MÚLT-HOR Archívum

  • Egy régen volt templom története

    Egy régen volt templom története


    A 12. századi román stílusú, a 14. században gótikus stílusban átépített háromhajós püspöki székesegyház, majd a 15. században gótikus csarnoktemplommal bővített Szent János katedrális története rajzokon elbeszélve…

    A katedrálisnak a Vár keleti falának közepe mellett fekvő maradványai most is látogathatók és megtekinthetők.

    A csarnoktemplom legmagasabb oszlopcsonkján az 1804-ig legnagyobb magyar püpökséget alapító l.István szobra áll. Déli fala közelében a 11. szd.-ban épített rotunda(szintén látható maradványok) a Vár és a püpökség első temploma volt.

    A romkert fotója és a rajzok után városfotóra montírozott – a monumentalitását érzékeltető – látvány-vázlat…, hogy miként mutatna a városkép és a várbeli látvány, ha az 1552-es várostrom nem tesz végzetes kárt benne és későbbi századok történelmi viharai nem hozzák el végeleges pusztulását…(kék színnel a csarnoktemplom, a második gótikus bővítés). Utolsó képen pedig a katedrális részbeni alaprajzára szerkesztett látványrajz, kelet felől.



    Régi metszetek / galéria

    Régi metszetek ábrázolása és egyes leírások szerint méretei (100m körüli hossz) a korabeli készültségű kölni dóméval vetekedtek. A magassága (a tornyaié is, de különösen a keleti végi gótikus csarnoktemplom bővítményé) monumentális megjelenését még kiemelte…

    forrás: egrinapok.hu cikke alapján, 2016

    Tovább

  • Piaccsarnok Eger belvárosában

    Piaccsarnok Eger belvárosában


    A volt Gőzmalom telkén kialakult tér, régebben itt állt a vásárcsarnok, a mai piac elődje. Korábban Halpiacnak is nevezték.

    A piaccsarnok Eger belvárosában, jól megközelíthető helyen, a Katona István téren található.  A piaccsarnok napi élelmiszer, zöldség, gyümölcs és virágpiacként üzemel, helyet adva hús, baromfi, hal, pékáru, sütemény, édesség, savanyúság, gyógynövény, büfé, tejtermék és vegyes üzleteknek is. 

    A piaccsarnok belső szabad elárusító asztalain őstermelők és kereskedők árusítják zöldség, gyümölcs, méz, erdei és termesztett gomba, tojás, tészta, savanyúság, hús, tejtermék portékáikat. A piaccsarnok előtti teret idénynek megfelelően palánta, virág, vetőmag, oltvány, zöldség-gyümölcs, déligyümölcs árusítás színesíti.

    Látnivalók

    A téren napjainkban műemlék épületeket nem láthatunk, viszont korábban két különleges létesítmény is működött ezen a területen: egy szerzetesi fürdő és a törökök puskapormalma.

    A mai Katona István téren állt a törökök lőpormalma, a hat tornyú, külön őrséggel és parancsnoksággal védett ún. Bárutkháne erődítmény, amelyet Köprili Mohamed építtetett 1658-ban. A malmot az Eger-patak minden oldalról körülvette, a várossal hidak kötötték össze. Az egri pasalik területén lévő török erődítményeket látta el lőporral. 1691-ben felrobbant.

    Az első egri fürdő is a téren állt. A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. A török ostrom előtt, 1551-ben pusztult el.

    fotó: Molnár István Géza

    Forrás - Irodalom

    Katona István (szócikk a Magyar Katolikus Lexikonból)
    Katona István (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapja
    Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár honlapja
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. I. köt. Eger, 2010

    Tovább

  • A 4. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj, 44 évig állomásozott a Dobó István Laktanyában

    A 4. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj, 44 évig állomásozott a Dobó István Laktanyában

    A császári és királyi 60. gyalogezredet 1798. június elsején alakították meg. Először Eperjesen, majd Lőcsén állomásoztak, 1853-ban kerültek Egerbe, ezen a néven 1918-ig léteztek. A 60. gyalogezred tekinthető a Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd gyalogezred elődalakulatának.

    Az első világháború és Trianon után a Nemzeti Hadseregben 1920 folyamán alakult meg az egri gyalogezred. 1920-ban avatták fel csapatzászlójukat, amelyet 1940-ig használtak.  1922-ben a magyar hadsereg hivatalosan felvette a Magyar Királyi Honvédség nevet, ekkor az ezred neve is megváltozott: 14. honvéd gyalogezred. Az ezredtörzs és az I. és III. gyalogzászlóalj állomásozott Egerben, a II. gyalogzászlóalj pedig Gyöngyösön. 1930-ban az ezred felvette Dobó István nevét, így alakult ki végleges elnevezésük: Magyar Királyi Dobó István 14. Honvéd Gyalogezred. Hivatalos ezrednapjuk október 13-a lett, utalva a sikeres Dobó-féle várvédelem utolsó napjára.

    Egerben több helyen állomásoztak Az ezredtörzs és az ezredközvetlenek a Várlaktanyában és a vár alatti Szarvas laktanyában (Szarvas téren), a 14/I. és 14/II. gyalogzászlóaljak a megyei laktanyában és a Rossztemplom-kaszárnyában voltak elszállásolva.

    Eger. Megyei laktanya. - Komitats kaserne. - Englander Adolf könyvkereskedő kiadása, 1916.

    Az egri ezred részt vett a napóleoni háborúk eseményeiben, ott voltak katonáink az 1805-ös austerlitzi és az 1809-es győri csatában, 1813-ban ott küzdöttek Lipcsénél a „népek csatájában”. Az 1848/49-es szabadságharc során harcoltak Isaszegnél, de Buda visszavételénél is. Az első világháborúban a szerbiai és a keleti fronton vetették be őket. 1942 nyarán a Don folyóhoz vezényelték az ezredet, ahol jelentős veszteségeket szenvedve biztosították a II. magyar hadsereg más egységeinek a visszavonulását. Csak 1945 áprilisában tették le a fegyvert Bajorországban.

    Az ezred részletes történetét, szerepét a második világháborúban lásd. az irodalomjegyzékben.

    A Vitkovics utcában, a Rác-templom mellett található kegyeleti emlékpark a gyalogezred katonáira, hősi halottjaira emlékeztet. A 60. ezred emlékműve a Hatvani kapu téren látható. A Tűzoltó téren is van egy első világháborús emlék, egy örökmécses, amelyet még 1988-ban állíttatott a Városszépítő Egyesület.

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • A húsvéti tojás története

    A húsvéti tojás története

    "Kedves madár, búvárkacsa, / röpköd erre, repdes arra. / Vízanya térdét megtalálja / kinn a tenger kék vizében; / zsenge zsombéknak gyanítja, / füves földhalomnak véli. / Röpköd erre, röpköd arra, / térdkalácson megtelepszik. / Rak reá fészket magának, / színarany tojását tojja, / hat tojása színaranyból, / hetedik tojása vasból" - szól nyelvrokonaink népi őskölteményének, a Kalevalának teremtésmítosza. 

    De szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött.

    Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát.

    A tojás díszítése és ajándékozása ősibb a keresztény húsvét ünneplésénél, de még a zsidó peszah ünnepénél is. Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban tettek ilyet a sírokba.

    A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk, díszítéséről pedig a XIII. századtól maradtak fenn írásos emlékeink. Az ősi hagyományokon túl még egy ok erősítette a tojás húsvéti szimbólummá válását. Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek. A középkorban a templomban állított szent sírba is tettek tojásokat - ez a közelmúltig élő szokás volt a bukovinai székelyeknél. Ezen túl a jobbágyoknak tojásadási kötelezettségük volt húsvétkor.

    A mítoszok lassan átformálódtak keresztény legendákká: Krisztus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját. A festéshez használt legnépszerűbb szín, a piros pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

    A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is. A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként.

    Ezt az ősi hagyományt és jelképrendszereit igyekszik bemutatni Zengővárkonyban a Míves Tojás Múzeum, amelynek gyűjteményéből április 3-ig kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban Míves tojások címmel. Napjainkban a múzeum munkájának köszönhetően reneszánszát éli e szokás, és az iparművészeket is megihleti a tojáshímzésben rejlő lehetőség.

    Régebben a minták és jelentésük ismerői a festéssel foglalkozó asszonyok voltak. A két, négy vagy nyolc részre osztott tojásra leggyakrabban geometriai, virág vagy stilizált, egyszerűsített ábrákat festettek, amelyek egyes elemei az ókori kultúrák szimbólumaiból és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelekből fejlődtek, másrészt a reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából. A különböző technikák - levélrátét, viaszolás, batikolás, karcolás, patkolás - más-más minták létrehozására ad lehetőséget, de mindegyik szerencsét, egészséget, hosszú életet ígér a tojás tulajdonosának.

    A különböző tojásgyűjtő népszokások másik célja pedig az volt, hogy a fiúk, legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. A tojáskoccintás, -labdázás, -görgetés sokfelé ma is élő húsvéti játék Kecskeméttől Washingtonig. Aki a tojást épen meg tudja őrizni, annak szerencséje lesz abban az esztendőben.
    illusztráció - fotó: vs.hu

    Kácser Anikó

    forrás: ujember.katolikus.hu

    Tovább

  • Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának

    Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.

    Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. 

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.

    A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.

    Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.

    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.

    A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    borítókép - hungaricana.hu

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu

    Tovább

  • Húsvéti képeslapok a múlt századból

    Húsvéti képeslapok a múlt századból

    Az ünnepek közeledtével régen elmaradhatatlan volt a képeslapok írása szeretteinknek  ismerőseinknek. Ma a számítógép, az internet átvette a helyét az emberek közötti írásbeli kapcsolattartás postai formájának.

    Húsvét alkalmából kedves Olvasóinknak egy-két XX. századbeli képeslappal szeretnénk kedveskedni:













    forrás: dunaharasztima.hu

    Tovább

  • Forst-ház rövid története

    Forst-ház rövid története


    Forst Antal üveges fia, Forst Ignác 1774-1777 között Povolni János építésszel építtette át apja házát, amely eredetileg három ház volt. 

    A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került.

    Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.

    Egyemeletes, U alaprajzú barokk épület, amely két utcára, illetve a Dobó térre néz. Udvari homlokzata árkádos, az emeleten oszlopokkal.

    a fotó forrása -  fbcdn-sphotos-a-a.akamaihd.net

    Tovább

  • A két háború közti kis mozik: A Royál, a Kioszk kertmozi és a Ferencesek mozija

    A két háború közti kis mozik: A Royál, a Kioszk kertmozi és a Ferencesek mozija

    Nyomban a Tanácsköztársaság bukása után Eger városa anyagilag még hasznosítani kívánta elvi moziengedélyét. Miután Szabó Sándor és Schwarcz Lajos feladta a részükre balul kiütött mozibérletét, hamarosan újabb tőkés vállalkozók tűntek fel a színen.

    Az egri Szigeti nevű kereskedő és a mezőkövesdi Sereg Péter 1919. november legelején bejelentették a városi tanácsnak, hogy átvették a patakparti Apolló mozit. Hamarosan azonban meggondolták magukat és visszaléptek a kockázatos vállalkozástól.

    így azután egy három tagból álló társaság vállalkozott nagy merészen, hogy ROYÁL MOZGÓ néven feltámassza haló poraiból a hajdani Fodor-féle mozgókép-szinházat. Miután Kánya István, Krámer Emil és Altmann Ignác 1920. július elején elnyerték az egri rendőrkapitányság működési engedélyét a Royál mozira, június során megkezdték az esti egy előadásból álló programjukat.

    A teljességgel elavult és elnyűtt berendezésű, valamint ósdi technikai felsze- ' relésű mozi azonban már néhány hónapon belül alul maradt a korszerű, kényelmesen berendezett és meglehetősen jól vezetett Urániával szemben. Hírlapi hirdetéseiknek 1920. szeptemberében való végeszakadása vállalkozásuknak is kétségtelenül a végét jelentette.

    Ezzel a kellemetlen — szinte gyászos — aktussal szakadt vége azután az 1911-ben épült, s oly nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel és dicséretre méltó lendülettel indult Fodor—Damó-féle Uránia—Apolló alias Royál mozi históriájának. . .

    KERTMOZI 1975 - Eger, Egészségház u. Fotó: Kata Bartha Garay Gáborné - Zsüti, facebook

    1921 márciusában a MOVE Egri SportEgylet (a MESE) ,,az Érsekkerti telepen (a mai népkerti ún. gyakorló futballpálya) kerti mozgókép-színház

    felállítására" kért és kapott a városi képviselőtestületi közgyűléstől engedélyt: ,, a bemutatott terv szerint a sportpálya mellett a tribün felállítását, az egri Uránia mozgókép-színházzal kapcsolatos mozgókép előadások tartását engedélyezi".

    E tervből azonban nem lett semmi és csak 1924 júliusában öltött más keretek között testet. A MESE ekkor iparengedélyt nyert mozielőadások tartására. Az ipart azonban átadta Tancsa István vendéglősnek — akit egyébként üzemvezetőként jelentett be— s aki az Érsekkertben (ma: Népkert) épített Kioszkban rendezte be kertmoziját. Anyagi viszonzásképpen ,,a mozi jövedelméből Tancsa a sportegyesületet is részeltette".

    1924. július 25-án este 1/2 9 órakor nyílt meg a Kioszk Kertmozi. Nyitóműsorán négy film szerepelt:
    A kasztíliai véreb, egy ,,8 felvonásos társadalmi regény" és három burleszk.

    Szerte a városban feltűntek az egri kertmozi hirdetései: ,,Ébredj! Itt az út a friss levegős új moziba. Napi fáradtságod után gyilkos szénsavval tele tüdődnek javára lesz a kerti séta. Tekints be az Érsekkert Kioszkjába!"

    A vetítőkamra a már eredetileg erre a célra épült, s még ma is meglévő kis toronyban kapott helyet. A vetítővásznat, az „összeácsolt moziernyőt" pedig a bejárat fölött rögzítették. Az ülőhelyek zömét a szabad ég alatt helyezték el, a páholyok az épület „fala tövében készültek", a fenntartott helyek pedig „a kioszk teraszán voltak, ahol még fenntartott asztalok is foglalhatók".

    Az érsekkerti kertmozi előadásai 1/4 — 1/2 9 órai kezdettel egészen szeptemberig tartottak. A műsort általában könnyű hangvételű darabok, burleszkek uralták, de nem hiányzott néhány komoly játékfilm, vagy éppen dráma sem.

    Az érdekes és kétségtelenül életrevaló kezdeményezés néhány esztendőn át fennállott. Utoljára 1929-ben találtam nyomát a Kioszk Kertmozinak.

    Az egri Szent Ferenc rendiek 1924-ben a mai Kossuth Lajos utca 12. szám alatt megépített „kultúrház"-uk (ma: Tiszti Klub) első emeleti úgynevezett Fehértermében rendezték be egy Ernemann II. típusú jó vetítőgéppel kismozijukat. Kutatásaim szerint az előadásokat 1929 szeptemberében kezdték meg, majd pedig rendszertelen alkalomszerűséggel szombat—vasárnaponként tartották. A kultúrotthon műsorán természetesen „vallásos filmek bemutatása" szerepelt. A mozi jövedelmét pedig vallási és jótékonysági célokra fordították. Utoljára 1939-ben történik említés e kismoziról.

    Az Uránia mozicég gazdaságtörténete - bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:  library.hungaricana.hu

    Tovább

  • A Vadaskert melegvizű forrástavaitól a Városi fürdőig

    A Vadaskert melegvizű forrástavaitól a Városi fürdőig

    Most, hogy lassan befejeződik az új Bárány uszoda építése, érdemes felidézni, hogy az eltelt évszázadok alatt hogyan nézhetett ki az a terület, ahol a kis meleg vizű forrástó, a Csillagfürdő, az Érseki uszoda, a Városi uszoda, a Női uszoda, valamint a régi és az új Bárány állt, illetve állni fog.

    A több mint 600 évet felölelő „időutazásban” főként Sugár István kutatási eredményeit használjuk fel, amit Az egri gyógyvizek és fürdők című kiadványban publikált.Ha a régi, török idők előtti Egert nézem, akkor ez a terület a városon kívül, az egykori püspök-földesúr Vadaskertjében terült el. Az Eger vize itt több ágra szakadt, kis zúgókon haladt dél felé.

    A patakot több hévizű forrás is táplálta, amelyek a földből kibuggyanva előbb különböző méretű tavakat alkottak, mielőtt a víz megtalálta volna az utat a patak valamelyik ágába. Abban az időben az Eger-patak volt a két vármegye, Borsod és Heves határa: a bal part – vagyis a mai Bárány uszoda helye – a borsodi részhez, míg a jobb Heveshez tartozott. Itt – alig 100 mé- terre egymástól – két melegvizű forrástó állt. A nagyobbik a hevesi oldalon terült el – később itt épült ki a Török Fürdő, illetve a Strand északi, 1-es medencéje. Ettől északra, a várhoz közelebb volt található a kisebbik, de már a borsodi részen. Ez lesz a későbbi Bárány uszoda helye.
    fotó: egykor.hu

    Ezeket a meleg vizű tavakat a város népe, majd a területet kisajátító püspök mindig is használta. Az első adat a tavak valamelyike mellett álló fürdőház létére 1495-ből származik, amikor is Bakócz Tamás egri püspök 8 forintot fizetett ki „meleg víz épületére és tetőzetére”. A számadások alapján már fürdőmestere is volt Egernek abban az időben. 1517 telén Estei Hippolit egri püspök, Mátyás király sógora talján kíséretével megérkezett a várba, majd kilovagoltak a várfalon kívülre, a fürdőházhoz. A vendégek „meglepve tapasztalták, hogy a tavak és mocsarak té- len is gőzölögnek, nem fagynak be, hiába fed mindent a környéken vastag hótakaró.” Sok vadkacsát is láttak a zord hideg ellenére. Ezt a lehetőséget azonnal ki is használták egy kis vadászatra, méghozzá sólymokkal. A török időszak (1596–1687) a fürdők szempontjából komoly előrelépést hozott. A korabeli metszetek alapján a hódítók mindkét fent említett meleg vizű forrástó mellett már az 1600-as évek elején egyegy ilidzsát, fürdőt emeltek.

    A nagyobb – a Török Fürdő – ma is létezik, a kisebb viszont 1856-ra nyomtalanul eltűnt. Utóbbit a török kiűzése után még mosóháznak használták, amit a mai Bárány uszodánál található forrás táplált vízzel. A két fürdő mellett „korcsma” is működött. A két, addig névtelen kocsma 1785-ben nevet és cégért kapott. Miért fontos ez? Mert a kisebbik, vagyis a borsodi oldalon levő fürdő kocsmája a Csillag nevet kapta, ami aztán nem hivatalos névadója (Csillagfürdő) lett később az első uszodának. Ezen a területen az első szabadtéri fürdőt – mai szóhasználattal uszodát – Bartakovics Béla egri érsek építtette 1855- ben. Az addig kihasználatlan meleg vizű forrástavat egy szabálytalan ötszög alakú uszodává építtette ki, ami 1856-ban nyílt meg a nagyközönség számára. Ekkor bontották el az itt állt régi ilidzsát, a kis török fürdő épületét.

    A Csillag csárda udvarának hátsó részén voltak a fürdőt tápláló melegforrások, ahol a tímárok a bőrt áztatták, itt mostak az egri asszonyok és lányok, de úsztattak lovakat is. A Csillagfürdő medencéjének mérete a most elbontott Bárány fele lehetett. Rendkívül közkedvelt volt tágas udvara és fákkal beültetett sétányai miatt. 1864-re 32 öltöző kabin is elkészült, sőt, később deszkafallal elkerítve egy 20 méteres szabályos medencét sikerült kialakítani. Ezt követő- en inkább már Érseki fürdőnek nevezték. Ha valaki az akkori uszodai hangulatra kí- váncsi, annak Remenyik Zsigmond Sarjadó fű című könyvét, annak is a 9. fejezetét ajánlom. Érdemes elolvasni! Mit köszönhetünk ennek a csak né- hány régi fotóról visszaköszönő első egri uszodának? Ez volt az egri vizes sportok bölcsője – ami aztán később a Bárány uszodában teljesedett ki. Itt „tette meg az első karcsapásokat” Bárány István, Bitskey Aladár, Bitskey Zoltán, Szigritz Géza.

    Az egri Főreál diákjai 1910. szeptember 24-én itt rendezték az első úszóversenyt Egerben, de 1912-ben itt láthatott az egri közönség először két miskolci csapat részvételével bemutató vízipóló mérkőzést, amit 1914. szeptember 6-án követett az Egri TE – Miskolci AK találkozó, ami az egriek első, más egyesület elleni hivatalos mérkőzése volt. 1920-ig, vagyis addig, amíg a mai strand 1-es medencéje helyén kialakított Férfi uszoda meg nem épült, ez volt „Az Uszoda”. Öt évig aztán csak a nők használhatták a régi Érseki – 1913-tól, a tulajdonjog megszerzése után Városi – fürdőt, de 1925-ben visszatértek a sportolók a régi A fürdőkörnyék térképe az 1794. utáni évekből 1. Az ún. káptalan tó. 2. A nagyobb meleg vizű fürdő. 3. A kisebb meleg vizű fürdő. 4. Az Eger-patak keleti ága. 5. Az Eger-patak nyugati ága. 6. A patak újonnan ásott medre. 7. A nagy meleg vizű tó. 8. Malomárok. 9. Zúgók. 10. Malmok. 11. Hidak. 12. A püspöki mosóház. 13. A püspöki kert kerítése. 14. Ananász- és melegházak. 15. Városfal. 16.

    Almagyari (Maklári) kapu. 17. Teknősbéka-tó. 18. Itt épült később a Csillagfürdő és a Bárány uszoda helyszínre, ami már nyomaiban sem emlékezetett a régi fürdőkre és uszodákra.

    De ez már egy másik történet, amit jövő hónapban folytatunk…

     Ruray Zoltán

     forrás: egrimagazin.hu

    Tovább

  • A piac illata – Fűszer és Lélek

    A piac illata – Fűszer és Lélek


    Reggel kilencre volt időpontom, egykor még itt várakozom… De legalább jót beszélgetünk Julikával, aki szerintem néni, szerinte csak Julika, és 91 éves. A piac illata hiányzik neki az utóbbi tíz évben a legjobban és a férje.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt.

    Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város.

    A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették.

    Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait.

    Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

    borítókép - Dobó István tér, 1939 Fotó: fortepan.hu

    Forrás: fuszereslelek.nlcafe.hu, 2015 

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!