város Archívum

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Az egri színház, az intézmény alapításának gondolatát követni közel negyven év után készült csak el, megannyi  önkéntes felajánlás és munka segítségével.

    Terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök ingyen elkészítették, végül 1904 augusztusában került átadásra a régen várt épület. A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.

    A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.

    A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.

    1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.

    A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.

    Egri színház 1945 (fotó Márton Jenő)

    1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.

    1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.

    Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia.
    A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.

    Ez 1961-64 között újra felújítása zajlott az épületben Szutor János kap megbízást a tervek elkészítésére. A régi épület színpadát és oldalfalait meghagyták, de végfalát megnyitották a férőhelyek növelése érdekében.

    1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.

    1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.


    Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
    Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.

    A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.

    Forrás:  Gardonyiszinhaz.hu

    Tovább

  • Top 10 látnivaló, ha Egerbe utazna

    Top 10 látnivaló, ha Egerbe utazna


    Legyen szó kultúráról, vallásról vagy szórakozásról, aki Egerbe látogat, garantáltan megtalálja, amire éppen vágyik. 

    Segítségképpen összegyűjtöttünk tíz helyi nevezetességet, amelyet semmiképp nem érdemes kihagyni, ha a megyeszékhelyre utazna.

    1. Egri vár

    Az Egri vár a hevesi megyeszékhely nagy történelmi múltra visszatekintő történelmünket meghatározó építménye. A hozzá fűződő 1552-es ostrom, és ennek regénybe foglalása tette világhírűvé és időtlenné, mikor is várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadát hősies küzdelem árán megfutamították. A vár és a környező terület az egyik első vármegyénk volt, melyet még Szent István királyunk alapított. A Miniszterelnökség bejelentése szerint még az idén elkezdődhet az egri vár és környezete fejlesztési programjának megvalósítása csaknem 5 milliárd forint költségvetési forrás bevonásával.



    2. Bazilika

    Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban, a déli órákban mindennap orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. Azt pedig csak kevesen tudják, de az egri bazilika alatt hatalmas kripta terül el, amelyben néhai egyházmegyei vezetők, kiemelkedő egri polgárok nyugszanak.


    3. Minaret

    A Minaret Európa területén legészakabbra épített török kori műemlék. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. Az építményt a jelenleg is tartó felújítás idejére tartóoszlopokkal támasztották alá.


    4. Szépasszony-völgy

    A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.


    5. Érsekkert

    Az egri Érsekkert a Klapka György és a Hadnagy utcák határolta területen fekszik. A park keleti oldalán folyik hangulatos, árnyas medrében az Eger patak. Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezték a parkot, amely ligetes-fás zöld területével kiváló pihenőhely mindenki számára.


    6. Dobó tér

    A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. A teret két nagy jelentőségű szoborkompozíció díszítette. Az egyik, a tér közepén álló tekintélyes méretű, 1907-ben felállított várvédő Dobó István szobra, amely Stróbl Alajos alkotása, és máig látható a téren. A másik az Egri Vár védőinek emlékét őrző Végvári Vitézek szobor kompozíció, amelyet 2015–ben a belvárosi rehabilitáció során áthelyeztek a szomszédos térre. A nagyjából trapéz alakú, barokkos hangulatú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.


    7. Gárdonyi Géza Színház

    Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 négyzetméter területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a „Dobó István szelleme” című előjátékot. 1955-ben Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 2000-ben a rekonstrukció és bővítés megvalósulásával lényegesen javultak a színház működési körülményei, és mintegy 1500 négyzetméterrel növekedett a az épület alapterülete.


    8. Líceum – Eszterházy Károly Egyetem

    A Líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakab fejezte be. Névadója az építtető püspök Eszterházy Károly. A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati épület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Az épület impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.


    9. Török Fürdő

    Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. Ez a csodás fürdő – többszöri felújítást követően – még mindig áll és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit. A fürdőben aromakabin, infrakabin, gőzfürdő és szauna várja a vendégeket. A masszázskínálatban a szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett a tradicionális török hamam masszázsok is helyet kaptak. A Török Fürdőben található víz gyógyhatása a benne oldott radonnak köszönhető, mely gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a közérzetre is kedvezően hat.


    10. Kis Zsinagóga

    A kortárs művészeti galériának helyt adó Kis Zsinagóga Eger legrégebbi zsinagógája. Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt. Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került.

    Források: eger.huwikipedia.huegriprogramok.hutripadvisor.co.hu

    Fotó: eger.hu

    az összeállítást készítette: HEOL.HU

    Tovább

  • Az egri labdarúgásról címszavakban

    Az egri labdarúgásról címszavakban

    Tudtad, hogy…
    … az első hivatalosan is dokumentált labdarúgó mérkőzést városunkban 1900. június 17-én, a mai Érsekkerti körönd helyén, közel 1500 néző előtt játszotta a Budapesti Torna Club első és második csapata?

    A meghívás az Egri Dalkör (1882) kollektívájának köszönhető, akik fellépéseik alkalmával találkoztak, illetve hallottak az újfajta „angol rúgósdi”-ról. A BTC – a későbbi első két bajnokság (1901, 1902) győztese – együttesében olyan nevek szerepeltek Egerben, mint Gabrovitz Emil, Hajós Alfréd (olimpiai bajnok úszó), Ordódy Béla, Minder Frigyes (magyar válogatottak, Minder e mellett később szövetségi kapitány is volt), Stobbe Ferenc, Harsády József (későbbi szövetségi kapitányok). Mindezt azért tudjuk, mert a város és a megye neves közírója, a fiatal Kolacskovszky Lajos „Hajrá Kadarka!” című novellájában ezt az eseményt megörökítette az utókor számára. … a BTC hírverő mérkőzése után öt nappal, az 1899-ben alakított Egri Testgyakorlók Köre megalakította football szakosztályát? 1900. június 22-én 26 lelkes fiatal jelenlétében „egyhangúlag kimondták az első egri footballcsapat megalakítását”, így a „football az egyik alosztálya lesz a testgyakorlók körének”. … pálya híján egyetlen egy hivatalos mérkőzést sem játszott az ETK csapata? 1901-ben az ETK kimondta megszűnését, ezzel a szervezett egri futball hat évig szünetelt, jobban mondva csak az iskolai játékdélutá- nokon szerepelt. A miniszteri rendeletnek köszönhető- en a diákok alapozták meg a város későbbi futballját. … az első életképes, labdarúgással foglalkozó egri egyesületet az iskolai labdarúgó csapatok összefogá- sával 1907-ben alapították Egri Ifjúsági Football Club néven?
    Az egri városi stadion régen. A fotót Olvasónk, Farkas Péter küldte. Köszönjük!

    Az iskolák egymás közötti játékdélutánjain alakultak ki és erősödtek meg az iskolai labdarúgó- csapatok. Ebből nőtt ki az EIFC, akik piros-fehér csíkos mezben játszottak. … az első egyesületek közötti mérkőzést – ráadá- sul győztes meccset – az EICF játszotta, idegenben, Hatvanban?

    1907. augusztus 20-án, a hatvani torna- ünnepély zárásaként 2-0-ra nyertek az egri fiatalok a Hatvani TC ellen. … Egerben az első olyan mérkőzést, amelyen egri csapat szerepelt, még a Dobó laktanya előtt játszották, 1908. augusztus 20-án? Ez a találkozó az egy évvel korábbi, hatvani meccs visszavágója volt. 0-0 lett a végeredmény. Az első ismert egri összeállítás, az EIFC felállása a következő volt: Kunsay – Horváth II., Wagner – Babócsay, Pataky, Horváth I. – Manglitz, Ripka, Reitz, Nagy, Dimitrijevics. Tartalék: Tömösváry. Játékvezető: dr. Kovács (állatorvos). … két év működés után, 1909 januárjában az EIFC is megszűnt? A labdarúgókat az 1908-ban újjáalakult Egri Torna Egyesület fogadta be, akik aztán hiába játszottak több hírverő mérkőzést az első világhá- borút megelőzően, mecénás hiányában nem tudtak benevezni az MLSZ által szervezett, több kerületben zajló vidéki bajnokságba. (Heves megyéből először a Gyöngyös AK indult országos bajnokságban, majd még a hatvaniak is megelőzték a megyeszékhelyi csapatokat.) … az első bajnoki – igaz, nem országos, hanem MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) - mérkőzést az 1920. május 30-án alakult MOVE Egri SE – röviden: MESE – játszotta az egri csapatok közül? Nyolc előké- születi találkozóval a hátuk mögött az egriek 1-1-es döntetlent értek el a Miskolci MOVE-val, hazai pályán, 300 néző előtt, 1920. október 10-én. Kulcsár lőtte az első egri gólt. A MESE-t a MOVE Kelet-magyarországi bajnokságba osztották be. Az évek alatt lassan minden MOVE-csapat átkerült az MLSZ-bajnokságba. Az egrieknek ez csak 1924-ben sikerült. … egri csapat, a MESE, először az 1924–25-ös szezonban szerepelt országos bajnokságban?

    Az MLSZ az Északi kerület I/B osztályába osztotta be az egrieket. Az első országos bajnoki mérkőzést a mezőkövesdiek ellen játszottuk. Abban az időben Mezőkövesdről két klub is részt vett a Mátravidéki alosztály, vagyis az I/B osztály küzdelmeiben. A Mezőkövesdi KIST (Katholikus Iparossegédek Társulata) 3-1-re nyert az első forduló- ban Mezőkövesden. … a Nemzeti Bajnokság (NB) átszervezésekor, az 1940/41-es szezonban, a MOVE Egri SE az újonnan felállított ötcsoportos harmadik vonal (NB III) Északicsoportjában szerepelt? Abban az időben a szintén NB III-as Hatvani Vasutas volt a legjobb Heves megyei csapat. Ezt követően jött a MESE és a Gyöngyösi AK. … a második világháború után, egészen 1957-ig a hazai klubok között biztos rekordernek számítanak az egriek a névváltozásokat illetően? A különféle szakszervezetek irányítása alatt volt, hogy havonta változott az aktuálisan a legmagasabban jegyzett egri csapat neve. Csak a példa kedvéért: Egri Sport Egylet, Egri MTK, Egri Vasutas SC, Egri Barátság SE, Egri Pedagógus, Egri Haladás,

    Egri SZTK, Egri Fáklya SK, Egri Bástya, Egri SC… … először az 1949/50-es szezonban nyert NB III-as bajnoki címet az egri csapat, az Egri SZTK és jutott fel az NB II-be? … a mai Városi Stadiont hivatalosan 1954. augusztus 20-án adták át? Bizony, addig nem volt, nem hogy stadionja, de még igazi pályája sem a csapatnak. … 1955. május 25-én a magyar válogatott, vagyis Puskásék is pályára léptek az akkori Városi Stadionban? … hosszú liftezés, osztályváltások után 1966-ban második helyen végezett az Egri Dózsa SC az NB I/Bben, ami az akkori második vonalnak felelt meg, és a város sport történetében először jutottak fel az NB I-be? Szentmarjay Tibor csapata a győztes Szegedi EAC csapatával azonos pontot gyűjtve került a második helyre. … az első NB I-es meccset az MTK ellen, hazai pá- lyán, 1967. március 5-én, 14 ezer néző előtt játszották az egriek? 2-0-ra nyert az MTK az Egri Dózsa ellen úgy, hogy 2-0 után mindkét oldalon kimarad egy-egy büntető. Egri részről Berán Károly lőhette volna az első NB I-es egri gólt, de nem sikerül eltalálni a kaput. A fővárosiak részéről a csatár Török és a hátvéd Oborzil volt eredményes.

    Az első egri NB I-es összeállítás így nézett ki: Kovács – Kárpáti, Kiss, Winkler – Tátrai, Berán – Faliszek, Sárközi, Zilahi, Kovács Gy, Rajna. Edző: Szentmarjay Tibor. … az első NB I-es gólunkra a második forduló Bp. Honvéd SE elleni idegenbeli mérkőzésünkig kellett várni? Már 3-0-ra vezetett a Bozsik József által felkészített Honvéd. A 60. percben a hazaiak 11-es pontjáról közvetett szabadrúgást ítélt Balla játékvezető. A sorfalat állítgató honvédosok mellett Kovács György Faliszek Sándor elé gurította a labdát, aki nem hibázott sőt, a 83. percben másodszor is eredményes tud lenni. … az első NB I-es pontot az ötödik fordulóban, 1967. április 3-án, a Pécsi Dózsa ellen szereztük, hazai pályán? Az 1-1-es döntetlennel végződő meccs egri gólját Tátrai Imre szerezte. … az első NB I-es győzelem a Győri Vasas ETO ellen, a hatodik fordulóban született meg?

    12 ezer néző előtt Kovács György két találatával 2-1-re nyert az Eger. Palotai Károly, a későbbi világhírű játékvezető ott volt a győri védelemben, de Szusza Ferenc (ETO) csapatán ez akkor nem segített. … az Eger 1967-ben utolsó helyezettként kiesett, majd 68-ban egy ponttal megelőzve a Komlói Bá- nyászt nyerte az NB I/B-s bajnokságot és került ismét fel az NB I-be?

    1969-ben már Szusza Ferenc irányította a csapatot, de most sem sikerült bent maradni. Utolsó, 16. helyezettként búcsúzott az Eger a legjobbaktól. … a harmadik nekifutás, 1971/72-ben Kovács Ferenccel a kispadon már jobban sikerült, 15. lett a csapat az NB I-ben, de ez is kiesést eredményezett? Mindössze egy pont volt a különbség – és néhány gól – a még bent maradó VM Egyetértés és az Egri Dózsa között… … a negyedik „nekifutás” – Eger SE néven, Csank János irányítása alatt – az 1983/84-es NB II megnyerésével vált lehetővé?

    A következő szezonban 15. lett és ismét kieset az ESE. Ahogy akkoriban mondták: ilyen sok ponttal (25) azóta sem esett ki csapat a legjobbak közül… … a következő szezonban, második helyével ismét felkerült az ESE az NB I-be? Ekkor már Kiss Tibor a vezetőedző.

    Az 1986/87-es szezonban azonban mindkét feljutó, a Dunaújvárosi Kohász és az Eger SE is könnyű- nek találtatott. Öt feljutás, öt kiesés az addigi egri NB I-es mérleg. … utolsó NB I-es gólunkat Simon Antal segítője, Vojtekovszki Csaba lőtte az egri stadionban 1987. június 13-án a Pécsi MSC-nek, Kollár Józsefnek?

    Lovászék aztán fordítottak és nyertek 3-1-re. … 25 év kihagyás után, 2012. július 27-én játszott ismét NB I-es meccset az Eger – most az Egri FC – a Haladás ellen? 4-2-re nyert a Szombathely... … az idei NB I-es szezon első gólját Igor Pisanjuk lőtte a Haladásnak? Ez volt a az egriek 140. NB I-es találata. A szombathelyi Andorka büntetője – a negyedik szombathelyi találat – pedig a 300. egri bekapott gól…

    Turay Zoltán

    forrás: EGRIMAGAZIN.hu

    Tovább

  • Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül – Zárkándy-bástya rövid története (1907-2016)

    Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül – Zárkándy-bástya rövid története (1907-2016)

    Van egy hősies múlttal rendelkező várunk az Északi-középhegységben, melynek egy részét a XX. század elején lebontották, hogy rajta keresztül vasútvonal épülhessen.

    1907: az Egri Vár Zárkándy bástyájának bontása, a vasút építésekor

    A Bükk-hegység nyugati részén haladó vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos.

    1908: A félig elbontott Zárkándy bástya még sínek nélkül

    Az Eger-Putnok vasút nyomvonalának választása nem volt a legszerencsésebb. Az engedélyeseknek úgy sikerült megterveztetni a vasútvonalat, hogy építésekor az egri vár egy részét el kellett bontani...

    1910-20 közötti képeslap

    A gazdasági érdek felülmúlta az ősök tiszteletét, bizonyára egyszerűbb megoldás volt a vár bontása, mint megkerülése. Az új vonal elvágta a Zárkándy Pál egykori egri várkapitány nevét viselő bástyát a vár többi részétől. Zárkándy Pál 1556-ban építtette meg a mai bástya ősét, amit az 1570-es években Ottavio Baldigara olasz hadmérnök által vezetett munkálatok során bővítettek ki.

    Kb. 1928-30: a Vár feltárásakor épített ideiglenes rakodóvágány

    Az Eger-Putnok vasútvonalat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak. Az Eger-Felnémet közötti nyolc kilométeres pályaszakaszt 1985-ben villamosították, így mára felsővezeték is csúfítja a látványt.

    1977: M47 2008 egy korabeli személyvonat élén

    Az átlag várlátogató a Dobó térről közelíti meg a műemléket, és nem is értesül a történelemgyalázásról. Aki viszont a keleti oldalról lévő várkapun keresztül látogatja meg a várat, az szembesül az érdekes vasútépítészeti megoldással.

    2008: Btx 025 különvonattal Szilvásváradra, Fotó: Panyik-Tóth János

    Nemrégiben az terv született, hogy a hányatott sorsú Zárkándy-bástya a földalatti kazamatákon keresztül összeköttetésbe kerülhessen a várral.

    2014: M62 329 mészporral teli tehervonattal

    A bástya közvetlen kapcsolatban áll a várbeli kazamatarendszerrel, a sínek épp felette futnak. Bízunk benne, hogy a tervek megvalósulnak, és a kazamatákon keresztül megközelíthetővé válik a Zárkándy-bástya, és kilátóhely válhat belőle.

    2016: 117 312 személyvonattal

    szöveg forrása, vaskarika.hu

    a fotókat összeállította: Varga Ádám Levente

    Tovább

  • Sokat látott falak, amelyben börtön és magtár is volt

    Sokat látott falak, amelyben börtön és magtár is volt


    Az egri vár egyik látnivalója a 15. sz.-ban épült gótikus püspöki palota. A palota Bekensloer János püspök regnálása alatt épült egyrészt a püspöki udvar kényelmére, másrészt a várat gyakorta meglátogató illusztris vendégsereg kiszolgálására.

    A palota a korra jellemző gótikus stílusban épült és 1476-ra készült el. A török megszállás idején a palota alsó szintjét börtönként használták és börtönkápolna is működött itt.
    A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1701-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a 18-19. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben. A rombolás méretére jellemző volt, hogy a vár területe a 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püspöki palotával. A vár 20. századi feltárásai mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A régészeti feltárások 2013-ban újraindultak.
    Ma a gótikus palota az 1957-65 közötti felújítás eredményeképpen eredeti pompájában tündököl, alsó szintjén egyrészt időszakos kiállításoknak ad otthont,másrészt itt található az 1552-es harcosok emlékére kialakított Hősök terme, ahol a Dobó Ferenc által faragott, Dobó István sírjáról származó márvány szarkofág, a Kiss István által 1965-ben készített katona szobrok, illetve az 1552-es hősök névsora látható. A teremben található urnában helyezték el a feltárások nyomán a 16. század derekáról származó emberi maradványokat is.

    A palota pincéjében működik az érmeverde, ahol korabeli pénzérmék és eszközök láthatók. Az emeleten látható a vár történetét bemutató állandó kiállítás, amely bőséges tárgyi emléket vonultat fel a vár történetéből: páncélok, makettek, korabeli fegyverek, leletek és hasonló különlegességek megtekintése okán érdemes meglátogatni ezt a múzeumot.
    Az egyemeletes, régi püspöki palota a belső vár északnyugati szakaszán áll (keleti szakasza elpusztult), földszintje: gótikus a 15–16. századból; emelete 18. századi, gótikus és reneszánsz részletekkel. Eredetijét 1470 körül építette Beckensloer János püspök. Keresztboltozattal fedett, árkádos folyosója részben eredeti; a belső falán gótikus ablak- és ajtónyílások láthatók. Az egyik földszinti teremben állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét, amit egri hősök szimbolikus szobrai vesznek körül. Egy falitáblán a név szerint ismert 1552-es várvédőket sorolják fel. Két korábbi teremben időszakos kiállításokat rendeznek be. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.
    Egri vár történelme

    Észak-Magyarország területén helyezkedik el az a város, amelyet hazánk egyik legkedveltebb úti céljaként tartunk számon. Ez a város nem más, mint Eger. A Heves megyei település az egri borvidék központjának számít. Borai közül az egyik legismertebb, amelyet külföldön is kifejezetten kedvelnek az emberek, az Egri bikavér. De nem csak a borok miatt szeretnek a turisták Egerbe látogatni, hanem a számos látnivaló, műemlék és színes program kavalkád miatt is. Eger legérdekesebb és leglátogatottabb nevezetességének számít az Egri vár, amely igen régre visszanyúló történelemmel rendelkezik.

    A vár története minden látogatót magával ragad és megbabonáz, ezért nem meglepő az, hogy nem csupán a hazai látogatók keresik fel évről évre a látványosságot, hanem a külföldi turisták ezrei is. Az egri vár története valószínűleg a 11. század során kezdődött el. Erre utal legalábbis az, hogy az 1970-es és az 1990-es esztendőben zajló ásatások során, a 11. századból származó román stílusú rotunda maradványok kerültek elő.

    A rotunda falai olyan kövekből álltak, amelyek sárba lettek berakva. A rotunda keleti részén egy kisebb szentély nyomai is felfedezhető volt. A templom nyugati oldalán viszont, egy hosszú épület állt, amely minden bizonnyal a püspöki palota volt. A 13. században a Várhegyen álló épület csupán kis erősségnek számított. Az egri püspök parancsára azonban a területet magas kőfalakkal látták el. A 11. században került megépítésre a román stílusú székesegyház, amelyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek fel,

    Egri vár Szent László király uralkodásának idején

    Ezt a székesegyházat Szent János evangélista váraként is emlegették a 14. századból származó krónikákban. Mivel a vár kőfalát olyan anyagból készítették el, amely kevéssé fagyálló, és nagymértékben puha, így évről-évre, a hideg teleket követő olvadás után a várfal egyre inkább elkezdett leomlani. A várat ezért, rendszeresen karban kellett tartani, újjá kellett építeni a leomlott részeit.

    A klasszikus lovagvár megjelenéssel rendelkező épület igen elavulttá vált abban az időben, amikor megjelent a tüzérség. Erődítés szempontjából ugyanis, a vékony, magas falak már nem nyújtottak elég védelmet egy támadással szemben. A Várhegy mellett álló Almagyar dombról pedig, könnyedén át is lehetett lőni a várfal fölött, ezért a domb nagy részét elkerítették a biztonság érdekében. Az oszmánok hódítása idején végvárrendszer került kialakításra. Ennek a végvárrendszernek igen jelentős részét képezte az egri vár. A 16. században a várat két részre osztották fel, egy külsőre és egy belsőre. A vár élére az 1548-as évben Dobó Istvánt nevezték ki.

    A várkapitány legfőbb feladata az volt, hogy a végvárat a lehető legjobban meg tudja erősíteni. Az 1552-es évben az egri vár, ostrom alá került, de a vár védői sikerrel vissza tudták verni a támadást. A harc során azonban a vár kőfalai jelentős károkat szenvedtek, így több évtizeden át kellett az újjáépítésével foglalkozni. A védműveket korszerűsítették, a helyőrség létszámát pedig jelentősen megemelték az újjáépítési munkálatok ideje alatt. Azonban, minden törekvés ellenére, az 1596-os évben a vár mégis III. Mehmed szultán kezére került. A törökök ezután 91 éven át birtokolták a várat, amelynek erődrendszerét folyamatosan fejlesztették és bővítették. A vár visszavételére az 1687-es évben került sor, amikor is a Habsburgok kiéheztették a vár védőit.

    A császári haditanács az 1701-es esztendő során a külső, feleslegessé vált védőműveit felrobbantották, így a kuruc szabadságharc idején már csak a vár belső részének adatott meg egy kicsiny szerep. A vár ezután elveszítette jelentőségét, kőfalai omladozni kezdtek. A köveket a városi építkezésekhez hordták el, vagyis az egykori dicsőség helyszíne hanyatlásnak indult. Az 1862-es esztendőben azonban, a régészek úgy vélték, hogy helyre kell állítani a várat, így megkezdődtek a kutatások, feltárások. Mára Eger egyik legjelentősebb látnivalójának és történelmi emlékének számít a helyreállított vár.

    Fotó: pinterest.co.uk

    Forrás: dka.oszk.hu / myszallas.com / wikipedia.org

    Tovább

  • Mi az a hóstya?

    Mi az a hóstya?


    Eger utcanévtábláin gyakran felbukkan a hóstya szó, ami a nem odavalósiaknak valószínűleg nem sokat mond. Talán a hóhoz van valami köze? Esetleg az ostyához? Nézzük meg közelebbről, hol is fordul elő ez a különös szó!

    A városrészneveket a szabályzat szerint egybeírjuk (AkH. 179. b). De Budapesten is vannak olyan kerületek, ahol nem követik ezt a szabályt.

    Egerben sétálva azt látjuk, hogy a sokak számára idegenül hangzó hóstya szó csak ezekben a kifejezésekben bukkan fel: Maklári hóstya, Hatvani hóstya, Cifra hóstya, Rác hóstya. Ezekkel az utcanévtáblák felső sorában találkozhatunk, az utcanevek fölött. Ide a városrészek elnevezését szokták írni, azaz városrésznevekről van szó.

    Ha figyelmesen nézelődünk, egy-egy helyen – például a Maklári úton – találunk régi, nehezen olvasható táblákat is. Azokon Maklári felsőváros szerepel. Ezen a nyomon már érdemes elindulni.

    Bár Eger városáról rendszerint a törökök jutnak eszünkbe, és az ország három török minaretje közül is az egyik itt van – mégsem a törökökhöz kell fordulnunk a hóstya ügyében, hanem a németekhez. Egyes elképzelések szerint ugyanis, amint az utcanévtáblák is tükrözik, a hóstya nem más, mint a német Hochstadt [hóhstatt] ’felsőváros’ szó megfelelője.

    A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz.) is megerősíti a német eredetet, és széles területen használatos nyelvjárási szónak tekinti a hóstát szót és változatait, amik közül az egyik a hóstya. A szótár szerint azonban nem a hoch [hóh] ’magas’, hanem a Hof [hóf] ’udvar’ szó az előtag. A szó közvetlenül a németből és szlovák közvetítéssel is bekerült a magyarba. Német nyelvterületen a szó ’udvarhely’-et, azaz olyan – esetleg bekerített – telket jelentett, ahol ház vagy gazdasági épület állt.

    A szlovákba átkerült Hofstadt szó hangalakja a TESz. szerint az „-ák, -iák képzős főnevekhez idomult”, azaz például hušták [husták], hošťák [hostyák] formákkal is találkozunk. A jelentések között a szlovákban már megjelenik a ’házas zsellér’ és a ’külváros’ is. A magyar hóstya alak a szlovák hóstyák formából keletkezett, elvonással, hiszen a k-ra végződő szót többes számúnak érezték a beszélők. Eszerint a magyarázat szerint a hóstya jelentése ’külváros’.

    Ha Eger térképére pillantunk, azt látjuk, hogy a hóstyák valóban a belváros körül helyezkednek el. A történelmi városmagot a 19. század végéig fal vette körül, és négy nagy és több kisebb kapun lehetett kijutni belőle. A kocsiutak a Maklári, Hatvani, Cifra és Rác kapukon át az azonos nevet viselő külvárosokba vezettek. Mára a városfalnak nyoma sincs, Eger különös nevű külvárosai, a hóstyák azonban megmaradtak.

    borítókép - Molnár István

    forrás: nyest.hu

    Tovább

  • A kövek között tör fel a kivételes gyógyvíz

    A kövek között tör fel a kivételes gyógyvíz


    Az Egerbe látogató turisták abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy két termálfürdő közül is válogathatnak, rendelkezésükre áll a Török Fürdő és az Egri Termálfürdő is.

    Télen ideális választás a mártózáshoz a Török Fürdő, mely hat fedett medencével és török ihletésű wellness kezelésekkel feledteti el a hideg idő viszontagságait. Az impozáns, arany kupolával borított fürdőt Arnaut pasa emeltette, és csupán a hithű mohamedánok használhatták.

    A Török Fürdőben a meglehetősen ritka, radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel a Török medence, a Tükör medence és a Pezsgőfürdő medence alatt. A víz gyulladáscsökkentő, előmozdítja a sejtek regenerációs folyamatait, és fokozza a szervezet endorfin termelését, tehát a közérzetre is kedvezően hat. Az épület másik három medencéjében élményelemek teszik még kellemesebbé a fürdőzést.

    Török gyökerek és termálvíz a parkban

    A fürdő kezeléseiben is hű maradt török gyökereihez; a szokásos aroma-, infrakabin, gőzfürdő és szauna, illetve a hagyományos masszázsok mellett, a tradicionális török, hamam masszázsok is helyet kaptak a kínálatban.
    Jó időben egyértelműen ideális választás az Egri Termálfürdő gyönyörű, ligetes környezetével, de a hűvösben sem kell kétségbeesni, ugyanis a nyitott gyógy-, két termál-, a részben fedett élmény-, illetve úszó- és a fürdőházban található beltéri medencék egész éven át gondoskodnak a vizes élményekről.
    Az Egri Termálfürdőben a radonos gyógyvíz mellett a kénes víz jótékony hatását is ki lehet élvezni. Ha pedig további élményekre vágyunk, a közvetlen átjárás is biztosított a Török Fürdőbe.

    Borítókép: termalfurdok.com

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Városunk misztikus arcai

    Városunk misztikus arcai


    Ha erről a méltán híres városról esik szó, sokunknak rögtön az Egri csillagok jut eszébe. Nemcsak a hős várvédő, Dobó István vagy a szerelmes Bornemissza Gergely és az ő Vicuskája, hanem a török Jumurdzsák, akinek az életet jelentette a nyakában talizmánként viselt amulettje.

    Eger klasszikus turistaváros klasszikus látnivalókkal. Kevesen ismerik azonban titokzatos arcát!  A legjobb, ha egy pohár vörösbor lehörpintése után kezdjük meg a felfedező sétát; így ugyanis  biztosan megtudjuk, honnan jön a nevezetes „egri bikavér” kifejezés.

    Állítólag, mint annyi  minden, ez is a török időkből származik: a legenda szerint az egri várat az oszmántúlerő ellen  védő vitézek – Tinódi Lantos Sebestyén szerint „az egri népnek derék summája tizenkilencszáz   harmincöt vala” – lelkének megerősítésére Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A  törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kapnak: babonásak lévén, a bajszokon,  szakállakon lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, bikák vérét issza az ellenfél.

    Apropó, pincék! A  legkülönlegesebbek is itt, Egerben találhatók: az egykori egri érseki pincerendszer valóságos  város a város alatt, az ország hét építészeti csodájának egyike. 

    A Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel négy kilométer hosszan nyúlik el – legszebb része az Oszlopcsarnok, ahol a babonás számú, hétszer hét pinceág  sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

    A város „szeme” mindent lát

    De ha felülről akarjuk látni Egert, látogassunk el a Líceumba, az Eszterházy Károly Főiskola copf  stílusú épületébe, amelynek könyvtárában olyan csodákra bukkanhatunk, mint Mikes Kelemen  „nénémnek” írt törökországi levelei, vagy a Magyarországon egyetlen eredeti Mozart-kézirat, a  zeneszerző aláírásával. Ha kigyönyörködtük magunkat e szellemi óriások emlékein,  kapaszkodjunk fel a Varázstoronyba, ahol a Csillagászati Múzeum található, és bepillanthatunk  a  középkori asztrológusok, csillagjósok és egyéb titokzatosságok életébe.

    De ha már itt  vagyunk, nem hagyhatjuk ki az igazi kuriózumnak számító Camera Obscurát: „Eger szeme” mindent lát, ami a városban történik. Valószínűleg így lesték ki a régi álasztrológusok is a földi  halandók titkait, hogy jóslataikban meglepő tájékozottságot  mutassanak áldozataik életében.   Ami a magasságokat illeti, persze a minaret sem maradhat ki.

    Az Európa legészakibb pontján  található, török kori szakrális műemlékben 97 csigalépcső vezet a  körerkélyre, ahonnan – a szájhagyományok szerint – nem a panorámában ment gyönyörködni a szerelmes török legény, aki hiába epekedett a város szőke szépségéért: a valláskülönbség nem engedte  meg, hogy a  szerelmesek egymáséi legyenek, ezért a fiú levetette magát a mélybe.

    Fotó: Thinkstock

    Szerző: Balázs-Piri Krisztina

    a cikk eredeti helye: noklapja.nlcafe.hu

    Tovább

  • Volt egyszer egy …

    Volt egyszer egy …


    A konkrét ötlet, hogy egy klubot kellene csinálnunk, 1988-89-ben, a rendszerváltás idején fogalmazódott meg bennünk.

    Kézenfekvő volt az ötlet, hisz mind nekünk, mind rengeteg barátunknak hiányzott egy olyan hely, ahol összejöhetünk, szórakozhatunk hozzánk hasonló ízlésű emberek társaságában, ahol minket érdeklő programokon vehetünk részt. „Csináljuk meg magunk” - adta ki a jelszót kis társaságunk, s ki is szemeltük az MSZMP egyik városi székházát, részletes programtervet dolgozva ki egy majdani underground kultúcentrum működtetésére, de ebből első nekifutásra végül is nem lett semmi.

    1989 tavaszán megtört a jég: az egri Ifjúsági Ház vezetősége megengedte, hogy hétfő esténként összejöhessünk náluk. Más Alternatív Zenei Klub lett a nevünk, s a kezdeti videovetítések, beszélgetések után, illetve mellett ősztől már rendszeresen szerveztünk koncerteket is. Hat évig, szóval igen sokáig működött a Más az Ifiház „védőszárnyai” alatt, s ma már tudjuk, hogy mennyire fontos volt ez az idő abból a szempontból is, hogy többé-kevésbé kitanultuk a klubozás csínját-bínját.

    Eközben persze nem feledtük eredeti elképzeléseinket sem, s 92 vége felé elkezdtük szervezni vágyaink titokzatos tárgyát, a saját klubot is, és ennek érdekében hoztuk létre - hivatalosan 1993 tavaszán - az Egri Alternatív Kulturális Egyesületet, melynek magját a kezdeti, 89-es baráti társaság alkotta.

    Több éves munka eredményeként a város önkormányzata - hazánkban példaértékű módon - ingyenesen adta használatba az egyik, közel 400 m2 alapterületű pincerendszerét, és elvégeztette annak közművesítését. A klubot mi rendeztük be a színpadépítéstől az udvari tereprendezésen, kerítésépítésen át a festésig , a falakat borító graffitik, festmények pedig a város kreatív fiataljainak munkái.

    A klub technikai felszereléséhez, valamint az induló programokhoz szükséges pénz java részét a Soros Alapítvány biztosította. A MÁS klub 1995. szeptember 8-án nyílt meg. Igazi szenzáció volt. 2002-ben a klub nevét MÁS-ról EGAL-ra változtattuk, mert a külvilág túlságosan nehezen viselte a más szó szexuális vonatkozású értelmezését.

    Eredeti elképzeléseink jó részéhez ragaszkodva sikerült elérnünk, hogy a kulturális sokszínűség jegyében, erőszakmentes területként, a szórakoztatóipari rablógazdálkodást elkerülve működjünk, valós alternatívát nyújtsunk a hagyományos szórakozóhelyek és művelődési intézmények mellett, egyfajta kreatív alkotóműhelyként, bemutatkozási fórumként is működve.

    1996. végén egyesületünk nyerte el a Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) által létrehozott „Az év nonprofit szervezete” címet. A Magyar Narancs politikai és kulturális hetilap év végi országos közönségszavazásán 1996-ban, 1998-ban és 1999-ben „Az év legjobb vidéki klubja” a mi klubunk lett, és dobogós helyen végeztünk „Az év legszimpatikusabb civil szervezete”, ill. az „Egyéb” kategóriákban is, a Z magazin olvasói pedig 1997-ben „Magyarország legjobb zenés szórakozóhelyévé”, míg a Wanted rockzenei szaklap szavazói 1998-ban „Az év klubjává” választották klubunkat. 2003-ban Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata „Kollektív Kulturális Nívódíját” kaptuk meg 2009-ben pedig ismét megtisztelt minket a NIOK "Az év civilszervezete" címmel.

    2006-ban PHARE támogatásból a klub teljes felújításra került, kiépült egy ifjúsági közpark (EGAL park), valamint egy sportpark. Ekkor jött volna a kánaán, de a megújult klub a megszépült környezetben  mások érdeklődését is felkeltette: az önkormányzat minden jogalap nélkül kísérletet tett a megsemmisítésünkre, sikertelenül. Ezután anyagi ellehetetlenítésünk kezdődött, s tartott egészen 2011 végéig, a klub megszűnéséig.

    EGAL.HU

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!