város Archívum

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!

    Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.


    Egri Minaret - A dzsámit 1841 -ben bontották le ... (litográfia 19. század),, 
    forrás: Vizi Müller katalin

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. 

    A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Vizi Müller katalin

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • A felnémeti mészkőbánya története

    A felnémeti mészkőbánya története

    A mészkőelőfordulásról az első kellő részletességű földtani térképet 1912-ben Schréter Zoltán készítette. Utána ezt többször kiegészítette és 1943-ban írta meg „A Bükk hegység geológiája” című dolgozatát.

    1949 végéig az ’államosításig’  az egész Berva-völgy és a mészkőelőfordulás az egri érseki uradalom tulajdona volt. Az érsekség nagyrészt az 1930-as évektől kezdte művelni a Berva-völgyben a mészkövet mészégetés céljára.

    A fakitermelés céljára később kiépítették az erdei vasútat és azzal szállították a mészkövet is. 1944-45-ben az előforduláson semmiféle bányászat nem volt.  A bánya nagyobb mérvű fejlesztését csak 1950 után a Fémszerelvénygyár (Finomszerelvénygyár) építése lendítette fel. A bányának 1949-54 között több tulajdonosa volt. 1954. október 1-től Mátrai Ásványbánya Vállalat néven alapítanak egy jelentős céget.

    Ettől az időponttól kezdve vette kezdetét az előfordulás tervszerű és szakszerű művelése a megnövekedett igényeknek megfelelően, de még mindig kézitermelésű, nehéz fizikai munkát igénylő technológiával. 1956-ban felső utasításra beruházási program készült, új modern bányaüzem és modern zúzó-, osztályozómű létesítésére.

     Ezután először az őrlőmű építésére került sor, majd 1964-ben a Berva-bérci-bánya megnyitására a 380m-s tszfm-ú szinten. A bányát és az őrlőt kötélpályával kötötték össze, az őrlőt pedig bekapcsolták az Eger-Putnoki vasúthálózatba. 1960-ban az osztályozott bányatermékek jelentették a piacot. 1965-ben már inkább a talajjavító őrlemények.

    Az 1970-es évektől az őrlési technológia többszöri rekonstrukciójával egyre bővült a különböző finomságú mészkőőrlemények választéka. Az 1980-as évek közepére az őrlőüzem áttért – elég jelentős mennyiségben – mikroőrlemények gyártására is. A megfelelő minőségű mészkő biztosítására 1950-es évek végétől az 1980-as évek végéig többször történt mélyfúrásos földtani kutatás és térképezés.

    Felnémet Berva völgy, kőbánya (Nagy Károly)
    (fotó Farkasné Nagy Mária)

    A bányában a nehéz fizikai munkát felváltották a gépesítések, melyek a jövesztés, rakodás és szállítás terén egyaránt fokozatos fejlődést mutattak. 

    Az üzem az ország egyik legnagyobb termelője volt az 1980-as évek végéig, a talajjavító mészkőliszt, a takarmányozási- és aszfaltozási mészkőliszt, valamint a mikroőrlemények vonatkozásában is. 1989 végére a talajjavító mészkőliszt értékesítése gyakorlatilag megszűnt.

    1992-ben a privatizáció folytán a mészkőelőfordulást és az őrlőt az OMYA Konszern vásárolta meg és ennek kapcsán alakult meg az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., amely a mai napig is működik.

    A mészkőbánya földrajzi helyzete 

    A terület földrajzilag a Bükk hegység DNy-i nyúlványán a felnémeti Berva-völgy és a felsőtárkányi Mész-völgy között található.

    A mészkőterületet Ny-on a Berva patak völgye, D-en a Berva-oldal, K-en  a Mész-völgy határolja. Észak felé fokozatosan emelkedő, de nem meredek morfológiával kapcsolódik a Bükk-fennsík DNy-i részéhez. A meredek lefutású oldalakon több vízmosás (lápa) tagolja a térszínt.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: felnemet.hu

    Tovább

  • Városunk legmagasabb épületeiről

    Városunk legmagasabb épületeiről

    Az embereket mindig is érdekelték a legek – szeretjük ismerni a határainkat, még akkor is, ha ezek erősen csak helyi viszonylatokban léteznek.


    Ilyen sajátos helyzetünk van Magyarországon a magasságok terén is például, míg sem épített-, sem pedig természeti környezetünkkel nem tudunk beszállni akár csak Európa versenyébe sem, mégis van egy büszke listánk a hazai legekről, külön kitérve benne a legmagasabb épületeinkre, -hidunkra, -kéményünkre és -adótornyunkra is.

    Annak kell örülni elvégre, amink van, na de nézzük is meg akkor, hogy Egerben hogyan állunk ilyen téren. Tudjuk, hogy mi és mennyire karcolja a fellegeket, amolyan egri viszonylatban? A bekezdés alatt igyekszünk választ adni az élet eme nagy kérdésére.

    Összefirkáltuk Magyar Dávid fényképét, így máris láthatjuk rajta, hogy megyeszékhelyünk legmagasabbjai kivétel nélkül a belvárosban találhatók, az első helyezett Minorita templom pedig azon belül is a főtér közvetlen szomszédságában.

    A lakótelepeink kimaradtak a versenyből, egy átlagos tízemeletes ház magassága ugyanis 32 méter környékén alakul, húszemeletes toronyház pedig nincs Egerben. Ez utóbbi ténynek a magyarázata ugyanarra vezethető vissza, amiért víztornyunk sincs, mégpedig, hogy a beépített dombjaink kiváltják ezt a szerepet.

    A hazai magasházakra elsősorban a tetejükön elhelyezhető víztorony miatt volt szükség annak idején, Egerben ez a funkció értelmét vesztette volna. Az egri húszemeletes nemlétéhez kötődik egy mende-monda is, mely szerint tervek voltak ugyan az építésére, a mocsaras talaj miatt viszont nem lett volna költséghatékony a kivitelezés. Ez a szóbeszéd ahhoz a többszáz éves városi legendához nyúl vissza, ami szerint Eger harmadik legmagasabb épülete, a Líceum is cölöpökre épült 1761-ben, és azokon is áll egészen a jelen pillanatig. Hogy ebből mennyi az igaz, nem tudjuk, tény mindenesetre, hogy a területen korábban valóban vízelvezető volt, így ha az egész épületet nem is, -annak néhány részét valóban alátámaszthatták cölöpökkel. A Líceumnak egyébként a tornya nyúlik 53 méterre, a négyzetalakban körbefutó szárnyak “mindössze” 21 méter magasak.

    A megyeszékhely második legmagasabb épületének számító Bazilika kupolája 40-, tornyai pedig 55 méteresek. Becsapós viszont, mert bár közvetlenül a Líceum mellett áll, kisebb dombnyi szintkülönbség található köztük. A minaret inkább csak érdekes, mint magas, a feltüntetett 40 métert a tornyához kell gondolni, a látogatható terasza 8 méterrel alacsonyabbról, egészen pontosan 32 méterről gyönyörködteti a bátor turistákat.

    Viszonyításképp Magyarország öt legmagasabb épületének az Esztergomi Bazilika (100 m), az Országház  (96 m), a Szent István-bazilika (96 m), a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje (88 m és 23 emelet), valamint a pécsi magasház (84 m és 25 emelet) számítanak. Érdekesség, hogy mivel ez utóbbi 1989 óta üresen áll, az ország legmagasabb lakóépülete, 81 méteres magasságával és 24 emeletével, a szolnoki toronyház.

    A világ legmagasabb épülete jelenleg a Dubajban álló Burdzs Kalifa, 828 méterre felnyúló 160 emeletével talán érezzük, hogy a felhőkarcoló jó időre feladta a leckét a nyomdokaiba lépni szándékozó építészeknek. Európa legmagasabbjának egy 302 méter magas- és 76 emeletes moszkvai épületet számít.

    [separator]

    Sári Lajos kiegészítése

    Az egri “legek” kérdése már igen régen – valamikor a ’60-as években (és’84-ig egriként) – felkeltette figyelmemet, ezért olvastam örömmel a fenti témakört felvállaló, érdekes írásukat ! …amihez az alábbiakban fűznék néhány – talán közzétételre érdemes – “megjegyzést” !

    Nos, kezdeném a “második legmagasabbal”…
    - A Bazilika – mint építmény – szerkezetmagassága tekintetében, a kripta padlósíkjától a toronycsúcsig értve 60 m fölötti értéket “regisztrálhatunk”. Az Esztergomi Bazilika kupolamagassága is Altemplomának padlósíkjához viszonyítva 100 m, az épület melletti térszinttől értve (csak) 75(?) m !

    A cikkben nem tárgyalt,többi egri templomot illetően…
    - A 40 métert meghaladó, vagy akörüli toronymagasságúak is említést érdemelnek…, így a Ferenc rendiek (Barátok) temploma, a Ciszterciták (Ciszterek) temploma… és – mivel a “civil” épületek is csak ekörüli csúcsokat “döngetnek” – a 30 m körüli magasságúakat sem hagynám szó nélkül…, mint a Görögkeleti(Rác), a Lajosvárosi és a Felnémeti templomok ! (Csak említendően: a Servita és Református templom és a Szent Anna kápolna már ez alatti magasságúak)
    A cikkbeliekkel együtt, hirtelenjében 8-10 városképi jelentőségű, magasan környezetük tetősíkja fölé “nyújtózó” templom…

    A harmadik “egri legmagasabbról”…
    - A Líceum Csillagásztornyának magasságát néhány írásban
    56, 59 és 60 m-nek jegyzik…, lehet, hogy az alapsíkhoz viszonyítva(?).(Prof. Dr. Barta egyetemi előadás anyaga, Zétényi Endre csillagvizsgálóról szóló írása, stb).
    Viszont ami tény: több mint egy évszázadon keresztül az ország legmagasabb és – közel másfél századig – 11 szintjével – az ország legtöbb szinttel bíró világi épülete volt !

    Az egri magasház(ak)ról…,mert tervszinten léteztek !
    Nos…, amelyik “tagbaszakadt, azaz – “tetőtől-talpig” 13(12?) szinttel azért – megépült…
    - A Deák Ferenc u. – Grónay u. saroképület tervszinten magasháznak “indult”, de az épület alatti bizonytalan pincehelyzet miatt le kellett mondani a további 4 szintről. Bár így is “derék” épület a maga 35 m körüli magasságával…
    S’ amelyek teljesen elmaradtak…, a Kertész úti húszemeletesek…
    - A ’60-as évek végén,’70-es évek legelején magam is láttam a Kertész út Hadnagy utcától délre eső részének beépítési tervét és a városrész makettjét a Városi Tanácson. Az út két oldalán 4-4 ún. parabolaházat építését tervezték. Sávszerű, az út felé eső végi 21 szintről – parabolaívet követő tetővonallal – 4-5 szintre csökkenő szintszámú, “zöld” tetőteraszos, látványos megjelenésű épületek lettek volna és “igazi” magasházak a 60 m fölötti magasságukkal!
    Hogy igazából miért nem épültek ? Lehet, hogy még van aki tudja az okát…

    Azért Eger “toronyhiányra” így sem panaszkodhat…

    ergrinapok.hu / Minden, ami Eger

    Tovább

  • A fertálymesterség élő hagyománya

    A fertálymesterség élő hagyománya


    Az egri fertálymesterség napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát.

    „A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.

    Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek .legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és  igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

    Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)

    1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.

    A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja:

    - az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását,

    - a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását,

    - a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását,

    - a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint

    - a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.

    „Az egri negyedmesteri kar egy darabját őrzi a régi szép, becsületes történelmi időknek. És ha az idők múlása ennek az értékes intézménynek hatóerejét csökkentette is, a hozzá való ragaszkodást és megbecsülést a szívekből kiölni nem tudta. Ez Eger józan, konzervatív népének nagy dicsérete. S éppen ez a tény indít most bennünket arra, hogy ezt a – múltban tartalommal telített – intézményt újra a lüktető élet tényezői közé állítsuk be…” (Kürti Menyhért dr.)

    www.fertalymesterek.hu

    Tovább

  • 1552 hősiessége

    1552 hősiessége


    Az egri vár, mint történelmi emlékhely olyan kulturális örökséget hordoz, melyhez elválaszthatatlanul hozzákötődnek olyan értékek, mint I. Imre királyi temetkezési helyszíne valamint a várvédők, 1552-ben tanúsított hazafisága és hősies helytállása.

    Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. 

    Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat.

    Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé.

    Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.

    www.egrivar.hu

    Tovább

  • Gyógyforrások

    Gyógyforrások


    Az egri Petőfi tér környezetében jelenleg három nagy karsztforrás-feltörési hely található. Az “Egri Gyógyforrások” víz összetételi értékei felbecsülhetetlenek.

    Az egri Török Fürdő több évszázados múltra tekint vissza. A Török medence még 1610 és 1617 között, a török hódoltság alatti időben épült, így ez a medencetér legrégebbi része. A fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá az eredeti török építményhez. Kiemelkedő látványt nyújt az 1980-ban fejújított kupola, melyet körülbelül 200 000 darab aranyozott mozaikkal burkolták.

    A fürdőben nem csak az eredeti török stílusú medencék (ilidzsa), de a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is megtalálható. A Török Fürdő, mely kívül-belül az autentikus török hangulatot idézi, jelenleg 6 medencével, magas színvonalú wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal várja az Egerbe látogató vendégeket. A vidéki Magyarországon egyedüliként fennmaradt törökfürdő ritkaságszámba menő radonos gyógyvize három medencét tölt meg, s a Török medence hézagosan lerakott műkőpadlózata alatt meghúzódó forrásokból tör fel.

    Merüljön el Ön is a mai kor luxusát és a múlt fényűzését egyaránt megigéző fürdő vizében, élvezze a különféle masszázsok kényeztetését, töltődjön fel a szaunában, gőzfürdőben.

    Fürdőkultúra

    A tradicionális török fürdőkben kezdettől fogva szigorúan elkülönítették a férfiakat és a nőket, ezért önálló fürdőrészeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. A fürdők falait, padlózatát felmelegített vízzel vagy, ahogy Egerben is, termálvízzel fűtötték. Ahhoz, hogy elérjék az 50 fokos hőmérsékletet és a 100%-os pártartalmat időnként fellocsolták a helyiségeket. Ez a kíméletes gőz gyengébb, mint a szauna. Egy igazi török fürdő, vagyis hamam nem csak megtisztít, de a meleg levegő magas páratartalma ellazítja az izmokat, serkenti a vérkeringést és pusztítja a káros baktériumokat, kórokozókat.

    borítókép: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára – Levéltári maradandó értékű iratok

    Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára – Levéltári maradandó értékű iratok


    Eger és Heves megye múltjának írott forrásai a történelemtudománnyal, a helytörténetírással és a személyes történelemmel foglalkozók számára nélkülözhetetlenek.

    1596-ban Eger török kézre kerül. Ettől kezdve a vármegyei közgyűléseket a szomszédos Nógrád megyében,  legtöbbször Füleken tartották, és ott őrizték a vármegye levéltárát is. Amikor 1682-ben Thököly Imre ostromolta a várat, a levéltár legrégibb, akkor 3 ládát kitevő iratai a tűz martalékai lettek, kivéve az 1657 utáni közgyűlési jegyzőkönyveket.

    A vármegye hatásköre akkor már - az 1569. évi 52. törvénycikk alapján - Külső-Szolnok megye területére is kiterjedt. „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék" csak az 1876. évi 33. törvénycikkel váltak szét, amikor létrejött Jász-Nagykun-Szolnok megye, melyhez ekkor még nem tartoztak Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaörs és Nagyiván községek. Históriai hagyatékunk tehát az 1876 előtti Külső-Szolnok vármegyei iratok gondozása is, amelyből elődeink csak a leválasztható 1850 utáni szolnoki törvényszéki és az 1867-1876. évi megyei és járási közigazgatási iratokat adták át a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak.

    A török kiűzése idején 1683-ban tartotta Heves vármegye saját területén az első közgyűlést. 1700-ig váltakozóan Gyöngyös, Pásztó, Pata és Eger volt a megyeszékhely, a 18. század első felében, pedig állandóan Gyöngyös. A levéltárért felelős főjegyző megbízásából helyettese őrizte és gondozta a levéltárat előbb a gyöngyösi ferencrendi, majd a Szent Bertalan templomban. Dévay András aljegyző volt az, aki 1722-ben letisztázta a közgyűlési és ítélkezési jegyzőkönyveket, s rendezte az iratokat. Az 1703-1710. évi jegyzőkönyvekhez mutatókönyvet, a levéltár iratanyagáról, pedig lajstromot is készített.

    Az 1749-1756 között Egerben megépített megyeházán a levéltár állandó helységet kapott. Az első közgyűlést 1756 áprilisában tartották az új megyeházában. Az iratok ide szállítása 1768 körül, az ekkor megindult nagy levéltárrendezés után történhetett.

    Az archívumban folytatták a közgyűlési jegyzőkönyvek tisztázását. 1758-ban a számadási iratokat rendezték. 1763-tól az úriszékek jegyzőkönyveit a szolgabírák által hitelesítve rendszeresen beküldték a levéltárba. Az 1770. évi szeptemberi főispáni utasítás szerint a tisztviselőknek egy  éven belül át kellett adniuk a levéltárnak hivatalos irataikat, hogy a levéltár azt rendezze, lajstromozza, a jegyzőkönyveket tisztázzák, kötessék be, készítsenek mutatókat hozzájuk. Ezzel az utasítással kb. egy időben indult meg Heves vármegye levéltárának önálló működése. Első levéltárosnak 1768-ban Liszkay Miklóst választották meg.

    Az 1786. esztendővel II. József felszámolta nemesi megyék önkormányzatát. A vármegyék átmenetileg állami közigazgatási hivatalok lettek, a bíráskodást és annak iratait is elválasztották tőlük. A régi levéltári rendet 1790 és 1793 között állították helyre. 1812-től a jegyzőkönyvek, 1831-től a mutatók nyelve magyar lett. Az 1850-es években létrejöttek a közgyűlési és megyei törvényszéki jegyzőkönyvektől, illetve ügyiratoktól elkülönített levéltári csoportok, amelyek a korábbi századok vagy évtizedek során önállósult vármegyei tisztségek és hivatalok, valamint igazgatási feladatkörök nyomán keletkeztek.

    A kiegyezés után, majd a 20. század elején az iratelhelyezés ügyének megoldására a durva selejtezést választották. Erre a sorsra jutottak előbb a Bach-rendszer alatt készített népösszeírások, a birtokbevallási könyvek, az 1668-1828 közötti bűnvádi iratok, a közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványai 1848-ig, utóbb az 1850-1866 közötti egri és szolnoki megyefőnöki iratok, az 1871 előtti összes községi számadás, az 1869. évi népszámlálás összeíró lapjai, az 1867-1897 közötti járási iratok egy része.

     Az 1896-os millennium idejére Heves vármegye levéltárában is felébredt a múlt feltárása iránti tudományos igény, s ettől kezdve a levéltárnokok az iratkezelés mellett történelmi kutatómunkát is folytattak. Orosz Ernőt emelhetjük ki elsőként, aki sok értékes iratnyilvántartást készített (pl. az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait), de ő írta meg a „Heves és volt Külső-Szolnok vármegyék nemes családjai" című kötetet is. 1927-ben költözött a levéltár a 18. században épített, majd a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön épületébe.

    Ekkor selejtezték 1924-ig az összes alispáni, kihágási és járási iratanyagot, 1900-ig a közigazgatási bizottság iratait, a pénztári iratokat, az árvaszék anyagát 1907-ig. 1927-1950 között kizárólag a törvényhatóság központi szerveinek iratanyagát helyezték el a levéltárban. A főispáni, járási és községi iratok túlnyomó része az 1944. év hadieseményei, illetőleg az 1947-1949 közötti nem ellenőrzött selejtezések következtében megsemmisült, még keletkezésük helyszínén, az iratképző szerveknél. A levéltárban levő iratanyagot háborús károsodás nem érte.

    Annak mennyisége 1950-ben 1000, 1961-ben 1700, 1989-ben közel 5000 iratfolyóméter volt, azaz ilyen hosszúságot tettek ki a polcokra és kartondobozokba helyezett iratok. Jelenleg ez a szám eléri a 8400 ifm-t, melynek mintegy kétharmada 1950 után keletkezett.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: /mnl.gov.hu

    Eger 3300, Mátyás király út 62.

    Tovább

  • Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző

    Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző

    Pyrker János egri érsek érdeme, hogy magyar nyelven képeztek tanítókat, 1828-ban megalapította az első magyar tanításnyelvű tanítóképzőt.

    Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza.

    Az orvosi és teológiai képzést követő első eredmények után jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök tevékenysége, aki négyfakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet építtetett.

    1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben.1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul.


    A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.


    A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.

    A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek az Észak-Magyarország egyik legfontosabb szellemi és kulturális centrumába a tanulni vágyó hallgatók.


    Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentőséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. A jelenleg 5 karral működő, közel 7000 hallgatóval és 250 főiskolai oktatóval rendelkező intézmény kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a társadalmi folyamatok felé is.

    Célja, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével európai színvonalú, ugyanakkor a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó, értékes diplomákat adjon ki.

    Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amely minőségben magas színvonalú, bővülő képzési kínálatot nyújtó oktatási szolgáltatásai mellett kulturált, otthonos környezetet nyújt hallgatóinak. Munkatársainak nyugodt, minőségi munkára ösztönző és folyamatos megújulásra késztető munkahelyet tud teremteni, és képes szellemi, kulturális kisugárzását növelni a város és a régió felé.


    Gróf Eszterházy Károly egri püspök kétszázötven éves álma vált valóra 2016. július 1-jén, amikor egyetemmé vált az egri főiskola. Az Eszterházy Károly Egyetem a magyar állami felsőoktatás meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye, mely négy campuson (Eger, Gyöngyös, Jászberény, Sárospatak), öt karon piacképes képzéskínálattal, egyedi ösztöndíj-lehetőségekkel, családias hangulattal várja a hallgatókat.

    Az agrárképzés, a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén kínálunk képzéseket, de nagy hangsúlyt fektetünk a duális képzésekre is. 37 alapszakon, 14 mesterszakon, 9 felsőoktatási szakképzésen, az osztatlan tanárképzésben 80 szakpáron érhetőek el szakjaink.

    ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM
    Eger 3300, Eszterházy tér 1.

    Tovább

  • Mi az a hóstya?

    Mi az a hóstya?


    Az egri hóstyák városunk településszerkezetének olyan sajátossága, amely a belvárosban élő polgárság mellett a 18. században ide érkező paraszti és kézműipari munkát végző lakosság letelepedésével alakult ki.

    Évszázadokon át itt élt Eger népességének nagy többsége, akik az itt megtermelt mezőgazdasági termékekkel, iparcikkekkel nemcsak a belváros lakosságát, de a régió településeit is ellátták.

    Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya?

    A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatokszerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortől nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták.

    Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a „városfalon kívüli településrész” értelmében használták – már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték.

    forrás: karpatinfo.net, visiteger.com

    Tovább

  • Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának

    Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.

    Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. 

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.

    A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.

    Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.

    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.

    A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    borítókép - hungaricana.hu

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!