Turizmus Archívum

  • A varázslatos Lak-völgyi tó környéke – Bélapátfalva

    A varázslatos Lak-völgyi tó környéke – Bélapátfalva


    Meghívjuk Önt és kedves családját a Nyugat-Bükk kapujába, a „homlokát ráncoló” Bélkő-hegy lábához, Bélapátfalvára. Barangolás a Bükk mesés tájain, felejthetetlen erdei túrák, pihenés a gyönyörű tó partján, lenyűgöző középkori apátsági templom megtekintése színesítheti az itt eltöltendő napok programját.

    Bélkő-hegy és tanösvény

    A fehér hegy sziklái százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. A ciszterci apátságtól indulva, a kanyargós szerpentinen haladva eljutunk a bányászata után megmaradt 815 m magasan fekvő kilátóhoz. Megismerhetjük a Bélkő környékének történetét, a hegy földtani felépítését, A sziklagyepek növény- és állatvilágát. 



    A hegy tetejére érve páratlan látvány tárul elénk, tiszta időben akár a Tiszáig és a Tátráig is ellátni. A bányaterület, mint holdbéli táj mutatja magát. 

    A magasba törő, éles peremű, változatos formájú és színű sziklák tövében védett növények élnek. A csapadékból keletkező karsztvíz a hegy lábánál forrásként tör a felszínre és táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.

    Apátság

    A völgyben bújik meg az elragadó történelmi hangulatot árasztó templom, valamint a ciszterciták által alapított egykori monostor maradványai. Rövid kirándulással eljutva a Gilitka-völgyben tekinthetjük meg a kedves Gilitka-kápolnát. 





    A 2007-ben felújított zarándokhely a csodálatos erdő mélyén minden hívőt és turistát imádkozásra biztat.


    Természetes élővilág

    Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, iszalaggal és a korai szegfűvel. 



    A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. A szerencsések őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatnak túrázás közben.

    A tó és környéke

    Nyugalom és békesség lengi be az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. Hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek csalogatnak bográcsozásra.


    Reméljük felkeltettük érdeklődését és Ön is mihamarabb megtapasztalja a településünk kínálta csodát.

    Bélapátfalva Idegenforgalmáért Közhasznú Egyesület
    3346 Bélapátfalva, IV. Béla út 36. (Turisztikai Információs Iroda)
    www.belko-turizmus.hu
    email: belko-turizmus@enternet.hu



    fotó: Vassas Zoltán

    forrás: csillagvideken.hu

    Tovább

  • Magyarország egyik legszebb Vára

    Magyarország egyik legszebb Vára


    Mondhatni, „hivatalból” ismerjük mindannyian az egri várat, hiszen Gárdonyi örökbecsű regényével az ember már tizenkét éves korában találkozik tanulmányai során, s az Egri csillagok egyébként is a legnépszerűbb magyar irodalmi alkotás egy felmérés szerint.

    Aki azonban még nem látta élőben a török elleni harc magyar szimbólumát, látogasson el egy hétvégén Egerbe!

    A Dobós István Vármúzeum kiállításai egész évben látogathatóak, s reprezentatív módon mutatják be nem csupán az 1552-es ostrom történetét, de az egész korabeli magyar és európai hadviselés históriájáról is átfogó képet adnak.

    Mára ráadásul két igazán modern látványossággal is bővült a repertoár: aki szeretné, megnézheti egy izgalmas 3D-s vármozi segítségével, miképpen festett a vár 500 évvel ezelőtt, ugyanakkor nyitva tartja kapuit a panoptikum is, ahol személyesen ismerkedhetünk meg Várkonyi Zoltán Gárdonyi regényéből készült legendás filmjének szereplőivel, pontosabban viaszszobraikkal.

    A Bükk déli részén található vár alapjait az 1200-as évek közepén fektették le, a román stílusú rondella maradványait az 1990-es években tárták fel a régészek, harminc év munkájának eredményeképpen.

    A vár az egyik legkorábbi püspökséghez, az Egri főegyházmegyéhez tartozott, melyet még Szent István alapított, s mint vallási központ, a történelem későbbi fejezeteiben is fontos szerepet kapott Eger, s annak egyre erősebb falakkal bíró vára. Komoly erődítménnyé csak a 13. században alakíttatta az akkori egri püspök.

    Heves megyében a vár és környéke a magasból
    Fotó: H. Szabó Sándor

    Sok baj volt a vár szerkezetével, hiszen kőfalainak alapját a környék legelterjedtebb anyaga, a riolittufa adta, mely nehezen bírta a téli fagyokat, az őszi esőzéseket. Emiatt jellegzetes látvány lehetett a középkorban a vár falait renováló dolgozók serege, ami egy későbbi végvár tekintetében egy kissé talán abszurd lehetett.

    A 16. században, az egyre jelentősebb török fenyegetés hírére a várat külső és belső részre osztották, s külső falait korszerű technikával, igen erős védművé alakították. A törökök 1552-ben kezdték ostromolni a várat, mely addigra már hatalmas helyőrséggel és komoly hadi fegyverzettel bírt. Dobó István várkapitány mindazonáltal még kortársainál intenzívebben is személyes ügyének tekintette, hogy megvédje a várat, s így közvetlenül az egész keresztény Európát az Oszmán Birodalom agressziójával szemben.

    1596-ban III. Mehmet végül elfoglalta Eger várát, s bár a török hódoltság alatt folyamatosan erősítették az épületegyüttest, de a 17-18. századra szinte teljesen elpusztult az egykori lovagvár.

    Felújítása az 1860-as években kezdődött, s lényegében mindmáig tart.

    (Fotó: H. Szabó Sándor felvételei)

    Forrás: civilhetes.net ,, 2015

    Tovább

  • Nem sok szabad hely maradt megyénk egyes szállodáiban a húsvéti hosszú hétvégére

    Nem sok szabad hely maradt megyénk egyes szállodáiban a húsvéti hosszú hétvégére


    Növekedési rekorddal zárta a tavalyi évet a belföldi turizmus, 15 százalékkal nőtt 2017-ben, a vendégéjszakák 70 százaléka 1-2 napra szólt a Szállás.hu átfogó éves elemzése szerint.

    A portál MTI-nek küldött szerdai közleménye kiemeli: Budapest, Siófok és Eger vonzotta a legtöbb vendéget. Az idén folytatódhat a belföldi turizmus bővülése, mivel már most több az előfoglalás, mint tavaly ilyenkor. A Szállás.hu 2018-ra a magyar szálláspiacon átlagosan 7-10 százalékos bruttó szállásdíjbevétel-növekedést prognosztizál.
     
    A Szállás.hu adatai szerint július-augusztusban a turisztikai bevételek az éves összeg 41 százalékát adták. A főszezon mellett még a június a foglalások 9,3 százalékával, a szeptember (7,35 százalékkal) és az október (7,48 százalékkal) értek el magasabb forgalmat.
     
    Mészáros Judit, a portál marketingigazgatója szerint a tavalyi extra hosszú húsvéti hétvége hatása is jól látszik az eredményeken, áprilisban 38 százalékkal többen utaztak, mint egy évvel azelőtt.
     
    A rekord növekedésben tavaly is szerepet játszott a SZÉP-kártya: harmadával többször és 42 százalékkal nagyobb értékben fizettek vele, mint az előző évben. A számlák ötödét SZÉP-kártyával egyenlítették ki, átlagosan 73 468 forintot költöttek el így a kártyatulajdonosok.
     
    Az elemzés kitér arra, hogy a magyarok évről évre egyre korábban foglalnak szállást. Idén hosszú hétvége dömping lesz, és sietnie kell annak, aki valamilyen szálláshelyen kívánja azokat tölteni. Tavaly a népszerűbb helyszíneket már 3,5 hónappal előre lefoglalták - idézték Mészáros Juditot a közleményben.

    Az átlagos foglalás értéke eddig 63 440 forint, hossza 2,8 nap az új évben. Helyszínek között Budapestet, Hajdúszoboszlót és Egert választották a legtöbben 2018 első felére, de a top 10 között helyet kapott Hévíz, Gyula, Siófok, Szeged, Zalakaros, Miskolctapolca és Debrecen is.

    Forrás: Szállás.hu / MTI

    Tovább

  • Látványos hazai szurdokok – Sokféle bakancslista létezik

    Látványos hazai szurdokok – Sokféle bakancslista létezik


    Sokféle bakancslista létezik. Van tavas, hegyes, vízeséses, mi most egy szurdokoshoz ajánlunk ismert és kevésbé ismert magyarországi célpontokat, amiket egyszer mindenkinek be kell járnia. 
    1. Burok-völgy, Keleti-Bakony

    A Keleti-Bakony népszerű túracélpontja a Tési-fennsíkon elhelyezkedő Burok-völgy, amelynek közel 12 kilométeres főága Bakonykúti és Királyszállás között vezet. A völgyben túrázni nem éppen vasárnapi séta, de pont ez adja az izgalmat és az élményt. A dús aljnövényzet nem könnyíti meg a haladást, az ösvényen keresztbe dőlt fákon való átmászás és/vagy az alattuk történő átbújás jó izomerősítőnek bizonyulhat.


    Cserébe viszont gyönyörű vidéken, hatalmas fák árnyékában, emberi beavatkozásoktól viszonylag mentes, védett természeti területen kirándulhatunk. Számos mellékága közül a Bükkös-árok a legnagyobb, amelyet szintén ajánlott felkeresnie annak, aki a kalandos túrázás híve. Állandó vízfolyással nem találkozhatunk a völgyben, viszont annál több barlangot fedezhetünk fel a környéken.

    Megközelítés
    Bakonykútit az Országos Kéktúra jelzésén kell elhagyni észak felé haladva. A Burok-völgyben a piros turistajelzést követjük az Isztimér-Királyszállásra vezető útig. A terep a kidőlt fák miatt néhol nehezen járható, ezért inkább felkészült túrázóknak ajánljuk.


    Túratipp
    Útvonal: Tés (K, KΩ) – Alba Regia-barlang (P, K+) – Isztimér-Hétházpuszta (K+) – Isztimér-Királyszállás (P+) – Burok-völgy (P) – Bükkös-árok – Hárs-hegy – Hamuház (K) – (Csikling-vár) – Tés. Táv: 15 km. Szintemelkedés: 270 m. Közepesen nehéz túra, várhatóan 4–5 órás menetidővel.

    2. Kőszikla-szurdok, Zalaapáti-hát

    Nagykanizsától mintegy 10 kilométerre északkeletre, a Zalai-dombság keleti részén fekszik Nagybakónak. A település közelében pedig egy figyelemre méltó természeti képződmény, a helyiek által „kicikla”-ként emlegetett Kőszikla-szurdok található. A homokkőbe vájódott, érdekes formájú sziklafalak már önmagukban is szokatlan látványt nyújtanak.


    A szurdok nevezetessége a könnyező fal, amelyen csapadékos időjárás után ritka jelenséget figyelhetünk meg: a falból keskeny sávokban szivárog a víz. Különleges mikroklímájának köszönhetően számos értékes növénynek ad otthont, találunk itt lónyelvű csodabogyót és a sziklákon nagy telepekben tenyésző májmohát is. Az egyre mélyülő homokkőszurdokban tanösvény vezet végig, amelynek végén vaslétrákon juthatunk ki a szorosból. Nagybakónak közelében kiváló piknikezőhely a Források völgye, ahol az Árpád- és Eszperantó-forrásnál finom ivóvíz, padok, asztalok, tűzrakó helyek várják a kirándulókat.

    Megközelítés
    Nagybakónak irányából a kék sáv jelzésen. A tájékozódást a 6–7 kilométer hosszú tanösvény mellett a létrák is segítik.


    Túratipp
    Útvonal: Nagybakónak (K) – Források völgye (K∆) – Kőszikla-szurdok – Homokkő-formációk (K, K+) – Csibiti-völgy (K+) – Illír bükkösök – Csibiti-tó (K+, K, Z) –Nagybakónak. Táv: 8 km. Szint: 340 m. Időtartam: 3–4 óra. Átlagos edzettség mellett könnyen teljesíthető a túra.

    3. Remete-szurdok, Budai-hegység

    A budai hegyvidék északnyugati részén Budapest-Máriaremete és Remeteszőlős között húzódik a fővárosiak egyik kedvelt kirándulóhelye, a Remete-szurdok. A völgyön keresztülvezető, kövekkel, kisebb-nagyobb sziklákkal tarkított erdei út – amely egyben tanösvény is – mellett az Ördög-árok patak folyik. Esős időben, amikor a patak vízhozama megnövekszik, kicsit több izgalomra számíthatunk, mint nyáron, amikor alig csörgedezik, avagy éppen kiszárad.


    A könnyű terepnek köszönhetően kiváló úti cél családi kirándulásokhoz, ugyanakkor földtani, természeti értékekben is igen gazdag a szurdok. Közel 20, karsztvizek által formált barlang és üreg rejlik itt, köztük a Remete-barlang, amely bronzkori, vaskori és római kori régészeti leleteiről híres. A szurdokvölgyet 1974-ben védetté nyilvánították, majd 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzethez csatolták fokozottan védett természetvédelmi területként.

    Megközelítés
    A Remete-szurdokon átvezet az Országos Kéktúra (OKT) és a Mária-út nyomvonala is. Leggyorsabban Budapest-Máriaremete kegytemplomától, az OKT-n juthatunk el a szurdokba.


    Túratipp
    Útvonal: Budapest-Máriaremete – Remete-szurdok (K) – Remete-barlang (K+, K körút) –Hosszú-erdő-hegy (K körút) – Remete-szurdok bejárata (K) – Budapest-Máriaremete. Táv: 4,8 km. Szint: 210 m. Időtartam: 1,5 óra. Gyerekekkel is könnyen teljesíthető.

    4. Csondró-völgy, Bükk

    Aki látványos és kellően átmozgató, kalandos túrára vágyik, az ki ne hagyja a Bükk hegység egyik kevésbé ismert, ám annál vadregényesebb szurdokát, a Csondró-patak völgyét, amely a Mályinka és Miskolc-Szentlélek közötti Kohász úton található. Mészkősziklák a patakmederben; vízesések lépcsősorán átbucskázó vízfolyás; a szűk völgyben egyszer a parton, máskor a vízben haladó turistaút; sziklaösszeomlások és bedőlt, öles fák. Igazi akadálypálya, tele kihívásokkal, ahol bizony elkél az ügyesség és az elővigyázatosság, de nem megoldhatatlan a feladat a gyakorlatlanabb túrázónak sem.


    Emellett látványban simán pályázhat a „Magyarország legszebb szurdoka” címre. Az Ámor-forrás közelében egy meredek erdei ösvényen felkapaszkodva érhetjük el a barlangszállásként is funkcionáló Odvas-kői-sziklaüreget, amelyet mindenképpen érdemes megnézni, ha erre járunk.

    Megközelítés
    A legegyszerűbben Mályinka felől, a kék kereszt jelzésen érhetjük el a Csondró-völgyet.


    Túratipp
    Útvonal: Mályinka (K+) – Odvas-kői-sziklaüreg – Csondró-patak völgye – Mária-forrás – Látó-kövek (K) – Miskolc-Szentlélek – Miskolc-Ómassa. Táv: 8,3 km; Szint: 280 m. Időtartam: 3-4 óra.

    5. Csörgő-szurdok, Mátra

    A Mátra nyugati szegletében, Pásztó-Mátrakeresztes és Mátraszentimre között bújik meg a Csörgő-patak völgyének romantikus szurdoka. A néphiedelem szerint a patak onnan kapta a nevét, hogy áradáskor a vízsodrással elragadott kövek egymáshoz ütődve csörgő hangot hallatnak. Nyáron, alacsonyabb vízállásnál, nem valószínű, hogy meghalljuk e csörgést, de csörgedezésre azért van esélyünk. Ráadásul sajátos mikroklímájának köszönhetően a szurdokban az átlagosnál néhány fokkal mindig hűvösebb van, ami igazán jól jön a kánikulában.


    Nagy erénye a mérete és az arányossága, hogy a természet szeszélye folytán pont elegendő mohával borított kő, patakátkelés, bedőlt fatörzs sorakozik a mederben, s van benne fény, árnyék meg lombokon árszűrődő fénypászma, amelyek így együttesen csak még izgalmasabbá teszik az amúgy is hangulatos útvonalat.

    Megközelítés
    Pásztó-Mátrakeresztestől a piros sávval jelzett turistaút vezet a természeti képződményig.


    Túratipp
    Útvonal: Pásztó-Mátrakeresztes (P) – Csörgő-szurdok – (P, Z jelzés) – Vándor-forrás (PΩ leágazása) – Csörgő-lyuk (P+) – Ágasvári turistaház (Z) – Két vár köze – Kosik-tanya (P□) – Pásztó-Mátrakeresztes. Táv: 10 km. Szint: 400 m. Időtartam: kb. 2,5 óra.

    Tovább

  • A Marcipán múzeum valódi mennyország az édesszájúaknak

    A Marcipán múzeum valódi mennyország az édesszájúaknak


    A gyűjtemény közel 150 cukormasszából készült tárgyból áll, a fő attrakciója pedig a múzeum végében található Barokk szoba, melyben a padlótól a tapétán és függönyön át a kályháig minden cukorból készült. 

    A mesternek 3 évbe telt a különleges helyiség megalkotása!

     A kiállítás Kopcsik Lajos nemzetközileg is elismert, Oscar-díjas, Guinness rekorder egri mestercukrász remekműveiből áll.

    A Marcipánia mellett található édességboltban ínycsiklandó finomságok, trüffelek és marcipán költemények várják a látogatókat.

    Elérhetőségek

    Emailinfo@kopcsikmarcipania.hu
    Telefon+36 36 / 412 - 626
    Weboldalwww.kopcsikmarcipania.hu

    Nyitva tartás

    Hétfő-vasárnap10.00-18.00

    Jegyárak

    Felnőtt800 Ft/fő
    Diák, nyugdíjas400 Ft/fő
    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Kirándulásra csábítanak a hazai vízesések

    Kirándulásra csábítanak a hazai vízesések

    Bár Magyarország nem a hatalmas, hömpölygő zuhatagairól híres, azért itthon is találunk különleges vízeséseket, amelyekhez megéri kirándulást szervezni.

    A hazai klasszikusok mellett néhány kevésbé ismert, de nem kevésbé látványos természeti csodát is ajánlunk. Egy biztos, mindegyik bakancslistára való.

    1. Lillafüredi vízesés, Bükk
    A Miskolchoz tartozó Lillafüreden zubog alá Magyarország legmagasabb mesterséges zuhataga. A hazai csúcstartó húsz méter magasból ontja dübörgő víztömegét az alatta elterülő sziklákra. A Szinva-patak táplálja, amely eredetileg a Hámori-tóba torkollott, ám a Palotaszálló 1927 és 1931 közötti építésekor vizét elterelték, és a függőkert teraszos sétányrendszerével együtt a vízesést is kialakították.

    A hazai csúcstartó húsz méter magasból ömlik az alatta elterülő sziklákra
    Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

    Mesterséges volta azonban semmit nem vesz el a látvány élvezeti értékéből. Sőt, ha fokozni szeretnénk a hatást, érdemes felsétálni az egykori vadászkastélyhoz, ahol ma a neoreneszánsz Palota Szálló működik, és szétnézni az alatta elterülő függőkertben.

    A teraszok, a sziklák és a robajló vízfüggöny fantasztikus képet tárnak elénk.
    A zuhatagot követő gyalogúton, a korlátok, terméskő bástyák mentén biztonságosan lejuthatunk a vízesés lábához, ahol az Anna-barlang bejárata nyílik.

    Túratipp – Barangolás a Bükkben
    Útvonal: Lillafüred–Lusta-völgy–Nagy-mező–Bánkút–Vadász-völgy–Ómassa. Táv: 19 kilométer. Szint: 540 méter. Időtartam: 4 óra. Jelzések útközben: P, K, Z, Z+, S. Közepes nehézségű túra erdei utakon, sziklás ösvényeken. Az átlagos kondícióval rendelkezők is könnyen teljesíthetik, de a túra végére azért a kellemes fáradtságérzet sem marad majd el.

    2. Ferde-vízesés, Csepegő-szikla, Keleti-Mecsek
    Nagy szerencséjük van az óbányaiaknak, hogy egy meseszép völgyben lakhatnak. A Kisújbánya és Óbánya között húzódó völgyszoros joggal pályázhatna
    az ország legromantikusabb szurdoka
    címre. Az Öreg-patak mellett vezető túraösvény Hobbitfalvát idéző erdőrengetegben kanyarog. Nem lepődnénk meg nagyon, ha Zsákos Frodó jönne velünk szembe.

    Itt találjuk a Keleti-Mecsek leglátványosabb zúgóját, a Tündér-lépcsőt, avagy közismertebb nevén a Ferde-vízesést. Érdekessége, hogy nem egyenes, mivel a kréta időszaki vulkanikus tevékenység következményeként a kibillent, pados mészkőrétegeken valóban ferdén zubog le a patak vize.

    A Keleti-Mecsek leglátványosabb zúgója, a Tündér-lépcső, avagy közismertebb nevén a Ferde-vízesés
    Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

    A vízesés közelében a látványos Csepegő-szikla magasodik, amelyről valóban több helyen csöpög a víz. Igazi rohanásból kiszakító, léleknyugtató hely. Óbánya és Kisújbánya felől egyaránt
    a dél-dunántúli kéktúra kék jelzésén juthatunk el a természeti látványosságokhoz.

    Túratipp – Ahol elvarázsol a Keleti-Mecsek
    Útvonal: Óbánya–Óbányai-völgy (Pisztrángos-tavak, Ferde-vízesés, Csepegő-szikla)–Kisújbánya–Cigány-hegy (kilátó)–Boszorkány-forrás–Harács-mező–Óbánya (Óbányai-kilátó). Táv: 12 kilométer. Szint: 420 méter. Időtartam: 5 óra. Könnyen teljesíthető túra, mindenkinek ajánlható. Hangulatos erdei ösvényeken vezet végig. Amilyen gyorsan bejárható, olyan maradandó élményt nyújt e kirándulás.

    3. Alsó- és Felső-vízesés, Mátra
    Van a Nyugati-Mátrában két, közel négy méter magasról lezúduló, parádés vízesés, amelyeket még a legrészletesebb útikönyvek sem említenek. Pedig
    nem ártana tudni az Alsó- és a Felső-vízesésről,
    és rajta is vannak a térképen, csak egy kicsit alaposabban kell őket keresni.

    Mátrakeresztesről nagyjából 15 perces gyaloglással a piros kereszt jelzésen jutunk el az Alsó-vízeséshez, majd a piros háromszög jelzésen a csupán pár száz méterre lévő Felső-vízeséshez, valamint a fölé magasodó Lyukas-kő (Szikla-kapu) boltívszerű sziklaképződményéhez.

    A mátrai Alsó- és Felső-vízesést még a legrészletesebb útikönyvek sem említik
    Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

    Ha csapadékos időszak után érkezünk ide, garantáltan földbe gyökerezik a lábunk az ámulattól. A borostyánnal benőtt sziklafal tetejéről aláhulló, többméteres zuhatag minden fotóst kattintásra késztet. Mohás sziklatömbök, csobogó patak, Szikla-kapu,
    akár egy kincskeresős kalandfilm helyszíne.
    Csak a rejtekhely hiányzik.

    Túratipp – Mátrai kilátások
    Útvonal: Mátrakeresztes (P+)–Alsó-vízesés (P∆)–Felső-vízesés (P)–Mátrakeresztes (P, P+)–Ágasvári turistaház (K)–Mátra-bérc–Mátraszentistván–Mátraszentlászló–Galyatető. Táv: 15 kilométer. Szint: 1000 méter. Időtartam: 6,5 óra. A túra végig jól járható, jelzett ösvényeken; az Ágasvári turistaháztól Galyatetőig az Országos Kéktúra nyomvonalán halad. Közepes nehézségű túra, néhány combosabb emelkedővel és sok szép mátrai panorámával.

    4. Ördögmalom-vízesés, Visegrádi-hegység
    Visegrádtól nem messze, mintegy 2,5 kilométerre, az Apát-kúti-völgy legszebb szakaszán, a Malomkerti-völgyben bukkanhatunk az Ördögmalom-vízesésre. A sebesen futó Apát-kúti-patak
    legömbölyített andezitdarabokon, az ördög malomkövein ömlik le 25 méter hosszan.

    Jól látható, hogy az évezredek során a csobogó patak hogyan vájt magának kővályút az andezittufa-lépcsőben, a sziklapad alatt pedig egy öblösebb medencét alakított ki. Kihagyhatatlan úti cél hóolvadás után vagy a nagy tavaszi esőzések idején, amikor a fürge patak széles sávban, nagy robajjal bukik alá a sziklafalon.

    Kihagyhatatlan úti cél hóolvadás után vagy a nagy tavaszi esőzések idején
    Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

    Ha egy kellemes erdei sétával szeretnéd összekötni a vízesésezést, akkor a Visegrádról induló piros jelzésű turistautat ajánljuk. Lustábbak kocsival is érkezhetnek, mivel a helyszín Visegrád felől a Telgárthy-rétig, a Bertényi Miklós Füvészkertig aszfaltúton autóval is jól megközelíthető.

    Túratipp – Erdei források nyomában a Visegrádi-hegységben
    Útvonal: Visegrád (piros sáv jelzés)–Apát-kúti-völgy–Ördögmalom-vízesés–Magda-forrás–Telgárthy-forrás–Kaán Károly-forrás–Alpár-forrás–Pilisszentlászló–Papréti erdészház (kék sáv jelzés)–Vízverés nyerge–Fellegvár–Visegrád. Táv: 22 kilométer. Szint: kb. 850 méter. Időtartam: 6–7 óra. Kisebb emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított, közepes nehézségű túra, amely végig jól jelzett, erdei turistaúton halad.

    5. Római-fürdő, Bakony
    A Keleti-Bakony sokak szerint egyik legvadregényesebb vidéke a Bakonynána közelében található Gaja-szurdok. Itt zubog a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesése, a Római-fürdő. A völgymeredély hirtelen összeszűkül, és a patak két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ontja hömpölygő vízáradatát.

    A vízesést valójában több kisebb zúgó alkotja,
    vizét pedig végül egy meredek sziklatömbökkel szegélyezett, árnyas medencébe bocsátja. Magas vízálláskor a patak teljes egészében kitölti a völgyszoros alját. A Római-fürdő katlanját leginkább a szurdokot felülről érintő kék jelzésű turistaúton ajánlott megközelíteni.

    A Keleti-Bakony egyik legvadregényesebb vidékén zubog a Római-fürdő
    Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

    A vízesés mellett, a völgyoldalban nyílik a hírhedt bakonyi betyárról elnevezett Savanyú Jóska-barlang bejárata. A közelben találjuk a bővizű Vadalmás- vagy Szerelem-forrást, amely
    kulturált környezetével, fedett pihenőjével kiváló erdei piknikezőhely.
    A vízesést és a Gaja völgyének látnivalóit legkönnyebben az Országos Kéktúra útvonalán érhetjük el.

    Túratipp – Két keréken a Keleti-Bakonyban
    Útvonal: Bakonynána, Vadalmás-pihenő–Széchenyi Zsigmond-kilátó (Tés)–Tés–Hétházpuszta–Hamuház–Hétházpuszta–Tés–Vadalmás-pihenő, Bakonynána. Táv: 20,5 kilométer. Időtartam pihenőkkel együtt: 2–3 óra. A túraútvonal 60 százaléka murvás, 20-20 százaléka aszfalt-, illetve földúton halad. A túrára trekking- vagy hegyi kerékpár javasolt.

    6. Fátyol-vízesés, Bükk
    A Szilvásvárad közelében található Szalajka-völgyi Fátyol-vízesésről feltehetően mindenki hallott már. Népszerűsége és tetszési indexe a hazai zuhatagok között egyértelműen az első három közé emeli. Ennek egyik oka, hogy mésztufagátak alkotta teraszain az év legnagyobb részében látványosan görgeti víztömegét.


    A Szalajka-völgyi Fátyol-vízesést Szilvásvárad közelében mindenki ismeri
    Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

    A másik, hogy elbűvölő a táj, amelyben a Szalajka-patak csörgedezve végigfut, és a vízesésen kívül is akad még itt bőven látnivaló. A lipicai ménes, a vadaspark, az erdészeti múzeum, a Szikla-forrás, a pisztrángos tavak, az erdei kisvasút, a Gloriette-tisztás, az Istállós-kő ősemberbarlangja mind itt vannak a közelben, úgyhogy érdemes egész napos kirándulást szervezni Szilvásváradra.

    Forrás: TURISTA MAGAZIN 2016.

    Tovább

  • Magyarország is bemutatkozik Európa egyik legnagyobb turisztikai vásárán Madridban

    Magyarország is bemutatkozik Európa egyik legnagyobb turisztikai vásárán Madridban


    Magyarország is bemutatkozik Európa egyik legnagyobb nemzetközi turisztikai vásárán, a FITUR-on, amelyet szerdán nyitott meg a spanyol királyi pár Madridban.

    A spanyol fővárosban öt napon át zajló eseményen a világ minden tájáról összesen 165 ország és régió vonultatja fel turisztikai kínálatát.
     
    A szervezők negyedmillió látogatóra számítanak a több mint 65 ezer négyzetméternyi területen rendezett eseményen.
     
    A Magyar Turisztikai Ügynökség által felállított standon elsősorban a magyar fürdőkultúrával, valamint az ország kulturális és gasztronómiai kínálatával ismerkedhetnek az érdeklődők, a korábbi évek tapasztalata szerint ezek a leginkább vonzóak a spanyol vendégek számára.
     
    A hivatalos adatok szerint a Magyarország iránti spanyol turisztikai érdeklődés évről évre növekszik, 2015-ben 149 ezer, 2016-ban 163 ezer spanyol turista választotta úti céljául. 2017 októberének végéig 147 ezren érkeztek Magyarországra a dél-európai országból, többen mint 2016 hasonló időszakában.
     
    A madridi magyar nagykövetség tájékoztatása szerint mindez annak is köszönhető, hogy  a hét minden napján van közvetlen légi összeköttetés a két ország között, három légitársaság is repül Budapestre több spanyol városból.
     
    A FITUR keretében Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium  kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára madridi hivatalos látogatása során egyeztet Zurab Pololikashvili, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) új főtitkárával a Turisztikai Világnap előkészületeiről, amelynek idén Budapest ad otthont szeptember 27-én.

    borítókép - Egri Termál- és Strandfürdő - Hivatalos oldal

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Városunk sikere minden egri sikere

    Városunk sikere minden egri sikere


    Az egri fejlesztéseket, valamint a turizmus és a kultúra területén elért sikereket mutatja be az önkormányzat új kiadványa. Az „Eger sikere minden egri sikere” című információs füzetet több tízezer példányban juttatják el a helyieknek.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Városunk az elsők között –  Még több vendég érkezhet

    Városunk az elsők között – Még több vendég érkezhet


    Eger vonzotta a legtöbb turistát 2017-ben Budapest és Siófok mellett – derül ki a Szállás.hu internetes oldal adataiból. A szálláskereső portál szakértői az előző évek után 2018-ban is az iparág bővülésére számítanak.

    Rekordméretű növekedéssel zárta a múlt évet a turisztikai piac


    Budapest, Siófok és Eger vonzotta a legtöbb vendéget. Az idén folytatódhat a belföldi turizmus bővülése, mivel már most több az előfoglalás, mint tavaly ilyenkor. 



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • A Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben

    A Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben


    Az esővíz által táplált lápos mocsaras tavakat 1960 körül kezdték üdülőhellyé alakítani. Az idők alatt feltöltődő medreket kitisztították és egybe nyitották. A mai tó átlagos mélysége 1 méter.

    A vízfelület rendberakása után megindult az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények építése is. Kiváló csónakázó- és horgászhely. Sajnos, a terület erős átépítése miatt a régebben itt honos életközösségek jelentős része sérült, vagy teljesen eltűnt a környékről.

    Sástón található az egyik legszebb panorámát nyújtó mátrai kilátó is, amit egy üzemképtelen fúrótoronyból alakítottak ki (a Szeged melletti Algyőről szállították ide).

    A torony 50 méter magas, kilengése nagy, tetején és oldalán adó-vevő és adósugározó készülék található. Esős időben veszélyes, csúszós, szép kilátást nem nyújt. A településrész jól kiépült; kemping, abc, éttermek és büfék találhatók itt.

    2006 októberében téli-nyári bobpálya nyílt a sástói kőbánya területén.

    borítókép - Demecs Norbi ©

    Forrás: wikipedia.oeg

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!