Természet Archívum

  • Egész napos kirándulás

    Egész napos kirándulás


    Szilvásváradon található a Bükk, de talán az ország egyik legszebb kirándulóhelye, a Szalajka-völgy. Itt található a festői szépségű Fátyol vízesés, és számos érdekesség is, például az Istállóskői ősember-barlang; Erdészeti Múzeum, Szabadtéri Erdei Múzeum, bobpálya és kalandpark.
    Jó hír, a Völgyet feltérképezhetjük gyalog, erdei kisvasúton, kerékpáron (bérlési lehetőség is van helyben), vagy akár lovas-kocsin is.

    Irány a kisvasút

    A Szalajka-völgy elején a „Fatelep állomásról” indul az Erdei Kisvasút, célállomása a mesés szépségű Gloriette-tisztás. A kirándulók jellemzően innen sétálnak visszafelé a Völgybe, ahol falatozók és elegáns éttermek várják a látogatókat. Ha tehetjük, feltétlen kóstoljuk meg a friss, helyben nevelt pisztrángot és a bükki vadhúsból készült különlegességeket.

    Ősemberbarlang

    Sétáljunk fel az Istállóskői ősember barlanghoz, melyhez tanösvény vezet. Nem akármilyen helyre érkezünk! Erről a területről két kőkorszaki ember leletei kerültek elő: a neandervölgyi emberé (Homo neanderthalensis), és a cro-magnoni emberé (Homo sapiens)! Ezek után nem lepődünk meg, hogy a barlangban egyéb különleges leletekre is sikerült a régészeknek rábukkanniuk, mint például a 30-40 ezer éves tundraszarvas, ősbölény és bivalymamut csontok, agyarok, egyéb kő- és csonteszközök vagy akár a világ legrégebbi fuvolájának leleteit is! A leletek egy része megtekinthető a közeli Orbán házban.

    Orbánház

    Cím: Szilvásvárad, Miskolci út 58-60., 3348
    Nyitva tartás: Okt 23-ig, 10:00-16:00
    Jegyárak: Ingyenes

    Lipicai Ménes

    A falu másik attrakciója a Lipicai ménes és hozzá tartozó Hajtókocsi Kiállítás. A tárlat során megtekinthetjük a ló vontatta közlekedési eszközöket az egyszeri szekértől a legpompásabb hintóig. A Ménesudvarban a tradicionális Lipicai fajtájú lovakat nézhetjük meg.

    Szabadtéri Erdei Múzeum

    A Szabadtéri Múzeum ingyenesen megtekinthető, az erdő munkásainak kíván emléket állítani. Az ösvény mellett sétálva megismerkedhetünk az erdőhöz kapcsolódó tevékenységekkel és azok eszközeivel, ilyen például: a fafeldolgozás, szénégetés, mészégetés, hamuzsírfőzés, vasérc megmunkálás és a zsindelyezés. Emellett közelebbről is tanulmányozhatjuk a fákat, láthatunk itt megkövesedett és ellignitesedett fatörzseket és évgyűrű kronológiát is.
    Tel: +36 36 355 112

    Aktív Élménypark

    Az aktív pihenés hódolóinak és a gyerekeknek kellemes szórakozást nyújt Szilvásvárad Kalanderdője, mely 5 féle nehézségű erdei kötélpályával, bungee trambulinnal rendelkezik, de kedves programlehetőség gyerekeknek az „aranymosás” is.
    A kalanderdő telefonszáma:
    06/70/516- 8599-információkérés 10.00-16.00

    Bobozás

    Tavasztól őszig szép zöld környezetben lehet bobozni. Speciális csoportkedvezmények igényelhetők.

    Nyitvatartás:

    Április 1-Október 31-ig                                          

    Jegyár:                                                

    1 Fő 1 Menet :                             500 Ft (alapár)
    1 Fő+ 1 Gyermek 1 Menet:         700 Ft (alapár)

    Tovább

  • Ősi titkok útján – A szomolyai kaptárkövek mesélnek

    Ősi titkok útján – A szomolyai kaptárkövek mesélnek


    "A Természet az egyetlen könyv, amely minden lapján nagy tartalmat nyujt nekünk." (Johann Wolfgang von Goethe)

    Megmagyarázhatatlan természeti csoda rejtőzik a Bükk hegységben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét ékítő szomolyai kaptárkövek rejtélyét megfejteni képtelenség, az azonban egészen bizonyos, hogy az ösvényt bejárva magával ragadó a sejtelmes hely varázsa.

    A titok kapuja

    A domb alján lévő parkolótól pár száz méteres földút vezet a Kaptár-völgy felé, az út mentén akác és csipkebogyó bokrok merednek sorfalként, s zárják el az ápolt szőlőültetvényeket a kíváncsi tekintetektől. A “hecsedli” termése kellemesen dércsípte, igazán ízletes. A sárban őzike nyoma, felettünk gatyás ölyv vadássza buzgón ebédjét.

    A minimálisan emelkedő dombtetőn fasorompó jelzi, járművel eddig és ne tovább, innen csakis gyalogszerrel lehet a kövek irányába haladni.

    A lépcsősor mohákkal fedett kőtömbök szegélyezte, barna levélszőnyegen vezet, az út néhol rendkívül egyenetlen és keskeny, az ámuldozás idejére tanácsos inkább meg-megállni. Az üres amerikai mogyoró termések és a kisebb odúk jelzik az állatvilág háborítatlanságát a területen, ezért megfontolt, halk léptekkel közeledünk, nem szeretnénk hívatlan vendégként riadalmat okozni.

    A piros háromszög jelzést nem nehéz követni, lehetetlenség lenne másik utat választani a felfedezésre. Az út mentén kisebb sziklacsoportokon már látni a híres fülkéket, s bár végigolvastuk a tájékoztató táblán a sziklába vájt fülkék létrejöttének különböző feltételezéseit, a látvány felett elidőzve mégis nehézséget okoz bármelyikkel is azonosulni.

    Az igazság?

    A fülkék létrejöttének okaira már többen kerestek magyarázatot. Egyes legendák, feltételezések, tudományos feltevések szerint az úgynevezett vakablakos sziklák a vidéken jellemző, megőrzött hagyománykincs: a hamvasztásos temetkezés helyszínei. Más vélemények a méhészkedéshez kapcsolják létezésüket, ám ezt a feltételezést a régészeti feltárások nem erősítették meg.

    Jeles kutatók írásos források híján a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a “szkíta-hun-magyar hősök” síremlékeinek vélték a vakablakos sziklákat (Bartalos Gyula régész-történész, Kandra Kabos néprajztudós pl.) míg mások bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat (Klein Gáspár BAZ megyei főlevéltáros pl.).

    Az Országos Természetvédelmi Tanács 1960-ban védetté nyilvánította a 30,9 hektáron elterülő területet. Az értékvédő lépés az 1958-ban megkezdett kőbányászat miatt vált sürgetővé, mely’ pusztulással fenyegette ezt a különleges földtani és kultúrtörténeti ritkaságot.

    Az teljesen biztos, hogy a Vén-hegy nyugati oldalán elhelyezkedő Kaptár-völgyben található nyolc nagyobb fülkés riolittufa szikla Magyarország legtöbb: 117 fülkéjével rendelkező kaptárkő csoportja.
    A kövek megmászását egyelőre semmi nem tiltja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága azonban kiemelt figyelmet fordít a természeti érték megőrzésére, s a következő években külön project keretén belül terveznek a terület megóvását célzó fejlesztéseket.

    Az izgalmas sétatúra közben több védett növény- és állatfaj is keresztezheti a látogatók útját. Számos különleges pillangó, denevér- és madárfaj választotta otthonául a völgyet, a természetes élőhelyek védelme érdekében a terület az Európai Unió Natura 2000 hálózat részévé vált.

    Higgyünk bár a kutatásoknak, vagy tekintsünk kétkedve a kaptárkövek fülkéire, egy dolog egészen bizonyos: a látvány mindenképpen megéri, hogy a bakancslistánkra kerüljön!

    További információ:
    A rövid, ám annál látványosabb túra egy teljes kört ír le. Kizárólag gyalogosan lehet végigjárni, biciklivel, lóháton, babakocsival járhatatlan a völgy ösvénye.

    Megközelítés:
    Eger-Noszvaj felől a 2509-es úton haladva, Szomolya falú közepén tábla mutatja az irányt a kaptárkövek felé.

    Parkolás:
    – ingyenes
    – nem kiépített
    – nem őrzött parkoló

    borítókép: Klein Dávid

    Forrás: ww.bejarhatomagyarorszag.eu

    Tovább

  • Egyszerűen szuper jó hely! – A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum

    Egyszerűen szuper jó hely! – A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum


    Az Ökocentrum szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát.

    A látogatóközpont felszálló madárra hasonlító, 2600 m2 alapterületű központi épülete több szinten várja az érdeklődőket állandó és időszaki kiállításaival, rendezvénytermével, háromdimenziós mozijával, játszószobával, kilátó tornyával.



    A Tisza-tavi Ökocentrum legfőbb látványossága

      
    Tisza-tavi Ökocentrum a magasból

    Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszere,
    mely 735.000 liter össztérfogatával és a benne bemutatott víz alatti csodákkal igazán különleges természetközeli élményt nyújt.


    A főépületet körülölelő több mint 7 hektáros szabadidőpark állatbemutatóival és játszótereivel egyszerre vidámpark és állatkert, míg a létesítmény részét képező Tájház, halászskanzen és hagyományőrző baromfiudvar révén valóságos időutazást tehetünk a XIX. század világába.

    Az Ökocentrum kikötője közvetlen összeköttetést teremt a Tisza-tóval, kiinduló pontja a GPS navigációval támogatott vízi túráknak és kishajós kirándulásoknak.

    A Poroszló központjában - az Ökocentrum 2. sz. bejáratánál - fekvő "rendezvénytér", több mint 400 férőhelyes lelátójával színvonalas kulturális és közösségi események, szórakoztató rendezvények, koncertek helyszíne

    borítókép: Petronella Zvara Istvánné

    www.tiszataviokocentrum.hu

    Tovább

  • Igazi mérnöki csoda Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó

    Igazi mérnöki csoda Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó


    Elsősorban öntözőrendszernek épült a szocializmusban. Aztán talán még maguk a mérnökök is meghökkentek, hogy véletlenül, milyen csodát alkottak. Kezdetben a neve sem volt túl romantikus: Kiskörei Víztározó. Hangulatának jobban megfelelő nevet csak később kapott Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó.

    A tó a téli alacsonyabb szintje után tavasszal nyeri el mélységét. A feltöltő zsilipek ilyenkor nyitva állnak, a Tiszáról ezeken keresztül csónakkal akadálytalanul becsoroghatunk a Tisza-tóra, ahol nem csak a vízszint változik időről időre.

    Kücsön Gyula, a sarudi élményfalu munkatársa elmondta: a 127 négyzetkilométeres terület gyakorlatilag most egy ökológiai központ. A Tisza-tó egy örökké változó és örökké együtt mozgó egysége a természetnek – fogalmazott. Hozzátette: a növények hol megszállnak területeket, hol elpusztulnak, a part hol feltöltődik, hol elmosódik.

    A sarui kikötőt és környékét benőtte a nád. Ahol megnő a vízfelület, az elemeket is élénkebben lehet megtapasztalni. A gyékény, a sás lélegzetelállító vízi sikátorokat vagy éppen sajátos lagúnákat hoz létre. Ilyen például a tó keleti felén található Óhalászi Holt-Tisza, amelyhez keskeny vízi csapás vezet.

    A Tisza-tó egyik különlegessége, az Óhalászi-sziget, ahol még a 19. században is kis halászközösség élt. A földdarab árterületként ki volt szolgáltatva a szeszélyes folyónak, ami olykor drámai események rendezője volt. Az Óhalászi-sziget a Tisza-tó egyik utolsó vízi faluja, amit 1876-ban elmosott az árvíz. A Tisza előretörésében két ember életét veszítette, és több mint kétszáz állat pusztult el – mondta Kücsön Gyula.

    A szigeten most egy kilátó és egy kőkereszt áll. A szóbeszéd szerint valahol az akácos sűrűjében lapul még egy korabeli vadászház, pontosabban, ami még megmaradt belőle. Óhalász egykori lakói a közeli Újlőrincfalván találták meg a nyugalmat és az újrakezdés lehetőségét.

    Elfoglalják a területet a hódok

    Az első számú sarudi hódvárat a környék hódjai építették. A kisebb hódok 10-12-15 kilósak, a nagyobbak akár 30-40 kilósra is megnőnek. Számukra megfelelő magasságban körberágják a fákat, mérnöki pontossággal kiszámítják, hogy hova essen a rönk, és elkészítik a várukat – fogalmazott Gál János, a sarudi Tündérrózsa Hajókikötő tulajdonosa.

    Az őshonos hódlakosságot felmenőink levadászták, és a 20. századra egy sem maradt belőlük. 2005-ben telepítették be őket, azóta a szakértők és a szemtanúk szerint alaposan elszaporodtak.

    Hód rágta fatörzs a Tisza-tónál (MTI-fotó: Cseke Csilla)

    Lüktet az élet

    A Tisza-tó minden négyzetméterén lüktet az élet. Különleges növények, rovarok, halak, madarak élnek itt paradicsomi bőségben. Mindössze néhány évtized alatt olyan egyedülálló ökoszisztéma jött létre a Tisza-tónál, hogy a terület felkerült az ENSZ által létrehozott, a kiemelkedő értékek megóvásárért tevékenykedő szervezet, az UNESCO világörökségi listájára is. A dolog iróniája, hogy a Tisza-tó tervezőinek ilyen szándékai nem is voltak.

    Fejes Lőrinc, a kiskörei vízlépcső szakaszmérnöke elmondta: a vízlépcsőt a 60-as évek közepén tervezték, majd 1967-ben kezdődött meg az építkezés. A kiemelt nagy beruházást akkor a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének létesítésének nevezték. A második szempont volt a hajózás biztosítása a kiskörei vízlépcső fölötti 120 kilométeres folyószakaszon, ugyanakkor a víznek a helyzeti energiáját kihasználva gondoltak a villamosenergia-termelésre.

    Így jött létre egy négyturbinás erőműegység, ami körülbelül egy Szolnok nagyságú város lakosságának összfogyasztását biztosítja.


    Zavartalan az uszonyosok közlekedése

    Magyarország második legnagyobb tava 45 évvel ezelőtt született. A víz elöntötte a szántókat, legelőket, a magaslatokból szigetek lettek. Ahol korábban erdők voltak, ott a mai napig látszanak a kivágott fák tuskói. A természet pedig lecsapott a területre, és pillanatok alatt benépesítette azt.

    A Tisza-tó és a Tisza folyó között ma egy leleményes vízi út, az úgynevezett hallépcső gondoskodik arról, hogy az uszonyosok zavartalanul közlekedhessenek a folyó, illetve az állóvíz között. Közel másfél kilométeres szakaszon apró kis vízeséseken keresztül haladhatnak. A tó bejáratánál elhelyezett kémlelő ablaknál látható, hogy igen nagy az érdeklődés a Tisza-tó iránt, hiszen rengeteg halat csodálhatunk meg itt.

    Amennyiben a Tisza-tó szinte valamennyi halfajtáját szemügyre szeretnénk venni, érdemes meglátogatni a Tisza-tavi Ökocentrum látványos akváriumait.

    Kóródy Olivér, az ökocentrum szakmai vezetője elmondta: Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere a Tisza-tónál található, ahol egymillió liter vízben mutatják be az Európában és Magyarországon honos és egykoron élt halfajokat. Egy-egy bemutató során csaknem ötven halfajt mutatnak be.

    A Tisza-tavi Ökocentrum (MTI-fotó: Komka Péter)

    A víz alatti világot tematika szerint lehet megnézni. A kiállítás az egy patakparton kezdődik, ahol a patakban élő védett halfajokat lehet megtekinteni, és ahogy a bemutató mentén haladunk, egyre mélyül a víz, míg a végén elérünk a legnagyobb medencéhez, ahol már az óriás tokhalakat csodálhatjuk meg.

    Az apró keszegektől, a nagyobb kárászokon át eljutunk a termetesebb ragadozókig, a csoportokba verődő csőtestű csukáig, illetve a hazai vizek királyáig, a hosszú bajszával a vízfenéken garázdálkodó harcsáig, Magyarország legnagyobb haláig. De volt idő, amikor a harcsák csak másodhegedűsök voltak az óriási tokok mellett.

    A tokhalak őskori teremtények, a dinoszauruszok kortársai. Kétszázmillió éves létezésüknek Magyarországon a Vaskapu erőmű vetett véget. A tengerek és folyók között vándorló életet élő óriások az eléjük tornyosuló akadály miatt lassan kivesztek a hazai vizekből.

    A víz felett is van élet

    Kiss János, ügyvezető igazgató elmondta: a park területén törekednek arra, hogy bemutassanak olyan állatfajtákat, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon jellemzőek. A madarak szabadon élnek – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A Tisza-tó titkainak feltárásához nem mindenhol van szükség vízi járműre. A poroszlói Szabics-kikötőből induló Tiszavirág Ártéri Sétaút szárazon vezet. A két kilométeres csapás a Tisza árterén kacskaringózik, és egyedülálló élővilággal, hangulattal dicsekedhet. A mesterséges csatorna nem is olyan régen összekötő út volt a folyó és a tó között: a csónakokat sólyával emelték át.

    Varga László túravezető elmondta: a különböző víznövények mellett, mint a tündérrózsa, tündérfátyol, megtalálhatók olyan érdekességek is, mint a Magyarországon egyedülálló húsevő növény, a rence, az ágas békabuzogány és egyéb érdekes fajok is.

    A csatornát már nem használják közlekedésre, a különleges fajok háborítatlanul élhetnek itt. Az ártéri út egy darabig pontosan mellette vezet, majd sűrű erdőben találhatjuk magunkat vörös és fekete nyárfák sora között. A kevésbé buja helyeken kilátóból szemlélhetők a Tisza-tó mesebeli részei: a Borzanat, a Porong vagy a Gaznyilas.

    A tanösvényen 4-5 különböző mesterséget is bemutatnak. A tanösvény egy belső kis tónál ér véget.

    A világ legnagyobb kérészfaja

    A tiszavirág egy kérészfaj, méghozzá a világ legnagyobb kérészfaja, 10-12 centiméteresre nőnek meg. Azt azonban, hogy miért kérészéletű a kérész, és miért tiszavirág életű a tiszavirág, azt sokan nem tudják – mondta Kiss Ferenc túravezető.

    Elmondta: tulajdonképpen két óra hosszát él csak szárnyas rovarként, és azért mert nem táplálkozik. Nincs is mivel, ugyanis nincs szája. A repülés közben elhasznált energiát nem tudja pótolni, tulajdonképpen éhen hal. Hogy miért lett növényneve az állatnak, a túravezető elmondta: az öreg halászok azt mondták, hogy amikor nyár elején milliónyi kis kérész borítja be a vízfelszínt naplementekor, olyan, mintha sok apró, pici virág lenne a vízen. Innen ered a tiszavirág név – mondta Kiss Ferenc.

    Virágba borult a Tisza

    A vízimadarak játszótere

    A Tisza-tó a vízimadarak lakótelepe, játszótere, vadászterülete és kalandparkja egyben. Az itt fészkelő vagy csak átvonuló vízimadár-élőhelyek a kutatók, a természetbúvárok és a fotósok százait vonzzák évről évre. Kilátókból, de akár a partról is megleshetjük őket.

    Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark Madárkórház Alapítvány igazgatóhelyettese elmondta: a Tisza-tó leggyakoribb madara a búbos vöcsök. Érdekessége, hogy fészkét az úszó vízi növényzetre építi, illetve a fiókáit van, hogy a hátán hordja.

    Gyakoriak még a gémek, kócsagok és akad itt kormorán is, más néven kárókatona. Utóbbi érdekessége, hogy nem vízen, hanem szárazon, ágakon lazít két vadászat között.

    A Hortobágyi Madárkórházban kikelt gólyafiókák (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

    Egyes madarak az egész telet a tavon töltik, de szerencsére közel a segítség, a hortobágyi madárkórház. Évente 1000-1200 madár érkezik a madárkórházba. A súlyosan sérült madarak ambuláns kezelésben részesülnek a műtőben, ahol a legmodernebb orvosi módszereket is bevetik, hogy a sérült állatok újra repülni tudjanak.

    A kórház leggyakoribb vendégei a Magyarországon legsűrűbben előforduló ragadozó madarak, az egerészölyvek, valamint a gólyák. Sok madár balesetben vagy villanyvezetéknek repülve, áramütéstől sérül meg. Az orvosi beavatkozás után zárt röptetőben erősödnek.

    forrás: MTI

    Tovább

  • X. Jubileumi Kaptárkövek Teljesítménytúra – 50 / 30 / 15

    X. Jubileumi Kaptárkövek Teljesítménytúra – 50 / 30 / 15


    Tizedik alkalommal rendezik meg a Kaptárkövek teljesítménytúrát, amely a Bükkalja vidékét járja be. 50 km-es, 30 km-es és 15 km-es távok közül lehet választani.

    Az útvonalak érintik a bükkaljai kőkultúra legfőbb látnivalóit, érdekes helyszíneit, beleértve a kaptárköveket is. 

    A rajt/cél, az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok Borterasz és Borkemping az egri szőlő- és borkultúra üde színfoltja – írják a szervezők.

    Mikor?
    2018. június 16., rajt reggel 7 órától.
    Hol?
    Bükkalja, találkozás: Almagyar-Érseki Szőlőbirtok Borterasz és Borkemping
    Bővebb információ ide kattintva.

    Fotó: kaptarkovek.hu/Baráz Csaba

    Tovább

  • Szombaton újraindul a kisvasúti közlekedés Szilvásváradon!

    Szombaton újraindul a kisvasúti közlekedés Szilvásváradon!


    Hétfőn éjszaka Szilvásváradon rekord mennyiségű csapadék, összesen 181 mm eső hullott, mely nemcsak a falu házaiban, hanem az EGERERDŐ Zrt. erdei infrastruktúrájában is tetemes károkat okozott.

    A kétórás intenzív csapadákot, a talaj nem tudta egyből elnyelni, így az a felszínen hömpölygött le a hegyoldalban, eldugítva az erdei utak átereszeit, magának utat keresve, utakat szakított át, és a kisvasút vonalát rongálta. A „szabad utakon járó” lefolyó víz, 30 m szélesen, 5-8 m mélyen kimosta az ágyazatot és a töltést a kisvasút Halastó megállójánál, amiről már korábban hírt adtunk.

    A helyreállítás azonnal, már hétfőn reggel megkezdődött, a villamos szakemberek ellenőrizték a földkábel állapotát, majd következett a kimosott szakadék visszatöltése – mondta Kovács László, az EGERERDŐ Zrt. vasútüzemének vezetője, aki a helyreállítási munkákért felelős. A teljes feltöltéshez közel 65 teherautónyi ágyazati anyag visszatöltésére volt szükség, mely szerdára elkészült.

    A szakember elmondása szerint, a friss töltés megfelelő tömörítése után kezdődhetett a teljes pálya megtakarítása, hiszen a lefolyó víz sarat, köveket, leveleket, gallyakat hordott rá. A megtisztított pályán csütörtökön és pénteken végzi a pályamester az újra szabályozását.

    Az EGERERDŐ Zrt. vasúti szakembereinek és minden egyes kisvasúti dolgozójának kitartó, megfeszített szervezői és tényleges fizikai munkájának köszönhetjük, hogy szombaton (2018.06.16-án) menetrend szerint ismét elindulhat a Szilvásváradi Állami Erdei Kisvasút szerelvénye, mely 9.30-kor indul első útjára.

    borítókép - szilvasvarad.hu

    EGERERDŐ Erdészeti Zrt.

    Tovább

  • A vadregényes Bél-kő ormain

    A vadregényes Bél-kő ormain


    Eger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.

    Hétmillió köbméter mészkő. Húszmillió tonna. Iszonyatos mennyiség! Számítások szerint ennyi hiányzik az egykor 796 méter magas, ördögszántásos gerincű hegyből, elsősorban a tetejéről.

    A Bükk nyugati bástyája, a Bükk-fennsík legnyugatibb őre még ma is fenségesen emelkedik az alatta elterülő táj fölé. Szirtjei, kilátópontjai, kőbányáinak elképesztően változatos maradványai remek túrákat ígérnek, talán izgalmasabb a hegy, mint valaha.

    A rengeteg felfedeznivaló nagy részét gyöngysorként felfűző Bél-kő tanösvénynek köszönhetően akár családi kirándulás célpontja is lehet, olyannyira, hogy gyerekeim – bár sok túrán vettek már részt –, a Bélkő után azt mondták, eddig messze ez volt a legizgalmasabb túra, amire elhoztam őket.


    A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó, Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es, kék átlóval jelzett tanösvény.


    Indulás előtt azonban érdemes megtekinteni a magyarországi viszonylatban egyedülálló szakrális emléket is. A tájba harmonikusan illeszkedő épület Magyarország egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma.

    Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök, aki minden bizonnyal maga is a hegynek és a falunak is nevet adó Bél nemzetség leszármazottja volt. A templom építése a tatárjárás után fejeződött be, később többször átépítették, mai arculatát a XX. századi renoválások során nyerte el. Faragott kövein francia, német és cseh kőfaragók stílusjegyei ismerhetőek fel, a jelenlegi belső berendezés barokk stílusú.


    A hűvös templomból kilépve az egykori kőbánya árnyas bükkerdőben futó aszfaltútján indulunk a Bélkő magaslatai felé. Az út végig, folyamatosan, de lassan emelkedik, kiválóan járható. Bő egy kilométer után (ahol az aszfaltról egy útkanyarulatot levágva rövid szakaszon földes útra váltunk) máris érdemes tenni egy kitérőt az első, több mint 100 éve megnyitott kőbánya udvarához.


    A pár száz méter hosszú, kissé benőtt ösvényt leküzdő túrázót gyönyörű sziklaformációk, bizarr módon megfaragott mészkőszirtek, elfalazott bányavágatok elképesztően látványos forgataga fogadja.

    Miután kigyönyörködtük magunkat, visszatérünk a tanösvény útvonalára, és hamarosan ismét aszfaltot érünk, amelyen kényelmesen sétálva, beszélgetve szinte észre sem vesszük, hogy már 500 méter felett járunk.

    Fotó: Konfár Tibor

    bővebben a cikk, forrás eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu

    Tovább

  • Egerbakta bányató

    Egerbakta bányató



    A korábban kőbányaként üzemelt területen kialakult festői környezetben lévő bányató horgászási és vízparti pihenési lehetőséget kínál.

    Bár sokan nehezen fogadják el,
    a legtöbb bányatóban nem véletlenül nem lehet fürdeni, 
    a hatóságok nem véletlenül vezették be a tiltást: ezek a mesterséges vizek jóval több veszélyt rejtenek az ellenőrzött strandoknál. Hirtelen mélyülnek, nem higiénikusak és vízimentő-szolgálatot sem teljesít senki a partjainál.


    A bányatavak kis vízfelületű, de akár tíz méternél is mélyebb, hirtelen mélyülő, emberi tevékenység által létrehozott mesterséges állóvizek, ezzel az úgynevezett kopolyák közé tartoznak. Ezek a tavak biológiai szempontból zárt egységet alkotnak, ezért ha szennyeződés éri őket, akkor az a lebomlásig ott is marad – egy ilyen bányatóban nem higiénikus fürdeni. Ráadásul ezen tavak nagy részének vízminőségét hivatalosan nem is ellenőrzik.

    Mivel mesterséges vizekről beszélünk, amelyek ipari tevékenység melléktermékeként jöttek létre, az ilyen tavak fenekén gyakran maradnak a bányászatból származó, gyakran éles tárgyak, bányagépek, drótkötelek. Ezek általában nem láthatóak, mivel az ilyen vizekben többnyire nem jók a látási viszonyok. És mivel hivatalosan nem kijelölt fürdőhelyekről van szó, nincs elsősegélynyújtás sem.

    bővebben ...

    fotó: Varga Zsolt Norbert

    Tovább

  • Csondró-völgy, Bükki túra forró napokra

    Csondró-völgy, Bükki túra forró napokra

    Aki látványos és kellően átmozgató, kalandos túrára vágyik, az ki ne hagyja a Bükk hegység egyik kevésbé ismert, ám annál vadregényesebb szurdokát, a Csondró-patak völgyét, amely a Mályinka és Miskolc-Szentlélek közötti Kohász úton található.

    Mészkősziklák a patakmederben; vízesések lépcsősorán átbucskázó vízfolyás; a szűk völgyben egyszer a parton, máskor a vízben haladó turistaút; sziklaösszeomlások és bedőlt, öles fák. Igazi akadálypálya, tele kihívásokkal, ahol bizony elkél az ügyesség és az elővigyázatosság, de nem megoldhatatlan a feladat a gyakorlatlanabb túrázónak sem.


    Emellett látványban simán pályázhat a „Magyarország legszebb szurdoka” címre. Az Ámor-forrás közelében egy meredek erdei ösvényen felkapaszkodva érhetjük el a barlangszállásként is funkcionáló Odvas-kői-sziklaüreget, amelyet mindenképpen érdemes megnézni, ha erre járunk.

    Megközelítés
    A legegyszerűbben Mályinka felől, a kék kereszt jelzésen érhetjük el a Csondró-völgyet.


    Túratipp
    Útvonal: Mályinka (K+) – Odvas-kői-sziklaüreg – Csondró-patak völgye – Mária-forrás – Látó-kövek (K) – Miskolc-Szentlélek – Miskolc-Ómassa. Táv: 8,3 km; Szint: 280 m. Időtartam: 3-4 óra.

    forrás: turistamagazin.hu

    Tovább

  • Levendula szüret Egerszalókon

    Levendula szüret Egerszalókon


    Szedd magad a levendulát, vidd haza és használd fel amire csak szeretnéd! Egerszalókon, a Kristálydombon hatalmas levendula mező vár.

    2018. június 23, szombat 10:00 - 16:00

    A meghirdetett időpontban bárki szüretelhet levendulát és otthonába viheti a finom illatokat.

    Ollót hozz magaddal és június 23-án már szedheted is az illatos virágot.

    További információ és jelentkezés:

    Dr. Boruzs Julianna 06-30-977-9963


    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!