Természet Archívum

  • Csodálatos látványt kínál a közelgő darufesztivál

    Csodálatos látványt kínál a közelgő darufesztivál


    A hortobágyi puszta egyik leglátványosabb természeti eseménye az őszi daruvonulás. A darvak európai vonulási útvonalai közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, az egyik legnagyobb darugyülekező hely pedig a Hortobágyi Nemzeti Park területén van.

    A legfrissebb daruszinkron – a madarak számlálása – adatai szerint

    75 ezer daru már megérkezett a Hortobágyra.


    A gyönyörű természeti eseményhez kapcsolódva évek óta megrendezik a Hortobágyi Darufesztivált, melyre idén október 20-22 között kerül sor. A rendezvény részletes programja IDE KATTINTVA ismerhető meg.


    Gyönyörű pillanatokat örökített meg Czeglédi Zsolt, az MTI fotóriportere 2017. október 15-én. A felvételeken szürke darvak repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében.


    Kiemelt kép: MTI – Czeglédi Zsolt

    Tovább

  • Kiránduljunk a föld alatt: legizgalmasabb barlangjaink

    Kiránduljunk a föld alatt: legizgalmasabb barlangjaink


    A barlangok legtöbbünk számára titkokat rejtő, sejtelmes, sokaknak talán ijesztő helyek, félelmünket azonban mindig legyőzi a kalandvágy.  Jöjjön néhány izgalmas barlang, amely egy egyszerű kirándulás keretében, akár a fürdővárosok környékéről is könnyedén felkereshető!

    Vannak köztünk bátrabbak, akik védőfelszerelésben kúszva-mászva-kapaszkodva még fel nem tárt üregek felé indulnak és vagyunk mi többség, akik csak egy egyszerű kirándulás keretében szeretnénk rácsodálkozni a föld gyomrának gyönyörűségeire. Ha az utóbbi kategóriába tartoznak, a hazai barlangok akkor is rengeteg kincset rejtenek az önök számára.

    Magyarország 5 nemzeti parkjában több mint 30 barlangban nyílik lehetőség a körülnézni. Évente több mint 400 ezer látogatót vonz a föld mélyén megbúvó, többségüket az évek során a látogatás megkönnyítése érdekében közlekedést segítő járószinttel és lépcsőkkel, világítástechnikával látogatóbaráttá átalakították át. Persze hazánkban sok helyütt van lehetőség ennél jóval kalandosabb, védőfelszerelést és barlangász eszközöket igénylő túra megtételére is, úgyhogy ha alábbi az alábbi séták megtétele után valaki kedvet kap, kis utánajárás és szervezkedés után ezeket is kipróbálhatja.

    Miskolctapolcáról könnyen megközelíthető Lillafüred

    A Bükki Nemzeti Park területén, Lillafüreden járva akár már egyszerű túraruházatban is lemehetünk a föld alá vezetett túra keretében. Megéri, mert a Bükki Nemzeti Park területén a különleges természeti képződmények valódi csodákat rejtenek. A fokozottan védett Anna Barlang bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Az 568 m hosszú Anna-barlang a Szinva patakból kivált mésztufában alakult ki. A különleges édesvízi mészkőben keletkezett, viszonylag „fiatal" barlangban a megkérgesedett mohaszőnyegek, vízi növények, nagyon érdekes áttört, korallszerű formákat hagytak hátra a kikorhadt ágak, fatörzsek csőszerű üregei mellett. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől. Az Anna-barlang túravezetőnk kíséretében látogatható szakaszai villanyvilágítással ellátottak, utcai öltözetben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás egyaránt elősegíti a biztonságos közlekedést, és a látványos barlangi képződményekben való gyönyörködést.

    Anna-barlang

    Egerből megér egy hosszabb kirándulást Aggtelek

    A Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője az összesen 25 km hosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, mely „Aggteleki barlang” néven terjedt el a köztudatban. A több bejárattal nyíló Baradla hazánk legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott barlangja. Megismerésére több lehetőség is van: 5 különböző hosszúságú és nehézségű túra közül lehet választani. Naponta induló barlangtúrák, amelyek villanyvilágítás mellett, mesterségesen kialakított járdákon haladnak. A túra során hatalmas termek és képződmények sokasága várja a látogatót: függő- állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók között vezet az út, amelyek megmozgatták a kutatók, látogatók fantáziáját. Így született a híres Anyósnyelv, a Mikulás, a Tigris, az Oszlopok csarnoka, melynek már a nevében benne van a páratlansága, lenyűgöző méretű termében megszámlálhatatlan képződmény található. A koncertek helyszínéül szolgáló Hangversenyteremben pedig a barlang kiváló akusztikája nyújt felejthetetlen élményt.

    Baradla-Domica barlangrendszer

    Harkányhoz közel, Magyarhertelendhez még közelebb az Abaligeti-barlang

    Magyarország déli részén, a Mecsek oldalában is találunk cseppkőbarlangot. A Pécstől nem messze található Abaliget nemcsak a kirándulók, hanem a gyógyulni vágyók számára is kedvez. A barlang hosszú évmilliók alatt nyerte el mai formáját a benne csörgedező patak kitartó munkája eredményeként. Amit ma láthatunk, az nem egy már lezárult folyamat eredménye, hiszen a barlang napjainkban is állandóan változik, fejlődik, a mennyezetről csepegő víz szebbnél szebb cseppköveket épít. A barlang jelentős denevérpihenő, a téli időszakban a kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkő-alakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, amelyekről a túrán a vezető mesél. A barlang átlagosan 12 °C fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

    Abaligeti-barlang

    A budapesti csoda: Szemlő-hegy

    A családi programnak is kiváló Szemlő-hegyi-barlangot szokták Budapest „földalatti virágoskertjének" is nevezni. A jelenleg 2200 méter hosszúságban feltárt, több tágas folyosóból álló, ásványkiválásokkal gazdagon díszített barlang Budapest egyik legértékesebb természeti kincse. A barlangot 1930-ban fedezték fel, és meglehetősen hosszú kutatási és építési munkálatok után 1986-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A falait vastag paplanként borító ásványkiválások változatos formái a barlang 300 méteres, kiépített szakaszán csodálhatók meg. A barlangban mindenfelé láthatók „kővirágok", azaz a néhány centiméter átmérőjű borsókövek;  a néhol egy centis  vastagságot elérő, tenyérnyi felületű kalcitlemezek; valamint a több tíz centiméter nagyságú karfiolok. A barlang magas páratartalmú, pormentes és állandó hőmérsékletű (12 ºC ) levegője kedvező hatású a bronchitises, asztmás megbetegedésekre, ezért 1990 óta gyógyterápiás célokat is szolgál.

    Szemlő-hegyi-barlang

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Tar-kő, Bükk

    Tar-kő, Bükk


    A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő Tar-kő (a maga 950 méterével) jócskán környezete fölé magasodik, s emiatt a túrázók körében igen népszerű úti célnak számít.

    A tetején állva az embernek egy kicsit elakad a lélegzete, a látvány szinte mellbe vág: ameddig a szem ellát ormok, bércek, hegycsúcsok, lábunk alatt a Bükk déli vonulata húzódik, és Egerig, tiszta időben pedig akár a Tokaji-hegyig is ellátni.

    A csúcsot egy kellemes túrával a kék jelzésen Bánkútról is megközelíthetjük, de aki inkább rövidebb gyaloglásra vágyna, az az Olasz-kapu parkolójától induló azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen juthat el a Tar-kőig.

    A Három-kőtől, illetve a fokozottan védett Őserdő irányából szintén elérhetjük a kilátópontot, ám ha ezt az útvonalat választjuk, ne felejtsük, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos!



    Fotó: Gyárfás Tóth Gábor

    Turista Magazin

    Tovább

  • A Szalajka-völgy Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye

    A Szalajka-völgy Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye




    A Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található.

    A völgy a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, és messze földön híres természeti érdekességek és látványosságok otthonául szolgál. 

    Ilyen például a Fátyol-vízesés, a Szalajka-forrás, az Istállós-kői-barlang, az Erdei Múzeum, valamint a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút).

    Szalajka-völgy tájékoztató letöltése

    Ha a természet szépségeit felvonultató képeket nyomtatásban is szeretné élvezni…
    Ha a gépén is szeretne egy példányt a legfontosabb információkat tartalmazó tájékoztatóból…
    Ha már tervezi a Szalajka-völgy meglátogatását, de még egyszer szeretné áttanulmányozni a tudnivalókat a számítógéptől távol…
    …akkor töltse le ingyenes tájékozatónkat Szilvásvárad nevezetességeiről, illetve a Szalajka-völgy látnivalóiról.

    LETÖLTÉS

    borítókép: Pintér István

    Tovább

  • Ősszel kalandra hív az erdő

    Ősszel kalandra hív az erdő


    Csodálatos színek, friss levegő, nyugalom. Lenyűgöző a természet. Ahogyan az ősz lassan beköszönt úgy lesz odakint minden egyre szebb és szebb. Hétvégeken mozduljunk ki otthonról, és tegyünk egy nagy sétát a közeli parkban, erdőben.

    A napról-napra változó természet mindig újabb, izgalmasabb dolgokat rejteget számunkra. A levelek színpompás játéka mellett ilyenkor megfigyelhetjük a vadon élő állatokat, akik szorgalmasan gyűjtögetik a télire valót.

    Merre induljunk?

    Legyen egy, vagy akár két napos túra a hétvégén, mindig fordítsunk gondot a tervezésre. Az útvonal kijelölésnél vegyük figyelembe a nappalok rövidülését, az időjárás szeszélyét, a túrázok teljesítő képességét. Szerezzünk be egy térképet, és válasszunk egyet a több száz tanösvény közül. Bejárhatjuk az erdőt gyalog, vagy akár kerékpárral, de mindig tűzzük ki a pihenőállomásokat, melyek lehetnek történelmi helyek, kilátók, vagy vendégházak is.

    Tegyük változatossá a hétvégéket, válasszunk mindig más területet, különböző túra típusokat. Gyerekek nagy kedvence lehet a kincskeresés, azaz a geo ládák felkutatása. Az érdekességet kedvelőknek ajánljuk a cseppkőbarlangokat, a sziklásabb túraútvonalakat, melyek rendkívül gazdag természeti értékeikkel igazán felejthetetlenné teszik a napot. Akik a séta közben testük formálására egy ütemesebb, ritmusosabb mozgásra vágynak, próbálják ki a nordic walkingot. Hosszabb távot kedvelőknek javasoljuk a biciklitúrákat, a kényelmesebb, de természet szeretőknek a libegőt és a gyermekvasutat.

    Ősszel kalandra hív az erdő

    Mit vigyünk magunkkal?

    Ahhoz, hogy a napunk a legjobban teljen, szükségünk lesz néhány elengedhetetlen apróságra. Így nem árt felszerelésünket előre bepakolni, mert az erdőben nincs bolt, ahol pótolhatnánk a hiányosságainkat.

    Válasszunk kényelmes cipőt, ne vágjunk neki az erdőnek magas sarkúban és balettcipőben. A lábbelink legyen magasszárú, érdes, recés talpú, jól szellőző, és vízálló. Viseljünk hosszúnadrágot, melynek szárát tűrjük a cipőnkbe, így védekezhetünk a sérülések, és a bozótosban való elakadás ellen. Hordjunk hosszú ujjú felsőt, mely véd a kullancsok, és a káros napsugarak ellen. Legyen nálunk sapka és esőkabát, öltözködjünk rétegesen, mert az időjárás ősszel már szeszélyes.

    Hátizsákunkba tegyünk elegendő mennyiségű folyadékot, elemózsiát, papír zsebkendőt, nedves kéztörlőt, kézfertőtlenítőt. Csak a legszükségesebb iratokat, minimális pénzt vigyük magunkkal, és a teljes házi patika bepakolását is jól gondoljuk meg. Ne felejtsük el még otthon feltölteni a telefonunkat, GPS-ünket, fényképezőgépünket, és az érdekes, hagyományos, felfedező kirándulást kedvelőknél legyen távcső, és iránytű. Ne hagyjuk otthon a kullancsriasztót, sebtapaszt és bicskát sem.

    Több napos túra esetén szükségünk lesz sátorra, hálózsákra, polifoamra, gázfőzőre, elemlámpára, tisztálkodó eszközökre, váltás ruhára, szemeteszsákra és egy hagyományos, csővázas hátizsákra is.

    Ősszel rengeteg mókust láthatunk a lehullott levelek között

    Figyeljük meg a természetet

    Ősszel rengeteg élményben lehet része annak, aki az erdőbe látogat. Az igazán szerencsések megpillanthatják a rétek felett köröző nagytestű ragadozó madarakat, a fák ágain ücsörgő énekesmadarakat, az avarban gyűjtögető rágcsálókat, és az odúkban lakókat. Figyeljük az erdő fáit, a legelők növényeit, a patakok vizét, a források szélét, mely mind ezernyi történetet rejtenek. Vegyük észre a földön lépkedő, a fákhoz dörgölőző, és az üregeket ásó állatok nyomait.

    Őszi sétáink folyamán mindig a legkevesebb nyomot hagyjuk magunk után az erdőben, és helyettünk a madarak énekeljenek.

    borítókép: Barta Gábor

    a cikk eredeti helye, forrás: nepszava.hu

    Tovább

  • Nagy-egedi klasszikus

    Nagy-egedi klasszikus

    Fél napos kirándulás az Eger mellett emelkedő népszerű Nagy-Eged hegyre - 12km

    Az Eger mellett emelkedő Nagy-Eged hegy (536 m) népszerű kirándulóhely a helybéliek körében – nem véletlenül: könnyen megközelíthető, s csúcsáról megfelelő időjárási körülmények között kiváló kilátás nyílik a környező vidékre. E hegy meghódításának nehézségeiről számos legendát hallottam korábban, személyes kedvencem, melyre ma is mosolyogva gondolok vissza, hogy alföldi diákok sírva mentek fel rá. Többszöri megmászás és futva feljutás után azt kell, hogy mondjam, ez is „csak” egy hegy, amely megizzasztja, ám cserébe kivételes látvánnyal ajándékozza meg az embert.

    2016. február 07-én az évszakot meghazudtoló napsütésre ébredtem, így másodmagammal nekiindultam a klasszikus nagy-egedi sétának. Ennek az útvonalnak az a nagy előnye, hogy még délelőtt is bőven megéri nekiindulni, futva vagy nyári időszakban még délután is, hiszen annyira közel fekszik a városhoz, hogy tömegközlekedési eszközt sem kell igénybe venni.

    Az út ráadásul eltéveszthetetlen: szinte végig a városból kivezető piros sáv jelzést kell követnünk, amelyet – úgy vettem észre – az elmúlt időszakban fel is újítottak. A Vécseyvölgy utcán végighaladva rendre feltűnnek a jelzések, szerencsére jódarabon járda is akad, így csak egészen rövid szakaszon szükséges az út szélén gyalogolni. Ennek az utcának a végéig a 7-es számú helyi járati busszal is el lehet jutni, ha valaki rövidíteni szeretne az útvonalon.

    Egy ipartelep közepén, melyet a 2012-es Bükk turistakalauz Régi Érseki téglagyár és épülő ipari park néven említ, a piros sáv letér a műútról balra. A jelzés sokáig hétvégi telkek, kiskertek között vezet, csapadékos időszakban itt jelentős sárral kell számolnunk. Esetünkben a kiválóan ragadó-tapadó sár ólomsúlyúvá nehezítette a cipőnket, így ahol lehetett, a füves foltokon vagy a keréknyomokban összegyűlt pocsolyákban haladtunk.

    A Kis-Eged aljában a jelzést is nagyon kellett figyelni, ugyanis a turistaút egyszer csak átvág a szántóföldön, ezt azonban nyíl nem jelzi. Az elágazás után pár lépéssel, az út szélén balra áll egy oszlop, arra festették fel kissé megtévesztő módon a piros sávot, ez azonban az utolsó jelzés abban az irányban.

    A szántóföld után végre véget ért a sárdagasztás, itt a talaj már túrázásra alkalmasabb állapotú volt. Egy rövid bozótoson átvágva akár toronyiránt is indulhattunk volna a csúcsra, a Nagy-Egedi Botanikai tanösvény ezt lehetővé is teszi, de messziről ez az ösvény inkább csak néhány alig kitaposott vízmosás szövevényének látszott, ráadásul egy kevésbé edzett túratárs kísért, így továbbra is a piros sáv mellett maradtunk.

    Ez az út kitér jobbra, és egy darabig szintben halad, egészen a Csomós-tanyáig, így a nagy emelkedő előtt volt még alkalmunk pihenni egy kicsit. Ezt követően azonban ez az ösvény is könyörtelenül elkezd emelkedni, így igyekeztünk az erőnket tartalékolva, egyenletes tempóban felfelé haladni, hiszen innen még sok volt hátra. Szerencsére rögtön az első szerpentinkanyarban található egy kis pihenő, ahol bár a kevésbé jóérzésű látogatóknak köszönhetően összegyűlt némi szemétkupac, mégis megérte megállni lendületet gyűjteni, hiszen már innen is nagyszerű kilátásban volt részünk.

    Egy kis kanyargást és szuszogást követően kiértünk a bozótosból, és egy szélesebb, kitettebb úton kaptattunk felfelé. Mielőtt beértünk volna az utolsó, erdei szakaszra, megálltunk kicsit, és egy sorompóra támaszkodva bámészkodtunk, figyeltük a siklóernyősöket, akiknek kedvelt starthelyük ez a terület.

    Az erdőbe betérvén a piros sáv tovább halad a Várkúti turistaház felé, a piros háromszög jelzés pedig lecsatlakozik balra, a Nagy-Eged csúcsa felé, így mi is erre vettük az irányt. Itt megint egy kis sárral küzdöttünk, de ez már korántsem volt annyira tapadós, mint a kertek között.

    Hamarosan felértünk a csúcsra, ahol a szebb napokat is látott Dobó István-kilátó mellett elhaladva kiértünk a csúcson elterülő tisztásra. Balra vettük az irányt, ahol egy vasúti sínekből összehegesztett kereszt áll, melyet a MÁV Zrt. tervezett, és amelyet az egri püspökség ezeréves fennállásának tiszteletére emeltek 2004-ben. Érdekesség egyébként, hogy a hatalmas acélkeresztet 2012 januárjában ellopták, ám még abban az évben, augusztusban újra felállították (Forrás: egrinapok.hu).

    Kereszt a Nagy-Eged tetején - fotó: Jonas Krisztina Kiki

    A hegytetőnek erről az oldaláról gyönyörű kilátás nyílik Eger városára, nem véletlen, hogy még nem sikerült ide úgy feljutnom, hogy senkivel ne találkoztam volna. A Nagy-Eged „mindenki hegye”, terepfutóktól és bakancsos turistáktól kezdve kiránduló családokon keresztül napozó, piknikező diákokig mindenki megfér itt egy más mellett.

    Miután kicsit szétnéztünk és megettük az útravalónkat, átsétáltunk a hegytető túloldalára. Rövid ereszkedést követően egy másik tisztásra jutottunk, ahonnan Felsőtárkányt és a Bükk hullámzó hegyeit csodálhattuk meg.

    Visszakaptattunk a kilátóhoz, majd ugyanazon az útvonalon indultunk lefelé, amelyiken felfelé mentünk. Útközben azonban megállapítottuk, hogy a dagonyázáshoz már egyikünknek sem fűlik a foga, így a Csomós-tanyánál balra fordulva letértünk a piros sávról, és egy bekötő úton kisétáltunk az Egert és Noszvajt összekötő műútra.

    Korábban a hideg és a lemenő nap miatt már rövidítettem egy futást erre, így tudtam, hogy az út menti füves sávon egész jól lehet haladni, ráadásul a Mátyus Udvarháznál lévő kanyarban egy buszmegálló is van, így reménykedtem, hogy egy buszt is el tudunk csípni. Sajnos nem így lett, így innen a sportrepülőtérig az autóút szélén kellett felkaptatnunk, mivel ezt a szakaszt bozótos szegélyezi, ahová nem tudtunk lehúzódni. Szerencsére az autósok udvariasan kikerülgettek bennünket, és épségben megérkeztünk a repülőtérhez, ahol az Almagyar Érseki Szőlőbirtok felé vezető aszfaltútra tértünk rá.

    Az almagyar-dombi víztározónál az aszfaltozás véget ér, így ismét egy kis sártaposás következett a szőlők között, hamarosan kiértünk azonban a Zöldfa utca végéhez, ahonnan már végig sármentesen sétálhattunk hazafelé.

    Ezt a túrát az év bármely szakában jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki nem riad vissza egy kellemesen hosszú kaptatótól, majd egy térdet nem kímélő ereszkedéstől, hogy más perspektívából lássa Eger városát.

    Túra típusa: gyalogtúra
    Fizikum: közepesen nehéz túra
    Tájékozódó képesség: könnyű tájékozódás
    A túra hossza: 12 km
    Útvonal: Eger, Vécsey-völgy – Régi Érseki Téglagyár – Csomós-tanya – Nagy-Eged – Csomós-tanya – Mátyus Udvarház – Sportrepülőtér – Almagyar-domb – Eger

    hello@zoldsav.hu | facebook.com/zoldsav

    forrás: zoldsav.hu

    Tovább

  • Mitől színesedik az erdő?

    Mitől színesedik az erdő?


    A címben szereplő egyszerű kérdést olvasva sokakban már meg is fogalmazódhat a válasz: ősz van, s közeleg a tél.

    Cikkünkben az őszi lombszíneződés jelenségét járjuk körül alaposabban: segítségül hívunk egy kis természetföldrajzot és ökológiát, némi növényélettant és -szervezettant, no és persze egy csipetnyi szerves kémiát is, hogy betekintést nyerjünk e csodálatos folyamat rejtelmeibe.

    Magyarország éghajlata átmeneti jellegű, melyben mind a kiegyenlítettebb óceáni, mind a jóval szélsőségesebb kontinentális klíma sajátosságai felismerhetők. Hazánk északnyugati részén nedves kontinentális, délkeleti részén pedig száraz kontinentális éghajlat uralkodik. Jellemző a négy évszak többé-kevésbé markáns elkülönülése, valamint a nagy hőingadozás, amit részben a medencejelleg is magyaráz. A domborzat kismértékű függőleges tagoltsága miatt nincsenek számottevő regionális különbségek az éghajlatban.


    Magyarország növényzetének faji összetételét elsősorban a klimatikus adottságok, a domborzat jellege, a talaj típusa, illetve a vízellátottság befolyásolja. Hazánk területén két nagy, a klimatikus sajátosságoknak megfelelően kialakult növényzeti övet, a lombhullató erdők és az erdős sztyepp övét különítjük el. Előbbibe tartoznak például a cseres-tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek vagy a bükkösök, míg az utóbbi például az alföldi tatárjuharos lösztölgyeseket foglalja magában. Az említett növénytársulásokat klimazonális társulásoknak nevezzük. Klimazonális, természetes eredetű fenyőerdőkkel csak a Dunántúl nyugati részén találkozhatunk.


    A lombhullás bolygónk évszakváltakozással érintett területeinek évelő növényzetére jellemző, összetett, külső (környezeti) tényezők hatására örökletessé vált folyamat. A megvilágítás időtartamának lerövidülése és a hőmérséklet csökkenése miatt a fotoszintézis színhelyéül szolgáló lomblevelek – mint az anyanövény számára feleslegessé vált szervek – előbb elszíneződnek és elszáradnak, majd lehullanak. Az örökzöld lombos, illetve tűlevelű fajoknál a levélváltás folytonos, ennek megfelelően szinte észrevétlenül zajlik.

    Tudtad?
    Azokat a növényélettani folyamatokat, amelyek során bizonyos szervek vagy szövetek leválnak „gazdájukról”, összefoglaló néven abszcissziónak nevezzük. Az őszi lombszíneződést követő lombhullás az abszcisszió egyik leglátványosabb formája.

    Az öregedés (szeneszcencia) folyamán a lomblevelek kloroplasztiszaiban, azaz zöld színtesteiben bomlásnak indulnak a földi élet szempontjából talán legfontosabbnak tekinthető fotoszintetikus pigmentek, a porfirinvázas klorofillok. A zöld szín lassan elvész, s a levélben maradt kísérőpigmentek színe válik meghatározóvá. Ilyen kísérőpigmentek a konjugált kettős kötéseket tartalmazó, izoprénvázas karotinoidok, melyeknek két fő csoportját, a karotinokét és a xantofillokét különböztetjük meg. Többségük sárga színű, de narancsszínű és piros képviselőik is vannak. A vöröses vagy vörösesbarna árnyalatot az antociánok okozzák.


    A kísérőpigmentek aránya, százalékos megoszlása fajonként eltérő, s olykor még fajon belül is nagy variabilitást mutat. Az egyik legjellegzetesebb őszi lombszínnel, az élénkpirossal például a barkócaberkenye (Sorbus torminalis) büszkélkedhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a környezeti hatások nagymértékben befolyásolhatják az őszi erdő képét. A színes, tarkabarka levelek tovább maradnak „gazdájukon” a kevésbé szeles időszakokban, mint a viharokkal és heves esőzésekkel jellemezhetőekben. A természetben nincs két egyforma év, de talán még egyforma másodperc sem.

    Fotó: Gulyás Attila

    Az elszíneződött, immáron nem fotoszintetizáló levelek lehullását számos, izgalmas élettani folyamat előzi meg. A lomblevél leválása egy leválasztó réteg (szeparációs réteg) közbeiktatásával valósul meg a rendszerint 5–50 sejtsorból álló, ún. abszcissziós zónában, ahol élénkfehérje- és RNS-szintézis zajlik. Az átlagosnál kisebb méretű sejtekből álló abszcissziós zóna egy különleges képződmény, amely a lomblevél levéllemezét a szárhoz kapcsoló levélnyél egészén áthatol. Sejtjeik, illetve elsődleges sejtfalaik dezorganizálódása, enzimatikus úton történő feloldódása idézi majd elő a levél lehullását a szeparációs réteg mentén. Utóbbi alatt pár sejtsorral lignin- és szuberinberakódás zajlik, ami egy hatékony védőréteg kialakulásával jár. A szállítószövet-rendszer elemeinek eltömődését a poliszacharidok közé tartozó tilóz és kallóz behatolása, illetve berakódásai okozzák. Az abszcissziós zónában képződött fizikai gát segítségével az öregedés folyamata a lomblevélre korlátozódik, a növény többi része így „biztonságban” lehet.

    Az abszcisszió hormonális szabályozásában az auxin, az etilén, az abszcizinsav és a citokinek játszanak meghatározó szerepet. A szeneszcencia folyamatában a levelekben képződő auxin kiáramlása fokozatosan csökken. Az abszcissziót késleltető auxinok koncentrációjának csökkenése ezen gátló hatás elvesztését eredményezi. A levelek öregedését gátló citokinek koncentrációja szintén erősen lecsökken. Az auxinok és a citokinek visszaszorulását követően „lép színre” a különféle lebontó enzimek (pl.: celluláz) szintézisére pozitív hatást gyakorló etilén, melynek képződését az auxintranszportot gátló abszcizinsav is serkenti.


    A szeparációs réteg mentén végül olyannyira meggyengülnek a sejtfalak, hogy a lomblevél már viszonylag kis erő hatására is lehullik. Ezt az erőhatást leggyakrabban a szél szokta kifejteni. A leválás helyén ún. levélripacs (cicatrix) alakul ki, melynek alakja, felszínének rajzolata és parásodottságának mértéke rendszerint az adott növényre jellemző, tehát határozóbélyegnek is alkalmas.

    A természet működése nem egyszerű, szépségének befogadása viszont annál könnyebb. Használjuk ki az őszi napokat és csodáljuk meg az erdő színeit! A látvány minden bizonnyal feledteti majd a növényélettan okozta stresszt…


    Tudtad?
    Az örökzöld lombos, illetve tűlevelű fajok is hullatják leveleik, de a levélváltásuk folytonos, így szinte észrevétlenül zajlik. A különböző színeket a kísérőpigmentek aránya, százalékos megoszlása határozza meg, mely fajonként eltérő.

    SZÖVEG: NAGY LORÁND ISTVÁN,   FOTÓ: SHUTTERSTOCK

    A cikk megjelent a Turista Magazin 2012. novemberi számában.

    Tovább

  • Indián nyár, vénasszonyok nyara, több elnevezése van ennek a pár őszi napnak

    Indián nyár, vénasszonyok nyara, több elnevezése van ennek a pár őszi napnak


    Bőrünkön érezzük, hogy a csalogató napsugár hamis képet ad a nyárról, este pedig már hívogat minket a kandalló melege. Ez a csalóka, ámbár annál szebb őszi idő sokakat kicsal a természetbe.

    Talán ennek is köszönhető, hogy az EGERERDŐ Zrt. már hagyományos trófeaszemléjén a korábbinál sokkal nagyobb létszámban jelentek meg a vadat tisztelő vendégek. Hiszen a szerelmi mámorban égő gímszarvasoktól hangos őszi erdő mára lecsendesült, a bőgési időszak véget ért.

    A trófeák bemutatásának 2010 óta ad otthont a Kékes bércei alatt húzódó Nagyhalmaj tisztás. Az erdőgazdaság Mátrafüredi Erdészetének területén található rét pazar környezetet biztosít ennek a rangos októberi eseménynek. Az EGERERDŐ Zrt. területén sikeres bikabőgési időszakot zártunk, összesen 94 bika került terítékre. A trófeákat a Vadászati Hatóság bírálta el, többek között az agancs tömege, állása, ágak száma, hossza, színe alapján. A bírálatok során a trófeák közül 13 db bronzérmet, 4 pedig ezüstérmet kapott, aranyérmes bika ebben az évben nem esett. A legnagyobb tömegű 8,52 kg-ot nyomott.


    Az idei évben Hubertusz szentmise és kitüntetések átadása is gazdagította a programot a megyei vadászkamara szervezésében. Ugyanakkor szomorú körülmény, hogy a tisztás öreg tölgyfája idén tavasszal megsemmisült. Ezért az elejtett nemes vad mellett az öreg fa emléke előtt is tisztelgett az érdeklődő közönség.

    A hét eseményei között szerepelnek iskolás programok is. Mivel az előző hónapban közel 6000 gyermekkel találkoztunk kint a természetben rendezvényeink során, így most mi merészkedtük az iskola falai közé, hazai pályán mélyítettük tudásukat az erdőről, erdő-be-néző rendhagyó, játékos tanóra keretében. Két iskolában is jártunk, az Egri Waldorf Iskolában és a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában. Köszönjük a befogadást, reméljük máskor is találkozunk!

    A hétvégét is izgatottan várjuk, hiszen az erdőgazdaság egy újabb mérföldkőhöz érkezett közjóléti fejlesztés kapcsán. Szombaton lesz a Pazsagi turistaház ünnepélyes átadása, melyen dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is részt vesz. Ezzel kapcsolatos képek, számok, további részletek a következő heti híradásunkban várhatók.


    A túrázók figyelmébe ajánljuk a hétvégi Less Nándor Emléktúrát, mellyel már 20 éve a szenvedélyes világjáró, a Bükk növényvilágának feltárója előtt hajtunk fejet. A túra a gyerekfutástól egészen a 66 km-es távokig rengeteg természetszerető, sportolni vágyó vándort vonz szeretett hegységünkbe, a Bükkbe és Cserépfaluba, a túrát indító helyszínére.

    A Bükk északabbra eső részére, Szilvásvárad környékére nem nyúlik át a túra, viszont érdemes ezt a vidéket is felkeresni a hétvégén.


    A kisvasut.hu oldalon megtévesztő adat olvasható, miszerint 2017.10.14-én Kisvasúti Napot szervezünk a Szilvásváradi Kisvasúton. Erről ebben az évben szó sem volt. Mint ahogy híradásainkból kiderült az EGERERDŐ Zrt. a Kisvasutak Napját a Mátravasúton tartotta 2017.09.29-én. A Zrt.-től független, helytelen adatközlés miatt elnézésüket kérjük, a kisvasutak.hu oldalt már kértük a javításra.

    Ettől függetlenül menetrend szerint járnak kisvasútjaink. Új menetrendünk, ami az őszi szüneti időszakra is érvényes, már megtalálható honlapunkon. http://client4.springmedia.hu/index.php?tpl=page&cID=21

    Az Istállóskői-barlang látogatása a régi nyomvonal korlátjának hiánya miatt még mindig balesetveszélyes, főként a meredek szakaszokon. A munkálatok zajlanak és új nyomvonal engedélyezése is már folyamatban van.

    Fotó és forrás: EGERERDŐ Erdészeti Zrt.

    Tovább

  • Az egri ősz ajándéka (fotók)

    Az egri ősz ajándéka (fotók)


    Elmúlt a nyár, itt az ősz, Szőlőt őriz már a csősz - Kirándulás az Eged-hegyen és környékén.

    A festők varázslatos színvilága.










    Fotó: Zakkar Sándor

    Tovább

  • Őskori földvárak nyomában október 14-én

    Őskori földvárak nyomában október 14-én


    Szakvezetett gyalogtúra a Bükk egyik legnagyobb bronzkori erődített telepéhez. A túra útvonala: Bélapátfalvi Gyári-tó - Katonasírok - Kelemen széke – Bélapátfalva.

    Programvezető: Bartha Attila

    Találkozás: Október 14, szombat, 9:00 Bélapátfalva, Gyári-tó

    Táv: 8 km, szintemelkedés: 300 m, könnyű túra helyenként meredek szakaszokkal (fel- és lefelé is).

    Ingyenes

    Regisztráció: kapcsolat@bnpi.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!