Természet Archívum

  • A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltûnõ õstengerbõl

    A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltûnõ õstengerbõl


    Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélõdõ elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg.

    A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is.

    A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedezõ patakokat.

    A hegyet a Cement gyár is használta bányászati célokból, minek következménye képen a lépcső szerű homlokzatot kapott a hegy mintha a „homlokát” ráncolná ...

    fotó: Zakkar Sándor

    Forrás: www.belko-turizmus.hu

    Tovább

  • Szalajka télen: Szilvásváradi Varázslat

    Szalajka télen: Szilvásváradi Varázslat


    A film 2010 december végén készült egy igazi szép téli napon. Láthatjuk a Szalajka-völgy minden szépségét, a rohanó tajtékzó Szalajka patakot, kis zúgóival, a Pisztrángos-tavat és teljes pompájában a Fátyol vízesést is.



    Készítette: Pintér István

    Forrás: youtube

    Tovább

  • Gyönyörű ligetes bércek, szédítő sziklatornyok, misztikus patakvölgyek

    Gyönyörű ligetes bércek, szédítő sziklatornyok, misztikus patakvölgyek


    Mátrafüredről hódítjuk meg hazánk legmagasabb csúcsát, a Kékest. A gyönyörű, ligetes Peres-bércen áthaladva kimászunk a Mátra egyik legvadabb sziklaképződményére, a Kis-kő sziklatornyaira, majd a Kékes csúcstámadása után visszafelé a misztikus, sziklás, mohás, sötét Csatorna-völgyön keresztül térünk vissza Mátrafüredre.

    Mátrafüred, Kis-kő, Kékes-tető, Csatorna-völgy

    A túra hossza: 16 km

    A túra időtartama: 5 óra

    Útvonal: Mátrafüred – Csepegő-forrás – Peres-bérc – Négyeshatár – Kis-kő – Disznó-kút – Kékes-tető – Jávoros-forrás – Csatorna-völgy – Mátrafüred.

    Jelzések: PZ – P - Z∆ - P – PZ – K+K∆ - K∆  -K∆K+.

    Kiindulópont: Mátrafüred, a Hegyi Sportok Bázisa mögötti parkoló, a 24-es út jobb oldalán Gyöngyös felől. A Gyöngyösről induló kisvasút mátrafüredi végállomása pár perces séta.

    A túra jellege: Közepes nehézségű gyalogtúra nagy szintkülönbséggel, de a 650 m felfelé, ill. lefelé egyenletesen osztódik el, nincsenek nagyon meredek kaptatók. Jól jelzett turistautak, ösvények, erdészeti utak. Több helyen van vízvételi lehetőség forrásokból, Kékestetőn büfé.

    A túra leírása

    Mátrafüreden, a Hegyi Sportok Bázisa épülete mögötti parkolóból (fizetős wc) indulunk észak felé a betonúton, majd pár lépés után jobbra átkelünk a bővízű Bene-patak hídján, a P és a Z jelzéseket követve ösvényünk felvisz egy kis platóra, ahol egy esőbeálló mellett haladunk el, majd enyhén emelkedve érünk fel a Kőporos-tető (413 m) északi oldalába. Erdei ösvényünk hamarosan kiér egy szélesebb erdészeti útra, ezen 10 perc alatt érjük el a nevéhez hű, nem túl bő vizű Csepegő-forrást.

    Az útjelző táblával is jelzett kereszteződésben a P jelzést követjük, ehhez előbb át kell kelni a zúgó kis patak szikláin, majd keskeny kis ösvényünk egyre emelkedve mászik feljebb a gyönyörű ligetes tölgyesben, a Peres-bérc oldalában. A széles tisztásról remek kilátás tárul a Mátra déli lankáira és a Sár-hegy tömbjére. Egy vizenyős, zsombékos rész után egy fiatal sarjerdőn kelünk át, néhány meghagyott fán találjuk a jelzéseket. P jelzésű ösvényünk rövidesen keresztez egy erdészeti szállítóutat, majd egy szép füvesaljú tölgyesen keresztül emelkedve érjük el a Négyeshatár (801 m) útcsomópontját.

    A Négyeshatártól mindenképpen érdemes megtennünk pár száz méteres kitérőt a Z∆ jelzésen a Kis-kő felé. Már útközben is csodás panoráma nyílik a Kékesre, a Mátra keleti bérceire, völgyeire. Pár perc után keresztezünk egy erdészeti utat, majd kiérünk a 18 m magas Kis-kő bizarr lávatornyaihoz. Teljesen fel lehet mászni a sziklatornyok tetejére, de legyünk óvatosak, biztos lépés szükségeltetik. A szikla tetejéről jól látható a nagy markazi tó, a Keleti-Mátra és a párába vesző Mátraalja.

    borítókép - Stefán Csongor

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: kirandulastippek.hu

    Tovább

  • Magyarország legszebb, legváltozatosabb hegysége, a Bükk

    Magyarország legszebb, legváltozatosabb hegysége, a Bükk


    Az élmények széles tárháza kínál kalandot és pihenést a régióban, legyen szó akár komolyabb gyalogtúráról, kerékpározásról, városlátogatásról, termálvizes fürdőzésről.

    A hegység kitűnő turista infrastruktúrája és számos természeti szépsége rengeteg lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Az egyedülállóan szép, számtalan túrázási lehetőséget kínáló Bükk-fennsík, a népszerű Szalajka-völgy, a romantikus Lillafüred, a látogatható barlangok, a számos jól karbantartott tanösvény, a kisvasutak, a Bükkalján sorakozó termálfürdők, a történelmi egri borvidék és maga a hegység kapujának számító, hazánk egyik legkedveltebb városa Eger, hazánkban páratlan turisztikai vonzerőt alkot.
    Történelmi emlékekben is gazdag e táj, elsősorban egyik legszebb barokk városunk, az érseki székhely Eger a legfontosabb célpont. Az egri vár, a Dobó tér, a bazilika kihagyhatatlan látnivalók, nem csoda, hogy főszezonban a belváros ódon utcái megtelnek a turisták nyüzsgő hadától. Az egri bikavér hazájában bőven találunk kóstolással váró hangulatos pincéket, legnépszerűbb a Szépasszony-völgyi pincesor.
    A Bükk másik fontos kapuja Miskolc városa, ipari hírneve ellenére rengeteg érdekes látnivalót rejt a város, azavasi templom, a Deszkatemplom, a diósgyőri reneszánsz vár, a miskolctapolcai barlangfürdő, a romantikus Lillafüred vízesésével, barlangjaival, tavával mind megannyi látogatásra érdemes célpont.
    Régi korok tanúi az impozáns diósgyőri vár, a bélapátfalvai apátsági templom vagy a noszvaji főúri kastély, és igazi kuriózum az egri minaret és az egri líceumban található csillagvizsgáló.
    A hegység lábánál fakadó gyógyvizekre számos élményfürdő épült az utóbbi időkben, legjobb példa talán az egész Európában unikumnak számító egerszalóki létesítmény. Az egri termálfürdő melletti Törökfürdő is igazi kuriózum. A kisebb volumenű, de egyre népszerűbb bogácsi és demjéni fürdőt is érdemes felkeresni. A miskolctapolcai barlangfürdő páratlan élményt kínál, de a mezőkövesdi kénes vizű Zsóry-fürdő sincs messze a Bükktől. 

    borítókép - megallasnelkul.blog.hu
    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: kirandulastippek.hu

    Tovább

  • 200 éve malomköveket bányásztak hazánk legszebb természeti csodájánál

    200 éve malomköveket bányásztak hazánk legszebb természeti csodájánál


    A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája.

    A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.


    A Tengerszem kialakulása

    A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.


    A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében.


    A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.

    A Tengerszem látogatása

    A tó legnagyobb mélysége 6,5 m, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról.


    A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.


    A Megyer-hegy oldalába magasan felhúzódó szőlők közül negyedóra alatt egy keskeny, néhol kissé meredek ösvényen tudjuk megközelíteni a Tengerszemet. A tanösvény jelzései teljesen körbe vezetnek a tó körül meredeken felkapaszkodva a sziklafalak tetejére. A biztonságot korlátok jelentik, nem érdemes kockáztatni egy-egy jónak gondolt fotó kedvéért, a sziklafalnál morzsalékos a talaj, és szédítő a mélység.


    Érdemes körbejárni a tengerszemet a meredek, keskeny ösvényen, az egykori bánya pereméről lenyűgöző kilátás nyílik a vízzel telt „kráterra”. A fenékvíz lecsapolására szánt függőleges falú mély sziklafolyosón keresztül tudjuk megközelíteni a víztükröt.

    Gyakorlati tudnivalók

    A Tengerszem és a Malomkő tanösvény egész évben szabadon látogatható.


    Megközelítés: A Sárospatakot elkerülő 37-es főútról nyíló köves úton tudjuk megközelíteni a Tengerszemet.

    A műúttól 200 méterre a Nagy-Bot-kő gejzírkúpnál találunk parkolót, itt megy át a tanösvény is, de száraz időben autóval egészen a szőlők tetején lévő romos házig is el tudunk menni, megspórolva egy viszonylag eseménytelen, hosszú, egyenes közepesen meredek dűlőutat a szőlők között. A romháztól táblák jelzik az utat a Tengerszemig.

    borítókép - Sóstói András

    Forrás: kirandulastippek.hu

    Tovább

  • Ódorvár meghódítása – egy vérbeli téli túra

    Ódorvár meghódítása – egy vérbeli téli túra


    Utunk Felsőtárkányból indult… a Volán jóvoltából. Eredetileg Lillafüredre szerettünk volna eljutni, de a sofőrök nem vállalták be – az egyébként mások által a körülményekhez képest biztonságosnak mondható – hegyi szakaszt.

    Így egy “B-tervvel” készülve Felsőtárkányban a tó fölött kezdtük a túrát, majd északnak tartva abban bíztunk, hogy a Bükkzsérc felé közlekedő terepjárók nagyjából eltúrták már a havat előttünk.


    Ötletünk be is vált, de nem értük be ennyivel. “Ha már idáig eljöttünk…” – hangzott, ha már nem is túl biztatóan a megerősítés, hogy vágjunk bele a vadonba – “szűzhótiprás”! Igen, mint testnevelés órán, magas térdemelés: csak épp 30-40 cm között változó ragyogó, érintetlen, varázslatos hópaplanon át.


    Méghozzá 550 méter magasra, sok helyen betemetett gödröket és kidőlt fákat kerülgetve. Csak egy-egy nyuszi és róka versenyt futott nyomai utaltak arra, hogy voltak már előttünk.


    Az időjárásra pedig nem lehetett panasz: szikrázó napsütésben volt részünk, sokszor még kabátra sem volt szükség… fűtött a lelkesedés… és a szintkülönbség!


    Fotó: Osvárt Dani

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: mediak.ektf.hu

    Tovább

  • Különleges téli túrák Ipolytarnócon

    Különleges téli túrák Ipolytarnócon


    2017. december 3-án ugyan a téli időszakra a természet nyugalma érdekében bezár az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület, azonban egy-egy különleges túra alkalmával télen is betekintést engedünk a terület csodáiba. A programokra előzetes bejelentkezés ajánlott. 

    Téli programjaink: 

    Január 20. szombat. 10.30 – Biológiai tanösvény- és kőszikla túra

    Ipolytarnócon 7 km-es távon a biológiai ösvény és a kőszikla ösvény alsó szakasza kerül bejárásra. A túra végén forró itallal és harapnivalóval várjuk a vendégeket.
    Programvezető: Szarvas Imre
    Részvételi díj: 2.500 Ft /fő
    Találkozás: Ipolytarnóci Ősmaradványok Ősfenyő belépő

    Január 27., szombat, 10.30 – Novohrad-Nógrád geopark túra

    10 km-es túra geoparki túra a szlovák oldali mucsinyi fatörzsbarlangig és vissza.
    Programvezető: Juhász Tamás.
    Részvételi díj: 2500 Ft /fő
    Találkozás: Ipolytarnóci Ősmaradványok Ősfenyő belépő

    Február 17., szombat, 10.30 – Téli túra a bükkábrányi ősfák jegyében

    A miocén erdő és a kőszikla ösvény bejárása 6 km-es távot ölel fel, utána a fogadóépületi információs kupolában a bükkábrányi fák megmentéséről lesz bemutató előadás;
    Programvezető: Szarvas Imre
    Részvételi díj: 2500 Ft /fő
    Találkozás: Ipolytarnóci Ősmaradványok Ősfenyő belépő

    Február 24., szombat, 10.30 –  Télzáró túra Ipolytarnócon, filmvetítéssel

    A biológiai tanösvénytől a geológiai ösvény nagycsarnokáig, onnan a kőzetparki ösvény mentén a fogadóépületig 6 km-es távot tesznek meg az érdeklődők. Külön igény esetén a 4DX moziban ipolytarnóci szimulációs időutazás filmje mellett más 3D-s film is megtekinthető lesz, ezekre külön jegyet kell venni.Programvezető: Szarvas Imre
    Részvételi díj: 2500 Ft /fő
    Találkozás: Ipolytarnóci Ősmaradványok Ősfenyő belépő
    Forrás: osmaradvanyok.hu

    Tovább

  • Bükki szirtek, Tátrai csipkék

    Bükki szirtek, Tátrai csipkék


    A Tar-kő a bükki kövek köve, a szirtek szirtje, fenségesen magasodó jellegzetes tömbjén lepihenve, a tájat szemlélve egy picit a hétköznapok minden gondja-nyűgje fölé emelkedve érezheti magát a túrázó.

    A kéktúra útvonalán egy rövid szakaszon visszafelé haladva, majd a zöld háromszög jelzésre térve, alig másfél kilométerre a Tar-kőtől széles, táborozásra is alkalmas platójával kistestvére, a 906 méter magas Három-kő emelkedik.

    Különlegességét az adja, hogy innen nyílik a legszebb kilátás a Tar-kőre, dél felé fordulva pedig szinte ugyanaz a panoráma fogad, mint 50 méterrel magasabb bátyjáról: a Déli-Bükk a répáshutai országúttal, majd az Alföld és a Mátra vonulatai zárják a látóhatárt.


    A Három-kőről továbbindulva a fennsík meredeken leszakadó déli peremén ördögszántásokkal, kidőlt fákkal tarkított, vadregényes ösvényen érjük el a Bükk-fennsík másik legendásan híres látnivalóját, a közel 900 méteres átlagos magassággal rendelkező, zárt, töbrökkel, dolinákkal tarkított, hatalmas tisztást, a közel 100 hektár kiterjedésű Nagymezőt. A Bükk-hegység szívében járunk.


    A Nagymező önmagában nem olyan mellbevágó látványossága a Bükknek, mint például a Tar-kő vagy a Három-kő. Szelíd dombocskái, dolinái közt sétálva olyan érzése van az embernek, mintha az alföld homokfútta, buckás pusztáit járná.

    De ha belegondolunk, hogy a minket körbeölelő, tarka, őszi köpenyben pompázó buckák az ország legmagasabb csúcsai közé tartoznak, akkor érezhetjük igazán, hogy milyen különleges vidékre vetett a jó szerencsénk. Hihetetlen, de a közelben, nagyjából szemmagasságban hófehéren csillogó NATO-radar gömbje a Felső-Borovnyákon éppen ezerméteres magasságban kukucskál.

    Fotó: Konfár Tibor

    bővében a cikk eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu

    Tovább

  • 7 álomszép téli kirándulóhely itthon: most mutatják meg igazi arcukat!

    7 álomszép téli kirándulóhely itthon: most mutatják meg igazi arcukat!

    Ilyenkor is érdemes kirándulni - a következő nyolc hely is bizonyítja!

    Egy téli kirándulásnak utánozhatatlan varázsa van: annak, ahogy a csendet csak a friss hó ropogása töri meg, annak, ahogy a hófehér takarótól minden tisztának, egyszerűnek és végtelenül nyugodtan látszik, vagy épp csak annak, ahogy a természet felfedi olyan titkait is, melyeket máskor a zöld lombok rejtenek el. Ha te is így látod, nézd meg a képeket!


    A Bükk kapujában, Egerhez közel található kis palóc falu, Felsőtárkány környéke gyönyörű útvonalakat rejt a kiránduláshoz, nem utolsósorban pedig a Felsőtárkányi-tó miatt is érdemes felkeresni. Télen is festői szépségű a hely.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, Csabi


    Az Őrség minden évszakban gyönyörű, téli nyugalmában azonban még inkább mesebeli atmoszféra lengi körül. A hófödte dombok fehérbe burkolt, aprócska házainak kéményfüstje egy téli nap alkonyulatánál felejthetetlen látvány.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, Miccer


    Akik látták, valószínűleg soha nem felejtik el, ahogy Szindbád és kedvese a lillafüredi Hámori-tavon korcsolyázott Huszárik Zoltán híres filmjében, nem véletlen, hogy a környék a Palotaszállóval vagy épp a megfagyott vízeséssel télen is az ország egyik legromantikusabb magyar úti célja.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, Asinus


    A Balaton-partot télen is érdemes felkeresni, a természet egészen egyedi arcát mutatja ilyenkor, nem beszélve a korcsolyapályák nyújtotta élményről.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, Tündüs


    Ha nem természeti csodákra vágysz, sokkal inkább elbújnál a világ elől, vagy épp egy hangulatos, meghitt helyen romantikáznál, az Alpokalja lábánál fekvő Kőszeg tökéletes választás. Itt még működik a becsületkassza, csakúgy, mint a hamisítatlan kisvárosi báj.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, Hajna


    A Bükk lábánál fekvő Szilvásvárad környéke kedvelt úti cél télen is, szerencsére azonban ilyenkor nem olyan nagy a tömeg. A festői szépségű tájért és a közeli Fátyol-vízesés téli látványáért is érdemes felkeresni. A jobb oldali képen az Erdei Múzeum részlete látható.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, flash13


    A Börzsönyben található Nagy Hideghegy kedvelt sí- és túraközpont, így tökéletes úti cél télen, nem beszélve a csodaszép panoráma által garantált élményről.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, janopticeye


    A Dunakanyart is látni kell télen: Visegrád és környéke ilyenkor is csodaszép.
    Fotó: www.orszagalbum.hu, méGis

    Forrás: femina.hu

    Tovább

  • Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak

    Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak

    A Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk nyugati részén. 

    A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a reliktum endemizmus magyarföldi husáng.

    A levágott hegy

    A Bélkő oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből.


    A hegy 550 méter feletti „sapkáját” 2008. február 15-én védetté nyilvánították.

    A hegy eredeti csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak. Ez egy mesterségesen kialakított orom a csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén. Jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk vonulatai Szarvaskő irányába, a távolban kéklő Mátra, valamint az alattunk elterülő felhagyott felső kőbánya.

    A tanösvényen visszaindulva pár száz méter után a Bükk északi lejtőit és csúcsait vehetjük szemügyre, tiszta időben pedig akár a Tisza és a Tátra is látszik innen. 2003-ban adták át a Bélkő Tanösvényt.

    fotó: Vadál Tamás

    forrás: hu.wikipedia.org/wiki

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!