város Archívum

  • Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet a múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút belső végállomása az egri Faraktár végállomás megszüntetése után.

    Heves megyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével.

    A városrész a 25-ös főúton található. A városrész központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

    Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

    Félnémeti fűrészüzem (lebontva)

    Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

    A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

    A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag at Eger-Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

    A KMKK távolsági, helyközi, szerződéses, a helyi járatok közül a 8-as, 10-es, 11-es, 11-es, 14-es, 14A és 14C számú járatai járnak a településre, valamint néhány társ-Volántársaság távolsági buszjárata. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az a Eger–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Eger-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. A egykor hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

    Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • A Dobó István tér elnevezésének története

    A Dobó István tér elnevezésének története


    A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik.

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.

    Fotó: www.flickriver.com

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • A Szent Erzsébet szobor legendája

    A Szent Erzsébet szobor legendája


    Kovács Jenő Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló bronz szobra, a legismertebb csodája, a "rózsacsoda" közben ábrázolja a szentet. Az szobor elhelyezése is nagyon stílusos, a törékeny női alak egy rózsakert közepén áll az egri Érseki palota kertjében.

    A legenda szerint Erzsébet férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről, de ezt titokban kellett tennie, mert sógra, Henrik ezt nem nézte jó szemmel. Egyik alkalommal éppen kenyeret csempészett köpenyében az éhezőknek, mikor útközben találkozott a szigorú sógorral. Miután az megkérdezte, hogy mit rejteget köpenye alatt, Erzsébet azt mondta, csak rózsát szedett. És mikor megmutatta azt Henriknek, valóban illatos rózsák hulltak le öléből.

    A vallás szerint Isten nem akarta, hogy Erzsébet hazudjon, mert egész életében példásan, neki tetszően élt, és ezért csodában részesíttet az asszonyt. Emiatt Szent Erzsébet állandó jegye a rózsa lett, amit a festők és szobrászok is mindig kihangsúlyoznak műveiken.

    Kovács Jenő 2007-benkészült szobrán is kötényében rózsával láthatjuk az érseki palota udvarán Eger városában, szép míves kovácsoltvas kerítéssel elkerítve. A szent ábrázolásának szintén ismert módja még  korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe, történő ábrázolás.

    fotó: Szinok Gábor

    forrás: varosom.hu

    Tovább

  • Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Az egri színház, az intézmény alapításának gondolatát követni közel negyven év után készült csak el, megannyi  önkéntes felajánlás és munka segítségével.

    Terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök ingyen elkészítették, végül 1904 augusztusában került átadásra a régen várt épület. A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.

    A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.

    A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.

    1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.

    A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.

    Egri színház 1945 (fotó Márton Jenő)

    1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.

    1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.

    Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia.
    A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.

    Ez 1961-64 között újra felújítása zajlott az épületben Szutor János kap megbízást a tervek elkészítésére. A régi épület színpadát és oldalfalait meghagyták, de végfalát megnyitották a férőhelyek növelése érdekében.

    1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.

    1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.


    Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
    Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.

    A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.

    Forrás:  Gardonyiszinhaz.hu

    Tovább

  • Az ötcsillagos város

    Az ötcsillagos város


    A Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger-patak völgyében, a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik Heves megye székhelye, Eger.

    A város neve valószínűleg az "éger(fa)" elnevezésből származik. Ezen a környéken manapság is sok égerfát láthatunk. Igazi érdekesség, hogy Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek nevét a Marson egy kráter is viseli. Sőt, van egy aszteroida, amelyet "3103 Eger" névre kereszteltek.

    Egy napilap 2007-ben megszavaztatta olvasóival Magyarország hét csodáját. A beérkezett, csaknem harmincezer szavazat alapján Eger és az egri érseki pincerendszer lett a 4. csoda. Jó ízléssel döntöttek az olvasók: méltán került fel a toplistára ez a vidék!

    Eger - az ötcsillagos város A török megszállás után Fenessy György püspök nekifogott egy palota építéséhez. Az építkezéshez szükséges tufát egy közeli dombból termelték ki. Így alakult ki a hatalmas pincerendszer, amit a tizedként beszolgáltatott borok tárolására használtak.

    Az érseki pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlik el a város alatt.

    A pincehálózat legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen metszi egymást. Az 1940-es években a pince katasztrofális állapotba került, életveszélyes lett.

    A 80-as évek közepén vasbeton szerkezettel erősítették meg; a szigetelés azonban hiányzott, és így az átszivárgó talajvíz csodálatos cseppköveket kezdett építeni. Eger pályázati pénzből szeretné átalakítani a pincerendszert. Elképzelésük szerint itt mutatnák majd be a város történelmét fény- és hanghatásokkal kísért életképekben, interaktív jelenetek segítségével.

    Eger - az ötcsillagos város Eger a templomok városa. A több tucat templom közül is kiemelkedik az egri Főszékesegyház, ami Magyarország harmadik legnagyobb temploma. Kétségtelenül az egri vár a város leghíresebb látnivalója, melynek története egészen Szent István koráig nyúlik vissza.

    A várnak a török megszállás idején végvári szerepe volt; az akkori kapitány, Dobó István vezette várbeliek törökök feletti diadalát mindannyian ismerjük. A várban található a Dobó István kiállítás, amit számos állandó és ideiglenes tárlat is kiegészít. Ilyen például a Gótikus Püspöki Palota, ahol megismerkedhetünk a vár történetével, vagy a Panoptikum, ahol találkozhatunk az Egri csillagok című regény szereplőinek viaszfiguráival.

    De ott van például a Hősök terme, ahol az 1552-es várvédők névsorát és Dobó István eredeti sírkövét is láthatjuk. Érdemes lemerészkedni a vár földalatti erődrendszerébe, a Kazamatába is.

    Igazi érdekesség, hogy a várban temették el Gárdonyi Gézát, akinek emlékmúzeumát megtaláljuk a városban. Feltétlenül látogassunk el a Képtárba, ahol jelentős hazai és külföldi barokk festők alkotásait csodálhatjuk meg. A vár faláról elénk táruló lélegzetelállító panoráma pedig valósággal megkoronázza a várbeli kalandozásunkat.

    Eger - az ötcsillagos város Akinek ennyi múzeum nem elegendő, az folytathatja a barangolást a városban: Érseki Gyűjtemény, Főegyházmegyei Könyvtár, Csillagászati múzeum, Telekessy Patikamúzeum.

    Külön említésre méltó a Nemzeti Bormúzeum, azaz az István Pince - Bormúzeum az ország első olyan bormúzeuma, ahol a 22 magyar borvidék több mint 300 fajta bora egy helyen található meg. Ha már Egerben vagyunk, menjünk egy kicsit közelebb a csillagokhoz! Szánjuk rá magunkat és kapaszkodjunk fel a 96 keskeny lépcsőfokon, az 1596 körül épült, 40 méteres minaret körerkélyéhez. A városra nyíló panoráma garantáltan felejthetetlen emlék lesz.

    A torony mellett álló, szintén török építésű dzsámit katolikus templommá alakították át, majd később lebontották és újat építettek helyette. Ha a városnézéstől megfáradva kis kényeztetésre vágyunk, akkor a Törökfürdő radioaktív gyógyvize áll rendelkezésünkre!



    Ha már a fürdőket említem, nem lehet nem szólni az Egertől alig néhány kilométerre található Egerszalók hőforrásairól! Ezen a helyen 410 méter mélyből forró (65-68 °C) gyógyhatású hévíz tör fel, ami vakítóan fehér, mészkővel borított teraszokat épített. Rendkívüli látvány! Olyan, mintha hó fedné az egész tájat. Hasonló képződményeket Törökországban láthatunk.

    Egerrel kapcsolatban kötelező tananyag a világszerte ismert Egri Bikavér! A helyiek szerint, aki még nem kóstolta a Bikavért egy egri pincében, az valójában még sohasem kóstolta.

    A kimerítő városnézés után üldögéljünk hát egy langyos nyári estén egy egri pince teraszán, kortyolgassunk Bikavért, és véssük emlékezetünkbe Magyarország 4. csodáját!

    a cikk eredeti helye, forrás: kihagy6atlan.hu

    Tovább

  • Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona

    Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona

    A Heves megye székhelyén található Buttler-ház és Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye összekapcsolódik, hiszen a műemlék a főszereplő, gróf Buttler János nevét viseli.

    Az egri barokk stílusú épület a XVIII. században épült, elnevezése pedig a ház tulajdonosához, Buttler János városparancsnokhoz kötődik, aki Mikszáth Kálmán művének, a Különös házasságnak a főszereplője, és e regény által vált ismertté. Az épület sokáig rossz állapotban volt: romokban, széttört ablakokkal, titokzatosan állt, elgondolkodtatva az egrieket és a turistákat, vajon mi történhetett a falakon belül. Jogos kérdéseket vetett fel a lakosságban: miért nem újítják fel, hiszen sok lehetőség rejlene benne, miért hagyják, hogy rontsa a város összképét.

    A közvetlenül az Eger-patak mentén húzódó épületet – sok-sok évnyi elhanyagolás és megvalósulatlan terv után – ma már felújítva, szép köntösbe bújtatva láthatja a hevesi megyeszékhelyre látogató.
    fotó: commons.wikimedia.org

    A ház története éppúgy kalandos, mint Mikszáth regénye. Buttler János 1773-ban született egy 14 gyermekes család tizenharmadik gyermekeként. 19 évesen feleségül vette gróf Dőry Katalint. Később a kassai szentszék ágytól és asztaltól elválasztotta őket, azonban a válást nem mondták ki egyértelműen. Buttler János, hogy szabaduljon a tartásdíjtól és feleségétől, ezt kérelmezte ugyan, de a próbálkozása sikertelen maradt. Buttler János 1845-ben halt meg.

    A Buttler család 1711 és 1796 között volt tulajdonosa a háznak, amely a Keglevich grófok és Barkóczy püspök birtokában is volt, és amely a későbbiekben – 1835-től – a város kezébe került. Ettől az évtől 1887-ig katonai laktanyaként, majd siketnéma intézetként, aztán internátusként működött. 1949-től 1957-ig az egri Dobó István Múzeum tulajdonában volt. Az 1970-es években átalakították, és egészen az 1980-as évek végéig turistaszállóként funkcionált. Ezt követően több mint húsz évig állt használatlanul, romokban. Azóta, 2010-ben felújították, jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete található az épületben.

    eger.utisugo.hu

    Tovább

  • Bikavér és Török fürdő

    Bikavér és Török fürdő


    Eger városát a közgondolkodás a hazaszeretet és hősiesség szimbólumaként tartja számon a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.

    Eger azonban az évszázadok során a művészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb településévé is vált, utcái, terei nyitott könyv lapjaiként tárulnak fel a járókelők előtt. A barokk jellegű, történelmi hangulatú belváros, a Szépasszony-völgy hangulatos pincesorai, csárdái és rendezvényei kitűnő szórakozási lehetőséget biztosítanak az idelátogatóknak.

    Az egri vár, az egri borok, a múzeumok, kiállítóhelyek és műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, a kulturális fesztiválok, történelmi vigasságok és a külföldön is híres vendégszeretet vonzó örök emlékű élményt jelent a várost felkereső vendégeknek. Eger Észak-Magyarország egyik legszebb városa, s a település a sok különleges látnivaló mellett kényeztető keleti fürdővel és finom falatokkal várja télen is a látogatóit.  A város az utóbbi években sokat változott, hiszen már nemcsak a híres végvára tartozik a lényeges látnivalók közé, hanem a fürdőiben is remekül el lehet tölteni az időt.

    Az Egri Strand és Termálfürdő 3,5 hektáros területen a város szívében nyújt a családok minden egyes tagjának felüdülést. Hét medencéjét hazai és külföldi turisták ezrei látogatják szívesen, de mozgásszervi betegségben szenvedők is találnak bajaikra enyhülést és gyógyulást.

    Egerben számos török kori emlék található, de a hideg napokon talán a Török fürdő 30-38 fokos medencéi a legnépszerűbbek. A belépő 1800 Ft-ba kerül, s igazi keleti hangulat várja a látogatókat. Különleges élményeket kínál a várostól alig 6 km-re fekvő Egerszalók is, ahol két esztendeje nyílt meg a gyógy- és wellnessfürdő, és ahol 17 kül- és beltéri medence között lehet válogatni. S ha utána visszatérünk Egerbe, természetesen kihagyhatatlan látnivaló a vár, amely az Egri képtár gyűjteményének is otthont ad. A közelben van Gárdonyi Géza emlékmúzeuma, ahol az író bútorai, használati tárgyai láthatók.

    A város szíve pedig sétára invitál, itt minden háznak megvan a maga története, apró boltok, hangulatos vendéglők, kávézók váltják egymást. A sütemények kedvelői a Dobos cukrászdát a város "édes ékszerének" nevezik. November végétől pedig a Dobó teret benépesítik az adventi vásár árusai is.

    Eger belvárosát Európa barokk gyöngyszemeként emlegetik. Ilyen a Líceum épülete is, a megyeháza, a megyei könyvtárnak otthont adó nagypréposti és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt magába fogadó, kispréposti palota.

    Egerről először legtöbbünknek a bikavér, a legalább négyféle szőlőfajta házasításából született vörösbor jut eszébe. de terem errefelé fehérszőlő is, ezen a nyáron mutatták be az egri csillagot, a bikavér fehér "párját". A helyi pincékben, a belvárosban és a Szépasszonyvölgyben kellemes borozgatásra várják a vendégeket. December 16-ig pedig a Bikavér Borházban jeles borászok mutatják be boraikat.

    a cikk eredeti helye - forrás
    http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=menusgabor&pid=46650

    Tovább

  • Nők nyomán, Egertől Matyóföldig

    Nők nyomán, Egertől Matyóföldig


    Az Egri várat és az UNESCO listájára felkerült matyó mintákat sokan ismerjük, de észrevettük már a történetek mögött álló nőket is?

    A várvédők diadalmas győzelméhez a hős egri nők bátorságára is szükség volt, a csodás „matyó rózsák" pedig soha nem születnének meg a hozzáértő asszonyi kezek nélkül. És ez csak a kezdet! Mennyi minden szól még a hölgyekről ezen a vidéken... Civilek, mesék, legendák, szentek, nincs olyan történet Egerben és a város környékén, aminek ne lenne köze valamilyen módon a szebbik nemhez!

    Keressük a nők történeteit Egerben, a hősök városában!

    Az Egri várnak már a történelmében is fontos szerepet játszottak a nők, hiszen ki ne emlékezne a hős asszonyokra, akik halált megvető bátorsággal harcoltak a dicsőséges 1552-es csatában?! Az Érseki Palota a város egyik gyöngyszeme, ez az egyetlen olyan főpapi palota Kelet-Közép-Európában, melynek egyik szárnya a turistákat szolgálja, a másik viszont még máig az eredeti funkcióját tölti be. Már az épület előtti díszkertben is a rózsacsodáról ismerhető Árpád-házi Szent Erzsébetet szobra fogad, de a Palota egyik nagy kincse is nőhöz köthető: itt található Mária Terézia koronázási palástja! Nézzünk a fejünk fölé, ha a Főegyházmegyei Könyvtárban járunk, hiszen a mennyezeter egy gyönyörű, a Tridenti zsinatot ábrázoló freskó díszíti, Szűz Mária alakjának megjelenítésével. Nem minden nő volt viszont szent régen sem. Egy városi legenda szerint régen a Líceum tetején található Camera obscura segítségével követték nyomon csalfa, vagy csalfának vélt feleségeiket a féltékeny egri férfiak. Ez a szerkezet egy tükörrendszert jelent, melynek segítségével élőben, felülnézetből vizsgálhatjuk meg a várost - mind a mai napig. Próbáljuk ki! Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, pihenjünk meg benne, közben pedig keressük fel az itt található Múzsák ligetét, ahol minden facsemetét más és más híres ember ültetett el.

    Ismerkedjünk a török kultúrával! Az Érsekkert szomszédságában találjuk a Török fürdőt, melynek igazán kár lenne kihagyni a kényeztető szolgáltatásait. „Szulejman" tiszta és erőteljes masszázsára vágyunk jobban, vagy a „Gül Baba Rózsakertje" hamam masszázs a szimpatikusabb? Keressük fel a „Szultán Anyja", vagyis a Valide Sultana nevű fürdő romjait! Ezek a létesítmények régen közösségi térként is funkcionáltak, a fiús anyukák például itt vették alaposan szemügyre a fiuknak szánt lányokat. Az érdeklődés persze nem a meztelen test látványának szólt, az „ellenőrzésnek" ennél sokkal gyakorlatiasabb célja volt - az a lány volt megfelelő, akinek a teste egészségesnek, és egy gyermek kihordására alkalmasnak tűnt. Ha vonz a szép női testek látványa, vegyünk részt a Pasa sátor egyik hastáncbemutatóján! A korhű török sátor kávézóként funkcionál, így előadás nélkül is különleges élményben lehet részünk, ha meglátogatjuk.

    A hasunkra is gondoljunk! Kalandozzunk az édesszájúak mennyországába, a Marcipániába, ahol a kiállított tárgyak mindegyike ellenállhatatlan cukormasszából készült ugyanis. Többek közt az alkotó, az Oscar-díjas Kopcsik Lajos feleségének festménye is! Látogassunk el a Szépasszonyvölgybe és két pohár finom bor között merengjünk el a városrész nevének eredetén. Egyes feltételezések szerint a "szép asszony" az ősvallás egyik istenasszonyára, a szerelem istennőjére utal, míg mások ennél egyszerűbb indokban hisznek: a mendemonda szerint a „szépasszony" egy nagyon szép, és sok borfogyasztó férfi örömére igencsak kikapós úriasszonyt takart, aki a Völgyben élt régen. Már csak nekünk kell eldönteniünk, hogy melyik verzió a szimpatikusabb. Ha megéheztünk, vessük bele magunkat Eger izgalmas gasztronómiai világába és válasszunk a helyi specialitások közül! Kóstoljuk meg az egries húslevest, az egri gömb palacsintát és a „béka desszertet", vagy válasszunk valami különleges, török fogást! Ebéd közben jusson eszünkbe, hogy jó pár évvel ezelőtt még az égből érkezett a leves Egerben! A legenda szerint a hős várvédő nők szurokkal, és forró levessel öntötték nyakon a török katonákat. A mai egri nők szerencsére már csak tányérból kínálják a leveseiket.

    Ismerjük meg Noszvajt, a mátkák mesefaluját!

    A különleges hangulatú, Eger melletti falu minden évszakra tartogat egy meseutat a számunkra, válasszunk közülük, majd térjünk vissza később is egy másik meseút kipróbálására! Tavasszal a Lányok, fruskák történeteit ismerhetjük meg, nyáron a mátkák meseútját járhatjuk be, ősszel anyákkal és banyákkal találkozhatunk, télen pedig pajzánkodhatunk. Melyik a legszimpatikusabb választás?

    Bízzuk titkunkat Róza nénire Egerszalókon!

    Egerszalókon úgy tartja a mondás: „Mária kötényében vagyunk". Mély katolikus gyökerekkel rendelkező kis falu Eger mellett. Természeti adottságai pazar környezetet varázsolnak a település köré. Európa egyetlen Sódombja is a településen található, a termálvíz forrás környékén lerakódó ásványi sók építették ezt a csodát. Időutazáson vehet részt az, aki az Egerszalóki Barlanglakásokat felkeresi. Ez a hely Róza néni otthona is egyben. Az 1700-as évek vége óta lakott barlanglakások, hűen tükrözik a régmúltat. Berendezésüket a falubeliek adták hagyatékból, padlásokból, pincékből. Az egyik lakás lócáján ül, derűvel az arcán Róza néni. Ne zavarjon senkit, hogy Róza anyánk textilből készült és életnagyságú. A fontos, hogy a fülébe suttogott titkok, örökre elhallgatva maradnak, a titkos vágyak pedig megvalósulnak. A vallomások után a 3D Barlangmoziban „utazhat" a kedves látogató. Érdekes és izgalmas találkozás ez. Megtudhatjuk, hogy mi köze a dinoszauruszoknak Róza néni lakhelyéhez.

    Vendégeskedjünk matyó asszonyoknál Mezőkövesden!

    Mezőkövesden járva kihagyhatatlan a "matyó rózsák" megismerése, látogassunk ehhez a Népi Művészetek Házába! Kövessük nyomon az itt szorgoskodó, matyó hímzést végző hölgyek munkáját, akik a „matyó rózsák" számtalan variációjába is készséggel beavatnak bennünket! Ha kedvet kapunk hozzá, akár a ruhatárunkat is bővíthetjük pár percre, hiszen eredeti, Matyó népviseletbe is beöltözhetünk a Házban. Ha már megismertük a népi motívumot, kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt! A térkép alapján végigjárhatjuk a Hadas városrészt és megtalálhatjuk a matyósághoz kapcsolódó meséket, legendákat. Így nemcsak bepillantást kapunk a matyók világába, hanem a rejtvény sorait helyesen kitöltve megtudhatjuk, melyik az a jellegzetes női viselet, amelyet csak a matyók viseltek.

    Részletek:

    Eger

    Egri vár (Eger, Vár 1. | +36 36 312 744 | www.egrivar.hu)
    A Dobó István Vármúzeum kapuja április 1. - október 31. között 8:00 - 22:00-ig tart nyitva. A felnőtt jegy 1600 Ft-ba, a kedvezményes jegy (6-26 és 62-70 év közöttieknek) pedig 800 Ft-ba kerül. A múzeumot egy az Egri csillagok című túrával is megtekinthetjük, ez a főpénztárnál rendelhető meg.

    Egri csillagok túra: Korhű ruhába öltözött hagyományőrzők mutatják be a végvári vitézek életét és az egri hősök mindennapjait. A török kori hagyományőrző vitézek közreműködésével a látogatók a várfalak közt sétálva fedezhetik fel a híres 1552-es ostrom és Az egri csillagok helyszíneit, megismerkedhetnek a végvári vitézek életével és a vár ezer éves történelmével. A túra során hallhatnak a híres egri nőkről és az ostromban véghezvitt hőstetteikről.

    Egri Érseki Palota Látogatóközpont (Eger, Széchenyi István utca 3. | +36 36 517 356  | www.egriersekipalota.hu)
    A Palota április 1-től szeptember 31-ig keddtől vasárnapig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva, október 1-től március 31-ig pedig keddtől szombatig 10.00-tól 16.00-ig látogatható. Kérjük a kasszánál a tematikus, női szentekről szóló vezetést!

    Női szentek az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont liturgikus műtárgyaiban: Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont egy olyan"túrára" hívja a kedves vendégeket, amelyben megcsodálhatják, megkereshetik és megismerhetik a kevésbé ismert női szenteket a Palota és a Bazilika kápolnájából származó liturgikus műtárgyak, műkincsek, ereklyetartók segítségével. A tárgyak nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem körülveszik őket az izgalmas történetek, legendák, amelyek mindannyiunk részére igazán példamutató és tiszteletreméltóak lehetnek.

    Érseki könyvtár (Eger, Eszterházy tér 1. | +36 36 325 211 | www.efkt.hu)
    A muzeális könyvtár szezonálisan látogatható, március 1-14-ig és október 10-29-ig csak hétvégéken 9.30-13.30-ig, március 15-április 30-ig és október 1-8-ig hétfő kivételével minden nap 9.30-13.30-ig. Főszezonban, május 1. –szeptember 30. között hétfő kivételével naponta 9.30-15.30-ig tart nyitva. Belépőjegy: teljes ár: 1000 Ft; kedvezményes: 500Ft; 75 éves kor felett ingyenes. Választhatunk két tematikus vezetésből is.

    Magyar királynők, királynék és szentek tisztelete: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár gazdag gyűjteményére alapozott program, mely a könyvtár muzeális, barokk termében tett sétát követően könyvritkaságok, ősnyomtatványok, kéziratok alapján nyújt betekintést magyar királynők, királynék és szentek életébe.

    Mária tisztelet Magyarországon és Európában a Főegyházmegyei Könyvtár dokumentumainak tükrében: Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony, mindegyik szavunkkal Jézus anyját, Szűz Máriát tiszteljük. A katolikus egyházon belül ez a tisztelet az ősegyházig nyúlik vissza, hazánkban, pedig Szent István királyunkig, aki Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Ezt a tiszteletet, a Mária-kultuszt mutatjuk be látogatóinknak a barokk terem mennyezetfreskója, valamint könyvtárunk féltett kincseinek segítségével.

    Camera Obscura (Eger, Eszterházy tér 1. | +36 36 520 400 (2279-es mellék) | www.varazstorony.hu)
    A Camera Obscura a Varázstoronyban található, mely november 1-től december 14-ig péntek, szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig tart nyitva, december 15-től 31-ig viszont zárva tart. Január 1-től 31-ig szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig tart nyitva, majd február 1-től március 14-ig ismét péntek, szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig látogatható. A belépőjegy díja felnőtteknek 1 300 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 1 000 forint / fő.

    Érsekkert
    Az Érsekkert ingyenesen látogatható és éjjel-nappal nyitva tart. Nyaranta a park szolgál helyszínéül a Pinceszínház szabadtéri színházi előadásainak, melynek előadásairól az alábbi oldalon kaphatóak bővebb információk: www.pinceszinhazeger.hu

    Török Fürdő (Eger, Fürdő utca 3-4. | +36 36 510 552 | www.torokfurdo.egertermal.hu)
    Nyitva tartás: Hétfő-kedd: 16:30 - 21:00; Szerda-csütörtök: 15:00 - 21:00; Péntek: 13:00 - 21:00; Szombaton, Vasárnap és Ünnepnapokon: 9:00 - 21:00.

    Valide Sultana fürdőrom (Eger, Tinódi Sebestyén tér 3.)
    A Valide Sultana április 1. és október 31. között hétfőnként zárva tart, keddtől vasárnapig pedig 10:30 - 15:30 között látogatható. Belépődíj nincs.

    Pasa sátor (Eger, Dobó István utca 40. | +36 36 363 806 | www.egripasasatra.com)
    A Pasa sátor kávézóként üzemel és nyáron vasárnaptól péntekig 10.00-22.00 –ig, szombaton pedig 10.00-00.00 –ig tart nyitva. A hastánc-bemutató külön megrendelhető program.

    Kopcsik Marcipánia (Eger, Harangöntő utca 4. | +36 36 412 626 | www.kopcsikmarcipania.hu)
    A Marcipánia minden nap áprilistól-októberig 10.00-tól 18.00-ig, novembertől márciusig pedig 9.00-tól 17.00-ig látogatható. A belépőjegy felnőtteknek 800 forintba, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 400 forintba kerül. A jeggyel az épületben található Harangöntő emlékszoba is megtekinthető.

    Szépasszonyvölgy
    A Szépasszonyvölgy Eger városrésze, díjmentesen, szabadon látogatható. A Völgybe érkezhetünk városnéző kisvonattal is, melyek a belvárosból, az Egészségház utcáról indulnak 10.00 és 17.00 óra között, minden egész órában.

    Noszvaj

    Meseutak a négy évszakra (www.noszvajpakk.hu | www.meseut.hu)
    Árak: Csoportár (15 főig) 7000Ft; minden megkezdett további 5 főnél plusz 2300Ft.

    Az ár tartalmazza: mesemappákat térképpel (3 db-ot 15 főig. Minden megkezdett 5 főnél + 1 mesemappát), meseházak kulcsát /átvételekor 2000Ft kauciót kérünk, amelyet a kulcs visszaadásakor visszakapnak/.

    Ajánlott létszám: minimum 15 fő.

    Tavasz: Lányok, fruskák Meseútja

    Lányokról, fruskákról szóló mesék Meseútja kisebb- nagyobb csoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Csoportoknak megrendelésre igény szerint egyeztetve egész évben.

    Kinek ajánlott: lányoknak 8 éves kor felett, női társaságoknak, családok nőtagjainak, csajos programra, csajos hétvégére, szülinapra, meglepi programnak, nőnapra.

    Nyár: Mátkák Meseútja

    A mesés mátkákról szóló mesék kisebb- nagyobbcsoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Csoportoknak megrendelésre igény szerint egyeztetve egész évben.

    Kinek ajánlott: menyasszonyok, feleségek 16+, női társaságok részére, leánybúcsúkra, évfordulókra pároknak.

    Ősz: Anyák, banyák Meseútja

    Az anyaság útvesztőiről szóló mesék Meseútja kisebb- nagyobb csoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás.

    Kinek ajánlott: édesanyák / nagymamák és leányok részére, unokáknak 16 éves kor felett; szülinapokra, neves családi eseményekre, anyák napjára, különböző életkorú női társaságoknak.

    Tél: Pajzán Meseút, csak felnőtteknek!

    Avagy palóc tanítások nőknek férfiakról és férfiaknak nőkről. A Pajzán mesék kisebb- nagyobb csoportoknak is -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás.

    Kinek ajánlott: Felnőtt csoportoknak vidám kikapcsolódáshoz 16-99 évig.

    Egerszalók

    A Sódomb egész évben, díjmentesen látogatható. A Barlanglakások egész évben, december 24. és január 1. kivételével 9:00 – 16:00, július 1 - augusztus 31. 9:00 – 20:00 látogathatóak. Felnőtt jegy 600,-, gyerek és nyugdíjas jegy 400,- Barlangmozi 400,-/fő. (www.gyogyvizekvolgye.hu)

    Mezőkövesd

    Hímző műhely (Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5-7. | +36 49 / 411-686)
    A hímzőműhely munkáját hétköznaponként reggel 9 óra és délután 15 óra között lehet megtekinteni, a beöltözésre is ekkor nyílik lehetőség.

    Kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt!
    A felfedezőjáték térképe a Matyó Múzeumban (Mezőkövesd, Szent László tér 8. | 49/311-824), vagy a Kedves Pöttyös Kávézóban (Mezőkövesd, Eötvös utca 2.) kérhető. A játék áprilistól-októberig játszható.

     eger.hu nyomán

    Tovább

  • Egykor, Jezsuita lépcsőnek hívták – Bródy Sándor utca története

    Egykor, Jezsuita lépcsőnek hívták – Bródy Sándor utca története


    A Nova Civitas Carolina, az Eszterházy püspökről elnevezett Károlyváros felé vezető utca jelenlegi nevét Bródy Sándor íróról kapta, aki a 8. számú házban született 1863-ban. Korábban azonban több elnevezése is volt.

    Mivel az utca keleti végében működött a jezsuita gimnázium, a meredekebb alsó részét Jezsuita lépcsőnek hívták. A Gimnázium utca nevet a jezsuitákat felváltó ciszterci rend gimnáziumról kapta, ahol napjainkban is folyik az oktatás. Nevezték Werner apát utcának is, mivel Werner Adolf (1867-1939) volt 1917 és 1924 között a gimnázium igazgatója.

    Az utcában, de már a városfalon kívül működő Réce kocsmáról nyerte a Réce köz nevet. Breznay Imre szerint a régi térképek Rétze utcának is jelölték. Az utcában működő Kacsa-kocsma (csúfnevén „Köhögő”) miatt Kacsa-köz, illetve Kacsapart néven is emlegették, bár Breznay megjegyzi, hogy a Kacsapart a mai Bródy Sándor utcától délebbre terült el.

    Eger egyik legfestőibb része volt a Kacsapart, kicsit a budai Tabánra hasonlíthatott. A pincékkel, borházakkal teleszórt, zegzugos domboldal kacskaringós utcáival és kiskocsmáival az egri művészek kedvelt városrésze lehetett.

    Ma is látható még egy Kacsapart-utcatábla az egykori 14. számú épületen, Miller József kőfaragó lakóházának déli falán. A Dr. Nagy János utca keleti folytatásába eső Kacsapartot már lezárták, a házakat lebontották, illetve modern épületekkel beépítették.

    Látnivalók

    BRÓDY SÁNDOR U. 1. sz.
    Carlone-ház

    A Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló ház építtetője 1725 körül Giovanni Battista Carlone volt. A ház egyik figyelemreméltó dísze a Széchenyi utcai homlokzaton látható rokokó Mária-szobor, amelyet Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítanak. Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795  és 1834 között felújíttatta a házat, ekkor készültek a homlokzat neogótikus díszei.

    Az Erdődy Gábor püspöksége idején a városba kerülő itáliai származású építész, Carlone nevéhez számos egri építkezés kapcsolódik. Ő tervezte az irgalmasok kórházát, a régi Dobó téri hidat, de részt vett a Szent Mihály-székesegyház átépítésében, a jezsuita (ma ciszter) templom és a püspöki palota kialakításában is. Városi szenátor volt, mikor 1747-ben meghalt. A serviták altemplomába temették el.

    BRÓDY SÁNDOR U. 3. sz.
    Szantofer Étterem

    A Szanthoffer-család tulajdonában már az 1930-as években működött a vendéglő, amely az államosítás után Jóbarát Kisvendéglő néven igen népszerű volt a városba látogató turisták, diákok és más helybeliek körében.

    BRÓDY SÁNDOR U. 4. sz.
    Fazola-ház

    A Bródy Sándor utca és a Városfal utca sarkán álló barokk stílusú lakóház a 18. század második felében a Fazola-család tulajdonában volt. A városban több helyen (pl. a Városháza épületében) megtekinthetjük Fazola Henrik és öccse, Lénárd kovácsoltvas-munkáit. A házban működött 1911 és 1949 között az Egri Nyomda Rt., majd az államosítás után az Egri Nyomda.

    BRÓDY SÁNDOR U. 6. sz.
    Jetléry-Péchy-ház

    A ház telkét Jetléry József püspöki számtartó szerezte meg 1760-ban Barkóczy Ferenctől. A copf stílusban épült ház számtalan tulajdonosa közül említsük meg Péchy András jogtanárt, a Foglár-féle jogi iskola professzorát, aki 1782-ben vásárolta meg.

    BRÓDY SÁNDOR U. 8. sz.
    Kracker-ház

    1768-ban Kracker János Lukács festőművész vásárolta meg, majd veje, a szintén festő Zach József lakott benne. Közös alkotásuk a Líceum épületében a Főegyházmegyei Könyvtár barokk könyvtártermének mennyezeti freskója. A háznak a 19. század első felében is művészember volt a gazdája, Marco Casagrande velencei szobrászművész műterme volt itt, aki az egri főszékesegyház és az andornaktályai Mocsáry-kastély szobordíszeit alkotta. Fiatal éveiben itt lakott Joó János pedagógus, lapszerkesztő és nyomdaigazgató is.

    A házban lakott 1799 és 1810 között Sztáray Mihályné Eszterházy Eleonóra, Eszterházy Károly püspök unokahúga. A szépségéről híres özvegy grófné szívesen látta vendégül a város szellemi életének a legjobbjait, pl. Tittel Pál csillagász is bejáratos volt a házba.

    1863-ban itt lakott a Bródy-család, mikor Sándor fiuk megszületett.

    Forrás, Irodalom

    Bródy Sándor (Szócikk a Wikipédiából)
    Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története (1893-1949). Eger, 1986
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
    Bottlik Mihály [et al.]: Eger. Bp., 1973
    Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Gerő László: Eger. Bp.,  1954
    Heves megye műemlékjegyzéke
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Lőkös István: Mikor született Bródy Sándor? = Archivum: A Heves Megyei Levéltár Közleményei 3. sz. Eger, 1974
    Műemlékem.hu
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Pécsi István: Ódon házak, hajdanvolt egriek. Bp., 1986
    Vargha Domokosné – Kanyó Sándor: … csillagkoronák éjféli barátja: Tittel Pál élete és működése. Bp., 1988
    Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
    Wellner István: Eger. Bp., 1987

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!