MÚLT-HOR Archívum

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Az egri színház, az intézmény alapításának gondolatát követni közel negyven év után készült csak el, megannyi  önkéntes felajánlás és munka segítségével.

    Terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök ingyen elkészítették, végül 1904 augusztusában került átadásra a régen várt épület. A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.

    A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.

    A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.

    1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.

    A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.

    Egri színház 1945 (fotó Márton Jenő)

    1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.

    1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.

    Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia.
    A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.

    Ez 1961-64 között újra felújítása zajlott az épületben Szutor János kap megbízást a tervek elkészítésére. A régi épület színpadát és oldalfalait meghagyták, de végfalát megnyitották a férőhelyek növelése érdekében.

    1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.

    1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.


    Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
    Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.

    A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.

    Forrás:  Gardonyiszinhaz.hu

    Tovább

  • Volt egyszer egy Finomszerelvénygyár

    Volt egyszer egy Finomszerelvénygyár


    A gyár festőien szép környezetben épült 1949—50-ben. A nagy „világégés” sebeit alig begyógyító ország első új létesítményeinek egyike. 

    Telephelyének kiválasztásánál döntő szempont volt a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésén belül a vidéki ipartelepítés. Az építőipar akkori fejlettségi szintjét figyelembe véve a gyár viszonylag rövid idő alatt felépült, és 1951-ben kezdett termelni.

    Az első szakasz 1951-tő! (a gyár indulásától) 1955-ig (a Finomszerelvénygyár név felvételéig) tart. A gyár indulási problémáinak megoldása, a zökkenőmentes termelés megszervezése, a munkafegyelem megszilárdítása óriási feladatot jelentett. A feladatok megoldását nehezítette a termelés feltételeinek ellentmondásos helyzete: az egyik oldalon a nagysorozat-gyártásnak megfelelő modern technika, a másik oldalon az ipari tradíciókkal nem rendelkező mezőgazdasági munkás. Nehezítette a helyzetet az a tény is, hogy a szakmunkásokat és az irányítást végző szakembereket az ország különböző gyáraiból irányították át.

    A fennálló nehézségek ellenére 1953-ban olyan eredményt sikerült elérni, amely kiváltotta a felügyeleti szerv elismerését. A vállalat 1954-ben „Élüzem” kitüntetésben részesült. Az eredmény elérését dolgozóink lelkes, időt és fáradságot nem kímélő munkája tette lehetővé. Az elért eredmények mellett — szinte egyidőben — újabb gondként jelentkezett az eredeti megrendelés csökkenése. Ennek ellensúlyozására vonja be a gyártásba a vállalat 1954-ben a kerékpáralkatrészek és az orvosi fecskendők előállítását. 1955-ben a teljes termelési érték 62 millió forint, a létszám 1824 fő. A következő fejlődési szakasz 1955-től (a finomszerelvénygyár név felvételétől) 1963-ig (a Berva-moped gyártásának leállításáig) számítható. 1957-re az eredeti megrendelés majdnem nullára csökkent, így lázas sietséggel kellett újabb gyártmányokkal lekötni a kapacitást. 1957—58-ban, másfél év alatt készült el a 48 cm3-es Berva-moped gyártmány-és gyártástervezése, így indult meg 1958-ban a gyártása, majd később a „Panni” robogó licencének átvétele és gyártása. A kisjárművek gyártásának elindítása után 1959-ben kezdődött meg a 125 és 250 cm-es porlasztók gyártását. Ugyancsak 1959-ben indult az autóvillamossági cikkek termelése.

    A moped fejlesztése és gyártása új követelményeket vetett fel mind az előkészítés, mind a termelés területén. Mindenekelőtt ki kellett alakítani a gyártmányfejlesztést. A gyártmányfejlesztési részleg létrehozásán túl meg kellett erősíteni a technológiai részleget is.

    A két szerv szakemberigénye— amely elsősorban nagy gyakorlattal rendelkező mérnököket követelt volna — komoly erőfeszítések és csak bizonyos kompromisszumok árán volt kielégíthető. A szükséges létszámkeretet csak fiatal mérnökökkel és technológusokkal lehetett feltölteni, mert nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekből országosan is hiány mutatkozott. A szerszámüzem elsősorban szakmunkásgondokkal küzdött. A termelés területén új technológiai ágakat (hegesztés, festés, járműszerelés) és ezeknek megfelelő betanított és szakmunkás gárdát kellett kialakítani. Amíg egyrészt komoly gondként és problémaként jelentkezett a szakemberhiány, másrészt ugyanilyen probléma volt a szakképzetlen dolgozók foglalkoztatottsága. Ez a helyzet 1960 végére érezhetően javult, mivel az 1955 óta eltelt 5 év alatt a fiatal szakmunkás és műszaki gárda bizonyos gyakorlattal már rendelkezett, valamint az irányítás és a végrehajtás között az összhang nagymértékben javult.
    A fent vázolt problémák ellenére a vállalat a tervét teljesítette, a foglalkoztatottságot megfelelő szinten biztosította.

    1962-ben megszűnt a kerékpáragy és a kisjármű gyártása. A kerékpáragyak gyártásának befejezése a vállalat elképzeléseinek megfelelően, míg a kisjárműé a vállalattól független, felsőbb szintű kereskedelmi és gazdaságpolitikai döntés alapján történt. Ez a döntés nagyon érzékenyen érintette az egész vállalatot, mert a járműgyártás komoly foglalkoztatást biztosított.

    Összegezve, az 1955 és 1963 közti időszak alatt a termelés dinamikusan fejlődött, a saját fejlesztésű és a licenc alapján gyártásba vett termékek a kapacitás lekötését és a foglalkoztatottságot megoldották.

    A nagymértékű licencátvétel azonban még mindig nem oldotta meg a profilgondokat.
    A következő fejlődési szakasz, amelynek kezdete 1963-ra tehető, átmeneti gondokkal indult. 1963-ban az előző évhez viszonyítva csökkent a termelési érték. A kerékpáragy és a kisjármű gyártásának leállítását a többi gyártmány felfutása csak részben tudta pótolni. A foglalkoztatottság ugyan nem csökkent, de a termelési érték visszaesése komoly gondot okozott. Ez a visszaesés készteti a vezetést a céltudatos profilkialakítás munkáinak elindítására.


    A céltudatos profilkeresés és – kiválasztás munkái mellett biztosítani kellett a rendelkezésre álló kapacitás lekötését és a foglalkoztatást. Így kezdték előállítani kiegészítő gyártmányként a saját fejlesztésű kerékpárvilágító garnitúrát és a MOFÉM-tól átvett kávéfőzőt.

    A profilkeresés és – kiválasztás első komoly eredménye a háztartási hűtőgépkompresszor gyártásának előkészítése és gyártása. A kompresszorgyártás beindítása a termék szigorú felületi és méretpontossági követelményei miatt igen komoly feladatot jelentett. A gyártmány egészen új követelményeket támasztott a fejlesztés, a gyártás, az átvétel terén.

    A másik kiválasztott termék az olajszabályozó volt, amit a Mechanikai Művektől vettek át. Gyártását 1966-ban kezdték el.

    További kiválasztott profil a Diesel-elemek gyártása volt. Ez a termék mind a méretpontosság, mind a felületi finomság szempontjából a kompresszornál is nagyobb követelményeket támasztott a vállalat kollektívájával szemben. Az említett termékkel együtt 1967-ben a vállalathoz került a Kismotor és Gépgyár III. sz. Gyáregysége. Ez a termékcsalád a gyár műszaki színvonalára igen nagy hatást gyakorolt. Bevezetése komoly beruházást követelt. Új edzőüzem épült. modern berendezéssel. Rendkívüli pontosságot biztosító nagyértékű gépeket kerültek beszerzésre.

    A fenti 3 termék meghonosodásával finommegmunkáló bázis alakult ki a vállalatnál. Erre a bázisra alapozva kötöttek 1967-ben a svéd Mecman céggel kooperációs szerződést, amelynek alapján 1968-ban megindult a pneumatikus automatikaelemek gyártása.

    A céltudatos profilkeresés munkája lényegében 1968-ra meghozta a várt eredményt. Ennek alapján határozta el a vállalat az újabb profiltisztítást. 1968-ban abba maradt a kávéfőzőgyártás, az autóvillamossági termékek közül a kapcsolókat további gyártásra átadták a Bakony Műveknek. 1969-ben megszűnt az Orvosi fecskendők gyártása, a kerékpár-világítógarnitúrát szintén a Bakony Művek kapta.

    1962-ig számottevő beruházás nem volt a vállalatnál. A II. 5 éves terv időszakában már 76 millió forintos beruházást valósított meg. Ennek keretén belül új vízmű épült, 1964-ben elkészült a gyártmányfejlesztés új épülete. Befejeződött a TMK rekonstrukciója és bővítése, felépült és átadásra került a lakótelepen 48 lakás.

    1965—70 között 158 millió forint a beruházás. A legnagyobb összeget, 42 millió forintot a Dieselelemek gyártására fordítottak. Ebből épült fel a 63-as épület, került átalakításra a 24-es épület, készült el az edzőüzem és berendezése.

    A nagy célkitűzések mellett komoly gondot fordítottak szociális és jóléti feladatok megoldására. 1966-ban tanműhelyt létesítettek, Zamárdiban 44 férő helyes üdülőt építettek dolgozóik részére. Elkészült 20 lakás a 2-es lakótelepen. Ezen időszakba több öltözőt, fürdőt újítottak fel.
    1962 és 1970 között dinamikusan növekedett a termelési érték: az 1962. évi 283 millió forintról 1970-ben 552 millió forintra — majdnem kétszeresére —‚ a létszám pedig 2355 főről 3663 főre emelkedett.

    A következő fejlődési szakasz 1971-gyel kezdődött. Ez az időszaka IV. ötéves terv időszaka. Az első olyan fejlődési szakasz, amelyiknél visszaesés az előző évhez képest nem fordult elő. A termelésfelfutás igen jelentős: az 1970. évi 552 millió forintról 1975-re több mint 800 millió forintra emelkedett a termelési érték, a létszám egyidejű csökkenése mellett.

    A pneumatikus automatikaelemeknél 1970-1975 között volt a legdinamikusabb a fejlődés. 1973-ban újabb kooperációs szerződést kötött a vállalat a nyugatnémet Leibfried céggel, ami a pneumatika elemek választékának kiszélesítését jelentette. Ugyancsak a pneumatikán alapszik az autóbuszajtó működtető berendezés, amelynek gyártása 1972-ben kezdődött. A pneumatikus elemek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a jövőt illetően a legjelentősebb termék. A másik, dinamikusan fejlődő termékcsalád a háztartási és kereskedelmi hűtőkompresszor. A piaci jelzések alapján 1973 második felétől újra a háztartási hűtőkompresszorok fejlesztése került előtérbe azzal a céllal, hogy a kompresszor paramétereit a piac követelményeinek megfelelő szintre kell emelni.
    1973-ban kezdődött el a Taurus-csatlakozók gyártása.

    Munkaerőgondok enyhítése céljából 1971-ben előüzemet létesítettek Hevesen.

    Az előüzem létesítésével párhuzamosan elkezdődött a végleges gyáregység építése, ami 1974-ben fejeződött be. Közben 1973-ban megszűnt a budapesti gyáregység.

    A hazai célgépgyártás tovább folytatódik a 70-es években. A pneumatikus elemek alkalmazásával elavult, korszerűtlen gépeket pótlólagos automatizálással — viszonylag kevés ráfordítással — korszerűsítettek.

    Az 1971 —75 közötti évek termelési értékének növekedése, az összlétszám csökkenése, a beruházás, az export, a termelékenység, az átlagkereset dinamikus fejlesztése arról tanúskodik, hogy eredményekben gazdag 5 esztendőt hagyott maga mögött a Finomszerelvénygyár.

    MTI fotó, Pinke Tibor

    Forrás: “25 éves a Finomszerelvénygyár”

    A Berva-völgye előtte és utána:

    Tovább

  • Az egri labdarúgásról címszavakban

    Az egri labdarúgásról címszavakban

    Tudtad, hogy…
    … az első hivatalosan is dokumentált labdarúgó mérkőzést városunkban 1900. június 17-én, a mai Érsekkerti körönd helyén, közel 1500 néző előtt játszotta a Budapesti Torna Club első és második csapata?

    A meghívás az Egri Dalkör (1882) kollektívájának köszönhető, akik fellépéseik alkalmával találkoztak, illetve hallottak az újfajta „angol rúgósdi”-ról. A BTC – a későbbi első két bajnokság (1901, 1902) győztese – együttesében olyan nevek szerepeltek Egerben, mint Gabrovitz Emil, Hajós Alfréd (olimpiai bajnok úszó), Ordódy Béla, Minder Frigyes (magyar válogatottak, Minder e mellett később szövetségi kapitány is volt), Stobbe Ferenc, Harsády József (későbbi szövetségi kapitányok). Mindezt azért tudjuk, mert a város és a megye neves közírója, a fiatal Kolacskovszky Lajos „Hajrá Kadarka!” című novellájában ezt az eseményt megörökítette az utókor számára. … a BTC hírverő mérkőzése után öt nappal, az 1899-ben alakított Egri Testgyakorlók Köre megalakította football szakosztályát? 1900. június 22-én 26 lelkes fiatal jelenlétében „egyhangúlag kimondták az első egri footballcsapat megalakítását”, így a „football az egyik alosztálya lesz a testgyakorlók körének”. … pálya híján egyetlen egy hivatalos mérkőzést sem játszott az ETK csapata? 1901-ben az ETK kimondta megszűnését, ezzel a szervezett egri futball hat évig szünetelt, jobban mondva csak az iskolai játékdélutá- nokon szerepelt. A miniszteri rendeletnek köszönhető- en a diákok alapozták meg a város későbbi futballját. … az első életképes, labdarúgással foglalkozó egri egyesületet az iskolai labdarúgó csapatok összefogá- sával 1907-ben alapították Egri Ifjúsági Football Club néven?
    Az egri városi stadion régen. A fotót Olvasónk, Farkas Péter küldte. Köszönjük!

    Az iskolák egymás közötti játékdélutánjain alakultak ki és erősödtek meg az iskolai labdarúgó- csapatok. Ebből nőtt ki az EIFC, akik piros-fehér csíkos mezben játszottak. … az első egyesületek közötti mérkőzést – ráadá- sul győztes meccset – az EICF játszotta, idegenben, Hatvanban?

    1907. augusztus 20-án, a hatvani torna- ünnepély zárásaként 2-0-ra nyertek az egri fiatalok a Hatvani TC ellen. … Egerben az első olyan mérkőzést, amelyen egri csapat szerepelt, még a Dobó laktanya előtt játszották, 1908. augusztus 20-án? Ez a találkozó az egy évvel korábbi, hatvani meccs visszavágója volt. 0-0 lett a végeredmény. Az első ismert egri összeállítás, az EIFC felállása a következő volt: Kunsay – Horváth II., Wagner – Babócsay, Pataky, Horváth I. – Manglitz, Ripka, Reitz, Nagy, Dimitrijevics. Tartalék: Tömösváry. Játékvezető: dr. Kovács (állatorvos). … két év működés után, 1909 januárjában az EIFC is megszűnt? A labdarúgókat az 1908-ban újjáalakult Egri Torna Egyesület fogadta be, akik aztán hiába játszottak több hírverő mérkőzést az első világhá- borút megelőzően, mecénás hiányában nem tudtak benevezni az MLSZ által szervezett, több kerületben zajló vidéki bajnokságba. (Heves megyéből először a Gyöngyös AK indult országos bajnokságban, majd még a hatvaniak is megelőzték a megyeszékhelyi csapatokat.) … az első bajnoki – igaz, nem országos, hanem MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) - mérkőzést az 1920. május 30-án alakult MOVE Egri SE – röviden: MESE – játszotta az egri csapatok közül? Nyolc előké- születi találkozóval a hátuk mögött az egriek 1-1-es döntetlent értek el a Miskolci MOVE-val, hazai pályán, 300 néző előtt, 1920. október 10-én. Kulcsár lőtte az első egri gólt. A MESE-t a MOVE Kelet-magyarországi bajnokságba osztották be. Az évek alatt lassan minden MOVE-csapat átkerült az MLSZ-bajnokságba. Az egrieknek ez csak 1924-ben sikerült. … egri csapat, a MESE, először az 1924–25-ös szezonban szerepelt országos bajnokságban?

    Az MLSZ az Északi kerület I/B osztályába osztotta be az egrieket. Az első országos bajnoki mérkőzést a mezőkövesdiek ellen játszottuk. Abban az időben Mezőkövesdről két klub is részt vett a Mátravidéki alosztály, vagyis az I/B osztály küzdelmeiben. A Mezőkövesdi KIST (Katholikus Iparossegédek Társulata) 3-1-re nyert az első forduló- ban Mezőkövesden. … a Nemzeti Bajnokság (NB) átszervezésekor, az 1940/41-es szezonban, a MOVE Egri SE az újonnan felállított ötcsoportos harmadik vonal (NB III) Északicsoportjában szerepelt? Abban az időben a szintén NB III-as Hatvani Vasutas volt a legjobb Heves megyei csapat. Ezt követően jött a MESE és a Gyöngyösi AK. … a második világháború után, egészen 1957-ig a hazai klubok között biztos rekordernek számítanak az egriek a névváltozásokat illetően? A különféle szakszervezetek irányítása alatt volt, hogy havonta változott az aktuálisan a legmagasabban jegyzett egri csapat neve. Csak a példa kedvéért: Egri Sport Egylet, Egri MTK, Egri Vasutas SC, Egri Barátság SE, Egri Pedagógus, Egri Haladás,

    Egri SZTK, Egri Fáklya SK, Egri Bástya, Egri SC… … először az 1949/50-es szezonban nyert NB III-as bajnoki címet az egri csapat, az Egri SZTK és jutott fel az NB II-be? … a mai Városi Stadiont hivatalosan 1954. augusztus 20-án adták át? Bizony, addig nem volt, nem hogy stadionja, de még igazi pályája sem a csapatnak. … 1955. május 25-én a magyar válogatott, vagyis Puskásék is pályára léptek az akkori Városi Stadionban? … hosszú liftezés, osztályváltások után 1966-ban második helyen végezett az Egri Dózsa SC az NB I/Bben, ami az akkori második vonalnak felelt meg, és a város sport történetében először jutottak fel az NB I-be? Szentmarjay Tibor csapata a győztes Szegedi EAC csapatával azonos pontot gyűjtve került a második helyre. … az első NB I-es meccset az MTK ellen, hazai pá- lyán, 1967. március 5-én, 14 ezer néző előtt játszották az egriek? 2-0-ra nyert az MTK az Egri Dózsa ellen úgy, hogy 2-0 után mindkét oldalon kimarad egy-egy büntető. Egri részről Berán Károly lőhette volna az első NB I-es egri gólt, de nem sikerül eltalálni a kaput. A fővárosiak részéről a csatár Török és a hátvéd Oborzil volt eredményes.

    Az első egri NB I-es összeállítás így nézett ki: Kovács – Kárpáti, Kiss, Winkler – Tátrai, Berán – Faliszek, Sárközi, Zilahi, Kovács Gy, Rajna. Edző: Szentmarjay Tibor. … az első NB I-es gólunkra a második forduló Bp. Honvéd SE elleni idegenbeli mérkőzésünkig kellett várni? Már 3-0-ra vezetett a Bozsik József által felkészített Honvéd. A 60. percben a hazaiak 11-es pontjáról közvetett szabadrúgást ítélt Balla játékvezető. A sorfalat állítgató honvédosok mellett Kovács György Faliszek Sándor elé gurította a labdát, aki nem hibázott sőt, a 83. percben másodszor is eredményes tud lenni. … az első NB I-es pontot az ötödik fordulóban, 1967. április 3-án, a Pécsi Dózsa ellen szereztük, hazai pályán? Az 1-1-es döntetlennel végződő meccs egri gólját Tátrai Imre szerezte. … az első NB I-es győzelem a Győri Vasas ETO ellen, a hatodik fordulóban született meg?

    12 ezer néző előtt Kovács György két találatával 2-1-re nyert az Eger. Palotai Károly, a későbbi világhírű játékvezető ott volt a győri védelemben, de Szusza Ferenc (ETO) csapatán ez akkor nem segített. … az Eger 1967-ben utolsó helyezettként kiesett, majd 68-ban egy ponttal megelőzve a Komlói Bá- nyászt nyerte az NB I/B-s bajnokságot és került ismét fel az NB I-be?

    1969-ben már Szusza Ferenc irányította a csapatot, de most sem sikerült bent maradni. Utolsó, 16. helyezettként búcsúzott az Eger a legjobbaktól. … a harmadik nekifutás, 1971/72-ben Kovács Ferenccel a kispadon már jobban sikerült, 15. lett a csapat az NB I-ben, de ez is kiesést eredményezett? Mindössze egy pont volt a különbség – és néhány gól – a még bent maradó VM Egyetértés és az Egri Dózsa között… … a negyedik „nekifutás” – Eger SE néven, Csank János irányítása alatt – az 1983/84-es NB II megnyerésével vált lehetővé?

    A következő szezonban 15. lett és ismét kieset az ESE. Ahogy akkoriban mondták: ilyen sok ponttal (25) azóta sem esett ki csapat a legjobbak közül… … a következő szezonban, második helyével ismét felkerült az ESE az NB I-be? Ekkor már Kiss Tibor a vezetőedző.

    Az 1986/87-es szezonban azonban mindkét feljutó, a Dunaújvárosi Kohász és az Eger SE is könnyű- nek találtatott. Öt feljutás, öt kiesés az addigi egri NB I-es mérleg. … utolsó NB I-es gólunkat Simon Antal segítője, Vojtekovszki Csaba lőtte az egri stadionban 1987. június 13-án a Pécsi MSC-nek, Kollár Józsefnek?

    Lovászék aztán fordítottak és nyertek 3-1-re. … 25 év kihagyás után, 2012. július 27-én játszott ismét NB I-es meccset az Eger – most az Egri FC – a Haladás ellen? 4-2-re nyert a Szombathely... … az idei NB I-es szezon első gólját Igor Pisanjuk lőtte a Haladásnak? Ez volt a az egriek 140. NB I-es találata. A szombathelyi Andorka büntetője – a negyedik szombathelyi találat – pedig a 300. egri bekapott gól…

    Turay Zoltán

    forrás: EGRIMAGAZIN.hu

    Tovább

  • Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül – Zárkándy-bástya rövid története (1907-2016)

    Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül – Zárkándy-bástya rövid története (1907-2016)

    Van egy hősies múlttal rendelkező várunk az Északi-középhegységben, melynek egy részét a XX. század elején lebontották, hogy rajta keresztül vasútvonal épülhessen.

    1907: az Egri Vár Zárkándy bástyájának bontása, a vasút építésekor

    A Bükk-hegység nyugati részén haladó vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos.

    1908: A félig elbontott Zárkándy bástya még sínek nélkül

    Az Eger-Putnok vasút nyomvonalának választása nem volt a legszerencsésebb. Az engedélyeseknek úgy sikerült megterveztetni a vasútvonalat, hogy építésekor az egri vár egy részét el kellett bontani...

    1910-20 közötti képeslap

    A gazdasági érdek felülmúlta az ősök tiszteletét, bizonyára egyszerűbb megoldás volt a vár bontása, mint megkerülése. Az új vonal elvágta a Zárkándy Pál egykori egri várkapitány nevét viselő bástyát a vár többi részétől. Zárkándy Pál 1556-ban építtette meg a mai bástya ősét, amit az 1570-es években Ottavio Baldigara olasz hadmérnök által vezetett munkálatok során bővítettek ki.

    Kb. 1928-30: a Vár feltárásakor épített ideiglenes rakodóvágány

    Az Eger-Putnok vasútvonalat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak. Az Eger-Felnémet közötti nyolc kilométeres pályaszakaszt 1985-ben villamosították, így mára felsővezeték is csúfítja a látványt.

    1977: M47 2008 egy korabeli személyvonat élén

    Az átlag várlátogató a Dobó térről közelíti meg a műemléket, és nem is értesül a történelemgyalázásról. Aki viszont a keleti oldalról lévő várkapun keresztül látogatja meg a várat, az szembesül az érdekes vasútépítészeti megoldással.

    2008: Btx 025 különvonattal Szilvásváradra, Fotó: Panyik-Tóth János

    Nemrégiben az terv született, hogy a hányatott sorsú Zárkándy-bástya a földalatti kazamatákon keresztül összeköttetésbe kerülhessen a várral.

    2014: M62 329 mészporral teli tehervonattal

    A bástya közvetlen kapcsolatban áll a várbeli kazamatarendszerrel, a sínek épp felette futnak. Bízunk benne, hogy a tervek megvalósulnak, és a kazamatákon keresztül megközelíthetővé válik a Zárkándy-bástya, és kilátóhely válhat belőle.

    2016: 117 312 személyvonattal

    szöveg forrása, vaskarika.hu

    a fotókat összeállította: Varga Ádám Levente

    Tovább

  • Sokat látott falak, amelyben börtön és magtár is volt

    Sokat látott falak, amelyben börtön és magtár is volt


    Az egri vár egyik látnivalója a 15. sz.-ban épült gótikus püspöki palota. A palota Bekensloer János püspök regnálása alatt épült egyrészt a püspöki udvar kényelmére, másrészt a várat gyakorta meglátogató illusztris vendégsereg kiszolgálására.

    A palota a korra jellemző gótikus stílusban épült és 1476-ra készült el. A török megszállás idején a palota alsó szintjét börtönként használták és börtönkápolna is működött itt.
    A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1701-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a 18-19. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben. A rombolás méretére jellemző volt, hogy a vár területe a 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püspöki palotával. A vár 20. századi feltárásai mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A régészeti feltárások 2013-ban újraindultak.
    Ma a gótikus palota az 1957-65 közötti felújítás eredményeképpen eredeti pompájában tündököl, alsó szintjén egyrészt időszakos kiállításoknak ad otthont,másrészt itt található az 1552-es harcosok emlékére kialakított Hősök terme, ahol a Dobó Ferenc által faragott, Dobó István sírjáról származó márvány szarkofág, a Kiss István által 1965-ben készített katona szobrok, illetve az 1552-es hősök névsora látható. A teremben található urnában helyezték el a feltárások nyomán a 16. század derekáról származó emberi maradványokat is.

    A palota pincéjében működik az érmeverde, ahol korabeli pénzérmék és eszközök láthatók. Az emeleten látható a vár történetét bemutató állandó kiállítás, amely bőséges tárgyi emléket vonultat fel a vár történetéből: páncélok, makettek, korabeli fegyverek, leletek és hasonló különlegességek megtekintése okán érdemes meglátogatni ezt a múzeumot.
    Az egyemeletes, régi püspöki palota a belső vár északnyugati szakaszán áll (keleti szakasza elpusztult), földszintje: gótikus a 15–16. századból; emelete 18. századi, gótikus és reneszánsz részletekkel. Eredetijét 1470 körül építette Beckensloer János püspök. Keresztboltozattal fedett, árkádos folyosója részben eredeti; a belső falán gótikus ablak- és ajtónyílások láthatók. Az egyik földszinti teremben állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét, amit egri hősök szimbolikus szobrai vesznek körül. Egy falitáblán a név szerint ismert 1552-es várvédőket sorolják fel. Két korábbi teremben időszakos kiállításokat rendeznek be. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.
    Egri vár történelme

    Észak-Magyarország területén helyezkedik el az a város, amelyet hazánk egyik legkedveltebb úti céljaként tartunk számon. Ez a város nem más, mint Eger. A Heves megyei település az egri borvidék központjának számít. Borai közül az egyik legismertebb, amelyet külföldön is kifejezetten kedvelnek az emberek, az Egri bikavér. De nem csak a borok miatt szeretnek a turisták Egerbe látogatni, hanem a számos látnivaló, műemlék és színes program kavalkád miatt is. Eger legérdekesebb és leglátogatottabb nevezetességének számít az Egri vár, amely igen régre visszanyúló történelemmel rendelkezik.

    A vár története minden látogatót magával ragad és megbabonáz, ezért nem meglepő az, hogy nem csupán a hazai látogatók keresik fel évről évre a látványosságot, hanem a külföldi turisták ezrei is. Az egri vár története valószínűleg a 11. század során kezdődött el. Erre utal legalábbis az, hogy az 1970-es és az 1990-es esztendőben zajló ásatások során, a 11. századból származó román stílusú rotunda maradványok kerültek elő.

    A rotunda falai olyan kövekből álltak, amelyek sárba lettek berakva. A rotunda keleti részén egy kisebb szentély nyomai is felfedezhető volt. A templom nyugati oldalán viszont, egy hosszú épület állt, amely minden bizonnyal a püspöki palota volt. A 13. században a Várhegyen álló épület csupán kis erősségnek számított. Az egri püspök parancsára azonban a területet magas kőfalakkal látták el. A 11. században került megépítésre a román stílusú székesegyház, amelyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek fel,

    Egri vár Szent László király uralkodásának idején

    Ezt a székesegyházat Szent János evangélista váraként is emlegették a 14. századból származó krónikákban. Mivel a vár kőfalát olyan anyagból készítették el, amely kevéssé fagyálló, és nagymértékben puha, így évről-évre, a hideg teleket követő olvadás után a várfal egyre inkább elkezdett leomlani. A várat ezért, rendszeresen karban kellett tartani, újjá kellett építeni a leomlott részeit.

    A klasszikus lovagvár megjelenéssel rendelkező épület igen elavulttá vált abban az időben, amikor megjelent a tüzérség. Erődítés szempontjából ugyanis, a vékony, magas falak már nem nyújtottak elég védelmet egy támadással szemben. A Várhegy mellett álló Almagyar dombról pedig, könnyedén át is lehetett lőni a várfal fölött, ezért a domb nagy részét elkerítették a biztonság érdekében. Az oszmánok hódítása idején végvárrendszer került kialakításra. Ennek a végvárrendszernek igen jelentős részét képezte az egri vár. A 16. században a várat két részre osztották fel, egy külsőre és egy belsőre. A vár élére az 1548-as évben Dobó Istvánt nevezték ki.

    A várkapitány legfőbb feladata az volt, hogy a végvárat a lehető legjobban meg tudja erősíteni. Az 1552-es évben az egri vár, ostrom alá került, de a vár védői sikerrel vissza tudták verni a támadást. A harc során azonban a vár kőfalai jelentős károkat szenvedtek, így több évtizeden át kellett az újjáépítésével foglalkozni. A védműveket korszerűsítették, a helyőrség létszámát pedig jelentősen megemelték az újjáépítési munkálatok ideje alatt. Azonban, minden törekvés ellenére, az 1596-os évben a vár mégis III. Mehmed szultán kezére került. A törökök ezután 91 éven át birtokolták a várat, amelynek erődrendszerét folyamatosan fejlesztették és bővítették. A vár visszavételére az 1687-es évben került sor, amikor is a Habsburgok kiéheztették a vár védőit.

    A császári haditanács az 1701-es esztendő során a külső, feleslegessé vált védőműveit felrobbantották, így a kuruc szabadságharc idején már csak a vár belső részének adatott meg egy kicsiny szerep. A vár ezután elveszítette jelentőségét, kőfalai omladozni kezdtek. A köveket a városi építkezésekhez hordták el, vagyis az egykori dicsőség helyszíne hanyatlásnak indult. Az 1862-es esztendőben azonban, a régészek úgy vélték, hogy helyre kell állítani a várat, így megkezdődtek a kutatások, feltárások. Mára Eger egyik legjelentősebb látnivalójának és történelmi emlékének számít a helyreállított vár.

    Fotó: pinterest.co.uk

    Forrás: dka.oszk.hu / myszallas.com / wikipedia.org

    Tovább

  • A török hódoltság szebbik oldala – a törökfürdők emléke

    A török hódoltság szebbik oldala – a törökfürdők emléke


    A török uralom alatt töltött 150 év mély nyomott hagyott hazánk történelmében. Bár kissé furcsán hangzik, az időszakban voltak pozitív hozományai, az egyik ilyen például a fürdők elterjedése, melyek közül a mai napig működnek fürdők Budapesten és Egerben. De vajon hogyan épültek és mi volt a sorsuk az elmúlt évszázadokban?

    Számos korabeli európai utazó számol be útleírásaiban a török korban itt látott fürdőkről, ódákat zengve azok lenyűgöző megjelenéséről és fantasztikus hatásairól. Mivel a törökök számára a fürdők közösségi és megtisztulási funkciót láttak el, mindig a központba, a vallási helyszínek, a dzsámik, türbék és minaretek közelébe építették. Nagyon fontos volt számukra a megfelelő vízhőmérséklet, így próbálták a fürdőt a hőforráshoz minél közelebb létrehozni.

    Ezért épültek a fürdők

    Az iszlám vallásban fontos szerepet jelent a tisztálkodó fürdés, a Korán tanításai alapján állóvíz nem, csak folyóvíz használható erre a célra, Mohamed próféta pedig a nemzőképesség vonatkozásában tartotta mindezt fontosnak. A test és lélek megtisztulását egyaránt szükségesnek vélték. A folyamatban fürdőmesterek és szolgálónők működtek közre. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők közös fürdőzése nem volt megengedett, a fürdők a társasági élet színterei is voltak. A lefektetett szabályokat betartva, meleg – langyos- hideg – száraz volt a termek követési sorrendje. Mindehhez szorosan hozzátartozott a bőr-, ás hajápolás valamint a masszírozás.

    Király gyógyfürdő

    A fürdő építészeti mesterműnek számított

    Már a 16. században nagyon fejlett rendszerük volt a víz be- és elvezetésére és az épületek fűtésére. A medencetér és egyéb vizes helyiségek fűtését a forró termálvíz biztosította, közvetlen módon a medencékbe engedve illetve több esetben a falakban keringetve. Ide a forrástól agyagcsöveken keresztül haladt a víz útja. A gőzfürdők építésekor a kazánházat és fűtőkemencét is építettek, hiszen itt hideg forrásvíz állt rendelkezésre. A medencék vízzárását ólomlemezek biztosították. Mind a külső, mind a belső építészeti megoldások közül legszembetűnőbb a kupolás fedés.

    Irgalmasok Veli Bej Fürdője

    Az alaprajz mindig hármas osztású volt: előcsarnok, előtér, végül jött a fürdőhelyiség vagy medencetér. Ez utóbbiban fali kutakból érkezett a meleg víz, a padlót márványburkolat borította, a falak mentén pedig ülőhelyek biztosították a kényelmet. A középen elhelyezkedő fürdőmedence általában nyolcszög, esetleg kör alakú volt, ezt a központi helyet a hamamokban márvány emelvény foglalta el.

    Egri Törökfürdő

    A fürdők később sokat változtak

    A hódoltság után is sokáig használták funkciójuk szerint a törökök által létrehozott fürdőket, felismerve azok egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Nagyon sokszor használták a fürdőket katonák, hadvezérek, de politikai eszmecseréknek is fontos színhelye volt. A 20. század a török fürdőket sem kímélte, de a helyreállításoknak köszönhetően ma már Budapesten és Egerben eredeti funkciójuk szerint állnak a fürdőző közönség rendelkezésére. Az egykori budai törökfürdőkből hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai (Jesil direkli, Kücsük, Veli bég, Horosz kapu, Pasa szeráj, Tojgun pasa), ezekből négy ma gyógyfürdőként létezik (Horosz kapu: ma Király gyógyfürdő, Jesil direkli: ma Rudas gyógyfürdő, Veli bég: ma Irgalmasok Veli Bej Fürdője, Kücsük: ma Rác fürdő).

    Egri Törökfürdő

    Ma Egerben és Budapesten működnek török fürdők

    Székesfehérváron a 16. században két, egy századdal később már három fürdő üzemelt. Szintén három fürdője volt Pécsnek a 16. századtól, köztük Memi pasa fürdője. Esztergomban Rüsztem pasa épített fürdőt. Törökfürdő működött még a hódoltság idején Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban és Lippán. Sudár Balázs becslései szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt. Egerben található a Valide szultána fürdő romjai, melynek rekonstrukciós munkái még nem fejeződtek be. Működő fürdő Arnaut pasa egykori fürdője köré épült fürdőkomplexum.

    Király gyógyfürdő

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Dohánygyár: mit jelentett ez a vállalat az egrieknek?

    Dohánygyár: mit jelentett ez a vállalat az egrieknek?


    A fiatalabb egriek talán már csak nosztalgiázó szüleiktől tudhatják, hogy volt egyszer egy egri dohánygyár, amelynek helyén ma az Agria Park található.

    Akik valaha itt dolgoztak, tudják, mit jelentett ez a vállalat az egrieknek. Megélhetést, boldogulást, előre haladást, szociális biztonságot. 

    Akik nem voltak tagjai a kollektívának, azok is jól emlékeznek arra, mit köszönhet a város a gyárnak. A hetvenes, nyolcvanas években a cég szponzori tevékenységének köszönhetően az egri labdarúgás a legfényesebb időszakát élte, az egri kórház a legkorszerűbb és legdrágább műszerekkel gyarapodott, s számos közintézmény is számíthatott támogatásra.

    Eger, az egykori Dohánygyár tornya és a díszkút az Agria Parkban, Fotó: Kupcsik Sarolta

    Sok család a gyárnak köszönhette első otthonát, de azt is, hogy a dolgozók gyermekei a város legjobban felszerelt óvodájában cseperedhettek, míg szüleik dolgoztak. A 60-as évektől a 90-es évekig 15 százalékról 75-re nőtt a szakképzett dolgozók aránya, merthogy a cég mindenkit támogatott, aki tanulni akart. Ösztöndíjjal, munkaidő kedvezménnyel.

    Ilyen csak a mesében van – mondhatnánk lakonikusan szétnézve a mai hazai vállalati környezetben. 

    Pedig még mindig akad néhány cég, amelynek vezetése azt vallja: a teljesítmény a dolgozók hozzáállásán és közérzetén múlik.

    Az egykori dohánygyári kollektíva tagjait múltidézésre várják az Agria Parkba szeptember 13-án. Ebből az alkalomból látogattuk meg dr. Domán László egykori vezérigazgatót otthonában. Arra kértük, meséljen a „daliás” évekről.

    – Ön 1965-ben került főmérnökként a gyárba, s 1970-ben elődje nyugdíjba vonulása után választották a vezérigazgatói posztra. Innentől kezdve nemcsak itthon, hanem világviszonylatban is egyre nagyobb presztízse lett a cégnek. Mi állt a siker hátterében?

    – Egerben versenyképes márkájú termékeket állítottunk elő, s a gyártmányfejlesztésnek köszönhetően 1972-ben elkezdődött a Golden Smart cigaretta gyártása az Austria Tabak licence alapján. 1978-ban a Philip Morris a Marlboro cigaretta gyártására írt alá licence-szerződést, s ennek gyártására Eger kapott felhatalmazást. A vállalat privatizációja 1989-ben történt, 1991-ben pedig a cégbíróság bejegyezte az Egri Dohánygyár Kft., a Philip Morris, az Austria Tabak, az Állami Vagyonügynökség illetve az önkormányzat tulajdonjogát. Végül 1992-ben a Philip Morris kivásárolta az összes üzletrészt, és egyedüli tulajdonossá vált. A cég 2005-ben döntött úgy, hogy bezárja a gyárat…

    – A végítélet sokkolta a várost, épp ezért kanyarodjunk vissza a boldog, gyarapodó évekre. Mire a legbüszkébb azokból az évtizedekből?

    – Egyértelműen az emberközpontú vállalatirányításra. Ennek lényege: a vezető elsődleges dolga az, hogy az alkalmazottai helyzetén, életkörülményein javítson. Ez a mottó egyébként a hatvanas évek közepén egy tokiói világgazdasági konferencián hangzott el, s akkoriban számos cég próbált ennek szellemében működni.

    Dr. Domán László 1970-től 1991-ig irányította az egri dohánygyárat. Bízik abban, hogy 
    szeptember 13-án sok volt munkatársával találkozhat az Agria Parkban. 
    FOTÓ: BENKE PÉTER

    A dohánygyárban is erre törekedtünk. Megépült a kétszáz gyermeket befogadó, legkorszerűbb óvoda, a gyári dolgozók használhattak először a városban konditermet, szaunát, mindennel felszerelt sportpályát. A továbbképzésre mindenkinek lehetősége volt, hiszen a cég mindenkit támogatott, aki tanulni akart.

    A várostól évente 30-40 lakásbérlői kijelölési jogot vásároltunk, hogy otthonhoz juttathassuk a kollektíva tagjait és családjaikat. 1995-re elértük, hogy a dolgozók bérszínvonala a legmagasabb legyen a városban. Az sem utolsó szempont, hogy a dolgozói közösségek valóban összetartottak, s ma már mindegy is, hogy ezt brigádmozgalomnak vagy másnak nevezzük.

     borítókép - dohanymuzeum.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU ,,, 2015. 

    Tovább

  • Ma 110 éve költözött a bíróság az új Törvényházba

    Ma 110 éve költözött a bíróság az új Törvényházba

    Az egri Törvényszék 1872. január 1-jén az államkincstártól bérbe vett Zábránczky-féle házban (a vármegyeház nyugati szomszédságában) kezdte meg működését.

    A törvényszéki épület 1878-ban az Oroszlán-vendéglő átalakításával jött létre. Az 1880-as évek közepén a telek Eger-patak felőli részén a város új épületet emelt a járásbíróság részére, hogy az összes hivatalos bírósági helyiség együtt legyen. A bírósági szervezet fejlődésének szükségszerű következménye volt azonban egy új igazságügyi palota építése.

    A járásbíróságok székhelye Eger, Heves, Pétervására, Hatvan, Gyöngyös és Tiszafüred lett.

    Eger; M. kir. Törvényház, 1929. ,, képeslap: Hungaricana

    1906-1908 között Wälder Gyula tervei alapján felépült az igazságügyi palota és a szomszédos börtön. Az új épületbe 1908. augusztus 1-én költözött be a bíróság. 

    Az Eger belvárosában található, a székesegyház mögött elhelyezkedő neobarokk épület jól illeszkedik környezetébe. A bírósági épületet az 1964-65-ös években a kor igényeinek megfelelően felújították.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Volt egyszer egy …

    Volt egyszer egy …


    A konkrét ötlet, hogy egy klubot kellene csinálnunk, 1988-89-ben, a rendszerváltás idején fogalmazódott meg bennünk.

    Kézenfekvő volt az ötlet, hisz mind nekünk, mind rengeteg barátunknak hiányzott egy olyan hely, ahol összejöhetünk, szórakozhatunk hozzánk hasonló ízlésű emberek társaságában, ahol minket érdeklő programokon vehetünk részt. „Csináljuk meg magunk” - adta ki a jelszót kis társaságunk, s ki is szemeltük az MSZMP egyik városi székházát, részletes programtervet dolgozva ki egy majdani underground kultúcentrum működtetésére, de ebből első nekifutásra végül is nem lett semmi.

    1989 tavaszán megtört a jég: az egri Ifjúsági Ház vezetősége megengedte, hogy hétfő esténként összejöhessünk náluk. Más Alternatív Zenei Klub lett a nevünk, s a kezdeti videovetítések, beszélgetések után, illetve mellett ősztől már rendszeresen szerveztünk koncerteket is. Hat évig, szóval igen sokáig működött a Más az Ifiház „védőszárnyai” alatt, s ma már tudjuk, hogy mennyire fontos volt ez az idő abból a szempontból is, hogy többé-kevésbé kitanultuk a klubozás csínját-bínját.

    Eközben persze nem feledtük eredeti elképzeléseinket sem, s 92 vége felé elkezdtük szervezni vágyaink titokzatos tárgyát, a saját klubot is, és ennek érdekében hoztuk létre - hivatalosan 1993 tavaszán - az Egri Alternatív Kulturális Egyesületet, melynek magját a kezdeti, 89-es baráti társaság alkotta.

    Több éves munka eredményeként a város önkormányzata - hazánkban példaértékű módon - ingyenesen adta használatba az egyik, közel 400 m2 alapterületű pincerendszerét, és elvégeztette annak közművesítését. A klubot mi rendeztük be a színpadépítéstől az udvari tereprendezésen, kerítésépítésen át a festésig , a falakat borító graffitik, festmények pedig a város kreatív fiataljainak munkái.

    A klub technikai felszereléséhez, valamint az induló programokhoz szükséges pénz java részét a Soros Alapítvány biztosította. A MÁS klub 1995. szeptember 8-án nyílt meg. Igazi szenzáció volt. 2002-ben a klub nevét MÁS-ról EGAL-ra változtattuk, mert a külvilág túlságosan nehezen viselte a más szó szexuális vonatkozású értelmezését.

    Eredeti elképzeléseink jó részéhez ragaszkodva sikerült elérnünk, hogy a kulturális sokszínűség jegyében, erőszakmentes területként, a szórakoztatóipari rablógazdálkodást elkerülve működjünk, valós alternatívát nyújtsunk a hagyományos szórakozóhelyek és művelődési intézmények mellett, egyfajta kreatív alkotóműhelyként, bemutatkozási fórumként is működve.

    1996. végén egyesületünk nyerte el a Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) által létrehozott „Az év nonprofit szervezete” címet. A Magyar Narancs politikai és kulturális hetilap év végi országos közönségszavazásán 1996-ban, 1998-ban és 1999-ben „Az év legjobb vidéki klubja” a mi klubunk lett, és dobogós helyen végeztünk „Az év legszimpatikusabb civil szervezete”, ill. az „Egyéb” kategóriákban is, a Z magazin olvasói pedig 1997-ben „Magyarország legjobb zenés szórakozóhelyévé”, míg a Wanted rockzenei szaklap szavazói 1998-ban „Az év klubjává” választották klubunkat. 2003-ban Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata „Kollektív Kulturális Nívódíját” kaptuk meg 2009-ben pedig ismét megtisztelt minket a NIOK "Az év civilszervezete" címmel.

    2006-ban PHARE támogatásból a klub teljes felújításra került, kiépült egy ifjúsági közpark (EGAL park), valamint egy sportpark. Ekkor jött volna a kánaán, de a megújult klub a megszépült környezetben  mások érdeklődését is felkeltette: az önkormányzat minden jogalap nélkül kísérletet tett a megsemmisítésünkre, sikertelenül. Ezután anyagi ellehetetlenítésünk kezdődött, s tartott egészen 2011 végéig, a klub megszűnéséig.

    EGAL.HU

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!