Természet Archívum

  • Voksokra vár a hős gesztenyefa

    Voksokra vár a hős gesztenyefa


    A Szelíd túlélő címmel készítettek videót a 2017-es Év fája versenyt megnyerő zengővárkonyi hős gesztenyefáról. A fa, amelyet a Pécsváradért Alapítvány nevezett a hazai versenyre, magyar győztesként már az Év európai fája versenyben szerepel, ahol a szavazás február végéig zajlik.

    A treeoftheyear.org oldalon futó szavazásban a kontinens számos neves, különleges történetű fája mutatja meg a természeti értékeket és azok egyedi kapcsolódását a helyi közösségekhez.

    Ezt a sajátos értéket a Zengő vidékén mintegy 300 éve élő fa esetében egy mozgalmas és egyszerre érzelmes videóval mutatják meg.

    A filmen helyiek idézik fel, hogyan jelentette a megélhetést a gesztenye a helyieknek, illetve mi mindent élt túl a hős gesztenyefa.

    Az internetes szavazásban egyébként elkél az országos mozgósítás, mert a több mint hatezer eddigi vokssal a magyar jelölt jelenleg az ötödik helyen áll portugál, orosz, spanyol és angol vetélytársai nyomában. A szavazás állása jövő csütörtökig lesz nyilvános, utána már nem lesznek láthatók a számok.



    borítókép - Heves Zoltán

    BANA.HU

    Tovább

  • Szarvaskő hazánk egyik legszebb fekvésű települése

    Szarvaskő hazánk egyik legszebb fekvésű települése


    Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre.

    Az Egertől közúton 10 km-re található település autóbusszal és vonattal is megközelíthető, hiszen keresztülhalad rajta az Eger-Szilvásvárad vasútvonal, mely hazánk egyik leghangulatosabb vasútvonala. Érdemes tehát meglátogatni Szarvaskőt és bejárni a környékét.

    Geológiai értékek

    A település országos, sőt nemzetközi hírnevét földtani szakmai körökben főleg azáltal szerezte meg, hogy a környék vulkáni kőzeteinek vasérc és titántartalma igen magas. Szarvaskő földtani érdekességeit egy geológia tanösvény mutatja be. A faluközpontból induló 9 km hosszúságú körutat, a fehér négyzetben ferde kék sáv jelzést követve tudjuk bejárni.

    Ez nagyjából 4 órát vesz igénybe, de a fáradozást megéri, hiszen a 10 állomásponton izgalmasabbnál izgalmasabb látnivalók várnak ránk. Láthatjuk a több millió éves tengerpart maradványát, melyben az akkori sekély tengerben élő vastaghéjú kagyló, Ostrea maradványa található vagy megcsodálhatunk olyan párnalávát mely az egykori tenger mélyén a víz alatti bazaltos lávafolyásból keletkezett.

    Páratlan panorámák

    De nemcsak földtani érdekességek, hanem több helyen páratlan panoráma is vár ránk. A Hegyeskő-dűlőről remek kilátás nyílik a Bükk hegységre, míg a település fölé magasodó kilátótoronyból a falu és a vár panorámájában gyönyörködhetünk.

    A várba felkapaszkodva pedig úgy érezhetjük, mintha terepasztalt látnánk magunk alatt. A festői sziklaszurdok fölé magasodó várat egyébként már 1295-ben említik az oklevelek, a település ekkor vámszedő hely volt. Sajnos a várat 1735 után lakói elhagyták és romba dőlt. A vártól érdemes még tovább kaptatni az Akasztó-hegyre, ugyanis a Bükk legszebb vulkanikus eredetű szikláin járunk, ahol a napsütésnek kitett oldalakon nyílt füves növényzetet, sziklagyepet találunk.

    Az itt található kiemelt értékei a Bükki Nemzeti Parknak, megóvásuk és védelmük mindannyiunk feladata, ezért kérjük, ne térjen le az útról, és ne szedje le a virágokat!

    borítókép - Vámossy Béla

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Jósvafő téli szépségei – Varázslatos faluképek

    Jósvafő téli szépségei – Varázslatos faluképek


    Elkapni a legszebb téli pillanatokat, ehhez különleges szerencse is kell!




    2018 február 6.-án 35- 40 cm hó esett ezért csodás képeket sikerült készítenem, a HÓBORÍTOTTA Jósvafőről, Jolsva-patak tükröződéseiről, a télen zöld színű Tengerszem-tóról, és a Baradla-barlang szépségéről.... a jósvafői ófalu szépségéről....




    Fotó és videó forrása: Pintér István, YOUTUBE

    A jósvafői zöld tó (Tengerszem) bemutatása.






    borítókép - Pintér István

    Tovább

  • A történelmi borvidék – A hajdani Szőlőskepuszta promontóriuma (Mész-hegy, Nyerges-tető)

    A történelmi borvidék – A hajdani Szőlőskepuszta promontóriuma (Mész-hegy, Nyerges-tető)

    „Úgy jártak a jó borért Egerbe, mint a búcsúba.”

    A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Magyar Királyi Minisztérium által 1884-ben kiadott „Magyarország borászati térképe borvidékek szerint beosztva” című térképén a Bükkalja nyugati része a Tiszáninneni (III.) borkerület Eger–Visontai borvidékéhez tartozott.

    A térség szőlőtermeléséről és a vele együtt járó borkereskedelemről már középkori írásos források is hírt adnak. A Szent István által alapított egri püspökség területére és birtokaira 1042–1052 közötti időszakban települtek be a latinusok, akik jelentős szőlőművelők voltak. A 14. századtól Eger határában már egész hegyeket alkotnak a szőlőterületek. A Cheplez nevű szőlőhegyet egy 1364-ben kelt irat, a Mezpest és Zyngvan nevű promontoriumokat pedig a 16. századi Szent János-könyv említi.

    A Mész-hegy és környezetének mai állapota (Fotó: Kalmár Zsuzsanna)
    Az Eger környéki ősi szőlő- és kertkultúra a 17. század végén, a török hódoltság után újraszerveződött: ekkor alakult ki az a szőlő-monokultúra, ami kisebb-nagyobb kataklizmákat átvészelve (filoxéravész, gazdasági világválság, a mezőgazdaság szocialista átszervezése) napjainkig jól nyomon követhető.

    A török kiűzésétől a 20. századig három korszakra osztható Eger jogállapota:
    • 1687. december 17-től a város kamarai irányítás alatt áll és a szabad királyi városokhoz hasonló jogokkal rendelkezik: a lakosság tulajdonjogon bírta a város határában lévő szőlőket, szántókat, legelőket és szabadon használta az erdőket.
    • 1695. január 4-től (Fenessy-féle egyezmény) Eger püspöki földesúri város.
    • 1854-ben Bartakovics Béla egri érsek és a város polgársága megváltási szerződést köt.
    • Az 1724. évi összeírás a város határában nyolc nagy, összefüggő szőlőterület (szőlőhegy és puszta) nevét sorolja fel: Hajdúhegy, Ráchegy, Almagyar, Cegléd, Egerszalók, Kocs, Szőlőske, Tihamér. A szőlőparcellák összes területe ekkor 1.166 kataszteri hold.
    1789-ben a nagyarányú telepítések következtében már 3.993 kh a szőlőterületek kiterjedése (a város és határának összterülete: 7.493 kh).

    Az egri szőlők birtokosai szinte teljes mértékben maguk az egri lakosok voltak.

    A Bükkalja szőlőtermeléséről a 19. század közepétől állnak rendelkezésünkre pontos, számszerű statisztikai adatok. 1865-ben a Bükkalján (Eger nélkül) 8.649 kataszteri hold (=4.977 hektár) szőlőterület volt. Az 1880-as évek közepén megjelent filoxéra az ültetvények jelentős részét elpusztította: 1895-ben már csak 2.701 kh (=1.553 ha) szőlőt találni a Bükkalján.

    A szőlőhegyek (promontoriumok) dűlőiben gyümölcsöt is termesztettek, a parcellákban jellemzően cseresznyét. A hajdani szőlőket szegélyező birssövények, szilvások, meggyesek még ma is több helyen láthatók.

    Baráz Csaba

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: lithosphera.hu

    Tovább

  • Túra az Országban egyedülálló Tarjánka-szurdokban

    Túra az Országban egyedülálló Tarjánka-szurdokban


    A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ezen a napon látogatási lehetőséget biztosított a Mátrai Tájvédelmi Körzet egyik fokozottan védett területén, a Tarjánka-szurdokban.


    Az andezit kőzetbe bevágódó patakmeder 700 m hosszan kanyargó, helyenként 15-20 m magas, és 3-4 m keskeny szurdokot alakított ki.


    A vulkanikus tevékenység során kialakult geológiai érdekességeket mutatták be a szakvezetés során.


    Fotó: Baráz Csaba / bnpi.hu / facebook

    Tovább

  • Megóvják a pusztulástól a kaptárköveket

    Megóvják a pusztulástól a kaptárköveket

    A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 180 millió forint pályázati támogatást nyert el az Észak-Magyarországon található kaptárkövek megóvására.

    A projekt 2018 végére fejeződik be.Néhány évvel ezelőtt egy egri szakmai civilszervezet kezdeményezésére miniszteri rendelettel természetvédelmi oltalom alá kerültek a hazai kaptárkövek és fülkés sziklák – mondta Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője, a projekt szakmai irányítója. A kövek nemcsak különleges természeti képződmények, kultúrtörténeti emlékek is.

    Felmérés korszerű műszerekkel

    Észak-Magyarországon jelenleg 41 lelőhelyen, összesen 82 kaptárkő található. Az elmúlt években a nemzeti park igazgatóság munkatársai pontos felméréssel leltárba vették ezeket a védett természeti kincseket. A 41 lelőhelyre kezelési és természetvédelmi tervet készítettek. A kaptárkövek nagy része riolit tufa, amelyek idő előrehaladásával pusztulnak, mállanak ezek a földtani formák, sőt az utóbbi időben az akácok is benőtték őket.

    Megóvásukhoz olyan programot dolgoztak ki, amely egyben a kaptárkövek bemutatását és az érdeklődők ismeretterjesztését is szolgálja. A kétéves program első lépéseként a szakemberek a legkorszerűbb térinformatikai műszerekkel és eszközökkel folytattak kutatást és felmérést  a kaptárkövek helyzetéről. A terepi munkákat már be is fejezték és jelenleg az anyagok számítógépes feldolgozását végzik.

    A híres szomolyai kaptárkövek, kőfülkékkel

    Hatvan milliós fejlesztés Szomolyán

    Az idén tavasszal tájrekonstrukciós munkálatokat folytatnak majd, amikor eltávolítják a kaptárkövekről az erőszakosan terjeszkedő akácot- és a nem őshonos növényeket is. Ezeket év végéig szeretnék befejezni és a megtisztított kaptárkövek mellé ismertető táblákat helyeznek el a közönségnek. Néhány turisztikai szempontból fontos bemutatóhelyen viszont tanösvényeket alakítanak ki, többek között Eger mellett a mészhegyei- és a nyergestetői-, illetve Cserépváralja közelében levő Nagy kúp elnevezésű kaptárkőnél.

    A legnagyobb beruházást a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területen végzik, ahol nyolc különálló szikla és több mint száz fülke található. Ezen a területen a kaptárkövek megóvására egy kijelölt, a földfelszín fölé emelkedő, korláttal ellátott fémjáró lépcsőket alakítanak ki, valamint  esőbeállót is létesítenek. A fejlesztésre mintegy 60 millió forintot költenek.

    Kaptárkőatlaszt is készítenek

    Projekt más feladatokat is tartalmaz. Így például kaptárkőatlaszt, továbbá térképes kiadványt-, illetve leporellót és 3D-s  honlapot is készítenek a  turisták tájékoztatására.  Az ismeretterjesztést szolgálja a is, hogy szakmai konferenciát rendeznek a kaptárköveket érintő települések lakóinak a környezetükben található természeti képződményekről, sziklavonulatokról és kúp alakú kőtornyokról.

    Fotó: bnpi.hu

    Forrás: turizmus.com

    Tovább

  • Ez vár rád, ha végigjártad a Kéktúrát

    Ez vár rád, ha végigjártad a Kéktúrát


    Mi történik, miután végjártad az Országos Kéktúrát? Hogyan zajlik a teljesítés elbírálása? Kik az ellenőrök? És milyen hibákat követünk el leggyakrabban az igazolás során? Most mindent megtudhatsz, amit a pecsételőfüzetekről tudni érdemes.

    Még tavaly decemberben adtunk hírt arról, hogy megújult az Országos Kéktúra (OKT) igazolófüzete, amely az új külsőn túl sokkal informatívabb útvonalvázlattal navigálja a túrázókat a terepen a korábbi kiadványhoz képest. Üdvözölendő, hogy az új OKT-igazolófüzet árában már benne van a teljesítésért járó jelvény is, amelyet korábban még külön kellett megvásárolni. Ez a változás nem mellesleg január 1-től a régi füzettel rendelkező teljesítőkre is érvényes, tehát a jelvényért már senkinek sem kell fizetnie. Ugyanez érvényes a Gyermekkéktúra jelvényére és tájegységi jelvényeire is.

    Aki 2018. január 1. után adja le az OKT-s igazolófüzetét, annak már nem kell külön fizetnie a jelvényért

    Fontos tudni!

    A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK), valamint az Alföldi Kéktúra (AK) igazolófüzetei még nem tartalmazzák a jelvény árát, erre még a füzetek megújulásáig várni kell, ami az RPDDK-nál várhatóan még idén, míg az AK esetében jövőre valósulhat meg. Az Országos Kékkört (OKK) teljesítők – tehát az OKT, az RPDDK és a AK végigjárói – továbbra is vásárlás útján szerezhetik be a három túramozgalmat magában foglaló jelvényt.


    Ahhoz, hogy a jelvények viselésére jogosultak legyünk, előbb be kell járnunk, illetve igazolnunk kell a kéktúránkat. Ennek természetesen megvannak a feltételei, de mielőtt túl hivatalosak lennénk, le kell szögeznünk, hogy a túrázás alapvetően a természetjárásról és hazánk megismeréséről szól, nem pedig valamilyen merev szabálykövetésről. A helyes és pontos bélyegzés, a dátumok rögzítése nem csupán a füzet ellenőreinek szolgál információval, nekünk is örömet szerez egy-egy pecsét begyűjtése, ami egyben egy túraélmény lenyomatát is jelenti.

    Kik azok az "ellenőrök"?

    Miután befejeztük valamelyik túramozgalmat, és postai úton vagy személyesen leadtuk a Magyar Természetjáró Szövetségnél (MTSZ) az igazolófüzetünket, már csak 2-3 hetet kell türelemmel várnunk, hogy átvehessük az országjárásért járó elismerést. Ez idő alatt az MTSZ Károly körúti székházában (hétfői napokon) két elhivatott kéktúra-fanatikus, Csernus L. Gábor és Horváth Béla átnézi – ha úgy tetszik, leellenőrzi – a beérkezett füzeteket. Ők valóságos szakértői az országot átszelő kék útnak, hiszen mindketten többször is teljesítették mindhárom túramozgalmat, és a mai napig járják a terepet. Gábor tavaly 10-szeres OKT-teljesítővé avanzsált, aminek kapcsán interjút is készítettünk vele, Béla pedig évek óta üzemelteti a kektura.click honlapot, amelyen rengeteg hasznos információt oszt meg a kéktúra iránt érdeklődőkkel, és nem mellesleg ő írta lapunkban az Élet a kéken sorozatot.

    SZÖVEG: LÁNCZI PÉTER,   FOTÓ: FRANCZ ILONA, GULYÁS ATTILA

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu

    Tovább

  • A levendula lett az év gyógynövénye

    A levendula lett az év gyógynövénye


    Már az ókorban is használták, a 15. századtól pedig Magyarországon is ültetnek levendulát. Elsősorban nyugtató, szorongásoldó hatásáról ismert.

    A valódi levendula (Lavandula angustifolia) az ajakosok családjába tartozó, 40-60 cm magas, félgömb alakú, örökzöld, évelő, mediterrán eredetű félcserje. Kékes-lilás színű virágai június végén nyílnak. Ma a gyógyászatban a virágát vagy illóolaját alkalmazzák.


    Az Év Gyógynövényei
    o 2013. máriatövis
    2014. citromfű
    2015. galagonya
    2016. kamilla
    2017. mák

    Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a levendula hatásos nyugtalanság, álmatlanság és emésztési panaszok kezelésében. Lehet inhalálni, teát is készíthetünk belőle (ehhez 1-2 kávéskanálnyi virágzatra lesz szükség), ha pedig nyugtató fürdőt szeretnénk, 20-100 g virágból kell 2 liter főzetet készíteni, és a fürdővízhez adni. Kaphatók levendulapárnák, amelyek az elalvást segítik, de molyriasztóként is funkcionálnak. Jelenleg vizsgálják a levendulavirág antibakteriális, antioxidáns, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatását is.


    Az Év Gyógynövényét 2013 óta választják meg a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának kezdeményezésére. Így évről évre újabb gyógynövényre irányul a figyelem, és a kiválasztott növénnyel kapcsolatos ismeretek szélesebb közönséghez juthatnak el.

    SZÖVEG: BFNP.HU,   FOTÓ: BFNP.HU, PÁLVÖLGYI KRISZTINA,

    TURISTAMAGAZIN.HU

    Tovább

  • Az igazi és hamisítatlan Tél a hegyeinkbe!

    Az igazi és hamisítatlan Tél a hegyeinkbe!


    15-20cm friss hó és kiváló síidő várja minden kedves síbarátot! A négyüléses Panorámaliftről pedig bámulatos a táj.




    A pályák behavazását a hóágyúink segítségével folytatjuk, 1-2 napon belül újra nyílhat a 3-as pálya, sőt ha az időjárás is besegít a hét közepére várható havazással, végre neki láthatunk az 1-es pálya hóágyúzásának is.






    Forrás: Sípark Mátraszentistván / facebook

    Tovább

  • „Beköszöntött farsang hava, február, amely a hosszú, hideg tél vége felé jár. „

    „Beköszöntött farsang hava, február, amely a hosszú, hideg tél vége felé jár. „


    A hónap első pár napját enyhe idő, havas táj helyetti tocsogó sár jellemzi.

    Ez az időjárás jelentősen megnehezíti az EGERERDŐ Zrt. erdeiben zajló munkát. A munkák tervszerű véghezvitele érdekében bízunk az időjósok előrejelzésében, miszerint a jövő hét elején újra fagyos reggelekre ébredhetünk.

    Erdei programajánló – Erdei vándortábor

    Az előző hetekben már sok-sok tavaszi, nyári program szervezését elkezdte az EGERERDŐ Zrt. Legközelebbi kisvasutas rendezvényünk, a húsvéti Nyuszivonat, melyre mindenkit szeretettel várunk!

    Idén újra éled a sokakban szép emlékekként őrzött Erdei Vándortábor program, amit az Országos Erdészeti Egyesület és a helyi erdőgazdaságok valósítanak meg. A Mátra mellett a Börzsöny, Pilis, Bakony és Mecsek – öt csodálatos útvonalán, kiépített táborhelyekkel, egy hetes vándorlásra várjuk a felsős és középiskolás diákokat, valamint felnőtt kísérőiket. Jelentkezzetek minél hamarabb, nehogy lemaradjatok az élményekkel teli nyári kalandról. Részletek: www.erdeivandor.hu

    Vadászati korlátozások

    Véget ért a társas vadászatok fő szezonja, így a hétvégén terelő és hajtó vadászatot nem tervezünk. Ennek ellenére egyéni vadászatok még bárhol előfordulhatnak az egész év folyamán, így kérjük az turistákat, hogy a még rövid nappalok miatt az erdőlátogatást 9 és 15 óra közé tervezzék.

    Vasúti közlekedés - Szilvásvárad

    A szilvásváradi Szalajka-völgyet remélhetőleg a hétvégén már sok látogató keresi fel, akik az Istállós-kői barlangot egy új kitáblázott nyomvonalon közelíthetik meg. A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút újra közlekedik a hétvégén, de a többi kisvasutunk még „téli álmát alussza”. Ez persze csak látszat, hiszen a háttérben folyamatos karbantartási munka folyik, hogy a későbbiekben a menetrend szerinti közlekedésben ne legyen fennakadás.

    EGERERDŐ Zrt.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!