MÚLT-HOR Archívum

  • A Véletlenül keletkezett Fellner Jakab utca története

    A Véletlenül keletkezett Fellner Jakab utca története

    A Líceum keleti oldalát szegélyező kis utca, hajdanán a mainál keskenyebb volt és egészen a Líceum tövében haladt.

    Utasok szállnak fel az Ikarus 30-as típusú autóbuszokra a centenáriumát ünneplő 
    Eger buszpályaudvarán. A távolsági buszok a líceumtól indulnak Heves v
    ármegye egész területére.  Eger, 1952, Fotó: Gink Károly

    Korábban Líceum köznek is hívták. „Véletlenül keletkezett” utca, munkásházak voltak itt a Líceum építése alatt, amelyek itt maradtak. 

    Talán ezért is nevezték Árnyék-köznek. Déli végén Gusztinyi kanonok háza állt, melyet egyes források szerint odaajándékozott, más források szerint eladott a Líceum telkének céljaira.

    A régi buszpályaudvar a Bajcsy-Fellner sarkon, fotó: Fortepan.hu

    Újabb időkben itt volt a buszpályaudvar, később itt közlekedett a helyi járat is, megállója a Líceum előtti téren volt. Ma a taxiállomásnak ad helyet. Az utca Kossuth utca felőli sarkán Posta működött, ma kávézó.

    Fellner Jakab életrajza

    Fellenthali Fellner Jakab 1722. július 25-én született a morvaországi Nicolsburgban. Pályakezdéséről, tanulmányairól nem ismertek adatok, a nemesi címért benyújtott kérelme szerint 23 éves korától tartózkodik Magyarországon, pallérként, majd építőmesterként dolgozik császári uradalmakban. Első jelentős megbízása a tatai plébániatemplom építési munkái 1751-ben. Tehetségének felismerője Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak jószágkormányzója volt, ő ajánlotta Eszterházy püspök figyelmébe, aki megbízta az egri Líceum építésével is.

    Pályáját, építészi tevékenységét korszakonként változóan értékelte az utókor, ma őt tartják a későbarokk építészet legkiválóbb hazai mesterének. Életéről dokumentumfilm készült: Fellner Jakab, a városépítő címmel, amely pályafutásáról ad átfogó képet.

    1780. december 12-én hunyt el Tatán. Halálának 160. évfordulójára szobrot avattak Tatán. Életéről, munkásságáról 2002-ben hiánypótló monográfia jelent meg, melyben az áll, hogy hiteles arckép nem maradt fenn róla, korabeli leírások szerint izmos testalkatú, jó egészségnek örvendő, jó erőben lévő ember volt, tatai szobrának arcvonásait a fantázia szülte.

    Látnivalók

    Szent István-kút

    A  Fellner Jakab és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál látható egy impozáns ivókút Szent István szobrával. Wild László tervei alapján készült 1985-ben, készítőinek névsora a talapzat bal oldalán olvasható.

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Így épült fel a második egri vár

    Így épült fel a második egri vár


    Pilisborosjenőn közel öt évtizeddel ezelőtt épült fel a vár mása, hogy aztán a film díszletéül szolgáljon. Ritkán látható fotók a munkálatokról.

    Gárdonyi Géza klasszikusából Várkonyi Zoltán 1968-ban készítette el azonos című filmjét, ami a parádés szereposztásnak – Dobó István (Sinkovits Imre), Cecey Éva (Venczel Vera), Jumurdzsák (Bárdy György), Varsányi Imre (Latinovits Zoltán), Sárközy (Agárdy Gábor), Izabella királyné (Ruttkai Éva), Baloghné (Gobbi Hilda) – köszönhetően egy egész generáció számára vált meghatározó élménnyé. A jelenetek várban játszódó részeit jórészt Pilisborosjenő határában, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén forgatták, ahol munkások hada építette fel az egri vár mását Nell Tibor és Nagy Vilmos építész, valamint Vayer Tamás díszlettervező tervei szerint.

    Az építésről Vayer Tamás díszlettervező és a Mafilm egy egész sor fotót készített, melyek most egymás után mutatkoznak be Viczkó Tibor kisfilmjében:


    A romok sajnos a forgatás óta pusztulnak, noha 2008-ban a Pilisborosjenői Önkormányzat kissé rendbetette a megmaradt romokat. A helyszín egyébként egy egész sor más film forgatásához is használták, így itt forgott a Rab ember fiai és a Magyar Vándor egy-egy jelenete, de az Angyalbőrben című sorozatban is feltűnik.


    A maradványok természetesen ma is láthatóak, de a Google Maps műholdfelvételén is megcsodálhatók, a megközelítéshez pedig ezt a leírást ajánljuk:

    Vincze Miklós

    a cikk eredeti helye 24.HU

    Tovább

  • A város büszkesége a több mint százéves egri vízilabda

    A város büszkesége a több mint százéves egri vízilabda


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká. Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott.

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni. A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással.

    Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben. Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.


    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni. A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    Bitskey-uszodaInnentől kezdődően nem múlt el úgy világverseny, hogy egri, vagy Egerben nevelkedett úszó és vízilabdázó ne ért volna el e két sportág aranyfejeztében szereplő eredményt. A szintén világhírű egri Sportmúzeum őrzi az emlékeket, s a város méltán büszke Bárány, Bitskey, Svéda, Pók, Baranyai, Ringelhann, Koncz, Szabó, Brinza, Ambrus, Hevesi, Katona, Pócsik, Utassy, Bodnár András, Rüll, Bolya, Tóth János, Válent, Kádas, Lutter, Szölgyémi, Halmos, Frank, Kácsor, Áncsán, Gyulavári, Lipovics, Kelemen, Vincze, Sike, Gyárfás, Tóth Péter, Tóth Kálmán, Buza, Nagy István, vagy éppen a maiak közül a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter, vagy a kétszeres győztes Madaras Norbert, az újonc olimpikonok, mint például Erdélyi Balázs, Zalánki Gergő és még nagyon sok sportolója eredményeire, nagyszerű versenyzői, és edzői múltjára.

    A több mit száz éves múlt, női, férfi bajnoki aranyérmek, kupasikerek, s a legújabb kor történésének, a sikeres  Bajnokok Ligája szereplésnek köszönhetően mára úgy hozzátartozik a sportág a városhoz, mit a Dobó tér, a Bazilika, a török időket idéző vár, vagy éppen a diáksereg és a Bikavér. A vízilabda, a város gazdasági életében mindig nagy jelentőséggel bíró idegenforgalom új ágát hozta létre, a sportturizmust. Köszönhető mindez annak, hogy egy világhírnévre szert tett vízilabda klub, a ZF-Eger tagjai írják tovább Eger már eddig is nagyon gazdag sporttörténelmét.


    EGRIVIZILABDA.HU

    Tovább

  • Rácz telepesek

    Rácz telepesek


    Az 1699-i összeírás tanúságot tesz arról, hogy az udvar politikája érvényesült. Heves vármegyében igen sok birtokot német katonatiszteknek adtak el. Eger és Gyöngyös városban német és rácz telepek keletkeztek.

    Óhitű ráczok évszázadok óta éltek az országban, de nem tartoztak a bevett, hanem a tűrt felekezetek közé. Gyöngyöspüspökin 1685-ben ráczok laktak, a mint Bulyovszky Ferencz viczispán Gyöngyösre írt fenyegető leveléből kitünik. Egerben 1687-ben az első házvásárlók között mindjárt találunk ráczokat.


    Nagyobb számmal 1690-ben történt a ráczok bejövetele. 1690-ben a Balkánról, Ó-Szerbiából Csenovics Arzén, ipeki patriarcha alatt 70-80 ezer ember menekült a török elől a Száván túlra. Ideiglenesen jöttek hazánkba, hogy majdan a császári hadak oltalma alatt visszatérhessenek régi területükre, de azután 559itt maradtak.

    A király megengedte nekik, hogy, ha akarnak, az ország belsejébe is beköltözhetnek, itt tartózkodásuk idején vallásukat szabadon gyakorolhatják. Így egyes rajok Heves vármegyébe, Eger és Gyöngyös környékére húzódtak. 1693-ban Egerben a ráczok létszáma 633 volt, a rácz papok és barátok száma 10 volt.

    A ráczok a katholikusokkal egyesültek, unitusok voltak. De Camelis munkácsi püspök küldött számukra papokat. 1690 május 19-én Zadareviczky Mihály lett a parochusuk, a ki a néptől évenként 100 frtot kapott és ezen kívül volt szőleje és stoláris jövedelme.

    A hevesvármegyei unitus papok mind alája tartoztak. 1691 október 19-én P. Jeromost küldötte a munkácsi püspök Egerbe visitatornak, majd 1693 május 14-én a püspök személyesen látogatta meg az egri egyházat és meghagyta a népnek, hogy senki mást, csak az ő papját ismerjék el plebánosuknak és a misében említsék meg a római pápa nevét is.614 Később az orosz befolyás következtében szakadtak el a római egyháztól.

    Forrás: mek.oszk.hu

    Tovább

  • Fellner Jakab utca, volt amikor itt volt a buszpályaudvar

    Fellner Jakab utca, volt amikor itt volt a buszpályaudvar

    A Líceum keleti oldalát szegélyező kis utca, hajdanán a mainál keskenyebb volt és egészen a Líceum tövében haladt.

    Korábban Líceum köznek is hívták. „Véletlenül keletkezett” utca, munkásházak voltak itt a Líceum építése alatt, amelyek itt maradtak. 

    Talán ezért is nevezték Árnyék-köznek. Déli végén Gusztinyi kanonok háza állt, melyet egyes források szerint odaajándékozott, más források szerint eladott a Líceum telkének céljaira.

    A régi buszpályaudvar a Bajcsy-Fellner sarkon, fotó: Fortepan.hu

    Újabb időkben itt volt a buszpályaudvar, később itt közlekedett a helyi járat is, megállója a Líceum előtti téren volt. Ma a taxiállomásnak ad helyet. Az utca Kossuth utca felőli sarkán Posta működött, ma kávézó.

    Fellner Jakab életrajza

    Fellenthali Fellner Jakab 1722. július 25-én született a morvaországi Nicolsburgban. Pályakezdéséről, tanulmányairól nem ismertek adatok, a nemesi címért benyújtott kérelme szerint 23 éves korától tartózkodik Magyarországon, pallérként, majd építőmesterként dolgozik császári uradalmakban. Első jelentős megbízása a tatai plébániatemplom építési munkái 1751-ben. Tehetségének felismerője Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak jószágkormányzója volt, ő ajánlotta Eszterházy püspök figyelmébe, aki megbízta az egri Líceum építésével is.

    Pályáját, építészi tevékenységét korszakonként változóan értékelte az utókor, ma őt tartják a későbarokk építészet legkiválóbb hazai mesterének. Életéről dokumentumfilm készült: Fellner Jakab, a városépítő címmel, amely pályafutásáról ad átfogó képet.

    1780. december 12-én hunyt el Tatán. Halálának 160. évfordulójára szobrot avattak Tatán. Életéről, munkásságáról 2002-ben hiánypótló monográfia jelent meg, melyben az áll, hogy hiteles arckép nem maradt fenn róla, korabeli leírások szerint izmos testalkatú, jó egészségnek örvendő, jó erőben lévő ember volt, tatai szobrának arcvonásait a fantázia szülte.

    Látnivalók

    Szent István-kút

    A  Fellner Jakab és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál látható egy impozáns ivókút Szent István szobrával. Wild László tervei alapján készült 1985-ben, készítőinek névsora a talapzat bal oldalán olvasható.

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Egykor Papnövelde utcának is hívták

    Egykor Papnövelde utcának is hívták

    A Foglár György utca a sétálóutcát köti össze nyugati irányban a buszmegálló környéki térrel.

    Az 1788-ban felvett utcajegyzék szerint: Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz utca volt a neve, a papi szeminárium századvégi átépítése után az utcát kiegyenesítették, s lépcsővel felvezették a térre, ekkor Papnövelde utca lett a neve.

    Foglár György életrajza

    Foglár György (Csejte, 1670 – Eger, 1754) kanonok, címzetes püspök, az egri jogi iskola alapítója. Nagy anyagi áldozatok árán 1740-ben létrehozta Egerben a jogi iskolát, amely ekkor a második volt az országban. A „Foglár-alapítvány” célja katolikus ügyvédek képzése volt, valamint segíteni szándékozott az Eger környéki szegényebb sorsú, nemesi származású, tanulni vágyó fiatalságon is.

    Az alapítólevél internátusként kívánta működtetni a jogi iskolát a papnevelő részeként. A képzés helyigényének biztosítására elrendelte a szeminárium épületének bővítését egy emelettel és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is biztosította. A püspök maga igazgatta az intézetet, s hamarosan úgy látta, külön épületben elhelyezve, önállóan eredményesebben működhetne. Ennek érdekében vásárolt meg egy kanonoki házat 1744-ben a mai Kossuth utca 8. szám alatt. 1754-ben költözött át a kollégium az új épületbe, amely ekkor még nem volt egészen kész. A Foglár család címere az épület homlokzatán látható.

    Foglár püspök jótékonyságáról, a szegényebb sorsúak képzésének segítéséről volt híres, „csak akkor érezte jól magát, ha a haza és tudomány, egyház és nevelés oltáráért áldozhatott”. Ő adományozta a mai Csiky Sándor utca – Széchenyi utca sarkán álló üres telket gimnázium építésére, amely 1754-ben felépült és ma is gimnáziumként működik.

    Látnivalók

    A Széchenyi utca és a Foglár utca sarkán levő épületben született 1764-ben Kovács (Kováts) János, a jótékonyságáról híres emberbarát: városi  kórházat  és  szegényházat  alapított. 1834-ben hunyt el, emlékét márványtábla őrzi.

    A ma látható beton emeletes lakóház helyén állt a Hering-ház (egykor 4. sz.), egy kovácsmester földszintes barokk lakóháza és műhelye.
    A Foglár utca 1959-ben, fotó: fortepan.hu

    FOGLÁR U. 1. SZ.
    Érseki Szent József Kollégium
    Telekessy István püspök 1709-ben alapította a papnevelő intézet számára, ahol tervei szerint kispapok és 10 szegény sorsú, nemesi ifjú tanulhatott. Az alapítványi eszközök gyarapodásával egyre több világi ifjú végezte itt tanulmányait.

    Eszterházy püspök  agg  papok számára létesített itt házat, a bentlakókat áttelepítette a Foglár Kollégiumba (mai Kossuth u. 8. sz.), ahol a jogászok és gimnazisták együtt nevelkedtek. Az épületet Eszterházy 1769-ben átépítette. 1807 után újra visszaköltöztetik a gimnazista növendékeket.

    1825-ben tűzvészben leégett, újjáépítve egy emeletet építettek rá. A század elejére szűknek és korszerűtlennek bizonyult, az első világháború idejében Szmrecsányi Lajos átalakíttatta és kibővíttette, ekkor kapta az Érseki Szent József Internátus nevet. 1948 júniusában a kollégiumot államosították, Vörös Csillag Középiskolai Kollégium, majd 1989-ig Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium néven működött, fiúk számára.

    1993-ban Seregély István érsek közbenjárására újra az egyház tulajdonába került, jelenleg Érseki Szent József Kollégium néven fogadja a tanulókat, falai között 5. osztálytól főiskolásig élnek diákok.

    FOGLÁR U. 6 SZ.
    Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium, Szeminárium)
    Telekessy István püspök határozza el létesítését, 1709-ben adta ki a szeminárium alapítólevelét, de már 1700-ban megkezdte a munkát az anyagi feltételek megteremtésével és a ház vásárlásával, mely magja lett a későbbi, többszöri bővítéssel kialakított szemináriumnak.  Körmöczy Mátyás hentes házát vásárolta meg, ez a mai kispapi ebédlő helyén állt.

    Először az északi szárny készült el egy emelet magasságban, majd a második emelet. Eszterházy készítteti el a déli szárnyat és az egész épületre a 3. emeletet, így a szeminárium az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete lett, ahol a papnövendékek lakása volt, az oktatás nem itt folyt.

    1756-ban villámcsapás következtében kigyulladt és súlyosan megrongálódott, az újjáépítéshez 1772-ben Fellner Jakab tervet készít, de az általa készített bővítés nem valósul meg, csupán a meglévő falra egy emeletet építenek. A déli keresztszárny építése Grossmann József  tervei és vezetése szerint 1784-ben megindul.

    Kápolnájának oltárképét (Mária mennybemenetele) Hesz Mihály festette 1815-ben, a rektori szobában egy Kracker-kép van: Menekülés Egyiptomba.

    Itt töltött Petőfi Sándor három napot, a Szeminárium egyik földszinti szobájában, amikor 1844 februárjában gyalog Pestre ment. Verset írt az elhatározásról, hogy Egerbe jön és egy újabb versben, az Egri hangok-ban örökítette meg az itt töltött napok hangulatát. Meglátogatja barátját, a papköltő Tárkányi Bélát is.

    A lépcsősor melletti falon Petrás Incze János munkásságára hívja fel a figyelmet egy emléktábla, aki itt végzett a papneveldében, s azzal gazdagította a magyar művelődéstörténetet, hogy összegyűjtötte 85 magyar népdal szövegét. Közülük 22 már 1842-ben, Erdélyi János és Kriza János nevezetes népdalközlései előtt napvilágot látott a Tudománytárban.

    A Foglár utcából balra kiágazó lépcsős gyalogút, a Pori sétány vezet az autóbusz pályaudvarhoz.  Innen láthatjuk az érseki palota Fellner által tervezett hátsó homlokzatát. A Foglár utca felé eső földszinti szárnyban voltak a boltozott püspöki istállók.

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • A visszatelepítések már a zsitvatoroki béke után megkezdődtek megyénkben

    A visszatelepítések már a zsitvatoroki béke után megkezdődtek megyénkben

    Mehemet pasa Mágóchy felvidéki kapitánynyal tanácskozik ez ügyben. 1609-ben azt írja: "barátságunk abból tetszik meg, hogy a szegénységet oltalmazván, a pusztákat szállítsuk és végezés szerint őket építsük..., mind a két császárnak hasznukra lesz a szegénység.

    Eger a XVII. században. (Az Orsz. Képtárból.)

    Hála Isten ő felségének, a két császár közötti barátság végre menvén, császárja az országos szállítani akarja és parancsolta, hogy tatár és minden hada letelepedvén, békességesen lecsendesedjék, a szegénység pedig, mely haza száll, három évig minden szolgáltatástól és császár adójától mentes legyen...

    Nagyságodtól remélem, hogy itt könyörülöttünk levő puszta falvak, Tihamér, Maklár, Síknémet és egyéb puszta falvak hazajövetelében a jobbágyaknak ellenzői nem lesznek. Nagyságod oltalmazó levelet adjon nekik, hogy térjenek vissza, mert mind a két félnek mi hasznok volna a pusztaságban."442 Így lassanként a jobbágyok visszatértek községeikbe, Eger városába pedig és az elhagyatott községekbe bosnyákok, tatárok telepedtek le.

    Mehemet aga Hatvan és Szécsény városának főkajmikája a Kövesdre futott árokszállásiak visszatérítésére közbenjáróul kéri föl ismeretlen szomszéd vitéz úri barátját 1668-ban. "Ez mostani alkalmatosságommal akarom kegyelmedet megtalálnom levelem által szomszéd vitéz Úri Baráton, hogy Isten ő szent felsége minket ide a Császár Urunk ő felsége Végh Hatvan várába küldvén gondviselésének okáért, tehát az bégsége alá kötelezve lévén Árokszállás nevű falunk, nem tudom mire nézve igen kezdett oszlani.

    Heves vármegyében lévén egy Kövesd nevű puszta, oda tavasztól fogva kezdettek szaladni, valami kis szabadságra nézve minden felől igen menének reá. Igy lévén, bég urakat behozván, várom minden órában. Gondjukat viseljük a népeknek, de mindazonáltal kegyelmedet is kérem, írjon ezen levelem vivő árokszállási posta által.

    Irjon egy fenyítő levelet nekik Kövesdre, sőt Árokszállásra is, a kik még eddig benn maradtanak, legyenek vesztegül, hasznát vennék, mert minden jószágokból kifordulnak, sőt a kik elmentenek is, szép szóval jönnének vissza előbbeni helyökre.

    Mivel nyilvánosságosan írom kegyelmednek, ha így nem cselekszenek, mind az két részről a Császár faluja pusztulni fog. Kegyelmed és énnekem parancsolván, ebbeli és más hozzám illendő dologban örömest szolgálok kegyelmednek."

    bővebb tartalmat a forrás eredeti helyén olvashatsz: mek.oszk.hu

    Tovább

  • Dobó hadi népe

    Dobó hadi népe

    Gyönge volt a vár, de Dobó tudta, hogy nem a falak, hanem a védők teszik erőssé a várat.

    Dobó Istvánnak mindössze 200 huszárja és 200 muskétása volt. Először kitünő tüzérekről gondoskodott, a kik a várban teljes ellátást és 20 forint évi díjat kaptak. 9 tűzmester közül öt idegen volt.

    A vár zsoldos katonaságán kívül volt udvari személyzet, mely 60-70 főből állott. Dobó István Egerből és a vidéki községekből: Felnémet-, Tálya-, Maklárról puskásokat hívott be a várba, ezek száma a számadás szerint 405-re rugott. Gondoskodott 2 zászlótartóról, 2 dobosról, mesteremberekről, munkás jobbágyokról. Istvánffy szerint 13 sebészt, 7 kovácsot, 5 ácsot, 9 molnárt, 8 mészárost hívott be a várba. A falukról 14 kenyérsütő asszonyt rendelt be és 180 parasztot s mindeniknek megjelölte kötelességét.

    illusztráció, részlet az Egri Csillagok filmből

    Az egri vár fegyverforgatóinak száma csekély volt. Azért a veszedelem idején Mekchey lelkesítő szavával bejárta a szomszédos vármegyéket és azokat segítségre szólította föl. Gömör, Borsod, Abaúj, Zemplén, Torna, Sáros, Szepes és Heves vármegyék követei a július 21-i szikszói tanácskozáson Eger védelmét 502megígérték, - a bányavárosok, a szabad kir. városok és a főurak közül többen hadiszereket, ágyúkat ígértek.

    Nagy volt a lelkesedés és az áldozatkészség, mert mindnyájan tudták hogy hat vármegye nagy részének megtartása és messze föld biztonsága függ Egertől és a vár, nagy fontosságának megfelelően, élelmi szerekkel s katonasággal megerősítve nincs.

    Élelmi szerek, lőpor, ólom, ágyúk, majd felkelő-csapatok érkeznek Egerbe. Perényi Ferencz 25 embert, a jászói prépost 40, Báthory György 30 harczost, Serédi György 49, Homonnay Gáborné 24 drabantot küldöttek, Borsod 50, Abaúj 50, Gömör 49, Sáros 70, Szepes 41, Ung 18, a szabad városok 100, Kassa 210 felkelő vitézzel siettek Eger védelmére. Ezekhez járult az egri káptalan 9 s a karthauzi néma barátok 4 drabantja.

    Az országos főkapitány utasítására Zoltai István 40, Pető Gáspár 40, Bornemisza Gergely diák 250 gyalogossal jelentek meg Egerben. E segélyhadakkal az egri vár fegyverforgatóinak száma a 2000-et megközelítette. Ezt a számot bizonyítják Dobó számadásának adatai és Tinódy helyszíni feljegyzései.

    Dobó Mekcheyvel berendezte a vár védelmét. Részletesen leírják Tinódy is, Istvánffy is, kiket helyezett el a Dobó-bástyához, a Tömlöczbástyához, a Sándor-bástyához, a középkapunak és a külső várnak a védelmére. Megbízott egyeseket a Csabi bástya, a Bebek-bástya védelmével.

    A sereg főparancsnoka Mekchey lett, Dobó a tűzőrség élén állott; - hadnagyaik voltak: Pető Gáspár, Zoltay István, Bornemisza Gergely diák és Fügedy János.

    Az egri várban - mint Dobó és Bornemisza számadásai sejtetik - vörös, zöld tafota és fehér gyolcsból készített nemzeti színű lobogóra esküdött föl a katonaság, hogy engedelmeskednek a vezéreknek és a ki a vár feladását előhozza egy szóval is, a halál fia leszen

    Forrás, további részletek és tartalmak a cikk eredeti helyén olvashatsz: mek.oszk.hu

    Tovább

  • Heves vármegye területén a vármegye községi élete virágzó volt

    Heves vármegye területén a vármegye községi élete virágzó volt

    A főurak és nagybirtokosok váraikban éltek; hasonlóképen rendezett házakban (domus) laktak a középbirtokosok is. A váraknak védelmi és gazdasági jelentőségük volt.

    Onnan védték a vár aljában levő tanyákat, községeket és sokszor a vártól messze fekvő tartozékokat. Viszont a vidék népe meg a várban lakó úrnak szolgáltatta be termesztményeit és a vidéken művelték a földesúr birtokait, gondozták állatait. A nagybirtokosok jószágain a mezei munkások és a háztartáshoz tartozó szolgák kötelességeit meghatározták; ezt udvartartási jognak nevezhetjük.

    A nagybirtokosok mindennemű szolgálatot földdel fizettek meg; alattvalóiknak feltétlenül, hogy feltételesen földeket engedtek át, a melyeknek haszonvételéből azután családjukkal éltek. Az egy vidéken, ugyanazon határok között lakó földes gazdák összessége idővel községet alkotott, mit okleveleink "villa, vagy praedium" szóval jeleznek.

    Heves vármegye területén szabad királyi várost nem találunk ugyan, de a vármegye községi élete virágzó volt. Mutatják ezt a régi birtokviszonyokat tárgyazó oklevelek, a pápai tizedlajstromok. Csánki összeállítása nyomán Heves vármegyében a XV. században 5500 körül volt az adó alá eső házhelyek száma, - 279 volt a helységek és tanyák, 17 a mezővárosok száma. Eger és Gyöngyös városok legrégibb viszonyairól az illető városok leirásánál emlékezünk meg bővebben.

    Eger környékén több mezővárost találunk. Ilyen Pétervására, a Palócziak birtoka; 1445-46-ban említik, mint mezővárost "oppidum Petherwasara" néven.

    illusztráció - forrás: pazirik.hu

    473 Közvetlen Pétervására fölött éjszakra volt "oppidum Kewesd", ma Erdőkövesd. Egertől nyugatra feküdt Sirok, vagy Sirokalja, mely vámszedő-hely is volt hasonló nevű vár aljában. Egertől délkeletre volt Egyházas, vagy Mezőtárkány, mely részben az egri káptalan birtokát alkotta, 1423-ban nyert vásártartási jogot. Mezőtárkánytól délkeletre van Poroszló. Itt királyi sólerakó-hely volt és a város a szárazon vámot, a Tiszán pedig révpénzt szedett. Több tanya és 22 megnevezett halastó tartozott hozzá a XV. században. Poroszlótól nyugati irányban volt Heves, melynek a Nánai Kompoltiak voltak földesurai.

    Gyöngyös környékén több mezőváros volt. Ilyenek az Országh és Losonczy család birtokai Tarján és Pata, - a Kompoltiak birtoka Visonta. Gyöngyöstől északnyugatra Tar vámszedő és vásáros hely volt, lakóit Mátyás király 1459 és 1464-ben minden adófizetés alól fölmentette. Tartól délnyugatra feküsznek a Zagyva mentén Pásztó, Apcz, Hatvan. Pásztót 1407-ben Zsigmond királyunk Buda kiváltságaiban részesítette; Apcz országos vásárait 1482 és 1484-ben emlegetik. Hatvan vámhely volt, országos vásárai híresek, azokat még Csallóközből is látogatják.

    Szolnok vidékére esnek Fegyvernek és Szászberek. Fegyvernek számára Zsigmond király 1417-ben adott országos vásártartási jogot, 1430-ban országos vásárai megszaporodtak, heti vásárai is híresek voltak. Szászberek nevét ma Szolnoktól éjszaknyugatra két puszta: Alsó és Felsőszászbereg őrzik.179
    A 279 helység vizsgálata arról győz meg bennünket, hogy Heves vármegye legnépesebb volt a Mátra alján és a Zagyva mentén.

    A városok sokasága, az országos vásárok jelzik a sűrű lakosságot és a birtokviszonyok ismertetésénél itt számtalan községről, tanyáról emlékeztünk meg. Népes volt az Eger völgye is, hol a püspöki városon kívül Szarvaskő, Felnémet, Harangozó, Czegléd, Andornak (Ugarad), Nagytálya, Maklár helységekről van tudomásunk.

    Kevésbé volt népes a Tisza mente. Itt nagyobb helyek voltak; Abád, mely 1440-ben királyi sólerakóhely volt; ismeretes révje és szárazvámja; Bő, melyet Kenderessel együtt Mátyás Hevesből Pest vármegyébe helyezett át, de 1487-ben fele újra Hevesbe tartozik, - Szalók 1428-ban Hevesben, Derzs, Buda, Roff, Kőre, Kürü, Balla. A mezőgazdaság érdekei és a kereskedelmi útak változása idézték azt elő, hogy új községek alakulnak, régi népes községek elnéptelenednek, néha el is tünnek. Így Laksa községnek nevét csak a Laksa nevű patak őrzi Heves vármegyében.

    bővebben a cikk, forrás eredeti helyén olvashatsz:  mek.oszk.hu

    Tovább

  • Szőlőmagban az igazság

    Szőlőmagban az igazság


    „Már az ókorban is…” – számos ismeretterjesztő cikk kezd ezzel a felütéssel, ami a szőlőmag esetében (is) igaz. A szőlő az emberiség történelmével egyidős, egyik legrégebbi kultúrnövényünk. 

    Ókori sírokban az elhunytak mellé edényben elhelyezett szőlőből a mag épségben megmaradt, ellenállt a mikroorganizmusoknak, a rovaroknak. Julius Caesar is bort itatott katonáival a francia Provence-ban az 1520-as években pusztító járványok ellen.

    A pestisdoktorként is ismert Nostradamus vörösborral gyógyított és fertőtlenített. Louis Pasteur a mikroszkóp felfedezésének köszönhetően 1857-ben megállapította, hogy a fertőződésekért felelős patogén mikrobák elpusztulnak a borban.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
    http://www.turistamagazin.hu/ami-a-c-vitamint-is-lekorozi-2.html

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!