MÚLT-HOR Archívum
-
Eger várának ostroma
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 17. szerda
1552. október 17-én Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat.
1552. szeptember 9-én Kara Ahmed másodvezír és Hádim Ali budai pasa együttes erővel, mintegy 60-70 ezer emberrel ostrom alá vette Eger várát, a "Felvidék kapuját".
A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte el a 2500 főt. A 38 napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 17-én a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt.
(Eger azonban egy későbbi török hadjárat idején, 1596-ban elesett, s csak 1687-ben szabadult fel.)
-
A minaret legendája
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 16. kedd
Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.
Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!
Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!
Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.
Egri Minaret - A dzsámit 1841 -ben bontották le ... (litográfia 19. század),,forrás: Vizi Müller katalin
A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.
A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.
A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott.
A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.
borítókép - Vizi Müller katalin
Forrás: visiteger.hu -
A felnémeti mészkőbánya története
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 15. hétfőA mészkőelőfordulásról az első kellő részletességű földtani térképet 1912-ben Schréter Zoltán készítette. Utána ezt többször kiegészítette és 1943-ban írta meg „A Bükk hegység geológiája” című dolgozatát.
1949 végéig az ’államosításig’ az egész Berva-völgy és a mészkőelőfordulás az egri érseki uradalom tulajdona volt. Az érsekség nagyrészt az 1930-as évektől kezdte művelni a Berva-völgyben a mészkövet mészégetés céljára.
A fakitermelés céljára később kiépítették az erdei vasútat és azzal szállították a mészkövet is. 1944-45-ben az előforduláson semmiféle bányászat nem volt. A bánya nagyobb mérvű fejlesztését csak 1950 után a Fémszerelvénygyár (Finomszerelvénygyár) építése lendítette fel. A bányának 1949-54 között több tulajdonosa volt. 1954. október 1-től Mátrai Ásványbánya Vállalat néven alapítanak egy jelentős céget.
Ettől az időponttól kezdve vette kezdetét az előfordulás tervszerű és szakszerű művelése a megnövekedett igényeknek megfelelően, de még mindig kézitermelésű, nehéz fizikai munkát igénylő technológiával. 1956-ban felső utasításra beruházási program készült, új modern bányaüzem és modern zúzó-, osztályozómű létesítésére.
Ezután először az őrlőmű építésére került sor, majd 1964-ben a Berva-bérci-bánya megnyitására a 380m-s tszfm-ú szinten. A bányát és az őrlőt kötélpályával kötötték össze, az őrlőt pedig bekapcsolták az Eger-Putnoki vasúthálózatba. 1960-ban az osztályozott bányatermékek jelentették a piacot. 1965-ben már inkább a talajjavító őrlemények.
Az 1970-es évektől az őrlési technológia többszöri rekonstrukciójával egyre bővült a különböző finomságú mészkőőrlemények választéka. Az 1980-as évek közepére az őrlőüzem áttért – elég jelentős mennyiségben – mikroőrlemények gyártására is. A megfelelő minőségű mészkő biztosítására 1950-es évek végétől az 1980-as évek végéig többször történt mélyfúrásos földtani kutatás és térképezés.
Felnémet Berva völgy, kőbánya (Nagy Károly)(fotó Farkasné Nagy Mária)
A bányában a nehéz fizikai munkát felváltották a gépesítések, melyek a jövesztés, rakodás és szállítás terén egyaránt fokozatos fejlődést mutattak.
Az üzem az ország egyik legnagyobb termelője volt az 1980-as évek végéig, a talajjavító mészkőliszt, a takarmányozási- és aszfaltozási mészkőliszt, valamint a mikroőrlemények vonatkozásában is. 1989 végére a talajjavító mészkőliszt értékesítése gyakorlatilag megszűnt.
1992-ben a privatizáció folytán a mészkőelőfordulást és az őrlőt az OMYA Konszern vásárolta meg és ennek kapcsán alakult meg az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., amely a mai napig is működik.
A mészkőbánya földrajzi helyzete
A terület földrajzilag a Bükk hegység DNy-i nyúlványán a felnémeti Berva-völgy és a felsőtárkányi Mész-völgy között található.
A mészkőterületet Ny-on a Berva patak völgye, D-en a Berva-oldal, K-en a Mész-völgy határolja. Észak felé fokozatosan emelkedő, de nem meredek morfológiával kapcsolódik a Bükk-fennsík DNy-i részéhez. A meredek lefutású oldalakon több vízmosás (lápa) tagolja a térszínt.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: felnemet.hu -
A fertálymesterség élő hagyománya
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 15. hétfő
Az egri fertálymesterség napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát.
„A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.
Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek .legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.
Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)
1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.
A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja:
- az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását,
- a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását,
- a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását,
- a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint
- a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.
„Az egri negyedmesteri kar egy darabját őrzi a régi szép, becsületes történelmi időknek. És ha az idők múlása ennek az értékes intézménynek hatóerejét csökkentette is, a hozzá való ragaszkodást és megbecsülést a szívekből kiölni nem tudta. Ez Eger józan, konzervatív népének nagy dicsérete. S éppen ez a tény indít most bennünket arra, hogy ezt a – múltban tartalommal telített – intézményt újra a lüktető élet tényezői közé állítsuk be…” (Kürti Menyhért dr.)
www.fertalymesterek.hu -
Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 14. vasárnapPyrker János egri érsek érdeme, hogy magyar nyelven képeztek tanítókat, 1828-ban megalapította az első magyar tanításnyelvű tanítóképzőt.
Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza.
Az orvosi és teológiai képzést követő első eredmények után jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök tevékenysége, aki négyfakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet építtetett.
1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben.1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul.
A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.
A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.
A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek az Észak-Magyarország egyik legfontosabb szellemi és kulturális centrumába a tanulni vágyó hallgatók.
Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentőséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. A jelenleg 5 karral működő, közel 7000 hallgatóval és 250 főiskolai oktatóval rendelkező intézmény kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a társadalmi folyamatok felé is.
Célja, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével európai színvonalú, ugyanakkor a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó, értékes diplomákat adjon ki.
Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amely minőségben magas színvonalú, bővülő képzési kínálatot nyújtó oktatási szolgáltatásai mellett kulturált, otthonos környezetet nyújt hallgatóinak. Munkatársainak nyugodt, minőségi munkára ösztönző és folyamatos megújulásra késztető munkahelyet tud teremteni, és képes szellemi, kulturális kisugárzását növelni a város és a régió felé.
Gróf Eszterházy Károly egri püspök kétszázötven éves álma vált valóra 2016. július 1-jén, amikor egyetemmé vált az egri főiskola. Az Eszterházy Károly Egyetem a magyar állami felsőoktatás meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye, mely négy campuson (Eger, Gyöngyös, Jászberény, Sárospatak), öt karon piacképes képzéskínálattal, egyedi ösztöndíj-lehetőségekkel, családias hangulattal várja a hallgatókat.
Az agrárképzés, a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén kínálunk képzéseket, de nagy hangsúlyt fektetünk a duális képzésekre is. 37 alapszakon, 14 mesterszakon, 9 felsőoktatási szakképzésen, az osztatlan tanárképzésben 80 szakpáron érhetőek el szakjaink.
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM
Eger 3300, Eszterházy tér 1. -
Mi az a hóstya?
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 8. hétfő
Az egri hóstyák városunk településszerkezetének olyan sajátossága, amely a belvárosban élő polgárság mellett a 18. században ide érkező paraszti és kézműipari munkát végző lakosság letelepedésével alakult ki.
Évszázadokon át itt élt Eger népességének nagy többsége, akik az itt megtermelt mezőgazdasági termékekkel, iparcikkekkel nemcsak a belváros lakosságát, de a régió településeit is ellátták.
Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya?
A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatokszerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortől nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták.
Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a „városfalon kívüli településrész” értelmében használták – már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték.
forrás: karpatinfo.net, visiteger.com -
SZIKSZÓI CSATA 1588.október 8.
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 8. hétfő
A XVI. században a végvári harcok idején Eger vára élére a király ismert, dúsgazdag alattvalóit nevezte ki. Sok vitéz küzdött a hazáért, kiknek neve a feledés homályába jutott. Ilyen volt Balázsdeák István egri vicekapitány is az 1588-as szikszói győztes csata hőse.
A történet szerint 1588. október 8-án a törökök nagy létszámmal, 10-12000 fővel mentek Szikszó alá Kara Ali fehérvári bég vezetésével, hogy a ki nem fizetett adót behajtsák. Erejük tudatában magabiztosak voltak és nem számítottak támadásra. Amint az egriek ennek hírét vették a szomszéd végvárak vitézeivel Putnok alatt gyülekeztek és kb. 2600 katonával elindultak.
A mieink serege még így is jelentéktelen volt létszámban a törökök hadához mérten. A végbelieket Eger vár élére újonnan kinevezett Rákóczi Zsigmond főkapitány, későbbi Erdélyi fejedelem és Balázsdeák István vicekapitány vezette. Az egri várőrségből legalább 800-an, Kassáról Serényi Mihály körülbelül 200-an, Szendrőről Szécsi Tamás, Rottal János és Raibicz Albert 320 németet és magyart vegyesen, vezetett oda. Ezekhez járult még 230 fekete német lovas Szepsiből valamint piros és vörhenyeges Göncről, kiket katonaruhájukról neveztek el. Homonai Drugeth István saját zsoldosaival Diósgyőrből, de más végvárakból is összegyűlve indultak ki.
Sötétedésre érkezett meg a magyar had és vakmerő támadásba kezdett. Ezt tapasztalván Kara Ali bég felgyújtotta a Szikszót és a síkságon csatarendben állította csapatát. A két szárnyat szekérsánccal erősítette meg, középen Bajazidnak, a pesti hajóhad parancsnokának és Mehmed agának ágyúik bevetésével a mieinket meghátrálásra kényszerültek. Az égő város világánál támadó magyarok a túlerővel szemben vereséget szenvedtek. Sajnos Homonnai István diósgyőri kapitány is sokadmagával fogságba esett.
A kudarcot mindenki tudomásul vette el voltak keseregve a fogságba kerültek és a halottak miatt. Elsősorban Segnyey Jób és Pátzolth András egri hadnagyok követelték a hazavonulást a török túlerő miatt Rákóczi Zsigmond főkapitánytól. Balázsdeák István vicekapitány azonban nem nyugodott bele a vereségbe, összegyűjtött lovasság élére állt és az éjszaka megrohamozták a sikertől megittasult ellenséget. A küzdelem kegyetlen és véres volt.
A támadás elején Rákóczi Zsigmond trombitása, Jacob Korgisky a közeli szőlőhegyre sietett, ahol a trombitát a császáriak módjára megfújta. Az ellenség e hangjelzésre azt hitte, hogy egy nagyobb császári segélyhad közeledik, ezért zavarba jött, a csatarendje felbomlott. Ezt a lélektanilag fontos pillanatot a magyar sereg kihasználva újult erővel támadt az oszmánokra. Petényi György ifjú vitéz Kara Ali béget buzogánnyal
úgy fejbe vágta, hogy megsebesült és leeset fejéről a turbánja. Sajnos ezt követően sok török rárontott és megölték. Mehmed aga vezette janicsárok puskásai nagy tűzerővel lőtték a mieink sorait, Serényi Mihály német vértesei azonban szétzilálták soraikat.
A csatatér jobb szárnyán a füleki Kurkut bég lovasai szorították vissza a magyarokat. Bátor küzdelemben a mieinknek sikerült elfoglalni négy ágyút, melyeket az oszmánok ellen fordítattak és lőtték őket. Akkora lett a zűrzavar, hogy a törökök eszeveszett menekülésbe kezdtek, hátra hagyva rablott értékeiket. Az ellenségből közel kétezernél többet levágtak, 376-ot elfogtak 30 darab katonai zászlót szereztek, továbbá 482 lovat zsákmányoltak. A harcban Kara Ali bég és a szécsényi bég súlyosan megsebesült, de sikerült elmenekülniük. Musztafa szerencsi béget magyar lándzsa döfte halálra, de elesett Bajazid bég is.
A magyarok vesztesége sem volt csekély, meghalt 410 magyar és 220 német közvitéz. A hadnagyok közül elestek: Pethő György, Széchy Péter, Kerczi Lénárd, Tarnóczy Lukács, Raibicz Frigyes, Nintsch János és Prachich Kristóf. A harcok idején a felháborodott lakosok is sok menekülő ellenséget megöltek, akiket a Felsővadász felé vezető úton temettek el, közel a patakhoz, helyet a XIX. század végén is Törökhalomnak nevezték. Az időben még a település határában két másik dűlőnév is a csata emlékeként ismert. Ezek a Nyulmány és a Heling dűlők, az ütközetben részt vett német katonák vezetőinek neveit őrizték rontott névalakban. Az örvendetes szikszói győzelmi hír futótűzként terjedt el, nemcsak a császárvárosban, de szerte emlegették német földön is.
Következő 1589. évben a zsákmányolt javakból Rákóczi Zsigmond a hősiességükért pénzzel jutalmazta Barcay János, Siroki Péter és Szegedi István és Pándy Gergely hadnagyokat. Balázsdeák István vicekapitánynak a szikszói csata hősének Rudolf király 1589-ben nemesi rangot adományozott.
Megkapta Győrt és Berényt és ő lett a jászok kapitánya. Meg kell jegyezni, hogy Balázsdeák 1552-es várostrom után az egri végvári vitézek sorában a legkiválóbb katona volt, de jelenleg Eger város vezetése arra sem méltatja, hogy legalább egy utcát elnevezne róla. Rákóczi Zsigmond főkapitány is részesült a királytól jutalomként birtokadományban. Egy esemény még tartozik a históriához, ugyanis Segnyey Jób és Pátzolth András egri hadnagyoknak a szikszói csatában tanúsított gyáva viselkedésük miatt büntetésül egy-egy törökkel kellett bajvívásban megküzdeni. Mindketten tapasztalt harcosok voltak és legyőzték a muszlimokat.
Írta: Erdei László
Forrás: Sugár István: A szikszói csata1588-ban.
www.erdei.ewk.hu -
Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 8. hétfő
Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.
Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott.
Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.
A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.
Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.
Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.
Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.
A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.
borítókép - hungaricana.hu
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu -
Városunk busz-pályaudvara, több évtizedes múltra tekint vissza
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 7. vasárnapA II. világháborút követően 1949-ben országszerte megalakult a szervezett teher- és autóbusz-közlekedés. A teherfuvarozás országos vállalata Teherautó Fuvarozási Nemzeti Vállalat néven, 1949-ben jött létre.
1949. április 1. Létrehozták a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat Egri Vezetőségét
1949. április 26. Létrejön a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat Egri Vezetősége
1950. június Megalakulnak az önálló megyei TEFU vállalatok
1953. október 1. Összevonják a MÁVAUT és a TEFU vezetőségét és létrehozzák a 32. számú Autóközlekedési Vállalatot (AKÖV)
1959. június. BELSPED beolvad az AKÖV-be
A személyszállítási feladatokat a már a háború előtt is működő MÁVAUT végezte. Az 1960-as évekig ez a két vállalat bonyolította le a teher- és személyszállítást az ország területén.
A kocsiállásokban Ikarus 311-es és Ikarus 55-ös (farmotoros) autóbuszok. A köralakban elhelyezkedő kocsiállásokat középről, a minden irányból üvegezett forgalmi irodából figyelhetik. A háttérben a város, baloldalt a Szent Bernát ciszterci templom, jobboldalt a minorita Páduai Szent Antal-templom és távolban a Bükk-hegység vonulata. Eger, 1967. november 11. MTI Fotó: Kunkovács LászlóAz 1960-as évek elején Autóbuszközlekedési Vállalat (AKÖV) néven egyesültek.
1961. október 1.: az "egy megye egy vállalat" elv alapján létrejönnek a vegyes profilú AKÖV-ök. Heves megyében a 4. sz. AKÖV.
1967. január 1.: a MÁV darabáru fuvarozási feladatait átveszi az AKÖV.
A VOLÁN nevet országosan a szakma 1970-ben vette fel, amikor is a megyei és a fővárosi azonos profilú közlekedési vállalatok trösztté alakultak (VOLÁN TRÖSZT).
1970. szeptember 1.: létrejön a Volán Tröszt, vállalatunk neve: Volán 4. sz. Vállalatra módosul.
A VOLÁN TRÖSZT (az Autóközlekedési Vállalat jogutódja) képviselte hazánkban a legnagyobb szervezett közúti fuvarozást, és az ország egész területét átfogó autóbusz közlekedést.
1982-ben a VOLÁN TRÖSZT megszűnésével alakultak meg a megyei VOLÁN vállalatok, így a MÁTRA VOLÁN is, mint Heves megye közlekedési vállalata.
1983. július: a vállalat felvette a Mátra Volán márkanevet.
1984. január 1.: megalakul a Mátra Volán Egri Üzemegysége.
1990-ben a Mátra Volán három egymástól független vállalatra vált. Ezek a következő nevet vették fel Agria Volán, Mátra Volán, Hatvani Volán. E három vállalat közösen végzi Heves megye autóbusz-közlekedését. A szétválást követően az Agria Volán Vállalat működési területe Heves megye keleti felére terjedt és terjed ki jelenleg is.
1990. július 1: a Mátra Volán Vállalat megszűnésével egyidejűleg az Egri Üzemegységből létrejön az Agria Volán Vállalat.
A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az 1992. évi LIII. törvényben foglaltaknak megfelelően az államigazgatási felügyelet alatt álló Agria Volán Vállalatot 1992. december 31-i időponttal egyszemélyes részvénytársasággá alakította át zártkörű alapítással. Mivel az Rt. az Agria Volán Vállalat általános jogutódja, működési területe nem változott.
1993. január 1.: a Közlekedési Miniszter létrehozza az Agria Volán Közlekedési Részvénytársaságot.
2006. január 1-től a társaság a helyi és a helyközi menetrendszerinti autóbusz közlekedést
közszolgáltatási szerződések megkötése alapján végzi az Agria Volán Rt. Mindkét szerződés 8 éves időtartamú, így 2012. december 31-ig biztosított a piacon maradás a társaság számára.
2006. január 25-től a társaság neve megváltozik. Az új név: Agria Volán Közlekedési Zártkörű Részvénytársaság (Agria Volán Zrt.)
2015. január 1.-jétől a társaság beolvadt a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-be.
a cégtörténet forrása - agriavolan.hu -
A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2018. október 6. szombat1689-ban a jezsuiták az elfoglalt török házakban három osztállyal iskolát indítottak. I. Lipót király adományai és Széchenyi György gróf esztergomi érsek végrendelete volt az az alap, amelyen 1700-43 között felépült a templom és a rendház.
Foglár György kanonok 1749-ben lakóházát az egri gimnáziumnak adományozta, ahová 1750-54 között felépítették a kétemeletes épületet (ez a jelenlegi Dobó István Gimn.). A tanulói létszám 1768-ban 645 fővel tetőzött. 1773-ban a jezsuita rendet eltörölték.
A pilis-pásztói ciszterci időszak (1776-1787)
1776. szept. 8-án Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró – Zuri Fülöp wellehardi, pilis-pásztói apát jóvá-hagyása és tudta nélkül – megszerezte a volt jezsuita épületeket, és vállalta az iskola működtetését. Így az apát kényszeredetten veszi át 1777 augusztusában az egri fel-adatokat és javakat. II. József azonban 1784 nyarán meg-szüntette a wellehardi, 1787-ben a pilis-pásztói apátságot is.
Az egri királyi gimnázium tizenöt éve (1787-1802)
Az egri királyi gimnázium gondozását a tanulmányi alap vette át. Az iskola igazgatója e korszakban két exciszterci szerzetes volt. 1798-ban az 5 osztályban 437 diák járt. Az 1800. augusztus 23-i tűzvészben leégett a templom, a rendház és a gimnázium is.
A ciszterci gimnázium első korszaka (1802-50)
1802-ben visszaállítják a pilis-pásztói apátságot, s csak ezután kezdődött meg az épületek rendbetétele, amely öt évig tartott. Az 1827-es tűzvészben ismét leégett a gimnázium, a rendház, a templom teteje. Villax Ferdinánd zirci apát a gimnázium épületét eladta 1828 januárjában Pyrker László egri érseknek, hogy a helyreállítást fedezze. A hat teremből álló gimnázium a rendház nyugati szárnyában kapott helyet. 1836-ban az keleti szárnyon - a templom és az északi szárny között - vaskerítéssel zárták le a területet. A tanulói létszám e korszakban négyszáz körül mozgott, a maximumot 1828-ban érte el 502 fővel.
A ciszterci gimnázium második korszaka (1850-1921)
Egri Nagy-Gymnasium (1851 – 1861)
Az Entwurf (1850) az addigi hatosztályú gimnáziumot négyosztályú kisgimnáziummá alakította át, de Villax Ferdinánd zirci pilis-pásztói apát, Bartakovics Béla egri érsek és – a főkáptalan képviseletében – Lévay Sán-dor nagyprépost között 1851. április 29-én kelt megállapodás nyolcosztályos gimnáziummá alakította az intézményt. A következő tanév végén 282 tanulója volt az iskolának. A könyvtár több mint 300 kötetből állt, s megindult a fizikai tanszerek és a természettudományi pél-dányok gyűjtése.
Az iskolában az első érettségi vizsgát 22 fővel 1852-ben tartották. Az oktatás szerkezeti változása magával hozta az intézmény épületének kényszerű átalakítását is. Az északi szárnynak második emeletén két újabb tantermet építettek, és rajztermet alakítottak ki, kísérleti szobát, a tanári könyvtárnak és tanszereknek kisebb szobát építettek. A templom déli oldalához ragasztott mellékrészeket az iskola céljaira átalakították: létrehoztak két tantermet, a második emeleten pedig fizikai múzeumot, természettudományi szertárat és könyvtárat.
Eger Főgimnázium, forrás: hungaricana.huA Cisterci Rend Egri Katholikus Főgymnasiuma (1862 – 1921)
1863-ban az épület északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldották. 1887 nyarán a gimnázium déli végéhez toldva pedig tornatermet építettek. Az egri gimnáziumban ezekben az években egy osztályban 60-70 tanuló is tanult. A magas létszámból is fakadt, hogy magas volt a bukott tanulók száma is: 1871-ben az összes tanulók egyharmada.
Alpár Ignác irányításával 1900-1901-ben megépült a keleti szárny, így kialakult a négyszög alapú belső udvar. A konvent északi részét hozzáidomították az új szárnyhoz. A tornacsarnokot lebontották, s némileg nagyobbat építettek helyette. A kétemeletes épület mai beosztása nagy vonalakban megfelel a ma ismert egykori beosztásnak. Az iskolának két udvara lett: a primus és a belső udvar. nevelés-tanítás eredményességét nagy-ban segítette, hogy az intézménynek az 1912-13. tanévében 22 850 kötetes könyvtára volt. A ter-mészettani szertár „kincseit” 9 üvegszekrényben helyezték el.
Az állattani gyűjtemény – a lepkék nélkül – 1952 darabos, a növénytani 7821, az ásványtani 2082, a vegytani szertár 546 tételből állt. Volt még érem-, pénz-, régiség- és néprajzi gyűjteménye, földrajzi szertára. A történeti, filológiai és képzőművészeti múzeum illusztrációit, diapozitív képeit nem is lehetett pontosan megszámolni. A Magas-Tátrát ábrázoló olajfestmény Bajzáth Lajos tanár munkája (1896). Híressé tette az iskolát, hogy 1873-tól 1917-ig meteorológiai állomást működtetett.
Ugyancsak a nevelés-tanítás eredményességét segítette az ösztöndíjak, a jutalmak és segélydíjak széles rendszere. A valláserkölcsi nevelésben a legjelentősebb az 1896-ban megalakult Mária-kongregáció. Jelentőssé fejlődött az énektanítás. Külön kiemelendőek a IV-VII. osztályosoknak szervezett tanulmányi kirándulások. 1902-13 között lényegében bejárták az akkori ország minden tájegységét. Az iskola tanárai részeivé váltak a város tudományos és társasági életének is. A tanári karból kiemelendő Szvorényi József és Maczki Valér, akik közéleti és tudományos tevékenységükért Ferenc József-rend lovagkeresztet kaptak. Nevüket utca is őrzi Egerben. Négyessy László híres irodalmár itt érettségizett, és rövid ideig tanított is. Az iskolánkban érettségizett Rajeczki Benjámin ciszterci szerzetes, népzenekutató és zenetörténész.
Az I. világháború éveiben az iskola tornaterme 21 hónapig volt hadikórház. A bevonultatott diákok közül 87-en haltak hősi halált. 1918-19 politikai zivatarait nagyobb kár nélkül vészelte át az iskola. A vesztes háború, a vallásellenes politikai kísérletek, a trianoni sokk után kellett újra megindítani az intézményt.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: gardonyi-eger.hu
