Kultúra Archívum

  • Ismét megtelt a Dobó tér Radics Gigi koncertjén

    Ismét megtelt a Dobó tér Radics Gigi koncertjén


    Gigi számos külföldi sztárral dolgozott együtt az elmúlt években, 2017-ben pedig ByeAlex, Puskás Peti és Gáspár Laci mellett ő is az X-Faktor mentoraként keresi 2017 legtehetségesebb előadóját.




    Fotó: Lénárt Márton

    egeradvent.hu

    Tovább

  • Elárverezik Székely Bertalan, Egri nők című alkotását

    Elárverezik Székely Bertalan, Egri nők című alkotását

    Székely Bertalan Egri nők című festménye, a Magyar Nemzeti Galériában található azonos című mű változata december 18-án kerül kalapács alá. A festmény még Székely Bertalan életében került a korszak egyik leghíresebb műgyűjtőjéhez, Ernst Lajoshoz. Most bárki licitálhat rá.

    Székely Bertalan: Egri nők, 1867 
    olaj, vászon, 74 x 59 cm

    Eger 1552, Nők 1867

    Az egri vár 1552-es ostroma a magyar történelem egyik legismertebb eseménye. Ez az ismertség éppúgy köszönhető Gárdonyi Géza regényének, mint Székely Bertalan festményének. A hatalmas túlerő ellen küzdő hős egri védők között különösen fontos szerepet játszottak a nők, ahogyan azt Tinódi Lantos Sebestyén egykorú krónikájában is olvashatjuk: " Ott asszonnépek vitézködnek vala."

    Az egri várvédő nők kultusza elevenen élt az évszázadokkal későbbi egri nők körében. A téma megfestésének közvetlen ötlete Remellay Gusztávtól származik, aki 1860-ban a Nefelejts című lapban tette közzé felhívását: "... oly szép lenne, ha Eger jelenleg élő leányai ősnőik hőstettét a muzeum számára lefestetvén, ezáltal világra szólólag tanítanák bátor ősanyáik iránti kegyeletöket." Az 1847-ben alakult Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegylet az 1860-as évek elején Madarász Viktort akarta fölkérni, hogy elődeik hőstettét megfesse, de Székely akkor már évek óta dolgozott a témán.

    Székely az 1867 novemberében befejezett festményt 1868 márciusában már Egerben állította ki, s a Nőegylet Nánási Csernyus Amália vezetésével egyből gyűjtést indított a kép megszerzésére. A festmény ára két hónap alatt összejött, s a kép hátán ma is ott a címke: "Az egri nők ajándékozták 1868. május 5-én." Az egri nők ily módon nemcsak a várvédő asszonyok hőstettére emlékeztet, hanem az 1860-as évek egri asszonyainak áldozatkészségére is, akik a festményt a Magyar Nemzeti Múzeum számára megvásárolták.

    Amit nem lehet megfesteni

    Székely Bertalan minden történeti műve alaposan kiérlelt kompozíciónak tekinthető. Nemcsak a történeti anyag mély ismerete jellemzi képeit, hanem a témának legmegfelelőbb kompozíció kidolgozása is. Székely egy levelében fogalmazza meg, hogy a török sereg százezres túlereje a magyarok kétezer védője ellen festőileg nem megragadható. Ráadásul a vár, ami védelmet nyújt a benne lévőknek, dramaturgiailag kiegyensúlyozza az ostromlók túlerejét. Nem tűnik túlságosan lelkesítő hősi gesztusnak, ha valaki a várfalak oltalmában védi magát. Ahogyan Székely fogalmazta a 2 ezer a 100 ezer ellen bármilyen hősies is, "de ezen numerikus ellentétet festeni nem lehet". Székely zseniális leleménye volt, hogy a támadók nyomasztó túlerejét úgy jelenítette meg a gyenge védők ellen, mint a férfiak harcát a nők ellen. Vagyis a küzdelem egyenlőtlenségét a gyenge nők és erős férfiak sztereotípiájára alapozva próbálta meg érzékeltetni.

    Az általa feldolgozott jelenetet Tinódi krónikája alapján Horváth Mihály írta meg A magyarok története rövid előadásban című, 1847-es munkájában: "Egy másik nő, férje mellett víván, midőn azt elesni látá, a kardot elhaló kezéből kiragadja, s csak miután három ozmán esett el csapásai alatt, tette meg férjének a szeretet utolsó szolgálatát."

    Egy kép és egy gyűjtő

    A most árverezendő mű szinte pontosan megegyezik a 1868 óta múzeumban őrzött nagy Egri nők kompozíciójával. Ez a kép a nagy festmény kicsinyített változata. Olyan mű, ami még Székely életében került el a korszak egyik legérdekesebb magyar műgyűjtőjének tulajdonába. Ez a gyűjtő pedig Ernst Lajos (1872-1937) volt, az első magyar magánmúzeum, az Ernst-Múzeum alapítója. Ernst eleinte művészportrék, önarcképek gyűjtésére specializálódott. Az elsők között volt ugyanakkor, aki fölismerte a vázlatok és tanulmányok művészi jelentőségét. Ernst rendszeresen látogatta Madarász Viktor, Székely Bertalan műtermét, s tudjuk, hogy Székelyt is mennyire meglepte, de ugyanakkor boldoggá is tette, hogy a gyűjtő kifejezetten a vázlatai iránt érdeklődik. A Vasárnapi Újság 1898 októberében hosszú cikket közölt Ernst Lajos gyűjteményéről "Egy magyar történeti képgyűjtemény" címmel. A cikket kísérő illusztrációk között több olyan fényképfelvétel is látható, melyek Ernst lakásában készültek. A "történeti képek" szobájában pontosan felismerhető a jelen kép is, más Székely-kompozíciók társaságában.

    Székely Bertalan halála után 1911-ben a Műcsarnok mutatta be a művész és a tanár hatalmas életművét. A Műcsarnok IX. terme egy külön egység volt, amiben "Ernst Lajos úr gyűjteménye", 52 darab Székely Bertalan-mű volt látható. Természetesen benne a most árverésre kerülő alkotás is.

    Forrás: Bellák Gábor, Kieselbach Galéria Téli aukciós katalógusa 
    Szerző: műtárgy.com

    Tovább

  • Jótékonysági koncertet tartottak a Minorita templomban

    Jótékonysági koncertet tartottak a Minorita templomban


    A fogyatékos emberek világnapjára emlékeztek a Minorita templomban. Elismeréseket adtak át azoknak a szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik segítik a ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesület munkáját, utána St. Martin előadóművész és zeneszerző adott koncertet.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Barokk koncert – Gyertyafényben úszott a ciszterci templom

    Barokk koncert – Gyertyafényben úszott a ciszterci templom


    Barlay Zsuzsi szólóénekesnő és Réz Lóránt orgonaművész adott koncertet legutóbb az egri Szent Bernát Ciszterci Templomban.

    A hang és fény házassága című koncertsorozat estjére barokk művekkel készültek a közönségnek. A szakrális zene mellett fényben úszott a templom; a meghitt hangulatot egy gyertyakompozíció biztosította.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • A Zrínyi 1566 című rockmusical bemutatója Egerben

    A Zrínyi 1566 című rockmusical bemutatója Egerben

    1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét.

    Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, hogy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomázás.

    A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi?

    Sasvári Sándor (k) Zrínyi Miklós szerepében Moravetz Levente - Balásy Szabolcs - Horváth Krisztián - Papp Zoltán Zrínyi 1566 című rockmusicaljének próbáján az egri Gárdonyi Géza Színházban 2017. december 4-én. A darabot Moravetz Levente rendezésében december 8-án mutatják be. MTI Fotó: Komka Péter

    Saárossy Kinga (elöl b) Nádasdyné, Sasvári Sándor (k) Zrínyi Miklós és Tóth Levente (elöl j) Gerecs Bartolus szerepében Moravetz Levente - Balásy Szabolcs - Horváth Krisztián - Papp Zoltán Zrínyi 1566 című rockmusicaljének próbáján az egri Gárdonyi Géza Színházban 2017. december 4-én. A darabot Moravetz Levente rendezésében december 8-án mutatják be. MTI Fotó: Komka Péter

    Zrínyi 1566

    Moravetz Levente-Balásy Szabolcs-Horváth Krisztián-Papp Zoltán: Zrínyi 1566 című rock musicalt, december 8-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház, Sasvári Sándorral a címszerepben.

    www.gardonyiszinhaz.hu

    Tovább

  • Szép születésnapot ünnepelt az egri Szederinda Néptáncegyüttes

    Szép születésnapot ünnepelt az egri Szederinda Néptáncegyüttes


    A Szederinda Néptáncegyüttes idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A minap ez alkalomból különleges jubileumi­ gálaestet tartott a csoport a Gárdonyi Géza Színházban.

    A három évtizede tartó tevékenység és sikerek kapcsán beszélgettünk az együttes vezetőjével, alapítójával, Balogh­ Ágnessel.

    Sok minden történt az együttessel az elmúlt 30 év alatt, elsőként azonban a névadásról említenék szót, hiszen nagyon kedves történet kapcsolódik hozzá – mondja el Balogh Ágnes, a Szederinda Néptáncegyüttes vezetője.

    Harminc esztendeje, 1987-ben az első edzőtáborban a résztvevők azt a feladatot kapták, adjanak nevet az együttesnek. Sok-sok ötletelés után valaki bekiabálta, hogy „szeder”, valaki más pedig hozzátette utótagként, hogy „-inda”. Nagyon kifejező volt ez tartalmilag és hangzás szempontjából is, így ennél maradtunk. Az indát egyébként sem lehet kiirtani, mert mindenhová beférkőzik, mindenhová eljut. Na, mi is pont ilyenek vagyunk a Szederindával, mindenfelé igyekszünk elvinni a néptánc, s a népzene hírét – fűzi hozzá lelkesen.

    Az alapító, vezető megosztja velem azt is: az együttessel valóban rengeteget utaznak, ráadásul a tagok sok időt töltenek együtt. Úgy működnek, akár egy nagy, összetartó család. Számos emlék felelevenedik beszélgetésünk alatt.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Kihirdették az Álomkófic pályázat nyerteseit

    Kihirdették az Álomkófic pályázat nyerteseit


    Pénteken késő délután került sor az „Álomkófic” Képzőművészeti és Irodalmi Pályázat nyerteseinek kihirdetésére.

    Közvetlenül a Misztrál zenekar koncertje előtt derült ki, hogy a zsűri pontosan kiknek ítélte oda a díjakat.

    Fotó: Gál Gábor

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: ekmkeger.hu

    Tovább

  • Boggie-koncert Egerben

    Boggie-koncert Egerben


    Boggie a lemezbemutató turnéjának első állomásaként a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház Jazz Klubjában szombaton mutatta be harmadik albumát, a Boggie – 3-at, amely a frontember saját szerzeményeit tartalmazza.


    Még az Eszterházy Károly Főiskolán francia szakot végzett, fiatal énekesnő zenekarával jazz-, pop- és klasszikus zenei elemeket egyaránt tartalmazó, izgalmas koncertet adott a közönségnek; a művésznő szavaival élve zenei utazásra hívta őket.


    Ezen az utazáson szerelemről, szeretetről, békéről, gyermekszületésről szóló, s nehéz időkre erőt adó magyar, francia és angol nyelvű dalokat egyaránt hallhattak a megjelentek. Így felcsendült példaként a Végtelen, a Le démon (a démon), A város nélkülem, a Kacaj, az Érkezem, a Nem kell bántani.


    Fotó: Gál Gábor

    bővében a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Medve a színházban

    Medve a színházban


    Rendhagyó irodalmi órákat tart középiskolásoknak a Gárdonyi Géza Színház.

    A.P. Csehov: Medve című egyfelvonásos bohózata kapcsán a társulat tagjai, Nagy Adrienn és Tóth Levente színművészek és Varga Kristóf táncművész, Nagy András rendezésében mutatják be a drámaiatlan dráma fogalmát, a csehovi emberábrázolást.


    A foglalkozásokon közösen elemzik a művet, és feldolgozzák Csehov életét, munkásságát.

    Csehov örök érdeme, hogy felfedezésekkel gazdagítja önmagunkról és világunkról való tudásunkat. Esetünkben ez bohózati helyzetekben valósul meg, komikus jellemfordulatokban gazdag történésben.


    A gyászoló özvegy és a nőgyűlölő földbirtokos, esete is képes örök emberi igazságok közvetítésére- fogalmaz Tóth Levente.

    Fotó: Gál Gábor

    Forrás: Gárdonyi Géza Színház, Eger

    Tovább

  • EKF2023: Eger együttműködése 11 településsel és a Bükki Nemzeti Parkkal

    EKF2023: Eger együttműködése 11 településsel és a Bükki Nemzeti Parkkal


    A kandidáló városoknak még 22 napjuk van az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” cím elnyerésére kiírt pályázat beadására, a határidő 2017. december 20-a.

    A címre immár második alkalommal pályázó Eger szakmai anyaga hosszas előkészítést, magyarországi és külföldi kulturális fórumokat, workshopokat követően készült el.

    A képzőművészeti, zenei, filmművészeti és építészeti munkacsoport tevékenységére alapozva, Koltai Lajos, a pályázat művészeti igazgatójának vezetésével jött létre a művészeti koncepció, s az egri beadvány számos nemzetközi- és hazai együttműködést tartalmaz.

    Az anyag fordítás alatt van és természetesen nívós kivitelben kerül majd meg a nemzetközi bíráló bizottság tagjainak kezébe. A 12 fős szakértői testület a jövő év elején előválasztási ülésen nevezi meg azokat a városokat, amelyek 2018 második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. A győztes pályázó megnevezése a jövő év végén várható.


    A „pályázati finisben” szükséges, hogy az előkészítés során körvonalazódó együttműködéseket hivatalos formába is öntsük. Habis László, Eger polgármestere november 27-én, Egerszalókon, a térség 11, értékekben gazdag településének vezetőjével írta alá a 2023-as évre való közös felkészülésről, a pályázati együttműködésről szóló együttműködést.

    Eger partnertelepülései a 2023-as pályázatban: Andornaktálya, Bélapátfalva, Demjén, Egerszalók, Felsőtárkány, Maklár, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő és Szilvásvárad.

    Idézet a megállapodásból: „Az Együttműködő Felek egyetértenek abban, hogy Eger versenyképessége a környező térséggel együtt értelmezhető, ezért a térség települései meghatározó partnerei és természetes szövetségesei a megyeszékhelynek. A Kulturális Főváros projektben megfogalmazódó célok – eredményesség esetén a megvalósuló programok – jelentősen hozzájárulhatnak a vidék fejlődéséhez, ezáltal a kistelepülések hosszú távú fenntarthatóságához.”


    Eger több mint félmillió vendégéjszakája mellett a 11 partnertelepülés mintegy egymillió további vendégéjszakát könyvelhet el évente – hangsúlyozta az eseményen Habis László polgármester. Eger gazdag kulturális és történelmi értékei és a megyeszékhelyet körülvevő, csodálatos természeti adottságokkal megáldott települések nagy vonzerővel rendelkeznek.

    Eger polgármestere elmondta még: a város együttműködési megállapodást írt alá az Eszterházy Károly Egyetemmel, a legtöbb nemzeti kulturális intézettel, s természetesen külföldi testvérkapcsolatait is mozgósítja a siker érdekében.


    Martonné Adler Ildikó, a pályázati munkát koordináló alpolgármester úgy fogalmazott: együtt kell működnünk, hogy aztán valamennyien együtt profitálhassunk a remélt eredményből.

    Eger Közgyűlése a pályázati munka kezdetén nem egyszerűen kulturális, hanem kulturális- és közösségépítési stratégiát fogadott el. A fő cél aktív, minőségi igénnyel fellépő kultúrafogyasztó közönség építése, nevelése. Eger sok vonzereje mellett a térség maga is érték: a kulturális turizmus területén ez a vidék több hétre is bőven kínál lehetőséget a hozzánk érkezőknek.

    EGYÜTTMŰKÖDÉS A BÜKKI NEMZETI PARKKAL
    Habis László polgármester és Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója november 28-án látta el kézjegyével az együttműködési megállapodást.

    Idézet a dokumentumból:
    „Az Együttműködő Felek egyetértenek abban, hogy az EKF 2023 projektben megfogalmazódó célok – eredményesség esetén a megvalósuló programok – jelentősen hozzájárulhatnak a Bükk-térség fejlődéséhez és a hosszú távú környezeti fenntarthatósághoz.
    Az Együttműködő Felek közös tevékenységükkel mindenekelőtt elő kívánják segíteni:
    a) a turisztikai kínálat új elemekkel való bővítését,
    b) a meglévő turisztikai kapacitások hatékonyabb működtetését, a szinergiák, kihasználását,
    c) turistabarát, a terület hagyományait ápoló idegenforgalmi kínálat kiépítését, bővítését, mely szem előtt tartja a kulturális és természeti értékek megőrzését és környezetvédelmi megoldásokon alapszik,
    d) a szükséges kutatási és marketing tevékenység elvégzését, koordinálását,
    e) a megye/régió verseny,- és tőkevonzó képességének növelését, valamint a foglalkoztatottság növekedését.”

    Az aláírás előtt Rónai Kálmánné igazgató kiemelte: Eger városa és a BNPI között folyamatos egyeztetések zajlanak, kialakultak az együtt gondolkodás hatékony csatornái. A Nemzeti Park egri székhellyel működik, részt vesz a helyi közösség és a térség életében, ám a puszta működésen túl is sok olyan terület létezik, melyek mind összekapcsolják a megyei jogú várost és a költségvetési szervként működő igazgatóságot.

    Habis László polgármester ehhez kapcsolódóan elmondta: felpörgött a BNPI és az önkormányzat közötti munka, a városi képviselők egy látogatás során részletesen megismerték a nemzeti parknál végzett tevékenységet. Aláhúzta: Eger számára fontos, hogy kiemelt turisztikai térség legyen, s ehhez a természeti értékek feltérképezése, bemutatása elengedhetetlen. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kitartó, alapos munkával végzi a térség számos pontján azokat a fejlesztéseket, melyekkel a természeti kincseket igazi attrakcióként mutatja be. Ennek a munkának a sikerében Eger és a környező települések is érdekeltek.

    Eger - a meglévők mellet - olyan vonzerők bemutatására építi a kiemelt turisztikai térség státusz elnyeréséért végzett munkát, melyek megvalósításáról már vagy kormánydöntés, vagy más jellegű, támogató határozat született. Az egyik ilyen pillér a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Eger rendelkezésére álló több, mint 13 milliárd Ft, melynek segítségével megújul például a Nagypréposti palota, az egykori Helyőrségi Művelődési Ház, vagy Lenkey János tábornok szülőháza. Ugyancsak fontos ebben a sorban a Rác templom megújítása, vagy éppen az Eszterházy tér újjászületése, tehát számos értékkel gazdagodik a város – mutatott rá Habis László. Mindez jó érv Eger mellett az EKF-pályázat kapcsán is.

    Hozzátette: a Kormány Modern Városok Programja is közelebb visz minket ahhoz, hogy Eger eredményesen pályázhasson az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” címre. A város közvetlen autópálya összeköttetése, az intermodális csomópont megépítése és más közlekedési fejlesztések nagyban javítják Eger esélyeit.

    Hasonló, eldöntött fejlesztési terület a vár ügye: mind a Modern Városok Program, mind a Nemzeti Kastély- és Várprogram (GINOP) méltó kereteket nyújt ahhoz, hogy Eger EKF-város lehessen, sikerrel pályázhasson a 2023-as európai kulturális év megrendezésére.

    Az elmondottakat jól kiegészíti az kormányzati támogató döntés, melynek az Egri Főegyházmegye a kedvezményezettje. Ennek nyomán megújul például a Bazilika és az Érseki Palota felújítása is folytatódik.

    Abban a munkában, melyet Eger kiemelt turisztikai térségként való nevesítéséért végzünk, a meglévő értékek bemutatása mellett mindenképpen megvalósuló fejlesztéseket szerepeltünk. Eger EKF 2023 pályázatában sem a beruházások állnak fókuszban, sokkal inkább értékközpontú anyagot állítottunk össze. A legfontosabb feladatunk az, hogy hitelesen bemutassuk a bírálóknak: mely kulturális értékek helyezhetők európai dimenzióba Egerben és térségében – fogalmazott Eger polgármestere.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!