Turizmus Archívum

  • Ősszel kalandra hív az erdő

    Ősszel kalandra hív az erdő


    Csodálatos színek, friss levegő, nyugalom. Lenyűgöző a természet. Ahogyan az ősz lassan beköszönt úgy lesz odakint minden egyre szebb és szebb. Hétvégeken mozduljunk ki otthonról, és tegyünk egy nagy sétát a közeli parkban, erdőben.

    A napról-napra változó természet mindig újabb, izgalmasabb dolgokat rejteget számunkra. A levelek színpompás játéka mellett ilyenkor megfigyelhetjük a vadon élő állatokat, akik szorgalmasan gyűjtögetik a télire valót.

    Merre induljunk?

    Legyen egy, vagy akár két napos túra a hétvégén, mindig fordítsunk gondot a tervezésre. Az útvonal kijelölésnél vegyük figyelembe a nappalok rövidülését, az időjárás szeszélyét, a túrázok teljesítő képességét. Szerezzünk be egy térképet, és válasszunk egyet a több száz tanösvény közül. Bejárhatjuk az erdőt gyalog, vagy akár kerékpárral, de mindig tűzzük ki a pihenőállomásokat, melyek lehetnek történelmi helyek, kilátók, vagy vendégházak is.

    Tegyük változatossá a hétvégéket, válasszunk mindig más területet, különböző túra típusokat. Gyerekek nagy kedvence lehet a kincskeresés, azaz a geo ládák felkutatása. Az érdekességet kedvelőknek ajánljuk a cseppkőbarlangokat, a sziklásabb túraútvonalakat, melyek rendkívül gazdag természeti értékeikkel igazán felejthetetlenné teszik a napot. Akik a séta közben testük formálására egy ütemesebb, ritmusosabb mozgásra vágynak, próbálják ki a nordic walkingot. Hosszabb távot kedvelőknek javasoljuk a biciklitúrákat, a kényelmesebb, de természet szeretőknek a libegőt és a gyermekvasutat.

    Ősszel kalandra hív az erdő

    Mit vigyünk magunkkal?

    Ahhoz, hogy a napunk a legjobban teljen, szükségünk lesz néhány elengedhetetlen apróságra. Így nem árt felszerelésünket előre bepakolni, mert az erdőben nincs bolt, ahol pótolhatnánk a hiányosságainkat.

    Válasszunk kényelmes cipőt, ne vágjunk neki az erdőnek magas sarkúban és balettcipőben. A lábbelink legyen magasszárú, érdes, recés talpú, jól szellőző, és vízálló. Viseljünk hosszúnadrágot, melynek szárát tűrjük a cipőnkbe, így védekezhetünk a sérülések, és a bozótosban való elakadás ellen. Hordjunk hosszú ujjú felsőt, mely véd a kullancsok, és a káros napsugarak ellen. Legyen nálunk sapka és esőkabát, öltözködjünk rétegesen, mert az időjárás ősszel már szeszélyes.

    Hátizsákunkba tegyünk elegendő mennyiségű folyadékot, elemózsiát, papír zsebkendőt, nedves kéztörlőt, kézfertőtlenítőt. Csak a legszükségesebb iratokat, minimális pénzt vigyük magunkkal, és a teljes házi patika bepakolását is jól gondoljuk meg. Ne felejtsük el még otthon feltölteni a telefonunkat, GPS-ünket, fényképezőgépünket, és az érdekes, hagyományos, felfedező kirándulást kedvelőknél legyen távcső, és iránytű. Ne hagyjuk otthon a kullancsriasztót, sebtapaszt és bicskát sem.

    Több napos túra esetén szükségünk lesz sátorra, hálózsákra, polifoamra, gázfőzőre, elemlámpára, tisztálkodó eszközökre, váltás ruhára, szemeteszsákra és egy hagyományos, csővázas hátizsákra is.

    Ősszel rengeteg mókust láthatunk a lehullott levelek között

    Figyeljük meg a természetet

    Ősszel rengeteg élményben lehet része annak, aki az erdőbe látogat. Az igazán szerencsések megpillanthatják a rétek felett köröző nagytestű ragadozó madarakat, a fák ágain ücsörgő énekesmadarakat, az avarban gyűjtögető rágcsálókat, és az odúkban lakókat. Figyeljük az erdő fáit, a legelők növényeit, a patakok vizét, a források szélét, mely mind ezernyi történetet rejtenek. Vegyük észre a földön lépkedő, a fákhoz dörgölőző, és az üregeket ásó állatok nyomait.

    Őszi sétáink folyamán mindig a legkevesebb nyomot hagyjuk magunk után az erdőben, és helyettünk a madarak énekeljenek.

    borítókép: Barta Gábor

    a cikk eredeti helye, forrás: nepszava.hu

    Tovább

  • Nagy-Eged hegy Eger házi hegye

    Nagy-Eged hegy Eger házi hegye


    Régen az egri kisgyerekeket azzal ijesztgették: „kitör az Eged-vulkán”. Sajnos ez az egetverő hülyeség az interneten is egyre inkább terjed, több turisztikai honlapon is azt írják: „A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy”.

    Helyére kell tenni a dolgokat: Eger-hegyének, a Nagy-Egednek fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan felszínre. Túrázzunk fel hát Eger város mészkőből álló hegyére, mely túrán a hegy számos különlegességét ismerhetjük még meg.

    Kezdjük azzal, hogy az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is: „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.”
    az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is
    Gárdonyi regényidézete után pedig még egy legenda, mielőtt sétánkra indulnánk: Szent István király idejében a hegyen élt Szent Egedius, aki napjainak zömét elmélkedéssel, vallásos meditációval töltötte el. Nem volt nagyigényű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló eseményekkel.

    Pedig a keleti őshazából hozott pogány vallás hívei Vata vezetésével felkeltek István ellen, s 1046-ban megkezdődött a sok emberéletet követelő viaskodás. Az Egeden is fellobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák meg a lelkeket.

    A felkelők végeztek az Eged hegyi remetével is, s a legenda máig azt tartja, hogy az ártatlanul elpusztult remete vére termékenyíti meg az Eged szőlőtőkéit. A legendát egy egri költő, Mindszenty Gedeon is feldolgozta 1857-ben írott Eged (Hitmonda, Vatha idejéből) című költeményében: „Csak szent Egyed vércsöppei dacolnak/ Hatalmával a rengeteg időnek,/ Pirosra föstvén a gerezdeket,/ Melyek itt évről évre nőnek”. Legenda és lexikon azonban két különböző dolog: ez utóbbi szerint Szent Egidius Athénban született a VII. században, majd miután minden örökségét szétosztotta a szegények között, Franciaországba ment, ahol a Rhone folyó torkolata mellett egy sátorban élt remeteéletet.

    Fotó: Vámossy Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: csamborgo.hu

    Tovább

  • Török fürdőből a Szépasszony völgybe

    Török fürdőből a Szépasszony völgybe


    Miskolctapolcán vagy Eger fürdőjében pihenve kihagyhatatlan a borvidékek megtekintése, akár egy kellemes kóstoló, akár egy kirándulás formájában.

    Eger borvidékének tradícióiról már biztosan mindenki hallott, a leghíresebb bortermelő vidékeink közé tartozik. Eger az Oszmán Birodalom északi batárterülete volt, ahol kadarka mellett régi fehérbor szőlőfajták teremtek a Bükk-hegység déli lejtőin.

    Már maga a domboldal is fantasztikus látványt nyújt, a borvidék központjának, az Eger belvárosától nem messze fekvő Szépasszony Völgynek a pincéi a gasztronómiai élményen túl látványos pincelabirintusukkal is felkelthetik az idelátogatók érdeklődését. Egészen egyedülálló világ ez, a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható az összenyitott borospincéknek köszönhetően.

    A borvidék leghíresebb bora a Bikavér, ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a kadarka különböző változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. A hegyközség megalkotta a "Bikavér kódex"-et, melynek az egyik legfontosabb szabálya, hogy egy listában megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább három borából kell házasítani a Bikavért.

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Legyen városunk az Év Turisztikai Települése!

    Legyen városunk az Év Turisztikai Települése!


    A Szállás.hu weboldal Év Szállása eseménysorozatában a turizmussal kiemelkedően törődő városokat is díjazzák. Eger pedig éppen ilyen város!

    Szavazz Egerre és nyerjük el az Év Turisztikai Települése címet!

    A szavazás nagyon egyszerű, csak kattints a szöveg alatti gombra, és add meg a szükséges adatokat. A cím elnyerésével számos lehetőséghez jut Eger. Kiemelt figyelmet kapunk a Szállás.hu felületein, mellette hírlevelekkel és PR cikkekkel hírünket viszik szerte a világban!

    Sőt, szavazatoddal még a 14 álomutazás egyikét is megnyerheted! Kattints a részletekért!

    Tovább

  • Helló ősz! Szálláskedvezmények

    Helló ősz! Szálláskedvezmények


    Eger ősszel is számos meglepetéssel várja a vendégeket! Az ezen oldalon szereplő magánszálláshelyek a feledhetetlen egri élményen túl extra kedvezménnyel is kényeztetik a náluk foglalókat!

    Böngéssz a szálláshelyek közt, válaszd ki a legszimpatikusabbat és foglalj november 15-ig, hogy részesülj az őszi kedvezményekben!

    Őszi kedvezmények

    • kedvezményes áron vásárolható egri strandjegyek
    • kulcskolonc - kedvezmény számos egri szolgáltatás árából (kedvezménylista letöltése)
    • visszatérő vendégek részére újrafoglaláskor a 4. éjszaka ajándék

    Résztvevő szálláshelyek

    A vendégházak nevére kattintva az adatlapjukhoz jutsz, ahol akár egyből kérhetsz is ajánlatot az utazásodra!
    1. Ankli Vendégház
    2. Apartman Napsugár Vendégház
    3. Donát Vendégház
    4. Életfa Vendégház
    5. Gömöri Vendégház
    6. Havas Apartman
    7. Irisz Vendégház
    8. Napfény Apartmanház
    9. Pajdos Vendégház
    10. Siesta Vendégház
    11. Vár-Lak Apartman
    12. Vass Vendégház
    Élj a nagyszerű kedvezményekkel, majd foglalj újra és legközelebb a 4. éjszakát ajándékba kapod!
    A kedvezmények a november 15-ig beérkezett foglalásokra érvényesek. A további részletekről érdeklődj a résztvevő szálláshelyeknél!

    Tovább

  • Rekordév az idei a magyar turizmusban

    Rekordév az idei a magyar turizmusban


    A vendégforgalom több mint 5 százalékkal, a szálláshelyek bevétele pedig több mint 10 százalékkal nőtt az első fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest; a növekedés motorja a belföldi turizmus
    – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda csütörtökön, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

    Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a kormány minden támogatást megad annak érdekében, hogy a magyar turizmus továbbra is dinamikusan növekedjen, ezt célozzák a közvetlen támogatási programok, az infrastruktúra-fejlesztések és a tájékoztató kampányok is.

    A közleményben Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány elkötelezettségét mutatja, hogy miközben 2010-ben 7,6 milliárd forint állt rendelkezésre a turizmus fejlesztésére, mostanra ez az összeg 53 milliárd forintra nőtt.

    A turizmus nemcsak gazdasági sikerágazat, hanem a hazaszeretet egyik fő terepe, lehetőséget ad arra is, hogy őrizzük kulturális és természeti értékeinket – áll a közleményben.

    forrás: hirado.hu

    Tovább

  • Több mint kétszeresére nő a szállodákban a forgalom a hosszú hétvégén

    Több mint kétszeresére nő a szállodákban a forgalom a hosszú hétvégén


    Több mint két és félszeres a forgalomnövekedés az augusztus huszadikai hosszú hétvégén a tavalyihoz képest a Szállás.hu adatai szerint a magyarországi szálláshelyeken. Egy átlagos augusztusi hétvégéhez viszonyítva pedig több mint duplájára nő a forgalom.

    A szállásfoglaló oldal az MTI-vel közölte: a legnépszerűbb belföldi úti cél Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Szeged és Gyula. A külföldre útnak indulók között Krakkó, Zakopane és Torockó a legkeresettebbek.
     
    Foglalásonként átlagosan 46 650 forintot fizetnek a vendégek, a SZÉP-kártyások pedig 39 ezer forintot fizetnek.
     
    A vendégházak és az apartmanok még mindig magasan a legnépszerűbb szállástípusok, a foglalások több mint 46 százaléka szól valamelyikbe. A panziók (16 százalék), a három- (13 százalék) és a négycsillagos (9 százalék) hotelek folytatják a legkedveltebb szálláshelyek sorát.
     
    Keresztes Nóra, a Szallas.hu marketing menedzsere szerint erős lesz a szeptember is a szállodákban az előfoglalások alapján, több mint 100 nappal előre foglalnak a vendégek.

    A hazai települések közül az ősz első hónapjában Eger, Budapest és Hajdúszoboszló vonzza a legtöbb kikapcsolódásra vágyót, de Miskolctapolca, Gyula, Zalakaros, Hévíz, Siófok, Szeged és Egerszalók is a top 10-ben végeztek.

    A határon túlról Crikvenica, Zakopane és Krakkó a legvonzóbb úti cél. Az átlagos foglalási érték 56 500 forint.

    borítókép - Csőrsz Krisztián

    forrás: Szállás.hu, MTI

    Tovább

  • Városunk és térsége még az idén kiemelt turisztikai központtá válhat

    Városunk és térsége még az idén kiemelt turisztikai központtá válhat


    Eger és térsége még az idén kiemelt turisztikai központtá válhat - jelentette be Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken Egerben, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület szeptemberi éves nagyrendezvényét beharangozó sajtótájékoztatón.

    A politikus közölte: a kiemelt turisztikai központi státusz elnyeréséhez szükséges szakmai anyag és előterjesztése elkészült, így akár már az ősszel megszülethet a támogató kormánydöntés.
     
    A kezdeményezés célja, hogy Eger milliárdos nagyságrendű turisztikai pluszforrásokhoz jusson, egyebek mellett látogató- és családbarát fejlesztésekhez, szálláshely-fejlesztésre, illetve -bővítésre, valamint a Szépasszony-völgy újrapozicionálására.
     
    Fontos szempont a borászat, a gasztronómia, a szállásadók és a kulturális élet szereplői közötti összefogás erősítése is - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.
     
    A politikus jelezte: a kiemelt státusztól a látogatószám és a térségben eltöltött idő, ezáltal pedig a helyi turisztikai bevételek növekedését várják.
     
    Mindezek megvalósítását segíti az a nagy horderejű infrastruktúra-fejlesztés, amelynek részeként Eger hamarosan közvetlen autópálya-összeköttetéssel fog rendelkezni - fűzte hozzá Nyitrai Zsolt.
     
    A Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület szeptember 16-i éves nagyrendezvényét, a SVÉT 10.0 Egert beharangozó sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt méltatta a szervezet létrehozóinak és működtetőinek szemléletformáló, közösségépítő szerepét a gasztrokultúrában, és a magyar csúcsgasztronómiát népszerűsítő tevékenységüket. Megjegyezte: Egerben is egyre több étterem tud országosan élvonalbeli teljesítményt nyújtani.
     
    Macsinka János, a program egyik házigazdája, a Macok Bisztró és Borbár séfje a tájékoztatón ismertette: szeptember 16-án Egerben közel 20 étterem - köztük a szokásoknak megfelelően helyiek is -, továbbá 12 helyi érdekeltségű borász vesz részt a SVÉT jubileumi, 10. országos közönségtalálkozóján.
     
    Ruprecht László, a SVÉT elnöke elmondta: a szervezet eredetileg éttermek szövetségeként jött létre, ám ma már a termelők piacra jutását is segíti. Tájékoztatása szerint a rendezvényen új elemként az idén kiemelt szerepet kap a társadalmi hasznosság. Ennek jegyében a termelők, kereskedők és az oktatás képviselői is részesei lesznek a programoknak.
     
    A Magyar Turisztikai Ügynökség kiemelt támogatásával megvalósuló esemény helyszíne az egri Bolyki-völgy lesz - tájékoztatott Bolyki János, a Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok tulajdonosa. Elmondta, hogy az egri borászok is összefognak a szeptember 16-i seregszemlén annak érdekében, hogy a látogatók a legjobb ételek mellett a térség csúcsborait is megkóstolhassák.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn

    Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn


    15 millió forintból újul meg a Szarvaskő elején levő üdülő, ami korábban a MÁV tulajdona volt. Az épület a felújítást követően alkotó- és közösségi házként funkcionál majd.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Top 10 látnivaló, ha Egerbe utazna

    Top 10 látnivaló, ha Egerbe utazna


    Legyen szó kultúráról, vallásról vagy szórakozásról, aki Egerbe látogat, garantáltan megtalálja, amire éppen vágyik. 

    Segítségképpen összegyűjtöttünk tíz helyi nevezetességet, amelyet semmiképp nem érdemes kihagyni, ha a megyeszékhelyre utazna.

    1. Egri vár

    Az Egri vár a hevesi megyeszékhely nagy történelmi múltra visszatekintő történelmünket meghatározó építménye. A hozzá fűződő 1552-es ostrom, és ennek regénybe foglalása tette világhírűvé és időtlenné, mikor is várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadát hősies küzdelem árán megfutamították. A vár és a környező terület az egyik első vármegyénk volt, melyet még Szent István királyunk alapított. A Miniszterelnökség bejelentése szerint még az idén elkezdődhet az egri vár és környezete fejlesztési programjának megvalósítása csaknem 5 milliárd forint költségvetési forrás bevonásával.



    2. Bazilika

    Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban, a déli órákban mindennap orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. Azt pedig csak kevesen tudják, de az egri bazilika alatt hatalmas kripta terül el, amelyben néhai egyházmegyei vezetők, kiemelkedő egri polgárok nyugszanak.


    3. Minaret

    A Minaret Európa területén legészakabbra épített török kori műemlék. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. Az építményt a jelenleg is tartó felújítás idejére tartóoszlopokkal támasztották alá.


    4. Szépasszony-völgy

    A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.


    5. Érsekkert

    Az egri Érsekkert a Klapka György és a Hadnagy utcák határolta területen fekszik. A park keleti oldalán folyik hangulatos, árnyas medrében az Eger patak. Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezték a parkot, amely ligetes-fás zöld területével kiváló pihenőhely mindenki számára.


    6. Dobó tér

    A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. A teret két nagy jelentőségű szoborkompozíció díszítette. Az egyik, a tér közepén álló tekintélyes méretű, 1907-ben felállított várvédő Dobó István szobra, amely Stróbl Alajos alkotása, és máig látható a téren. A másik az Egri Vár védőinek emlékét őrző Végvári Vitézek szobor kompozíció, amelyet 2015–ben a belvárosi rehabilitáció során áthelyeztek a szomszédos térre. A nagyjából trapéz alakú, barokkos hangulatú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.


    7. Gárdonyi Géza Színház

    Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 négyzetméter területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a „Dobó István szelleme” című előjátékot. 1955-ben Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 2000-ben a rekonstrukció és bővítés megvalósulásával lényegesen javultak a színház működési körülményei, és mintegy 1500 négyzetméterrel növekedett a az épület alapterülete.


    8. Líceum – Eszterházy Károly Egyetem

    A Líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakab fejezte be. Névadója az építtető püspök Eszterházy Károly. A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati épület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Az épület impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.


    9. Török Fürdő

    Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. Ez a csodás fürdő – többszöri felújítást követően – még mindig áll és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit. A fürdőben aromakabin, infrakabin, gőzfürdő és szauna várja a vendégeket. A masszázskínálatban a szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett a tradicionális török hamam masszázsok is helyet kaptak. A Török Fürdőben található víz gyógyhatása a benne oldott radonnak köszönhető, mely gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a közérzetre is kedvezően hat.


    10. Kis Zsinagóga

    A kortárs művészeti galériának helyt adó Kis Zsinagóga Eger legrégebbi zsinagógája. Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt. Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került.

    Források: eger.huwikipedia.huegriprogramok.hutripadvisor.co.hu

    Fotó: eger.hu

    az összeállítást készítette: HEOL.HU

    Tovább