Természet Archívum

  • Karancs-Medves – nyár a télben

    Karancs-Medves – nyár a télben


    A Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet területe 6709 hektár, ebből szigorúan védett 447 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

    A vidék kultúr- és ipartörténeti értékekben is rendkívül gazdag. A kultúrtörténeti emlékek közül a legjelentősebbek a bazaltkúpokra épült középkori várak. Salgó vára a késő román világi építkezések egyik szép példája. Az országhatáron emelkedő Somoskő vára a gótikus építészet első szakaszának világi emlékei közé tartozik.

    A különleges geológiai feltárásokat produkáló kőbányák falaiban tanulmányozhatóvá váltak olyan geológiai feltárások, amelyek eddig nem voltak láthatók. Ezen látnivalók megismerését a területen kialakított természetvédelmi tanösvények és bemutatóhelyek segítik. A tájvédelmi körzet területéhez északon közvetlenül kapcsolódik a Szlovák Köztársaság területén létrehozott Cerová vrchovina (Cseres-hegység) Tájvédelmi Körzet.

    A tájvédelmi körzet Nógrád megyében, Bárna, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Mátraszele, Salgótarján és Somoskőújfalu közigazgatási határában található. A védetté nyilvánításkor beolvadt területébe a Salgó vár, a Szilvás-kő, a Kercseg-völgy, a Földház-tető, a Gortva-völgy, a Bárna-patak és a Zagyva forrásvidéke természetvédelmi területek.

    Már a védetté nyilvánításkor is fontos szempont volt a terület különleges földtani értékeinek sora. Ezek közül említést érdemel a "glaukonitos homokkő" (Pétervására Homokkő Formáció), melynek jellegzetes keresztrétegzett felszíni felszíni előfordulásai találhatók a területen. A nógrádi szánmedence kialakulását megalapozó "széntelepes összlet" (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Kisterenyei Tagozata) többek között a Medves keleti peremén és Szilvás-kőn tanulmányozható. A "keletnógrádi andezitek" (Mátrai Vulkáni Formációcsoport) országos hírű feltárásai a Bobonyéri és a Farkas-kői kőfejtőben találhatók.

    A "nógrád-gömöri bazaltok" (Salgóvári Bazalt Formáció) mind a rehabilitált bányákban (Eresztvény, Magyarbánya, stb.), mind természetes előfordulásukban (pl. Nagy-Salgó) kiemelt természeti értékeket képviselnek.

    A földtani értékek sorában speciális helyet foglalnak el a szilvás-kői hasadékbarlangok. Keletkezési körülményeik, méretük alapján egyedi értékei a védett területnek.

    Fotó: flickriver.com

    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Bámulatos telihold

    Bámulatos telihold

    Hetek óta olvashatjuk, hogy január végén kivételes dolgok történnek majd égi kísérőnkkel: nemcsak szuper-, de vér- és kék is lesz a hold, ráadásul teljes holdfogyatkozásra is sor kerül 31-én.

    Telihold Salgótarján közeléből fotózva, előtérben a salgói vár 2018. január 31-én. 
    MTI Fotó: Komka Péter

    Időről időre belefutunk valamilyen médiumban a közelgő „szuperholdról” szóló hírekbe, gyakran egy alaposan megphotoshoppolt kép társaságában, esetenként olyan felütésekkel, mint: „ilyen nem volt az elmúlt 80 évben” vagy éppen „nem lesz 200 évig”, ami már csak amiatt is érdekes, mert évente kétszer-háromszor biztosan találkozunk ugyanezekkel a kijelentésekkel.

    Más cikkek kicsit visszafogottabban fogalmaznak, de egyvalami nem derül ki belőlük: a szuperholdról igazából nem egy giganagy teliholdra kell asszociálni.

    SZÖVEG: TM,

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: www.turistamagazin.hu/

    Tovább

  • Farkasok járnak a Bükkben

    Farkasok járnak a Bükkben


    Öt farkasról rögzített képet még decemberben a Bükki Nemzeti Park területén felszerelt kameracsapda. A szakember azt mondja, az állatok viselkedéséből arra következtetnek, hogy júniusban farkaskölykök népesítik be az erdőt.

    A nyomok és az állat viselkedése alapján nagy valószínűséggel farkas nyomát találták meg a Börzsönyben, az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezhetett - erről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
     
    Kálmán Gergely sajtóközleményben ismertette: a szerdán reggel megtalált lábnyomok alapján figyelték a ragadozó mozgását, majd ürülékmintát is találtak.
     
    Teljes biztonsággal csak a minta további elemzése után lehet kijelenteni, hogy a farkas sok év után visszatért a Börzsönybe - áll a dokumentumban.
     
    A közlemény szerint Darányi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre egy másik ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes.
     
    Bedő Péterrel, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatójával folytatott konzultációt követően - aki már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben - Darányi László és csapata több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett.



    A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját, majd a nap folyamán ürülékmintát is találtak.
     
    Kálmán Gergely szerint az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatunk olyan hírekről, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó fokozatosan visszahódítja korábbi területeit. Nagyobb arányú elterjedésüknek csak élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab határt, hiszen élelmük lenne bőven.
     
    A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezett a Börzsönybe felderítőként.
     
    A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában.


    borítókép - veddamagyart.info (illusztráció(

    Forrás: TV Eger / MTI

    Tovább

  • Akár 400 évig is élhet a platán

    Akár 400 évig is élhet a platán


    A levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették.

    Ferenczy Tamás, Eger főkertésze elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették. Egyébként ekkor kapta a város mai barokk arculatát, Eszterházy építtette például, kifejezetten egyetem céljára a Líceum épületét, amely ma a nevét viselő főiskolának ad otthont.


    A platánoknak hatalmas, állandóan párolgó lombkoronájuk miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért a korabeli kertészek az Eger patak mentén telepítették a fákat, itt található ma a termálfürdő is. Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, hiszen egy több hektáros parkos terület közepén található.


    Mindezek eredményeként előrehaladott kora ellenére ma is rendkívül vitális a helyi védelem alatt álló fa, semmilyen pusztulásra utaló jelet nem mutat. Az elszáradt gallyakat a tűzoltók segítségével távolítják el róla - mondta a szakember.


    Hangsúlyozta, hogy mint minden élőlénynek, a platánnak is megvannak a saját kórokozói, kártevői, növényvédelmi problémái. Ebben az esetben a platán csipkéspoloska és a platán lisztharmat jelenti a legnagyobb veszélyt, ami ellen felszívódó növényvédő szerekkel védekeznek. A permetezésre rendszerint éjszaka kerül sor, hogy ne veszélyeztessék a fürdővendégeket.

    MTI Fotó: Komka Péter

    forrás: MTI

    Tovább

  • Minden évszakban páratlan látnivalókat kínál Lillafüred

    Minden évszakban páratlan látnivalókat kínál Lillafüred


    A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.


    Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).


    Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. 1926–30 között Pávai-Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de fúrás 734,5 méter mélyen félbe maradt; helyén ma emlékmű áll. Az építést napjainkig több nagy idegenforgalmi fejlesztés követte. 

    olvasd tovább ...

    Fotó: Zakkar Sándor












    Tovább

  • Szuper kék hold kel fel január utolsó napján

    Szuper kék hold kel fel január utolsó napján


    Január 31-én olyat produkál hű égi kísérőnk, amire több mint száz éve nem volt példa. Teliholdas éjszakánk lesz, vérhold fog felkelni, és néhol még holdfogyatkozást is megfigyelhetnek.

    Másfél évszázada nem látott égi jelenség jön

    2018 első hónapjának utolsó napján olyan égi jelenségek sorában lehet részünk, amire mintegy 150 éve nem volt példa a csillagászok szerint. A január elsejei holdtöltét követően ismét teljes arcát mutatja majd nekünk a hold, vérvörös színben fog pompázni, és planétánk egyes szegleteiből még holdfogyatkozás is megfigyelhető lesz.

    Egyszerre lesz „kék” és „vérhold”

    Ahogy arról már az év elején beszámoltunk, a januári holdjárás azért számít különlegesnek, mert kétszer is kikerekedik a hold. Az angol hagyomány ezt „kék holdnak” nevezi. A szakértők szerint ez az elnevezés egy ősi szóból, a belewe-ből eredeztethető, amelynek jelentése áruló. Ez a telihold ugyanis átveri az embereket azzal, hogy a megszokotthoz képest korábban tűnik fel. Kék holdat nagyjából két és fél évente lehet megfigyelni.

    A szuperhold az a köztudatban elterjedt égi jelenség, amikor a telihold az égitest pályáján a lehető legközelebb fekszik a Földhöz. Ilyenkor az objektum látszólagos mérete és fényereje is nagyobb a megszokottnál.

    A vérhold kifejezés ugyancsak az angol nyelvterületről származik. A jelenség tudományos magyarázatát az adja, hogy holdfogyatkozáskor az égitest látszólag narancsvörössé válik a földi légkörön átszűrődő fény miatt. Sajnos Magyarországról nem tudjuk majd nyomon követni majd ezt a különleges jelenséget, mivel a NASA tájékoztatása szerint magyar idő szerint délután 12.48 és 14.29 között zajlik majd le.

    Teljes holdfogyatkozás csak az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén, a Csendes-óceánon, Ausztrália és Kína nagy részén, valamint az Északi-sarkvidéken lesz megfigyelhető.

    Baljós előjelnek tartják a vérholdat évszázadok óta

    A vérholdat az apokalipszis eljövetelének utolsó jelének tartják azok, akik egy bibliai utalás miatt hisznek abban, hogy a négy vérhold a végítélet eljövetelét jelenti. Jóel próféta azt jövendölte ugyanis, hogy: „A nap elsötétedik, a hold vérré változik, mielőtt eljön az Úr nagy és rettenetes napja.” Legutóbb 2014 áprilisa és 2015 szeptembere között követte egymást négy „vérhold”, de a világvége azután sem következett be.

    A próféciát alapul véve Mark Blitz dolgozta ki a vérhold elméletét, amit egy pap, John Hagee bestsellere, a Négy vérhold tett ismertté. A teória hívei szerint a négy vérhold így vagy úgy mégiscsak komoly előjel. Egy korszak végének eljövetelét is hirdeti.

    Bár a január 31-i jelenségek sorának csillagászati szempontból nincs komoly jelentősége, mégis feltehetően sokak érdeklődését felkelti majd a tudományág iránt.

    forrás: Phys.org, Híradó.hu

    Tovább

  • Örökségünk védelme és jövője 4.- Tudományos konferencia az egri várban (részletes programok)

    Örökségünk védelme és jövője 4.- Tudományos konferencia az egri várban (részletes programok)


    A konferencia előadásai az elmúlt évek nagyberuházásainak kastély-kert felújításaihoz, kertrekonstrukciókhoz, közterek kertészeti felújításaihoz kapcsolódnak. 

    Az előadások meglehetősen széleskörűen kezelik a KERT-témát (történeti, régészeti, néprajzi, művészettörténeti, irodalmi, filozófiai közelítés), de valamennyi oda konvergál, hogy a mesterségesen létrehozott természeti környezet évezredek óta az emberi létminőség emelésének, az emberi tevékenységnek egyik legmagasabb, legkifinomultabb megjelenése.


    ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4.
    KERTEK - tudományos konferencia
     

    Program
    2018. február 8. csütörtök
    09.00 - 09.30Regisztráció
    09.30
    Megnyitó
    MARTONNÉ ADLER ILDIKÓ, Eger Megyei Jogú Város alpolgármesterének 
    köszöntője
    BUJDOSNÉ DR. PAP GYÖRGYI, a Dobó István Vármúzeum 
    igazgatóhelyettesének köszöntője
    10.00
    Bevezető előadások
    Levezető elnök: H. SZILASI ÁGOTA művészettörténész – Dobó István 
    Vármúzeum
    DR. THIEL KATALIN: „Isten kertjében élünk” - Hamvas Béla 
    természetfelfogása
    DR. PETŐ ÁKOS – DR. KENÉZ ÁRPÁD: A népvándorláskor 
    növénytermesztési és növényhasznosítási szokásai a régészeti növénytani 
    és tárgyi leletek tükrében
    11.00
    Kastélyok és kertek
    KOPPÁNY ANDRÁS: 18 – 19. századi kastélykertek helyszíni kutatása
    ALFÖLDY GÁBOR: Kerttörténet-kutatás a műemlékvédelem szolgálatában 
    – példák az elmúlt évek projektjeiből
    12.00 - 13.00
    Ebéd
    13.00 - 15.00
    Kastélyok és kertek Heves megyében és Egerben
    Levezető elnök: KURCZVEIL MÁRIA műemléki felügyelő - Egri Járási Hivatal 
    Örökségvédelmi Osztály
    DR. B. GÁL EDIT: A gyöngyösi Orczy-kastély veteményeskertje és díszkertje
    SZABADICS ANITA: Egy újjáéledő történeti kert – a hatvani Grassalkovich-
    kastély parkjának helyreállítása
    HERCZEGNÉ SZÉKELY ANITA: Érsekkert, történeti kert Egerben
    H. SZILASI ÁGOTA: Fuorcontrasti kastély rokokó kertje – amit az ábrázolásokról
     leolvashatunk
    Kávészünet
    15.30 - 16.30
    Kert a művészetekben
    Levezető elnök: H. SZILASI ÁGOTA művészettörténész - Dobó István 
    Vármúzeum
    DR. TÖRÖK PETRA: „Kezdetben volt a kert” – kertrekonstrukciós kísérlet 
    szépirodalmi és képzőművészeti forrásanyagokkal
    (Alsókörtvélyes, Moskovitz-kúria és birtok)
    SZ. KIRÁLY JÚLIA: „Körülöttem titok - Virágok világa” – Gárdonyi Géza és 
    kertje
    Esti látogatás a Gárdonyi-házban. Várható fejlesztések bemutatása (Tárlatvezető: 
    Sz. Király Júlia)
    18.00
    Vacsora

     
      

    2018. február 9. péntek  

    09.00 - 09.30Az Egri vár 2017-es megelőző régészeti feltárásainak bemutatása (előadó: 
    Rákóczi Gergely)
    09.30 - 11.00
    Paraszti kertészkedés
    Levezető elnök: DR. PETERCSÁK TIVADAR etnográfus
    BARÁZ CSABA: A hajdani Szőlőskepuszta promontóriuma.
    Régi szőlőhegyek maradványai a Bükkalján
    CSÁSZI IRÉN: Zellervár – az egri hóstyák kertészete
    ZÁBRÁTZKY ÉVA: Falusi kertek és udvarok Heves megyében. – A Heves 
    megyei tájházak portáinak hasznosítása
    NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Kert, udvar, nyári konyha – a kerti növények 
    feldolgozása a paraszti háztartásban
    Kávészünet
    11.00 - 12.00
    Kertek a középkorban
    Levezető elnök: SZ. ÁCS CSILLA régész - Egri Járási Hivatal Örökségvédelmi 
    Osztály
    TÓTH ZOLTÁN – RÁKÓCZI GERGELY – DUDÁS DORINA:
    Remeterendek kertgazdálkodása Heves megyében
    PATAKI KATALIN: Források, kutak, falak – A hatvani kapucinus kolostor 
    kertjének nyomai
    12.00 - 13.00
    Ebéd
    13.00 - 14.30
    Kertek a középkorban
    Levezető elnök: SZ. ÁCS CSILLA régész - Egri Járási Hivatal Örökségvédelmi 
    Osztály
    SOMOSKŐI VIKTOR: Vadaskertek a középkori Magyarországon
    DR. GRYNAEUS ANDRÁS: Hogyan ismerhető meg az egykori korok növényzete?
     A növényzetrekonstrukció lehetőségei
    RÁKÓCZI GERGELY: Kertek a középkori és kora újkori Egri várban és a városban
    Kávészünet
    14.45 - 16.00
    Egri kertkultúra napjainkban
    KARÁDI GÁBOR: Eger belváros rehabilitáció – Érsekkert, Petőfi tér, Kossuth 
    Lajos utca
    Virágos városok - kerekasztal beszélgetés
    Levezető elnök: ÁGOSTON OTTÓNÉ – a 25 éves Virágos Egerért 
    Környezetszépítő verseny egykori szervezője
    POLLÁK ERIKA: Virágos városok – Lemérhető szemléletváltozás Európa 
    városaiban a kertkultúrában
    SPANYÁRNÉ HALÁSZ SZILVIA: A Virágos Magyarország verseny céljai, 
    eredményei és a zsűrizés tapasztalatai. A kiültetések fajta választásainak változásai 
    napjainkig
    16.00
    A konferencia zárása

    A rendezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják!

    Tovább

  • Hazánk legmagasabban fekvő szőlő-termőterülete

    Hazánk legmagasabban fekvő szőlő-termőterülete


    Eger belvárosától északkeletre csaknem szigetszerűen emelkedik ki a környezetéből a Nagy-Eged hegy, melynek képe éppúgy összeforrt a várossal, mint a minaret vagy a templomok tornyai és lankáinak látványa minden hazatérő egrinek megdobogtatja a szívét.

    Hogy jutunk fel?

    Az 536 m magas Nagy-Egedre érdemes túrázni, ugyanis tetejéről páratlan panoráma nyílik Egerre és a Bükkre, de tiszta időben láthatjuk a Mátrát és akár a Tisza-tó csillogó víztükrét is. Ha a túra mellett döntünk, akkor az Egervár vasúti megállótól induló piros sáv turistajelzésen, mintegy 5 kilométer gyaloglás és majd 400 méter szintemelkedés leküzdése után szűk 2 óra alatt elérjük az Eged-hegy tetejét. Bárki könnyedén teljesíteni tudja ezt a túrát, legfeljebb este már nem lesz gondja az elalvással. Az útvonal jól járható, de vannak benne köves, esős időben csúszós-sáros szakaszok. Túrázási tapasztalat nem szükséges, de megfelelő lábbeli használata erősen ajánlott.

    Ha esetleg valaki mégis úgy érzi, hogy sok az oda-vissza, összesen 10 kilométer és kicsit rövidebb úton szeretne feljutni az Egedre, annak sem kell elkeserednie, ugyanis a Noszvaj felé közlekedő autóbuszokkal a Csomóstanya elnevezésű megállóig – azaz az Eged-hegy aljáig – el lehet utazni és innen már csupán 2 kilométer a hegy teteje. Természetesen itt visszafelé is van egy megálló, így nem kell Egerig elgyalogolni, de ez esetben jó előre tájékozódjunk a menetrenddel kapcsolatban, ugyanis hétvégente csupán óránként járnak erre a buszok.

    Az Eged jelentős természetvédelmi szempontból és mivel átmeneti terület az Alföld és a Bükk között, így rendkívül fajgazdag. Számos olyan állat, illetve növényfaj is található, mely a mediterrán, illetve a szubmediterrán területen honos. A hegyre felvezető út a Bükk egyik legvarázslatosabb karsztbokorerdejébe vezet, mely ősszel, a narancsillatú cserszömörcének köszönhetően tűzvörösen „izzik”.

    Hasonlóan szép látványt nyújt ősszel a hegy déli oldalán felkapaszkodó szőlők rengetege is, mely az ország legmagasabban fekvő szőlő-termőterülete. A hegy az egri borászok szerint hazánk legjobb szőlő-termőterülete: ideális a dőlése és a napsugarak beesési szöge közelít a merőlegeshez. Az itt termelt borok karaktere ezen okok és a hegy mészkő alapkőzete miatt nagyban különbözik a borvidék más boraitól. Higgyünk az egri borászoknak és kóstoljunk a Nagy-Egedről származó borokat.

    Hasznos tanácsok túrázóknak!
    • Vigyünk magunkkal ivóvizet, megfelelő öltözéket.
    • Ha tehetjük, mindig vigyünk magunkkal mobiltelefont.
    • A jelzett turistaútról ne térjünk le!
    • Hosszabb túra esetén hallgassuk meg az időjárás előrejelzést.
    • Sötétedés előtt ne induljunk hosszabb útra, az indulás és érkezés idejét előre tervezzük meg!

    borítókép - Petronella Zvara Istvánné

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Folytatják az erdei szálláshelyek felújítását a térségében

    Folytatják az erdei szálláshelyek felújítását a térségében


    Öt-hat ingatlan tervezésére és kivitelezésére is elegendő az az összeg, amit az Egererdő Erdészeti Zrt. kap az összesen 2.9 milliárd forintos állami támogatásból.

    A kormányzati döntés szerint az országban összesen hat erdőgazdaság juthat plusz forráshoz úgynevezett közjóléti objektumok- erdész- és turistaházak, kilátók- felújítására vagy építésére.

    Az Egererdőnél a Kéktúra útvonal mentén még idén elkezdődik a kivitelezés.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Kaptárkövek és jó hangulat

    Kaptárkövek és jó hangulat


    A kissé ködös időjárás ellenére 24 fő látogatta meg a Kaptárköveket a Kisbakancsosok Baráti Körének legutóbbi túráján.

    Hatalmas érdeklődés övezte a sziklába vájt lakásokat. Ugyan a látkép kicsit ködös volt, hiányzott az igazi tiszta, téli időjárás, de ez nem befolyásolta a csapat hangulatát.

    Az útvonal Eger-Almagyar dűlő-Pajdos-Mész-hegy-Kaptárkövek-Áfrika-Sík-hegy-Csomós tanya-Vécsey-völgy zajlott.

    Forrás és fotó: ekmkeger.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!