Turizmus Archívum

  • Szécsi Zoltán népszerűsíti az egri programokat

    Szécsi Zoltán népszerűsíti az egri programokat


    Visszatér Egerbe a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Szécsi Zoltán. Ezúttal nem a medencében küzd majd a sikerekért, a város programjainak népszerűsítésében, a turizmusban kap fontos feladatot.

    A nagyszerű kapust Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője invitálta.



    Fotó: Imola Udvarház Hotel

    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Erre kirándulj az Országban télen – Mátra és a Bükk

    Erre kirándulj az Országban télen – Mátra és a Bükk


    A Magyar Turisztikai Ügynökség kedvcsináló videókon lát minket el tippekkel azzal kapcsolatban, merre és mit érdemes kipróbálnunk az országban télen. A második állomás a Mátra és a Bükk.

    Hiába olyan kényelmes a téli fürdőzős, teázós, iglus Budapest, hogy legszívesebben ki sem mozdulnánk a város határain túlra, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek van legalább 5+1 nyomós érve arra, hogy mégis megtegyük.

    Jelen esetben a Mátra és a Bükk környékén látnak el ötletekkel, a kedvencünk a lillafüredi libegő és az egri Török Fürdő, de szívesen csúszkálnánk a mátraszentistváni síparkban is.



    A videó a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült az “5 élmény télen”- kampányhoz.

    www.welovebudapest.com

    Tovább

  • Az igazi Egri Csillagok

    Az igazi Egri Csillagok


    Az egri líceum impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.

    A líceum rövid története

    A tekintélyes építészeti remekművet Eszterházy Károly gróf egri püspök építtette a 18. század végén egyetemi célokra. Megnyitásakor csupán három fajta – jogi, teológiai és a filozófiai – képzés indult, egyetemi rangot azonban nem kapott az intézmény, csak líceumként működhetett.

    Az 1763-ban Gerl Mátyás által elkészített rokokó stílusú terveket végül Fellner Jakab dolgozta át, és ő is irányította az építkezést. A líceum 1782-ig épült, a tanítás 1793-ban kezdődött meg benne. Tornya csillagvizsgálónak épült, annak idején Európa-hírű csillagászati oktatás is folyt itt.

    Ma az alapító püspökről elnevezett Egyetem működik falai között.

    Az épület leírása

    Az épület méltóságteljes, de visszafogott főhomlokzatának külső kialakításában a barokk és copf stílus dominál. A jellemzően késő barokk stílusú, kétemeletes szárnyak négyszög alakú belső udvart fognak közre. Lenyűgöző mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette, a kápolnájában található „Az üdvözültek” című freskót pedig honfitársa, Franz Anton Maulbertsch. A főbejárat fölött egy dísztermet találhatunk, mely eredetileg ünnepélyes vitavizsgák, később különleges ünnepségek és rendezvények helyszínéül szolgált.

    Varázstorony

    A Varázstorony a fő attrakció, itt található a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a Varázsterem, a Camera Obscura (periszkóp) és a Panoráma terasz.

    A Varázstorony a Líceum toronyépületének 4. szintjén [3. emeleten] kezdődik, csak lépcsőn közelíthető meg, a hatodik emeleten találjuk a csillagászati kiállítást és a varázstermet.

    A Varázsteremben a látogatók egy érdekes fizikaóra során, majd a végén saját maguk által elvégezhető kísérleteken keresztül ismerkedhetnek meg alapvető fizikai jelenségekkel.

    A Csillagászati Múzeumban eredeti csillagász műszereket, távcsöveket találunk, itt a hatodik emeleten működött az eredeti csillagvizsgáló is, ahol  Hell Miksa magyar születésű, bécsi császári, királyi udvari csillagász is dolgozott. Különlegesség az ágyús napóra, mely kis durranással jelezte a delet, ill. a XVIII. század vége óta ugyanazon a helyen álló hatalmas , távcsővel egybeépült kvadráns.

    A Planetáriumban a szokásos csillagászati programok kerülnek megrendezésre, az éjszakai csillagos égbolt valósághű képmása megjelenítésével.

    A legérdekesebb látnivaló a csillagvizsgáló torony kilencedik, legfelső szintjén található, a misztikus sötétkamra. Az egri Camera Obscura szerkezete egyszerű optikai eszköz: egy hatalmas méretű fényképezőgép a besötétített szobában. Az általa létesített kép egy fehér asztallapra vetítődik ki, így azon látni, hogy abban a pillanatban mi is történik a város valamely adott pontján. Az eszközt maga Hell Miksa tervezte 1776-ban, ez Európa legrégebbi ma is működő ilyen berendezése. A megjelenő kép minősége leginkább az időjárástól függ. Az optikák párásodása esetén a tárgyak képe életlenné válik, esetleg teljesen el is mosódhat.

    A torony panoráma teraszára is kimehetünk élvezve a csodálatos kilátást a város tornyaira és tetőire.

    Főegyházmegyei Könyvtár

    Az épület első szintjén, a déli oldalon megtekinthető a méltán híres, folyamatosan fejlődő Főegyházmegyei Könyvtár, benne 162 800 kiadvánnyal, közel 30 különböző nyelven. Köztük régi kódexeket és kéziratokat, Mikes Kelemen eredeti Törökországból írt híres leveleit, illetve az országunkban egyedülálló és egyetlen Mozart-levelet csodálhatjuk meg. A copf stílusú berendezési tárgyakat, tölgyfából készült bútorokat szintén Fellner Jakab tervei alapján, Lotter Tamás egri asztalosmester készítette. A kezdetben 20 000 kötetből álló gyűjteményt Eszterházy egyetemi könyvtárnak szánta. A mennyezetét díszítő freskó Kracker János és Lukács József alkotása, mely a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését jeleníti meg. A különleges térhatású falfestmény olyan hatást kelt, mintha egy kupola lenne a fejünk fölött, holott a mennyezet teljesen vízszintes.

    Gyakorlati tudnivalók

    Cím: Eger, Eszterházy tér 1.

    Varázstorony

    Nyitva tartás:
    II. 1- III. 14: Csak hétvégén 9:30-13:30-ig (pénztár: 13:00-ig)
    III. 15- IV. 30. K-V 9.30 - 15.30 (pénztár 15.00-ig)
    V. 1- VIII 31:  H-V 9.30-17.30 (pénztár 16.30-ig)
    IX.1. -  X.31. K-V 9.30 - 15.30 (pénztár 15.00-ig)

    XI.1 - XII.14: Csak hétvégén 9:30-13:30-ig (pénztár: 13:00-ig)

    December közepétől január végéig zárva!

    Belépő: 1300 Ft, diák/nyugd.: 1000 Ft, családi jegy: 3000 Ft, a pénztár a földszinten, a bejárat mellett balra található.
    Telefonszám:  (36) 520 400/2279

    http://varazstorony.hu

    Könyvtár

    Telefonszám: (36) 325 211
    Nyitva tartás:
    III. 15 - IV.30 K - V 09.30 - 13.30

    V.1.-IX.30: K-V 9.30 - 15.30

    X.1 - X.15 K - v 09.30 - 13.30

    X.15 – III.15: Szo-V 9.30 - 13.30

    Decemberben, januárban és februárban zárva!

    Belépő: 800 Ft, diák/nyugd.: 500 Ft

    http://efkt.hu


    borítókép - flickriver.com
    Forrás: kirandulastippek.hu

    Tovább

  • Nem csak a várat érdemes megnézni: mutatjuk Eger kihagyhatatlan látnivalóit

    Nem csak a várat érdemes megnézni: mutatjuk Eger kihagyhatatlan látnivalóit

    Íme néhány izgalmas, barátságos, romantikus vagy éppen ínyenceknek való úti cél, amit kevesen ismernek.

    Érsekkert /Fotó: N.P.O

    A park a Klapka György és a Hadnagy utca között fekszik, keleti oldalán található az Eger-patak és a strandfürdő is, amelynek egyik bejáratához a patakon átívelő híd vezet. Díszes kovácsoltvas kapuit Fazola Lénárd készítette, központjában szökőkút áll. Játszótere hangulatos környezetben, nagy területen található, kicsiknek és nagyobb gyerekeknek is ideális.

    Infó: egerlatnivaloi.hu

    Varázstorony /Fotó: N.P.O

    A Líceum épületében (Eszterházy tér 1.) tudományos játszóház, a város legmagasabb kilátóhelye, varázsterem és planetárium is várja a látogatókat. Sötétkamrájában a kontinens legrégebbi működőképes panoráma kivetítő berendezése, csillagászati múzeumában – Európában egyedülálló módon – eredeti helyszínen, eredeti műszerek tárlata tekinthető meg.

    Infó: varazstorony.hu

    Road Beatles Múzeum /Fotó: N.P.O.

    A Csiky Sándor utca 30. szám alatt a kelet-közép európai régió egyetlen Beatles gyűjteményét láthatjuk. A pincétől az emeletig közel 2000 tárgyi emlék sorakozik, amelyeket két Beatles-rajongó barát gyűjtött össze.

    Marcipánia /Fotó: N.P.O.

    A Harangöntő utca 4. szám alatt Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász 120 lenyűgöző alkotását nézhetjük meg. A barokk szobában a padlótól a csillárig, a kanapétól a gyümölcsös tálig minden cukorból készült.

    Infó: kopcsikmarcipania.hu

    Tűzoltó Múzeum /Fotó: N.P.O.

    Az 1929-ben épült jellegzetes vidéki tűzoltósági szertárban (Tűzoltó tér 5.) muzeális értékű járműveinek, az 1940-50-es évek híradós állomásainak technikai eszközeit bemutató kiállítását találjuk, ahol végig követhetjük a tűzoltó felszerelések változását is a kezdetektől napjainkig. Az udvaron játszótér is várja a kisebbeket.

    Infó: tuzoltomuzeum.hu

    Különjárat /Fotó: N.P.O.

    Szezonális ínyencségekkel teli nyers és vegán bisztró az Eszterházy téren. Legyen szó akár tej-, tojás-, húsmentes, gluténmentes menüről különleges és bő a választék. Reggelire ehetünk például kását, goji bogyóval, kókuszvirág cukorral és szűrt vízzel készül. Nemcsak vegánoknak érdemes betérni!

    Egri Pasa Sátra /Fotó: Barna Béla

    A sátor a Török–Magyar Testvériség terén található és Rostás Bea Piros (képünkön) szobra díszíti, amely az Evliya Celebi török utazóról készült. A hangulatos teázóban, kávézóban fogyaszthatunk akár lokumot is, keményítőből és cukorból készült édességet.

    Kis sziget /Fotó: N.P.O.

    Aki szeretne egy friss gyümölcsökből készült vitamindús turmixot kortyolni, a Kertész út, Hadnagy út sarkán megteheti! Pici és kedves hely, hangulatos terasszal. A kávékülönlegességek mellett mindig van egy-egy ínyenc meglepetés is.

    Csilingelő kisvonat /Fotó: N.P.O.

    Élmény kicsiknek és nagyoknak, az Egészségház utcából, általában óránként induló járatok egyike. A centrumtól a Szépasszonyvölgyig idegenvezetéssel közlekednek a városnéző kisvonatok.

    Zöld Pecsét /Fotó: N.P.O.

    Fiatalos, pubos hangulatú hely a Király utcában, amelyet messziről felismerni Mr. Zero színes graffitijeiről. Kézműves sörök egri bástyája a Zöld Pecsét. Sokféle koncert és ennél is több hűsítő ital várja a kikapcsolódni vágyókat.

    G&D Cukrászat /Fotó: N.P.O.

    Szó Gellért cukrász 2015-ben a Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltortájával, 2016-ban az Őrség Zöld Aranya tortájával győzött ’Az ország tortája’ versenyen. A kézműves cukrászdában kínált desszertek látványra és ízre is mesések a Klapka György utca 8-ban!

    Az összeállítást készítette: N. P. O.

    a cikk eredeti helye: BLIKK.HU

    Tovább

  • A mai Egert sem könnyű bevenni

    A mai Egert sem könnyű bevenni

    Legalább annyira egyszerűnek tűnhet megírni egy utazós témájú blogbejegyzést Egerről, mint amilyen egyértelműnek tűnt 1552 őszén a török sereg győzelme, ám ahogy az a csata sem a papírforma szerint alakult, úgy Eger bemutatása is könnyen bizonyulhat nagy falatnak.


    A múlt héten jártam Egerben és megelőlegezve ezt a bejegyzést kitettem pár fotót a facebookra, a reakciókból pedig abszolút érezhető volt, amit egyébként sejtettem is: Egerrel kapcsolatban szinte mindenkinek van valamilyen élménye, olyan mintha mindenki járt volna már a városban. Ez pedig bizonyos értelemben csapda, hisz az általános lelkesedés azt is jelenti, hogy nehéz lesz újat mondani. Mindenesetre, ha az ömlesztett látnivalók helyett szokás szerint a saját benyomásokra, illetve a "kötelezők" összefüggéseire fókuszálok, akkor sikerülhet bevenni Egert:).

    A mai Eger városképét a modern épületek mellett főként barokk épületek jellemzik, de maradt még jó pár a török időkből is.

    Mit kerestek egyáltalán Egerben a törökök?

    A kérdésnek azért van értelme, mert az Oszmán-török birodalom európai hegemóniára tört, így a másik nagy szuperhatalom, a Habsburgok leigázása volt az elsődleges céljuk, Magyarország (déli és középső része) inkább csak útba esett Bécs felé. Eger nem feltétlen esett útba, az elfoglalása azért lehetett kulcskérdés, mert a legjelentősebb északi várként a felvidéki bányavárosokat védte. A Felvidék kulcsának is nevezték.


    Az Egri vár eredetileg egy lovagvár volt. Fallal, bástyákkal, árkokkal való megerősítésére csak Buda 1541-es eleste után került sor, ekkor ugyanis már várható volt a török támadás.

    Mindenki olvasta az Egri Csillagokat, így az ostromról sok újdonságot nem lehet mondani, de azért fontos hangsúlyozni, hogy Gárdonyi a regényt Tinódi Lantos Sebestyén elbeszélése alapján írta, aki azért itt-ott költői túlzásokba esett (ki ne esett volna?). A török sereget például több százezresre becsülte, a valóságban azonban egy maximum 40 ezres, az év végére már kissé kimerült sereg érkezett Eger alá, persze ettől még ugyanolyan óriási tett volt 1552 őszén a kb. kétezres magyar sereg helytállása.

    Egy nemrég tartott közönségszavazáson az Egri Csillagokat a legkedveltebb magyar regénynek választották.

    1596-ban aztán már sikerrel jártak a törökök és bevették a várost, majd jó 100 évre be is rendezkedtek Egerben. Létrehoztak például egy vilajetet (ez mai értelemben valamiféle tartományi igazgatóság) és elkezdték a maguk ízlése szerint alakítani Egert. A templomokat muszlim imaházzá, azaz dzsámivá alakították, építettek 10 minaret, de az Eger alatt húzódó hőforrások jótékony hatásait felismerve a fürdőkultúrát is meghonosították.


    Valamelyest talán igazságosnak mondható, ahogy a 100 éves elnyomásból ma profitál a város: komoly turisztikai vonzerő a Török fürdő éppúgy, mint az egy szem megmaradt, Kethüda nevet viselő minaret. (A maradék kilencet a város 1687-es felszabadításakor rombolták le örömükben a magyarok, a Kethüdát is próbálták, de állítólag 400 ökör sem bírta megmozdítani, így állva maradt. Mindenesetre a tetején azért kereszt van a félhold helyett.)


    És tulajdonképpen a török kornak, illetve az Egri Csillagoknak köszönhető az is, hogy Buda után/mellett  az egri a legnépszerűbb magyar vár, százezrek keresik fel évente. A vár egyébként eléggé megroggyant a két csata során, ráadásul még a felszabadító császári csapatok is robbantottak rajta egyet, nem akarták ugyanis, hogy a szerveződő kuruc mozgalom bástyája legyen.

    Már elég régóta - több évtizede - zajlik a felújítása, de ha egyszer elkészül nagyjából úgy fog kinézni, mint a török időkben. Ehhez az időszakhoz képest egyébként talán az a legnagyobb különbség, hogy a vár középén eredetileg állt egy székesegyház, ami még az 1552-es ostrom során semmisült meg, egy felrobbanó lőporoshordó miatt.

    Az országban két másik "Egri Vár" is van. Az egyik az a Pilisborosjenő melletti kővár, amit kifejezetten az Egri Csillagok film forgatására építettek (és ami még ma is áll), a másik pedig egy, az eredeti Egri Vár alaprajzával megegyező -csak jóval kisebb - palánkvár Gárdonyi szülőháza mellett, Agárdon.

    Eger városa, papok városa

    A török kori emlékek mellett a barokk is erősen jellemzi Egert, a két időszak egyébként időben is nagyjából egymást követte. A török kiűzése után ugyanis a visszatérő püspükök (Barkóczy Ferenc és Esterházy Károly nevét szokás kiemelni) hozzáláttak Eger "visszaalakításához". Neves külföldi mesterek érkeztek a városba, az ő munájuk nyomán alakult ki a város (a mai belváros) barokk  képe. Ekkortájt született az Érsekkert is, ami ma az ország egyik legszebb parkja, de ekkor épült a Dobó Téren álló Minorita templom is, amit meg Közép-Európa egyik legszebb barokk templomának mondanak.


    Eger első számú temploma, a Bazilika azonban klasszicista épület, ennek megfelelően később, a 19. században épült. Ez egyébként az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma, persze a számok néha csalókák, a videóban lévő összevetésből ez kiderül.


    Eger és a bor

    Ez a pont többféle módon is összekapcsolható az előző ponttal, hiszen az Egri Érsekséget Szent István alapította 1014-ben és a szőlőkultúra is ebben az időben honosodott meg.

    De olyan módon is összekapcsolható, hogy Eger egyik legfalkapottabb turisztikai látványossága, a Szépasszonyvölgy az említett Barkóczy püspök gazdaságpoitikája révén született a 18. században, ugyanis ahogy nőtt az egri bor piaca, úgy volt szükség egyre nagyobb tárolókapacitásra, avagy egyre több pincére.


    Az Egri borok közül sokáig a Bikavér volt a legnépszerűbb, ami a nevét állítólag onnan kapta, hogy ezt itták az egri vitézek a nagy csata előtt, ám ma már a fehér borok mennek inkább, a Leányka, vagy pl. az Egri Csillag.

    És a két pont olyan módon is öszekapcsolható, hogy az Egri Bazilika alatt található az ország egyik legnagyobb "borospincéje". Az Egri Érsekséghez ugyanis akkora szőlőterületek tartoztak, hogy az egyházi tizedből, avagy dézsmából évi 130 millió liter bor is befolyt, ezt pedig tárolni kellett valahol. A csaknem 4 kilóméter hosszú pincerendszert, az egyébként igen könnyen faragható riolittufa kőzetbe Fenessy György püspük idején vájták a 17 század végén.

    Az Egri Bazilika alatti pincerendszer a hét magyar építészeti csoda egyike.


    A pincéből kitermelt követ is hasznosították, ebből épült ugyanis pár telekkel arrébb az Érseki palota, ami Eger pöspökeinek új lakhelye lett és ami most a barokk belváros egyik fő látványossága. (Korábban a Várban volt Eger püspökének a rezidenciája, a csata idején felrobbant székesegyházban).


    Egy nap nem elég

    Turisztikai szempontból Eger mindenképp az egyik legkompaktabb magyar város, hisz történelme mellett fürdő és borkultúrája is erős, ilyen téren talán csak Villány+Pécs vetekedhet vele. Épp ezért, minimum két napot érdemes szánni Egerre, de szerencsére szállodákkal, hotelekkel jól áll a város, mindenki megtalálja a számításait. Az én favoritom - mivel már többször voltam, de még egyszer sem csalódtam - a Hotel Eger és Park, ami ugyan közel van a központhoz, de mégis a város legcsendesebb részén, közvetlenül az Érsekkert mellett található.


    A szobák színvonalasak, a személyzet nagyon kedves, jó a kaja és ami szerintem nagyon fontos: nem megúszós a wellness. Ez a alatt azt értem, hogy sok szálló pár apró medencével, egy közepes térrel letudja a wellness részt, itt azonban teltház (214 szobás a hotel) esetén sincs tumultus a medencékben, szaunákban és ez jó.

    Már így is hosszabb lett ez az egész, mint amit terveztem, úgyhogy itt befejezem, de aki nem tud betelni Egerrel, annak jó hír lehet, hogy van egy 10 perces videóm is, másfél napra való egri látnivalóval.

    írta: Gyetván Csaba

    a cikk eredeti helye: Turista-Szalámi

    Tovább

  • Hamarosan itt a farsang: Egert ajánljuk!

    Hamarosan itt a farsang: Egert ajánljuk!


    Eger 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni, és ezért mindent meg is tesz. A néhány éve hatalmas beruházásból megújult történelmi belvárosban akkor is jólesik a séta, ha éppen nincsenek 3D-s fényvetítések a nagyobb épületek homlokzatain.

    Mit érdemes megnézni?

    Tudta, hogy Egerben Beatles Múzeum is van? A Hotel Korona Eger szálló épületében állandó kiállítás mesél a négy gombafejűről. A két alapító évtizedek óta gyűjti az együtteshez kapcsolódó relikviákat, melyekkel a szállodában több termet és a pincét is megtöltötték. A múzeum hivatalos emlékzenekara a Blackbirds. További információt a honlapon talál.

    Egy kevéssé ismert kép az egri Beatles-múzeumból FORRÁS: FACEBOOK

    Varázstorony

    Eger legszebb panorámája vitathathatatlanul a Festetics Egyetem Varázstornyából adódik. Egykor még a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából és annak teraszáról is folytattak csillagászati vizsgálatokat. Ma a kilátó érdekessége, hogy bár csak nyolcadik emeleten van, valójában 44 méterrel az utcaszint felettről nézhetnek ki a látogatók a városra.

    Lehetőség szerint napos időben látogasson el ide, mert a csillagászati múzeumban fellelhető számtalan érdekes tárgy mellett itt található Európa legrégebbi camera obscurája is. A Varázsteremben pedig a környék legnagyobb planetáriuma üzemel, melyben többféle műsor közül választhatnak az érdeklődők. Nyitva minden nap 9 és 17 óra között.

    Eger felülről is jól mutat FORRÁS: FLICKR.COM

    Történelmi kalandozások föld alatt és felett, plusz egy rock musicalben

    Eger neve óhatatlanul összeforr a történelemmel. Ha többet szeretne megtudni a várról és a törökök elleni harcok időszakáról, akkor érdemes megnéznie egy március 4-ig nyitva tartó kiállítást. A fegyverkincseket bemutató Acél és arany: oszmán fegyverkincsek című tárlat a Dobó István Vármúzeumban látható, és olyan díszfegyvereket mutat be, melyek iparművészeti és képzőművészeti szempontból egyaránt ritkaságnak számítanak. Itt tudhat meg róla többet.

    A megújult kazamatában interaktív látványtár nyílt. Az elmúlt években sok fejlesztésen ment át az egri vár, és ebből a kazamata sokat profitált: a felújítást követően három új kiállítás is nyílt. Olyan részeket is megnyitottak a látogatók előtt, amik korábban nem voltak látogathatóak. Ilyen a felső kaszárnyaterem és az egyik, aknafigyelő folyosó – utóbbi elég sokáig pihent, mert még az 1596-os ostromban omlott be. A kaszárnyatermek ma a vár gótikus székesegyházának építéstörténetét, a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot bemutató interaktív kiállításoknak adnak otthont. A kiállítások (melyek egyike a hiánypótló Egri Csillagok – regény és valóság című tárlat) tárlatvezetéssel látogathatók.

    Az egri kazamata FORRÁS: FLICKR.COM

    Ha még tovább időzne a török hódoltság idejében, akkor február 13-án nézze meg a Gárdonyi Színház rock musical előadását, melynek címe Zrínyi 1556, és történetesen egy másik híres ostromról mesél. A címszerepben Sasvári Sándor énekel.

    Fürdőzés akciósan

    Hazánk egyik legszebb fürdőhelye az egri termálfürdő, mely 1932 óta várja a gyógyulni, fürdeni vágyókat. Több medencéje is van, a sportúszásra alkalmas nagymedencétől a 37 fokos, radonos illetve kénes vízű gyógymedencéig, ráadásul közvetlen átjárással rendelkezik a Török fürdőbe, amelynek kupoláját borító kétszázezer velencei aranyfüstlapjáról és utolérhetetlen hangulatáról már mi is írtunk. A kívül-belül eredeti török hangulatot árasztó fürdőben nemcsak török medencék, de hamamok is vannak. Ha február 15-ig a fentiek bármelyikébe vált jegyet, 20%-os kedvezményes kupont kap, melyet a másik fürdőben használhat fel. A termálfürdő sátorfedéses versenymedencéje vasárnaponként zárva tart.

    Plusz egy tipp:
    Az egri várfalsétánynál, a Dobó utca 34-ben található a Pasa sátra, mely tényleg egy török sátor. Itt hagyományos, homokban főtt kávét kóstolhatunk török zene és édességek mellett, vagy akár vízipipázhatunk is!

    Hollósy Éva

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: travelo.hu

    Tovább

  • Egri csillagok: rekordok a várban és Dobó-kutatások

    Egri csillagok: rekordok a várban és Dobó-kutatások


    2017-ben az Egri Dobó István Vármúzeumban több mint négyszázezer vendég fordult meg.

    Ezzel a Nemzeti Emlékhelyen működő intézmény az elmúlt évben is Eger legnépszerűbb turisztikai attrakciójának bizonyult, ahová a hazai múzeumok közül a legtöbben látogattak el. A várban 350 ezren találtak élményeket, 50 ezren pedig a Gárdonyi-házat, a Valide Szultana török fürdő romjait és a Ziffer Sándor Galériát is felkeresték.

    Ezek a létesítmények szintén a múzeum kezelésében működnek. 2017-ben a hazai látogatók mellett nagy számban érkeztek lengyel, szlovák és román turisták is, sőt nem kevés japán, kínai és dél-koreai vendég is meglátogatta a múzeum tárlatait és bemutatóit.

    Folytatódnak a fejlesztések

    Berecz Mátyás igazgató elmondta, hogy több mint nyolcezer diák vett részt a különféle múzeumpedagógiai foglalkozásokon, a nyári táborokon és összességében 120 ezer fiatal látogatta meg a várat és a kiállításokat. Tavaly folytatódott a vár további műemléki és turisztikai fejlesztéseinek előkészítése, amelyek várhatóan 2020-ban fejeződnek be.

    Ezek egyike - amely az alsó várudvar fejlesztésére irányul - európai uniós, a másik - a felső várban - a kormány által meghirdetett Modern Városok program keretében valósul meg. A fejlesztéseket megelőző régészeti feltárások nagy részét már el is végezték.

    A két fejlesztési projekt hatmilliárd forintos támogatással jöhet létre. Egy harmadik - kisebb - projekt pedig az úgynevezett Zárkándy-bástya helyreállítását, állagmegóvását szolgálja, melyre háromszáz millió forintot költenek.

    Újdonságokkal jelentkeznek

    A múzeum 2018-ban is újdonságokkal jelentkezik, miután ebben az évben lesz ötven éve annak, hogy elkészült és bemutatták az Egri Csillagok című magyar filmet. Így e jubileum köré szervezik programjaikat. Készülnek a júniusi Múzeumok éjszakájára, augusztusban pedig a Végvári Vigasságokra is. Október 17-én tartják az Egri Vár Napját, amikor a törökök elleni győztes, 1552-es csatára emlékeznek.

    Az intézmény vezetése közönségtalálkozóra és élménybeszámolóra szeretné meghívni az Egri Csillagok című film alkotóinak még közöttünk levő személyiségeit. Azt is tervezik, hogy augusztusban díszelőadás keretében mutatják be az Egri Csillagok című musicalt, a filmben egykor közreműködöttek tiszteletére.

    Kutatások Dobó Istvánról

    Az idei elképzelések között az is szerepel, hogy pályázati támogatással Egerben és a szlovákiai Dobóruszkán - a hős várkapitány szülőhelyén - hasonló tematikával működő emlékhelyeket hoznak létre. A tervezett kiállítások a Dobó családról, Dobó István életéről, tevékenységéről és a hős kultuszáról szólnak majd.

    Mindezek mellett kutatásokat is folytatnak a legendás várkapitányhoz fűződő történelmi örökséggel kapcsolatban. 2017-ben az egri várban régészek tárták fel Dobó István egykori palotájának maradványait. A tervek szerint ennek az alapjaira építve hozzák létre a palota rekonstruált másolatát.

    Szerző: Mentusz Károly
    Forrás: turizmus.com

    Tovább

  • Hamar egy Hammam

    Hamar egy Hammam


    Az egri Török fürdő egy cseppnyi időutazás a múltba: a fürdő legrégebbi medencéje, a Török medence még 1610-ben épült!

    Az épület legkülönlegesebb medencéje a  Nagy tükörmedence, melynek varázsát a fölötte magasodó, díszes aranykupola adja. Ha kigyönyörködtük magunkat benne, nézzünk egy kicsit lefelé is, hiszen ott vár a következő meglepetés! A medencét saját forrás táplálja, a radonos gyógyvíz így a kőlapok közötti résekből, közvetlenül bugyog fel a felszínre, egészen különleges élményt nyújtva ezzel a fürdőzésnek.

    Próbáljuk ki a Török fürdő mind a 6 medencéjét, majd engedjünk a kísértésnek és kényeztetésképp válasszunk a különböző masszázsok, a gőzfürdő, vagy éppen a szauna közül! A Török fürdőben a gyógyvíz radon-tartalma miatt 2,5 óra tartózkodásra van lehetőség, de ha szeretnénk, a szomszédos Termálfürdővel kibővíthetjük a programot – a két intézmény közt közvetlen az átjárás!

    Fotó: www.flickriver.com

    A TÖRÖK FÜRDŐ HONLAPJA

    Tovább

  • Csak a biztonságos országok maradhatnak versenyképesek a turizmusban

    Csak a biztonságos országok maradhatnak versenyképesek a turizmusban


    Hosszú távon csak a biztonságos országok maradhatnak versenyképesek a turizmusban, mivel az úti célok kiválasztásánál ma már ez az egyik legfontosabb szempont.
    - mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerdán Budapesten, a szervezet sajtótájékoztatóján.
     
    Hangsúlyozta, hogy Magyarország a biztonság miatt is rendkívül kedvelt úti cél, népszerűségét az utóbbi évek adatai is gazolják.
     
    Ismertette, hogy Magyarországon a turisták 2017-ben novemberig annyi vendégéjszakát töltöttek el, mint 2016-ban összesen, és az egész éves szám tavaly valószínűleg megközelítette, illetve elérte a 30 millió vendégéjszakát, ami majdnem 50 százalékos emelkedés 2010-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele ennél is jóval nagyobb arányban, 112 százalékkal nőtt tavaly a 7 évvel korábbiakhoz képest - tette hozzá.
     
    A legnépszerűbb idegenforgalmi ágazatok egyike továbbra is a gyógyturizmus: a belföldi bruttó szállásdíj-árbevétel 42 százaléka keletkezett gyógyszállókban, 2010 azonos időszakához képest 2017 első kilenc hónapjában több mint 91 százalékkal emelkedett az egészségmegőrzési céllal utazók száma belföldön és 131,5 százalékkal költöttek többet, mint 7 éve - közölte.
     
    Hangsúlyozta, hogy jelentősen nőtt a külföldi turisták száma is, a tavalyi évre vonatkozó becslések szerint a vendégéjszakák számát tekintve a Szlovákiából érkezőknél 160 százalékos az emelkedés 2010 óta. A csehek 105 százalékos növekedéssel 880 ezer, az Egyesült Királyságból és Lengyelországból érkezők 96 százalékos növekedéssel 1 millió és 750 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, és 90 százalék fölötti bővülés köthető az orosz turistákhoz is. A tíz legnagyobb küldő ország sorából kiemelkedik az Egyesült Államok - az amerikai turisták 7 év alatt 81 százalékos növekedéssel tavaly 750 ezer vendégéjszakát töltöttek el -, míg a Romániából érkezők 65 százalékkal, az Olaszországból érkezők pedig 49 százalékkal többet, mint 2010-ben. Ázsiából 150 százalékos - Koreából és Kínából 350 százalékos - volt a növekedés tavalyig, de a legnagyobb küldő piac továbbra is Németország: a német vendégek tavaly több mint 2 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon - mondta Guller Zoltán, aki szerint a külföldiek érkezését ösztönözheti a közvetlen repülőjárat indulása Budapest és New York között, valamint az is, hogy a legnagyobb online kínai utazási iroda Budapestre hozza európai központját.
     
    Az MTÜ vezérigazgatója szerint az állami és önkormányzati beruházások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország "vonzóbb, mint valaha". A panziófejlesztési pályázat sikerét mutatja, hogy már majdnem 600 panzió jelentkezett több mint 21 milliárd forint támogatásért, a jelentkezési határidő március 14-ig meghosszabbodott - tette hozzá.
     
    Az idegenforgalmi célú intézkedések közül kiemelte, hogy a szállodák és panziók létesítését támogató pályázat a következő hónapokban az egész országra kiterjed, hamarosan elkezdődik a világörökségi helyszínek fejlesztése csaknem 10 milliárd forint értékben, Esztergom 12 milliárd forint turisztikai célú beruházáshoz jut, korszerűsödnek a kalandparkok a Balaton körül és a Dunakanyar több településén, valamint Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Hévízen és még országszerte számos településen jelentős fejlesztések indulnak. Az első balatoni projekt 70 kilátópontot szervez hálózatba, emellett megújulnak a tiszai és a dunai strandok, csaknem száz borászat kap turisztikai célú támogatást és újabb turisztikai térségek - a budapesti agglomeráció, Szeged és Makó, a Mátra és a Bükk - kijelölésére kerülhet sor - ismertette a turisztikai ügynökség vezetője.

    borítókép - Pintér István

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Dinamikus növekedés városunk turizmusában

    Dinamikus növekedés városunk turizmusában


    Töretlenül növekszik Eger turizmusa. A városban tavaly 623 ezer vendégéjszakát regisztráltak, amely eloszlik a szállodák, a panziók és a magánszálláshelyek között. 2017-ben 31 ezerrel többen foglaltak szállást a hevesi megyeszékhelyen, az azt megelőző évhez képest.



    borítókép - MTI / Komka Péter

    Forrás: TV Eger

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!