Természet Archívum

  • A Nyugat-Bükk kapuja, a „homlokát ráncoló” Bélkő-hegy

    A Nyugat-Bükk kapuja, a „homlokát ráncoló” Bélkő-hegy


    Barangolás a Bükk mesés tájain, felejthetetlen erdei túrák, pihenés a gyönyörű tó partján, lenyűgöző középkori apátsági templom megtekintése színesítheti az itt eltöltendő napok programját.

    Bélkő-hegy és tanösvény

    A fehér hegy sziklái százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. A ciszterci apátságtól indulva, a kanyargós szerpentinen haladva eljutunk a bányászata után megmaradt 815 m magasan fekvő kilátóhoz. Megismerhetjük a Bélkő környékének történetét, a hegy földtani felépítését, A sziklagyepek növény- és állatvilágát. 



    A hegy tetejére érve páratlan látvány tárul elénk, tiszta időben akár a Tiszáig és a Tátráig is ellátni. A bányaterület, mint holdbéli táj mutatja magát. A magasba törő, éles peremű, változatos formájú és színű sziklák tövében védett növények élnek. A csapadékból keletkező karsztvíz a hegy lábánál forrásként tör a felszínre és táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.

    Apátság

    A völgyben bújik meg az elragadó történelmi hangulatot árasztó templom, valamint a ciszterciták által alapított egykori monostor maradványai. Rövid kirándulással eljutva a Gilitka-völgyben tekinthetjük meg a kedves Gilitka-kápolnát. 



    A 2007-ben felújított zarándokhely a csodálatos erdő mélyén minden hívőt és turistát imádkozásra biztat.

    Természetes élővilág

    Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, iszalaggal és a korai szegfűvel. 



    A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. A szerencsések őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatnak túrázás közben.

    A tó és környéke

    Nyugalom és békesség lengi be az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. Hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek csalogatnak bográcsozásra.


    Reméljük felkeltettük érdeklődését és Ön is mihamarabb megtapasztalja a településünk kínálta csodát.

    Fotó: Sajószentkirályi Kankulya László / facebook

    Bélapátfalva Idegenforgalmáért Közhasznú Egyesület
    3346 Bélapátfalva, IV. Béla út 36. (Turisztikai Információs Iroda)
    www.belko-turizmus.hu
    email: belko-turizmus@enternet.hu

    Tovább

  • Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület

    Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület


    Egyik legrégebbi ma is meglévő magyar park az egri Érsekkert. Mint történeti kert,  helyi védelem alatt áll. A város „tüdejének” is nevezik.

    Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. 

    Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezett parkot.

    A Klapka út melletti részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). 

    A délnyugati részébe sportlétesítmények épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott talató. A francia parképítészet hagyományait őrző Érsekkert ligetes-fás zöld területével kiváló pihenőhely mindenki számára.

    borítókép - Ambrus Ferenc

    Tovább

  • Az egri ősz ajándéka

    Az egri ősz ajándéka

    Elmúlt a nyár, itt az ősz, Szőlőt őriz már a csősz - Kirándulás az Eged-hegy lábánál.












     fotó: Vanyó Éva / facebook, 2016

    Tovább

  • Szilvásvárad Szalajka-völgy csodái, az ősz varázslatos szépsége

    Szilvásvárad Szalajka-völgy csodái, az ősz varázslatos szépsége


    A szilvásváradi Szalajka-völgy természeti szépségei, minden évszakban elbűvölik, az ide látogató embereket.

    Az évszakok közül, talán az ősz a legszebb, VARÁZSLATOSAN SZÉP!  A völgy, 2013  őszén, talán minden eddiginél szebb arcát mutatta. Engem az őszi színek mindig elkápráztatnak, de most itt a természet, megmutatta művészi arcát is. 

    Az őszi táj, a fák színes lombozata, vele a kék égbolttal, a tavak vizében visszatükröződő fák, az árnyékok és a lenyugvó Nap fénye rendkívül szép felvételek készítését tette lehetővé. Joggal éreztem azt, nem az ember a művész, aki megörökíti, hanem maga a természet.
        
    Az alkotás különlegességét, természet szépségén túl, az itt-ott bevillanó természetszerető emberek mozgása, az állatvilág:  dámszarvasok nászidőszaki viselkedése, a foltos szalamandra, az őszi színekben tükröződő tóban fürdőző vadkacsák, csak fokozzák és együtt teszik teljessé a filmet!

     

    Forrás, videó: Pintér István YOUTUBE

    Tovább

  • Hámori-tó őszi hangulatban

    Hámori-tó őszi hangulatban


    Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. 

    Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón.


    A Hámori tó a Garadna völgyében, csaknem másfél kilométer hosszan húzódik. Jelenlegi medrét az 1810-es években alakították ki egy völgyzáró gát építésével. A tó kialakításának gyakorlati oka volt, a felső-hámori vasverők meghajtásához szükséges vizet biztosította. A tó ma kedvelt horgászhely, az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt számos horgász keresi fel. Pisztráng nem csak a tóban él, külön pisztráng telep is működik a völgyben.

    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook


    A pisztrángos telep a szakmai munka mellett igazi turisztikai látványosság is. Az ide látogatók megkóstolhatnak egy igazi helyi specialitást, a tizenkét különböző fűszerrel ízesített sült pisztrángot. A tó vízmélysége helyenként eléri a kilenc métert is. Vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre, a nyári vizes tevékenységek közül a csónakázást és a vizibiciklizést választhatjuk.


    A tó dél-kelti partján áll a Palota Szálló. Az ország egyik legszebb szállodája 1927-1930 között épült Mátyás király korát idéző, neoreneszánsz stílusban. A négyemeletes szálloda főhomlokzata a tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épületet támfalakkal erősítették meg, melyek eredeti, statikai funkciójuk mellett teraszos sétányként is szolgálnak. Az építészeti megoldásnak köszönhetően gyönyörű függőkert alakulhatott ki a szálloda közvetlen szomszédságában. A szálloda csúcsos tornyából, illetve a függőkertből gyönyörű kilátás nyílik a Hámori tóra és a völgy többi részére is.


    A függőkertből látható a Szinva patak húsz méteres vízesése is, ami az ország legnagyobb vízesése. Nem csak nyáron szép látvány, a téli jégbe fagyott vízesés sokak szerint a nyári látványt is felülmúlja. A vízesés lábánál található az édesvízi mészkőben létrejött Anna, vagy más néven Petőfi barlang. A mésztufa barlang igazi ritkaság, Európa szerte is csak néhány ilyen képződmény létezik. A barlangot egy félórás séta keretében fedezhetjük fel.

    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook

    A szállodával szemben egy másik barlangot találunk. A Szeleta barlang egy meredek emelkedőn közelíthető meg, mely emelkedő a Szelata tetőben végződik. Megéri azonban idáig felküzdeni magunkat, a gyönyörű kilátás kárpótol fáradozásainkért.

    A Szeleta barlang nevezetessége a századelőn a barlangból előkerült több százezer éves pattintott kőeszközök. Gyakran emlegetik a barlangot, mint a magyar őslénykutatás szülőhelyét. A barlangtúra harmadik állomása az István cseppkőbarlang, a szállodától körülbelül ötszáz méterre találjuk.

    A mostani bejáratához képest a barlang eredeti bejárata magasabban van. Feltárásához érdekes történet fűződik. A barlangra úgy akadtak, hegy egy kutya beleesett a barlang bejáratába és a kimentése során fedezték fel a földalatti járatokat.

    A bejárattól ötvenöt méter hosszú folyosó vezet a barlang Nagytermébe. Tovább haladva a Kilátóban tiszta és szép képződményeket láthatunk. A Kupolacsarnok a barlang legszebb része. Húsz méter hosszú, tíz méter széles és harminc méter magas. A csarnokból kiépített lépcsősoron juthatunk el egészen a látogatható szakasz végéig. Itt azonban még nem ér véget a barlangrendszer, több járat halad a mélybe, melyek közül némelyiket teljesen víz borit. A Barlangban télen-nyáron tíz fok körüli hőmérséklet van.


    A sok természeti képződmény megismerése mellett egy ember alkotta nevezetességet is feltétlen próbáljuk ki. A család kedvence lesz a lillafüredi kisvasút. Az 1920-ban ipari céllal létrehozott kisvasút Miskolcról indul és a Bükk legszebb részein áthaladva két alagutat is érintve, érkezik meg Lillafüredre.







    Béres Attila természetjáró és túrafotós oldala.  Facebook
    Fotó: Attis photography / facebook

    Tovább

  • Szilvásvárad Szalajka-völgy csodái, az ősz varázslatos szépsége

    Szilvásvárad Szalajka-völgy csodái, az ősz varázslatos szépsége


    A szilvásváradi Szalajka-völgy természeti szépségei, minden évszakban elbűvölik, az ide látogató embereket.

    Az évszakok közül, talán az ősz a legszebb, VARÁZSLATOSAN SZÉP!  A völgy, 2013  őszén, talán minden eddiginél szebb arcát mutatta. Engem az őszi színek mindig elkápráztatnak, de most itt a természet, megmutatta művészi arcát is.



    Az őszi táj, a fák színes lombozata, vele a kék égbolttal, a tavak vizében visszatükröződő fák, az árnyékok és a lenyugvó Nap fénye rendkívül szép felvételek készítését tette lehetővé. Joggal éreztem azt, nem az ember a művész, aki megörökíti, hanem maga a természet.
      

    Az alkotás különlegességét, természet szépségén túl, az itt-ott bevillanó természetszerető emberek mozgása, az állatvilág:  dámszarvasok nászidőszaki viselkedése, a foltos szalamandra, az őszi színekben tükröződő tóban fürdőző vadkacsák, csak fokozzák és együtt teszik teljessé a filmet!



    Forrás, videó, fotó: Pintér István YOUTUBE




    Tovább

  • Ősszel kalandra hív az erdő

    Ősszel kalandra hív az erdő


    Csodálatos színek, friss levegő, nyugalom. Lenyűgöző a természet. Ahogyan az ősz lassan beköszönt úgy lesz odakint minden egyre szebb és szebb. Hétvégeken mozduljunk ki otthonról, és tegyünk egy nagy sétát a közeli parkban, erdőben.

    A napról-napra változó természet mindig újabb, izgalmasabb dolgokat rejteget számunkra. A levelek színpompás játéka mellett ilyenkor megfigyelhetjük a vadon élő állatokat, akik szorgalmasan gyűjtögetik a télire valót.

    Merre induljunk?

    Legyen egy, vagy akár két napos túra a hétvégén, mindig fordítsunk gondot a tervezésre. Az útvonal kijelölésnél vegyük figyelembe a nappalok rövidülését, az időjárás szeszélyét, a túrázok teljesítő képességét. Szerezzünk be egy térképet, és válasszunk egyet a több száz tanösvény közül. Bejárhatjuk az erdőt gyalog, vagy akár kerékpárral, de mindig tűzzük ki a pihenőállomásokat, melyek lehetnek történelmi helyek, kilátók, vagy vendégházak is.

    Tegyük változatossá a hétvégéket, válasszunk mindig más területet, különböző túra típusokat. Gyerekek nagy kedvence lehet a kincskeresés, azaz a geo ládák felkutatása. Az érdekességet kedvelőknek ajánljuk a cseppkőbarlangokat, a sziklásabb túraútvonalakat, melyek rendkívül gazdag természeti értékeikkel igazán felejthetetlenné teszik a napot. Akik a séta közben testük formálására egy ütemesebb, ritmusosabb mozgásra vágynak, próbálják ki a nordic walkingot. Hosszabb távot kedvelőknek javasoljuk a biciklitúrákat, a kényelmesebb, de természet szeretőknek a libegőt és a gyermekvasutat.

    Ősszel kalandra hív az erdő

    Mit vigyünk magunkkal?

    Ahhoz, hogy a napunk a legjobban teljen, szükségünk lesz néhány elengedhetetlen apróságra. Így nem árt felszerelésünket előre bepakolni, mert az erdőben nincs bolt, ahol pótolhatnánk a hiányosságainkat.

    Válasszunk kényelmes cipőt, ne vágjunk neki az erdőnek magas sarkúban és balettcipőben. A lábbelink legyen magasszárú, érdes, recés talpú, jól szellőző, és vízálló. Viseljünk hosszúnadrágot, melynek szárát tűrjük a cipőnkbe, így védekezhetünk a sérülések, és a bozótosban való elakadás ellen. Hordjunk hosszú ujjú felsőt, mely véd a kullancsok, és a káros napsugarak ellen. Legyen nálunk sapka és esőkabát, öltözködjünk rétegesen, mert az időjárás ősszel már szeszélyes.

    Hátizsákunkba tegyünk elegendő mennyiségű folyadékot, elemózsiát, papír zsebkendőt, nedves kéztörlőt, kézfertőtlenítőt. Csak a legszükségesebb iratokat, minimális pénzt vigyük magunkkal, és a teljes házi patika bepakolását is jól gondoljuk meg. Ne felejtsük el még otthon feltölteni a telefonunkat, GPS-ünket, fényképezőgépünket, és az érdekes, hagyományos, felfedező kirándulást kedvelőknél legyen távcső, és iránytű. Ne hagyjuk otthon a kullancsriasztót, sebtapaszt és bicskát sem.

    Több napos túra esetén szükségünk lesz sátorra, hálózsákra, polifoamra, gázfőzőre, elemlámpára, tisztálkodó eszközökre, váltás ruhára, szemeteszsákra és egy hagyományos, csővázas hátizsákra is.

    Ősszel rengeteg mókust láthatunk a lehullott levelek között

    Figyeljük meg a természetet

    Ősszel rengeteg élményben lehet része annak, aki az erdőbe látogat. Az igazán szerencsések megpillanthatják a rétek felett köröző nagytestű ragadozó madarakat, a fák ágain ücsörgő énekesmadarakat, az avarban gyűjtögető rágcsálókat, és az odúkban lakókat. Figyeljük az erdő fáit, a legelők növényeit, a patakok vizét, a források szélét, mely mind ezernyi történetet rejtenek. Vegyük észre a földön lépkedő, a fákhoz dörgölőző, és az üregeket ásó állatok nyomait.

    Őszi sétáink folyamán mindig a legkevesebb nyomot hagyjuk magunk után az erdőben, és helyettünk a madarak énekeljenek.

    borítókép: Barta Gábor

    a cikk eredeti helye, forrás: nepszava.hu

    Tovább

  • Az egri ősz ajándéka

    Az egri ősz ajándéka


    Elmúlt a nyár, itt az ősz, Szőlőt őriz már a csősz - Kirándulás az Eged-hegyen és környékén.

    A festők varázslatos színvilága.










    Fotó: Zakkar Sándor

    Tovább

  • Nagy-Eged hegy Eger házi hegye

    Nagy-Eged hegy Eger házi hegye


    Régen az egri kisgyerekeket azzal ijesztgették: „kitör az Eged-vulkán”. Sajnos ez az egetverő hülyeség az interneten is egyre inkább terjed, több turisztikai honlapon is azt írják: „A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy”.

    Helyére kell tenni a dolgokat: Eger-hegyének, a Nagy-Egednek fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan felszínre. Túrázzunk fel hát Eger város mészkőből álló hegyére, mely túrán a hegy számos különlegességét ismerhetjük még meg.

    Kezdjük azzal, hogy az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is: „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.”
    az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is
    Gárdonyi regényidézete után pedig még egy legenda, mielőtt sétánkra indulnánk: Szent István király idejében a hegyen élt Szent Egedius, aki napjainak zömét elmélkedéssel, vallásos meditációval töltötte el. Nem volt nagyigényű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló eseményekkel.

    Pedig a keleti őshazából hozott pogány vallás hívei Vata vezetésével felkeltek István ellen, s 1046-ban megkezdődött a sok emberéletet követelő viaskodás. Az Egeden is fellobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák meg a lelkeket.

    A felkelők végeztek az Eged hegyi remetével is, s a legenda máig azt tartja, hogy az ártatlanul elpusztult remete vére termékenyíti meg az Eged szőlőtőkéit. A legendát egy egri költő, Mindszenty Gedeon is feldolgozta 1857-ben írott Eged (Hitmonda, Vatha idejéből) című költeményében: „Csak szent Egyed vércsöppei dacolnak/ Hatalmával a rengeteg időnek,/ Pirosra föstvén a gerezdeket,/ Melyek itt évről évre nőnek”. Legenda és lexikon azonban két különböző dolog: ez utóbbi szerint Szent Egidius Athénban született a VII. században, majd miután minden örökségét szétosztotta a szegények között, Franciaországba ment, ahol a Rhone folyó torkolata mellett egy sátorban élt remeteéletet.

    Fotó: Vámossy Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: csamborgo.hu

    Tovább

  • A Mész-hegy és a Nyerges-tető kaptárkövei

    A Mész-hegy és a Nyerges-tető kaptárkövei


    A Nyerges-tető nyugati oldalán található a Bükkalja legrejtélyesebb kaptárköve . Azoknak a fülkés szikláknak – a „triumvirátusnak” – az egyik tagja, amelyek a legkarakteresebben testesítik meg a kaptárkő fogalmat.

    A Nyerges megjelenésében méltó társa a cserépváraljai Nagykúpnak, a kúpkövek legszebbikének és a szomolyai Kaptár-völgy koronájának, a Királyszékének.


    A lapos ormú sziklavonulattól egy keskeny és mély hasadék választja el a helynek is nevet adó magas sziklatornyot. Ennek az impozáns riolittufa-oszlopnak a teteje nyereg alakúra van kiképezve. Legalábbis így gondolta ezt Bartalos Gyula és Martus Ferenc is. Tény az, hogy az ember formaalakító tevékenysége fellelhető a Nyerges-kő szikláin.

    A plató felületébe ugyanolyan tálalakú mélyedések, csatornák, lyukak vannak faragva, mint a siroki Török-asztal tetejébe vagy a demjéni Bányaél kaptárkövének sziklahomlokára.


    A Mész-hegy és a Nyerges-tető (Nyerges, Nyerges-hegy) területén három kaptárkőcsoport lelhető fel.

    Fotó: bnpi.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: lithosphera.hu

    Tovább