MÚLT-HOR Archívum

  • Csiky Sándor utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült

    Csiky Sándor utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült


    A Széchenyi utcától nyugati irányba vezető utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült.

    Korábbi elnevezései: Baktai út, Speciális utca. Breznay Imre szerint az utóbbinak névadója Spetz József gyógyszerész volt, aki ebben az időben a korábbi jezsuita patikát bérelte ki, amely a ciszter rendház északkeleti sarkán működött.

    Látnivalók

    CSIKY SÁNDOR U. 2. szám
    Lakóház, volt jezsuita konviktus
    A Csiky utca és a Széchenyi utca sarkán áll a Dobó István Gimnázium, a volt jezsuita gimnázium, majd főreáliskola épülete, a jezsuita konviktus építészetileg ehhez tartozik.

    A telken 1730 és 1749 között Foglár György kanonok háza volt, ami 1750 után a jezsuiták, majd 1787-ben a ciszterek tulajdonába került. 1800-ban leégett, Malatinszky János szerzi meg és újra felépítteti, az új tulajdonos lánya lesz, Doslern Károly felesége. A ház 1887-ben a Heves megyei Takarékpénztáré, 1903-tól a Kincstáré, ekkor már mint az állami főreáliskola épülete üzemel.

    A teleknek a mai Széchenyi utca felé eső keleti részén, istállók, magtárak és pincék helyén épül fel az 1750-es években ismeretlen építész tervei szerint a jezsuiták gimnáziuma. Az épület második emelete egyetlen hatalmas színházterem volt, ahol iskoladrámákat adtak elő, de 1769-ben itt játszották először Magyarországon Molière Úrhatnám polgár című darabját is.

    A rendet 1773-ban feloszlatták, ekkor 1787-ig mint ciszter gimnázium működött. Utána királyi gimnázium, de 1827-ben leég, ezért a ciszterek eladták Pyrker érseknek, aki viszont a hadseregnek adományozta. 1892-ig mint „gimnaziális kaszárnya” működött, később főreáliskola. 1897-ben az állam megvásárolta a Heves megyei Takarékpénztártól a Csiky utca 2. számú házat is, ahol az állami főreáliskola igazgatójának és az altiszteknek alakítottak ki lakásokat.

    A déli homlokzaton a Szeplőtelen Szűz, Loyolai Szent Ignác és Gonzaga Szent Alajos szobra látható, valamint egy latin felirat (A Jézus Társaság gimnáziuma, a legjobb és legnagyobb Isten jóvoltából az ifjúságnak a jó erkölcsökben és tudományokban való képzésére emeltetett 1754-ben).

    Fotó: Varga Ádám Levente

    CSIKY SÁNDOR U. 4. szám
    Markhot Ferenc orvos lakóháza
    A barokk lakóház, amelyet id. Zwenger József egri kőművesmester épített, 1772 és 1798 között volt Markhot Ferenc és örökösei tulajdonában. 1808-ban Doslern Károlyé, aki korábban Markhottal rivalizált. 1938 és 1952 között a neves egri kórházi orvos, Dr. Halmos Béla tulajdona.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • “A szabadság ott kezdődik…” Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében

    “A szabadság ott kezdődik…” Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében


    Október 21-én Eger is csatlakozott azokhoz az iskolavárosokhoz, ahol az ifjúság nyíltan fellépett körülményei megjavításáért. A helyi újság a következőképp kommentálta az eseményeket: „Friss szelek, fényes szelek fújnak. … Áttörték ezek a szelek az Egri Pedagógiai Főiskola vastag falait is, felrázva az ifjúságot…”

    Több tucat hallgató megalakította a Kossuth Kört, csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, és megfogalmazták 12 pontos követelésüket. Október 23-án megválasztották a vezetőiket.

    Október 24-én és 25-én este demonstrációkat tartottak a belvárosban. A megmozdulások szervezésében élen jártak a Dobó Gimnázium és az Egri Pedagógiai Főiskola tanárai, diákjai. Sapkájukra nemzeti színű szalagot tűztek ki, és a nemzeti függetlenséget követelő jelszavakat, rigmusokat skandáltak.

    Október 26-án már nagyszabású tüntetések, tömeges megmozdulások voltak Egerben: ledöntötték a Népkertben lévő szovjet katonai szobrot és a Nagytemplom mögötti szovjet katonai emlékművet, a Líceum tetejéről eltávolították a vörös csillagot, a nyomdában forradalmi kiáltványokat, röplapokat nyomtattak.

    Megkezdődött a főiskolások ellátása védelmi fegyverekkel, mely a nemzetőrség szervezésének kezdetét jelentette. Október 27-én több teherautóval munkások érkeztek Borsod megyéből Egerbe, akik radikalizálták az itteni helyzetet, megalakult Eger Városvédelmi Bizottsága. Délután a városi pártbizottság épületénél lövöldözés alakult ki. Elfoglalták az ÁVH épületét is.

    Egri utca, háttérben a Pedagógiai Főiskola 
    Forrás: hungaricana.hu

    Megalakult a Nemzetőrség Ideiglenes Védelmi Parancsnoksága, és október 28-án, vasárnap délelőtt a színház épületében létrejött Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa. A város forradalmi központjából, a líceum épületéből főiskolai hallgatók Szabad Eger Rádió néven független rádióadást sugároztak.

    A kormány október 30-i, az egypártrendszer megszüntetéséről, a koalíciós kormány létrejöttéről és a szabad választások előkészítéséről szóló bejelentése nyomán aktivizálta tevékenységét a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Petőfi Pártként újjá szerveződött Nemzeti Parasztpárt.

    A szovjet hadsereg 1956. november 4-én délutántól kezdődően szállta meg a megyét. A csapatok Mezőkövesd irányából közelítették meg Egert, és a késő délutáni órákban harminc harckocsival vonultak be a városba. A páncélosok többször végig dübörögtek a város szűk, történelmi utcáin. A szovjet katonai parancsnokság a rendőrség Klapka utcai épületében rendezkedett be, s átvette a város irányítását. November 6-án az idegen megszállók ostromállapotot rendeltek el a városban.

    Egerben december 11-én délután – az országos sztrájk első napján – tüntetés volt a színháznál. A tömeg a nyomdához vonult, s röplapokat kezdtek nyomtatni. A kirendelt fegyveresek a Széchenyi utcán több lövést adtak le az ott csoportosulókra. A lövöldözésnek két halálos áldozata volt, többen megsebesültek.
    December 12-én a Széchenyi utcán is igen sokan tartózkodtak. A Dobó István laktanyából kb. ötven fő karhatalmista indult a belváros felé, ahol a tömeg szidalmazni kezdte őket, és valaki almacsutkát dobott közéjük. Az erre kiadott „Oszolj! Tűz!" vezényszót több géppisztolysorozat követte. Hatan vesztették életüket és tizenkilencen megsebesültek.

    A forradalom utáni retorzió a munkahelyi elbocsátásoktól a sokéves börtönbüntetést kiszabó ítéletekig széles skálán mozgott. 

    forrás: eger.hu

    Tovább

  • Eger várának ostroma

    Eger várának ostroma


    1552. október 17-én Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat.

    1552. szeptember 9-én Kara Ahmed másodvezír és Hádim Ali budai pasa együttes erővel, mintegy 60-70 ezer emberrel ostrom alá vette Eger várát, a "Felvidék kapuját".

    A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte el a 2500 főt. A 38 napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 17-én a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt.

     (Eger azonban egy későbbi török hadjárat idején, 1596-ban elesett, s csak 1687-ben szabadult fel.)


    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!

    Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.


    Egri Minaret - A dzsámit 1841 -ben bontották le ... (litográfia 19. század),, 
    forrás: Vizi Müller katalin

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. 

    A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Vizi Müller katalin

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • A felnémeti mészkőbánya története

    A felnémeti mészkőbánya története

    A mészkőelőfordulásról az első kellő részletességű földtani térképet 1912-ben Schréter Zoltán készítette. Utána ezt többször kiegészítette és 1943-ban írta meg „A Bükk hegység geológiája” című dolgozatát.

    1949 végéig az ’államosításig’  az egész Berva-völgy és a mészkőelőfordulás az egri érseki uradalom tulajdona volt. Az érsekség nagyrészt az 1930-as évektől kezdte művelni a Berva-völgyben a mészkövet mészégetés céljára.

    A fakitermelés céljára később kiépítették az erdei vasútat és azzal szállították a mészkövet is. 1944-45-ben az előforduláson semmiféle bányászat nem volt.  A bánya nagyobb mérvű fejlesztését csak 1950 után a Fémszerelvénygyár (Finomszerelvénygyár) építése lendítette fel. A bányának 1949-54 között több tulajdonosa volt. 1954. október 1-től Mátrai Ásványbánya Vállalat néven alapítanak egy jelentős céget.

    Ettől az időponttól kezdve vette kezdetét az előfordulás tervszerű és szakszerű művelése a megnövekedett igényeknek megfelelően, de még mindig kézitermelésű, nehéz fizikai munkát igénylő technológiával. 1956-ban felső utasításra beruházási program készült, új modern bányaüzem és modern zúzó-, osztályozómű létesítésére.

     Ezután először az őrlőmű építésére került sor, majd 1964-ben a Berva-bérci-bánya megnyitására a 380m-s tszfm-ú szinten. A bányát és az őrlőt kötélpályával kötötték össze, az őrlőt pedig bekapcsolták az Eger-Putnoki vasúthálózatba. 1960-ban az osztályozott bányatermékek jelentették a piacot. 1965-ben már inkább a talajjavító őrlemények.

    Az 1970-es évektől az őrlési technológia többszöri rekonstrukciójával egyre bővült a különböző finomságú mészkőőrlemények választéka. Az 1980-as évek közepére az őrlőüzem áttért – elég jelentős mennyiségben – mikroőrlemények gyártására is. A megfelelő minőségű mészkő biztosítására 1950-es évek végétől az 1980-as évek végéig többször történt mélyfúrásos földtani kutatás és térképezés.

    Felnémet Berva völgy, kőbánya (Nagy Károly)
    (fotó Farkasné Nagy Mária)

    A bányában a nehéz fizikai munkát felváltották a gépesítések, melyek a jövesztés, rakodás és szállítás terén egyaránt fokozatos fejlődést mutattak. 

    Az üzem az ország egyik legnagyobb termelője volt az 1980-as évek végéig, a talajjavító mészkőliszt, a takarmányozási- és aszfaltozási mészkőliszt, valamint a mikroőrlemények vonatkozásában is. 1989 végére a talajjavító mészkőliszt értékesítése gyakorlatilag megszűnt.

    1992-ben a privatizáció folytán a mészkőelőfordulást és az őrlőt az OMYA Konszern vásárolta meg és ennek kapcsán alakult meg az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., amely a mai napig is működik.

    A mészkőbánya földrajzi helyzete 

    A terület földrajzilag a Bükk hegység DNy-i nyúlványán a felnémeti Berva-völgy és a felsőtárkányi Mész-völgy között található.

    A mészkőterületet Ny-on a Berva patak völgye, D-en a Berva-oldal, K-en  a Mész-völgy határolja. Észak felé fokozatosan emelkedő, de nem meredek morfológiával kapcsolódik a Bükk-fennsík DNy-i részéhez. A meredek lefutású oldalakon több vízmosás (lápa) tagolja a térszínt.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: felnemet.hu

    Tovább

  • A fertálymesterség élő hagyománya

    A fertálymesterség élő hagyománya


    Az egri fertálymesterség napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát.

    „A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.

    Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek .legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és  igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

    Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)

    1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.

    A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja:

    - az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását,

    - a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását,

    - a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását,

    - a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint

    - a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.

    „Az egri negyedmesteri kar egy darabját őrzi a régi szép, becsületes történelmi időknek. És ha az idők múlása ennek az értékes intézménynek hatóerejét csökkentette is, a hozzá való ragaszkodást és megbecsülést a szívekből kiölni nem tudta. Ez Eger józan, konzervatív népének nagy dicsérete. S éppen ez a tény indít most bennünket arra, hogy ezt a – múltban tartalommal telített – intézményt újra a lüktető élet tényezői közé állítsuk be…” (Kürti Menyhért dr.)

    www.fertalymesterek.hu

    Tovább

  • Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző

    Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző

    Pyrker János egri érsek érdeme, hogy magyar nyelven képeztek tanítókat, 1828-ban megalapította az első magyar tanításnyelvű tanítóképzőt.

    Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza.

    Az orvosi és teológiai képzést követő első eredmények után jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök tevékenysége, aki négyfakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet építtetett.

    1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben.1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul.


    A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.


    A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.

    A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek az Észak-Magyarország egyik legfontosabb szellemi és kulturális centrumába a tanulni vágyó hallgatók.


    Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentőséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. A jelenleg 5 karral működő, közel 7000 hallgatóval és 250 főiskolai oktatóval rendelkező intézmény kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a társadalmi folyamatok felé is.

    Célja, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével európai színvonalú, ugyanakkor a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó, értékes diplomákat adjon ki.

    Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amely minőségben magas színvonalú, bővülő képzési kínálatot nyújtó oktatási szolgáltatásai mellett kulturált, otthonos környezetet nyújt hallgatóinak. Munkatársainak nyugodt, minőségi munkára ösztönző és folyamatos megújulásra késztető munkahelyet tud teremteni, és képes szellemi, kulturális kisugárzását növelni a város és a régió felé.


    Gróf Eszterházy Károly egri püspök kétszázötven éves álma vált valóra 2016. július 1-jén, amikor egyetemmé vált az egri főiskola. Az Eszterházy Károly Egyetem a magyar állami felsőoktatás meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye, mely négy campuson (Eger, Gyöngyös, Jászberény, Sárospatak), öt karon piacképes képzéskínálattal, egyedi ösztöndíj-lehetőségekkel, családias hangulattal várja a hallgatókat.

    Az agrárképzés, a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén kínálunk képzéseket, de nagy hangsúlyt fektetünk a duális képzésekre is. 37 alapszakon, 14 mesterszakon, 9 felsőoktatási szakképzésen, az osztatlan tanárképzésben 80 szakpáron érhetőek el szakjaink.

    ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM
    Eger 3300, Eszterházy tér 1.

    Tovább

  • Mi az a hóstya?

    Mi az a hóstya?


    Az egri hóstyák városunk településszerkezetének olyan sajátossága, amely a belvárosban élő polgárság mellett a 18. században ide érkező paraszti és kézműipari munkát végző lakosság letelepedésével alakult ki.

    Évszázadokon át itt élt Eger népességének nagy többsége, akik az itt megtermelt mezőgazdasági termékekkel, iparcikkekkel nemcsak a belváros lakosságát, de a régió településeit is ellátták.

    Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya?

    A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatokszerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortől nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták.

    Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a „városfalon kívüli településrész” értelmében használták – már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték.

    forrás: karpatinfo.net, visiteger.com

    Tovább

  • SZIKSZÓI CSATA 1588.október 8.

    SZIKSZÓI CSATA 1588.október 8.


    A XVI. században a végvári harcok idején Eger vára élére a király ismert, dúsgazdag alattvalóit nevezte ki. Sok vitéz küzdött a hazáért, kiknek neve a feledés homályába jutott. Ilyen volt Balázsdeák István egri vicekapitány is az 1588-as szikszói győztes csata hőse.

    A történet szerint 1588. október 8-án a törökök nagy létszámmal, 10-12000 fővel mentek Szikszó alá Kara Ali fehérvári bég vezetésével, hogy a ki nem fizetett adót behajtsák. Erejük tudatában magabiztosak voltak és nem számítottak támadásra.  Amint az egriek ennek hírét vették a szomszéd végvárak vitézeivel Putnok alatt gyülekeztek és kb. 2600 katonával elindultak.

    A mieink serege még így is jelentéktelen volt létszámban a törökök hadához mérten. A végbelieket Eger vár élére újonnan kinevezett Rákóczi Zsigmond főkapitány, későbbi Erdélyi fejedelem és Balázsdeák István vicekapitány vezette. Az egri várőrségből legalább 800-an, Kassáról Serényi Mihály körülbelül 200-an, Szendrőről Szécsi Ta­más, Rottal János és Raibicz Albert 320 néme­tet és magyart vegyesen, vezetett oda. Ezekhez járult még 230 fekete német lovas Szepsiből valamint pi­ros és vörhenyeges Göncről, kiket katonaruhájukról neveztek el. Homonai Drugeth István saját zsoldosaival Diósgyőrből, de más végvárakból is összegyűlve indultak ki.         
                                                                                         
    Sötétedésre érkezett meg a magyar had és vakmerő támadásba kezdett. Ezt tapasztalván Kara Ali bég felgyújtotta a Szikszót és a síkságon csatarendben állította csapatát. A két szárnyat szekérsánccal erősítette meg, középen Bajazidnak, a pesti hajóhad parancsnokának és Mehmed agának ágyúik bevetésével a mieinket meghátrálásra kényszerültek. Az égő város világánál támadó magyarok a túlerővel szemben vereséget szenvedtek. Sajnos Homonnai István diósgyőri kapitány is sokadmagával fogságba esett.

    A kudarcot mindenki tudomásul vette el voltak keseregve a fogságba kerültek és a halottak miatt. Elsősorban Segnyey Jób és Pátzolth András egri hadnagyok követelték a hazavonulást a török túlerő miatt Rákóczi Zsigmond főkapitánytól. Balázsdeák István vicekapitány azonban nem nyugodott bele a vereségbe, összegyűjtött lovasság élére állt és az éjszaka megrohamozták a sikertől megittasult ellenséget. A küzdelem kegyetlen és véres volt.

    A támadás elején Rákóczi Zsigmond trombitása, Jacob Korgisky a közeli szőlőhegyre sietett, ahol a trombitát a császáriak módjára megfújta. Az ellenség e hangjelzésre azt hitte, hogy egy nagyobb császári segélyhad közeledik, ezért zavarba jött, a csatarendje felbomlott. Ezt a lélektanilag fontos pillanatot a magyar sereg kihasználva újult erővel támadt az oszmánokra. Petényi György ifjú vitéz Kara Ali béget buzogánnyal   
                                                                                                       
     úgy fejbe vágta, hogy megsebesült és leeset fejéről a turbánja. Sajnos ezt követően sok török rárontott és megölték. Mehmed aga vezette janicsárok puskásai nagy tűzerővel lőtték a mieink sorait, Serényi Mihály német vértesei azonban szétzilálták soraikat.

    A csatatér jobb szárnyán a füleki Kurkut bég lovasai szorították vissza a magyarokat. Bátor küzdelemben a mieinknek sikerült elfoglalni négy ágyút, melyeket az oszmánok ellen fordítattak és lőtték őket. Akkora lett a zűrzavar, hogy a törökök eszeveszett menekülésbe kezdtek, hátra hagyva rablott értékeiket. Az ellenségből közel kétezernél többet levágtak, 376-ot elfogtak 30 darab katonai zászlót szereztek, továbbá 482 lovat zsákmányoltak. A harcban Kara Ali bég és a szécsényi bég súlyosan megsebesült, de sikerült elmenekülniük. Musztafa szerencsi béget magyar lándzsa döfte halálra, de elesett Bajazid bég is.

    A magyarok vesztesége sem volt csekély, meghalt 410 magyar és 220 német közvitéz. A hadnagyok közül elestek: Pethő György, Széchy Péter, Kerczi Lénárd, Tarnóczy Lukács, Raibicz Frigyes, Nintsch János és Prachich Kristóf.  A harcok idején a felháborodott lakosok is sok menekülő ellenséget megöltek, akiket a Felsővadász felé vezető úton temettek el, közel a patakhoz, helyet a XIX. század végén is Törökhalomnak nevezték. Az időben még a település határában két másik dűlőnév is a csata emlékeként ismert. Ezek a Nyulmány és a Heling dűlők, az ütközetben részt vett német katonák vezetőinek neveit őrizték rontott névalakban. Az örvendetes szikszói győzelmi hír futótűzként terjedt el, nemcsak a császárvárosban, de szerte emlegették német földön is.

    Következő 1589. évben a zsákmányolt javakból Rákóczi Zsigmond a hősiességükért pénzzel jutalmazta Barcay János, Siroki Péter és Szegedi István és Pándy Gergely hadnagyokat. Balázsdeák István vicekapitánynak a szikszói csata hősének Rudolf  király 1589-ben nemesi rangot adományozott.

    Megkapta Győrt és Berényt és ő lett a jászok kapitánya. Meg kell jegyezni, hogy Balázsdeák 1552-es várostrom után az egri végvári vitézek sorában a legkiválóbb katona volt, de jelenleg Eger város vezetése arra sem méltatja, hogy legalább egy utcát elnevezne róla. Rákóczi Zsigmond főkapitány is részesült a királytól jutalomként birtokadományban. Egy esemény még tartozik a históriához, ugyanis Segnyey Jób és Pátzolth András egri hadnagyoknak a szikszói csatában tanúsított gyáva viselkedésük miatt büntetésül egy-egy törökkel kellett bajvívásban megküzdeni. Mindketten tapasztalt harcosok voltak és legyőzték a muszlimokat.


    Írta: Erdei László

    Forrás: Sugár István: A szikszói csata1588-ban.

    www.erdei.ewk.hu

    Tovább

  • Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának

    Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.

    Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. 

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.

    A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.

    Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.

    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.

    A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    borítókép - hungaricana.hu

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!