Természet Archívum

  • Nagy-Eged hegy Eger házi hegye

    Nagy-Eged hegy Eger házi hegye


    Régen az egri kisgyerekeket azzal ijesztgették: „kitör az Eged-vulkán”. Sajnos ez az egetverő hülyeség az interneten is egyre inkább terjed, több turisztikai honlapon is azt írják: „A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy”.

    Helyére kell tenni a dolgokat: Eger-hegyének, a Nagy-Egednek fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan felszínre. Túrázzunk fel hát Eger város mészkőből álló hegyére, mely túrán a hegy számos különlegességét ismerhetjük még meg.

    Kezdjük azzal, hogy az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is: „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.”
    az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is
    Gárdonyi regényidézete után pedig még egy legenda, mielőtt sétánkra indulnánk: Szent István király idejében a hegyen élt Szent Egedius, aki napjainak zömét elmélkedéssel, vallásos meditációval töltötte el. Nem volt nagyigényű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló eseményekkel.

    Pedig a keleti őshazából hozott pogány vallás hívei Vata vezetésével felkeltek István ellen, s 1046-ban megkezdődött a sok emberéletet követelő viaskodás. Az Egeden is fellobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák meg a lelkeket.

    A felkelők végeztek az Eged hegyi remetével is, s a legenda máig azt tartja, hogy az ártatlanul elpusztult remete vére termékenyíti meg az Eged szőlőtőkéit. A legendát egy egri költő, Mindszenty Gedeon is feldolgozta 1857-ben írott Eged (Hitmonda, Vatha idejéből) című költeményében: „Csak szent Egyed vércsöppei dacolnak/ Hatalmával a rengeteg időnek,/ Pirosra föstvén a gerezdeket,/ Melyek itt évről évre nőnek”. Legenda és lexikon azonban két különböző dolog: ez utóbbi szerint Szent Egidius Athénban született a VII. században, majd miután minden örökségét szétosztotta a szegények között, Franciaországba ment, ahol a Rhone folyó torkolata mellett egy sátorban élt remeteéletet.

    Fotó: Kővári Ágnes

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: csamborgo.hu

    Tovább

  • A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották


    A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére hazánkban 1995-től rendezik meg a Kisvasutak napjai programsorozatot.

    Az ország különböző pontjain különböző időpontban vannak az események. Az Egererdő Zrt. az országban egyedülálló módon három kisvasutat tart fenn: a felsőtárkányit, a szilvásváradit és a gyöngyösi székhelyű Mátravasutat.

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották.


    borítókép - Élmények Völgye

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Szilvásváradon a Millenniumi kilátó feledhetetlen látvánnyal vár benneteket

    Szilvásváradon a Millenniumi kilátó feledhetetlen látvánnyal vár benneteket


    A 2000. augusztus 20-án átadott kilátó teraszáról páratlan látvány tárul a látogató elé: a Bükk hegységminden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a Szalajka-völgy, az erdők rajzolata, és északi irányban 13 hegyvidéki falu háztetői.

    Tiszta időben a szlovákiai hegyek és a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.

    Megközelítés:

    Szilvásváradról gyalog a Millenniumi Tanösvényen, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető út Kalapati parkolójától mindössze kétszáz méteres sétaúton.

    GPS koordináták: É 48°5.742' / K 20° 24.414'

    Belépőjegyek ára a helyszínen:

    - Teljes árú jegy: 500 Ft/fő

    - Kedvezményes jegy (gyermek, nyugdíjas (65 év felett) és pedagógus): 400 Ft/fő

    - Csoportos felnőtt jegy (20 fő felett): 400 Ft/fő

    - Csoportos kedvezményes jegy (20 fő felett): 350 Ft/fő

    Kedvezményes jegyre jogosult:

    - gyermek 18 év alatti személyek

    - nyugdíjas (65 év felet) és pedagógus kedvezmény: igazolvány bemutatásával

    - gyermekeknek 3 éves korig ingyenes

    FIGYELEM! Online vásárlás esetén kedvezménnyel vásárolhatóak meg a belépők!

    Nyitva tartás:

    - Tavasz (március 1.- május 31.): minden nap 10:00 - 18:00

    - Nyár (június 1.- augusztus 31.): minden nap 10:00 - 19:00

    - Ősz (szeptember 1. - október 31.): minden nap 10:00 - 18:00

    - Tél (november 1. - február 28.): szerdától vasárnapig: 10:00 - 16:00

    Ünnepnapokon, továbbá december 25-26-án és január 1-jén nyitva tartunk!

    A nyitva tartási idő tájékoztató jellegű. Rossz időjárás esetén (Vihar-villámlás ködös idő, jegesedés) zárva.

    forrás: bnpi.hu

    Tovább

  • A madarak imádják az Eger-patakot

    A madarak imádják az Eger-patakot


    Több, mint 3 éve  lubickol az Eger-patakban a színpompás mandarinréce, aminek azóta is a csodájára járnak, de a tél folyamán sok új madárral bővült a kompánia.

    Nem tudni pontosan, mi lehet az Eger-patakban, ami ennyire vonzza a madarakat, de a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a strandfürdőnél beömlő meleg víz a legcsábítóbb számukra. Az MME összegyűjtötte azokat a madárfajokat, amelyek most népesítik be az Eger-patakot.


    Mandarincéce (Aix galericulata)

    A hím mandarinrécét – amiből Európában mintegy 7000 pár él, ám Magyarországon nem gyakori vendég – egy pézsmaréce, majd egy csörgő réce követte. Utóbbi jellegzetes zöld szemsávjáról ismerhető fel.

    A ritkán látható guvat (illusztráció)

    Visszatérő vendég a nagy kócsag, de többször megfigyeltek szürke gémet is. A jégmadár és a hegyi billegető szintén fel-felbukkan a pataknál. Egy főiskolás hallgató még egy guvatot is levideózott itt táplálkozás közben, ami azért nagy szó, mert a madarat nagyon nehéz megfigyelni, legtöbbször csak malacvisításszerű hangja árulja el a jelenlétét.

    Ilyen volt a madárélet az Eger-pataknál novemberben.


    SZÖVEG: MME,   FOTÓ: SHUTTERSTOCK, GULYÁS ATTILA

    forrás: turistamagazin.hu ,,,, 2015

    Tovább

  • Szarvaskő az egri püspökség ősi birtoka volt

    Szarvaskő az egri püspökség ősi birtoka volt

    A Bükki Nemzeti Park határán, az Eger-patak völgyében fekszik. Szilvásváradtól 25 km-re, Egertől 10 km távolságra.

    Szarvaskő az egri püspökség ősi birtoka volt. Várát először az egri káptalan 1295 évi határjáró oklevele említette, a helység határa ekkor a bátori határral érintkezett.

    Várrom


    A meredek sziklaszirt tetején áll az ősi szarvaskői vár romja. A vár fölötti rész természetvédelmi terület. A falmaradvány kevés, de a gyönyörű kilátás miatt érdemes megtenni ezt a nem könnyű sétát.A vár valamikor Eger elővára, tarisznyavára volt. (Az őrség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) A vár a szabadságharc után is az egri püspökök birtoka maradt, de hadi szerepe megszűnt, karbantartásával nem törődtek, így teljesen elpusztult.

    Az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is, sub castri episcopi név alatt, 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt.

    A vár alatt épült helység a 14-15. században Szarvaskőváralja néven szerepelt.

    Az 1493–1494 évi egri püspöki számadáskönyvekben a település is a püspökség birtokai között szerepelt, amely egyben vámhely is volt.

    1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak.

    1527-ben Eger I. Ferdinánd birtokába került. Erdődy Péter Erchy Ferenccel és János király többi híveivel, közel fél éven át tartotta magát Szarvaskő várában. 1528 tavaszán azonban I. Ferdinánd vezérei ostrom alá vették Szarvaskőt, és azt rövid idő alatt el is foglalták.

    Kilátó


    A várral szemközt magasodó hegyre épült egy átjátszótorony, amely köré- természetvédelmi okokból - fából ácsolt kilátót építettek a kirándulók nagy örömére.

    Római katolikus templom


    1840 és 1845 között épült. Klasszicista stílusú, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt.

    1530-ban a Ferdinánd párti Horváth Ferenc volt Szarvaskő várnagya, aki a vár összes tartozékait elfoglalta. Időközben az I. Ferdinánd által kinevezett Szalaházy Tamás († 1536) egri püspök kénytelen kelletlen belenyugodott a foglalásba, az elfoglalt püspökségi javakat zálogba adta Horváth Ferencnek. De Horváth Ferenc ezzel nem elégedett meg, a szomszéd birtokokra is rátette kezét, ez miatt sűrűn hangzottak ellene a panaszok az országgyűlésen.

    1540-ben Frangepán Ferenc egri püspök is Ferdinándhoz pártolt és Szarvaskő visszaadását követelte. De Horváth Ferenc sokkal befolyásosabb ember volt, semhogy a püspök ellene valamit tehetett volna. Amikor Nógrád és Hatvan török kézre jutott, az egri vár biztosítása volt Heves vármegye rendjeinek egyik fő törekvése.

    Az 1545 évi országgyűlésen a rendek Szarvaskő lerombolását határozták el és kimondották, hogy a vár jövedelmeit az egri vár fenntartására fordítsák.

    1549-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a szarvaskői várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak, Horváth Ferenc még 1550-ben is bírta a vár tartozékait. 1558-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat és várnagyul Gadóczy Gábort nevezte ki.

    1596-ban, Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel megfutamodott, elhagyta a várat, ekkor Szarvaskő a törökök kezébe került.

    1596-tól kezdve Szarvaskő a hatvani szandzsákba tartozott. Miután a vár a törökök birtokába került, nemcsak a vár belterülete, de a vár falai alatt elhuzódó házak is török birtokokká váltak. Szarvaskő egész 1687-ig maradt török kézben. 1687-ben, Dória János hadainak közeledtére a törökök belátták az erőd tarthatatlanságát és odahagyva a várat, Egerbe vonultak.

    Eger visszavétele után a vár ismét az egri püspökök birtokába került. Ide vonult vissza 1710-ben Telekessy István egri püspök, aki II. Rákóczi Ferenc alatt oly nevezetes szerepet játszott; miután püspöki méltóságától megfosztották, itt készítette védőiratát, melynek eredményeképen, a pápa közbenjárására, visszakapta főpapi székét. Ettől kezdve a helység 1848-ig az egri püspökség, majd érsekség földesúri hatósága alá tartozott.

    1910-ben Szarvaskőnek 472 lakosa volt, melyből 471 magyar volt. Ebből 466 római katolikus volt.

    A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

    1985-ben közigazgatásilag Egerhez csatolták.

    2002. október 20-án lett újra önálló település.


    forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • Újabb medvék jelentek meg Magyarországon

    Újabb medvék jelentek meg Magyarországon


    Továbbra is folyamatos a medvék mozgása térségünkben. Nemrégiben két bocsával kóborló anyaállatot azonosítottak.

    Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense arról számolt be a Magyar Időknek, hogy három medve tartózkodik a nemzeti park területén, de feltételezhetően több egyed is van a térségben.

    A hirado.hu is beszámolt azokról a nagyvadakról, amelyek az elmúlt hónapokban keresztülkóboroltak az országon. A Robi néven ismertté vált állat Nógrád megyében tűnt fel először, és mintegy 300 kilométer kóborlás után a Csongrád megyei Sándorfalva mellett sikerült végül befogni. A robusztus termetű emlőst mielőtt szabadon engedték volna a magyar–szlovák határ közelében, pár napot a Szegedi Vadasparkban tartották.

    Egy másik állat – boccsal vagy bocsaival – a Sajó völgyében ereszkedett le, eljutott Kálig, majd onnan dél felé mozgott. Észlelték Szolnokon, később Makó közelében, majd átlépte a magyar–román határt. Utoljára Arad közelében látták, egy vonatból felvételt is készítettek róla, azóta azonban nincs róla információ. A szakember nem tartja kizártnak, hogy a medve átjuthatott a Dunán, majd útját Szerbián át a Déli-Kárpátok felé vette, ahol csatlakozott fajtársaihoz.

    (Fotó: Juhász László, https://www.facebook.com/laci.juhasz.73)

    Gombkötő Péter megjegyezte, hogy bár a párzási időszak tavasszal lezárult a medvéknél, nem kizárt az, hogy az állatok új életterek után kutatva áttévednek az Északi-középhegységbe. Sőt az is előfordulhat, hogy újabb vadak vehetik az útjukat dél felé. A zoológiai szakreferens elmondta, hogy ez a jelenség sem meglepő, mivel korábbi vizsgálatok szerint a Kárpátok medveállományai között lehetséges az átjárás.

    Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója korábban az M1 műsorában elmondta, hogy a medvék kóborlása egész Európában megfigyelhető. Szűkebb hazánkban az Északi-­középhegységen kívül az Alföld­ egyes erdős területei is ideális élőhelyül szolgálnának a barna medvék számára, de valószínűsíthető, hogy a Dunántúl egyes részein is élhető körülményeket találnának.

    forrás: Magyaridők.hu, hirado.hu

    Tovább

  • A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút

    A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút

    A kisvasút a méltán nemzetközi hírű bükki Szalajkavölgyben vezet, a szilvásváradi lovaspályától a Fátyolvízeséséig. Nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is.

    Szilvásvárad a Bükk-hegység nyugati lábainál található, mintegy 30 km-re Eger városától valamint 35 km-re a szlovák határtól, nagyon jó megközelíthetőséggel közúton személygépkocsival, menetrend szerint közlekedő autóbusszal (menetrend itt található) vagy akár vasúton (menetrend itt található) is.

    Szilvásvárad legismertebb része a Szalajka-völgy. A Szalajka-völgy a Bükk-hegység és feltételezhetően Magyarország egyik leglátogatottabb hegyvidéki völgye. A táj szépségével elbűvöli a látogatót, mely történelmi emlékekben is rendkívül gazdag.

    fotó: Varga Ádám Levente

    Olyan természeti értékek lelhetők itt fel, mint a Szalajka-patak, a Sziklaforrás, a Fátyolvízesés, a történelmi emlékek közül az Istállóskői Barlangban őskori leleteket fedeztek fel a 20. században, a most megújuló Szabadtéri Erdei Múzeum a korabeli erdőben dolgozó, ott tevékenykedő munkások életét mutatja be. A közelben találhatók a Mária-bánya (néhai vasbánya) valamint az Éleskővár és a Gerennavár romjai. Az Éleskővárat a tatárjáráskor, míg a Gerennavárat, mely lovagvárnak épült, Mátyás király idejében emelték.

    A Szalajka-völgy névadója maga a gyors folyású Szalajka-patak. A "Szalajka" név a szalakáli-hamuzsír szavakból eredeztethető, latinul: "sal alcalicus", mely a hajdani helybéli üveggyártással hozható összefüggésbe. A Szalajka-patak vizét számos helyen gátakkal duzzasztották fel a völgy teljes 4 km-es hosszúságában. A pisztrángot ezekben a mesterséges tavacskákban tenyésztik.

    A völgyben közlekedik a keskeny nyomtávú kisvasút, mely szinte az egész évben menetrend szerint szállítja a turistákat.

    1908. májusában az akkori fölbirtokos (báró Wessely Károly)korszakalkotó elhatározásra jutott: ki kell aknázni a térség feltáratlan kincseit. Keskeny nyomközű vasutat kell tervezni  és építeni Szilvásváradon.

    A teljes hálózat 1921. évre épült ki, megkoronázva egy 1.5 km hosszú, 40%-os emelkedésű kötélvasúttal, mellyel létrejött a kapcsolat a fennsíki vasútvonal és a faluban lévő fatelep között.

    A 60-as évek elején megkezdődött a teherautókkal történő faanyag-szállítás. A vonatokat egészen 1966-ig gőzmozdonyok vontatták. Legvégül a kisvasút 1967-ben munkanélkülivé vált, csupán a személyszállítás maradt, de hamarosan gyorsuló növekedés vette kezdetét.

    2010. decemberével új fejezet kezdődött kisvasút életében: Az ÉMOP-2.1.1/B-09-2009-0012 számú "Szilvásváradi állami erdei vasút fejlesztése" nyertes pályázatnak köszönhetően több, mint félmilliárd forintos beruházás indult el az EGERERDŐ Zrt. területén, a Szalajka-völgyben és közvetlen környékén. A programnak köszönhetően két év múlva a Szalajka-völgy végig járható lesz kerekes székkel és babakocsival is.

    forrás: client4.springmedia.hu

    Tovább

  • A nyár napos arcát mutatta felénk a héten és ez várhatóan folytatódik vasárnap is

    A nyár napos arcát mutatta felénk a héten és ez várhatóan folytatódik vasárnap is


    Az erdei kirándulókat az utak mentén a mezei katáng lila virágai kísérik, de cickafark, ökörfarkkóró és szurokfű is színesíti a mélyzöld színre váltó erdőket. Hétvégén érdemes gyógynövénytúrát tartani, és a gyógyhatású növények szárított virágaiból, hajtásaiból bespájzolni a házipatikába.

    Olasz-kapui megemlékezés

    Sokan ismerik a Bükkben található Olasz-kaput, talán többen jártak is már ott, ahol kezdődik a bükkfennsíki töbrök csodálatos világa. Azt viszont kevesen tudják, hogy az elnevezés honnan származik. Ez a sziklaátvágás, mellyel kapu nyílt a Bükk-fennsíkra, 18 olasz hadifogoly munkáját őrzi. Erre a munkára azért volt szükség, hogy a szilvásváradi kisvasúti hálózat további fejlesztése létrejöhessen. Az olasz foglyok 100 évvel ezelőtti munkája előtt tisztelegett Dr. Jung László az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója, közösen Pierluigi Simonetti úrral, az Olasz Nagykövetség nagykövet-helyettesével és Horváth László országgyűlési képviselő úrral egy ünnepi megemlékezésen. Ha a kirándulók közül valakit erre visz az útja, érdemes a felújított emléktábla előtt megállni.

    Mindenkit várnak az ünnepi kisvasúti járatok

    Szombaton, július 28-án Zenélő vonatok programmal várjuk a családokat Szilvásváradra, ahol újra pöfög Szilvi gőzös. A programon a Marching Jazz Band zenéje töri meg a Szalajka-völgy csendjét. A zenekar a nosztalgia járatokon is zenél, melyhez a helyszínen is lehet még csatlakozni, külön jegy megváltása után.

    Jövő héten, augusztus 4-én pedig a Gajdos zenekar képviselői és népi játszóház vár mindenkit az EGERERDŐ Zrt. Kisvasúti napjára, Felsőtárkányba a Stimecz-házhoz. A kisvasutas rendezvény csatlakozik a Rétesnapok forgatagához, így a kettő együtt színes családi programot ajánl a jövő hétvégére is minden családnak!

    Szeptemberi erdészeti nyílt napok

    Újra megrendezzük a már évek óta sok ezer gyermeket vonzó erdészeti nyílt napokat, két helyszínen. Érdemes naptárba írni a két dátumot. Eger, szeptember 4., Mátrafüred, szeptember 28.
    Regisztrációkat már fogadjuk! Gyertek el minél többen, hogy megismerjétek az erdészek sokszínű világát!

    Tovább

  • Fára is mászik a világ egyik legszebb madara

    Fára is mászik a világ egyik legszebb madara


    Magyarországon nagyon ritka, legutóbb az Eger-patakban tűnt fel egy hím.

    A mandarinréce már jóval az időszámítás előtt ismert és nagyra becsült madár volt Ázsiában. Európába először 1745-ben telepítették be díszmadárként, de tenyészteni elsőként csak 1834-ben sikerült – írja a Wikipédia.



    A madár mára veszélyeztetett fajjá vált

    A Kelet-Oroszországban és a Kínában élő populáció jóval ezer pár alatt van. Japánban megközelítőleg 5000 pár él, de ez a szám az erdőirtás miatt csökken. Az utóbbi időkben a mesterséges telepítések révén Európában is elterjedt, itt körülbelül 7000 vadon élő párt tartanak nyilván. Sok helyen visszavadulva is megtalálható. A hím gyönyörű színekben pompázik – ezért is tartják sokan a világ egyik legszebb madarának a mandarinrécét –, a tojó kicsit „szürkébb” színezetű.


    Egerben látványosság volt

    2014-ben és 2015-ben az Eger-patak vendége volt egy, a Magyarországon ritka mandarinréce, mely igen turista látványosság lett a városban. A helyiek reménykedtek, hogy társa is érkezik, de ez nem történt meg. A tavaly novemberben készített videón viszont jól látszik, hogy a madár jól érezte magát a vadkacsák és a többi szárnyas társaságában:


    A mandarinréce nagyon félénk, többnyire a parti növényzetben rejtőzik. Ügyesen repül az ágak között, és hegyes karmai segítségével fára is mászik.

    Fotók: Wikimedia Commons

    SOKSZINUVIDEK.24.HU a cikk 2015-ben jelent meg

    Tovább

  • 6 különleges hazai szurdok

    6 különleges hazai szurdok

    Kétféle ember létezik a nyári hónapokban, az egyik leginkább árnyékra vágyik, a másik legszívesebben egész nap napozna.

    Mi most megmutatjuk a 6 legkülönlegesebb szurdokot, ahol hűsölhetnek a túrázást kedvelők, és hozunk pár fürdőzési ötletet is azoknak, akik utána csobbannának egyet a melegben.

    Páris-patak szurdoka

    A Palóc Grand Canyonnak is becézik a nógrádszakáli Paris-patak völgyét, amit már természetvédelmi területnek is nyilvánítottak a magyar-szlovák határ közelében.

    Több millió éve még folyó kanyargott errefelé, a szurdok az év nagy részében „kőszáraz”, de tavasszal és ősszel, esőzések idején, hóolvadáskor szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú völgyben. Geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. 30 km-re a szurdoktól találjuk a salgótarjáni fürdőt, a hűsölés után jót tesz egy kis felmelegedés.


    Kőszikla-szurdok, Nagybakónak

    A Zalai-dombság keleti felén alakult ki a Kőszikla-szurdok, ahol csapadékos időjárás esetén ritka jelenségben, a könnyező falban gyönyörködhetünk. A homokkőbe vájódott, érdekes formájú sziklafalak már önmagukban is szokatlan látványt nyújtanak.

    A vadregényes helyet népiesen Kicikliának nevezték el. Esős, vizes időben nem igazán ajánlott a látogatása. 22 km-re tőle a megye egyik legjobb élményfürdője, a zalakarosi fürdő várja a környéken kirándulókat, nyaralókat!


    Kőmosó-szurdok

    Nem is gondolnánk, hogy a Bakony mélyén előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik az előrehaladást, ezt hívják via ferrata-nak. A Kőmosó-szurdoknál építették ki az első hazai ilyen utat, ami nem tartozik a legkönnyebben megközelíthetők közé.

    A Cseszneki vár szomszédságában találjuk az egyik legszebb sziklaképződményt, a Kőmosót, ahol a víz olyan völgyet vájt a sziklába és olyan formákat alakított ki, amit egyszer mindenkinek látnia kell. Háromnegyed órányi autóútra fekszik Pápa városa, ahol 18 medencés fürdőjében jól esik majd a pihenés a hosszú és fárasztó túrázás után.


    Rám-szakadék

    Évente 60.000-en keresik fel a Visegrádi-hegység és az ország egyik legszebb látnivalóját, a Rám-szakadékot, ami korlátokkal és létrákkal van biztosítva, hatalmas sziklákon, a vízesések mellett haladva jutunk el a mély vulkáni eredetű, 1 km hosszú Rám-szakadékhoz, melynek mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg a fenékszélessége olykor a 3 métert sem éri el. 112 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk, míg felérünk a „fenti” pihenőig, amit létrák és láncok is segítenek útközben.

    Ha végeztünk a 10 km-es túrával, autózzunk még 8 km-t a legközelebbi fürdőig, Visegrádig, ahol a római-török hangulatú Lepence várja a megfáradt túrázókat.


    Dera-szurdok

    A 1,5 km-es hosszúságú Dera-szurdok a Pilis egyik leghangulatosabb, és legromantikusabb patakvölgyeinek az egyike, mely a Dobogókőre vezető főúttól délnyugatra található. A közlekedést fahidak könnyítik meg, a patakmederben nyáron alig csörgedezik víz, sokszor teljesen kiszárad, de esőzéskor, hóolvadáskor látványos zuhatag keletkezik.

    Fahidak sokaságán haladhatunk végig a gyerekekkel is egyszerűen, könnyen teljesíthető, jól kiépített túraútvonalon. Ha a gyerekek kellőképp elfáradtak már, fél órán belül elérjük Szentendre fürdőjét, ahol a 32 fokos jakuzziban pihentethetjük megfáradt izmainkat.


    Remete-szurdok

    Népszerű kirándulóhelynek számít a Máriaremete és Remeteszőlős között húzódó 1 km hosszúságú Remete-szurdok 280 méteres magasságban, a kisebb-nagyobb sziklákkal, kövekkel tarkított tanösvény esőzés idején nehezebben megközelíthető. Érdemes elsétálni még a 25 percre lévő barlanghoz, ahova kissé meredek út vezet, de ezen kívül közel 20, karsztvizek által formált barlang és üreg rejlik itt.

    1974 óta már természetvédelmi területnek számít. A sok séta után mindenkinek jól esik egy kis pihenés, így vegyük célba a legközelebbi fürdőt, ami ebben az esetben a török Veli Bejt jelenti, és élvezzük a nyugalmat!


    Képek forrása: attilaunokai.net (nyitókép, 6. kép), morzsafarm.hu (2. kép), www.8800.hu (3. kép), tortenetekkepekkel.blogspot.com (4. kép), utazom.com (5. kép), mapio.net (7. kép)

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!