Turizmus Archívum

  • Páratlan ódon hangulat – Főegyházmegyei könyvtár

    Páratlan ódon hangulat – Főegyházmegyei könyvtár


    Az egri Főegyházmegyei könyvtárat még 1793-ban alapította Eszterházy Károly, akkoriban ritkaságnak számítóan, már kezdetektől nyilvános intézménynek szánva azt. 

    A nyitást az 1760-as évek második felétől komoly könyvgyűjtés előzte meg, amikor is professzorokat kértek fel, hogy állítsanak össze listákat az általuk vágyott irodalmakból, hogy felkutathassák és megvásárolhassák azokat a könyvtár részére. Az intézmény végül 16 000 kötettel nyílt meg. A könyvtár készletébe számos magángyűjtemény is beolvadt, halála után többek között Eszterházy Károlyé is. Mára már a könyvtár teljes gyűjteménye 170 ezer kötetesre nőtt!

    Micsoda gyűjteményről van szó...

    A legrégebbi dokumentum 1048-ból származik, ez egy kézzel írott kódex, IX. Leó Pápa iratgyűjteménye. Mellette olyan különlegességeket őriznek még a könyvtárban, mint Magyarország egyetlen teljes autográf Mozart-levelét, vagy éppen a Dante-kódexet, melyből az egész világon mindössze három darab található. És még szót sem ejtettünk a Barkóczy albumról vagy Mátyás király csillagászának, Sacrobosco-nak a kódexéről, mely kuriózumok szintén itt találhatóak. Ezen kincsek érthető módon csak másolatként tekinthetőek meg, a felbecsülhetetlen értékű eredeti verziókat vastag széfek őrzik.
    A könyvtár szabályzata alapján az 1960 utáni dokumentumok kölcsönözhetőek, az ez előttiek pedig helyben olvashatóak, igaz, a régebbiekhez ezek közül is vezetői engedély szükséges.
    Mivel az egész világ számára hatalmas kincsekről van szó, az 1500 előtti dokumentumokat zárt ajtók mögött őrzik, hogy a következő generációk is büszkén elmondhassák még: a Föld legértékesebb dokumentumai közül több is Egerben található!

    Nyitva tartás

    Március 1. - március 14.Szombat-vasárnap 9.30-13.30-ig
    Március 15. - április 30.Kedd-vasárnap: 9.30-tól 13.30-ig
    Május 2. - szeptember 30.Kedd-vasárnap: 9.30-tól 15.30-ig
    Október 1. - október 8.Kedd-vasárnap: 9.30-tól 13.30-ig
    Október 10. - október 29.Szombat - vasárnap: 9.30-tól 13.30-ig
    Október 31. - február 28.ZÁRVA

    Jegyárak

    Felnőtt1 000 Ft/fő
    Diák, nyugdíjas500 Ft/fő
    Forrás: https://visiteger.com/

    Tovább

  • A váróteremben is élmény lenni – Varázstorony

    A váróteremben is élmény lenni – Varázstorony


    A váróterembe érkezve megismerkedhetünk a Naprendszerünket alapvetően meghatározó törvényeivel, az űrutazás kezdeteivel, az első Holdra szálló legénységgel. Néhány kép 3D-s hatású, ha mobilkészülékünket eléjük tartva máris térbelivé válnak. 

    Láthatjuk, hogyan épül fel egy űrhajó, milyen elemei vannak, továbbá kiderül, hogy az ókorban sokan isteneknek hitték a Nap körül keringő bolygókat. A gyermekek számára itt egy játszóház lett kialakítva: robotokkal, motorokkal és áramkörökkel kapcsolatos előadásokat tartanak, minden szétszedhető és újraépíthető!

    Csillagásztorony és Hell Miksa

    1776-tól kezdte meg működését a Specula, vagyis a csillagásztorony. A megfigyeléseket a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából, illetve a teraszról végezték. Hell Miksa bécsi származású, magyar csillagász szerezte be az eszközöket Európa legjobban felszerelt csillagászműhelyeiből. 

    Érdekesség, hogy összesen 21 testvére volt, szülei és testvérei német nemzetiségűek voltak, azonban a tehetséges csillagász 1750-től már magyarnak vallotta magát, amit hivatalos iratok is bizonyítanak. 


    Az ő nevére keresztelt csillagászati múzeumban megtalálhatóak a kor tudományos eszközei, amelyekkel a mikro- és makrouniverzum egyaránt megfigyelhető és tanulmányozható: különböző tükrös és lencsés távcsövek, amelyeket a kor csillagászai használtak, mikroszkópok, lencsék, régi videokamerák, amelyekkel talán még nagyszüleink készítettek felvételeket szüleinkről. Hatalmas fényképezőgépek, ezekkel pedig ma már csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk.

    Varázsterem

    A Varázsteremben szó szerint kézzelfoghatóvá válnak a fizikai jelenségek. Egyénileg vagy vezetőnk segítségével, kísérleteken keresztül ismerkedhetünk meg itt a világ működésével. Fejtsük meg a Bermuda-háromszög rejtélyét, lőjünk a levegőágyúval, vagy süssük el saját villámunkat a Van de Graaff-féle szalaggenerátorral. Illetve mégse, ez utóbbit bízzuk inkább a vezetőnkre. A villám csak a hozzáértők kezében válik játékszerré... A teremben találjuk a vidék egyik legnagyobb planetáriumát is, a francia mérnökök által készített félgömbbe ülve számos vetítés közül választhatunk.
    Tovább haladva a torony tetejébe, a következő lépcsőfordulón a Csillagász melegedőjébe leshetünk be. A csillagászok az alattunk lévő szintről fürkészték az eget, ott viszont nem lehetett fűteni, hiszen a pára lecsapódott volna a távcsövekre. A nyitott ablakoknál hamar átfagytak a vaskos falak, és ezek közt pedig csillagászaink is. A tudósok ekkor húzódtak be az apró szobába, ahol a hatalmas kályha valódi forróságot árasztott magából. A melegedőbe menekített távcső az egyetlen, amiben még az eredeti optika található, a többiből a háború idején kiszedték ezeket a katonák.

    Eger egyik legszebb Panorámája

    Hamarosan egy huzatos kis átjáróban találjuk magunkat, ahonnan már látjuk is a Panoráma terasz lélegzetelállító kilátását. Becsapós, hogy bár „csak” a 8. emeleten vagyunk, az impozáns belmagasság miatt már 44 méterrel állunk az utca szintje fölött! 


    A teraszról teljes 360 fokban körbe tudunk nézni a város fölött. Amíg az utcán csak lengedezik a szél, itt kisebb orkánnal kell általában megküzdeni, de megéri, hiszen nem mindennap tud szembenézni az ember a Bazilika tetején álló szentekkel... Érdekesség, hogy Eger legmagasabb épülete ugyan a főtéren látható minorita templom, a város dimbes-dombos elhelyezkedése miatt mégis szinte lenézünk innen erre az épületre.

    A kontinens legrégebbi Camera obscuraja

    A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége. Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem.
    Varázstorony elbűvöl gyerekeket, felnőtteket. Tartalmas és szórakoztató élmény időjárástól függetlenül.

    Elérhetőségek

    CímEger, Eszterházy tér 1, 3300
    Telefonszám06 36 520 400

    Nyitva tartás

    Minden nap09:00 - 17:00

    Jegyárak

    Felnőtt1.300 Ft/fő
    Diák, nyugdíjas (igazolvánnyal)1.000 Ft/fő
    Forrás: https://visiteger.com/

    Tovább

  • Hamar egy Hammam

    Hamar egy Hammam


    Az egri Török fürdő egy cseppnyi időutazás a múltba: a fürdő legrégebbi medencéje, a Török medence még 1610-ben épült!
    Az épület legkülönlegesebb medencéje a  Nagy tükörmedence, melynek varázsát a fölötte magasodó, díszes aranykupola adja. Ha kigyönyörködtük magunkat benne, nézzünk egy kicsit lefelé is, hiszen ott vár a következő meglepetés! A medencét saját forrás táplálja, a radonos gyógyvíz így a kőlapok közötti résekből, közvetlenül bugyog fel a felszínre, egészen különleges élményt nyújtva ezzel a fürdőzésnek.
    Próbáljuk ki a Török fürdő mind a 6 medencéjét, majd engedjünk a kísértésnek és kényeztetésképp válasszunk a különböző masszázsok, a gőzfürdő, vagy éppen a szauna közül! A Török fürdőben a gyógyvíz radon-tartalma miatt 2,5 óra tartózkodásra van lehetőség, de ha szeretnénk, a szomszédos Termálfürdővel kibővíthetjük a programot – a két intézmény közt közvetlen az átjárás!

    Elérhetőségek

    Telefonszám+36 36 / 510 - 552

    Nyitva tartás

    Hétfő-kedd16:30-21:00
    Szerda-csütörtök15:00-21:00
    Péntek13:00-21:00
    Szombat-vasárnap-ünnepek9:00-21:00
    Forrás: https://visiteger.com/

    Tovább

  • A Bükk lábánál

    A Bükk lábánál

    „Mit is csináljunk? Mit is csináljunk?” - tanakodtunk a hotel szobájában. Jómagam azon csoportot erősítem, akiknek két, maximum három nap bőven elég a fürdőzős – szaunázós - sziesztázos kikapcsolódásból. Ilyen esetekben már második nap után érzem a lábaimban csörgedező vér unszolását: na, mi lesz már? Mikor indulsz neki?

    Persze két kis gyerekkel (három és öt évesek) ez azért mindig nagy dilemma, hol az a határ, mi az a túra, amit kibírnak és nem nekem kell levinnem őket a hegyről: egyiket a nyakamba, másikat meg az ölembe (sajnos előfordult már ilyen a történelemben, azt a regéci túrát a mai napig megemlegetem). Szerencsénkre legyen mondva, mindkét gyerek hamar megtanult járni – s azután mindig arra tanítottam őket, hogy igenis jöjjenek csak a lábukon, még ha nyafognak is inkább kitalálok mindig valami célt, mert úgyis tudom van bennük annyi energia, hogy mikor hazaérünk, akkor irány az ágy és az ugrálás…


    Első célpont a kisnánai vár volt. Megérkezésünk után, döbbenten láttam, hogy gyönyörű és szépen rendezett a vár és környéke. A várhoz vezető út füvesített – semmi szemét, semmi „felesleges” kőkupac ami rombolná a látványt. A pénztáros hölggyel folytatott rövid beszélgetés után kiderült, uniós pályázatot kaptak és abból történt a felújítás – illetve még jelenleg is történik a belső vár részek rekonstrukciója.

    Egy szó mint száz, le a kalappal project előtt – itt egy szép példája az uniós pénz „normális” elköltésének. A nagy vártorony is látogatható, egy zárt külső csigalépcső vezet fel a torony tetejébe – ami minden gyerek álma. (Tényleg, vajon miért van ez? Emlékszem anno, az egri minaret vagy az esztergomi bazilika tetejébe vezető csigalépcső kihagyhatatlan volt, ha éppenséggel arra jártunk.) Egy aprócska "hibája" azért van: a csigalépcső kb 8-10 méteren kezdődik, addig a torony oldalára épített falépcsőn kell felmenni – ami egy felnőttnek nem gond, de azért a gyerekekben benne volt a félsz – pláne, hogy a lépcsők közt le is lehetett látni a mélybe. No de azért leküzdték a félelmüket: „csigalépcsőn menni akarás” érzése erősebb volt a tériszonynál.



    A visszafelé úton láttam, hogy nem nagy kitérő a siroki vár. Gyors kupaktanács, rábeszéltem a családot, hogy menjünk nézzük meg az ottani várat is majd a várlátogatás után ebédeljünk Sirokon. Mondanom sem kell nem volt nehéz dolgom, a két gyerek a hátsó ülésen ujjongott, hogy hurrrá, hurrá, várat mászunk, hurrrá, hurrá… ismételgették a közel tíz kilométeres távon. Szerencsére a várdomb aljában van egy parkoló ahová fel lehetett menni, s onnét megközelíteni a várat. Azért a Siroki városból már nem mertem volna megkockáztatni az utat – még így is féltem, hogy a kisebbik feladja félúton, mert a szintemelkedés és a hőség bizony nagy úr.

    Minden elismerésem az övé, mert az aszfalt út végéig szépen felsétált – meg-megállva és minden bogyót, virágot ,bogarat, csigát megszemlélve. (Erről jut eszembe egy régi történet: egyszer egy január-februári időszakban a spinning edzés után, megkérdezte egy hölgy, hogy milyen jó sportot tudnék ajánlani neki. Erre én viccesen azt feleltem, hogy csináljon egy gyerekeket és csinálja ugyanazt, mint ők: futkorásszon a szobában mikor ők is futnak.

    Ugráljon az ágyon, ha ők is ugrálnak. Birkózzon a párjával, mikor ők is birkóznak és természetesen pihenjen, mikor ők is pihennek. A világ legjobb „intervallum edzése”, amit a gyerekek csinálnak: felpörög – lenyugszik – felpörög - lenyugszik) Szóval csak az utolsó három-négyszáz méteren kéredzkedett fel a nyakamba, hogy ott ő már nem tud felmenni.


    Üröm az örömben, hogy szerencsére a Siroki vár is felújítás alatt áll, de épp ezért egy része nem volt látogatható. A várból kevés maradt meg az útókor számára – leginkább a zeg-zúgos sziklába vájt belső várrendszer – aminek a gyerekek nagyon örültek. Futkorászhattak a félhomályos barlang folyosókon, a kőbe vájt ablakokon keresztül csodálhatták a bükk lenyűgöző tájait vagy épp a várhegy tetején énekelhették, hogy „enyém a vár, tied a lekvár…”. Viszont a vár kialakítása miatt kétszer-háromszor jobban kellett  figyelni rájuk, nehogy butaságot csináljanak, s neki induljanak egy olyan útnak, ami a vár falain túl vezet...

    Ha azt mondom Egerszalók, szinte mindenkinek az erdei hőforrás jut eszébe. Pedig a forrás turisztikai látványossága mellett, lássuk be, más látnivaló is van a környéken. A falu szépen rendezett és csendes. Pihenésre és kiindulási pontnak teljességgel megfelelő helyszín. Érdemes megnézni a falu határában található barlanglakásokat, gyerekkel nagyjából tizenöt perc séta a falu központjától. Még számomra is meglepő volt, hogy a 60-as években itt még éltek emberek. Érdekes volt látni az egyik szoba falán logó múlt század eleji fényképet, ahol szépen kiöltözve feszít az egész család. Mintha manapság valaki öltönyt venne és menne dolgozni a bankba.

    Csak éppenséggel a lakása egy „kőbe vájt barlang”, ahol a téli időszakban a fűtést a kemence oldja meg, sőt hő-rásegítésnek a hátsó szobában tartott tenyészállatok is ott lennének. Lavórban fürödni, mosakodni, borotválkozni. Este aztán a család összeülne az asztal körül és a pislákoló petróleumlámpa fénye mellett szotyoláznának és beszélgetnének.

    Azért ezeknek lakásoknak két nagy előnye volt a maiakkal szemben: egyrészt nyáron nem kellett klíma, másrészt a közösség megtartó szerepe sokkal nagyobb volt – és itt természetesen nem a virtuális közösségre (lásd facebook) gondolok…


    Végül, de nem utoljára kihagyhatatlan volt Eger városa és az egri vár megtekintése. Talán húsz éve jártam utoljára Egerben, így most sok minden az „újdonság erejével” hatott. Az egri élménystrand kihagyhatatlan – pláne ha gyerekkel vagyunk.

    A csúszda, a bugyborékoló víz, a vízesés vagy éppenséggel a körben forgó vízfolyam olyan élmény számukra - mit sem törődve a lila szájjal vagy a szétázott ujjukkal, ami már leginkább egy Shar pei bőrére hasonlít – hogy éjt nappallá téve a medencében lubickolnának. S hát mit tehet egy felnőtt, aki már az első (fél)óra után unja az ötven centis vízben való üldögélést? Nos, ez örökre költői kérdés marad, mert hát ugye nem ez a lényeg.


    Az egri vár a maga monstrum megjelenésével, masszív erős falaival, sok helyen megjelenő ágyúival a gyerekek számára szinte befogadhatatlan élmény. Azt se tudják, hirtelenjében mit nézzenek, mit csináljanak, hova fussanak, hova másszanak fel – annyi a látni és megérinteni való dolog. Számukra felfoghatatlan a néhol 5-8 méteres várfal, persze kérdezik is, hogy miért kellett ilyen vastagra építeni? És hogy a mi lakásunk fala is lehet ilyen vastag? És a többi, és a többi...

    Mindenképp érdemes megnézni a panoptikumot, mert bár nem egy Madame Tussauds, de azért a mienk: a figurák az Egri csillagokból vannak megformázva, sőt még a titkos labirintusra is gondoltak – szintén a gyerekek legnagyobb örömére. A kazamaták szervezett látogatását is ajánlom - így utólag mindenkinek - mert megvallom őszintén féltem, hogy unalmasnak fogják tartani, de szerencsére nem így történt.

    A tűzkerék effekt egy felnőtt számára inkább megmosolyogtató, de a gyerekek árgus szemmel figyelték a villódzó és sistergő pukkanó hangokat kiadó szerkezetet – amitől ugyebár anno sok török futva menekült, már ha tudott. Hatalmas élmény számukra a kazamatákban kiállított ágyuk, melyek közül az egyiket még meg is szólaltatják. Nem kell megijedni, nem lesz túl hangos.

    A kazamata legalsó szintjén található hosszú folyosó, a sejtelmes megvilágítással és a várfalába beépített aknafigyelő szerkezetekkel (ha valaki nem emlékszik E.CS-ből, segítek: a dobon elhelyezett borsószemek, illetve tálban lévő víz mutatta a külső aknászok munkáját) szintén egy olyan világot mutat be, ahol gyermekeink szívesen érzik magukat a vár védőinek:
    - Apa, láttam hogy mozog a borsó!
    - Ááá, dehogy fiam – szerintem csak ráfújtál véletlenül.
    - Nem biztos, hogy megmozdult!
    - Akkor viszont futás, mert a törökök már bontják a falat…


    Farkas Attila

    a cikk eredeti helye - utazom.com

    Tovább

  • Egerben rengeteg izgalmas program vár bennünket, és a lehetőségek nagyon szerteágazóak

    Egerben rengeteg izgalmas program vár bennünket, és a lehetőségek nagyon szerteágazóak

    Dzsipptúra, repülés, barlangászás, vagy épp siklóernyőzés tetszene nekünk? Nézzünk körbe a lehetőségek közül és tegyük emlékezetessé a kirándulásunkat valami olyannal, amit még nem próbáltunk korábban, vagy nézzük meg olyan szemszögből a várost, ahogy csak kevesen láthatják!

    Dűlő túra Egerben


    ÁÉS – Almagyar Érseki Szőlőbirtok

    Kóstoljunk bort az Almagyar Érseki Szőlőbirtokon (ÁÉS), az Eged hegy lábánál, a szőlőtőkék között, Egertől 5 km-re. Aki szereti a különleges borkóstolókat, nevezzen be egy terepjárós dűlőtúrára, az egri történelmi borvidék legszebb termőhelyeit ismerheti meg. Érdekes story-k, Pajdos és Síkhegy termőterületekről származó borok és remek hangulat szokta jellemezni az ÁÉS dűlőtúrákat. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött a fenti elérhetőségeken.

    Lovaglás és lovaskocsizás


    Egedhegyi Lovastanya

    Az Egedhegyi Lovastanya Eger belvárosától 2,5 km-re található. A 26 hektáron elterülő tanyán lovasmúzeum, étterem, hatalmas játszótér kapott helyet. Igazán emlékezetes élmény lovagolni a gyönyörű dimbes-dombos környezetben, lovaglásban járatosabbak akár túralovaglásra is mehetnek. Télen lovas-szánozásra, kellemesebb időben lovas-kocsikázásra is van lehetőségünk.

    Esztáz-kői-barlang túra


    Esztáz-kői-barlang túra

    Az Esztáz-kői-barlang kicsi ugyan, de annál látványosabb cseppkövekben bővelkedik. A barlang Felsőtárkánytól 3,5 km-re, a Gyetra-völgyben nyílik.

    Megközelítése: Felsőtárkányból gyalogosan könnyű sétával 1 óra, vagy biciklivel 20 perc alatt. A barlangig kerékpárral kényelmesen járható kövezett út vezet, gyönyörű környezetben.

    A barlang megtekintése előzetes bejelentkezéshez kötött és szakvezetés mellett történhet, választani lehet egy rövidebb, könnyű és egy hosszabb, közepes nehézségű túrát. Az alapvető felszerelések biztosításáról (overál, sisak, lámpa) a Bükki Nemzeti Park gondoskodik.

    Min. létszám 5 fő, időtartam: 25 perc

    Kirándulás a Tar-kőre


    Kirándulás a Tar-kőre

    Ha nehezebb túrák is szóba jöhetnek, válasszuk a Tar-követ a Bükk-fennsík szélén, mely a Bükk fenséges perembérceinek egyike, 950 m magasságával az ország 11. legmagasabb hegye, az Országos Kék-túra útvonal része.

    Ha leküzdöttük a szintkülönbséget, elképesztő panoráma lesz a jutalmunk a csúcsról. Kristálytiszta levegő, virágillat és az érintetlen természet fogad bennünket.

    A túra részletei:

    Eger – Szilvásvárad távolság:     28 km

    Induljunk innen: Szilvásvárad

    Turistajelzés: zöld sáv, majd kék sáv

    Táv: 10 km

    Szintkülönbség: 800 m

    Túra szintideje: 3 óra

    Madárles a Tisza-tavon


    Tisza-tó a Világörökség része - fedezzük fel!

    Barangoljuk be a Tisza-tavat csónakon, csodáljuk meg a szinte érintetlen környezetet, töltődjünk fel a csendben és ismerjük meg egy kicsit közelebbről a természet világát. A Tisza-tónál 160 madárfaj, 33 szitakötő és 55 halfaj él, utunk során jó néhány különleges fajt is megpillanthatunk, de az is lehet, hogy épp egy gyönyörű szitakötő ül fel csónakunkra, vagy épp egy vadkacsa család sütkérezik tőlünk karnyújtásnyira. A szitakötő rajzás egész Európában már csak a Tiszán tapasztalható meg, évente csupán egyszer, június közepén - felejthetetlen élmények egyike!

    A Tisza-tó a Kárpát-medence második legnagyobb tava, 127 m2 területű, átlagos mélysége 1.3 m, de van ahol a 23 m-t is eléri.

    A túra alkalmával lehetőség van spontán fürdőzésre, napozásra és madarak fotózására. Amennyiben igény van rá, lehetőség van megállni valamelyik kikötőben, és elfogyasztani egy finom tiszai halászlevet.

    A túra részleteit egyeztessük le személyesen a túravezetővel, a fenti elérhetőségeken.

    Forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Idegenvezetés Egerben

    Idegenvezetés Egerben

    Ha szeretjük a legendákat, a történeteket, amelyekről nem lehet olvasni sem az interneten, sem a múzeumok falain, de még az útikönyvekben sem, fogadjunk idegenvezetőt!

    Egy-egy séta során olyan történeteknek is részesei lehetünk, amelyek generációról generációra szállnak az egri idegenvezetők között, hagyatkozzunk a helyiekre.

    Idegenvezetésből a Tourinform szervezésében elérhető rövid séta (egy órás), hosszú séta (3 órás), és néhány tematikus séta is, mely Gárdonyihoz, a török kultúrához, vagy a barokkhoz köthető.

    Garantált idegenvezetés


    Jegyárak
    Felnőtt 800 Ft
    Gyerek, nyugdíjas 600 Ft
    Fedezzük fel Egert történeteken keresztül!

    Nyári időszakban Július 3 – Szept 9 között szombatonként délelőtt 10 órától a Tourinform irodából garantált idegenvezetés indul. Ilyenkor egy rövid sétára kerül sor a belvárosban, az idegenvezető beszél Eger történelméről, főbb nevezetességeiről, mesél és inspirál, hogy otthonosabban érezzük magunkat benne.

    Barokk séta


    "Eger egy kis ékszerdoboz"

    Köszönhető ez az állítás jellemzően annak, hogy Eger tele van barokk nevezetességekkel. A művészetek iránt fogékony látogató egyre-másra csodálkozhat rá a kovácsoltvas erkélyek és korlátok míves munkáira, az üzletek bejárata fölött található cégérekre, gyönyörű, 18. századi kapukra, kilincsekre és zárókövekre. Egyszerre vagyunk a jelenben és a múltban, egy folyamatosan megújuló város becsben tartott történelmi emlékei között.

    A séta során az idegenvezetők bemutatják a Minorita Templomot, mint közép Európa egyik legszebb barokk templomát, az Érseki palotát, Eger barokk stílusú utcáját, a Kossuth utcát és annak nevezetességeit, a Fazola kaput és a barokk kertépítészeti hagyományok szerint épült Érsekkertet. Ismerjük meg közelebbről Eger meghatározó püspökeit, érsekeit, akik lefektették a város kulturális és vallási értékeit. Ismerjük meg az embereket a tettek mögött, repüljünk kicsit vissza az időben és képzeljük el milyen lehetett az akkori Eger, az akkori lét, amely szintén tele volt kihívásokkal és örömteli pillanatokkal.

    Török séta


    Törökként Egerben

    Nem kell Törökországig utaznia annak, aki szeretne betekinteni kicsit a törökök világába! A Török séta során felkeressük Eger nevezetességeit, melyek a török hódoltság korából maradtak a városra. Tudjuk, hogy rengeteg szavunk származik ebből az időszakból: kecske, disznó, borjú, kölyök, vaj, de még a bor és szőlő szavaink is török eredetűek. Idegenvezetőink bemutatják a török hagyományokat, szokásokat, mesélnek a fürdőkultúráról, a teázásról, hogyan hozták be a törökök Európába a kávét és a kávézás rituáléját, idéznek Evlija Cselebi híres török dokumentarista történeteiből, a minaret különös történetéről és megannyi legendáról.

    A séta végére rájövünk, nem is lehetett olyan rossz a 17. században Egerben élni, és tulajdonképpen most is milyen kellemes érzés Egerben lenni és belekóstolni a törökök ízekkel, színekkel, kényeztetéssel teli világába.

    Város a város alatt


    Elérhetőségek
    Telefon +36 70 414 5004
    Nyitva tartás
    Nyitvatartás 10:00-17:00
    Jegyárak
    Felnőtt 1500 Ft
    Gyerek, Nyugdíjas (62+) 800 Ft
    Város a város alatt, avagy Eger legendás pincerendszere

    A török megszállást követően az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni. Inkább a polgári városban vásárolt két telket és a palota építéséhez szükséges tufa köveket a mögöttes dombból kezdték kitermelni. Ez remek ötletnek bizonyult: egyrészt megépült a püspök palotája, másrészt létrejött a város alatt egy hatalmas pincerendszer, amely kiváló mikroklímával rendelkezett a borok tárolására, s így az egyház számára bor formában befolyt adót, a dézsmát, itt kezdik el tárolni. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

    A Város a város alatt vezetésen a turista megismerheti Eger város történetét az alapítástól, azaz 1004-től kezdve a törökök kivonulásáig: 1687-ig.

    Részletek:

    A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt.
    Az utolsó vezetés a záróra előtti utolsó egész órában indul és minimális létszáma 5 fő.
    A séta hossza: 45-50 perc.
    Tipp:

    A pince hőmérséklete állandóan 12 Celsius fok, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott.

    Forrás: visiteger.com

    Tovább

  • A Gömör-Tornai-karszt leglátványosabb szurdokvölgye

    A Gömör-Tornai-karszt leglátványosabb szurdokvölgye


    A Szádelői-völgy a Gömör-Tornai-karszt legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelye.

    A karsztvidék szlovákiai oldalán, a magyar határtól pár kilométerre fekvő 3 km hosszú, 2-300 méter mély, látványos szurdokvölgyben gigászi, vakítóan fehér mészkősziklafalak, tornyok közt, bájosan zúgó erdei patak mentén követjük a kényelmes tanösvény útvonalát, majd felkapaszkodunk a Szádelői-fennsík idilli karsztplatójára, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a szurdok vad sziklabirodalmára.



    Fotó: Pintér István

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: kirandulastippek.hu

    Tovább

  • Eger minden lépcsőfokot megér

    Eger minden lépcsőfokot megér

    A Líceumban található, sokat ígérő Varázstorony tetejére csak gyalogszerrel juthatunk fel, a Bazilikát is tekintélyes lépcsősoron át tudjuk megközelíteni, a Minaretből való kitekintés ára pedig 96 lépcsőfok. 

    A magasságok azonban senkit ne riasszanak el, nem csak madártávlatból csodálatos Eger. A gazdag múltú vár, a csipkés szélű sódomb és a lépcsős vízesés még mindig hívószavak lehetnek egy izgalmas, de kellemesen andalgós egri túrához.

    Már az első magyar király, Szent István alapított itt püspökséget 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az egri vár mégis csak évszázadokkal később, a török hódítás idején játszott kulcsfontosságú szerepet a történelem alakításában.

    A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.

    A Varázstorony 9. szintjéig is érdemes felgyalogolni

    A városban sétálva nem kell nagy távolságokat megtennünk. A vártól csak néhány percnyi sétára található a Líceum - ma az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete -, amelyben két múzeum is működik: a 140 ezer kötettel rendelkező Főegyházmegyei könyvtár, és a Csillagászati múzeum, ahol 18. századi csillagászati eszközök találhatók.

    Forrás: MTI/Komka Péter

    A Líceum tornyának tetején 1776-ban nyílt meg a csillagvizsgáló torony az Eger Specula. A legérdekesebb turistalátványosság a tükrös szerkezetű Camera Obscura (Sötétkamra, periszkóp), amely egy sötét szobában kivetíti a város látképét. Néhány lépcsőfokkal magasabban a torony Panoráma teraszáról 53 méter magasból saját szemünkkel is körbenézhetünk a város felett. A Varázstorony a Líceum toronyépületének 4. szintjén a 9. szintjéig található, ide csak gyalog juthatunk fel, de a különböző szintek látványossága minden lépcsőfokot megér.

    Újabb 96 lépcső, amely egy totál látképet ígér Egerről

    Szintén kihagyhatatlan látványossága egy egri sétának a Minaret. Esztergom, Pécs, Szigetvár, és Érd mellett Egerben is található egy Mináré, elterjedtebb nevén Minaret. Ezek a jellegzetes vékony toronyépítmények kivétel nélkül a török megszállás alatt épültek. Az egri még 1596-ban homokkőből készült, és 40 méteres csúcsáról egészen jól belátni a várost. Aki kitekintene, 96 lépcsőfokot kell megmásznia.

    Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

    Az egri bazilika a barokk város egyetlen klasszicista épülete, amelyet 1831-ben Pyrker János püspök építtetett Hild József tervei alapján 1831-től. Ez az ország második legnagyobb katolikus temploma 93 m hosszú, szélessége 53 m, a toronypár magassága 54 m.

    A lépcsőzést poharazgatással pihenhetjük ki
    A napi séta után kézenfekvő kikapcsolódási lehetőséget kínál a város egyik elsőszámú turisztikai vonzereje, a Szépasszony-völgy. Ez a 100-150 pincét számláló terület az egykori városfalakon kívül fekszik, a legrégebbi összefüggő pincesor, az Öregsor két részét az 1770-es években kezdték épülni, valószínűleg az egri, régi épületeken dolgozó kőfaragók közreműködésével. A tufába vájt pincékben a legkiválóbb helyi borokat kóstolhatjuk.

    Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

    Egerszalók, a magyar Pamukkale

    Egy egri kirándulás nem lehet teljes a közeli Egerszalók nélkül. Itt található az ország talán legkülönlegesebb fekvésű fürdője. A település különleges nevezetessége a község déli részén található sódomb, amelyet a mélyből feltörő termál forrás és lefolyó víz hozott létre. A 65-68 °C-os, ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvízből kiváló sók folyamatosan építik az impozáns csipkéjű fehér képződményt. Hasonló a világon is csak Törökország ázsiai részén, Pamukkale-ban, illetve az Egyesült Államokbeli Yosemite Parkban található.

    Forrás: MTI/Lehotka László

    Az egerszalóki gyógyhatású víz már évtizedek óta ismert a helybeliek körében, de a tényleges fejlesztésekre csak néhány éve került sor. A hőforrást, amelynek 400 méter mélyről feltörő vize elsősorban reumatikus és gyomorpanaszok enyhítésére alkalmas, 1961-ben fedezték fel olaj után kutató geológusok.

    Kanyargós utakon Szalajka-völgyében

    Ha pedig egy kicsit hosszabb kitérőt szeretnénk tenni, a leginkább kézenfekvő megoldás a Bükk kapuja, Szilvásvárad lehet. Aki a szilvásváradi fogatos méneslátogatás, lovas bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők borította hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka-völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata.

    A lóverseny pályáktól egészen a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített turistaút vezet fel, de érdemes egyszer a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egy alkalommal áll meg rövid pihenőre a halastavaknál. A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a fakitermelést szolgálta, ezzel szállították a völgy alján fekvő fatelepig a faanyagot.

    Forrás: MTI/Czimbal Gyula

    A szilvásváradi Fátyol-vízesés az aszály miatt gyakran kiszárad, de a tartós esőzés után helyre áll a rend

    Amint halad az ember felfelé a kanyargó Szalajka mentén, önkéntelenül egyre csendesebb lesz minden idelátogató erdőjáró. Valahogy magával ragadja az embert a természet eredetisége, érzi, hogy itt nem valami újkori műanyag-kulisszáról van szó, a Bükk igazi őstermészet.

    A völgyből gyalogosan, vagy a völgy bejáratánál bérelhető hegyi kerékpárokkal bárki felkapaszkodhat az ország egyik legkülönlegesebb természeti látnivalójához, a Bükk-fennsíkra is. Aki az utóbbi módon próbálkozik, a kisvasút nyomvonalát követve, majd 1,5 kilométer múlva balra kanyarodva, a műúton juthat fel a fennsíkra. Az Olasz-kapun áthajtva juthatunk ki a megejtően szép sík vidékre, s egészen a bánkúti síházig is elkerekezhetünk.

    forrás: Vas László / origo.hu

    Tovább

  • Az egri Török Fürdő több évszázados múltra tekint vissza.

    Az egri Török Fürdő több évszázados múltra tekint vissza.


    A Török medence még 1610 és 1617 között, a török hódoltság alatti időben épült, így ez a medencetér legrégebbi része. A fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá az eredeti török építményhez.

    Kiemelkedő látványt nyújt az 1980-ban fejújított kupola, melyet körülbelül 200 000 darab aranyozott mozaikkal burkolták.


    Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. Ez a csodás fürdő – többszöri felújítást követően – még mindig áll és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit.


    A fürdőben nem csak az eredeti török stílusú medencék (ilidzsa), de a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is megtalálható. A Török Fürdő, mely kívül-belül az autentikus török hangulatot idézi, jelenleg 6 medencével, magas színvonalú wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal várja az Egerbe látogató vendégeket. A vidéki Magyarországon egyedüliként fennmaradt törökfürdő ritkaságszámba menő radonos gyógyvize három medencét tölt meg, s a Török medence hézagosan lerakott műkőpadlózata alatt meghúzódó forrásokból tör fel.


    A Török Fürdőben található víz gyógyhatása a benne oldott radonnak köszönhető, mely gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a közérzetre is kedvezően hat. Az ionizáló sugárzás a sejtek regenerációs folyamatait is előmozdítja.


    Merüljön el Ön is a mai kor luxusát és a múlt fényűzését egyaránt megigéző fürdő vizében, élvezze a különféle masszázsok kényeztetését, töltődjön fel a szaunában, gőzfürdőben.

    Cím: 3300 Eger, Fürdő utca 3-4.
    Telefon: + 36 36 510 552
    Weboldal: http://torokfurdo.egertermal.hu/ 
    Facebook: https://www.facebook.com/eger.torokfurdo/ 



    Tovább

  • A legjobb családi program az őszi szünetre: irány a fürdő

    A legjobb családi program az őszi szünetre: irány a fürdő


    Tegyük tartalmassá az őszi szünet néhány napját, a tévé előtt való üldögélés és számítógépes játékok helyett menjünk inkább ki a szabadba, egy jó fürdőbe, vagy ha tehetjük, wellnesshétvégére. Öt okunk is van rá, hogy miért.

    Mindjárt itt az őszi szünet ideje, gyerekeink ismét pár napra kiszabadulnak az iskolai korlátok közül. 

    Sok szülő vesz ki erre az időszakra szabadságot, hogy végre együtt legyen a család. Nem árulunk azzal nagy titkot, fürdőzni minidig jó program, de az alábbiakban, pontokba szedve fejtegetjük, miért is.

    1. Jóleső fáradtság és jó alvás

    Az a fáradtság, amelyet egy fürdőzéssel, vagy mozgással eltöltött nap végén érzünk, egészen más, mint amilyen egy hosszú munkanap végén uralkodik el rajtunk. Természetes, hogy a víz vagy a télen is nyitva tartó aquaparkok vizes játékai folyamatos mozgásra, pancsolásra ösztönzik a kicsiket és a nagyokat. De ez így van jól, egy ilyen nap végén, egy kellemes közös vacsora után biztosan nem lesz gond az elalvással. Viszont ahhoz, hogy mindenki jól szórakozzon, fontos, hogy mindig a gyermek életkorának megfelelő medencét, strandrészt válasszuk. Oda kell figyelni rá, hogy a mindig biztonságban érezze magát a gyerkőc, illetve mi is biztonságban tudhassuk őt még akkor is, ha épp nem fogjuk a kezét.

    2. Egészség és nyugalom

    Találunk több olyan gyermekbarát fürdőt, wellnesshotelt is, ahol alacsony hatóanyag tartalmú, tehát gyerekek számára is használható termálvízzel töltik fel a medencéket és vizesblokkokat. Ha tehetjük, válasszunk ezek közül, hiszen így nemcsak pihentető, de saját és gyermekünk bőrére, csontozatára és immunrendszerére nézve is hasznos lehet az őszi szünet fürdőzős programja. Figyeljünk viszont a higiéniára, ha kisgyerekkel megyünk a fürdőbe. Mindig több törölközőt vigyünk magunkkal, legyen váltás fürdőruha és figyeljünk rá oda, hogy a gyermekünk a medence használata után mindig zuhanyozzon le.

    3. A szülőknek is lehet pihentető

    Bármilyen hihetetlen, egy wellnesshétvége vagy fürdőzős nap a szülők számára is lehet pihentető, ha jól választjuk meg a fürdőhelyet. Nagyon sok élményfürdő és wellnesshotel kínál gyermekprogramokat, ahol animátorok szórakoztatják a legkisebbeket egy-két órás foglalkozásokon. A legtöbb gyerek kifejezetten örül a gyermektársaságnak, a játékoknak és az önállóságnak. A szülők is pihenhetnek egy kicsit és miután csemeténk visszatért a játékból, sokkal üdítőbb és felszabadultabb lesz az együttlét.
    hirdetés

    4. Emlékezetes élmények

    Ahogy a bevezetőben is írtuk, ha már szabadságot vesz ki a szülő az őszi szünet idejére, érdemes arra is odafigyelni, hogy tartalmasan teljen ez az együtt töltött néhány nap. A tévé vagy a monitor előtt ülve kevés olyan élményt fog „begyűjteni” a család, melyekre később nevetve gondolnak majd vissza. Egy közös csúszdázás, esetleg családi úszóverseny vagy az első közös szauna élmény sokáig beszédtémát ad majd a közös estéken.
    5. A fürdőzés során sokat tanulhatnak a gyerekek

    Egy kisgyerek számára az új tapasztalatok megszerzése mindig nagyon fontos. Egy új, addig még ismeretlen helyszín, egy fürdő vagy wellness centrum rengeteg érdekességet kínál. Miért gyógyhatású a víz? Miért van forróság a szaunában? Mi az a masszázs? Hogyan működnek a különféle buzgárok és vízi attrakciók? Jó, ha előre felkészülünk a kérdésekre, hogy válaszolhassunk a ránk zúduló kérdés özönre. Jó helyszínválasztással akár még egy kis városnézéssel is összeköthetjük a fürdőzést, amely szintén új és hasznos élményeket ígérhet csemeténknek.

    +1 jó tanács

    Fontos azonban, hogy a kisgyerekkel megyünk fürdőbe, vagy wellness-központba, mindig nézzünk utána a felkínált lehetőségnek. Számos gyerekbarát lehetőséget kínálnak, de nem árt utánanézni, hogy melyik milyen korosztálynak nyújt felhőtlen szórakozást. Fontos, hogy nem csak mi, de gyerekünk is megtalálja a számára legoptimálisabb kikapcsolódási formát. A túl kicsi gyereket a nagyobbaknak szánt aquaparkba, élményfürdőbe se vigyük, mert a legtöbb játék itt inkább nagyobbaknak való és nem túl vidám dolog kívülállóként nézni, ahogy a többiek jól szórakoznak a korhatáros játékokon. Kisebb gyerek esetében ragaszkodjunk a különálló babapancsolóhoz, amely higiéniai szempontból is jobb választásnak bizonyul majd.

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!