Természet Archívum

  • Túrák a Föld Napján Felsőtárkányból

    Túrák a Föld Napján Felsőtárkányból


    Túrák a Föld Napján Felsőtárkányból a Kárpát Egyesület vezetésével!

    2018. április 22. 09:00  Szikla-forrás tó, Felsőtárkány 3324

    Találkozzunk április 22-én (vasárnap) 9 órakor a felsőtárkányi tóparton!

    Túra 1: "Vörös-kő forrás"
    Kis-vonattal utazunk a Stimetz-házig, ahonnan 1 órás kényelmes sétával érjük el hazánk leghíresebb időszakos forrását, a Vörös-kőt. Visszafelé ismét a kis-vonatról csodálhatjuk meg az erdőt.

    Túránkat elsősorban családoknak ajánljuk, hogy a legkisebbek is élvezhessék a tavaszi gyaloglást.

    Séta közben Köves Gyula gazdagítja természetismeretünket.

    Túra 2: "Vörös-kő és Imó forrásokhoz egy túrában"
    Utunk első része megegyezik a Vörös-kő forrás-túrával, innen azonban a Kecskoron átkelve megnézhetjük a talán még látványosabb Imó forrást is, hogy a Lök bércen visszacsorogjunk Felsőtárkányba.

    Vezetőink Bónusz György és Sipos Viktor lesz.

    Túra 3: "Nordic Walking bemutató és túra a Vörös-kő forráshoz"
    Bizonyára sokan hallottak már a Nordic Walkingról, vagy láttak már két bottal, kissé furcsa módon gyalogló embereket!

    A Kárpát Egyesület néhány lelkes tagja arra szánta el magát, hogy bemutatja az érdeklődőknek ezt az új „mozgáskultúrát”: az instruktori képesítéssel rendelkező vezetőink szeretnék Önöket meghívni egy kis BOTkostolóra!

    A tótól gyalog megyünk a Vörös-kőig, visszafelé azonban mi is kihasználjuk a kis-vonat adta kényelmet.

    NW botokat biztosítunk az érdeklődőknek!

    Kormos Zsuzsa és Köves-Kárai Petra lesz a segítségünkre.

    Túra 4: "Bükki Házak"
    20 km-es körtúránk során megnézhetik (belülről is!) a szépen felújított Őrkőházat és a romantikus környezetben fekvő Peskő menedéket. Túravezetőnknek, Nagy Péternek köszönhetően kicsit betekinthetünk a természetfotózás rejtelmeibe is.

    Túránkat elsősorban gyakorlott erdőjáróknak ajánljuk!

    Túra 5: "Barangoljunk a föld alatt!"
    Folytatódik a barlangász klubunk.

    Április 22-én terveink szerint egy túrával összekötve az Esztáz-kői barlangot látogatjuk meg.

    Belépő: később kerül pontosításra.

    A túra összhosszúsága: 10 km

    A túra létszámkorlátos, jelentkezési sorrendben.

    Túravezetők:
    László Zoltán
    Tietze Nándor 20/345-2228

    borítókép - termalfurdo.hu

    Tovább

  • Meghozta a tavasz a pollenszezont

    Meghozta a tavasz a pollenszezont


    Meghozta a jó idő a pollenszezont, és egészen október végéig sokféle fű és fa okozhat szénanáthás tüneteket az allergiásoknál - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.

    Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) jelentése szerint az elkövetkező napokban a nyír pollenkoncentrációja országszerte elérheti a magas, nagyon magas szintet. A kőris, a nyár, a gyertyán, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja is a közepes-magas tartományban alakul, miként a zöld juhar virágpora is sokfelé magas koncentrációban lehet jelen.

    Honlapján az OKI pollennaptárt tett elérhetővé, eszerint – amelyben mintegy negyvenféle fű és fa szerepel – a virágporok akár már februártól egészen októberig keseríthetik az allergiások életét. Az idén sokáig tartó tél miatt a pollenszezon ugyan kissé megkésett, de idén sem marad el, és már ezekben a hetekben okozhat – főként légúti – tüneteket. Az időjárás nagyban befolyásolja a pollenek koncentrációját a levegőben: száraz, meleg időben napközben általában magasabb, míg reggel, illetve esős időben alacsonyabb az érték, így a szénanátha tünetei erősödnek, illetve enyhülnek.


    Jelenleg a tiszafafélék pollenje okozhat allergiát, emellett pedig az éger és mogyoró pollenszórása is tart. 
    A szakemberek az allergiásoknak azt javasolják, hogy a pollennaptár alapján látható magas koncentráció előtt két héttel kezdjék meg a gyógyszeres kezelést a szakorvos egyeztetésével.
    - TV Eger

    Az OKI korábbi felmérése szerint a lakosság mintegy 20 százaléka szenved – orvos által diagnosztizált – pollenallergiában, de egyes becslések szerint valójában legalább az emberek 30 százaléka szenvedi meg ily módon a jó időt.

    Az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, becslések szerint ma Magyarországon legalább kétmillióan szenvednek ettől. Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de akár már 2020-ra minden második európai allergiás lesz valamire.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Szomolyai Kaptárkő napja

    Szomolyai Kaptárkő napja


    Szomolya Község Önkormányzata és a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület szervezésében - 2018. május 5-én, szombaton megrendezésre kerülő szomolyai KAPTÁRKŐ NAPRA.

    Helyszíne:
    Szomolya, Fő tér;
    Közösségi Ház;
    Fekete Cseresznye Művelődési Ház.

    facebook eseményoldal

    Program:
    TÁJSÉTÁK ÉS SZAKVEZETÉS - nem csak a kaptárkövekhez!
    FOTÓKIÁLLÍTÁS a Bükkalja kőkultúrájáról
    ELŐADÁSOK ÉS KISFILMEK a kaptárkövekről
    HELYI TERMELŐK, KÉZMŰVESEK és Nemzeti Parki védjegyes termékek
    TÁJJELLEGŰ ÉTELEK, szomolyai cseresznyés finomságok
    HELYI SZŐLÉSZ-BORÁSZOK NEDŰI, borkóstolóval egybekötve
    SZÍNPADI MŰSOROK hagyományőrző fellépőkkel, népzenészekkel
    INGYENES programok!

    Részletes program hamarosan!

    borítókép - bnpi.hu

    Tovább

  • A rejtélyes Szent István-barlang

    A rejtélyes Szent István-barlang


    A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. 

    Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.

    Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkőképződmények teszik feledhetetlen élménnyé.

    Az üreg középső-felső triász mészkőben, a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetösszletében alakult ki. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba.

    A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

    Vezetett túrák indulnak minden nap, egész órakor, az alábbiak szeint:

    Nyári időszakban (március 26. – szeptember 30.) naponta 9.00 – 17.00 óráig.

    Téli időszakban (október 1. – március 25.) naponta 9.00 – 14.00 óráig.

    Minimális létszám a túraindításhoz: 5 fő. Kivételek ez alól a 11:00 és 14:00 órakor induló garantált túrák, ezek az év minden napján létszámtól függetlenül indulnak.

    Csoportok részére előre bejelentkezés szükséges: tel./fax: (46) 334-130.

    A barlangi környezet, az ajánlott ruházat:

    A lillafüredi barlangok túravezető kíséretében látogatható szakaszai kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak, minden látogató számára utcai öltözetben, egész évben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és az egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás segíti a közlekedést, és a csodálatos barlangi képződményeket, a különleges oldásformákat is érvényre juttatja.

    A Szent István-barlang megközelítése:

    A Tiszai-pályaudvarról 1-es vagy 101-es busszal, vagy 1-es villamossal a Diósgyőri-városközpontig, majd onnan az 5-ös autóbusszal közvetlenül a Szent István-barlang melletti buszmegállóig, vagy a 15-ös autóbusszal a Hámori-tó melletti buszmegállóig, ahonnan 600 m-es könnyű sétával érhető el a barlang.

    Személygépkocsival érkezőknek a lillafüredi felső parkolóban (a barlangtól 50 m-re) vagy a Hámori-tó melletti parkolóban (a barlangtól 600 m-re) érdemes parkolni.

    A barlang telefonszáma (csoportok bejelentése itt!):

    46/334-130

    A barlangot üzemelteti:

    Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
    3304 Eger, Sánc u. 6., 3301 Pf. 116.
    Tel.: 36/422-700, 411-581, Fax: 36/412-791
    E-mail: titkarsag@bnpi.hu


    Barlangismertető

    A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett nyílik. Járatainak összhossza 1043 m (2005. júliusi adat), függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.

    A barlang kialakulása, földtani viszonyai

    A fokozottan védett barlang jelenleg ismert hossza 1043 m (2005. júliusi állapot), melyből 230 m hosszú szakasz a látogatók számára megtekinthető rész. További kb. 50 m kiépített idegenforgalmi szakasz (a Fekete-terem és a hozzá vezető Bányatáró) légzésterápiai célokra hasznosított, valamint további kb. 50 m hosszúságban járdával feltárt szakasz nem látogatható (Tordai-hasadék).

    A barlang befoglaló kőzete jól karsztosodó középső-triász korú mészkő (Fehérkői Mészkő Formáció). Az üreg genetikáját tekintve forrásbarlang, melynek kialakulása a bejárat felett szintben kb. 250 m-el magasabban elterülő Bükki Nagy-fennsík keleti peremén elhelyezkedő víznyelőbarlangokkal hozható összefüggésbe, vagyis az ott feltárt víznyelőbarlangok inaktív forrásbarlangja.

    A barlang egy K-ÉK - Ny-DNy irányú fő hasadék mentén alakult ki, melyből közel merőlegesen, É-Ény irányban oldaljáratok ágaznak ki.

    A forrásbarlangból a víz jelenleg egy alsóbb aktív járaton (Vasas-akna) távozik, és csak ritkán, áradások esetén önti el a jelenleg szárazon lévő kiépített szakaszokat. Áradások csak igen nagy csapadékhozamoknál, kivételes karsztvízszint-emelkedés bekövetkezésekor jelentkeznek a barlangban. Ilyenkor a Pokol elnevezésű szifonból tör fel a víz. Ilyen karsztárvíz az elmúlt 50 évben csupán háromszor jelentkezett.

    A barlangnak a fennsíkperemen nyíló, az ország legmélyebb (-254 m) és a Bükk leghosszabb barlangjának számító István-lápai-barlanggal való összefüggése valószínűsíthető. A barlangok végpontjai között kb. 300 m körüli távolság adódik. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a Szent István-barlang aktív, vizet vezető alsó járatszakasza a Soltész-kerti-mésztufabarlang, mely főleg mésztufában alakult ki, és aktív forrásként működik egész évben. A nagy karsztárvizek során a kis szelvényű forrásbarlang nem képes a víz teljes mennyiségét felszínre vezetni, és a visszaduzzadás miatt válik ismét aktívvá a Szent István-barlang.

    A Szent István-barlang természetes bejárata a Kutya-lyuk, mely a hegyoldalban a völgytalp felett kb. 20 m-rel nyílik.

    A barlang a víz alatti képződés formajegyeit mutatja. A főtén jól megfigyelhetők a gömbüstök torzói (a legszebb és leglátványosabb helyen lévő az Anyóstorok mögötti gömbüst a Nagy-teremben, melynek egyik helytelen elnevezése Eróziós fülke), valamint a mennyezeti félcsatornák.

    A barlang részleges víztelenedését követően, a légteres szakaszok kialakulása után kezdődött meg a cseppkőképződés, mely jelenleg is tart.

    A legnagyobb cseppkőképződmény a Kupola-csarnokban a Megfagyott Vízesés, mely a főtétől kezdve a talpig borítja a falat kb. 20x15 m felületen.

    A barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, látványos, fejlődő cseppkövekben gazdag.

    A barlang mint élőhely

    A barlangok állatvilágának legismertebb képviselői a sokakban félelmet ébresztő, de az emberre teljesen ártalmatlan denevérek. Ezeknek az egyedülálló képességekkel rendelkező, különleges rovarevő emlősállatok élőhelye többnyire barlangokhoz kötődik. A denevérállomány országos szinten észlelhető csökkenése indokolta, hogy védetté nyilvánítsák a Magyarországon fellelhető 27 denevérfaj mindegyikét, melyből 9 faj fokozottan védett.

    Az első barlangi denevérmegfigyelések adatai a XX. század első feléből származnak (Vásárhelyi, 1939). A barlang Nagy-termében a múlt század derekán nagy egyedszámú denevérkolónia telelt. Korábban hazánk egyik legjelentősebb hosszúszárnyú denevér telelőhelye volt. A faj egyedei a látogatók okozta folyamatos zavarás következtében gyakorlatilag eltűntek a barlangból.

    A barlangot jelenleg 8 denevérfaj kb. százhúsz egyede keresi fel átmeneti, téli ill. nyári szálláshelyként.

    A denevérek a telelés során többnyire azokat a járatokat és nagyobb termeket foglalják el, amelyeket a barlangot látogató betegek és kirándulók a túrák során nem érintenek. Emellett azonban a túraútvonal mentén is előfordulnak olyan - emberi zavarást tűrő - fajok egyedei, melyek telelését a közvetlen emberi zavarás nem befolyásolja.

    A barlang rovarvilágát először 1933-ban vizsgálták, amikor két vak pókfajt találtak.

    Később a barlangban végzett átfogó kutatása során Loksa Imre 41 rovarfajt mutatott ki, 1962-ben megjelent cikke alapján (Karszt- és barlangkutatás, BD. III. JHG 1961). A legértékesebb a hegység bennszülött, ún. endemikus rovarfaja, a Gebhardt-vakfutrinka (Duvalius Gebhardti, Loksa Imre 1962.). Ez a faj kizárólag a Bükk hegységben él, jogilag védett, eszmei értéke 50.000 Ft. A barlang vizeiben él a barlangi vakrák (Nyphargus Sp., Oprendek Andrea-Ferenczy G. 2004).

    A barlang feltárásának, kiépítésének története

    A Szent István-barlang idegenforgalom számára történő kiépítése és a járatok megismerése a barlangban az emberi beavatkozások szorosabban kapcsolódnak a lillafüredi Palota-szálló építéséhez.

    A barlangot a jelenlegi bejárati táró fölötti meredek hegyoldalban nyíló természetes aknán, a függőleges Kutya-lyukon keresztül fedezték fel.

    A hagyomány szerint a barlang bejárata akkor vált ismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s ott napokig ugatott, vonyított, mely emlékezetes eset szájhagyomány útján fennmaradt.

    A barlang felfedezése, első tudományos leírása Kadič Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval leereszkedett a barlangba. A barlang elnevezése is tőle származik.

    1927-28-ban Pfeiffer Gyula miniszteri főtanácsos rendeletére - az Anna-barlanghoz hasonlóan - a barlang idegenforgalom számára történő megnyitása érdekében a barlang további szakaszait feltárták. Révay Ferenc főerdőmérnök 1928. februárban felmérte a barlangot, valamint kitűzte a jelenleg is használt, 52 m hosszúságú bejárati táró hajtásának helyét. A tárót 1929-ben vitéz Fejes József főerdőmérnök irányításával hajtották ki.

    1931-ben azután a Magyar Királyi Erdőkincstár Kadić Ottokárt bízta meg a barlang további "idegenforgalmi rendezésé"-vel. A munkálatokat Révay Ferenc tervei alapján és irányításával, Sebős Károly és Pongó György munkavezetésével végezték. A munkák során az 1927-28-ban feltárt belsőbb szakaszokat tették nagyközönség számára hozzáférhetővé. Kadić szavaival felidézve eme lényeges momentumot ("A magyar barlangkutatás állása az 1931. évben" - Barlangvilág 1932.):

    "Ezt a munkát a letűnt nyáron folytattuk s így a barlang háromnegyed részét a nagyközönség részére hozzáférhetővé tettük. A munka zömét a barlangnak egyes nagy üregeiben, de különösen az ezeket összekötő szűk, alacsony járataiban felhalmozódott barlangi agyag és kőtörmelék felásatása és kiszállítása képezte. Ezeket a szűk járatokat bővíteni, az alacsony folyosókat pedig mélyíteni kellett. A különböző szintekben fejlődött üregeket, termeket és csarnokokat lépcsőkkel kötöttük össze. A lépcsők mellé és a kényesebb cseppkőcsoportok elé fakorlátokat állítottunk és végül az ily módon rendezett barlangszakaszokat villannyal kivilágítottuk.

    A barlang rendezésével Lillafürednek látványosságait újabb kiválóan szép és tanulságos természeti emlékekkel gyarapítottuk. Az Anna- és Szent Szent István-barlang jelenleg csonka hazánknak legjobban rendezett barlangjai közé tartoznak. A lillafüredi példát most a többi hazai barlangban, elsősorban a Aggteleki barlangban követni kellene, annál is inkább, mert az ilyen hasznos beruházások hamarosan megtérülnek és az államkincstárnak uj jövedelemi forrást nyitnak."

    A bányászati módszerekkel áttört szakaszok hossza meghaladja a 100 m-t. A bejárati táró mellett a második leghosszabb szakasz a Bányatáró, amely a Fekete-termet köti össze a Színház-teremmel. A Nagy-teremből a Tordai-hasadék felvezető lépcsősora és a Meseország felé vezető járat szintén táróhajtással lettek a szükséges méretre tágítva.

    A járószint kialakításánál az eredeti állapotában feltehetően cseppkövekkel gazdagon borított járattalpon lévő képződményeket kényszerűségből eltávolították, melynek egy részét betonba ágyazva beépítették a barlang egyes szakaszain. (Pl. a Színház-terem előtt, a Fekete-termi elágazásban, a Nagy-teremben a lámpatest eltakarásához.)

    A barlangi világítást elsőként 1931-ben építették ki, majd a háborús pusztítást követően 1955-ben, melyet 1974-ben újítottak fel. A jelenleg is használatos, korszerűbbnek mondható rekonstrukció 1989-ben készült el.

    A légzésterápiai szakasz

    A Színház-teremől elágazó, lánccal lezárt járat végén - a Fekete-teremben - gyógyászati célú hasznosítás folyik. A teremben felső légúti panaszokkal küszködő felnőttek és gyermekek töltenek napi 3 órát hétközben, a szanatóriumi kezelés kiegészítéseként. A betegek a barlang egyik belső termében (Fekete-terem és az ún. Kutyafül) vannak elhelyezve, ahol minden kúra alkalmával kb. 20-30 beteg tartózkodik.

    A barlang gyógyhatását annak köszönheti, hogy a barlangi levegő mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra-, és orvosi szempontból allergénmentes közeg. Ehhez hozzájárul az állandó, 10°C körüli hőmérséklet, a közel 100%-os páratartalom és egyéb klimatikus tényezők, és nem utolsósorban a barlangi környezet idegrendszerre gyakorolt kedvező hatása.

    A barlangtúra

    A látogató a bejáraton keresztül az 52 m hosszú mesterséges tárón keresztül elsőként a Nagy-terembe jut.

    A táró végén fölfelé és vissza tekintve látható az a kürtő ( Kutya-lyuk ), amelyen keresztül a kutatók a felfedezés során leereszkedtek. Táró végén lévő Nagy-teremben látható a barlang folyóvizes kialakulására utaló üstszerű formaelem, az "Anyóstorok", más néven - mely kialakulását tekintve helytelen elnevezés - az "Eróziós-fülke", előtte a "Mamut-fogsor". A teremben található a fedlappal lefedett Vasas-akna, mely a barlang alsó, aktív patakos ágába vezet.

    A teremből 1927-31-ben robbantott, rövid, mesterségesen tágított járatszakaszon keresztül egy lépcsősor vezet a Kupola-csarnokba, mely a barlang legtágasabb csarnoka. Az emelkedő lépcsősor bal oldalán a "Meseország" látható, melynek cseppkőképződményeit a hasonlóság alapján a mesevilágból kölcsönzött nevekkel látták el (pl. Mikulás, Jancsi és Juliska).

    A továbbvezető lépcsősor a Kupola-csarnokba vezet, melynek bal oldalán a Megfagyott Vízesés látható, mely évezredek alatt a barlangfal felszínén végigfolyó vízből vált ki. Szembeállva a Vízeséssel, tőle jobbra a barlang egyik legnagyobb és legszebb cseppköve, a "Budapesti Mátyás-templom" látható. A terem csodálatos akusztikával rendelkezik, a barlangban rendezett koncertek alkalmával a zenekar illetve kórus a Bástyán mint színpadon áll, és a közönség a Kupola-teremben hallgatja az előadást.

    A teremből továbbhaladva a Bástyára érkezünk, melyről visszafordulva a szemközti falon egymás alatt két vízszintes vonalat látunk, úgynevezett oldásos színlőt, mely arról tanúskodik, hogy a barlangban a víz szintje hosszú ideig ebben a magasságban állt.

    A továbbvezető út az Oszlopok Termébe visz, mely a barlang cseppkövekben egyik leggazdagabb része. Itt nevezetes képződmény a Rokokó-oszlop és az Egri Minaret nevű cseppkőoszlopok.

    Egy rövidebb útszakasz megtétele után a Színház-terem fogadja a látogatót. A terem akusztikája kiváló, emellett ha itt körülnézünk, kis fantáziával megtalálható középen a zenekari árok, és a magas állócseppkő képében a "Karmester" nevű cseppkőképződmény.

    Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy a föld alatti világ megtekintésekor vegyék figyelembe és tartsák be barlangjainkban érvényes viselkedési szabályokat:

    A barlang alakzatainak, cseppkövek érintése tilos!
    A betonozott járófelületekről való letérés, a korlátokon való átmászás tilos!
    Dohányozni, szemetelni, hangoskodni, feleslegesen zajt kelteni tilos!
    Fényképezni, és videofelvételt készíteni kizárólag a túravezető engedélyével lehet!
    Ittas állapotban a barlangban tartózkodni tilos!
    Kutyát vagy más állatot a barlangba bevinni tilos!
    A barlang állatvilágát zavarni tilos!
    Köszönjük!

    Ajánlott irodalom:
    Székely Kinga-Ferenczy Gergely: Szent István-barlang (idegenforgalmi kiadvány, 2004.)

    forrás és fotó: BNPI.hu

    Tovább

  • Bélkő hegy és környéke

    Bélkő hegy és környéke


    A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltûnõ õstengerbõl.

    Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélõdõ elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg.

    A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is.


    A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedezõ patakokat.

    A hegyet a Cement gyár is használta bányászati célokból, minek következménye képen a lépcső szerű homlokzatot kapott a hegy mintha a „homlokát” ráncolná ...







    fotó: Libor Sándor

    Forrás: www.belko-turizmus.hu

    Tovább

  • Tavaszi kaland a legbátrabbaknak

    Tavaszi kaland a legbátrabbaknak

    Miskolctapolcáról kihagyhatatlan, de Egerből is érdemes felkeresni a Lillafüredi Sport- és Kalandparkot, az élmény ugyanis garantáltan kárpótol majd az utazásért.

    A kalandpark remek tavaszi élményt kínál gyerekek, kamaszok, de még akár fiatal felnőttek számára is, hogy végre kitombolhassák magukból a téli szürkeség emlékeit.

    A néhány éve átadott park Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, festői szépségű tájon, a Bükk-hegység lábainál húzódó Szinva-völgyben, Garadna-patak mellett található, több mint két hektáros területen, a Bükki Nemzeti Park területén építették.

    Kalandpark, Lillafüred

    Találunk itt kültéri és beltéri lézeres arénát, épületbe integrált magaslati kötélpályát, terep segway pályát, téli-nyári korcsolya és görkorcsolyapályát, tematikus játszóteret, streetball pályát, poolball pályát, valamint aktív pihenésre alkalmas piknikrétet is.

    Egyedülálló az a futball témájú kültéri és beltéri „szabaduló szoba”, amely 90 perces speciális logikai és ügyességi játékelemeket tartalmaz egy többtermes pályarendszerben. 

    Az igazán bátrak kipróbálhatják az ejtőgépet és az óriási csúszdát, a kicsik pedig kedvükre szórakozhatnak, játszhatnak a légvárban és az aranymosónál.

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Zöld programok a Föld Napján (Felsőtárkány)

    Zöld programok a Föld Napján (Felsőtárkány)


    Szakvezetett séta a Kő-közi tanösvényen és a felsőtárkányi kőzetparkban, természetismereti játékok.

    2018. április 19. 10:00 Bükki Nemzeti Park Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpont, Felsőtárkány 3324, Ifjúság utca 34.

    Az esemény ingyenes.

    Találkozás: Felsőtárkány, Nyugati Kapu Látogatóközpont

    Tovább

  • Csillagséták nemzeti parkjainkban

    Csillagséták nemzeti parkjainkban


    Távoli galaxisok, bolygók és csillagok világába kalauzolnak a magyar nemzeti parkok április 13–15-én.

    Szakképzett túravezetők segítségével az éjszakai égboltot tanulmányozhatják mindazok, akik részt vesznek tematikus túrák valamelyikén.

    A természetes fény kiemelt jelentőségére rámutatva hívták életre az egyre népszerűbb nemzetközi sötét égbolt hét kezdeményezést, aminek mentén a magyar nemzeti parkok is különleges túrákat szerveznek. A csillagséták programsorozat bepillantást enged a nemzeti parkok éjszakai világába.

    Egy éjszakai túra már önmagában is különleges élmény, hiszen ilyenkor az emberi érzékelés is más, a látás és a hallás kiélesedik, egészen más arcát mutatja a természet. Az állatvilág egy része is ilyenkor éled, így amellett, hogy a csillagos égboltban gyönyörködhetnek, több éjszakai állatfaj rejtett életét is megismerhetik a nemzeti parki „csillagséták” kirándulói.

    A szakképzett túravezetők irányításával zajló túrákon, de akár az előadás jellegű programokon is maradandó élményekben részesülhet minden résztvevő. 2017 őszén – a Zselic és a Hortobágy után – a Bükki Nemzeti Park is csillagos égbolt park lett, így a kontinensen is egyedülálló látványban lehet része azoknak, akik vállalkoznak az itt meghirdetett éjjeli kirándulások valamelyikére.

    A 2018-as túrák részletes leírása a Magyar Nemzeti Parkok központi honlapján, a www.magyarnemzetiparkok.hu/csillagsetak weboldalon érhető el.

    forrás: Híradó.hu

    Tovább

  • Jubileumi kirándulás hív a 25. éves Vándorlók baráti Köre

    Jubileumi kirándulás hív a 25. éves Vándorlók baráti Köre


    „ A Sár-hegy 500 méter magas, erősen lepusztult kiemelkedés a Központi-Mátra vulkanikus tömbjének dél felé félszigetszerűen messze előreugró hegye. Sajátos és fajokban gazdag élővilága miatt területének nagy részét (186 hektárt) 1975-ben védetté nyilvánították.”

    2018. április 14. szombat   

    25. éves a Vándorlók Baráti Köre – jubileumi kirándulás – meglepetés túra

    Túraútvonal: Abasár – Alsó Cibike nádas – Szt.Anna tó –– Botanikus tanösvény - Sár hegy

    Indulás: 7,55 órakor, a az Autóbusz pályaudvarról

    Érkezés: legkésőbb 17,55 órakor

    Gyalogosan megtett km: 14 km


    borítókép - Gulyás Attila

    Tovább

  • Most már biztos, indul a tavasz

    Most már biztos, indul a tavasz


    Április második hétvégéje igazi meleg idővel várja a kirándulókat, hiszen akár 20 fok közelébe is emelkedhet a hőmérő higanyszála. A húsos som apró virága újra szépen sárgállik a hegyoldalon.

    A szorgos méhek a füzek barkáiról már gyűjtik a virágport. Az erdei fák, bokrok rügyei megduzzadva várják a meleg napokat, hogy leveleiket kibontva újra beindulhasson a fotoszintézis folyamata.

    Az erdei vándorok egyre több virágra, madárdalra és egyre szárazabb turistaútra számíthatnak a hétvégén.

    Erdész szemmel – Indul a tavasz
    Az EGERERDŐ Zrt. erdeiben a tavasz beköszöntével elindultak az erdőművelési munkák. Az erdőművelés során a fiatal erdők kerülnek a középpontba, ezek ültetése, ápolása, kárban elpusztult csemeték pótlása (például, ami téli vadrágás során károsodott). Ehhez a fontos szakmai feladathoz megérkeztek az első csemete szállítmányok. A mátrai fenyőpusztulás területein is hamarosan folytatódik a csemete ültetése, hogy változatos fafajú lombos erdő növekedjen a fenyő erdők helyén, ami jobban viseli a klímaváltozás hatásait. Emellett az enyhe tél miatt átütemezett fakitermelések még mindig folyamatban vannak és az erdei utak mentén kígyóznak a sarangok.

    Galyatetőn veszélyes fák kivágása miatt a kilátó és a Turistacentrum környezetében lévő erdő lezárásra került április 3-tól. A munkavégzés vasárnap szünetel, ekkor látogatható lesz a kilátó, majd hétfőn újra indul a fakitermelés és a korlátozás! A munka előreláthatólag jövő vasárnapig befejeződik. A korlátozás ideje alatt javasolt kerülőutat a térkép mutatja.
    Megértésüket ez úton is köszönjük!
    Újra Hungexpo – Construma 2018

    Az EGERERDŐ Zrt. Mátraparkett egysége Télűző akcióval várja a Construma kiállítás látogatóit, a G pavilon 304-es standján. Az építkezők, felújítók már a helyszínen kiválaszthatják lakásuk új faburkolatát és több ezer forintot spórolhatnak az akció keretében. A választást segíti, hogy a Mátraparkett teljes termékpalettája megtekinthető a standon, így a Wallwood 3D új termék is! Használja bátran fantáziáját és tervezze újra lakását a Mátraparkett termékeivel.

    Vércsapa verseny - Szilvásvárad
    Az EGERERDŐ Zrt. támogatásával Szilvásváradon egy különleges verseny kerül megrendezésre, ami nemcsak a vadászat szerelmeseinek, hanem a kutyabarátoknak is érdekes programnak ígérkezik. A Szalajka-völgyben, II. Szalajka-kupa néven, CACT vércsapa versenyt rendeznek 2018.04.08-án, ahol vadászebek mérik össze szaglásukat, nyomkeresési rátermettségüket.

    Kisvasútjaink menetrend szerint közlekednek, amire hívjuk és várjuk Önöket!
    Napsütéses hétvégét kíván az EGERERDŐ Zrt.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!