város Archívum

  • Magyarország egyik legszebb Vára

    Magyarország egyik legszebb Vára


    Mondhatni, „hivatalból” ismerjük mindannyian az egri várat, hiszen Gárdonyi örökbecsű regényével az ember már tizenkét éves korában találkozik tanulmányai során, s az Egri csillagok egyébként is a legnépszerűbb magyar irodalmi alkotás egy felmérés szerint.

    Aki azonban még nem látta élőben a török elleni harc magyar szimbólumát, látogasson el egy hétvégén Egerbe!

    A Dobós István Vármúzeum kiállításai egész évben látogathatóak, s reprezentatív módon mutatják be nem csupán az 1552-es ostrom történetét, de az egész korabeli magyar és európai hadviselés históriájáról is átfogó képet adnak.

    Mára ráadásul két igazán modern látványossággal is bővült a repertoár: aki szeretné, megnézheti egy izgalmas 3D-s vármozi segítségével, miképpen festett a vár 500 évvel ezelőtt, ugyanakkor nyitva tartja kapuit a panoptikum is, ahol személyesen ismerkedhetünk meg Várkonyi Zoltán Gárdonyi regényéből készült legendás filmjének szereplőivel, pontosabban viaszszobraikkal.

    A Bükk déli részén található vár alapjait az 1200-as évek közepén fektették le, a román stílusú rondella maradványait az 1990-es években tárták fel a régészek, harminc év munkájának eredményeképpen.

    A vár az egyik legkorábbi püspökséghez, az Egri főegyházmegyéhez tartozott, melyet még Szent István alapított, s mint vallási központ, a történelem későbbi fejezeteiben is fontos szerepet kapott Eger, s annak egyre erősebb falakkal bíró vára. Komoly erődítménnyé csak a 13. században alakíttatta az akkori egri püspök.

    Heves megyében a vár és környéke a magasból
    Fotó: H. Szabó Sándor

    Sok baj volt a vár szerkezetével, hiszen kőfalainak alapját a környék legelterjedtebb anyaga, a riolittufa adta, mely nehezen bírta a téli fagyokat, az őszi esőzéseket. Emiatt jellegzetes látvány lehetett a középkorban a vár falait renováló dolgozók serege, ami egy későbbi végvár tekintetében egy kissé talán abszurd lehetett.

    A 16. században, az egyre jelentősebb török fenyegetés hírére a várat külső és belső részre osztották, s külső falait korszerű technikával, igen erős védművé alakították. A törökök 1552-ben kezdték ostromolni a várat, mely addigra már hatalmas helyőrséggel és komoly hadi fegyverzettel bírt. Dobó István várkapitány mindazonáltal még kortársainál intenzívebben is személyes ügyének tekintette, hogy megvédje a várat, s így közvetlenül az egész keresztény Európát az Oszmán Birodalom agressziójával szemben.

    1596-ban III. Mehmet végül elfoglalta Eger várát, s bár a török hódoltság alatt folyamatosan erősítették az épületegyüttest, de a 17-18. századra szinte teljesen elpusztult az egykori lovagvár.

    Felújítása az 1860-as években kezdődött, s lényegében mindmáig tart.

    (Fotó: H. Szabó Sándor felvételei)

    Forrás: civilhetes.net ,, 2015

    Tovább

  • 6 dolog, ami rabul ejthet Eger városában

    6 dolog, ami rabul ejthet Eger városában


    Eger élettől nyüzsgő, mozgalmas és gyönyörű városát lehetetlen megunni, akár évente, akár naponta látogat el oda az ember.

    A különleges történelmi emlékek, a látványos utcák és a környező területek mesés hangulata egyszerűen magával ragadja az embert. Tarts velünk egy kulturális időutazásra Heves megye székhelyében, és nézd meg, hogy mi mindenre lehetünk büszkék ebben a történelmi értékű városban!

    Az Egri vár

    A XIII. században lezajló tatárjárás során az Egri vár majdnem teljes egészében megsemmisült. A hasonló tragédiák elkerülése végett Eger püspöke egy fal felhúzását rendelte el a vár körül. Évszázadokkal később ennek a falnak volt köszönhető, hogy az egri várvédők egy legendás ütközet során sikeresen visszaverték 1552-es török ostromot.


    A törökök egri veresége rendkívül fontos pont volt a magyar történelemben, így nem csoda, hogy az ostrom számos művészeti alkotást ihletett, köztük az Egri csillagokat, és az abból készült filmet is. Néhány évtizeddel később a törökök végül sikeresen megostromolták Eger várát. 1701-ben további károkat szenvedett, amikor az osztrákok felrobbantották az erődítmény felét.

    Eger várát érdemes alaposan átjárni, de külön érdemes kiemelni az Érseki Palotát (a város legöregebb épülete), a régi katedrális maradványait (amelyet eredetileg a XIII. században építettek római stílusban, majd később gótikus, utána pedig neogótikus stílusban újjáépült), a Dobó István Vármúzeumot (ami a vár történetét mutatja be) és az olasz építészek által tervezett bástyákat is.

    Dobó tér

    A Dobó tér természetesen Dobó István kapitányról kapta a nevét, aki mindössze 2000 magyar katona élén vette fel a harcot a 30-40 ezres török ostromlóval a legendás egri csata során. Emlékét a róla elnevezett tér közepén álló szobra őrzi. A trapéz alakú téren főleg a barokk stílus dominál. Érdemes kiemelni az itt található szökőkutat és az Eger-patakon átívelő hidat is. A tér mellett helyezkedik el a városháza, a minorita templom (Páduai Szent Antal-templom), és egyéb, néhány percnyi sétával megközelíthető épület is.

    Az egri bor

    Eger Magyarország egyik borközpontja. Innen származik az Egri Bikavér, amit bizonyára senkinek sem kell bemutatni. Kevesebben tudják azonban, hogy Egerben egy bormúzeum is üzemel, méghozzá István Pince és Nemzeti Bormúzeum néven.


    Eger része továbbá a Szépasszony-völgy is, ahol 200 borpincét és temérdek nemzetközileg is híres bort találunk. Eger utcái telis-tele vannak kisebb-nagyobb borozókkal, a város közvetlen környezetében pedig több borászatra lelhetünk.

    Fürdők

    Ha Eger, akkor nem csak bor, hanem fürdők is. A megyeszékhelyre látogatók jobban teszik, ha nem hagyják ki Eger két egymáshoz kapcsolt fürdőjét, akár pihenni, akár úszkálni szeretnének. Az egyik ezek közül a Török Fürdő, amely Arnaut pasa nevéhez fűződik. Habár ez egyértelműen jelzi, hogy a fürdő nem manapság készült, az évszázadok során elvégezték rajta a szükséges felújításokat, így ma egy hangulatos, mégis modern élményben lehet részük a fürdőzni vágyóknak. A fürdőhöz hat medence tartozik, amelyből három jótékony hatású radonokat tartalmaz. Kiváló wellness szolgáltatások is igénybe vehetők itt.


    A második az Egri Termál- és Strandfürdő, amelynek hét medencéje között biztosan mindenki talál magának megfelelőt. Jótékony anyagokat tartalmazó termálvizes medencék, gyerekmedencék, úszómedencék és sportmedencék – itt senki sem fog unatkozni. Az úszás mellett a fürdő sportlehetőségeket is kínál.

    Egri főszékesegyház

    Az Egri főszékesegyház, teljes nevén Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház hazánk egyik legnagyobb egyházi épülete. A lenyűgöző díszítésű építészeti csoda építését 1831-ben kezdték el, és csak az 1950-es években készült el teljesen. Kupolája gazdagon díszített 37 méter magas. Az épületnek összesen négy harangja és két tornya van.


    Az egyik harangnak saját helye van az északi toronyban, a három kisebb pedig a déli toronyban helyezkedik el. A keleti oldalon fekvő kapu egy görög templom stílusát idézi, és sokak szerint az olasz építész miatt lett kissé túldíszített az épület kialakítása.

    Egri Road BEATLES Múzeum

    Az Egri Road BEATLES Múzeum Közép-Kelet-Európa egyetlen Beatles gyűjteménye, ahol a látogatók megtekinthetik az együttes első interjúit és koncertjeit is. A múzeumban kortárs öltözékek és limitált kiadású felvételek is találhatók. A látogatók különféle játékokban is részt vehetnek. A múzeumban továbbá egy sárga tengeralattjárót is találunk (az együttes híres Yellow Submarine című dala után), ami akár belülről is felfedezhető.

    Forrás: magyarorszagom.hu

    Tovább

  • Szent Rókus római katolikus kápolna

    Szent Rókus római katolikus kápolna

    A kápolna, ami Eger egyik első barokk épülete, a város területén található négy lezárt temetők egyike.

    A Szarvas teret érintve (Diófakút utca és a Legányi Ferenc utca találkozásánál) bukkanhatunk a rövid kis zsákutcára. Szinte észre sem vesszük, mikor érünk a temetőbe, egyik pillanatban még veteményeskertben járunk, a másikban pedig már a ledőlt sírkövek között.

    Néhány forrásban Német temetőként utalnak rá.  A Német temető elnevezés abból adódott, hogy elsősorban azok a német polgárok temetkeztek ide, akik a Dobó utcában (régiesen a Várallyán) és az Almagyar utcában telepedtek le.

    Az épület az egykori Rókus temető keleti végén, az Almagyar-domb délkeleti magaslatán található. Főhomlokzatát szoborfülkék díszítik, melyekben eredetileg Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Fábián szobrai álltak, illetve a Szent Rozália szobor fekvő helyzetű volt. A szobrok fából készültek és a huszas években már nem álltak a helyükön. Az oromzat fölött fából készült harangtorony áll, melyet feltehetőleg Pirner Mihály készített.

    Rókus kápolna, Eger, Magyarország | Rókus Chapel, Eger, Hungary, 1956 zselatinos ezüst nagyítás 
    (Fotó: Zsigmond Vilmos)

    A harangtoronyban elhelyezett mintegy 50 kg súlyú harang Szent Rókus után kapta a nevét, csakúgy, mint a kápolna. A harang palástján Szent Rókus képe található, ezzel szemben az alábbi sorok olvashatók: “Készült Isten dicsőségére Szent Rókus tiszteletére az egri Rókus kápolna részére az úrnak 1940. évében. Öntötte Szlezák László harangöntő… Budapesten.“

    A bejáratot kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja le, mely kosáríves záródású, tagozott kőkerettel, kovácsoltvas ráccsal, mely a Fazola-műhelyben készült 1760 körül. A kápolna előtt kőfeszület áll, rajta az 1756-os évszámmal.

    A kápolna szentélyében három oltárt helyeztek el, a főoltárt Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére, a jobb oldali oltárt Nepomuki Szent János, a bal oldali oltárt Mária iránti tiszteletből emelték. Található még itt orgona, szószék, a toronyban két harang, egyiket 1732-ben Budán Michael öntötte, a másikról annyi deríthető ki, hogy a német közösség vásárolta.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • A lenyűgöző méretű épület Eger egyik szimbóluma

    A lenyűgöző méretű épület Eger egyik szimbóluma


    Az Egri bazilika, avagy Főszékesegyház történetét Szent István királyig vezetik vissza, aki 1004-ben alapította meg az egri egyházmegyét. 

    A korábban román, majd gótikus stílusú templomot többször lerombolták. Az 1804-ben érsekséggé váló egri egyházmegye szerény főtemplomát végül az 1827-ben érsekké kinevezett nagyműveltségű Pyrker János László bontatta le, hogy a helyén felépíttesse a jelenlegi Főszékesegyházat

    A bazilika 1831-1836 között épült fel Hild József – a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakja – tervei nyomán, rekord gyorsasággal. A templomot 1837-ben szentelték fel.

    A belső kialakítása már jóval több időt vett igénybe: az oltárok elkészítése, a freskók díszítése majd 120 évig tartott. Oszlopcsarnoka a római "Pantheon" mintájára épült.
    1904-ben alakították ki a szentélyt és a szószéket. 1910-ben készültek el a mennyezeti freskók, a kupola és a boltozatfreskók pedig 1950-ben. A nagyorgonát Ludwig Mooser készítette 1863-68 között, Bartakovics Béla érsek megbízásából.

    A bazilika leírása

    A bazilika Hild József legegységesebb alkotása, a klasszicista kor legfontosabb építészeti emléke. Hossza 93 m, szélessége 53 m, a tornyok magassága 54 m, a kupola átmérője 18 m. Főhomlokzatát nyolc darab 17 m magas korinthoszi oszloppal alátámasztott timpanonos előcsarnok uralja. Fölötte pedig a három isteni erényt, a hitet, a reményt és a szeretetet jelképező szoboralakok láthatók.
    A templomba vezető lépcsősor két oldalán alul Szent István és Szent László magyar királyok, fent Szent Péter és Szent Pálapostolok szobrai állnak.
    A bazilikába belépve először a hatalmas méretek nyűgöznek le, talán a legérdekesebb látnivaló a Takács István mezőkövesdi festő által készített gyönyörű kupolafreskó, amely az Apokalipszist ábrázolja. A megvilágítást 12 ablak biztosítja, köztük a 12 apostol, a kupola alatti csegelyekbe pedig a négy evangélista alakját festette. A bejárathoz közeli mennyezeti freskó is Takács István munkája, együtt látható az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal, amely a Rómához való hűséget szimbolizálja. Különleges jelentőséggel bír ez a freskó, hiszen a művész 1950-ben festette, két évvel az egyház intézményeinek államosítása után, a sztálinizmus legsötétebb korszakában.
    A templomban található képek többsége olasz festőktől származik, ezeket Pyrker saját magánvagyonából vásárolta.
    Érdemes még a szentélytől jobbra eső oldalkápolnába is betérni, ahol a máriapócsi csodatévő kegykép 1699-es másolatát őrzik.
    Az épület nagyobb egyházi ünnepekkor akár 4-5000 főt is be tud fogadni. A főszezonban (május 15-október 15), a déli órákban naponta orgona-bemutató hallható (hétfő-szombat 11.30-12.00, vasárnap 12.45-13.15).

    Gyakorlati tudnivalók

    Cím:

    3300 Eger, Pyrker János tér 1

    Nyitva tartás:

    H-V: 10.00-18.00, vasárnaponként 6 időpontban rendeznek istentiszteletet, ilyenkor a látogatás korlátozott.

    Belépő: nincs, kivéve az orgona hangversenyekre.

    Telefonszám: (36) 420 970

    Tovább

  • Eszterházy Károly Egyetem B-épülete helyén a 70-es évek végéig a főispáni villa állt

    Eszterházy Károly Egyetem B-épülete helyén a 70-es évek végéig a főispáni villa állt

    A Tanácsköztársaság napjai alatt a főispáni lakás „Szovjet Ház” lett, ahol Jackwerth Ede kormányzótanácsi biztos vezetésével folyt többek között az Egri Munkásszázad vagy az Egri Agitátorképző Iskola megszervezése.

    A hivatal 1919. augusztus 3-ig, a román csapatok bevonulásáig működött. Augusztus 12-én a főispáni lakban szállt meg kíséretével Károly román trónörökös, a későbbi király.

    A jelenlegi épület tervezése 1979-ben kezdődött meg (tervezői Fülöp Annamária és H. Tóth Judit), átadására 1981-ben került sor. Akkor a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának (a „Pártiskolának”) lett az új épülete. Tervezői 1982-ben alkotásukért Ybl-díjat kaptak.

    Talán érdemes idézni az Architeca Hungarica oldalán található néhány mondatot:

    „A vegyes rendeltetésű épület (oktatás, igazgatás, illetve nyaranta idényjellegű üdülő) Eger belvárosában, a műemlékileg védett városrész határán, középmagas lakóházak és társasházak között, a városi strand és parkterület szomszédságában kapott helyet. A szűkös építési terület az L alakú, tagolt létesítmény funkcionális tagozódására csak vertikálisan adott lehetőséget. A földszinten, illetve az I. és II. emeleten az előcsarnok, a konyha-étterem, a nagy forgalmú osztálytermek, előadótermek, a tanszékek, a könyvtár és az igazgatás helyiségei, míg a felső négy emeleten szállodai rész helyezkednek el. A homlokzat barnára eloxált alumínium szerkezetű függönyfal, színes fóliabetétes EGERTHERM üvegezéssel.”

    Épül a Pártiskola In.. Népújság, 1979. szept. 12.

    A rendszerváltás után kapta meg a létesítményt az Eszterházy Károly Főiskola. Az épület sorsáról már 1989 áprilisában egyeztetett a két intézmény vezetője. Május 5-én Kiss Sándor megyei első titkár meghívására Egerbe érkezett Dr. Pusztay Ferenc művelődési miniszterhelyettes, akivel találkoztak a főiskola vezetői. A megbeszélés témája az oktatási igazgatóság két szintjének átadása volt. Megállapodtak abban is, hogy a minisztérium és az MSZMP közösen fogják kezdeményezni az épület egészének az átadását a tanárképző főiskola részére.

    Június 29-én Kiss Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei első titkára és Dr. Szűcs László, a főiskola főigazgatója aláírtak egy megállapodást az oktatási igazgatóság két szintjének, könyvtárának és két földszinti előadótermének főiskolai üzemeltetéséről. A szerződés július elsejével hatályba is lépett.

    Az eltelt évek-évtizedek alatt az épület jellege és használata alaposan megváltozott. Manapság az oktatási feladatok mellett egy szálloda is működik a néhány éve felújított épület felső emeletein (E*Stella Hotel), viszont megszűnt azóta a konyha-étterem és különösen a könyvtár már nem ebben az épületben működik.

    Az Egészségház utca és a Kossuth utca sarkán látható két épületet, a nagypréposti palotát és a Barátok templomát a Kossuth utcánál tárgyaljuk.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Lyceum tér, majd Eszterházy tér, melyet átneveztek Szabadság térre

    Lyceum tér, majd Eszterházy tér, melyet átneveztek Szabadság térre

    Eleinte csak a Líceum és a székesegyház közötti terület neve volt, később kibővült: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemközt álló házakig. Ma is ezt a területet öleli fel.

    Sok egrinek kötődik ide emlékezetes gyermekkori élménye, 1945 után innen, az akkori Szabadság térről  indultak a május 1-jei felvonulások.

    A középkorban itt haladtak át a Felvidékre, az északi bányavárosok felé utazók. A mai úttest alatt 1,5 - 2 m mélyen több helyen is találtak régi rőzseút-maradványokat.

    Eger, Szabadság tér, Fotó: Hungaricana.hu

    Nyugat felől a távolabbi dombokon álló házak kertjei nyúltak le a mai Széchenyi utca vonaláig, a keleti oldalon csak elszórva álltak épületek, az Eger-patakig rétek terültek el. A 18. század elejétől kezdtek errefelé építkezni. A Líceum előtti park déli részén három ház állt, egyebek közt Komáromy János kanonoké.

    Látnivalók

    ESZTERHÁZY TÉR 1. SZ.
    Líceum (ma Eszterházy Károly Főiskola)
    „A Lyceumot leírni nehéz feladat, a Lyceumot látni kell!” – hangzott el 1939-ben az egri líceumot bemutató rádióműsorában Marék Antal megállapítása.

    Az egyetemi képzés gondolatát és a hozzá szükséges épület létesítését már Barkóczy Ferenc püspök elkezdte, 1761-ben megbízást adott Josef Gerl építésznek a tervek elkészítésére. A megvalósítás utódjára, Eszterházy Károlyra maradt, aki a bemutatott terveket, amely szerint egyemeletes, kb. 60 helyiséggel rendelkező épület lett volna, kiegészíttette könyvtárral, színházteremmel és csillagászati toronnyal. A tervek tovább módosultak, mivel a Foglár-intézet életveszélyessé vált, így a joghallgatók elhelyezését is meg kellett oldani. A sorozatos tervmódosítások miatt ellentét alakult ki Gerl és Eszterházy között, így került sor a szerződés felmondására és Fellner Jakab megbízására.

    A Líceum telkének helyén a nyugati oldalon részben felépült plébánia volt, amit elbontottak, déli oldalán három szabómester háza állt, valamint a Gusztinyi kanonok háza, ami átnyúlt a mai Fellner utcára és a köz keleti oldalán épült ház helyére. Az északi oldalon gombkötő és szabómester háza állt.

    1763 márciusától már folytak az alapozási munkák, 1764-től az építkezés költségeit már teljes mértékben a püspök biztosította. Fellner 1765-től 1780-ig, haláláig dolgozott az épületen, tanítványa Grossmann József fejezte be 1785-ben. Az épület vasmunkáit Fazola Henrik öccse, Lénárd készítette.

    A monumentális épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez, három stílus játszik szerepet kialakításánál: a barokk, a rokokó és a copf. Ennek ellenére az épület egységes képet mutat: Magyarország legszebb késő barokk épülete.

     Eszterházy püspök dédelgetett terve volt a várost az ország keleti felének szellemi központjává tenni. Elítélte a barokk pompát, a világias lelkületet, ezért bontatta el elődje felsőtárkányi nyaralóját és harsányi kastélyát. Kínos helyzetet teremtett, hiszen nyíltan ítélte el ezzel a prímási székbe emelkedett elődje életmódját, aki a bécsi császári udvar kedveltje volt. Az ellentétek Barkóczy és Eszterházy között nem váltak ellenségeskedéssé, de amikor Mária Terézia a prímáshoz továbbította Eszterházy felterjesztését a négy fakultásos egri egyetemre, Barkóczy nem javasolta a privilégium megadását.

    A püspök nem mondott le terveiről, folytatta az „Universitas” építtetését, az orvosi fakultás megalapozásához 1769 végén megszervezte Egerben az orvosképzést, elsőként Magyarországon. Mária Terézia azonban megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát a Markhot Ferenc vezette iskolától, sőt 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, amelyben Magyarországon egyetlen egyetem működését ismerte el, a budait. Az irat 60. paragrafusa rangsorolja a főiskolákat: az egri Universitas a líceumok közé került. (A líceum a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott.)

    Eszterházy II. József császárt is kérte, amikor 1784. október 18-án Egerben járt, hogy legalább ideiglenesen költöztesse Egerbe a helyhiánnyal küszködő budai egyetemet, de a császár erre sem adott engedélyt. Ezzel bezárult a lehetősége a Líceum egyetemmé válásának.

    A Líceum története során különböző iskolatípusoknak adott otthont, a teológián kívül működött itt rajziskola (1773), jogakadémia (1774), tanítóképző elemi iskolákkal (1852). Itt kapott helyet az egyházi nyomda is.

    1945 után Mindszenty József és környezete újra felvetette egy katolikus egyetem létesítését, amely azonban a politika változása  miatt most sem valósulhatott meg. 1948-ban államosításra került az épület és 1949-ben Debrecenből ide költözött a tanárképző főiskola.

    Ma az Eszterházy Károly Főiskola működik az épületben, mely névadójához méltón újra célul tűzte ki az egyetemmé válást: már ma is számos szakon folyik egyetemi szintű képzés.

     A püspök a tervezés és építkezés minden apró mozzanatát személyesen felügyelte, ha kellett, változtatott a terveken, a legkiválóbb mestereket és művészeket hozatta és megkövetelte mindenkitől, hogy pontosan kövessék elképzeléseit, hogy szeretett Universitasának ne legyen párja.

    Kandra Kabos így ír erről: „Eszterházy és ezen épületóriás között oly benső, annyira szoros a viszony, mint a művész és műve között. Egymásra vetnek fényt, egymást értelmezik, egymásra vallanak.”

    A Líceum az első egyetemi oktatási célra készült épület hazánkban. A főbejárat fölötti díszterem az ünnepélyes vitavizsgák színhelye volt, mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette (1781), a tervezett négy egyetemi fakultást szimbolizálja: a jogi kart az Igazság szobra és a Hétszemélyes tábla, a bölcsészetet a földméréssel, csillagászattal, földrajzzal, az orvosi fakultást a boncolással és gyógyítással, a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal és allegorikus képekkel jeleníti meg.

    Az épület gyönyörűen felújított kápolnájában Franz Anton Maulbertsch osztrák festő, a barokk festészet egyik legkiválóbb mesterének Az üdvözültek című freskóját (1794) láthatjuk. Az oltárképet Hesz Mihály egri születésű festő készítette 1813-ban, amelyen Szent István imádkozik a Szent Szűz előtt.

    A déli oldalon a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme látható, fűzéres oromzatú copf stílusú tölgyfabútorzatát  Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás egri asztalos készítette. A mennyezeti freskó Johann Lucas Kracker és Joseph Zach munkája (1778), a gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat ünnepélyes ülését ábrázolja.

    „1793-ban az egri Líceum épületében 16 ezer kötetes könyvtár nyílt meg. A püspök eredeti tervei szerint egyetemi könyvtárat kívánt létesíteni, miután ez meghiúsult, gyűjteményét nyilvános könyvtárként bocsájtotta egyházmegyéje rendelkezésére. Az intézmény ma már 160 ezer könyvtári egységgel várja az olvasókat, köztük 34 kódex, 98 ősnyomtatvány és számos értékes kézirat, köztük Mikes Kelemen törökországi levelei, a Szatmári békekötés szövegének magyar nyelvű fordítása, valamint az úgynevezett Barkóczy Album.” (Löffler, 2010)

    A Líceum  keleti oldalán 1776-ban csillagvizsgáló nyílt, a kor legmodernebb eszközeivel szerelték fel, Hell Miksa útmutatásai alapján. A műszereket Londonból hozatták és Hell Miksa személyesen mérte ki a délvonalat, amely a termen áthaladó márványcsíkon jeleníti meg az egri csillagászati delet. II. József 1784-ben működését betiltotta, mire újra működhetett, műszerei már elavultak.

    Ma a Varázstoronyban látogatható a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a Varázsterem, a Camera Obscura és a Panoráma Terasz, ahol előre meghirdetett időpontokban távcsöves bemutatókon ismerkedhetünk az ég titkaival, valamint lehetőség van tanulói csoportoknak – előzetes bejelentkezés után – rendhagyó biológia, fizika, földrajz és kémia órák szervezésére.

    A 2006-ban létesített Planetárium ma Magyarország jelenleg harmadik működő planetáriuma. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten  besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe, ez a „camera obscura”, amely  1779-től szórakoztatja az ide látogatókat. A kézzel mozgatható forgó kupolát Fazola Lénárd készítette. A készülék Edinburghból származik.

    A csillagvizsgáló torony tudománytörténeti emlék.

    Az Új Magyarország Fejlesztési Terv – „Líceum a természettudományért” pályázat keretében 2010-2011-ben az épület revitalizációjára kerül sor.

    ESZTERHÁZY TÉR 2 SZ.
    Barokk kapu
    Eredetileg Ambrosovszky kanonok házának kapuja volt, 1745 körül épült. A házat 1902-ben lebontották, a kapuzatot mint kertkaput tartották meg.

    Építészetileg figyelemre méltó az Eszterházy tér 3-4 sz. alatti régi Heves megyei takarékpénztár épülete (1920-as évek) (ma Adó- és Pénzügyi Hivatal), valamint az Eszterházy tér 5. szám alatti régi Osztrák-magyar Bank épülete (1915) (ma a Magyar Államkincstár megyei fiókja működik benne), melyek neobarokk stílusban épültek, jól illeszkednek a barokk belvárosi épületek hangulatához. Wälder Gyula építész munkái, aki az 1920-as években a Líceum épületét is felújította.

    Az Eszterházy térről nyílik a bejárata a pincerendszernek, amelyben Város a város alatt néven pincetárlat látogatható: Eger történetét mutatja be 1004-től, a püspökség alapításától 1687-ig, a törökök kivonulásáig. A pincét 2007-ben a hét legérdekesebb magyar építészeti emlék közé választották.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros

    Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros

    1978-ban elkezdhették a legérdekesebb és a legnehezebb építési munkálatokat Egerben , a viadukt építését. 

    Előtte azonban nagyarányú tereprendezést hajtottak végre. Több lakást lebontottak, sok ezer köbméter földet mozgattak meg annak érdekében, hogy jobban lehessen közlekedni és lakni a városban. 

    Az út- és hídépítés valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős és közérdekű feladat volt, külön jogszabály intézkedett az építkezések miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról.

    Az új út nyomvonalának jelentős csomópontja a Ráckapu tér, amely a 25. számú főút átmenő forgalma mellett jelentős helyi forgalmat is lebonyolít. Az új csomópont külön szintben szétválasztja a kétféle forgalmat, ugyanakkor célszerű kapcsolatot teremt közöttük, egyben hét utca forgalmi csatlakozását teszi lehetővé. (Vöröstüzér utca, Széchenyi utca, Malom utca, Rákóczi utca, Árnyékszala utca, Verőszala utca, Szalapart utca)

    Ráckapu téri felüljáró a Malom utcai toronyház felé nézve. 1981 ,, Fotó: fortepan.hu

    A Ráckapu téri felüljáró hét nyílású, 147 m hosszúságú, 12,7 m szélességű vasbeton hídszerkezet, amely 150 m sugarú ívben fekszik. A felüljáró előtt és után vasbeton támfalak között halad az útpálya, míg el nem éri a terepszintet. Támfalat kellett építeni a bal oldali felhajtóágban a gyalogos-aluljáró előtt és után is. A támfalak magassága 0,50-7,0 m között változik, összhosszúságuk 480 méter.

    A 25. sz. főút átépítése során különböző kiegészítő létesítményekre is szükség volt. A Ráckapu téren a Szala-árkot mintegy 70 m hosszú zárt keretben kellett elvezetni, a Borforgalmi Vállalat kiszolgálására 300 m összhosszúságú bejáróút megépítésére került sor, valamint a 24. sz. főút is új nyomvonalon csatlakozik a 25. sz. főút átkelési szakaszához. 

    A felüljáró építése 50 millió Ft-ba került. Az új útszakasz kivitelezője az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt.

    MÚLTIDÉZÉS >>>

    Tovább

  • Vár, minaret, Érsekkert, élményfürdő… Egert sose fogjuk megunni!

    Vár, minaret, Érsekkert, élményfürdő… Egert sose fogjuk megunni!


    A város még ma is a törökök feletti diadal jelképe, a győzelememlékét őrzi a vár, a törökfürdő, a minaret.

    Ám ezeken kívül is találunk érdekes helyeket: az egri Bazilika Magyarország második legnagyobb temploma, a Líceum tornyában Csillagászati Múzeum és Specula periszkóp mutatja az ég titkait,az Érsekkert andalgós sétákra csábít, a Sportmúzeumban megye vívó-, úszó- és vízilabda-nagyjainak relikviáit nézhetjük meg.

    A történelmi helyszínek felkeresésén túl a város és környéke bőven nyújt felfedezni valót. A Strand- és élményfürdő termál medencéiben télen-nyáron jólesik a lubickolás.

    A múzeumokon és galériákon kívül a legjobb helyi éttermek isvárják a látogatókat, messze földön híres ínycsiklandó ételeikkel,a Szépasszonyvölgy pincéiben pedig mindenkinek megkell kóstolnia a zamatos bikavért.

    A közeli Egerszalók világhírűgyógyvize megpihenteti az ellazulni vágyókat és lenyűgöziőket az Európában egyedülálló, a víz munkájától folyamatosanépülő, csipkézett, fehér mészkődombjával – impozáns látvány,fantasztikus fotótéma!

    Kinek? Párok, nagyobb társaságok, több generációval felkerekedők,barátnővel, autó nélkül utazók.

    Mikor? Egész évben. Októberben EgriVár Napja, júniusban Kaláka Fesztivál, augusztusban Végvári Vigasságok.

    Hol aludjunk? Hotel Eger Park (hotelegerpark.hu), Offi Ház Hotel(offihaz.hu), Kulacs csárda panzió (kulacscsarda.hu)

    Hol együnk?Excalibur étterem (excaliburetterem.hu), Fehér Szarvas étterem(feherszarvasetterem.hu) Fekete Ló fogadó (feketelofogado.hu)

    Bővebb információ: eger.hu, eger.varosom.hu, egriarv.hu, egerszakinlofo.hu

    Tovább

  • Már avatásakor is vitáztak a Végvári Vitézek elhelyezéséről

    Már avatásakor is vitáztak a Végvári Vitézek elhelyezéséről

    Már a szoborcsoport avatása előtt is vita volt arról, hogy hol kapjon helyet Kisfaludy Stróbl Zsigmond remekműve.

    Órák óta álldogáltam már a Minorita templom lépcsőjén, ahonnan jó kilátás nyílt a feldúlt Dobó térre, amikor kisebb, laza társaság verődött össze körülöttem. Egy, a városba visszajáró tatabányai férfi azt fejtegette mellettem, hogy ez a hely már soha nem lesz olyan, mint amilyennek megismerte. 

    Az építési területet körbefogó kerítés tövében hagyott kormos mécsesek láttán egy idősebb hölgy epés megjegyzéseket tett azokra, akik előző este gyertyát gyújtottak a költözésre ítélt szoborért.


    Dobó tér, Végvári vitézek szoborcsoport (Kisfaludi Stróbl Zsigmond, 1967.), a Gárdonyi Géza Diáknapok rendezvénye. 1977


    – Miért ne gyújtottak volna – mondta neki egy hasonló korú férfi –, bizonyára éppúgy részük lehetett a létrejöttében, mint nekem…

    – Hogyhogy? – kaptam fel a fejem, a férfi azonban azzal hárította el az érdeklődésemet, hogy keressem meg inkább Sebestyén Jánost, annak idején ő fogta össze a szoborral kapcsolatos ügyeket.

    A kulturális szakemberként és a nyugdíjasok elkötelezett szószólójaként ismert Sebestyén János dossziéba rendezett, gondosan őrzött dokumentumokat tett az asztalra, amikor visszaemlékezésre kértem. Mint elmondta, megyei ifjúsági vezetőként egyik szervezője volt a ’60-as években hagyományosan Egerben tartott országos konferenciáknak, amelyeknek a hazafiság volt a témájuk.

    Ezek egyikén, 1966-ban a neves történész, Nemeskürty István többekkel együtt felvetette, hogy maradandó emléket kellene állítani a hős várvédőknek. Azzal érveltek, hogy a következő évben lesz a törökök felett aratott győzelem 415. évfordulója. A város akkori vezetői elfogadták a javaslatot, s művészeti pályázatot írtak ki, amit Kisfaludy Stróbl Zsigmond nyert el a rendkívül kifejező szobortervével. A kivitelezést számos probléma nehezítette. A budapesti öntöde például jelezte, hogy nincs elég színesfémük a monumentális mű elkészítésére.

    – Ekkor felhívással fordultunk a város és a megye fiataljaihoz, hogy segítsenek előteremteni a szükséges anyagot – idézte fel a képzeletet felülmúló fémgyűjtés kezdetét Sebestyén János. – Nemcsak a tizenévesek, hanem a felnőttek, de még a katonák is segítettek. Ők a nélkülözhető töltényhüvelyeket ajánlották fel, de a visontai bánya és erőmű dolgozói, valamint a lelkes egriek is összeszedtek mindenféle beolvasztható színesfémet.

    A szoborkompozíció végül is egy év alatt készült el. A helyszín kijelölésekor Kisfaludy Stróbl Zsigmond két napot töltött Egerben, ahol már akkor is felvetődött, hogy megbontja a terület szimmetriáját, s a városházát „elzárja” a tértől. Ezzel kapcsolatban 1967. augusztus 8-án az Országos Műemléki Felügyelőség levelet küldött az Egri Városi Tanácsnak, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy „…a szobor elhelyezését mind műemléki, mind városképi és esztétikai szempontból elhibázottnak tartjuk.” Egyes kutatók szerint az alkotó viszont csak azzal a feltétellel egyezett bele a Végvári vitézek felállításához, hogy az a Dobó téren kap helyet, ahol mestere, Stróbl Alajos Dobó-szobra áll.

    Honvédelmi nappal avatták fel a szoborcsoportot

    Kisfaludy Stróbl Zsigmond már 1930-ban elkészítette egy hasonló jellegű szoborcsoport tervét, hogy aztán ezt elővéve formálja át az egri várvédő hősök emlékére kiírt pályázatnak megfelelően. A látványos köztéri alkotást 1967. szeptember 29-én honvédelmi nap keretében avatták fel, amikor is ifjúsági nagygyűlést tartottak, s ekkor tettek esküt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tisztjelöltjei is az ünnepi beszédet mondó Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes, valamint a több ezer érdeklődő előtt.

    A Végvári vitézek szoborcsoport a felújítása után a Szúnyog közben kap helyet.

    >>> a cikk szerzője: Szilvás István 

    a cikk eredeti helye: heol.hu ,, 2014

    Tovább

  • Dobó téri gyaloghíd (Minoriták hídja)

    Dobó téri gyaloghíd (Minoriták hídja)


    Minoriták hídja.  A híd középkori eredetű, a 16. századtól kőhídként említik. Még az 1690-es összeírásban is kőhídként szerepelt, hogy ezután mi történt, nem tudjuk pontosan, de a kőhíd megsemmisült.

    Helyén a 18. század elején már csak fahíd állt, ám 1729-ben a városi tanács úgy határozott, hogy e fontos fahídját kőhídra cseréli. 1730-31-ben épült a kétnyílású, nevezetes híd. Tervezője is ismert Giovanni  Battista Carlone személyében. 1731-ben tehát már állt az új kőhíd,  védfalán tíz szobor állt. 


    A kőfaragó munkát  Steyer János végezte. Később az 1878. évi árvíz megrongálta, ezért lebontották és helyére fából készült, új híd került. Sőt a patakot, a fahídtól kezdődően mindkét irányban fapallókkal befedték, így növelték meg a piac területét.


    1944-ben ez a híd is erősen megrongálódott, de 1947-ben újjáépítették. Ekkor a Kossuth-centenárium tiszteletére emléktáblát helyezetek el a híd egyik középső kőpillérére, ami jelenleg hiányzik. 

    Ez a híd fontos szerepet töltött be, mert a rajta átkelők két megye határát lépték át, akik pedig éppen a piacra igyekeztek, mint árusok, a hídon vámot fizettek.

    A város hídon túli, vár felé eső része egészen 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott. Ha  áthaladunk a hídon, a jobb oldali ház (egykori Ringelhann-ház) falán árvízjelző tábla emlékeztet az Eger-patak erejére, pontosabban az 1878. augusztus 30-31-én Eger városát és lakosságát sem kímélő áradatra. 


    fotó: fortepan.hu

    forrás. egrirege.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!