MÚLT-HOR Archívum

  • Városunk busz-pályaudvara, több évtizedes múltra tekint vissza

    Városunk busz-pályaudvara, több évtizedes múltra tekint vissza

    A II. világháborút követően 1949-ben országszerte megalakult a szervezett teher- és autóbusz-közlekedés. A teherfuvarozás országos vállalata Teherautó Fuvarozási Nemzeti Vállalat néven, 1949-ben jött létre.

    1949. április 1. Létrehozták a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat Egri Vezetőségét
    1949. április 26. Létrejön a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat Egri Vezetősége
    1950. június Megalakulnak az önálló megyei TEFU vállalatok
    1953. október 1. Összevonják a MÁVAUT és a TEFU vezetőségét és létrehozzák a 32. számú Autóközlekedési Vállalatot (AKÖV)
    1959. június. BELSPED beolvad az AKÖV-be

    A személyszállítási feladatokat a már a háború előtt is működő MÁVAUT végezte. Az 1960-as évekig ez a két vállalat bonyolította le a teher- és személyszállítást az ország területén.

    A kocsiállásokban Ikarus 311-es és Ikarus 55-ös (farmotoros) autóbuszok. A köralakban elhelyezkedő kocsiállásokat középről, a minden irányból üvegezett forgalmi irodából figyelhetik. A háttérben a város, baloldalt a Szent Bernát ciszterci templom, jobboldalt a minorita Páduai Szent Antal-templom és távolban a Bükk-hegység vonulata. Eger, 1967. november 11. MTI Fotó: Kunkovács László 

    Az 1960-as évek elején Autóbuszközlekedési Vállalat (AKÖV) néven egyesültek.

    1961. október 1.: az "egy megye egy vállalat" elv alapján létrejönnek a vegyes profilú AKÖV-ök. Heves megyében a 4. sz. AKÖV.

    1967. január 1.:   a MÁV darabáru fuvarozási feladatait átveszi az AKÖV.

    A VOLÁN nevet országosan a szakma 1970-ben vette fel, amikor is a megyei és a fővárosi azonos profilú közlekedési vállalatok trösztté alakultak (VOLÁN TRÖSZT).

    1970. szeptember 1.: létrejön a Volán Tröszt, vállalatunk neve: Volán 4. sz. Vállalatra módosul.

    A VOLÁN TRÖSZT (az Autóközlekedési Vállalat jogutódja) képviselte hazánkban a legnagyobb szervezett közúti fuvarozást, és az ország egész területét átfogó autóbusz közlekedést.

    1982-ben a VOLÁN TRÖSZT megszűnésével alakultak meg a megyei VOLÁN vállalatok, így a MÁTRA VOLÁN is, mint Heves megye közlekedési vállalata.

    1983. július: a vállalat felvette a Mátra Volán márkanevet.

    1984. január 1.: megalakul a Mátra Volán Egri Üzemegysége.

    1990-ben a Mátra Volán három egymástól független vállalatra vált. Ezek a következő nevet vették fel Agria Volán, Mátra Volán, Hatvani Volán. E három vállalat közösen végzi Heves megye autóbusz-közlekedését. A szétválást követően az Agria Volán Vállalat működési területe Heves megye keleti felére terjedt és terjed ki jelenleg is.

    1990. július 1: a Mátra Volán Vállalat megszűnésével egyidejűleg az Egri Üzemegységből létrejön az Agria Volán Vállalat.

    A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az 1992. évi LIII. törvényben foglaltaknak megfelelően az államigazgatási felügyelet alatt álló Agria Volán Vállalatot 1992. december 31-i időponttal egyszemélyes részvénytársasággá alakította át zártkörű alapítással. Mivel az Rt. az Agria Volán Vállalat általános jogutódja, működési területe nem változott.

    1993. január 1.: a Közlekedési Miniszter létrehozza az Agria Volán Közlekedési Részvénytársaságot.

    2006. január 1-től a társaság a helyi és a helyközi menetrendszerinti autóbusz közlekedést
    közszolgáltatási szerződések megkötése alapján végzi az Agria Volán Rt. Mindkét szerződés 8 éves időtartamú, így 2012. december 31-ig biztosított a piacon maradás a társaság számára.

    2006. január 25-től a társaság neve megváltozik. Az új név: Agria Volán Közlekedési Zártkörű Részvénytársaság (Agria Volán Zrt.)

    2015. január 1.-jétől a társaság beolvadt a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be.

    a cégtörténet forrása - agriavolan.hu

    Tovább

  • A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium

    A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium

    1689-ban a jezsuiták az elfoglalt török házakban három osztállyal iskolát indítottak. I. Lipót király adományai és Széchenyi György gróf esztergomi érsek végrendelete volt az az alap, amelyen 1700-43 között felépült a templom és a rendház.

    Foglár György kanonok 1749-ben lakóházát az egri gimnáziumnak adományozta, ahová 1750-54 között felépítették a kétemeletes épületet (ez a jelenlegi Dobó István Gimn.). A tanulói létszám 1768-ban 645 fővel tetőzött. 1773-ban a jezsuita rendet eltörölték.

    A pilis-pásztói ciszterci időszak (1776-1787)

    1776. szept. 8-án Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró – Zuri Fülöp wellehardi, pilis-pásztói apát jóvá-hagyása és tudta nélkül – megszerezte a volt jezsuita épületeket, és vállalta az iskola működtetését. Így az apát kényszeredetten veszi át 1777 augusztusában az egri fel-adatokat és javakat. II. József azonban 1784 nyarán meg-szüntette a wellehardi, 1787-ben a pilis-pásztói apátságot is.

    Az egri királyi gimnázium tizenöt éve (1787-1802)

    Az egri királyi gimnázium gondozását a tanulmányi alap vette át. Az iskola igazgatója e korszakban két exciszterci szerzetes volt. 1798-ban az 5 osztályban 437 diák járt. Az 1800. augusztus 23-i tűzvészben leégett a templom, a rendház és a gimnázium is.

    A ciszterci gimnázium első korszaka (1802-50)

    1802-ben visszaállítják a pilis-pásztói apátságot, s csak ezután kezdődött meg az épületek rendbetétele, amely öt évig tartott. Az 1827-es tűzvészben ismét leégett a gimnázium, a rendház, a templom teteje. Villax Ferdinánd zirci apát a gimnázium épületét eladta 1828 januárjában Pyrker László egri érseknek, hogy a helyreállítást fedezze. A hat teremből álló gimnázium a rendház nyugati szárnyában kapott helyet. 1836-ban az keleti szárnyon - a templom és az északi szárny között - vaskerítéssel zárták le a területet. A tanulói létszám e korszakban négyszáz körül mozgott, a maximumot 1828-ban érte el 502 fővel.

    A ciszterci gimnázium második korszaka (1850-1921)

    Egri Nagy-Gymnasium (1851 – 1861)

    Az Entwurf (1850) az addigi hatosztályú gimnáziumot négyosztályú kisgimnáziummá alakította át, de  Villax Ferdinánd zirci pilis-pásztói apát,  Bartakovics Béla egri érsek és –  a főkáptalan képviseletében – Lévay Sán-dor nagyprépost között 1851. április 29-én kelt megállapodás nyolcosztályos gimnáziummá  alakította az intézményt. A következő tanév végén 282 tanulója volt az iskolának. A könyvtár több mint 300 kötetből állt, s megindult a fizikai tanszerek és a természettudományi pél-dányok gyűjtése.

    Az iskolában az első érettségi vizsgát 22 fővel 1852-ben tartották. Az oktatás szerkezeti változása magával hozta az intézmény épületének kényszerű átalakítását is. Az északi szárnynak második emeletén két újabb tantermet építettek, és rajztermet alakítottak ki, kísérleti szobát, a tanári könyvtárnak és tanszereknek kisebb szobát építettek. A templom déli oldalához ragasztott mellékrészeket az iskola céljaira átalakították: létrehoztak két tantermet, a második emeleten pedig fizikai múzeumot, természettudományi szertárat és könyvtárat.

    Eger Főgimnázium, forrás: hungaricana.hu

    A Cisterci Rend Egri Katholikus Főgymnasiuma (1862 – 1921)

    1863-ban az épület északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldották. 1887 nyarán a gimnázium déli végéhez toldva pedig tornatermet építettek. Az egri gimnáziumban ezekben az években egy osztályban 60-70 tanuló is tanult. A magas létszámból is fakadt, hogy magas volt a bukott tanulók száma is: 1871-ben az összes tanulók egyharmada.

    Alpár Ignác irányításával 1900-1901-ben megépült a keleti szárny, így kialakult a négyszög alapú belső udvar. A konvent északi részét hozzáidomították az új szárnyhoz. A tornacsarnokot lebontották, s némileg nagyobbat építettek helyette. A kétemeletes épület mai beosztása nagy vonalakban megfelel a ma ismert egykori beosztásnak. Az iskolának két udvara lett: a primus és a belső udvar.  nevelés-tanítás eredményességét nagy-ban segítette, hogy az intézménynek az 1912-13. tanévében 22 850 kötetes könyvtára volt. A ter-mészettani szertár „kincseit” 9 üvegszekrényben helyezték el.

    Az állattani gyűjtemény – a lepkék nélkül – 1952 darabos, a növénytani 7821, az ásványtani 2082, a vegytani szertár 546 tételből állt. Volt még érem-, pénz-, régiség- és néprajzi gyűjteménye, földrajzi szertára. A történeti, filológiai és képzőművészeti múzeum illusztrációit, diapozitív képeit nem is lehetett pontosan megszámolni. A Magas-Tátrát ábrázoló olajfestmény Bajzáth Lajos tanár munkája (1896). Híressé tette az iskolát, hogy 1873-tól 1917-ig meteorológiai állomást működtetett.

    Ugyancsak a nevelés-tanítás eredményességét segítette az ösztöndíjak, a jutalmak és segélydíjak széles rendszere. A valláserkölcsi nevelésben a legjelentősebb az 1896-ban megalakult Mária-kongregáció. Jelentőssé fejlődött az énektanítás. Külön kiemelendőek a IV-VII. osztályosoknak szervezett tanulmányi kirándulások. 1902-13 között lényegében bejárták az akkori ország minden tájegységét. Az iskola tanárai részeivé váltak a város tudományos és társasági életének is. A tanári karból kiemelendő Szvorényi József és Maczki Valér, akik közéleti és tudományos tevékenységükért Ferenc József-rend lovagkeresztet kaptak. Nevüket utca is őrzi Egerben. Négyessy László híres irodalmár itt érettségizett, és rövid ideig tanított is. Az iskolánkban érettségizett Rajeczki Benjámin ciszterci szerzetes, népzenekutató és zenetörténész.

     Az I. világháború éveiben az iskola tornaterme 21 hónapig volt hadikórház. A bevonultatott diákok közül 87-en haltak hősi halált. 1918-19 politikai zivatarait nagyobb kár nélkül vészelte át az iskola. A vesztes háború, a vallásellenes politikai kísérletek, a trianoni sokk után kellett újra megindítani az intézményt.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: gardonyi-eger.hu

    Tovább

  • Ma 169 éve Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét

    Ma 169 éve Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét

    Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján végezték ki őket.

    A bukás után kerültek osztrák fogságba. A nemzeti vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen - Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

    Thorma János festménye az aradi vértanúkról
    Forrás: Wikimedia Commons

    Tovább

  • Városfal utca, ami a Pori sétánytól a Csiky Sándor utcáig tart

    Városfal utca, ami a Pori sétánytól a Csiky Sándor utcáig tart


    Korábban az északi szakasza a Bródy Sándor utcától Jezsuita utca volt. Nevét az ezen a szakaszon még ma is látható régi városfal maradványáról kapta.

    Régebben az utca rövidebb volt, mivel a Pori sétányt csak a hetvenes években alakították ki.

    Látnivalók

    Városfal

    Nincsenek régészeti adataink, de valószínű, hogy a 11. század első éveiben létrejött egri püspökség egyházi központját, vagyis a mai várdombot és annak környékét, ahol a püspökséget kiszolgáló település házai álltak, valamilyen védőfallal már körülvették. Az egyszerű palánkerődítés azonban nem védte meg a várost a tatár támadás ellen 1241-ben.

    1552-ben a várba vonuló védők felgyújtották a várost, hogy az ne nyújtson védelmet a török katonáknak, ennek eshetett áldozatul az akkori palánkfal.

    Egernek a 16. század végéig csak ilyen palánkfala volt, amelyet itáliai mesterek vezetésével megerősítettek, illetve kőfallal helyettesítettek, hogy megfeleljenek a kor hadászati követelményeinek. A fal építése a Dobó-féle várostrom után az 1570-es évek végén kezdődött és nagyobb része már 1592-ben készen volt. A káptalan által épített Cifra-kapu címeres kövén található 1587-es évszám is erre utalhat, mivel a kapuk a városfal szerves részei voltak. Az adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy 1596-ra, a vár elestére elkészült-e a fal.

    A törökök folytatták a munkát, de továbbra is maradtak megerősített palánkfalak. Eger 1687-es visszafoglalása és a Rákóczi-szabadságharc után a falak hadászati jelentősége megszűnt, az építmény folyamatosan pusztult. 1695-től a fenntartás költségei a várost terhelték, a magisztrátus tagjai azonban tehetetlenül nézték, hogyan hordják szét a köveket a lakosok, hogy házaik építésénél alapanyagként hasznosíthassák. Nagyobb építkezésekhez a püspökség is felhasználta a köveket. Eszterházy Károly püspöksége idején a városi tanács pénz hiányában a bizonyos szakaszain kettős építésű városfal falai közé eső területeket áruba bocsátotta.

    A bontás során a kapukra a 19. században került sor. Az új székesegyház építésekor a környék tereprendezése során rombolták le a Hatvani-kaput 1837-ben. Utoljára a Cifra-kapu maradt, amelyet az 1878-as árvíz pusztítása után bontottak le. A megmaradt falmaradványokat folyamatosan elhordták vagy az emberek házaik falába beépítették, esetleg természetes kerítésként szolgáltak.


    Az egri városfalon négy nagy kapu nyílott. A legjelentősebb, a Budára vezető út mentén álló Hatvani-kapu volt. Ezt 1758-ban Barkóczy püspök barokk stílusban még újjá is építtette. A mintegy 15 méter magas építményről egy korabeli ábrázolás is fennmaradt, amelyet Breznay Imre és  Karczos Béla közöltek is Egri képeskönyvükben.

    A várost övező falrendszer délkeleti szegletében állott a Maklári-kapu, nyugaton a Rác-kapu, az északkeleti szegletben, a patak mellett pedig a Cifra-kapu. A 18. században még három kisebb kaput nyitottak a falon, hogy a lakosság közlekedését megkönnyítsék (Kis-kapu, Serte-kapu, valamint egy kijárat a Vécsey-völgy felé).

    A városfal maradványairól az 1960-as évek végén készült egy alapos felmérés. Berecz Mátyás tanulmánya, egyéb érdekes és hasznos információk, valamint illusztrációk mellett, közli ezt a részletes leírást is.

    Gál Tibor borászmester emlékszobra

    Az Egri Borok Gyertyás Háza előtt 2008. augusztus 14-én avatták fel a tragikus hirtelenséggel elhunyt egri borász, Gál Tibor emlékszobrát, Horváth Ottó szobrászművész alkotását.

    Szemfényvesztés kiállítás (Pori sétány 7. sz.)

    A kiállítás célja, hogy megismertesse az emberekkel a vakok és látássérültek életét. Az ő tárlatvezetésükkel a látogatók egy több mint 100 méter hosszú pinceágon vonulhatnak végig teljes sötétségben.

    Egykor a Városfal u. 2. számú házban lakott Harsányi Zsolt (1887-1943) író, aki elemi és gimnáziumi tanulmányait Egerben végezte. Tagja volt a Gárdonyi Géza Társaságnak.


    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • A honvéd gyalogezredek létrejötte a Magyar Királyi Honvédségben

    A honvéd gyalogezredek létrejötte a Magyar Királyi Honvédségben

    Az 1922. január 1-jén létrejött Magyar Királyi Honvédség, alapját a május 1-jén felállított hét vegyesdandár alkotta. A vegyesdandárok alapvető alkotó eleme volt a tizennégy felállításra kerülő gyalogezred. Ezek 1922-ben kapták meg a hadrendi számaikat, 1-től 14-ig sorszámozva. 1930 márciusában az ezredek parancsba kapták, hogy válasszanak történelmi személyiséget névadónak.

    Ez általában logikusan az egyes személyek az adott helyőrséghez történő kötődése alapján történt, pl. a debreceni 11. honvéd hajdúezred (ez az ezred volt az egyetlen, amely kiváltságképpen gyalog- megnevezés helyett a hajdúezred megnevezést használta) Bocskay Istvánról nevezte el magát, míg az egri 14. honvéd gyalogezred Dobó Istvánt választotta.

    A rejtés időszakában 1938-ig a hadrend szerint összesen 14 gyalogezred volt a honvédségben, további hét pedig határőr ezred jelzővel volt illetve (1932. október 1-től), de a hadrend szerint ezek is a vegyesdandárok szerves részét alkották. 1938-tól a határőrezredek a 15., 16., 17., 18., 19., 20. és a 21. hadrendi számmal illeszkedtek a gyalogezredek sorába. A Felvidék visszacsatolása után felállították a komáromi 22., a losonci 23. és az ungvári 24. honvéd gyalogezredeket. Az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulást követően, pedig megalakítottak további három gyalogezredet.
    1937-ben Pintér Ignác az egri várban szolgált katonaként

    A 17., 19., 18., 27., 28., 30. határvadász-zászlóaljakból létrejött a nagyváradi 25. honvéd gyalogezred, a 6., 7., 8., 9., 12., 13., határvadász-zászlóalj állományából a  dési 26. honvéd gyalogezred, az 1., 4., 5., 14., 15. és a 29. határvadász-zászlóaljból pedig  marosvásárhelyi 27. gyalogezredet alakították ki. Ezzel teljessé vált a gyalogezredek sora, hadrendi szám szerint 1.-től a 27.-ig álltak föl. A később kialakított gyalogezredek már nem kaptak történelmi személy utáni elnevezést, így az csak az első tizennégynek volt a kiváltsága.

    Gyalogezredek szervezeti felépítése

    Mozgósítás esetén lépett életbe az úgynevezett ikreződés fogalma. Ez azt jelentette, hogy az anyaezredből kivált a tényleges állomány egy része és a tartalékosok behívásával mind az eredeti (anyaezred), mind az ikerezred létszámát feltöltötték. 1938-ig az ikerezred hadrendi számozása 21-el haladta meg az anyaezredét, majd ezután 30-cal nagyobb számot kapott az ikerezred. Pl. az 1. gyalogezred ikerezrede a 31. gyalogezred vagy a 22/III. zászlóaljé az 52/III. zászlóalj.

    A hadműveleti területre kivonuló teljesen feltöltött gyalogezred létszáma mintegy 4300 fő volt. Szervezetileg az ezredtörzsből, az ezredközvetlen alakulatokból és három zászlóaljból állt, az ezred számozása arab, a zászlóaljak pedig római számokkal történt. A jelölésben először az ezred száma volt kiírva majd egy „per” / jel után a zászlóalj számozása következett, pl. 14/III. zászlóalj vagy 23/II. zászlóalj. Az ezredtörzs az ezredparancsnokból, az ezred 1. és 2. segédtisztekből, a Gazdasági Hivatal főnökéből, a vonatparancsokból, az ezred vezető orvosából és ezred állatorvosból valamint a tábori lelkészekből álltak, a hadműveleti területre vonulás előtt kinevezésre került egy csapatcsendőr tiszt is.

    Az ezredközvetlen alakulatok: árkász század, kocsizó géppuskás század, páncéltörő ágyús század, aknavető század, kísérő könnyű tábori ágyús üteg, huszár szakasz, kerékpáros szakasz valamint egy távbeszélő szakasz.

    A zászlóaljak a zászlóaljtörzsből és három puskás és egy géppuska századból (később nehézfegyver század a megnevezése) álltak. A zászlóaljtörzsbe a zászlóaljparancsnok mellett a zászlóalj segédtiszt, a Gazdasági Hivatal főnöke, a vonatparancsnok, a zászlóalj orvosa és a távbeszélő szakasz parancsnoka tartozott. A  századok számozása szintén arab számmal történt 1.,2.,3. század az I. zászlóaljban, 4.,5.,6. a II. zászlóaljban, 7., 8., 9., század pedig a III. zászlóaljban.  Sok esetben csak az ezred és a század számát írták ki, mivel abból lehetett tudni a zászlóaljat is, pl. 14/9. század vagy 7/3. század stb. A századok négy szakaszra oszlottak, amelyek római számozást kaptak. A géppuska századok egy géppuskás, egy páncéltörő ágyús és egy aknavető szakaszból álltak.

    fotó: Pintér István / facebook

    hungarianarmedforces.com

    Tovább

  • A posta rövid története városunkban

    A posta rövid története városunkban


    Az 1925-30 közötti években több nagyobb méretű épület is elkészült a városban. Ebben az időszakban – 1928-ban – épült a posta épülete neobarokk stílusban, Walder Gyula tervei alapján. 

    Az épület falán található tábla a régi postaállomásnak állít emléket. 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás, rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé.

    Az egri királyi hadiposta felállításáról az udvari kancellária intézkedett, feltehetőleg Oláh Miklós egri püspök és kancellár közbenjárására.

    Az egri postaállomással az ország harmadik rendszeres postajárata jött létre. Az egri postajárat 1550. december 19-től 1552. szeptember 10-11-ig működött, az ostrom kezdetéig.

    A Széchenyi István utca mai arculatának kialakulása >>>


    Tovább

  • AZOK A NYOLCVANAS ÉVEK

    AZOK A NYOLCVANAS ÉVEK


    A hetvenes-nyolcvanas években kétségkívül Eger volt az egység lelkiségének egyik termőtalaja Magyarországon. Erre az időszakra gondolnak vissza néhányan, akik tanúként és szereplőként élték meg ezt a korszakot.
















    Fotó: Fortepan.hu

    Tovább

  • 106 év az ország legszebb vasútvonalának leghangulatosabb állomásán

    106 év az ország legszebb vasútvonalának leghangulatosabb állomásán


    Az állomást nagy hegyek veszik körül, egy katlanban van az aprócska faluval. Kispatak folyik el az állomás mellett. Egy kis templomban harangoznak délben, amúgy végtelen csend és béke van. Távoli kutyaugatás hangja hosszan és súlyosan visszhangzik.

    Kulcsos ház

    A felvételi épületben kulcsosház működik.
    Az állomásról egyébként a szélrózsa minden irányába indulnak jelzett turistaútvonalak a közeli és távolabbi erdőkbe, hegyekre.
    http://szarvasko.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=173&Itemid=203

    Régi képek - Szarvaskő


    Korabeli képeslap
      Feltöltötte: Czuczor Péter


    Szarvaskői vasúti bevágás. Forrás: profila.hu korabeli képeslap.
      Feltöltötte: Kővári Balázs


    A szarvaskői alagút. Forrás: profila.hu korabeli képeslap.
      Feltöltötte: Kővári Balázs


    Szarvaskő állomás felvételi épülete és vágányai régen. 
    Forrás: darabanth.hu
      Feltöltötte: Kővári Balázs


    A szarvaskői alagút állomás egy korabeli színezett képeslapon. Forrás: http://www.bedo.hu/
      Feltöltötte: Sándor Antal


    Eger, Putnoki vasút építése, munkások csillékkel és munkagépekkel, Weinberger Lajos kiadása https://axioart.com/tetel/eger-putnoki-vasut-epitese-munkasok-csillekkel-es-munkagep
      Feltöltötte: Capras Dávi

    forrás: vasutallomasok.hu

    Tovább

  • 466 éve a török hadsereg megostromolta az egri várat

    466 éve a török hadsereg megostromolta az egri várat


    A törökök 60-70 ezer fős hadserege megostromolta a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat.

    Az akkori naptár szerint szeptember 1-én.A mostani naptár szerint szeptember 9-én kezdődött a vár körbevétele, a támadások szeptember 16-án indultak meg a vár ellen és október 17-én vonult el a török sereg.

    A kb. 2000 fős várőrség öt hét alatt visszaverte a támadást, visszavonulásra kényszerítette a török sereget. Eger várának döntő szerepe volt a Felvidék védelmében, a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni ezt a végvárat.

    forrás: ezenanapon.hu

    Tovább

  • A Bárány uszoda 93 évének pillanatai

    A Bárány uszoda 93 évének pillanatai


    Kicsik és nagyok sajátították el az úszó- és vízilabdasport alapjait az egri Bárány István Uszodában.

    Aligha van olyan tősgyökeres egri, aki ne kötődne valamilyen szállal az uszodához, és ne lennének ilyen-olyan emlékei a megyeszékhely sportéletének egyik halhatatlan darabjáról.


    Az uszoda teljesen megújult, a modern kor igényeinek és elvárásainak megfelelő külsővel fogadja be a sportolni vágyókat.


    A Petőfi tér és a Frank Tivadar utca sarkán áll a ma Bárány István Sportuszoda, egykor Verseny  Uszoda,  majd Városi Sportuszoda nevet is viselő létesítmény, amely 1925-ben épült. 1856-ban épült ennek a helyén az első szabadtéri uszoda. Bárány István egri származású úszóról, a 100 m-es gyorsúszás világbajnokáról kapta nevét.


    Évtizedekig szolgálta a város úszásoktatását, itt voltak a vízilabdaedzések és mérkőzések

    Egyedülálló értéke, hogy medencéje forrásra épült. Állapota mára nagyon leromlott, az öltözőépületet le kellett bontani. Rekonstrukciója halaszthatatlanná vált, az önkormányzat pályázati forrás bevonásával, alapos előkészítő munka után szeretné ezt meg is valósították.













    fotó, összeállítás: Ali Attila, facebook

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!