MÚLT-HOR Archívum

  • A Kálvin Ház története

    A Kálvin Ház története

    Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.

    Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.

    Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).

    1964. Eger, Kálvin-ház (egykori Horner-ház) a Generális hídnál, fotó: /i.pinimg.com

    A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.

    Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.

    A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Sári Lajos

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Gyár a Berva-völgyben

    Gyár a Berva-völgyben


    A második világháborút követően először a harci események során megsérült, lerombolt, gyártó berendezéseitől, alapanyagaitól megfosztott üzemek újjáépítése és a termelésbe való állítása volt napirenden, s csak ezután kezdődhetett az új létesítmények tervezése, felépítése, munkájának beindítása..

    Az első, már a szocialista iparpolitikai célkitűzések jegyében született gyárak közé tartozot az Eger melletti Berva-völgyi beruházás, mely hivatalosan, az építkezés időszakában 1949 és 51 között még az Irodagépgyár nevet viselte. A helyszín kijelölésében a vidéki ipartelepítés is jelentős szerepet játszott - ez volt a hevesi megyeszékhely első jelentős gépipari üzeme.

    A termelési profil meghatározásával az ország ipari struktúrájának hiányosságait igyekeztek pótolni, az akkor szűk keresztmetszetet jelentő forgácsolt és hidegalakítással ellátott alkatrészekből szerelt gyártmányok készítését jelölték ki az üzem feladataként.

    A következő két évben, 1951 és 53 között a 7035. számú Vállalat néven működött, nem kis gondokkal küzdve. A tervelőírások modern technika sgítségével nagy sorozatban gyártott termékek sorát követelték meg, míg a feladatokat a korábban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, frissen verbuvált munkásokkal kellett megoldani... A szakmunkások, a vezetők napjaink szóhasználatával "ejtőernyősök" voltak, akik az ország különböző részeiből érkeztek.

    A gyár tevékenységének alakulását jól tükrözi a gyakori névváltozás fennállása első fél évtizedében. A Fémszerelvénygyár elnevezés éppúgy a kezdeti időszak ipari felhasználású termékeire utalt, mint az 1953 és 55 között viselt Vegyipari Szerelő Vállalat felirat a bejárat felett.

    Az állami megrendelések hirtelen lecsökkenésével szükségessé vált a több mint másfél ezer főt foglalkoztató üzem dolgozóinak munkával való ellátása: ezért a fő profil mellett már ebben az időszakban különféle termékek - köztük fogyastási cikkek is - készültek a nép száján csak Berva Műveknek nevezett üzemben. Ezek közül országos ismertségre tettek szert a kerékpáralkatrészek és az orvosi gyakorlatban használatos fecskendők.

    A gyár 1955-ben vette fel a Finomszerelvénygyár nevet, melyet több, mint három és fél évtizeden át viselt. Ebben az évben már 1824 dolgozót foglalkoztató középüzem működött a Berva-völgyben. 1957-ben újabb válságot élt át a gyár: ismét megrendeléshiánnyal küzdött, s lázas sietséggel keresték azt a terméket, mely képes volt leköti a termelő kapacitásokat: ezt a kismotorgyártásban találták meg.

    A magyarországi motorizáció akkori szakaszában a magánhasználatú személyautó szinte teljesen elképzelhetetlen volt.

    A néhány művészt és élsportolót leszámítva csupán a párt- és az állami apparátus felső vezetőinek "járt" ez a státuszszimbólumot is megtestesítő kényelmi eszköz. A dolgozó tömegek számára - a tömegközlekedésen kivül - a kerékpár és a motorkerékpár jelentette a reálsian megszerezhető járműkategóriát...

    Az 1957-58-as időszakban alig másfél év alatt készült el az elsősorban fiatalabb korosztályok szívét megdobogtató - Berva-moped gyártmány- és gyártástervezés. A 48 cm3 hengerűrtartalmú, egyszemélyes járművet ( mely motorral és pedállal egyaránt működtethető ) még 40 évvel később is nosztalgiával idézik, akik akkor voltak fiatalok. Megjelenése nemcsak azért volt esemény, mert általa új színfolttal gazdagodtak az utak: tulajdonosaik egy kicsit világpolgároknak érezhették magukat, hiszen az akkoriban már bejövő nyugati filmeken száguldoztak hasonló szerkentyűkön a fiatalok...

    A járműprofil fejlődésének következő állomása a kétszemélyes Panni-robogó licenszének megszervezése és gyártása volt: ez már kétszemélyes kismotor volt, majdnem olyan, amilyennel Audrey Hepburn és Gregory Peck rótták a "Római vakáció"-ban Róma utcáit...

    1959-ben készültek el a Finomszerelvénygyárban  az első 125 és 250 cm3-es motorkerékpár-porlasztók, s kezdtek el villamossági cikkeket (például irányjelző impulzust adó "villogó"-t gyáratani). 1957-62 közti időszak komoly erőpróbát jelentett a fiatal üzemnek.

    A termékszerkezet átalakulása megkövetelte a gyártmányfejlesztés kialakítását illetve egy technilógiai részleg létrehozását.

    Ez egy olyan ágazatban - a járműgyártás területén, - mely országszerte szakemberhiánnyal küzdött, komoly teljesítmény volt, mely bizony olykor kompromisszumok megkötését is szükségessé tette...

    Ugyancsak meg kellett szervezni az új feladatok végrehajtására alkalmas szakembergárdát ( hegesztők, festők, járműszaralők ) is. A hatvanas évek elején kezdett el külpiacikra is termelni a Fimonszerelvénygyár.

    fotó: bestblatt.eu

    Forrás: bestblatt.eu

    Tovább

  • Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Hollókői Vár!

    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Hollókői Vár!


    A vár kialakulása a XIII. századtól kezdődően napjainkig. A hamarosan újonnan megnyitó várban ez a film 3 dimenzióban is megtekinthető lesz.


    Forrás: Hollókő Világörökség / Youtube

    Tovább

  • A fűrészüzem fénykora

    A fűrészüzem fénykora


    Tavaly szeptemberben mutatták be Wágner Tibor: Fejezetek az Egri Erdőgazdaság történetéből című könyvét, melynek több felnémeti vonatkozása is van. Erről tartott előadást a Pásztorvölgyi Gimnáziumban a kötet szerzője.



    borítókép - 1955 Felnémeti Fűrészüzem " ... felnemet.hu

    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Zalár József utca, ahol régen Szerzetesi fürdő is volt

    Zalár József utca, ahol régen Szerzetesi fürdő is volt


    A Bajcsy-Zsilinszky utca folytatásaként a Dobó tértől a Katona István térig tartó utca. Korábban egy vendégfogadóról Oroszlán utcaként ismerték az egriek. Az utca északi végét, a Tábornok-ház előtti teret a régiek Halaspiacnak nevezték.

    Zalár József életrajza

    Hizli József néven született Gyöngyösön 1825. augusztus 28-án, édesapja kerékgyártó céhmester volt.

    A gimnáziumot szülővárosában, a bölcseletet és a teológiát Egerben végezte. Az egri papnevelde kitűnő hallgatója volt, de nem szentelték fel. 1844-től jogot hallgatott, majd ügyvédi oklevelet szerzett. A szabadságharc idején önkéntesként harcolt, megsebesült, később Damjanich János tábornok tábori történetírója volt.

    A szabadságharc bukása után Vörösmartyval, Bajza Józseffel és Vachott Sándorral együtt Szatmárnémetiben bujdosott, majd Gömörbe került. Később az Almássyak gyöngyöshalászi kastélyában, majd Pesten volt nevelő. Néhány év múlva Pestről Kenderesre költözött, ahol gyakran találkozott régi barátjával, Pájer Antal költővel. 1869-től Heves megye főjegyzője, 1892 és 1897 között alispánja.

    A Szelestey László által szerkesztett Szépirodalmi Közlöny munkatársa volt. Első verse 1846-ban jelent meg, különböző álnevek alatt (pl. Hunfi, Halmai, Fenyér) sokat dolgozott a fővárosi szépirodalmi folyóiratokba. Első kötetét 1849-ben adták ki, ez a szabadságharc alatt keletkezett verseit tartalmazta. Írt kritikai és politikai cikkeket is, beszédei külön kiadásban jelentek meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak.

    Megyéje büszke volt rá, az egriek 1886-ban aranytollal tisztelték meg. 1902-ben három kötetben jelentette meg összegyűjtött költeményeit. Utolsó kötete 1909-ben jelent meg Emlékek és emlékezések címen. Egerben hunyt el 1914. június 14-én. A Hatvani-temetőben nyugszik.

    Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori emlékek, a Mátra és a forradalom. Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak (Benevár, Kompolt). Őszi rózsa, fehér őszi rózsa című versét Fráter Lóránd zenésítette meg, meghallgatható a Gramofon Online-on.

    Válogatott versei Hol van az a régi zászló? címmel 2009-ben jelentek meg Lisztóczky László egri irodalomtörténész szerkesztésében, a gyöngyösi Pallas Kiadó és az egri Dsida Jenő Baráti Kör kiadásában.

    „Élete és pályája, melyet a reformkor indulása és az I. világháború kitörése foglal keretbe, elgondolkodtató szimbóluma újabb történelmünknek.” (Lisztóczky László)

    Látnivalók

    ZALÁR JÓZSEF U. 1. SZ.
    Lakóház
    L-alaprajzú egyemeletes későbarokk lakóház. A 18. században a Keller, majd a Mészáros család tulajdona, később Tavassy Antal polgármester özvegyéé.

    ZALÁR JÓZSEF U. 3. SZ.
    Lakóház
    Téglalap alaprajzú egyemeletes lakóház jelenleg tetőtér-beépítéssel. Két 18. századi ház felhasználásával épült.

    ZALÁR JÓZSEF U. 11. SZ.
    Tábornok-ház
    A Helytartótanács 1756-ban utasította a városi tanácsot, hogy gondoskodjon a császári generális számára megfelelő kvártélyról. A Pichler György egri kőművesmester vezette munkálatok 1757-ben be is fejeződtek. A barokk lakóházban jelenleg egy kínai étterem funkcionál. Korábban ipari szakmunkásképző működött benne. A kórház felé vezető hidat Generális-hídnak nevezték.

    Szerzetesi fürdő

    A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A mai Katona tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. 1551-ben pusztult el.

    Forrás - Irodalom

    Zalár József (Szócikk a Wikipédiában)
    Zalár József (Szócikk a Magyar életrajzi lexikonban)
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
    Híres gyöngyösiek, hírességek Gyöngyösön [elektronikus dokumentum]
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Lisztóczky László: „És te is üdvöz légy, testvérváros...!”: Adatok Eger és Gyöngyös irodalmi kapcsolatainak történetéhez = Mátrai tanulmányok 2001. p. 219-233. [online]
    Lisztóczky László: Szabadság és igazság fényei: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc gyöngyösi költők verseiben. Eger, 2006 [online]
    Műemlékem.hu
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Voit Pál [et al.]: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

    Tovább

  • Nevezetes épületek a Széchenyi utcában – Városunk, egykor és most

    Nevezetes épületek a Széchenyi utcában – Városunk, egykor és most

    Képzeletbeli séta a Széchenyi utcai nagyposta épületénél kezdjük. A homlokzaton elhelyezkedő emléktáblán az olvasható, hogy 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé.

    Ezzel a postaállomással az ország harmadik rendszeres postajáratát hozták létre, amely 1552. szeptember 10-11-ig, az egri ostrom kezdetéig működött. A jelenlegi posta épülete 1928-ban épült Wälder Gyula tervei alapján neobarokk stílusban. Ő tervezte az egykori polgári fiú- és leányiskolát, a mellette lévő pénzügyi palota, valamint a Siketnéma Intézet is, de a felsoroltakon kívül még több épületet is tervezett Egerben és az ország más részein is. Átsétálva az utca túloldalára, egy szűk kis zsákutcában, a Rottenstein köz 3. szám alatt egy szép korai barokk épületet találunk, amely már 1726-ban is állott.

    Akkori tulajdonosa nemes Gömöreyné asszony volt. Az építmény az eredeti városszerkezet szerint a nyugati sziklapart peremén a városfal közelében épült, előtte nagy udvarral, amelyek a mai fő utcára futottak le. Később, amikor elren delték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyeket alakítottak ki. A régi városfal melletti házakat így csak az új épületek között hagyott szűk utakon lehetett megközelíteni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.

    Névadója Rottenstein Károly aki 1720-ig a város bíró helyettese, majd 1745. április 4-ig, haláláig a város főbírája volt. A Széchenyi utca 29. szám alatt a Szent Anna templomba térhetünk be.

    Az 1729 és 1733 között készült templom, amely egyetlen toronnyal rendelkezik, egy régen itt lévő török mecset helyén épült. Mecénása Erdődy Gábor püspök és Komáromy János kanonok voltak. A főoltárt Szent Anna, az egyik mellékoltárt István király, a másikat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A templom egykori három harangját Komá- romy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Jelenleg egy harangja van a templomnak, a Vince-harang. Az 1930-as években Takács István festőművész készítette freskók is díszítik a templomot. A Széchenyi és a Kováts János utcák kereszteződésében áll a volt kórház épülete. Egy 1690-ben ké- szített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca, valamint a mai Rottenstein köz által határolt területen már létezett egy ispotály.

    fotó: Molnár István Géza

    A régi egyemeletes intézményt szintén Komáromy János kanonok építtette és a szegények menedékházaként működött már 1726-tól. Majd ezt az épü- letet bővítették Kováts János alapítványá- ból, amikor egy másik épületszárnyat is emeltek. Ennek az új szárnynak a festett felíratán volt olvasható: „Kováts János elszegényült földijeinek 1843-ban”. Sokáig férfi betegeket gyógyítottak falai között, míg 1858. augusztus 20-án megnyílt a Páli Szent Vincéről elnevezett és az irgalmas nővérek által működtetett női kórház, Bartakovics Béla egri érsek kezdemé- nyezésére.

    A jelenlegi épületkomplexum több telek összevonásával jött létre. Az eredeti épületrészeket lebontották 1936- ban, majd egy kétemeletes neoklasszicista stílusban emelt kórházat hoztak létre. Az irgalmas nővérek 1948-ig működtették, majd akkor állami fenntartásba került. Sajnos néhány éve a kórházat bezárták, osztályait elköltötették, így folyamatosan romlik az épímény állaga is. Bízunk benne, hogy megfelelő anyagi forrást találva mielőbb visszanyerheti régi funkcióját, a gyógyítást!

    A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát Múltidéző tatja be.

    forrás: egrimagazin.hu online , 2015

    Tovább

  • 1763-ban (255 éve) készült el az egri ciszterci

    1763-ban (255 éve) készült el az egri ciszterci

    Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) a Művészetek Házával szemben, a Széchenyi István u. 15-ben áll.

    Története

    Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009). Saját templomuk épületegyüttesét Pethő István jezsuita építész tervezte; alapkövét 1700. július 31-én rakták le, de ekkor csak a rendház építését kezdték el.

    Az építkezést hamarosan fel kellett függeszteni, mert II. Rákóczi Ferenc csapatai 1705-ben elfoglalták a várost, és a rendnek távoznia kellett, mert pápai bulla tiltotta, hogy a felkelőkhöz csatlakozzanak. A rendházat csaknem három évtizeddel az első kapavágás után, 1727-ben fejezték be, miközben az építkezés vezetését Pethő Istvántól P. Geyer Bernát, majd 1716-ban Giovanni Battista Carlone vette át. A templom építését csak 1730 körül kezdték el, és 1743-ban sikerült azt befejezni.

    A templom berendezése is sok időt vett igénybe: csak 1772-ben fejezték be. Egy évvel később II. József kitiltotta a birodalomból a jezsuita rendet, ezért a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az éppen hogy elkészült templomot. A kincseket Budára szállították, az épületeket pedig a ciszterci rend (a pásztói ciszterci konvent) kapta meg.

    Először 1792-ben javították, majd az 1800-as nagy tűzvészben a teljes épületegyüttes leégett. 1857-ig még több kisebb természeti csapás után javították, majd 1888-ban restaurálták, illetve 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. Legutóbb 1969-ben újították fel.

    képeslap. hungaricana.hu 1914-1918

    Az épület

    Műemlék. Törzsszáma: 2035, KÖH azonosító száma 5578 (helyrajzi száma 4599).

    A barokk stílusú épületet az utca vonalától kis, gondozott előkert választja el. A jezsuita rend hagyományai szerint egyhajós, kétoldalt oldalkápolnákkal bővített templom szentélye egyenesen záródik. A kéttornyos homlokzat keletre néz. A hajó tengelyében előcsarnok (1743) a ciszterci címerrel, a két torony között aediculás oromzat. Az előkertben ívesen kialakított kocsifelhajtó, a két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pillérén szent Mihály, illetve Gábriel arkangyal szobra áll.

    A templom homlokzatát díszítő, rokokó stílusú falfülkékben négy jezsuita szent:

    Loyolai Szent Ignác,
    Xavéri Szent Ferenc,
    Régis Szent Ferenc-János,
    Kosztka Szent Szaniszló
    szobra látható.

    A déli torony délre néző szoborfülkéjét szent Flórián szobra díszíti.

    A fiókos dongaboltozattal fedett templomteret kétoldalt négy-négy oldalkápolna bővíti, felettük oratóriummal. A karzat a hajó bejárat felőli oldalán van.

    Berendezése

    A főoltár képe az Ószövetségre utalva Ábrahám áldozatát és az Újszövetségből Jézus kereszthalálát ábrázolja — koncepciója szerint Ábrahám áldozata a kereszthalál előképe. Az oltár előterében Borgia Szent Ferenc szobra térdel. Az oltár szarkofág alakú talapzatát az úgynevezett Fekete Mária (Fekete Madonna) kegyképe díszíti (Tatár, 2009).

    Az 1744-ben épült Mária-mellékoltár képe a bécsi Burgkapelle kegyképének 18. századi másolata. Állítólag ennek eredetije előtt imádkozott Lipót császár a török kiűzéséért, ezt a képet a török legyőzése egyfajta szimbólumának tekintették, és ezért sokan másolták (Tatár, 2009).

    A Szent Alajos-oltár magyar ruhás figurákkal díszített képét Michael József egri mester festette a „színes rokokó” stílusában (ugyanő készítette a bélapátfalvai Szent Imre-oltárt is). Több más mellékoltáron a német rokokó hatása fedezhető fel (Tatár, 2009).

    A falképek többségét az 1888-as helyreállításkor festette Bader Károly, illetve Innocent Ferenc. A bútorzat többsége 18. századi; a padok a régence-stílus magyar változatában, az úgynevezett magyar régence-ben készültek (Tatár, 2009). A templomnak egy, 1289 fontos (721,84 kg) harangja van, a déli toronyban. A Vizitáció harangot Eberhard Henrik pesti harangöntő készítette 1830-ban. A harang teljesen eredeti felszerelése mind a mai napig megvan, sikerült átvészelnie a harangátszereléseket és villamosításokat, így az egyik legnagyobb eredeti állapotú 1848 előtti harang az országban. A harang mind a mai napig kézzel szól, de a harangot évtizedek óta nem használják. Eredetileg a 2. legnagyobb volt, a 2577 fontos (1443 kg-os) nagyharangot, valamint három kisebb harangját lefoglalták az első világháborúban, újraöntésükre azóta se került sor. A nagyharang volt az északi torony egyetlen lakója.

    Melléképületek

    A templomhoz az É-i oldalon kvadratúrát bezáró kolostor és iskolaépület csatlakozik (trsz.: 2036). A rendházban ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium működik. Az 1754-ben alapított gimnáziumot azóta többször is átkeresztelték, jelenleg (2009 októberében) Dobó István nevét viseli.

    Működése

    Egész évben tartanak esküvőket, de csak szombaton. Ökumenikus szertartáson szinte bármely felekezet papja, lelkésze eskethet.

    A nyitvatartási időben egész évben bejelentés nélkül, ingyen látogatható.

    Források:
    Commons
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci templom (Eger) témájú médiaállományokat.
    Ciszterci Rend egri Szent Bernát Lelkészsége (hivatalos honlap)
    Egri templomok
    Ciszterci Templom - Eger
    műemlékem.hu: Ciszterci templom
    Tatár, 2009: Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6

    Tovább

  • A Bükkalja szép városa, manapság egyesek úgy tartják: a magyar Athén

    A Bükkalja szép városa, manapság egyesek úgy tartják: a magyar Athén


    Ám Eger mellett is sok szép, értékes emlékeket lehet találni. Például a népi kőfaragásban.

    A bükkaljai népi kőfaragást szép, értékes területként tartom a magyar néprajzban és kultúránkban. 2010-ben meg is védtem a saját kutatásom Kőfaragás a Bükkalján címmel, s azóta is kutatom, dokumentálom és elemzem a bükkaljai népi kőemlékeket, kőfaragásokat.






    1970-80 Forrás:xfree.hu

    Forrás: egykor.hu

    Tovább

  • Az egri várban több mint százötven éve zajlanak régészeti feltáró munkálatok

    Az egri várban több mint százötven éve zajlanak régészeti feltáró munkálatok

    Az egri vár hazánk kiemelkedő jelentőségű történeti emléke és emlékhelye. Ez a napjainkban neki tulajdonított jelentőség azonban nem jellemezte mindig a vár újkori történetét.

    A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1702-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a XVIII–XIX. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben.

    A Gótikus palota keleti végének ásatása, 1935

    A rombolás oly mértékű volt, hogy a vár területe a XIX. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püspöki palotával. Noha a vár XX. századi feltárásai kissé hektikusan alakultak, mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A 2013-ban újraindult feltárások hasonló élményekkel kecsegtetnek.

    A szemléletváltás – akárcsak nem sokkal korábban a vár jelentős részének elbontása – megintcsak az egyházhoz köthető, azon belül is egyértelműen Pyrker János László egri érsek nevéhez. Nemcsak a vár rombolásának megállítása köszönhető neki, hanem az egri vár kultuszának megteremtése, és ezáltal megmaradt emlékeinek megmentése is.

    Az ő idején készült el a Setét-kapuban Dobó István emlékhelye, az egykori várnagy síremléke felhasználásával, illetve ugyancsak ez időben állították fel a püspökséget megalapító Szent István király szobrát is a XV. század végi szentélybővítmény egyik megmaradt pillérkötegének tetején.


    Az első ásónyomok

    Az első régészeti jellegű kutatás 1862-ben indult meg, ennek vezetésével Bartakovics Béla érsek és az egri káptalan Benkó Károly építészt és Szmrecsányi Miklóst bízta meg. Ők egy másik középkor végi pillérköteget szabadítottak ki, és megtalálták a székesegyház egyik mellékhajójának sekrestyéjét. 1862 nyarán Henlszmann Imre, Gerster Károly és Benkó Károly újabb ásatást vezettek a székesegyházban, az említett sekrestyénél.

    A feltárás alapján megállapították a templom hármas hajójának fekvését, illetve szélességét és megszerkesztették alaprajzát. A feltárások azonban hamarosan befejeződtek, a feltárt maradványokat pedig visszatemették.

    1870-ben Bartakovics érsek a várat a kincstárnak adta honvédségi laktanya céljára, így a korábbi ásatások megszakadtak. Ennek ellenére a vár iránti érdeklődés nem hagyott alább. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Balogh János honvéd főhadnagy 1877-ben saját kezdeményezésből kutatni kezdte a vár területét, külön hangsúllyal az addig alig ismert föld alatti járatokra és terekre – bár a tevékenysége egyáltalán nem voltak régészeti jellegűnek nevezhető. Az eredményeit összefoglaló könyv 1881-ben jelent meg Egerben,

    Egervár története címmel. Művének egyik legérdekesebb része a földalatti járatok és terek, „tévelyek” felkutatása volt, melyeket részben a szerinte gepidák által épített egri ősvárhoz, részben a végvári időszak erődépítkezéseihez kötött. Kutatásai alapján egy nagyszabású föld alatti járatrendszer képe bontakozik ki, amely nemcsak a vár területére terjed ki, hanem – főleg a vár nyugati és déli oldalánál – jelentős mértékben a város alá is behúzódik.

    Giber Mihály

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!