MÚLT-HOR Archívum

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Sári Lajos

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Barangolás a bükki (helynév)rengetegben

    Barangolás a bükki (helynév)rengetegben

    Hámor volna, de nincs már kalapács,
    Se hangos pöröly, se barna kovács;
    Kohó kihamvadt, izzó vas kihűlt,
    Gép szerte korhadt, műhely összedűlt,
    A zuhatag szabad kényén halad,

    Olcsó erő haszon nélkül marad.
    Nincs régi pezsgés, nincs régi zaj,
    Csend van s az itt nem boldogság, de baj. -
    Az uj kor ekkép állíta rendet,
    Elrontván, mit a mult idő teremtett.

    (Lévay József: Hámori levél (részlet))

    Mi, akik a Bükk lábainál vagy annak lankáin láttuk meg a napvilágot, legalább egyszer megmásztuk a környező hegyeket, csónakáztunk egy jót a Hámori-tavon, készítettünk egy szelfit József Attila szobrával Lillafüreden, rácsodálkoztunk a hámori sziklamászókra vagy szánkóztunk, síeltünk egyet Bánkúton.

    A sort reggelig folytathatnám, de egy biztos: hihetetlenül szerencsések vagyunk, hogy karnyújtásnyira van tőlünk a természet, ami számtalan szépséget tartogat.

    De elgondolkodtunk már ezen kirándulások egyikén, hogy vajon mit miért neveznek úgy, ahogy? Hogy a Bükk-hegységet valóban az evidensnek tűnő bükkfákról nevezték el? Hogy mit is jelent Ó- és Újmassa esetében a massa szó?

    Hogy ki lehetett az a Lilla, akiről azt a területet elnevezték, melynek középpontjában a festői szépségű Palotaszálló áll? Mert azt rendben van, hogy a vashámorokról kapta a nevét a mai Alsó- és Felsőhámor, de honnan ered maga a kifejezés?

    Felsőhámor látképe háttérben a Palotaszállóval (forrás: panoramio)

    Akárcsak a mai Miskolc belső területein, úgy a Bükkbe kirándulva is találkozunk egészen beszédes helynevekkel, bár itt jóval nehezebb a dolgunk mint a sík terepen, hiszen ahogy a településen az utcákat, úgy a természetben is meg kellett különböztetni egymástól a számtalan hegyet, völgyet, sziklát, barlangot, miegymást.

    Túrázzunk hát egyet a Bükkben, fedezzük fel a (helynév)rengeteget! Azonban ahogy egy okos túrázóhoz illik, mi sem barangolunk be azonnal mindent. A Bükk-hegység minden zegzugának elnevezésivel ugyanis több vaskos kötetet is meg lehetne tölteni. A Miskolc nyugati kapuját jelentő Bükkből sorozatunk ezen részében a történelmi Hámor környékéről ragadunk ki érdekesebb helyneveket.

    Ahogy azt már a korábbi, helynevekkel foglalkozó írásunkban is fejtegettem, ezen helynevek eredetére vonatkozóan fontos szempont az időbeliség, ami a Bükkben hatványozottan igaz. Ha összevetünk egy mai turistatérképet egy 19. századival, akkor jelentős különbségeket fedezhetünk fel ugyanazon területen.

    Egyszerű példaként említhetjük Lillafüredet, amely csak az 1890-es évektől kezdett kiépülni üdülőövezetté, majd ugyanezen terület képét nagyban megváltoztatta a Palotaszálló felépítése (1925-29). A kor egyik legnagyobb itteni beruházása óriási tereprendezéssel, többek között a Szinva elterelésével is járt.

    A Hámori (akkor még Diósgyőri)-tó rajza a Vasárnapi Ujságban

    A kronologikus szempontokon túlmenően egy-egy helynév elnevezésének lehet történeti, földrajzi vagy a néphagyományból származó magyarázata. Ezek közül azokkal van a legkönnyebb dolgunk, amik úgymond "önmagukért beszélnek", megmagyarázzák önmagukat, ezeket nem bonyolították túl a névadók. Utalhat például egy bizonyos helynév földrajzi elhelyezkedésre (Pl. A Forrásvölgyben lévő Felső-forrás, Közép-forrás stb.), a területen gyakori állat- vagy növényvilágra (Hársas-bérc, Vesszős-völgy, Borókás, Kőris, Disznós-patak), tevékenységre (Kaszáskút, Kondásdolga, Olvasztó-tető, Kovács-hegy, Kővágó, Kovács-kő...stb.), népcsoportra (Zsidó-rét, Tatár-árok), alakjára (Kerekhegy, Tekergős út, Teknős völgy, Görbe-part), vagy egész egyszerűen elnevezték történelmi vagy egyházi személyiségekről (Szent István-barlang, Szent György-forrás, Szent László-kút), amelyhez sok esetben mondai magyarázat is kötődik (Mátyás király nyoma), vagy a terület kutatójáról (Vadas Jenő-forrás, Jakab-kút, Herman Ottó-forrás).

    Akadnak azonban ezek között olyanok is, amelyek egyszerűségük ellenére megtévesztőek lehetnek. Példának okáért a hegységnek nevet adó Bükk szó régebbi jelentésében ormot, bércet, lapos hátú hegytetőt jelent, így nagy a valószínűsége, hogy nem a bükkfáiról kapta a nevét tárgyalt területünk.

    De térjünk rá, illetve térjünk be a Bükkbe és nézzük meg a ma is lakott településeket, amelyek elnevezése szoros szimbiózisban keletkezett.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: miskolcadhatott.blog.hu

    Tovább

  • A magyar Szent Korona egri őrzésének története

    A magyar Szent Korona egri őrzésének története


    Az egri Megyeháza főkapuján belépve az oldalfalon egy emléktáblát láthatunk, amelyen az olvasható,hogy ebben az épületben őrizték a Szent Koronát 1809. június 18-a és szeptember 21-e között.

    Ezt a márványtáblát a Megyeháza építé- sének 250. évfordulóján 2006. december 11-én helyezték el a Szent György Lovagrend Egri Priorátusa kezdeményezésére. Talán az egriek közül is kevesen tudják, hogy a napóleoni háborúk következtében néhány hónapig Eger városa adott otthont az Szent Koronának. 1809. április 9-én az osztrák császár hadat üzent a napóleoni Franciaországnak, de hamarosan súlyos vereséget szenvedtek, olyannyira, hogy még a császár családjának is menekülnie kellett Bécsből.

    A császárné a család egy részével így itt húzodott meg városunkban, távol a harcoktól. A magyar kancellária 1809. június 15-én úgy döntött, hogy a magyar Szent Koronát is Egerben kell biztonságba helyezni. Almássy Pál és Spelényi György koronaőrök irányításával június 17-re meg is érkezett a Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt Egerbe.

    Először az akkori barokk székesegyház déli tornyában helyezték el, de ezt a helyet nem találták eléggé biztonságosnak, mivel nehezen volt őrizhető, így hamarosan átköltöztették az egri Megyeházára, ahol a koronaőrség is szállást kapott. A levéltári dokumentumok szerint itt őrizték a 13 pecséttel lezárt ládát. Breznay Imre helytörténész írásai alapján az akkori székesegyházból való elszállí- tása is ünnepélyes keretek között történt. Fischer István egri érseken kívül az egri főpapok sokasága kísérte a Szent Koronát, amelyet az érsek hat lovas hintója szállított a megyeházár.

    A hintót az előkelőségeken kívül a város lakossága is végigkísérte a Káptalan utcán. Más történészek szerint a Korona átszállításának ceremóniája egyszerűbb és puritánabb volt, de erre a kérdésre a jövő kutatásai adhatnak választ.

    A korona őrzésével egyidőben az érseknél vendégeskedett I. Ferenc császár felesége Mária Ludovika is, mivel Budát már nem találták elég biztonságosnak. Ő egy hónapot töltött Egerben, de a lányai, így Mária Lujza is – aki később Napóleon felesége lett –, valamint húga, Leopoldina főhercegnő hosszabb ideig élvezte Fischer István érsek vendégszeretetét. 1809. július 16-án tovább bővült a főrangú vendégek száma. Az új vendégeket a Líceumban szállásolták el, míg a császári család az érseki palotában lakott. Az első emeleten Mária Lujza és Leopoldina főhercegnő, míg a má- sodik emeleten a királyné és a trónörökös lakott. Mária Lujza hátramaradt leveleiből ugyan érződik, hogy a bécsi luxus hiányzott neki, de azért dicsérte városunkat is.

    Egy alkalommal például ezt írja: „jól vagyunk, és én hízom, az egri levegőtől olyan az étvágyam, mint még soha”. Az egri érsek pedig mindent megtett, hogy a főrangú vendégek jól érezzék magukat. Kirándulásokat, sétakocsikázásokat szervetett Eger környékére, de kilátogattak a szőlőbe a közemberekhez is. Mária Lujza ezt írja egy újabb levelében: „már egészen magyarrá lettem, tudok beszélni a parasztokkal, vettem tőlük cseresznyét.” A háborús veszély elmúltával a királyi család is elköltözött Egerből, vissza Bécsbe. A Szent Korona történetében ez a kis egri epizód talán kevésbé ismert, pedig büszkék lehetünk arra, hogy Eger néhány hónapig országunk legbecsesebb kincsét őrizhette.

    Eger – egykor és most 

    A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát múltidéző tatja be. 

    a cikk megjelent az EGRI MAGAZIN 2015 júliusi számában

    Tovább

  • Pár nap alatt esett el több tízezer magyar katona

    Pár nap alatt esett el több tízezer magyar katona


    A Vörös Hadsereg hetvenöt évvel ezelőtt, 1943. január 12-én indított offenzívája következtében százezernél is több magyar katona vesztette életét a keleti fronton.

    Magyarország ugyan hivatalosan már 1941 nyarán hadba lépett a Szovjetunióval, de a Vörös Hadsereg és a magyar haderő közti komolyabb fegyveres összetűzésre csak egy évvel később került sor, miután a németek követelésére hazánk is csatlakozott a dél-oroszországi harcokhoz. A mintegy 207 ezer fős létszámú 2. magyar hadsereget kifejezetten abból a célból állították fel, hogy a keleti fronton harcolva támogassa a német hadműveleteket.

    Ennek megfelelően a magyar csapatok hadászatilag a német Déli Hadseregcsoport parancsnokságnak voltak alárendelve. A keleti frontra kiküldött magyar haderő fegyverzete a szemben álló szovjetekhez viszonyítva korszerűtlen volt, és a honvédek felszerelése tekintetében is komoly hiányosságok voltak tapasztalhatók.


    A 2. magyar hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, akik pár hetes kiképzést követően már a harcmezőn találták magukat. A létszám ötödét nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali, fegyver nélküli munkaszolgálatosok adták.

    Kezdeti kudarcok

    A magyar csapatokat 1942 tavaszán kezdték kiszállítani a keleti frontra. Az első egységek július elején érték el az akkori frontvonalnak számító Don folyót, ahol a Voronyezs és Pavlovszk közötti, 208 kilométernyi, szovjet hídfőállásokkal tagolt szakasz védelme volt a feladatuk. Stratégiai szempontból fontos lett volna a szovjet állások felszámolása, ám ezt többszöri próbálkozásra sem sikerült elérniük a magyar katonáknak.


    A harcok során a 2. magyar hadsereg jelentős emberveszteségeket szenvedtek. Mintegy 30 ezer embert követeltek a maradandó eredményt nem hozó támadások. A németek által korábban beígért modern fegyverzet és felszerelés a hideg idő beálltával sem érkezett meg, így a magyaroknak felkészületlenül kellett szembenézniük az orosz téllel.

    Az összeomlás

    A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én mínusz 30–35 fokos hidegben indított offenzívát az arcvonal északi részén. Az urivi hídfőből kiindulva a szovjet csapatok rövid időn belül áttörték a magyar vonalakat, és 8–12 kilométer mélyen előrehatoltak.


    Január 14-én aztán délen, a scsucsjei hídfőben is áttörték a védelmet 50 kilométer szélességben. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal mögött állomásozó egyetlen tartalékát, mert azt hitték, hogy az oroszok csak elterelésként támadtak a frontvonal ezen szakaszán.

    Forrás: hirado.hu / MTI

    Tovább

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • Piaccsarnok Eger belvárosában

    Piaccsarnok Eger belvárosában


    A volt Gőzmalom telkén kialakult tér, régebben itt állt a vásárcsarnok, a mai piac elődje. Korábban Halpiacnak is nevezték.

    A piaccsarnok Eger belvárosában, jól megközelíthető helyen, a Katona István téren található.  A piaccsarnok napi élelmiszer, zöldség, gyümölcs és virágpiacként üzemel, helyet adva hús, baromfi, hal, pékáru, sütemény, édesség, savanyúság, gyógynövény, büfé, tejtermék és vegyes üzleteknek is. 

    A piaccsarnok belső szabad elárusító asztalain őstermelők és kereskedők árusítják zöldség, gyümölcs, méz, erdei és termesztett gomba, tojás, tészta, savanyúság, hús, tejtermék portékáikat. A piaccsarnok előtti teret idénynek megfelelően palánta, virág, vetőmag, oltvány, zöldség-gyümölcs, déligyümölcs árusítás színesíti.

    Látnivalók

    A téren napjainkban műemlék épületeket nem láthatunk, viszont korábban két különleges létesítmény is működött ezen a területen: egy szerzetesi fürdő és a törökök puskapormalma.

    A mai Katona István téren állt a törökök lőpormalma, a hat tornyú, külön őrséggel és parancsnoksággal védett ún. Bárutkháne erődítmény, amelyet Köprili Mohamed építtetett 1658-ban. A malmot az Eger-patak minden oldalról körülvette, a várossal hidak kötötték össze. Az egri pasalik területén lévő török erődítményeket látta el lőporral. 1691-ben felrobbant.

    Az első egri fürdő is a téren állt. A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. A török ostrom előtt, 1551-ben pusztult el.

    fotó: Molnár István Géza

    Forrás - Irodalom

    Katona István (szócikk a Magyar Katolikus Lexikonból)
    Katona István (szócikk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művéből)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapja
    Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár honlapja
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. I. köt. Eger, 2010

    Tovább

  • Nevezetes épületek a Széchenyi utcában

    Nevezetes épületek a Széchenyi utcában


    Képzeletben sétáljunk el a Széchenyi utcai nagyposta épületéhez. A homlokzaton elhelyezkedő emléktáblán az olvasható, hogy 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé.

    Ezzel a postaállomással az ország harmadik rendszeres postajáratát hozták létre, amely 1552. szeptember 10-11-ig, az egri ostrom kezdetéig működött. A jelenlegi posta épülete 1928-ban épült Wälder Gyula tervei alapján neobarokk stílusban. Ő tervezte az egykori polgári fiú- és leányiskolát, a mellette lévő pénzügyi palota, valamint a Siketnéma Intézet is, de a felsoroltakon kívül még több épületet is tervezett Egerben és az ország más részein is. Átsétálva az utca túloldalára, egy szűk kis zsákutcában, a Rottenstein köz 3. szám alatt egy szép korai barokk épületet találunk, amely már 1726-ban is állott.

    Akkori tulajdonosa nemes Gömöreyné asszony volt. Az építmény az eredeti városszerkezet szerint a nyugati sziklapart peremén a városfal közelében épült, előtte nagy udvarral, amelyek a mai fő utcára futottak le. Később, amikor elren delték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyeket alakítottak ki. A régi városfal melletti házakat így csak az új épületek között hagyott szűk utakon lehetett megközelíteni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.

    Névadója Rottenstein Károly aki 1720-ig a város bíró helyettese, majd 1745. április 4-ig, haláláig a város főbírája volt. A Széchenyi utca 29. szám alatt a Szent Anna templomba térhetünk be.

    Az 1729 és 1733 között készült templom, amely egyetlen toronnyal rendelkezik, egy régen itt lévő török mecset helyén épült. Mecénása Erdődy Gábor püspök és Komáromy János kanonok voltak. A főoltárt Szent Anna, az egyik mellékoltárt István király, a másikat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A templom egykori három harangját Komá- romy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Jelenleg egy harangja van a templomnak, a Vince-harang. Az 1930-as években Takács István festőművész készítette freskók is díszítik a templomot. A Széchenyi és a Kováts János utcák kereszteződésében áll a volt kórház épülete. Egy 1690-ben ké- szített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca, valamint a mai Rottenstein köz által határolt területen már létezett egy ispotály.

    A régi egyemeletes intézményt szintén Komáromy János kanonok építtette és a szegények menedékházaként működött már 1726-tól. Majd ezt az épü- letet bővítették Kováts János alapítványá- ból, amikor egy másik épületszárnyat is emeltek. Ennek az új szárnynak a festett felíratán volt olvasható: „Kováts János elszegényült földijeinek 1843-ban”. Sokáig férfi betegeket gyógyítottak falai között, míg 1858. augusztus 20-án megnyílt a Páli Szent Vincéről elnevezett és az irgalmas nővérek által működtetett női kórház, Bartakovics Béla egri érsek kezdemé- nyezésére.

    A jelenlegi épületkomplexum több telek összevonásával jött létre. Az eredeti épületrészeket lebontották 1936- ban, majd egy kétemeletes neoklasszicista stílusban emelt kórházat hoztak létre. Az irgalmas nővérek 1948-ig működtették, majd akkor állami fenntartásba került. Sajnos néhány éve a kórházat bezárták, osztályait elköltötették, így folyamatosan romlik az épímény állaga is. Bízunk benne, hogy megfelelő anyagi forrást találva mielőbb visszanyerheti régi funkcióját, a gyógyítást!

    forrás: egrimagazin.hu online ,, 2015

    Tovább

  • Így nézett ki közel 150 évvel ezelőtt a Zalár József utca

    Így nézett ki közel 150 évvel ezelőtt a Zalár József utca

    A Bajcsy-Zsilinszky utca folytatásaként a Dobó tértől a Katona István térig tartó utca.

    Korábban egy vendégfogadóról Oroszlán utcaként ismerték az egriek. Az utca északi végét, a Tábornok-ház előtti teret a régiek Halaspiacnak nevezték.

    Zalár József (Oroszlán) utcai házak a mai Gárdonyi Géza tér és a Dobó István (Piacz)
     tér között Fotó: Fortepan

    Látnivalók

    ZALÁR JÓZSEF U. 1. SZ.
    Lakóház
    L-alaprajzú egyemeletes későbarokk lakóház. A 18. században a Keller, majd a Mészáros család tulajdona, később Tavassy Antal polgármester özvegyéé.

    ZALÁR JÓZSEF U. 3. SZ.
    Lakóház
    Téglalap alaprajzú egyemeletes lakóház jelenleg tetőtér-beépítéssel. Két 18. századi ház felhasználásával épült.

    ZALÁR JÓZSEF U. 11. SZ.
    Tábornok-ház
    A Helytartótanács 1756-ban utasította a városi tanácsot, hogy gondoskodjon a császári generális számára megfelelő kvártélyról. A Pichler György egri kőművesmester vezette munkálatok 1757-ben be is fejeződtek. A barokk lakóházban jelenleg egy kínai étterem funkcionál. Korábban ipari szakmunkásképző működött benne. A kórház felé vezető hidat Generális-hídnak nevezték.

    Szerzetesi fürdő

    A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A mai Katona tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. 1551-ben pusztult el.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Így fürdőztek a Hámori-tóban régen

    Így fürdőztek a Hámori-tóban régen

    Lillafüred különleges klímája mellett a Felsőhámori Gyógyfürdőház kúrái is vonzották a vendégeket, de az is tervben volt, hogy az üdülőtelepet a téli sportok központjává tegyék.

    Volt itt ródli-és bobpálya, felvonóval ellátott sípálya, sőt síugrósánc is.

    Fürdőzők a Hámori-tóban, 1930-ban

    A tavon télen korcsolyáztak, nyáron pedig csónakázni, vitorlázni lehetett, a fürdőzőknek pedig a 20-as években strandot hoztak létre. A tó hideg vize miatt azonban csak kevesen merészkedtek a vízbe.

    Forrás: turistamahazin.hu

    Tovább

  • Városunk, a Magyar Athén

    Városunk, a Magyar Athén


    Eger iskolaváros, rengeteg kulturális intézménye van, nevét egykor a tudományok, a művészetek igazi otthonaként a „magyar Athén” jelzővel is illették.

    „Be kell Egerbe menni” – vélekedett a költő két évszázadnyi idővel ezelőtt. … és ha már betértünk, ismerjük meg azokat az írókat, költőket, akik itt születtek, éltek dolgoztak városunkban… Emlékük nem csak szívünkben él.

    Tinódi Lantos Sebestyén Eger diadalmas 1552. évi megvédése után rögtön a várba ment. Az itt gyűjtött adatok alapján írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi szobra a vár főbejárata előtt a Dózsa György téren „Ím egy krónikát mondok, meghallyátok, Talám mássát soha nem hallottátok, Magyarok, végházban sem szolgáltatok, Eger várát mint mast oltalmazátok.”

    Balassi Bálint Balassi egri éveiről kevés megbízható adat maradt fenn. Biztosan egy életre szóló élményt jelentett azonban neki a végvári élet, a katonáskodás, ennek izgalma és szépsége verseiben is visszaköszön. Egerben, Dobó diadalának színhelyén eltöltött négy esztendő volt az, amikor a katonaélet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét átélhette. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti. Király Róbert Balassi szobra a Várban „Az jó hírért-névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak”

    Koháry István Támogatta a kor legkedveltebb költőjét, Gyöngyösi Istvánt, de maga is igen sok verset írt, illetve „memorizált”, börtönben, a fogság hosszú évei alatt kezdett verselni. Az irodalomtörténet Koháryval zárja le a barokk főúri költészet korszakát. „Az ki Eger alatt, karja sebesülve, Epedett bújában sorsát keserülve Fájdalmai árjában, éppen elmerülve, Töltötte napjait, hol fekve, hol ülve.” Egerben utcanév őrzi emlékét

    Tárkányi Béla 1840-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán Honáldozat című balladája díjat nyert. 1841-ben egy szatírájával elnyerte a Kisfaludy Társaság dicséretét. 1844 februárjában Petőfi Sándor Tárkányit kereste, mikor Egerben járt. Nemcsak költészettel és a Biblia fordításával foglalkozott, hanem ima- és énekeskönyveket is összeállított. Emléktábla a Hittudományi Főiskola folyosóján „Szellemtrónjából széttekint A jog nagy Istene, S megrendül a miriád világ Sötét végetlene.”

    Vitkovics Mihály Eger iránti szeretetéről és nosztalgiájáról levelei és versei egyaránt vallanak, de talán legszebb emlékezése szentimentális levélregénye, amelyet A költő regénye címmel írt. A Vitkovics ház, ahol Emlékszoba mutatja be Vitkovics Mihály irodalmárt „Csendes Eger, boldog magyarok helye, életet adtál, Hálaadásom ezért mint fizetem le neked? A haza szent nyelvén, anyatejjel melyre tanitál, Font versben buzgón egy nefelejtset adok.”

    Zalár József Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori emlékek, a Mátra és a forradalom. Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak. Sírja a Hatvani temetőben található „Régen laktam én e házban, régen, Rég elmúlt már az én gyermekségem. E kis háznak hű lakója voltam, Örömöm telt fákban, virágokban.”

    Bródy Sándor Egri gyermekéveinek az 1894-ben megjelent Az egri diákok című ifjúsági regényében állít emléket az író. Bródy érsekkerti szobra, Varga Imre alkotása. Az író egy padon ül, mellette áll jó barátja, Gárdonyi Géza. „És míg szemük csillogott a költészet tiszta gyönyörétől: elragadtatva beszélgettek a költőkről, kik közül nem egy városukban járt, mint Petőfi, vagy a dicső emlékű egri várról írt, mint Vörösmarty örökszép hőskölteményében, melynek a címe is „Eger”.”

    Gárdonyi Géza Egerben írta leghíresebb regényeit. Az Egri csillagok című regénye lett Magyarország kedvenc könyve 2005-ben a Nagy Könyv játékon. „…véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.” Szobra az emlékmúzeumban

    Kálnoky László Egerben készült verseiről csak újságíró barátjával, Apor Elemérrel beszélgetett. Szülővárosát sohasem felejtette el, később is többször ellátogatott Egerbe. Emléktábla a Telekessy utcában „Újra és újra látom a képet, amely köznapiságával lenyűgöz, banalitásával mellbe vág, szürkeségével lehengerel, az egri főutcát a század harmincas éveiben, a nyüzsgő esti korzót a liceumtól a moziig terjedő kurta útszakaszon,…”

    Breznay Imre Szépirodalommal is foglalkozott, versei jelentek meg, irodalomtörténeti kutatómunkát is végzett. Emléktábla a Jókai utcában

    Apor Elemér Igazi szenvedélye az irodalom volt, mégis az asztalfióknak írt. Ő fedezte fel Kálnoky Lászlót, ő közölte először a tehetséges fiatal költő verseit. „Bogár megyen útra, el is fárad rajta, ki s kinőtt az ág a földből, pihenjél meg rajta. Madár megyen útra, el is fárad rajta, ki s kinőtt az ág a földből, pihenjél meg rajta. Babám megyen útra, el is fárad rajta, ki s kinőttem én a földből, borulj a vállamra.” Emléktábla a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban

    … a sort folytathatnánk történetíróinkkal, nagyszerű tanárokkal, az irodalom és művészet pártfogóival… … mert emlékük él.

    borítókép - Szántó György

    forrás: slideplayer.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!