város Archívum

  • Az országon belül is kiemelt helyzetben van Eger a fürdőkultúra tekintetében

    Az országon belül is kiemelt helyzetben van Eger a fürdőkultúra tekintetében


    Medencéit hazai és külföldi turisták ezrei látogatják szívesen, de a mozgásszervi betegségekben szenvedők sokasága is jó hatásfokkal talál itt bajaira enyhülést és gyógyulást. 

    A Termálfürdő közvetlen szomszédságában, északi felénél található az autentikus, meghitt hangulatú Török Fürdő, mely 6 medencével és magas minőségű wellness szolgáltatokkal várja a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeket. 

    A gyógyforrások környezetében található az ország egyik legszebb fedett uszodája – a Makovecz Imre által tervezett –, Bitskey Aladárról elnevezett uszoda. Eger város gazdag műemlékekben és természetes vonzerőkben. Egert méltán említik Magyarország barokk gyöngyszemének.

    Magyarországi képeslapok: Heves megye székhelye Eger - A fürdők és a műemlékek városa

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • A város szívében

    A város szívében


    Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik.

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.

    Fotó: Berán Dániel

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Dobó István tér,,, Amikor még

    Dobó István tér,,, Amikor még


    Amikor a Dobó téren bokrok , fák és zöld fű volt. Amikor a Dobó téren sok padon sok ember üldögélt.:)

    A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.


    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.


    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.


    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára. 







    fotó: Gál Cecélia

    Tovább

  • Dobó István tér,,, Amikor még

    Dobó István tér,,, Amikor még


    Amikor a Dobó téren bokrok , fák és zöld fű volt. Amikor a Dobó téren sok padon sok ember üldögélt.:)

    A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.


    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.


    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.


    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára. 







    fotó: Gál Cecélia

    Tovább

  • Vak Jancsi malma

    Vak Jancsi malma


    Régi időkben nagy jelentőséggel bírtak a falu életében az Eger-patak mentén működő vízimalmok: Engler malma a mai Fairway ruhagyár közelében, Práf malma a Malomárok úton, Apáty malma az Egri úton.

    Vak Jancsi malma a Tárkányi patak (Cseszárka) mellett, a hordógyár hátánál volt. A hordógyár helyén ma a fűrészüzem található. A malom tulajdonosa, eredeti nevén Antal János a Vak ragadvány nevet azért kapta, mert gyengén látott.

    Gyakran járt Terpesre, a dolgát intézni, ő csak azt mondta, hogy “átlépek Terpesre”, állítólag voltak ott rokonai is. Így a felnémetiek költöttek ehhez az eseményhez egy szólást, lehet, hogy sokan az olvasók közül hallották is már: Átment, mint Vak Jancsi Terpesre. Terpes a Tarna-völgyében található, Pétervásárától nem messze, Felnémettől kb. 28-30 km-re légvonalban.

    A Vak Jancsi malmát nevezték Rizskása malomnak is. Feltehetően a törökök ezen a területen rizst termesztettek, innen ered a Rizskása elnevezés.

    A házaktól csengős lóval gyűjtötték össze a búzát, három zsákot kértek házanként, az egyikbe lisztet, a másikba kenyeret, a harmadikba a korpát tették.

    Szól is erről egy népdal: “Még 20 éves koromba beálltam a felnémeti malomba…”



    Közzététel: 2014.
    Helyi védelem alá helyeznének egy felnémeti épületet, a Rizskásás vagy más néven Vak Jancsi malmát. A városrész fertálymestere, Vallus István kezdeményezte az eljárást, emellett felhívta az országos műemlékvédelem figyelmét is az épületre, javaslatot tett az országos műemléki védelemre. A helyi védelembe vétel ügyében a szakértői vizsgálat megvolt. A tájékoztató, a rendelettervezet olvasható a város honlapján.
    Felnémet fertálymestere, Vallus István akkor hallott először a malomról, amikor ide költöztek. Vak Jancsi malmának hívják, 1871-ben került Antal János felnémeti molnárhoz. A Vak ragadványnevet gyenge látása miatt kapta a molnár. 1947-ig malomként működött az épület a Cseszárka-patak mellett. Rizskásás malomnak is nevezték, többek között ez tűnt fel Vallus Istvánnak. 2013 óta kutatja a témát, szerinte török korra utalnak az ablakok, valamint a malom régi neve. Itt termeszthették és dolgozhatták föl a hódoltság korában a környéken élő törököknek a rizst. (TV Eger)

    FELNEMET.HU

    Tovább

  • Vak Jancsi malma

    Vak Jancsi malma


    Régi időkben nagy jelentőséggel bírtak a falu életében az Eger-patak mentén működő vízimalmok: Engler malma a mai Fairway ruhagyár közelében, Práf malma a Malomárok úton, Apáty malma az Egri úton.

    Vak Jancsi malma a Tárkányi patak (Cseszárka) mellett, a hordógyár hátánál volt. A hordógyár helyén ma a fűrészüzem található. A malom tulajdonosa, eredeti nevén Antal János a Vak ragadvány nevet azért kapta, mert gyengén látott.

    Gyakran járt Terpesre, a dolgát intézni, ő csak azt mondta, hogy “átlépek Terpesre”, állítólag voltak ott rokonai is. Így a felnémetiek költöttek ehhez az eseményhez egy szólást, lehet, hogy sokan az olvasók közül hallották is már: Átment, mint Vak Jancsi Terpesre. Terpes a Tarna-völgyében található, Pétervásárától nem messze, Felnémettől kb. 28-30 km-re légvonalban.

    A Vak Jancsi malmát nevezték Rizskása malomnak is. Feltehetően a törökök ezen a területen rizst termesztettek, innen ered a Rizskása elnevezés.

    A házaktól csengős lóval gyűjtötték össze a búzát, három zsákot kértek házanként, az egyikbe lisztet, a másikba kenyeret, a harmadikba a korpát tették.

    Szól is erről egy népdal: “Még 20 éves koromba beálltam a felnémeti malomba…”



    Közzététel: 2014.
    Helyi védelem alá helyeznének egy felnémeti épületet, a Rizskásás vagy más néven Vak Jancsi malmát. A városrész fertálymestere, Vallus István kezdeményezte az eljárást, emellett felhívta az országos műemlékvédelem figyelmét is az épületre, javaslatot tett az országos műemléki védelemre. A helyi védelembe vétel ügyében a szakértői vizsgálat megvolt. A tájékoztató, a rendelettervezet olvasható a város honlapján.
    Felnémet fertálymestere, Vallus István akkor hallott először a malomról, amikor ide költöztek. Vak Jancsi malmának hívják, 1871-ben került Antal János felnémeti molnárhoz. A Vak ragadványnevet gyenge látása miatt kapta a molnár. 1947-ig malomként működött az épület a Cseszárka-patak mellett. Rizskásás malomnak is nevezték, többek között ez tűnt fel Vallus Istvánnak. 2013 óta kutatja a témát, szerinte török korra utalnak az ablakok, valamint a malom régi neve. Itt termeszthették és dolgozhatták föl a hódoltság korában a környéken élő törököknek a rizst. (TV Eger)

    FELNEMET.HU

    Tovább

  • A piac illata – Fűszer és Lélek

    A piac illata – Fűszer és Lélek

    Reggel kilencre volt időpontom, egykor még itt várakozom… De legalább jót beszélgetünk Julikával, aki szerintem néni, szerinte csak Julika, és 91 éves. A piac illata hiányzik neki az utóbbi tíz évben a legjobban és a férje. Csak összeszedtem pár régi piacos fotót.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt.

    Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város.

    A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették.

    Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait.

    Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon. 




    Tovább

  • A piac illata – Fűszer és Lélek

    A piac illata – Fűszer és Lélek

    Reggel kilencre volt időpontom, egykor még itt várakozom… De legalább jót beszélgetünk Julikával, aki szerintem néni, szerinte csak Julika, és 91 éves. A piac illata hiányzik neki az utóbbi tíz évben a legjobban és a férje. Csak összeszedtem pár régi piacos fotót.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt.

    Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város.

    A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették.

    Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait.

    Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon. 




    Tovább

  • Felnémet, Berva-völgyi mészkőfejtő

    Felnémet, Berva-völgyi mészkőfejtő


    A most is működő hatalmas, legalább 7 szintes kőfejtőben szürkésfehér, helyenként sárgás triász korú mészkövet fejtenek. A mészkő akár 5 métert is elérő repedéseit tömör kalcit tölti ki néhol hatalmas kristályos felnyílásokkal. A kőfejtő fedőjét miocén korú mészmárga, agyag és kavics alkotja. A triász mészkövet gyakran szakítják meg kisebb-nagyobb agyag, vörösagyag, ritkábban riolittufa betelepülések a bányafalakon.

    Egy nagyon érdekes, földes tömeges mangán-oxidokból álló nagyméretű betelepülés ismert az utolsó alatti bányaszint falából, de már javarészt a bányászat áldozatává vált.

    Leírás: A kőfejtő Eger-Felnémetről érhető el, a főútról a Felsőtárkányra vezető útra kell térni, innen a vasúti átjáró után balra lekanyarodó aszfaltúton érhető el a bánya. A Berva-lakótelepet messze elhagyva, az OMYA Kft. táblánál balra fordulva még 1 km-t kell haladni a kőfejtő portájáig. A gyűjtés engedély-köteles, védősisak használata kötelező.

    fotó: Szinok Gábor

    forrás: geomania.hu

    Tovább

  • Felnémet, Berva-völgyi mészkőfejtő

    Felnémet, Berva-völgyi mészkőfejtő


    A most is működő hatalmas, legalább 7 szintes kőfejtőben szürkésfehér, helyenként sárgás triász korú mészkövet fejtenek. A mészkő akár 5 métert is elérő repedéseit tömör kalcit tölti ki néhol hatalmas kristályos felnyílásokkal. A kőfejtő fedőjét miocén korú mészmárga, agyag és kavics alkotja. A triász mészkövet gyakran szakítják meg kisebb-nagyobb agyag, vörösagyag, ritkábban riolittufa betelepülések a bányafalakon.

    Egy nagyon érdekes, földes tömeges mangán-oxidokból álló nagyméretű betelepülés ismert az utolsó alatti bányaszint falából, de már javarészt a bányászat áldozatává vált.

    Leírás: A kőfejtő Eger-Felnémetről érhető el, a főútról a Felsőtárkányra vezető útra kell térni, innen a vasúti átjáró után balra lekanyarodó aszfaltúton érhető el a bánya. A Berva-lakótelepet messze elhagyva, az OMYA Kft. táblánál balra fordulva még 1 km-t kell haladni a kőfejtő portájáig. A gyűjtés engedély-köteles, védősisak használata kötelező.

    fotó: Szinok Gábor

    forrás: geomania.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!