Turizmus Archívum

  • Történelmi múltjával – adottságaival évente több százezer turistát fogad

    Történelmi múltjával – adottságaival évente több százezer turistát fogad


    Eger városát a közgondolkodás elsősorban, mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét, a hazaszeretet és hősiesség szimbólumát tartja számon, a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.

    Eger a művészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb városa, utcái, terei nyitott könyv lapjaiként tárulnak fel a járókelők előtt. Barokk jellegű történelmi belvárosát a XVIII. században élt nagy műveltségű katolikus egri püspökök alakították ki, kiknek igényes elképzeléseit kiváló osztrák, német, olasz származású tervezők és építőmesterek a nagyszerű egri mesteremberekkel együtt valósították meg.

    Eger történelmi múltjával – adottságainak köszönhetően - a borkultúra is szervesen összenőtt. A várost körbeölelő napsütötte lankákon érlelődik a „borok fejedelme” az Egri Bikavér. A Szépasszony-völgy hangulatos pincesorai, csárdái és rendezvényei kitűnő szórakozási lehetőségeket biztosítanak az idelátogatóknak. Borászaink büszkék díjnyertes boraikra: az Egri Bikavérre, az Egri Leánykára és egyéb kiváló minőségű boraikra. Eger évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális központja.


    A város híres melegvizű gyógyfürdőjéről: az Egri Strand és Termálfürdő a város szívében nyújt a család minden egyes tagjának felüdülést. Medencéit hazai és külföldi turisták ezrei látogatják szívesen, de a mozgásszervi betegségekben szenvedők is találnak bajaikra enyhülést és gyógyulást. A gyógyforrások környezetében található az ország egyik legszebb fedett uszodája – a Makovecz Imre által tervezett – Bitskey Aladárról elnevezett uszoda. A város idegenforgalmában a konferenciaturizmus is jelentős szerepet játszik, melyhez kiváló lehetőséget biztosítanak legnagyobb szállodáink konferencia termei.

    A Kis Dobó tér, a Széchenyi utca éttermeinek és kávézóinak teraszai mediterrán hangulatot varázsolnak a nyári hónapokban. Az egri vár, az egri borok, a barokk műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, a kulturális fesztiválok, történelmi vígasságok és a külföldön is híres vendégszeretet vonzó örök emlékű élményt jelent a várost felkereső vendégeknek.

    Kaptárkövek Eger határában: A város déli határában, Nyerges-hegy nyugati oldalán emelkedik a Bükkalja kétségkívül egyik legszebb kaptárkőcsoportja. A sziklaképződmény egy, a hegygerincből kinyúló lapos platóból, illetve egy különálló, a sziklaplatóhoz nyereg alakú gerinccel kapcsolódó sziklatoronyból áll. A platón érdekes, tálszerűen kiképzett mélyedéseket találhatunk, melyek egyesek véleménye szerint pogány áldozati oltárként szolgálhattak, sőt, többek szerint a sziklanyereg is emberi kéz munkája.

    A sziklavonulaton összesen 24 emberi kéz által faragott fülke, illetve fülkenyom található, néhányuk már erősen megkopott állapotban. A Nyerges-hegy keleti oldalán – a Mész-hegy sziklakúpjaival szemközt - is emelkedik egy sziklakúp, melynek falába összesen 7 fülkét, magába a kúpba pedig egy sziklahelyiséget faragtak.

    A Nyerges-hegytől délnyugatra fekszik a Pajdos, vagy Pajodos sziklapadja, melyen 9 megkopott fülke ismerhető fel. A sziklapad nem is alakja, hanem inkább neve miatt érdemel említést: a pajod a palóc népi hitvilág hiedelemlénye, mely nap- illetve holdfogyatkozáskor felfalja az égitesteket.

    A Nyergestől keletre emelkedik a Mész-hegy, amelynek déli lejtőjén három fülkés sziklakúp található. Érdekes az egyik kúp tetejébe faragott párkánnyal övezett mélyedés, illetve a sziklakúpba faragott sziklahelyiség, bújó. Mindenképp érdemes benéznünk a két sziklacsoport között megbújó sziklahelyiségbe is, ahol még tisztán felismerhetjük a tüzelőberendezést, a sziklafalba faragott alvópadkát és a tárolóhelyiségeket is.

    Ha figyelmesen járjuk a környező, sűrűn burjánzó fiatal akácerdőket, még felfedezhetjük a hajdani kultúrtáj túlélőit: öreg naspolya, dió- és almafákat, és az elvadult szőlők indáit. A Mész-hegytől észak-északkeletre emelkedik a Cakó-tető, amely az egyik legnehezebben megközelíthető sziklacsoport, ellenben négy, fiatal akácossal övezett sziklavonulatán összesen 36 fülkét tartogat az elszánt érdeklődőknek. A fülkék érdekessége nagy méretük mellett, hogy hátlapjuk általában szélesebb, mint a fülkék nyílása.

    Több fülke csúcsíves, gótikus kiképzésű. Itt található a környék egyik legszebb sziklacsoportja, a kappadókiai tufatornyokat idéző hármas sziklatorony. Itt, a Mész-hegy déli lábán futott a „Via ad Szomolya”, az Egerből Szomolyára vezető történelmi út (amelyen jelenleg a „Kő-út” jelzése is vezet).

    Az út nyomvonalán az évszázadok alatt a szekerek kerekei a talajt és az alapkőzetet feltörték, így azt a természet erői – elsősorban a csapadék – szabadon pusztíthattak. Így alakulhatott ki évszázadok alatt a „Via ad Szomolya” szurdokszerű riolittufa- mélyútja.

    Forrás: elmenyekvolgye.hu

    Tovább

  • Városunk volt az egyik legnépszerűbb úticél

    Városunk volt az egyik legnépszerűbb úticél


    A közvetített forgalom belföldön 20 százalékkal, míg külföldön 35 százalékkal gyarapodott a Szállás.hu-nál 2018 második negyedévében.

    „A bővülés nem csak forintban értendő: összesen 15,9 százalékkal több foglalást regisztráltunk április-június viszonylatban tavalyhoz képest” 
    – mondta Keresztes Nóra, a Szallas.hu marketing menedzsere.

    A második negyedév legtelítettebb napja április 28-a, szombat volt, ami a május elsejei négynapos hosszú hétvégére esett. Továbbra is az egyéjszakás kikapcsolódások bizonyultak a legnépszerűbbnek, a foglalások 43 százalékát tették ki. Az üdülések harmada kétéjszakás, minden tizedik pedig hároméjszakás volt. Még mindig az apartman (24%), a vendégház (20%) és a panzió (18,7%) a legkeresettebb szállástípusok, a foglalások közel kétharmada szólt ezekbe.

    A Szallas.hu adatai alapján a 4-5 csillagos hotel kategóriában 82 ezer forintot fizettek a vendégek egy-egy szálláshelyért. Ennél jóval olcsóbban megúszta, aki apartmanban, vendégházban vagy panzióban hajtotta álomra a fejét, ők 31 ezer forint alatti összeget fizettek.

    „Az átlagos foglalási érték az összesített adatok szerint egyébként 36 400 forint volt a vizsgált időszakban” – tette hozzá a szakember. Ötből négy foglalás 50 000 forint alatti volt, minden ötödik pedig 50 és 100 ezer forint közötti értéket képviselt. Csupán a foglalások alig 4 százalékáért fizettek 100 és 150 ezer forint között, és elenyésző volt az ennél is drágább üdülések aránya. Nagyjából minden ötödik foglalást SZÉP-kártyával rendeztek, szállásonként átlagosan 58 ezer forint értékben.

    A három legnépszerűbb úti cél a második negyedévben a főváros, Siófok és Eger voltak, de Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Szeged is a legkedveltebbek közé tartoztak.

     A top 10-es listára még Pécs, Gyula, Debrecen és Miskolctapolca fértek fel. „A belföldi turizmus élénkítésére a foglalásokhoz a környező látványosságokat is kiajánljuk kedvcsináló leírás és kedvezménykupon formájában.

    Ezek kapcsán elmondható, hogy az április-júniusi szezonban az egri vár, a Miskolctapolca Barlangfürdő és a Hévízi Tófürdő voltak a befutók” – nyilatkozta a marketinges szakember. A megyék közül Pest, Somogy és Veszprém voltak a legvonzóbbak, a foglalások mintegy harmada valamelyikbe szólt. A külföldre indulók körében Zakopane, Krakkó és Boroszló voltak a kedvencek.

    forrás: Szállás.hu,  turizmus.com, MTI

    Tovább

  • Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye

    Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye


    A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét.

    Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották. 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló, és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út.

    Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 1933–1934-ben, az északit 1934–1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.


    A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában. Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.


    A Kékes Magyarország legmagasabb hegye. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. 1014, más mérések alapján 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található.

    Gyógyhely

    A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre. Emiatt települt ide a csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége.

    A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.

    Turizmus

    A csúcson 1985. augusztus 20. óta egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.


    Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1981-ben felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 m magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 m magasan nyitott kilátószinttel.

    A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.org

    Tovább

  • Legszebb természeti csodáink és közeli fürdőik

    Legszebb természeti csodáink és közeli fürdőik


    A határt sem kell átlépnünk ahhoz, hogy ritka természeti képződményekkel találkozzunk, legyen az egy vízesés, egy cseppkőbarlang vagy éppen egy különleges sóhegy. Egy mindezt felfedező kirándulás végén pedig a legjobb, amit tehetünk, ha csobbanunk egyet a közeli fürdőben.

    Aggteleki cseppkőbarlang

    Az Aggteleki-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította, függő- és álló cseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók is kialakultak itt. Leghíresebb látványossága a Baradla-barlang, a 25 km hosszú barlangrendszer látogatására több túrát is szerveznek, ezután pedig irány a 40 km-re fekvő ózdi strand, ahol napozhatunk egyet a hideg barlangi időjárás után.


    Ilona-völgyi vízesés

    A Mártában, Parádfürdőtől 5 km-re találjuk Magyarország legmagasabb természetes vízesését, ami 10 méterről zúdul lefelé. Télen is csodás látványt nyújt, mikor befagy. Nagyon közel, 20 km-re találjuk Bükkszékfürdőt, ahol egy strand és fürdőház közül is választhatunk, hol csobbannánk szívesebben.


    Tihanyi levendulás

    Június-július tájékán lila tenger költözik a magyar tenger mellé, ezek a hatalmas és illatos levendulamezők Tihany különböző pontjain gyönyörű látványt nyújtanak. 10 km-re Tihanytól találjuk a Balaton legjobb aquaparkját, Balatonfüreden, ezt sem érdemes kihagyni.


    Fülöpházi homokbuckák

    A homokdűnék láttán akár a Szaharában is érezhetnénk magunkat, de nem kell olyan messze menni érte, csak a Kiskunsági Nemzeti Parkig. Homokhátságnak is hívják a fülöpházi buckavidéket, mely az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. 10 km-rel arrébb a ballószögi termálban fürdőzhetünk a sivatagi kalandok után.


    Egerszalóki sóhegy

    Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén, a föld mélyéből 410 méter mélyről feltörő 65-68 °C-os melegvízű hévízforrás és a víz által formált sódomb. A gyógyvizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette, ezzel Egerszalók is felkerült a magyarországi gyógyvíz-térképre. A ritka természeti képződmény látványát a gyógyfürdő medencéiből is élvezhetjük.


    Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés

    Szilvásvárad büszkesége, és a Bükki Nemzeti Park legkedveltebb kirándulóhelye a Szalajka-völgyben lévő Fátyol-vízesés, 17 méter hosszú és 18 lépcsős mészkőtufagáton zúdul le, de néha az is előfordul, hogy elapad. A látványosságtól 30 km-re Egerben mártózhatunk meg az ország egyik legszebb fürdőhelyén.


    Szent György-hegyi bazaltorgonák

    A Tapolcai-medence tanúhegye a 415 méter magas Szent György-hegy, és itt találjuk az ország leglátványosabb oszlopos bazaltorgonáit, amik 30-40 méter magasak, és orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A fárasztó hegyi túra után ne hagyjuk ki a Hévízi gyógyfürdőt, autóval 35 perc alatt ott is vagyunk.


    Képek forrása: anretours.hu (2.), mindenamieger.blogspot.com (3.), ilovebalaton.hu (4.), Daily News Hungary (5.), szilvasvarad.hu (7.), pinterest.com (8.)

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Irány Andókút és Mahóca kisvasúttal

    Irány Andókút és Mahóca kisvasúttal


    Július 21-én első alkalommal indul a „Bükki vizek vonata”, azaz egy különvonat Mahócára tematikus programmal az Északerdő Zrt. jóvoltából. A bükki élővizekről és forrásokról szóló ismertető mellett egyéni kikapcsolódási lehetőségek is lesznek.

    A szárnyvonalon a Lillafüredi Állami Erdei Vasút menetrend szerinti vonatai egyébként nem járnak, Mahócára csak különvonatokat indítanak alkalmanként. Július 21-én 9.30-kor, illetve délután 14.20-kor indulnak a járatok Miskolc-Dorottya utcától Mahócára, visszafelé pedig 12.00-kor, 15.45-kor és 17.45-kor.


    A délelőtti különvonat andókúti érkezése után az erdei forrástó partján egy erdész tart ismertetőt a bükki élővizek és források érdekességeiről. Lehet majd piknikezni, elsétálni a Varbói-tóhoz vagy kirándulni akár Lillafüredig, és nyomvonalbejárásra is lehetőség lesz Farkasgödörig.

    A szerelvények az időjárásnak megfelelő összeállításban, elsősorban nyitott személykocsikból fognak állni, de szükség esetén néhány zárt kocsit is csatolnak hozzá. Vonógépként a tervek szerint a LÁEV két C-50-es kismozdonya szolgál majd.

    Elérhetőségek a jelentkezéshez ide kattintva. 

    ÉSZAKERDŐ ZRT.,   FOTÓ: FACEBOOK.COM / ÉSZAKERDŐ ZRT.

    Tovább

  • Városunk végtelen lehetőségekkel

    Városunk végtelen lehetőségekkel


    Egerről általában egy-két dolog jut eszünkbe, és fogalmunk sincs, hogy mennyi lehetőség rejlik abban a városban. A város nevének eredete nem ismert – sokan azt gondolják, hogy a területen található égerfa elnevezésből származik. 

    A kutatások szerint már a kőkorszakban is lakott volt Eger környéke. Szent István egy püspökségi székhelynek nevezte ki Eger városát, de az első székesegyház (mely a Várhegyen állt), már régen elpusztult. Magyarország három részre szakadása után nagy jelentőségű végvárrá vált az egri vár. Ebből az időszakból jól ismerjük Dobó István történelmi jelentőségű tetteit, 

    Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből. A könyvből készült film a mai napig a legnézettebb magyar film – érdekessége a filmnek, hogy a vár jelenetek egy részét nem Egerben forgatták, hanem a Pilis hegységben épített „makett” várnál, amit ma is könnyen meglátogathatunk. Természetesen az egri vár kihagyhatatlan látnivaló, ahol szinte megelevenedik nagy múltú történelmünk és a hozzá kapcsolódó személyek lénye.


    Eger 91 évig volt török uralom alatt, melynek több látványos jele is van. Az egyik a Várhegy lábánál feltárt török fürdő maradványai. A másik pedig a város északi részén található minaret. A mináréval (torony) szervesen egybe épített dzsámit (mecset) bár 1841-ben lebontották, ennek ellenére a korabeli ábrázolások és az írott források segítségével megkísérelhető annak legalább is elméleti rekonstrukciója. A minéréból naponta ötször hangzik el a müezzin, mely imára szólítja fel a hívőket. Régebben elő emberek tartották a müezzint, manapság már hangszórókból hallhatjuk. A minaret saját honlapja: http://minareteger.hu/
    Ahogy említettem az első székesegyházat még Szent István hatására építették, melyet a történelem viharai leromboltak. Végül a székesegyházat áttelepítették a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba. 1580-tól hivatalosan is betölti a székesegyház funkcióját, melynek Szent János apostol és evangélista lett a patrónusa, illetve az egri egyházmegye védőszentje is. A város növekedésével a Bazilika mérete is növekedett, és a papi rangok is egyre magasabbak lettek. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet. Jellemző méretei: A hossza 90 m, a kupola 40 a torony 55 m magas. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5000 főt tud befogadni. Vasárnaponként a 6 mise alkalmával 1500 hívő keresi fel a Bazilikát. Az egri bazilika honlapja: http://www.eger-bazilika.plebania.hu/
    Az egri Líceum (Eszterházy Károly Főiskola) olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült. Az épület 1765–85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a természettudományok. Aki pedig szereti a könyveket, látogassa meg a könyvtárat is, melynek könyv gyűjteménye folyamatosan növekszik (jelenleg több mint 162 ezer könyvet tartalmaz). A helynek rengeteg programja van, melyekről itt lehet tájékozódni: https://www.varazstorony.hu/
    Ha már láttuk a bazilikát és a líceumot is, akkor irány tovább az Érseki Palotához. A palotát 16. századi épületek felhasználásával Erdődy Gábor püspök kezdte építtetni: az 1715–1732 között elkészült részeket Giovanni Battista Carlone tervezte. A földszintes, a mainál kisebb, de jóval pompásabb épületet kertek, medencék vették körül madárházzalAz emeletet Barkóczy Ferenc püspöksége idején építették rá. Eszterházy Károly püspök 1761–1775 között Fellner Jakabbal kibővíttette. A klasszicista stílusú déli épületcsoportot Pyrker János László érsek emeltette. Rengeteg érdekesség és történet kapcsólódik a patinás épülethez, melynek hivatalos honlapja itt található: http://www.egriersekipalota.hu/
    A Megyeháza, melynek megépítéséről 1747-ben határoztak, t0bb kivételesen gyönyörű kaput tartogat a látogatók számáraEzek a kapuk mára a város jelképévé váltak, melyeket Fazola Henrik 1758 és 61 között készítettAz udvaron találhatjuk az egykori megyei börtönt. Érdekessége, hogy barokk stílusú, pedig funkcióját tekintve csak egy börtön. A rabok foglalkoztatására 1832-ben, a közelben építettek egy selyemgombolyító üzemet. A 20. Század elején a levéltár irodái kaptak helyet az épületben, de addig aktívan használták börtönként. Két kiállítás is található az épületben, melyeket kár lenne kihagyni, ha már ott járunk.
    Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található – régen piactérnek hívták. Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált. Nagyon sokáig piacként funkcionált, végül 1965-ben átadták a mostani csarnokot, és kialakult a tér mai arculata. Számos látnivaló található a térnél: Dobó István szoborcsoport, Forst-ház (jelenleg étterem található benne), Najmájer-ház (jelenleg üzlethelyiségek vannak a földszintjén, az emeleten lakások), Városháza, Szent Antal plébániatemplom, Minorita rendház és még számtalan más csoda, melyeket érdemes körbe sétálni.
    Ha már a sétánál tartunk, akkor látogassunk el a híres Szépasszony völgyébeA boros pincesor nevéhez sok legenda kötődik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredetemint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Hivatalos honlapja: http://www.szepasszonyvolgy.info/
    És, ha bor, akkor ne hagyjuk ki a „Város alatt város”, azaz az egykori egri érseki pincerendszer meglátogatását sem, mely az ország 7 építészeti csodájának egyike. A török megszállás után, 1687-ben, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket, és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota alóli dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót tárolták. Ez jobb időkben akár 11-12 millió liter bort is jelentett. A pince hossza 4 km. Hivatalos honlap: http://www.varosavarosalatt.hu/
    Ha egy kicsit lazább programot szeretnénk, akkor érdemes ellátogatni a Kopcsik MarcipániábaKopcsik Lajos nemzetközileg is elismert, Oscar-díjas és Guinness rekorder mestercukrász édes, több évtizedes remekműveit tekinthetjük meg. Főként a magyar értékeket képviselő képző-, ipar- és népművészeti remekek cukormása került a vitrinekbe, valamint az egri jelképek sem hiányoznak a kollekcióból. Természetesen a mester a gyerekekre is gondolt, ezért szépen díszített mesekönyveket is rejtenek a vitrinek. Található itt sok érdekesség: a közel 150 tárgy cukormasszából készült, mint például a közel 2 méteres borospalack vagy a minaret kicsinyített mása. Hivatalos honlapja: http://www.kopcsikmarcipania.hu/
    Érdemes augusztusra időzíteni egri látogatásunkat, hiszen több mint tíz éves hagyomány, hogy minden évben augusztus elején az Agria nyári Játékok keretén belül színpadra állítják az Egri csillagok történelmi musicalt. Tudjuk, hogy Dobó István mit vitt véghez, de azt már nem, hogy 1569-ben Dobó Istvánt Miksa császár parancsára felségárulás gyanújával letartóztatták. Bizonyítékot nem találtak ellene, mégis, nagybetegen is börtönben tartották, s szabadulásának feltételeként hűségnyilatkozat aláírását szabták. Dobó erre sokáig nem volt hajlandó, joggal gondolta: egész élete szolgált hűségnyilatkozatul. E történelmi tény nyomán íródott a musical keretjátéka: a rab Dobó, s az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezik élete fordulópontjaira, s a magyar történelem egyik legemlékezetesebb diadalára. Honlap: http://www.agriajatekok.hu/
    És az egyik legnagyobb attrakció, és látványosság az egri várfalsétány. Mivel közterületről beszélünk, ezért bármikor látogatható. A turistáknak és a helyieknek is a város eddig nem látott arcát mutatja meg, s nem utolsósorban megépítése komoly állagmegóvási munkákat is lehetővé tett a várfalon. A csaknem 400 méteres, tíz megállóhelyes tanösvényként funkcionáló, parkosított, közvilágítással és kamerarendszerrel felszerelt panorámasétányt mindenképpen érdemes végigjárni.
    További érdekességek Egerben:
    borítókép - visiteger.com

    forrás: bakancslista.club

    Tovább

  • Most indul a nyári szezon

    Most indul a nyári szezon


    A nyár eddig nem kényeztette el a pihenni vágyókat. Az évszakhoz képest hűvösebb van, de programokban így sincs hiány. A turisztikai szakemberek úgy vélik, most indul az igazi nyári szezon.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Szikla-forrás, a természet csodája

    Szikla-forrás, a természet csodája


    Magyarország egyik legszebb természeti képződményeként tartják számon a Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy különleges karsztforrását, nem is kérdéses, miért.

    A függőleges sziklafalból előtörő nagy mennyiségű víz egy kis tóba ömlik, amelynek partjáról korlát mögül gyönyörködhetünk a nem mindennapi látványban.

    Kialakulásáról azt kell tudni, hogy amikor a csapadék a mészkőre hullik, a hasadékokon, víznyelőkön keresztül lefelé szivárog, a mélyben pedig barlangrendszereket alakít ki, aztán a felszínre tör – ezt láthatjuk a közelben, feljebb fakadó Szalajka-forrás mellett a Szikla-forrás esetében is.

    A kettő vízrendszere részben közös, utóbbi vízgyűjtő területe nagyjából 4-6 km2. Ha élményekben gazdag kirándulást szeretnénk tenni, pattanjunk fel a Szilvásváradi Állami Erdei Vasútra, és szálljunk le a végállomáson.

    Vegyük célba a szintén méltán nevezetes Fátyol-vízesést, majd kövessük a Szalajka-patakot egészen a forrásig, ahol kiépített pihenőhely is várja a megfáradt vándort. 

    A pisztrángos tavak szintén a közelben találhatók.

    Fotó: Gulyás Attila

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu

    Tovább

  • Az őserdő mélyétől a királynék váráig

    Az őserdő mélyétől a királynék váráig


    Az Északi-Bükk fatornyos kis ékszerdobozkája, Mályinka, az őserdőket idéző, vadregényes Csondró-patak völgye, Jókai kedvenc pihenőhelye, az Örvénykő, a pálosok egyik legszebb kolostorának romja Szentléleken, a bükki vaskohászat bölcsője, a lenyűgöző Ómassai-völgy, Lillafüred a kanyargó kisvasúttal, majd végül a királynék legszebb várkastélya, a szinte újra régi fényében pompázó diósgyőri vár.

    Ezek azok a látnivalók, amelyeket mintegy jutalomjátékként tartogat számunkra a Salgótarjántól Diósgyőrig húzódó Kohász Kéktúra utolsó, negyedik szakasza.

    A Bükk-hegység szoknyájának északi, árnyékos ölén megbúvó kicsiny hegyi falu, Mályinka, az a hely, ahova a magamfajta városi ember bármikor szívesen kiköltözne. Sokszor kezdtem vagy fejeztem már be túrát ebben az Árpád-kori gyökerekkel rendelkező kis falucskában, de ezt az egyszerű tényt mindig megállapítom, ahogyan azt is, hogy azért valószínűleg ide születni kell, hogy igazán otthon legyünk benne.

    Nyugalmat árasztó, tiszta utcácskáit, virágos kertjeit, kristálytiszta levegőjét azonban ezúttal is csupán rövid ideig élvezhettem, mert a Csondró-völgy felé indulva hamarosan beléptem a falu fölé tekintélyt parancsolóan magasodó Bükk hegység végeláthatatlan erdőrengetegébe.

    Egy ligetes, erdős domboldalban vezet az ösvény, melyen egy félórás gyaloglással hamarosan elérjük a Csondró-patak őserdőket idéző, vadregényes szurdokvölgyét, melyet nemrég Magyarország egyik legszebb szurdokának választottak.

    Fotó: Konfár Tibor

    bővebben a cikk eredeti helyé olvashatsz: turistamagazin.hu

    Tovább

  • Több mint 13 százalékkal nőtt a belföldi turizmus, városunk a legvonzóbbak között

    Több mint 13 százalékkal nőtt a belföldi turizmus, városunk a legvonzóbbak között


    A Szállás.hu adatai szerint 13 százalék feletti volt a növekedés a belföldi turizmusban a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

    A portál MTI-nek küldött keddi elemzése szerint az egy-, kétéjszakás kikapcsolódások voltak a legnépszerűbbek, a foglalások 77 százalékát tették ki; Budapest, Siófok és Eger voltak a legvonzóbbak. Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Szeged is a legkedveltebbek közé tartoztak, a top 10-es listára még Pécs, Gyula, Debrecen és Miskolctapolca kerültek be.
     
    A Szállás.hu által közvetített forgalom belföldön 20 százalékkal, a külföldre közvetített forgalom pedig 35 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi második negyedévhez képest 15,9 százalékkal több foglalást regisztrált a Szállás.hu az idei április-júniusi időszakban.
     
    Továbbra is az egy éjszakára szóló foglalások a legnépszerűbbek, az összes foglalás 43 százalékát tették ki. A foglalások harmada két éjszakára szólt, minden 10. pedig háromra. Még mindig az apartman, a vendégház és a panzió a legkeresettebb szállástípusok, a foglalások közel kétharmada szólt ezekbe.
     
    Az átlagos foglalási érték 36 400 forint volt a vizsgált időszakban - fejtette ki Keresztes Nóra marketing menedzser. Ötből négy foglalás 50 ezer forint alatti volt, minden ötödik pedig 50 és 100 ezer forint közötti. Nagyjából minden 5. foglalást fizettek SZÉP-kártyával, szállásonként átlagosan 58 ezer forint értékben - közölték.

    forrás: Szállás.hu. MTI

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!