Kultúra Archívum

  • Tavaszi Fesztivál – Reflexiók címmel nyílt kiállítás a Kepesben

    Tavaszi Fesztivál – Reflexiók címmel nyílt kiállítás a Kepesben


    Reflexiók címmel nyílt meg a Képzőművészeti Tanszék hallgatóinak kiállítása a Kepes György Művészeti Központban. A Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett kiállításon nem csak festményeket, hanem grafikákat és szobrokat is bemutattak.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Színház a tehetségekért: 30 millió forintot nyert az egri teátrum

    Színház a tehetségekért: 30 millió forintot nyert az egri teátrum


    Harmincmillió forint támogatást nyert az egri teátrum a Színház a tehetségekért című programra, amelyre másfél éve adta be pályázatát.

    A drámapedagógiai foglalkozásokon a középiskolások Shakespeare: Rómeó és Júlia című művét állítják színpadra. A bemutatót 2019 májusára tervezik.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Hobo tartott zenés irodalmi estet városunkban

    Hobo tartott zenés irodalmi estet városunkban


    Egerben koncertezett Földes László, azaz Hobo. Látnokok, költők, csavargók címmel tartott élőzenés irodalmi estjének a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont, az Egri Tavaszi Fesztivál keretében.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • A költészet napja – Országszerte számos programmal ünnepelnek

    A költészet napja – Országszerte számos programmal ünnepelnek


    Budapesten és vidéken egyaránt számos program várja az érdeklődőket a magyar költészet napja alkalmából, április 11-én, szerdán.

    Idén az Erzsébet téri Akváriumban rendezi meg a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és a Kossuth Rádió a Versmaratont, ahol 12 órán keresztül kortárs költők szavalják Az év versei 2018 antológiában szereplő költeményeiket. A nyolcadik alkalommal megrendezett eseményen felolvas mások mellett Ágh István, Géczi János, Szőcs Géza, Kukorelly Endre, Mezey Katalin, Kemény István, Terék Anna, Kiss Judit Ágnes és Oravecz Péter is.
       
    Ugyancsak versmaratont rendeznek a budapesti Magvető Caféban, ahol délutántól késő estig a Szép versek antológia költeményeiből készült előadásokat mutatnak be a közönségnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenész-színművész hallgatóinak előadásában.
       
    A Külgazdasági és Külügyminisztérium - Balassi Intézet gyermekrendezvénnyel készül a Somlói úti épületében, ahol a Ruttkai Bori Banda ad koncertet, valamint elismeréseket nyújtanak át a Versképek című, 7-12 éveseknek szóló kortárs magyar gyerekvers-illusztrációs kiállítás versírópályázatának nyertesei számára. A versírópályázat zsűrijének Tóth Krisztina költő, író; Dániel András író, illusztrátor és Sándor Csilla, a Csodaceruza irodalmi lap szerkesztője volt tagja.
       
    A ferencvárosi József Attila Emlékhelyen a kerület költőről elnevezett díját adják át, az eseményen Tamás Menyhért Babérkoszorú-díjas író, költő, valamint Iain Lindsay brit nagykövet fog beszélni. József Attila sírjánál, a Fiumei Úti Sírkertben Földes László Hobo A föltámadás szomorúsága címmel ad műsort délután.
       
    A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a költészet napján válogatást mutatnak be azokból a dokumentumokból, amelyeken szerepel Arany János sajátkezű írása. Délután Áchim Erzsébet ad zongorakoncertet népszerű dallamokkal és tavaszi versekkel, közreműködik Hirtling István színművész. Este Szabó T. Anna költő és Oláh Kálmán zongoraművész közös verses-zenés estje várja a közönséget. Ugyancsak a PIM-ben adják át április 11-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Babits-díját, amelyet idén Gergely Ágnesnek és Kemény Istvánnak ítélt oda a szervezet.
       
    Siófokon idén is megrendezik a költészetnapi versmondó versenyt és gálaműsort a Kálmán Imre Kulturális Központban. A versenyen két kategóriában középiskolás, valamint egyetemista és felnőtt versenytők indulhatnak. A programot közös versmondás zárja a város Fő terén.
       
    Gyulán Varró Dániellel rendeznek író-olvasó találkozót a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban kedden, majd szerdán a Gyulai Várszínházban Lackfi János, Hercku Ágnes és Sinha Róbert lép fel közösen a Zenés emberszabás című produkcióval. Pécsett Re: Ady címmel adnak irodalmi zenés performanszt a költészet napján a Zsolnay Kulturális Negyedben László G. Attila, Szabó Mátyás, Dóczy Gabriella, Ferth Tímea és Dj Panda közreműködésével.
       
    Békéscsabán, a Jókai Színház újra megrendezi a 24 órás versmondó- és versolvasó fesztivált, amely április 10-én délben indul a Jókai Szalonban.

    Egerben Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László lép fel közös zenés irodalmi estjével a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. 

    Balatonfüreden a Kaposvári Egyetem színészhallgatóinak előadása várja a közönséget a Kisfaludy Galériában Arany-maraton címmel.
       
    Április 7-én, szombaton délelőtt második alkalommal rendezi meg a Magyar Napló Kiadó és Magyar Írószövetség a Költők Futása elnevezésű rendezvényt, amelyen közösen legalább 42 kilométert futnak Az év versei 2017 antológiában szereplő költők. Bárki szabadon csatlakozhat a programhoz, amelyen részt vesz Böszörményi Zoltán, Falusi Márton, Horkay Hörcher Ferenc, Kürti László, Lázár Balázs, Murányi Zita, Papp-Für János, Payer Imre, Petőcz András, Rónai-Balázs Zoltán, Simon Adri, Székelyhidi Zsolt, Szentmártoni János, Vörös István és Zsille Gábor is. A rajt a budapesti Ferenc téren lesz.
       
    József Attila születésnapján, április 11-én 1964-től ünneplik meg minden évben a költészet napját Magyarországon.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Újra várja a nézőket az 1913 óta mozgóképszínházként működő egri Uránia Mozi

    Újra várja a nézőket az 1913 óta mozgóképszínházként működő egri Uránia Mozi


    A korszerűsítéseket mintegy kilencven millió forintból valósították meg. Az eddig 164 férőhely helyett mostantól 193 nézőt tud fogadni a filmszínház.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Kulturális támogatás

    Kulturális támogatás


    Mintegy negyvenhatmillió forinttal támogatja a város idén a turisztikai jelentőségű kulturális rendezvényeket. A tervek szerint tíz program részesül az összegből. Az elsődleges cél a színvonalas, minőségi kultúra támogatása.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Keresztény Színházi Fesztiválon a Legyetek jók, ha tudtok

    Keresztény Színházi Fesztiválon a Legyetek jók, ha tudtok


    Meghívást kapott az egri Gárdonyi Géza Színház az V. Keresztény Színházi Fesztiválra, Budapestre, az Újszínházba. Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok című musicalje április 8-án este 7 órától látható.

    Április 6. és 13. között az idén ötödik alkalommal rendezi meg az Újszínház a Keresztény Színházi Fesztivált, amelyen a vidéki művészek vendégjátéka mellett több külföldi produkciót is láthat a közönség Budapesten.


    A Keresztény Színházi Fesztivál célja, hogy színes és változatos programokkal minél szélesebb réteghez szóljon a színház nyelvén – olvasható az Újszínház közleményében.


    Mint írják, a programok minden korosztály számára érdekesek lehetnek: ehhez a színház minden eszközét igyekeznek igénybe venni a klasszikus elemektől az új színházi nyelven át. A repertoárból nem hiányoznak a zenés és táncos elemek sem.

    Forrás: Gárdonyi Géza Színház, Eger

    Tovább

  • Mi van a nyúlon túl?

    Mi van a nyúlon túl?

    A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyhez több népszokás, jelkép kapcsolódik. De miért is kapott az ünnepkörben központi szerepet a tojás, illetve honnan ered a húsvéti tojást tojó nyúl története?

    A nagyböjtöt követő húsvét igazi tavaszünnep is: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnapra és hétfőre esik. Az ünnep angol és német elnevezése, az Easter vagy az Ostern sokat mond azok számára, akik valamennyire ismerik a kelta kultúrkört, mindkét elnevezés ugyanis Ostara, a tavasz és a zöldellő erdők, mezők istennőjének nevéből származik. Az ő ünnepe a tavaszi napforduló idejére esett, amikor már ébredt a természet téli álmából, és a kerti munkák is megkezdődtek.

    Innen ered a tojást tojó nyúl története

    Ostara egyik szent állata egy madár volt, amely a legenda szerint azt követően vált gyors négylábúvá, hogy összekapott egy apróságon az istennővel, aki mérgében átváltoztatta. Ostara amellett, hogy meghagyta a nyúllá lett lény fürgeségét, azt is meghagyta neki, hogy szivárványszínű tojásokat tojjon tavasszal, ezzel is örömet szerezve az embereknek. Innen ered tehát a tojást tojó nyúl legendája.

    Húsvéti nyúl-jelmezben sétáltat három bárányt egy ember Drezdában. MTI/EPA Fotó

    További érdekesség, hogy a szapora nyúl népszerűsége a karácsonyfa állításhoz hasonlóan a németektől származik, a 19. században terjedt el, és azóta is tartja magát.

    A húsvét másik szimbolikus állata, a bárány sem csupán a kereszthalált halt Jézus Krisztushoz köthető. A jámbor jószágot ugyancsak Ostara egyik kísérőjeként tartották számon, és számos, a mitológiai istennőt ábrázoló festményen is megjelent.

    Beszédes húsvéti tojások

    A tojás ősi termékenységszimbólum: a születés, a teremtés, a megújulás jelképe, amely a kereszténységben a feltámadást szimbolizálja. (A finnek Kalevalája például úgy tartja, hogy a világ egy récetojásból született meg.)

    A tojásfestés hagyománya leginkább Kelet-Európában maradt fenn. Kezdetben a tojások csak pirosak voltak, amely szín Krisztus kiömlő vérét jelképezte. Később terjedtek el a feliratos és mintás tojások, amelyekre neveket, idézeteket, valamint keresztény és ősi jelképeket festettek.

    Egy asszony szalonnával fényesíti a kész húsvéti hímes tojást nagypénteken az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalván 2017. április 14-én. MTI Fotó: Veres Nándor

    A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A népművészet egy különleges ágát képezte az írottojás-készítés, amit az úgynevezett íróasszonyok művelték, akik tudták minden vonalnak és motívumnak a jelentését.

    A feljegyzések szerint a motívumok egyfajta „párbeszédet” jelentettek a locsoló és a tojásfestő leány között. A gereblyés motívum például azt jelentette, hogy a lány számára szimpatikus a locsoló munkássága, szorgalma. A csigavonal pedig azt az üzenetet közvetítette, hogy legyen bátrabb a legény, merjen közeledni a kiszemeltje felé.

    forrás: Híradó.hu

    Tovább

  • Patakba merített lányok, hímzett tojások – húsvéti népszokások múlt századi fotókon

    Patakba merített lányok, hímzett tojások – húsvéti népszokások múlt századi fotókon

    A húsvét megünneplése a 3. század óta ismert; több népszokás is kapcsolódik hozzá, így az ételszentelés, a hímes tojás festése, vagy a locsolkodás, amely talán a legismertebb, húsvét hétfőhöz kapcsolódó szokás.

    Húsvét második napját, húsvét hétfőt – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték régen. Ez a nap a megelőző napok liturgikus ünneplése után a magyar népéletben már az öröm, elsősorban a fiatalság ünnepe volt, amelyen hajnaltól fogva a legények vízzel locsolták meg – esetleg a patakba merítették – az ismerős lányokat. A legények ezért festett, piros vagy hímes tojást kaptak ajándékba.

    A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike és egyúttal az újjászületésnek archaikus jelképe is: az egyházi felfogás szerint ahogyan a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására, piros színében pedig Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére utal a hagyomány.

    A locsolás szokása a termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a keresztség jelére és tartalmára is utal. A patakba merítéses, vagy a vödrös-kútvizes húsvéti locsolkodást a második világháború után váltotta fel a kölnis („szagos vizes”) változat, amely a mai napig sem kopott teljesen ki az ünnepi hagyományok sorából.


    Mezőkövesd, 1952 húsvétja: húsvéthétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy egyszerűen csak egy patakba merítették őket. (MTI-fotó/Magyar-fotó: Jónás Pál)


    A húsvéti ünnepek közeledtével festi a tojásokat özvegy Tamásné Rigó Borbála unokájával és dédunokájával Öregcsertőn, az ötvenes évek első felében (Magyar-fotó)


    Tardon, a faluszéli, úgynevezett Vikhancon népviseletbe öltözött lányok körtáncot járnak húsvétkor (MTI-fotó/Magyar-fotó: Jónás Pál, 1952.)


    (MTI-fotó/Magyar-fotó: Jónás Pál)


    Hagyományos húsvéti táncos mulatság Szentistvánon, 1952-ben. Régen szokás volt a húsvéti ételáldás is a templomban, fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, a főtt tojást. (MTI-fotó/Magyar-fotó: Langer Klára)


    Locsolkodás a Kalocsa-vidéki húsvéti népszokásokhoz hűen (1957. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)


    Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok 1956 húsvétján. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi (MTI-fotó: Járai Rudolf)


    A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott (1952. húsvét, MTI-fotó: Járai Rudolf)


    (1959. MTI-fotó: Járai Rudolf)


    (Bánk, 1959. húsvét, MTI-fotó: Urbán Nándor, Fehérváry Ferenc)


    (1959. MTI-fotó: Urbán Nándor, Fehérváry Ferenc)


    (1960. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)


    Nótaszóval köszöntik a lányokat a legények galgamácsán egy, a húsvéti népszokásokat bemutató rendezvényen, 1961. április 3-án (MTI-fotó: Bereth Ferenc)


    (1964. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)


    Papp Margit, a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet tagja húsvéti tojást fest (1966. MTI-fotó: Kunkovács László)


    A tardi hagyományápoló kör asszony tagjai a húsvéti locsolkodóknak festik a tojásokat (2002. MTI-fotó: H. Szabó Sándor)

    forrás: MTI, hirado.hu

    Tovább

  • A húsvéti tojás története

    A húsvéti tojás története

    "Kedves madár, búvárkacsa, / röpköd erre, repdes arra. / Vízanya térdét megtalálja / kinn a tenger kék vizében; / zsenge zsombéknak gyanítja, / füves földhalomnak véli. / Röpköd erre, röpköd arra, / térdkalácson megtelepszik. / Rak reá fészket magának, / színarany tojását tojja, / hat tojása színaranyból, / hetedik tojása vasból" - szól nyelvrokonaink népi őskölteményének, a Kalevalának teremtésmítosza. 

    De szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött.

    Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát.

    A tojás díszítése és ajándékozása ősibb a keresztény húsvét ünneplésénél, de még a zsidó peszah ünnepénél is. Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban tettek ilyet a sírokba.

    A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk, díszítéséről pedig a XIII. századtól maradtak fenn írásos emlékeink. Az ősi hagyományokon túl még egy ok erősítette a tojás húsvéti szimbólummá válását. Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek. A középkorban a templomban állított szent sírba is tettek tojásokat - ez a közelmúltig élő szokás volt a bukovinai székelyeknél. Ezen túl a jobbágyoknak tojásadási kötelezettségük volt húsvétkor.

    A mítoszok lassan átformálódtak keresztény legendákká: Krisztus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját. A festéshez használt legnépszerűbb szín, a piros pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

    A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is. A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként.

    Ezt az ősi hagyományt és jelképrendszereit igyekszik bemutatni Zengővárkonyban a Míves Tojás Múzeum, amelynek gyűjteményéből április 3-ig kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban Míves tojások címmel. Napjainkban a múzeum munkájának köszönhetően reneszánszát éli e szokás, és az iparművészeket is megihleti a tojáshímzésben rejlő lehetőség.

    Régebben a minták és jelentésük ismerői a festéssel foglalkozó asszonyok voltak. A két, négy vagy nyolc részre osztott tojásra leggyakrabban geometriai, virág vagy stilizált, egyszerűsített ábrákat festettek, amelyek egyes elemei az ókori kultúrák szimbólumaiból és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelekből fejlődtek, másrészt a reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából. A különböző technikák - levélrátét, viaszolás, batikolás, karcolás, patkolás - más-más minták létrehozására ad lehetőséget, de mindegyik szerencsét, egészséget, hosszú életet ígér a tojás tulajdonosának.

    A különböző tojásgyűjtő népszokások másik célja pedig az volt, hogy a fiúk, legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. A tojáskoccintás, -labdázás, -görgetés sokfelé ma is élő húsvéti játék Kecskeméttől Washingtonig. Aki a tojást épen meg tudja őrizni, annak szerencséje lesz abban az esztendőben.
    illusztráció - fotó: vs.hu

    Kácser Anikó

    forrás: ujember.katolikus.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!