Turizmus Archívum

  • Gyereknap az Egri Termál- és Strandfürdőben

    Gyereknap az Egri Termál- és Strandfürdőben


    Tölts egy fergeteges napot az Egri Termál- és Strandfürdőben!

    14 éven aluliaknak május 27-én, vásárnap ingyenes a belépés!

    2018. május 27. vasárnap, 9:00–19:00

    Petőfi tér 2., Eger, 3300

    FACEBOOK ESEMÉNY

    Egri Termál- és Strandfürdő - Hivatalos oldal

    Tovább

  • Csodaszép túra az Egri vár másolatához(Pilis)

    Csodaszép túra az Egri vár másolatához(Pilis)


    Kiindulópont: Pilisborosjenő. Az egri vár másolata a Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában fekszik, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához.

    A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. Bár a vár nem igazi, a "várrom" mégis kellően felcsigázza a gyerekek érdeklődését.

    Az autót a Házi-réti-horgásztónál (brit katonai temetőnél) parkolhatjuk le. A várat elérve a túrát tovább folytathatjuk egy nagy kört leírva, ám számítsunk rá, hogy ha körbesétálunk, akkor 10 kilométer hosszan kell gyalogolnunk, ezért kisebb gyerekekkel érdemes már a várnál visszafordulni.


    Ha körtúra mellett döntünk, akkor a különleges hangulatot árasztó Teve-szikla izgalmas formációit, a kellemes Pilisborosjenői tanösvényt, Köves-bércet vehetjük közelebbről szemügyre, vagy a Balázs-lépcső homoklépcsőin ereszkedhetünk le.

    Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

    Tovább

  • Tikkasztó melegben tökéletes: keressünk vízpartot a hegyekben

    Tikkasztó melegben tökéletes: keressünk vízpartot a hegyekben

    Hazánkban közel négyezer kisebb, nagyobb tó van. Közöttük bőven akad, amely hegyek között, erdők ölelésében bújik meg.

    Strandolásra nem mindenütt van lehetőség, de egy kis lábfürdő is felfrissít a melegben /
    Fotó: Shutterstock

    A tikkasztó melegben nem is találhatnánk jobb úti célt, ha egy kis hűsölésre vágyunk. Hogy miért? A kérdésre dr. Pintér Ferenc meteo­gyógyász, a Meteo Klinika igazgatója válaszolt: – A mostani rendkívüli melegben érdemes minél magasabb hegyekre kirándulni, különösen a viszonylag hűvösebb Északi-középhegység ajánlott, például a Mátra, a Bükk, a Zemplén. A hőmérséklet ugyanis általában 100 méter magasságonként körülbelül 1 Celsius-fokkal csökken, tehát a Kékesen már 8-10 fokkal is hűvösebb lehet, mint az Alföldön. Fontos, hogy ne a ritkás növényzetű sziklás részeket, hanem a sűrű erdővel borított árnyékos túraútvonalakat válasszuk, vagy azokat, amelyek mély, árnyékos völgyekben, patakok mentén, tavak körül futnak." Utóbbihoz adunk néhány ötletet.

    Eláruljuk, hová érdemes menekülni hét végén a tikkasztó hőség elől /Grafika: Séra Tamás

    Lak-völgy

    Bélapátfalván az erdőkkel körülvett, békés Lak-völgyi tó mellett hűsölhetünk. Mára a környék igazi szabadidő-paradicsom lett. A fák közötti rétek kiválóan alkalmasak sportolásra, játékra, a környéken kisebb kirándulásokat is tehetünk, s nemcsak bakancsos turista módjára, de kerékpáron is. Tiszta vízért elsétálhatunk a Lóczi-forráshoz, szalonnasütéshez, bográcsozáshoz kiépített tűzhelyeket találunk. A tó jó választás azoknak is, akik horgászszerencséjüket szeretnék kipróbálni.

    Bővebb információ: www.utazzitthon.hu

    Lak-völgy

    Sástó

    Mátrafüredtől északra találjuk az ország legmagasabban (tengerszint felett 507 m) fekvő tavát, ami néhány évtizeddel ezelőtt még főként a horgászok körében volt népszerű, mára azonban mindenki számára kellemes kikapcsolódást nyújtó szabadidőparkká alakult. A csónakázásra is lehetőséget adó, szigetekkel, fahidakkal tarkított tó mellett tűzrakóhelyek, étterem is várja a kirándulókat. A helyi kempingben több típusú szálláshely (hotel, motel, faház, sátorhely) is igénybe vehető. Árnyas ösvényen, könnyű sétával bejárhatjuk a másfél kilométeres Béka tanösvényt, vagy hosszabb túrákra indulhatunk például Mátrafüredre, Mátraházára vagy akár a Kékesre. A tó melleti 53 méter magas kilátóból jó idő esetén a Budai hegyekig elláthatunk.

    Bővebb információ: www.gyongyos-matra.hu

    Sástó

    Felsőtárkány

    A Szikla-forrás Felsőtárkány északi végénél bukkan a felszínre, vizét a XVIII. században duzzasztották tóvá. Környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely, remek játszótérrel, pihenő- és tűzrakóhelyekkel, büfékkel. Ha kirándulni támad kedvünk, három tanösvény közül is választhatunk, és itt van a Bükki Nemzeti Park Nyugati kapu látogatóközpontja, ahol állandó kiállítás is várja a látogatókat. A pecásoknak is jó szívvel ajánlható tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút is, amelynek vonalán egy vadasparkot is találunk. Mindezek mellett most hét végén különösen érdemes ellátogatni a településre, hiszen ma és holnap tartják a már hagyományos rétesnapokat.

    Bővebb információ: felsotarkany.hu

    Felsőtárkány

    Nagytevel

    A Bakony lábánál fekvő víztározó határeset: bár nem fent a hegyekben, de erdőkkel körülvéve terül el a Pápai síkság és a Bakonyalja találkozásánál. A gyönyörű környezet kellemes kikapcsolódást nyújt, akár pihenni, akár strandolni vagy kirándulni vágyunk. Felkereshetjük a felújított Ida-forrást, kellemes sétákat tehetünk a vadregényes Bakonyban, a település legmagasabb pontjáról pedig a Kisalföldre, a Somlóra, a kőszegi hegyvonulatra, valamint a tóra nyíló látványban gyönyörködhetünk.

    Bővebb információ: www.nagytevel.hu

    Nagytevel

    Forrás és a cikk eredeti helye: Blikk.hu

    Tovább

  • Járjuk körbe Szilvásváradot! – Mutatjuk, mit nem szabad kihagyni!

    Járjuk körbe Szilvásváradot! – Mutatjuk, mit nem szabad kihagyni!

    A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a Gloriett-tisztás vagy a Nagy-tó: ezeket a gyönyörű helyeket mindenképpen látnunk kell, ha ellátogatunk Szilvásváradra, amely Heves megyében, az Északi-Bükk területén található.

    Túrázzunk egyet a Szalajka-patak mentén, ha elfáradtunk, üljünk fel a kisvonatra /Fotó: www.szilvasvarad.hu

    Összeállításunkból kiderül, hogy mi minden vár ránk ezen a népszerű üdülőhelyen.

    Szalajka-völgy

    Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A Szalajka-völgy elején, - az Egri út elágazásnál a zöld Δ jelzést követve, utunk a Szalajka-patak kanyargós, égerfákkal szegélyezett medre mellett halad. Ha elhagyjuk a Tótfalusi-völgy torkolatát és a vadasparkot, akkor nem sokára keresztezzük a kisvasút vonalát. Ezután, a baloldalon a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum található.

    A völgyön továbbsétálva balra egy székelykapu alatt áll a 2002-ben felállított, “Kárpátok őre”. A fából faragott szobor a Nagy-tó irányába néz, amit, ha megkerülünk, akkor a pisztrángnevelőhöz érkezünk, a tóval szemben pedig a Szikla-forrásban gyönyörködhetünk.

    A forrás után a patak esése egyre meredekebb lesz. Kisebb zúgók mellett érjük el a Horotna-völgy torkolatát, ahol a Szabadtéri Erdei Múzeum található. Ha tovább haladunk, akkor megcsodálhatjuk a völgy legszebb látnivalóját, a Fátyol-vízesést. A vízesés mellett felkapaszkodva az emelkedőn a Gloriett-tisztásra érünk, amelyen egykor a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és a gloriett állt. Ide érkezik Szilvásváradról a kisvonat, amellyel akár vissza is utazhatunk.

    Kisvasút

    /Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A Szalajka-völgyben működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km-es szakasza. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli – vasúti pályája. Útvonalunk megválasztásakor, célszerű az egyik irányban vonattal, visszafelé pedig gyalog végignézni a völgyet.

    Őserdő

    /Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A bükk-vidéki őserdő az Istállós-kő és a Tar-kő között, a Virágos-sár oldalában helyezkedik el. Itt a 45–50 méter magas, 180–200 éves bükkóriások „állva halnak meg”. Az őserdő nyugati széle mellett még kivehető a hajdani kisvasút helye.

    Millenniumi kilátó

    Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, és a 13 hegyvidéki falu. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak. A kilátó megközelíthető gyalogosan a Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, gépkocsival pedig a Bükk-fennsík felé vezető úton, a Kalapati (Millenniumi) Kilátótó parkolójától, mindössze kétszáz méteres sétaúton.

    A kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m

    A terasz magassága: 20 m

    Református kerektemplom

    Fotó: www.szilvasvarad.hu

    A templom története körül rengeteg legenda kering, azt azonban sokan tudni vélik, hogy 1832-ben lebontották az akkori rossz állapotban lévő épületet.

    1837-ben kezdték meg az új templom építését, ugyanazon a helyen, Keglevich Miklós gróf segítségével, amely három év alatt épült fel. A templom érdekessége, hogy a gróf katolikus vallású volt, és a mende-mondák szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta. Azonban az egri Pyrker érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adományozta. Az építésben való segítségét egy feltételhez kötötte: a templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”. Ez még ma is olvasható az épületen.

    Forrás a cikk eredeti helye: Blikk.hu

    Tovább

  • Okostelefonnal az érsek palotájában

    Okostelefonnal az érsek palotájában


    Több mint 1,3 milliárdból korszerűsítették az Egri Érseki Palota épületét. Kulturális, turisztikai látogatóközpont jött létre, ahol családbarát szolgáltatások, múzeumpedagógiai foglalkozások és új kiállítások is várják az érdeklődőket.

    Az érseki palota kutatása 2005 februárjában kezdődött egy műemléki értékleltár felvételével. Ennek során az érseki palota főépületének minden helyiségét, boltozattípusát, burkolatát, nyílászáróját, zárszerkezetét, helyiségenként kellett lajstromba venni és dokumentálni. Ez a kutatás már akkor némileg árnyaltabbá tette a palota építéstörténetét és így kiindulási pontként szolgált a későbbi falkutatáshoz.

    Ma már tudjuk: három nagy periódusban épült a palota, egy 1690-es levéltári forrás arra utal, hogy három nagy házat vásárolt meg a török hódoltságból visszatérő püspök, aki a várat – az ott állomásozó katonaság miatt – nem vehette birtokba. E három ház maradványai a falszövetkutatási munkálatok során elő is kerültek a mai palota földszintjén. Az 1720-as illetve az 1760-as években két részletben bővítették az ingatlant előbb barokk stílusban, majd Fellner Jakab és Gerl József tervei alapján nyerte el mai megjelenését az épület.

    Fontos kiemelni, hogy a mostanra megújult épületrészt 1950-ben államosították, az Egri Főegyházmegye csak a rendszerváltást követően kapta vissza, meglehetősen leromlott állapotban. Akkor szinte semmi nem emlékeztetett arra, milyen is volt fénykorában e palota. Dr. Virág Zsolt projektmenedzser elárulta: a különlegesség azonban, hogy nagyon sok minden megmenekült benne. Eredeti réz zárakat, barokk kályhákat, 250 éves barokk bútorokat rejt(ett) az épület.

    Az egykori érsekek hagyatékában fennmaradt tintatartó, bőritatós, papírvágó kés, borotvakészlet, viaszolvasztó tégely, pecsétgyűrű, de előkerült Samassa bíboros XIX. század második feléből való utazó misekészlete is, ezeket szintén kiállították. Szintén a palota különlegessége, hogy Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, amelynek egy része a mai napig egyházigazgatási funkciót tölt be, másik részét pedig a felújítást követően megnyitják a nagyközönség előtt, így az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet látogatni.


    Míg a magyar kastélyok 99,9 százalékát kifosztották a II. világháború alatt, illetve azt követően, itt részben a korabeli berendezést is be tudjuk majd mutatni, a bútorok egy részét 1950-ben, az államosítást követően behordták a kápolnába, majd befalazták a bejáratát – emelte ki. A kápolna az érsekségé maradt, míg a főszárny a hajdani borkombináté lett. Több régi érték ebben a szárnyban is megmaradt, például a kályhák.

    A hosszas kutatások után 2010-ben nyílt lehetőség a pályázatra, amely komplex célt szolgált. Egyfelől az értékmentést, az épület megóvását, illetve egy új turisztikai attrakció kialakítását, amely mind az épített, mind a tárgyi kulturális örökség gazdagságát be tudja mutatni. A vonzerő magját természetesen a kiállítások adják, az első emeleten található a „Bepillantás a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába” nevet viselő tárlatsor, amely egy XXI. századi köntösbe öltöztetett egyházművészeti kiállítás.

    Az installáció során a legfontosabb szempont az volt, hogy élményszerű tárlatot nyújtsanak a látogatóknak, hogy az ide érkezőknek az legyen az érzése, a barokk kori püspök éppen akkor lépett ki a dolgozószobájából. Ezt az érzetet segítik az olyan megoldások, mint, hogy ha kihúzunk egy-egy irattári fiókot, akkor abban ott lapul a Bazilika, vagy éppen a palota terve. Kinyithatók a kincsesládák is, amelyek liturgikus eszközöket, vagy éppen pecsétnyomókat rejtenek.

    A második emeleten, a palota piano nobilején, azaz dísztereiben olyan enteriőrsort rendeztek be, amely a XVIII–XIX. századi főpapi életvitelt idézi az eredeti, természetesen gondosan restaurált bútorzatokkal.

    A palotát körbejárva kiderült az is, a „vártnál” is több különlegességet rejt az épület. Azt sokan hallották, csúszik az átadás, ám arra kevesen számítanának, hogy ennek örülni is lehet. Nemcsak a rejtett statikai hibák kijavítás okozta ugyanis a későbbre tolt átadást. A felújítás és a levéltári kutatómunkák során sok rejtett kincsre bukkantak.

    A palota egyik termében találtak egy minden bizonnyal a XVIII. században készült biliárdasztalt, amely már az 1815-ös inventáriumban, azaz a leltárban is szerepelt. Ez az audenciára várók szórakoztatását szolgálta. Bél Mátyás 1733-as leírásából szereztek tudomást róla, hogy létezik a palotában egy madaras terem, egy úgynevezett Sala Terrena, azaz pihenőszoba, amelynek falát például csaknem teljes egészében festmények borítják. Az érsek díszkertjében madárház is volt, a többi között gémekkel, szárcsákkal, tengelicekkel és galambokkal. „Ámde nem csak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is, amik az egészében zöld madárházat díszítik és tarkítják a ritka madarak különböző rajzolataival” – írta Bél. E seccót találta meg Herling Zsuzsa és Faragó Ferenc falképrestaurátor-művészek, s a helyreállítást követően e különlegesség is látható a palotában.

    Figyelmünket felhívták arra az érdekességre, hogy a környéken nem ez az egyedüli madaras terem, a noszvaji De La Motte-kastély egyik sarokszobájában ugyanis hasonló elgondolás alapján jelentek meg a különféle szárnyasok – igaz, ott egyszerűbb kivitelben és a 18. század végén.
    Aki bejárja a megújult palotát, körútjának fénypontja minden bizonnyal az eredeti szépségében fennmaradt kápolna lesz. Ide az oratóriumból lehet letekinteni.

    A cél, hogy ha végigsétál a látogató a kiállításon, élményszerű, átfogó képet kapjon arról, milyen is volt egy barokk-kori főpap mindennapi élete, melyek voltak a teendői – foglalta össze dr. Virág Zsolt.

    A múltat pedig a modern kor vívmánya is segít megismerni: a látogatók a helyszínen letölthetnek egy okostelefonos applikációt, amely segít végigvezetni a kiállításokon. Persze, aki nem szeretne mobilozni, az sem marad hoppon, számukra hagyományos tárlatvezetést is biztosítanak.

    S ha már technika, nyilvánvalóan fontos szempont volt a gazdaságos fenntartás is, ezért geotermikus, talajszondás-hőcserélős rendszer fűti az épületet, amely új szigetelést és új fénytechnikát is kapott, jelentősen csökkentve a kiadásokat.

    Az átadás napján Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy fogalmazott: sikerült megtalálni azt a megoldást, amely révén az egyház valóban kaput nyit a világ felé, megőrizve azt a hagyományt, amelyet ez a csodálatos palota önmagában hordoz. Szavait erősített dr. Ternyák Csaba egri érsek, aki arról szólt, e fejlesztéssel nagyot lépett előre az egyház abban a szolgálatban, amelyet mindig is fontosnak tartott, amelyet mindig is magáénak ismert, azaz hogy nemcsak a hívek lelkét akarják szolgálni, hanem az egész emberre figyelnek.
    Habis László polgármester – a 2005 és 2012 között végzett falkutatás eredményeire hivatkozva – azt emelte ki, milyen fantasztikus szellemi és műszaki teljesítmény az épület rekonstrukciója, s mint mondta: óriási érték jött létre a belváros szívében.

    A funkcióváltást a név is jelzi: az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont várja hamarosan az érdeklődő egrieket, turistákat. A már fentebb felsorolt pazar látványosságok mellett számos kiegészítő szolgáltatás, érdekesség teszi teljessé az élményt, hiszen a felújított épületszárnyban turisztikai információs pontot nyitottak, a pincében kapott helyet az érseki vinotéka, kialakítottak múzeumpedagógiai gyermekmegőrzőt, kávézóteraszt, cukrászdát, filmvetítőt, internetszobát és az egykor hűtőszekrényként szolgáló jégverem installációját is felkereshetik a látogatók. Aki pedig még mindig vacillál, annak elég csak sétálnia egyet a megújult díszkertben…

    Forrás: egrimagazin.hu

    Tovább

  • Gyógyító barlangok közel és távol

    Gyógyító barlangok közel és távol


    Hazánkban és a környező országokban számos izgalmas barlang vár felfedezésre, mélyükön gyógyító, kristálytiszta levegővel és gyógyvízzel.

    Ahol a legtisztább a levegő

    A Tapolcára látogatók tudják, hogy az Európában egyedülálló gyógybarlang levegője valamennyi vizsgált barlang közül a legtisztább. Főleg azok számára hasznos ide látogatni, akik asztmatikus betegségekben, hörghurutban, vagy légutakat érintő allergiás megbetegedésben szenvednek. Megnyugtatja a vegetatív idegrendszert. A barlangban 14–16 °C körüli a hőmérséklet, a levegője nagyon magas nedvességtartalmú 98 %. Az itt tapasztalatható magas szén-dioxid koncentráció növeli a légzés intenzitását, a barlangi klíma pedig segít helyreállítani a felborult biológiai ritmust.

    Tapolcai tavasbarlang

    A természet fedett uszodái

    A Miskolctapolca Barlangfürdő Európában egyedülálló, hiszen karsztban ilyen magas hőfokú víz nem található másutt. A 30 fokos vízben nagy élmény fürdőzni, emellett a barlang levegője is gyógyhatású. A vize főként ízületi betegségek esetén ajánlott, és alacsony sótartalma miatt korlátlan ideig lehet benne fürdőzni. Javasolt még azoknak, akiknek légzőszervi, gyomor-bélrendszeri, vagy szív- és érrendszeri problémái vannak.

    Miskolctapolca Barlangfürdő

    A demjéni barlangfürdőt sem kell sokaknak bemutatni, ami Közép-Európa legnagyobbjának számít 760 méter hosszú barlangrendszerével és 1500 négyzetméter vízfelületével. A Demjéni Termál Völgy népszerűségét sokoldalúságának köszönheti, hiszen barlangfürdő, gyógyfürdő és aquapark is várja itt a vendégeket. A Cascade Barlang- és Élményfürdő igazi szemkápráztató látványosság, az egyik legkülönlegesebb hazai fürdőhelyszín.

    Cascade Barlang- és Élményfürdő

    Külföldön is találunk példát a barlangban való fürdésre, ilyen a Selmecbányától 12 km-re lévő Szklenófürdő. A Selmeci-hegyek lábánál tör fel a mélyből a 42 °C hőmérsékletű, magas kalcium és magnéziumtartalmú termálvíz, ami közvetlenül a gyógyfürdő barlangjába folyik és kiválóan alkalmas a különféle mozgásszervi megbetegedések gyógyítására. Érdemes kipróbálni a kb. 1 órás barlangfürdő programot, amely egy 15-20 perces barlangfürdőzéssel kezdődik, majd egy relaxációs teremben kb. 20 percet pihenhetünk, végül egy masszázsszék veszi a testünket kezelésbe 10-15 percen át.

    Szklenófürdő

    Nem meglepő, hogy a Tűz és a Föld országában is találunk egy kis lávabarlangot a Mývatn-tó területén, ahol lehetőségünk van fürdőzni, bár nem túl legális módon. Izlandon, Grjótagja-nak nevezik, és sokszor akkora hó borítja, hogy megtalálni is nehéz a geotermikus képződményt. 1975-1984 között olyan magasra emelkedett a víz hőmérséklete a hasadékvulkáni kitörések miatt, hogy elérte az 50 fokot is, azonban a ’90-es évekre már visszaállt egy alacsonyabb hőmérsékletre, ezzel újra utat engedve a fürdőzőknek, de 2014 óta tiltják, így csak a legbátrabbak ereszkednek le a barlang mélyére egy forró fürdőre. Érdekessége még, hogy a Trónok harca egy részét is itt forgatták.

    Grjótagja

    Barlang szanatórium

    A jósvafői bejárattól közelíthetjük meg az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangját, a Béke-barlangot, azon belül a szanatóriumot. Levegője gyógyító hatással rendelkezik, fokozza a károsodott szövetek regenerációját, a szervezet természetes védekező mechanizmusát, a légutak tisztító tevékenységét, valamint gyulladáscsökkentő, nyákoldó és görcsoldó hatású. Javasolt 3 hétig naponta 3–5 órát eltölteni a barlangban, orvosi felügyelet mellett.

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Nemsokára Egerbe készülődsz?

    Nemsokára Egerbe készülődsz?


    A néhány éve hatalmas beruházásból megújult történelmi belvárosban akkor is jólesik a séta, ha éppen nincsenek 3D-s fényvetítések a nagyobb épületek homlokzatain.

    Mit érdemes megnézni?

    Tudta, hogy Egerben Beatles Múzeum is van? A Hotel Korona Eger szálló épületében állandó kiállítás mesél a négy gombafejűről. A két alapító évtizedek óta gyűjti az együtteshez kapcsolódó relikviákat, melyekkel a szállodában több termet és a pincét is megtöltötték. A múzeum hivatalos emlékzenekara a Blackbirds. További információt a honlapon talál.

    Egy kevéssé ismert kép az egri Beatles-múzeumból FORRÁS: FACEBOOK

    Varázstorony

    Eger legszebb panorámája vitathathatatlanul a Festetics Egyetem Varázstornyából adódik. Egykor még a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából és annak teraszáról is folytattak csillagászati vizsgálatokat. Ma a kilátó érdekessége, hogy bár csak nyolcadik emeleten van, valójában 44 méterrel az utcaszint felettről nézhetnek ki a látogatók a városra.

    Lehetőség szerint napos időben látogasson el ide, mert a csillagászati múzeumban fellelhető számtalan érdekes tárgy mellett itt található Európa legrégebbi camera obscurája is. A Varázsteremben pedig a környék legnagyobb planetáriuma üzemel, melyben többféle műsor közül választhatnak az érdeklődők. Nyitva minden nap 9 és 17 óra között.

    Eger felülről is jól mutat FORRÁS: FLICKR.COM

    Történelmi kalandozások föld alatt és felett, plusz egy rock musicalben

    Eger neve óhatatlanul összeforr a történelemmel. Ha többet szeretne megtudni a várról és a törökök elleni harcok időszakáról, akkor érdemes megnéznie egy március 4-ig nyitva tartó kiállítást. A fegyverkincseket bemutató Acél és arany: oszmán fegyverkincsek című tárlat a Dobó István Vármúzeumban látható, és olyan díszfegyvereket mutat be, melyek iparművészeti és képzőművészeti szempontból egyaránt ritkaságnak számítanak. Itt tudhat meg róla többet.

    A megújult kazamatában interaktív látványtár nyílt. Az elmúlt években sok fejlesztésen ment át az egri vár, és ebből a kazamata sokat profitált: a felújítást követően három új kiállítás is nyílt. Olyan részeket is megnyitottak a látogatók előtt, amik korábban nem voltak látogathatóak. Ilyen a felső kaszárnyaterem és az egyik, aknafigyelő folyosó – utóbbi elég sokáig pihent, mert még az 1596-os ostromban omlott be. A kaszárnyatermek ma a vár gótikus székesegyházának építéstörténetét, a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot bemutató interaktív kiállításoknak adnak otthont. A kiállítások (melyek egyike a hiánypótló Egri Csillagok – regény és valóság című tárlat) tárlatvezetéssel látogathatók.

    Az egri kazamata FORRÁS: FLICKR.COM

    Ha még tovább időzne a török hódoltság idejében, akkor február 13-án nézze meg a Gárdonyi Színház rock musical előadását, melynek címe Zrínyi 1556, és történetesen egy másik híres ostromról mesél. A címszerepben Sasvári Sándor énekel.

    Fürdőzés akciósan

    Hazánk egyik legszebb fürdőhelye az egri termálfürdő, mely 1932 óta várja a gyógyulni, fürdeni vágyókat. Több medencéje is van, a sportúszásra alkalmas nagymedencétől a 37 fokos, radonos illetve kénes vízű gyógymedencéig, ráadásul közvetlen átjárással rendelkezik a Török fürdőbe, amelynek kupoláját borító kétszázezer velencei aranyfüstlapjáról és utolérhetetlen hangulatáról már mi is írtunk. A kívül-belül eredeti török hangulatot árasztó fürdőben nemcsak török medencék, de hamamok is vannak. Ha február 15-ig a fentiek bármelyikébe vált jegyet, 20%-os kedvezményes kupont kap, melyet a másik fürdőben használhat fel. A termálfürdő sátorfedéses versenymedencéje vasárnaponként zárva tart.

    Plusz egy tipp:
    Az egri várfalsétánynál, a Dobó utca 34-ben található a Pasa sátra, mely tényleg egy török sátor. Itt hagyományos, homokban főtt kávét kóstolhatunk török zene és édességek mellett, vagy akár vízipipázhatunk is!

    Hollósy Éva

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: travelo.hu

    Tovább

  • Mátrai Csillagok

    Mátrai Csillagok


    Az éjszakai Mátra szépségeit 40, 25 és 15 kilométeres távokon fedezhetik fel a résztvevők. A túrák útvonalai érintik a Sár-hegyet, a Szent Anna-kápolnát, Mátrafüredet és a Kozmáry-kilátót.

    A 40-es táv felvisz a Kékesre, a Muzsla-tetőre, a Cser-kőre és a Bába-kőre is. A túrára internetes előnevezés kötelező a rendezvény honlapján. Határidő: május 16. 12.00 óra.

    Mikor?
    2018. május 19–20.
    Hol?
    Mátra, Gyöngyös
    Bővebb infó ide kattintva.

    borítókép - penyo.foto

    Tovább

  • Képeken a föld alatti magyar város a hét magyar csoda egyike

    Képeken a föld alatti magyar város a hét magyar csoda egyike

    Az egri érseki pincerendszer méreteivel és rejtélyes hangulatával az egyik leglátványosabb hazai csoda.

    A Bükk-hegység lábánál fekvő Eger városa történelmi csodái és hősi múltja miatt méltán számít kiemelkedő értékű műemléki településnek, emellett lenyűgöző tájai és világszerte ismert bortermelő vidéke kapcsán is emlegetik.


    A 2005 óta látogatható egri érseki pincerendszer a múlt titokzatos értékeit köti össze az isteni nedű elkészítésének hagyományaival, hazánk hét legizgalmasabb építészeti csodájának egyikévé téve a misztikus hangulatú, föld alatti helyet - a Város a város alatt elnevezéssel illetett látnivaló egy 2007-es szavazás alapján érdemelte ki a megtisztelő címet.

    Monumentális építkezés 

    A pincerendszer kiépítését 1687-ben, a török sereg kivonulása után rendelte el Fenessy György püspök, hogy az érsekségnek legyen elegendő helye az egri egyházmegye területéről egyházi adó címén beszolgáltatott, közel 13 millió liter bor tárolására. Korábban a püspöki palota és a székesegyház az egri vár területén helyezkedett el, de a hosszú csatározások során mindkettő megsérült.

    A püspök nem akart elődeihez hasonlóan a várban lakni, ezért a városban vásárolt két építési telket, ahol hamarosan megkezdték az érseki palota és az óriási, a Hatvani kaputól a Rác kapuig terjedő, több mint három kilométer hosszú pinceépület kialakítását. Az építkezéshez szükséges anyagot, a riolittufát a telkek mögötti dombból nyerték ki mélyműveléssel, így a beruházás elég nagy költségekkel járt.

    Egy része ma már látogatható

    A második világháború után, 1947-ben államosították az érseki pincerendszert, és valamennyi boroshordót elszállítottak az állami gazdaságba. Az intézkedés révén a pincehelyiségek falán megszűnt a nemespenész-tenyészet, mely korábban megkötötte a talajvizet, így a falak állaga életveszélyesen megromlott.

    Később, a nyolcvanas években felújították és vasbeton szerkezettel erősítették meg a pincerendszer falait, valamint egyes részeket teljesen lezártak, így az eredeti alapterületnek csak egy csekély része maradt fenn az utókornak. Ugyanakkor a munkálatok során nem szigetelték megfelelően a járatokat, ezért a betonon keresztül folyamatosan szivárog a talajvíz, mely így a tufából kimosott mészkőből lenyűgöző és érdekes, cseppkőszerű képződményeket alakított ki a falakon.


    A kiállítóhely tavasztól őszig látogatható, bejárata az egri bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett, Szent László szobra alatt található. A földalatti építmény legkülönlegesebb része az Oszlopos terem, melyben hétszer hét pinceág metszi egymást. A pincehelyiségekben az állandó hőmérséklet 12°C körül van - ha meglátogatod, nyáron is érdemes meleg ruhát magaddal vinned.

    A tárlatlátogatások óránként indulnak, és körülbelül 45-50 percig tartanak. A közeljövőben igazi látványosság lesz a kiállítás, hiszen egy készülő, új tárlat a város történelmének a Honfoglalás és Eger ostroma közé eső időszakát hang- és fényhatásokkal illusztrált életképekben, interaktív jelenetek révén mutatja majd be.

    a cikk eredeti helye és forrása: femina.hu

    Tovább

  • Már dolgoznak a bicikliút megvalósításán Demjénben

    Már dolgoznak a bicikliút megvalósításán Demjénben


    Az elmúlt hetekben elkezdődött a község belterületi kerékpárútjának kivitelezése, amely a megadott ütemterv szerint, rendben halad.

    A település polgármestere hozzátette, most 1,1 kilométer hosszon alakítanak ki kerékpárutat, hogy ezzel könnyítsék meg a biciklisek mindennapjait. A munkálatok során néhol félpályás útlezárásra kell számítani, az aszfaltozás előreláthatólag a hónap végén kezdődhet.

    Fotó: Berán Dániel

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!