak meg, mivel a Líceum felé eső oldal házait lebontották.

    Bajcsy-Zsilinszky Endre életrajza

    Részletes életrajza többek között a Wikipédián is elolvasható.

    Látnivalók

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 6. SZ.
    Grőber-ház
    Eredetileg három ház állott ezen a telken. 1837-ben Grőber Ferenc vaskereskedő Peskó Jánostól vette meg a házat, és a másik kettővel együtt lebontatta, aztán új házat építtetett, amely klasszicista stílusú volt.  Az építész ifj. Zwenger József. A zártsoros építésű, U-alaprajzú, egyemeletes lakóház 1951-ig a Grőber család tulajdona volt. Emeletét 1900 körül alakították át. 1970 után újabb átalakítás során a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették.

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 13. SZ
    Hagerer-ház
    A barokk lakóház 1787-ben Csank Ferenc pálinkaáruló tulajdonában volt, de feltehetőleg korábban épült. Első tulajdonosa görög vagy rác kereskedő lehetett, esetleg nemesrendű birtokos. 1805-26 között a neves egri bádogosmester, Hagerer András fiának, Hagerer Ferencnek tulajdonát képezte. 1887-ben szerezte meg Frank Gyula, valószínűleg ekkor történt részbeni átalakítása, így a homlokzat átépítése is, utóbbi eklektikus stílusban.

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 17. SZ.
    Sághy-Steinhauser-ház
    Barokk stílusban épült 1774-ben egy tűzvész után. Báró Sághy Mihály alispán építtette, az építész Povolni János volt. 1851 és 1859 között romantikus stílusban alakították át. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családok tulajdonában volt, bérlőként 1903-ban itt lakott Zalár József. 1938-tól Steinhauser Ágoston egri vaskereskedőé. 1952-től az állam tulajdona. Kapualjában a boltozaton szép romantikus-neoreneszánsz freskó látható, valamint a falon egy márványtábla, amely az 1878-as nagy egri árvízre emlékezteti a látogatókat.

    BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE U. 19. SZ.
    Lakóház
    Barokk stílusban, eklektikus homlokzattal épült az 1774-es tűzvész után. Mestere feltehetően Povolni János volt. Az északi szárny udvari homlokzata teljes hosszában loggiával áttört. A lépcsőház rokokó stílusú (kőkorlát, lépcsőfokok, ajtószárnyak). Ez az épület is a Remenyik és a Steinhauser család tulajdonában volt.

    Fotó: Varga Zsolt

    Forrás: bezseloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Eger rejtett helyei – a tömbbelsők

    Eger rejtett helyei – a tömbbelsők

    Eger egyik különlegességének számítanak a belvárosi tömbbelsők. Egernek sétálóutca helyett egész sétáló - belvárosa van! Aki első alkalommal jár Egerben talán a kanyargós utcácskákat fedezi csak fel. A gyakoribb látogatók viszont a helyiek példáját követve a tömbbelsők között is közlekednek. Miről is nevezetesek ezek a belső udvarok?

    Fellner-tömbbelső

    A Fellner tömbbelső nevét a mellette fekvő utcáról kapta, aminek érdekessége, hogy „véletlenül” keletkezett. A Líceum építésekor ideiglenes házakat építettek ide a munkásoknak, amik az iskolaépület befejeztével végül itt maradtak, így megmaradt az átjáró is előttük. Ezt a megmaradt közt aztán a növekvő forgalom miatt egyre szélesebbre építették át, a szélesítés pedig olyan jól sikerült, hogy régen még a város buszpályaudvara is itt működött.

    Fotó: hellohogyvagy.blog.hu
    Bajcsy-tömbbelső

    Érdemes felfelé néző tekintettel belépnünk a Bajcsy udvarba, mert a tömbbelső két kapuját is freskó díszíti. Az egyik ilyen díszes kapu a Fellner Jakab utcáról nyílik, a Tourinform iroda mellől, a második pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcáról.

    Erzsébet udvar

    Talán ez a leghangulatosabb mindközül. Egy játszóteret és egy szobrot találunk benne, utóbbi egy halászsast ábrázol. Régen ez kis csobogóként funkcionált. A térrész, ahol a szobor is látható, egy ikonikus pontja Egernek, fotók ezrein szerepel az árkádos ház fölé magasodó minorita templom látványa.

    Belvárosi udvar

    Ez az utolsó tömbbelső, amely legnagyobb felületén parkolóként funkcionál. Az udvar kialakításával úgy tudták egészen közel vinni az autókat a főtérhez, hogy azok nem láthatóak a sétálóutcákon járva.

    forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Dobó István tér, amikor még ,,,

    Dobó István tér, amikor még ,,,


    A Dobó tér a város főtere. A téren álló szobrok az 1552-es török túlerővel szembeni dicsőséges győzelemnek állítanak emléket. 

    vár alatt Dobó István várkapitány szobrát, a Városháza előtt pedig a Végvári harcosok szoborcsoportját láthattuk.

    1552 fényes csillag volt Eger történelmében. Dobó István várkapitány alig kétezer emberrel vette fel a harcot az oszmán seregek ellen. Bátor kitartásuknak köszönhető, hogy a közel negyven napos küzdelem után a törökök visszavonultak. A következő ostromban 1596-ban elfoglalták a várat és kilencvenegy évig a város urai voltak.

    forrás és fotó: visiteger.hu

    Tovább

  • Duka-Gallasy-ház, a Vár alatt

    Duka-Gallasy-ház, a Vár alatt


    Egerben a hagyomány török eredetűnek tartja a házat, állítólag egy dervisiskola működött itt a török uralom alatt. 

    A nyugati épület egyemeletes, a homlokzat emeleti középtengelyében Immaculata-falkép látható, a keleti szárny földszintes. Az emeletes épület egyik földszinti tere boltozott, a többi helyiség síkmennyezetes.

    A földszinten barokk vasrácsok találhatók. Korábbi, 1735-ben leégett ház helyén építtette Duka György rác kereskedő. 1843-ban vásárolta meg özv. Gallasy Istvánné, ettől kezdve a családé. 1939-ben Barcsay Amant Zoltán itt szerette volna megnyitni a látogatók előtt értékes magángyűjteményét. 

    fotó: Fortepan.hu

    Tovább

  • Az Érsekkert rövid története

    Az Érsekkert rövid története


    A középkori XV–XVI. századi leírások városunk ezen részét dús erdős területként említik, amelyen a „Vadkert”, azaz a vadaskert terült el. 

    A vadaskert feltehető- leg a reneszánsz valamelyik egri püspö- kének köszönheti létrejöttét. A középkori vadaspark területe a mai Érsekkertnél jóval nagyobb volt. Magában foglalta a mai strandfürdő és a jelenlegi Érsekkert, valamint és a mai Csákó városrész terü- letét, amely egészen a mostani vasútállomásig húzódott.

    A kert területén úri vadászatokat tartottak, amint előző írá- somban is említettem Estei Hippolit egri püspök és vendégeinek esetét. Az 1552- es egri ostrom idején már Ahmed török nagyvezér csapatainak jelentős része az erdős kert területén táborozott. A XVIII. században a püspöki kert há- rom részből tevődött össze.

    Az Érsekkert területén díszkert, a patak bal oldalán a malomárokig virágkertészet, míg a malomárok és a mai Csákány utca között a veteményeskert terült el, amelyek együttesen alkották az akkori püspöki kertet déli irányban a jelenlegi Hadnagy utca vonaláig.

    A püspöki díszkert Barkóczy Ferenc idején létesült francia díszkertek mintájára, melynek terveit feltehetően Hazael Húgó szervita rendi szerzetes ké- szítette. Eszterházy Károly püspök 1769- ben a régi fakerítés helyére kőkerítést és díszes barokk kapukat építtetett.

    Ez a díszkert lehetett a mai Érsekkert elődje. Mára a falakból nem sokat láthatunk és összesen két kovácsoltvas díszkapuban gyönyörködhetünk a Klapka utcai és a Stadion utcai bejáratoknál. Ezek a munkák Fazola Lénárd tehetségét dícsérik. A díszkertbe Eszterházy Károly az elődje, Barkóczy nyarlójának felsőtárká- nyi parkjából gesztenyefákat telepített át.

    A park legöregebb fái a platánfák, amelyek életkorát 300-400 év közöttire becsülik.Az Érsekkert kapuit Szmrecsányi Lajos egri érsek nyitotta meg 1919-ben a város lakói számára. Hamarosan a sport kedvelői részére salakos sportpályát és teniszpályát is kialakítottak. A mai sportcsarnok és a stadion között létesült a korcsolyapálya tó, amelyet Hevesy Sándor, Eger város főmérnöke is megörökített egy régi mozgófilmjén. 1920-ban nyári vendéglőt, „kioszkot” építettek, amelyre sokan még Sörkertként emlékeznek. A Sörkertet sajnos lebontották, jelenleg egy újabb vendéglátó egység működik a helyén.


    A Klapka utcai főbejáraton belépve jobbra láthatjuk azt a XVIII. századi kő- kaput, amely korábban a jezsuiták szőlő- jében állt a Hajdúhegyen. A kőkaputól néhány méterre egy kis mesterséges tó fölé helyezték át azt a barokk kőhidat, amely az egykori gyümölcsöskertből a malomárkán keresztül a püspöki kertbe biztosította az átjárást. Két kőpadjával és díszes faragásaival, arányaival ma is szemet gyönyörködtető alkotás. Sajnos ez az egyetlen régi megmaradt kőhidunk. A II. világháború után a park a Népkert nevet kapta. 1953-ban a park központi részén felavatták Várady Sándor alkotását, a Szovjet katona szobrát.

    A történelmi változásnak köszönhetően ezt a szobrot 1990-ben elszállították, és a helyére építették a Danubius szökőkutat, melynek az eredetije a Bárány uszodában működött 1926 és 1952 között. 2002-ben a Táncsics Mihály sétány mellett az Érsekkert Klapka utca felőli részén zenepavilont építettek, ahol nyaranta művészek tartanak hangversenyeket. Az Érsekkert közel 400 éves múltja során sokszor és sokat változott, de mind a mai napig a 14 hektáros zöldterületével az egriek egyik legkedveltebb pihenőhelye.

    Tóth László

    Eger – egykor és most

    A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát muM tatja be.

    fotó: Lénárt Márton

    forrás: EGRI MAGAZIN

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!