város Archívum

  • ŐSZ EGERBEN (fotók)

    ŐSZ EGERBEN (fotók)


    Ősszel is nagyon jó Egerben élni vagy ide kirándulni. Kitűnő hangulat és programok várják a helyieket és az ide látogatókat! 












    fotó: Hello Tourist


    Tovább

  • Az élet vize – a víz élete Egerben – Regeneráló séta Eger vizeit követve

    Az élet vize – a víz élete Egerben – Regeneráló séta Eger vizeit követve


    Kívül belül gyógyítanak Eger vizei. Testet, lelket egyaránt. Látványukkal, titkos összetevőikkel. Használja ki ezt a hatást, és közben ismerje meg a város vizes arcát! Tudja Ön, mit neveztek a jezsuiták Egri víznek? Nem csak a hatását, az összetevőit, de még a lelőhelyét is eláruljuk. Kipróbálhatja azokat az élményeket is, amiért hajdanán a törökök megszerették Egert.  Töltődjön fel egy kellemes sétával Eger vizeit követve, majd lazuljon el egy igazi török fürdőben, vagy az egri Érsekkert barokk szökőkútjánál!  Ennek a programnak Ön állítja össze a második felét saját kedve szerint.

    Időtartam: kb. 1,5 óra + az opcionális rész ideje
    Javasolt évszak, időpont: Bármelyik
    Csoportlétszám: max. 20 fő
    A séta jellege: regeneráló séta a részt vevők kedvére alakítva
    Nehézségi fok: Könnyű séta emelkedőkkel
    Közlekedés: gyalogos
    Ajánlott öltözék: sportos,
    Ár: 2-4 fő: felnőtt 3000 Ft/fő gyerek, nyugdíjas: 2800 Ft/fő 5-10 fő: felnőtt 1800 Ft/fő gyermek, nyugdíjas: 1300 Ft/fő; 10 fő felett egyedi díjszabás
    Az ár tartalmazza: a vezetett sétát
    Az ár nem tartalmazza: az opcionális belépőket
    Opciók: 1. A török fürdő megtekintése látogatójeggyel 500 Ft/fő 2. Fürdés a strandon vagy a török fürdőben önállóan 3. Érsekkerti séta 


    A személyre szabható regeneráló séta tartalma:
    • Knézich Károly út 1. és az egri árvíz
    • Dobó téri szökőkút
    • Díszkutak Egerben, Egri Víz
    • Valida szultána török fürdő romja
    • Patakparti séta
    • Szent József tér
    • Makovecz-uszoda
    • Opciók: 1. Török fürdő megtekintése látogató jeggyel 2. Fürdés a strandon vagy a török fürdőben 3. Érsekkerti séta barokk szökőkúttal



    Olvass tovább: elmenysetakegerben.webnode.hu

    Tovább

  • 5 dolog, ami hiányzik a régi Egerből

    5 dolog, ami hiányzik a régi Egerből

    Imádunk régi fotókat és képeslapokat nézegetni Egerről, egyfajta időutazás ez egy olyan korba, amiben még nem éltünk, egy olyan városba, aminek a jelenét viszont elég jól ismerjük. Szerencsére nem kell messze menni, hogy éljünk ennek a kedvtelésünknek, számítógépen barátunk az Eger régen facebook oldal, polcunkon pedig ott mosolyognak az Eger régi képeslapokon és Képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyvek. Ezek a nagyszerű tartalmak szolgáltak jelen cikkünk forrásaként is.

    A képeket nézve általában határozott meggyőződésünk, hogy az eddigi lehető legjobb korába születtünk a városnak (és talán világnak).

    Persze most is ezer dolgot tudnánk személyre szabni Egerben, de egy rendezett, szép belvárosban sétálhatunk, amit régen nem tehettünk volna meg. Borzasztóan kikupálódott a városunk, kár, hogy ez a lendület mára alábbhagyni látszik, de amikor ilyen elégedetlenek vagyunk, csak nézünk pár régi fotót és máris úgy érezzük, hogy elkészült a város, nincsen további teendő. A képeket nézve találtunk azonban 5 olyan dolgot is, amiket sajnálunk, hogy eltűntek, ezeket gyűjtöttük össze alább.

    1. Zsinagóga


    Kezdjük a legnagyobb és legismertebb hiányzó elemmel, ami természetesen nem más, mint a zsinagóga épülete. Hihetetlenül hibás döntés volt, hogy 1967-ben lebontották, az egész városképen jelentősen formálna a megléte és a felbecsülhetetlen értéke mellett egy látványossággal is több lenne most Egerben. Sajnos nem az egri volt egyébként az egyetlen zsinagóga az országban, amit abban az időszakban felújítás helyett lebontottak.

    2. Széchenyi István utca 8. torony


    Az épület maga szerencsére máig megvan, az egykoron a sarkán látható tornyot viszont már elbontották. A szintén látható erkélyek nem hiányoznak, de a kis torony sokat dobna ma is az utcaképen. Az épület földszintjén működik ma ugye a McDonald’s, valószínűleg ez a kulcs a sikerhez, a sarokház ugyanis azon kevés épületek közé tartozik, ami gyönyörűen fel van újítva és karban van tartva a sétálóbelvárosban.

    3. Agrár Takarékpénztár



    A Széchenyi-Érsek utcák sarkán álló épület ma is megvan, ma is ekkora, de a díszes Széchenyi utcai homlokzatát jelentősen lebutították. Eltűnt minden, ami szép volt rajta és lett helyette egy sima kocka. Az épület – Érsek utcára nyúló – hátsó fele egyébként a képeslapok készültekor is úgy nézett ki mint ma, azzal bezzeg nem kezdtek semmit.

    4. Érsek utca 10.


    Minél tovább néztük ezt a képeslapot, annál több részletre lettünk figyelmesek. Először nyilván az utca közepén részegen mászó úriember a legizgalmasabb látványosság, ilyen téren nem változott sokat a világ, sok kézműves sör után ma is ugyanígy jutnak haza a szomszédos Öntödéből az emberek. Érdekesség még a mai Vadászkürt helyén álló földszintes házikó is, az igazi finomság viszont a háttérben van, azt emeltük ki a képen is. A mai Érsek utca 10. szám alatt álló ház elődjét láthatjuk ott, ami bár nagyon pici és nagyon messze van a képen, az azért látszik rajta, hogy egy különleges építmény lehetett.

    Az emelet közepén volt egy beugró, feltehetőleg terasz – nem tudunk róla, hogy lett volna még hasonló Egerben. Budapesten találkozhatunk hasonló megoldásokkal, igaz ott is ritkaságszámba mennek. Egészen különleges lett volna, ha meghagyják, ráadásul mindkét irányból nézve: az utcán sétálva is egyedi látvány lenne, a teraszon állva meg valami egészen fantasztikus érzés lenne lenézni onnan a szűk Érsek utcára.

    Az épület földszintje egyébként valószínűleg ebből az állapotból maradt meg máig, a két üzlet és a nagy belmagasság legalábbis stimmel és az is árulkodó, hogy a mostani ház kapualja máig védelem alatt áll.

    5. Széchenyi kávéház


    Az Érsek utca a visszatekintésünk vesztese, az öt dologból hármat legalábbis innen sírunk vissza a mai Egerbe. A gyűjteményünk utolsó eleme is innen származik, az előző pont szomszédjából, az Érsek utca 8. szám alól. Anno itt működött a Széchényi szálloda, aminek a kávéházát láthatjuk ezen az 1910 környékén készített képeslapon.

    Már maguk a vendégek is érdekesek, ahogy mindenki ránk néz, kivéve a jobb szélen író embert, aki valószínűleg egy korabeli blogger volt és éppen azt látjuk, ahogy bejegyzést ír az 1804-évi Egerről.

    A berendezés is fantasztikus, de a lényeg a hangulat, egy ilyen kávéházzal világot lehetne ma váltani! Ez a belmagasság, ez a közeg olyan nagypolgári életérzést ad így képen keresztül is, hogy az valami lenyűgöző. Képzeljük el, hogy ma is üzemel a kávéház az Érsek utca közepén… És tegyük fel, hogy még ilyen díszletek között is fogyaszthatjuk el a kávénkat! Az mindenesetre jó hír, hogy még semmi nincs veszve, az épület maga megvan, hátha egyszer a funkció és a beltér is visszatér.

    forrás: egrinapok.hu

    Tovább

  • Hatvani kapu

    Hatvani kapu


    Az egri városkapuk egyikéről kapta a nevét. A Hatvani kaput 1789-ben úgy említik, mint Eger város legfontosabb kapuját, amelyen keresztül Hatvan felé jártak. 1836-ban bontották le. Nevezték még Hatvanyi kapunak, Szent János kapunak és Hosszú utcai kapunak is.

    A térnek, illetve a mai tér bizonyos részeinek több elnevezése is volt.

    A 19. század végétől Hunyadi térnek hívták, nevét Breznay Imre szerint egy kocsmáról kapta. Régebbi elnevezése a Pyrker tér. Később a Gárdonyi Géza tér nevet kapta. Mártírok terének is nevezték, mert a tér nyugati oldalán áll a kommunista mártírok emlékműve. Később a Lenin tér nevet kapta.

    Déryné Széppataki Róza így írt naplójában egy egri látogatásáról:

    „Egyszerre csak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek. […] Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér, hogy rengett belé a kapu tetején lévő sötét épület. Fekete volt, mintha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég múlt időkből … ”

    1687-ben, az egri vár és a város felszabadításakor a Hatvani kapunál sebesült meg a törökökkel vívott csatában Koháry István.

    Tovább

  • Nem véletlen, hogy Eger a magyar utazók egyik kedvenc célpontja

    Nem véletlen, hogy Eger a magyar utazók egyik kedvenc célpontja


    Finom borok, klassz fürdők, az egri vár... kell ennél több? Aligha. Ha szereti a csillagokat, akkor térjen be a vártól csak néhány percnyi sétára lévő Eszterházy Károly Egyetem központi épületébe (Líceum) is, itt találjuk ugyanis a Csillagászati múzeumot, ahol 18. századi csillagászati eszközök találhatók. Ne hagyja ki az épület tornyának tetején Eger szemét, a Camera Obscurát sem, amely egy sötét szobában kivetíti a város látképét.

    Néhány lépcsőfokkal feljebb, a torony panorámateraszáról 53 méter magasból saját szemünkkel is körbe nézhetünk a város felett.

    És ha már Eger, akkor Egerszalókot sem érdemes kihagyni, különösen télen. Egerszalók igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során sódomb néven vált ismertté.

    A Saliris Resort gyógy- és wellnessfürdő kinti medencéiben akkor is lehet fürdőzni, ha a tájat hó lepte be. De részt lehet venni szaunaszeánszon, vagy akár boros kényeztetést (egri vörös szőlős fürdő) is lehet választani.

    fotó: http://www.panoramio.com/photo/74317902

    Tovább

  • Az egri Szent Erzsébet szobor legendája

    Az egri Szent Erzsébet szobor legendája


    Kovács Jenő Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló bronz szobra, a legismertebb csodája, a "rózsacsoda" közben ábrázolja a szentet. Az szobor elhelyezése is nagyon stílusos, a törékeny női alak egy rózsakert közepén áll az egri Érseki palota kertjében.


    A legenda szerint Erzsébet férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről, de ezt titokban kellett tennie, mert sógra, Henrik ezt nem nézte jó szemmel. Egyik alkalommal éppen kenyeret csempészett köpenyében az éhezőknek, mikor útközben találkozott a szigorú sógorral. Miután az megkérdezte, hogy mit rejteget köpenye alatt, Erzsébet azt mondta, csak rózsát szedett. És mikor megmutatta azt Henriknek, valóban illatos rózsák hulltak le öléből.

    A vallás szerint Isten nem akarta, hogy Erzsébet hazudjon, mert egész életében példásan, neki tetszően élt, és ezért csodában részesíttet az asszonyt. Emiatt Szent Erzsébet állandó jegye a rózsa lett, amit a festők és szobrászok is mindig kihangsúlyoznak műveiken.

    Kovács Jenő 2007-benkészült szobrán is kötényében rózsával láthatjuk az érseki palota udvarán Eger városában, szép míves kovácsoltvas kerítéssel elkerítve. A szent ábrázolásának szintén ismert módja még  korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe, történő ábrázolás.

    fotó: Szinok Gábor

    forrás: varosom.hu

    Tovább

  • Rókus utca – Szent Rókus római katolikus kápolna

    Rókus utca – Szent Rókus római katolikus kápolna

    Az utca névadója Szent Rókus, akiről Egerben utcát, közt, temetőt és kápolnát neveztek el. Elsősorban a pestisből gyógyultak védőszentjeként tisztelik. A 15. század végétől hagyományosan hozzá fordulnak az emberek imáikkal járványos betegségek, bőrbetegségek, térdproblémák esetén. Védőszentjükként tisztelik az agglegények, a hamisan vádoltak, a rokkantak, a sírásók, a zarándokok és a patikusok, ezen kívül védelmezi még a beteg kutyákat, a szarvasmarhákat. Hazánkban a 18. századi pusztító járványok óta tisztelik a nevét, elsősorban azokon a településeken, ahol ferencesek telepedtek le.

    Eger Maklári hóstya városrészében, a Diófakút utca és a Legányi Ferenc utca találkozásánál bukkanhatunk a rövid kis zsákutcára. A vasúti sínek mentén található, ha a felette levő vasúti hídról letekintünk, egyenesen rálátunk. Az utcácska lejtős, keskeny lépcsősor vezet lefelé, a házak jobb oldalán lépcsősor.

    A Rókus köz majdnem párhuzamos a Diófakút utcával, attól jobbra terül el, lényegében egy rövid zsákutca, mely a Maklári utca elejéről vezet felfelé, végén található a már lezárt Rókus temető (néhány forrásban Német temetőként utalnak rá), a temetőn belül pedig a Rókus kápolnára bukkanhatunk. A Német temető elnevezés abból adódott, hogy elsősorban azok a német polgárok temetkeztek ide, akik a Dobó utcában (régiesen a Várallyán) és az Almagyar utcában telepedtek le.

    Egykoron a temetőt a Maklári kapu felőli térről lehetett megközelíteni, majd a Maklári út mellékutcájából. Napjainkban a temető gyalogútjai rendezettek, a sírkövek feliratai itt-ott elmosódottak. Az Egri Híradó című helyi lapban már 1894-ben a 103. számban az olvasható, hogy a temető túlzsúfolttá vált, ezért lezárták.

    Szent Rókus életrajza

    Szent Rókus (Saint Roch) Montpellierben született 1295-ben. A fiú különös ismertetőjele volt mellkasa bal oldalán egy kereszt alakú jel, melyet születése óta viselt. Rókus késői gyermekként jött a világra, szülei húszéves korában meghaltak, ekkor a fiú mindenét pénzzé tette és a szegényeknek, kórházaknak adta. Elzarándokolt Rómába, Piacenzába, ahol pestissel fertőzött betegeket ápolt. Itt megfertőződött, de sikerült a betegségből kigyógyulnia. A hagyomány szerint angyal ápolta és egy kutya hordta neki az élelmet. Miután hazatért szülővárosába, börtönbe vetették, kémkedéssel gyanúsították, öt év raboskodás után, 1327-ben hunyt el. Holtteste mellett táblát találtak a következő felirattal: „Akik pestisben megbetegednek, és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak.”

    1414-ben történt, amikor Konstanzban pestisjárvány tört ki, hogy Szent Rókus képmását végighordozván az utcákon abbamaradt a betegség terjedése. Így lett Szent Rókus a pestisből gyógyultak védőszentje, erre emlékezünk minden év augusztus 16-án, Szent Rókus napján. Kórházak, templomok, kápolnák vették fel a nevét és tekintik védelmezőjüknek világszerte.

    Zsolozsmájukban a magyar ferencesek a 15. századtól napjainkig imáikban fohászkodnak Szent Rókushoz. Így könyörögnek Szent Rókushoz a barokk kor óta: „Könyörögj érettünk Szent Rókus. Hogy a döghalálnak mérgétől őriztessünk meg.”

    Látnivalók

    Szent Rókus temető

    A város területén található négy lezárt temető közül (Rác, Zsidó, Hősök temetője) a negyedik a Szent Rókus temető. A Szarvas teret érintve a Rókus közön át juthatunk el a Rókus temetőbe. A temető mai állapotát tekintve (2011. július) a főbb útvonalak, földutak gondozottak, jól járhatóak. A környéken lakók kiskertjei és a temető közti határ elmosódni látszik. Szinte észre sem vesszük, mikor érünk a temetőbe, egyik pillanatban még veteményeskertben járunk, a másikban pedig már a ledőlt sírkövek között.

    Az 1709-es évben a pestisjárvány idején született meg Egerben az elhatározás, hogy kápolnát emelnek Szent Rókus tiszteletére. A kápolnát a temető közepére szánták, a homlokzatán található évszám szerint 1712-1714-ig építette Pirner Mihály kőművesmester. Az 1950-es évekig megmaradt az eredeti berendezése, majd egyik felét újonnan készítették, a többi más templomokból került oda.

    1734-ben kriptát építettek alá, amit 1771-ben kibővítettek. Ide temetkeztek a város gazdag, német polgárai úgy mint a Ringelhan-, a Forst- vagy a Hering család, valamint itt nyugodott a Butler- és a Szepessy  család is. A kripta feltárása az 1950-es évekhez köthető, Varjúné Ember Mária a Nemzeti Múzeum munkatársa végzett ez irányban tanulmányokat. A legenda szerint ide temették jeltelen sírba a Bükk és a Mátra utolsó betyárját, Vidróczki Mártont (1837-1873).

    Szent Rókus római katolikus kápolna

    A temetőkápolna a Rókus közben található a hivatalos műemlékjegyzék szerint. Az épület az egykori Rókus temető keleti végén, az Almagyar-domb délkeleti magaslatán található. Főhomlokzatát szoborfülkék díszítik, melyekben eredetileg Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Fábián szobrai álltak, illetve a Szent Rozália szobor fekvő helyzetű volt. A szobrok fából készültek és a huszas években már nem álltak a helyükön. Az oromzat fölött fából készült harangtorony áll, melyet feltehetőleg Pirner Mihály készített.


    A harangtoronyban elhelyezett mintegy 50 kg súlyú harang Szent Rókus után kapta a nevét, csakúgy, mint a kápolna. A harang palástján Szent Rókus képe található, ezzel szemben az alábbi sorok olvashatók: “Készült Isten dicsőségére Szent Rókus tiszteletére az egri Rókus kápolna részére az úrnak 1940. évében. Öntötte Szlezák László harangöntő… Budapesten.“

    A bejáratot kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja le, mely kosáríves záródású, tagozott kőkerettel, kovácsoltvas ráccsal, mely a Fazola-műhelyben készült 1760 körül. A kápolna előtt kőfeszület áll, rajta az 1756-os évszámmal.

    A kápolna szentélyében három oltárt helyeztek el, a főoltárt Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére, a jobb oldali oltárt Nepomuki Szent János, a bal oldali oltárt Mária iránti tiszteletből emelték. Található még itt orgona, szószék, a toronyban két harang, egyiket 1732-ben Budán Michael öntötte, a másikról annyi deríthető ki, hogy a német közösség vásárolta.









    Forrás - Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Gerő László: Eger. Bp., 1954
    Keglevich Lászlóné: Újlaki szentek: Szent Rókus [elektronikus dokumentum]
    Magyar harangok honlapja [elektronikus dokumentum]
    Magyar Katolikus Egyház honlapja (Szent Rókus életrajza)
    Műemlékem.hu [elektronikus dokumentum]
    Szent Rókus Egyházközség honlapja
    Vidróczki Márton [elektronikus dokumentum]
    Wellner István: Eger. Bp., 1987

    fotó: Vámossy Béla

    Írta: Molnár Katalin

    beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Carlone-ház

    Carlone-ház


    A Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló ház építtetője 1725 körül Giovanni Battista Carlone volt. A ház egyik figyelemreméltó dísze a Széchenyi utcai homlokzaton látható rokokó Mária-szobor, amelyet Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítanak. Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795  és 1834 között felújíttatta a házat, ekkor készültek a homlokzat neogótikus díszei.

    Az Erdődy Gábor püspöksége idején a városba kerülő itáliai származású építész, Carlone nevéhez számos egri építkezés kapcsolódik. Ő tervezte az irgalmasok kórházát, a régi Dobó téri hidat, de részt vett a Szent Mihály-székesegyház átépítésében, a jezsuita (ma ciszter) templom és a püspöki palota kialakításában is. Városi szenátor volt, mikor 1747-ben meghalt. A serviták altemplomába temették el.

    BRÓDY SÁNDOR U. 1. sz.

    Tovább

  • Dobó István utca története  ­­­­

    Dobó István utca története ­­­­

    Eger egyik legrégibb utcája, amely a Tinódi Lantos Sebestyén tértől a Servita utcáig húzódik a vár alatt. A középkorban a vár védhetősége miatt beépítetlen terület volt. A 17. század, vagyis a török uralom végén természetesen Török utcának hívták. A 18. században neve: Váralja utca.

    Jól mutatja Eger újkori történetét a név változása, ahogyan nem véletlenül nevezték a polgárosodó Eger Dobó utcáját Német utcának – a vár alatt laktak a német iparosok, kereskedők.

    A 18. században a püspökök által támogatott művészek a város nyugati részén, a mai Bródy Sándor utca környékén éltek.

    fotó: Sárdi Zoltán, illusztráció

    Látnivalók

    DOBÓ U. 1. SZ.
    Utl-Keresztény-ház
    A hagyomány egy nagyon régi török házról beszél, amely Holl Tamás szabómesteré volt a 18. század közepén. Adatok alapján annyit tudunk, hogy az emeletes lakóház 1772-ben épült, Holltól Utl Antal rostacsináló vásárolta meg. Később generációkon át szűcsmesterek lakták a házat, amely 1877-ben kerül Keresztény Imre tulajdonába. Az ő családja birtokolja egészen 1935-ig.

    DOBÓ U. 3. SZ.
    Utl-Nagyfejeő-ház
    A telek és a rajta álló régebbi ház eredetileg Hofner Antal puskacsinálóé volt. A mai barokk polgárházat Utl Antal építtette 1773-ban, az építője feltehetően az idősebb Zwenger József egri kőművesmester volt. Később tulajdonosa volt Czepetz József szenátor, Jalomitsek Ferenc sebészorvos, majd a 19. század közepén Nagyfejeő Mihály városi sebész. A 20. század első felében az izraelita hitközségé, majd 1952-ben államosítják.

    DOBÓ U. 5. SZ.
    Valner-ház
    L-alaprajzú későbarokk lakóház, amely 1754-ben Valner József kőművesé volt. 1777-ben Reimann Frigyes „piktortól” a Stolcz családhoz kerül. Kalaposok és festők birtokolják, majd 1887-ben Hibay György orvos tulajdonába kerül. Az ő örököseié, egészen az államosításig. Udvari homlokzata még Valner idejéből való, a 18. század közepéről, kapuzata a század végéról.

    DOBÓ U. 10. SZ.
    Paplanos-Najman-ház
    Befelé U-alaprajzú, emeletes, kora klasszicista lakóház, a kapu zárókövén az 1708-as évszám látható. 1711-ben már Paplanos Péter paplankészítőé és örököseié, 1795-ben vásárolja meg Najman József bodnármester, aki nagyszabású átalakításokat végeztet az épületen 1798-ban. Nem kizárt Voit Pál szerint, hogy a zárókövön valójában az 1798-as évszám szerepelt, csak utána átvésték.

    DOBÓ U. 11. SZ.
    Duzi-ház
    Az emeletes polgárházat 1772-ben feltehetően az idősebb Zwenger József építette. Az évszám a kocsikapu szépen faragott rokokó zárókövén olvasható. Duzi Demeter rác kereskedő 1771-ben vásárolta meg az ingatlant, ő építtette a mai házat. Az emeletet a 19. században építették rá. Régebbi tulajdonosai rác kereskedők voltak, a 20. században Kalmár Gáspár „mézesbábosé”, majd 1936-tól Besznyák István orvosé.

    DOBÓ U. 18. SZ.
    Wittmann-ház
    Egyszerű, emeletes barokk lakóház, amelyet a 19. században alaposan átalakítottak, a neoreneszánsz stílusú hat emeleti ablak is ebből az időszakból származik. A 18. század közepén Prószik Antal üvegesmesteré, az ő özvegye ment férjhez Wittmann János képíróhoz. Később bádogosok, szűcsök és más iparosok lakják.

    DOBÓ U. 21. SZ.
    Droschel-ház
    1798-ban építette korai klasszicista stílusban Francz József püspöki építőmester Droschel (Trossel) Tóbiás cipészmester számára. Későbbi tulajdonosai között is több cipészt találhatunk.

    DOBÓ U. 22. SZ.
    Schauffler-ház
    Ez is klasszicista stílusú emeletes lakóház. A ház már 1755-ben Schauffler József pallér tulajdona, ő tervezte a minorita templom kupoláját.

    DOBÓ U. 24. SZ.
    Fraindentaller-ház
    A ház emeletes homlokzata, amely követi az utca hajlását, későbarokk stílusú, 1807-ben épült. Építtetője Fraindentaller Anna, egy szűcsmester felesége volt.

    DOBÓ U. 26. SZ.
    „Nagy Liter”-ház
    A Dobó tér felé néző barokk ház homlokzata klasszicista stílusú. 1765-ben már fogadóként szolgált, a ház Izmir György kávés tulajdona. Később fésűsök és szűcsök lakják, majd 1843-tól kocsmárosok birtokolják. Még a 20. század közepén is működött az épületben a Nagy Liter-hez címzett vendéglő. Régen a telek déli részén vezetett egy gyalogösvény, amelyen a vár Varkocs-kapujához lehetett feljutni.

    DOBÓ U. 28. SZ.
    Zelenka-ház
    A későbarokk, emeletes lakóház 1780 körül épült, akkor tulajdonosa Hornyacsek Pál szűrszabó volt. A csehországi származású könyvkötő, Zelenka János 1788 táján érkezett Egerbe, a házat 1798-ban vásárolta meg. Utána özvegye birtokolja, aki folytatta férje iparát 1851-ig. 1845-ben is egy könyvkötő volt a ház bérlője, Kupfer Jakab.

    DOBÓ U. 29. SZ.
    Lipóczy-Szarvas-ház (lebontották)
    A barokk lakóházat a Heves megye műemlékei című kötet összeállításakor a szerzők még láthatták, de 1965-ben a műemlékjegyzékből törölték, majd 1966-ban egy társasház épült a helyén.

    Forrás - Irodalom

    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Gerő László: Eger. Bp., 1957
    Pécsi István: A képíró módos özvegyet választott = Ódon házak, hajdanvolt egriek. Bp., 1986. p. 171-173.
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

    Tovább

  • Bikavér és Török fürdő

    Bikavér és Török fürdő


    Eger városát a közgondolkodás a hazaszeretet és hősiesség szimbólumaként tartja számon a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.

    Eger azonban az évszázadok során a művészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb településévé is vált, utcái, terei nyitott könyv lapjaiként tárulnak fel a járókelők előtt. A barokk jellegű, történelmi hangulatú belváros, a Szépasszony-völgy hangulatos pincesorai, csárdái és rendezvényei kitűnő szórakozási lehetőséget biztosítanak az idelátogatóknak.

    Az egri vár, az egri borok, a múzeumok, kiállítóhelyek és műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, a kulturális fesztiválok, történelmi vigasságok és a külföldön is híres vendégszeretet vonzó örök emlékű élményt jelent a várost felkereső vendégeknek. Eger Észak-Magyarország egyik legszebb városa, s a település a sok különleges látnivaló mellett kényeztető keleti fürdővel és finom falatokkal várja télen is a látogatóit.  A város az utóbbi években sokat változott, hiszen már nemcsak a híres végvára tartozik a lényeges látnivalók közé, hanem a fürdőiben is remekül el lehet tölteni az időt.

    Az Egri Strand és Termálfürdő 3,5 hektáros területen a város szívében nyújt a családok minden egyes tagjának felüdülést. Hét medencéjét hazai és külföldi turisták ezrei látogatják szívesen, de mozgásszervi betegségben szenvedők is találnak bajaikra enyhülést és gyógyulást.

    Egerben számos török kori emlék található, de a hideg napokon talán a Török fürdő 30-38 fokos medencéi a legnépszerűbbek. A belépő 1800 Ft-ba kerül, s igazi keleti hangulat várja a látogatókat. Különleges élményeket kínál a várostól alig 6 km-re fekvő Egerszalók is, ahol két esztendeje nyílt meg a gyógy- és wellnessfürdő, és ahol 17 kül- és beltéri medence között lehet válogatni. S ha utána visszatérünk Egerbe, természetesen kihagyhatatlan látnivaló a vár, amely az Egri képtár gyűjteményének is otthont ad. A közelben van Gárdonyi Géza emlékmúzeuma, ahol az író bútorai, használati tárgyai láthatók.

    A város szíve pedig sétára invitál, itt minden háznak megvan a maga története, apró boltok, hangulatos vendéglők, kávézók váltják egymást. A sütemények kedvelői a Dobos cukrászdát a város "édes ékszerének" nevezik. November végétől pedig a Dobó teret benépesítik az adventi vásár árusai is.

    Eger belvárosát Európa barokk gyöngyszemeként emlegetik. Ilyen a Líceum épülete is, a megyeháza, a megyei könyvtárnak otthont adó nagypréposti és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt magába fogadó, kispréposti palota.

    Egerről először legtöbbünknek a bikavér, a legalább négyféle szőlőfajta házasításából született vörösbor jut eszébe. de terem errefelé fehérszőlő is, ezen a nyáron mutatták be az egri csillagot, a bikavér fehér "párját". A helyi pincékben, a belvárosban és a Szépasszonyvölgyben kellemes borozgatásra várják a vendégeket. December 16-ig pedig a Bikavér Borházban jeles borászok mutatják be boraikat.

    a cikk eredeti helye - forrás
    http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=menusgabor&pid=46650

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!