Kultúra Archívum

  • Eger, és sokan mások a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címéért

    Eger, és sokan mások a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címéért


    Székesfehérvár is pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyeréséért - jelentette be a település polgármestere vasárnap.

    Az önkormányzat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Cser-Palkovics András a város Szent István-napi ünnepi közgyűlésén jelentette be, hogy a fehérváriak véleményének ismeretében a város elindul az "Európa Kulturális Fővárosa 2023" pályázaton.
     
    Elmondta: az augusztus 15-én zárult konzultáció során több mint 3700 fehérvári nyilvánította ki akaratát. A válaszadók 93 százaléka támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton.
     
    A fideszes polgármester a bejelentéskor azt is elmondta: a városvezetésnek elhatározott szándéka, hogy Székesfehérvárt, a valamikori mezővárost, a jelen erős iparvárosát a térség, sőt az ország egyik kiemelkedő innovációs központjává, ehhez mérten pedig kulturális, szellemi gócpontjává tegye, mindennek eszköze lehet maga az EKF-pályázat.
     
    Cser-Palkovics András a pályázat előkészítésére tíz szakértőből álló munkacsoportot hozott létre - olvasható az önkormányzati közleményben.
     
    Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti.
     
    A 2023-as EKF-pályázat benyújtási határideje december 20. Várhatóan 2018. februárig szakértők bevonásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett tárcaközi bizottság, valamint a brüsszeli szakértői testület is áttekinti a beérkezett pályázatokat, és együttműködve kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat.
     
    A második körben a továbbjutó városoknak részletesebben kell kifejteniük konkrét terveiket. Ezt követően 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.
     
    Korábban nyolc város: Tokaj, Debrecen, Veszprém, Eger, Gödöllő, Győr, Szombathely és Miskolc döntött a pályázati részvételről, azonban ez utóbbi visszalépett a kezdeményezéstől.

    Forrás: Eger

    Tovább

  • Magyarországi Taoista Tai Chi Társaság

    Magyarországi Taoista Tai Chi Társaság


    Korra, nemre, egészségi állapotra való tekintet nélkül bárki elkezdhet tai chizni. Fejleszti a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket, de többféle betegség megelőzésére, az állapot javítására is jó. Az évente megtartott nyilvános bemutató célja, hogy felhívják a figyelmet a Magyarországi Taoista Tai Chi Társaságra, annak egri csoportjára és arra: az emberek fordítsanak nagyobb figyelmet az egészségükre, az egészségmegőrzésre.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Egy kis történeti áttekintés az ünnepről

    Egy kis történeti áttekintés az ünnepről

    (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg.

     -1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt.
     -Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.
     -Az ünnep 1891-ben lett munkaszüneti nap
     -1926-ban már egy egész héten át ünneplik az államalapítót.
     -1950-ben betiltják a körmeneteket (a Bazilikánál megtartott körmenet hivatalosan 1989-ben éledt újjá), az ünnep nem tűnik el a naptárból, csak a jelentése módosul.


     -A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami és egyházi ünnepet.


    Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.
    Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót.

     A szocialista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.


    Az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett.

    illusztráció - fotó: mestersegekunnepe.hu

    Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. 

    Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg Szegeden (Péter-Pál napján megcsendül a kasza, illetve Péter-Pál másnapján, hogy pontosak legyünk, mert hisz Péter-Pál maga ünnep. De az ünnepet követő hajnalon évszázadok óta valóban percnyi pontossággal megcsendül, hibátlanul, úgy ahogy a költemények mondják.), ahova 150 ezer ember jött el. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült.

    A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

    Pár gondolat a kenyérről:

     -A kenyér szó az újkori magyar köznyelvben csak a magas, erjesztett kenyeret jelenti. Számos európai nyelvben viszont a megfelelő szó jelentése magában foglalja egyrészt a kenyér régi formáját, az erjesztetlen lapos lepényt, másrészt pedig a kalácsféléket is. A magyar kenyér fogalom az utóbbiakra sosem terjedt ki igazán, a lepénykenyérre viszont igen.

     - Kenyerünk jellegzetes és egyedülálló készítménye volt a konyhaművészetnek. Régen a tálalás eszköze is volt, helyetesítve a tányért, de sütemény is volt - mákos guba.

     - Házi kenyerünk - tápanyaggazdagsága, biológiai értéke mellett - változatos is volt: -a Csallóközben a párélesztős burgonyás kenyeret ették; Csáktornyán a cukros élesztővel készült fehér kenyeret kedvelték; alma szüretkor sok helyen a burgonya helyett almát tettek a tésztába; használtak sovány tejet is ( az un. czökös kenyérbe bor és tej is került).

    A jó házi kenyerünk készítését - mely lassú kelesztéssel készült, 4-6 kg-os, domború, nagy majdnem félgömb alakú kenyér volt - liszt szitálással kezdték és kovászolással folytatták.A kovászolás maga is igen változatos volt: használták az előző sütésből félretett és kiszáradt tésztacsomót; komlós korpát; különleges ízt adott az ún. párélesztő (sárgarépa, petrezselyemgyökér, vöröshagyma, zsályalevél, komlóvirág, aromásító növények langyosra hült főzőlevével leöntötték a korpát, majd egy darab kovászt beledagasztottak - napon megszárították és ritka szövésű vászonzacskóban szellős helyen évekig is eltarthatták). 

    A kovászoló anyagot este langyos vízzel "felverték", majd pár órán át hagyták erjedni. Amikor hólyagos lett -általában éjfélkor -, kezdték a dagasztást; a megfelelő mennyiségű lisztből a már erjedő kovásszal, sóval, vízzel tésztát "gyúrtak", a dagasztás nehéz munkájával egyenletesre dolgozták a tésztát. Ezt követően hajnalig hagyták majd átdolgozva szakajtották, kosárba helyezték. Amíg a kenyértészta így pihent a kemence felfűtése is megtörtént. Bevetéskor a jól megkelt, rengő kenyértészta lapátra került, féloldalt megvágták és megmosták a tetejét, majd be a kemencébe.

    A munka nagy volt, de az eredménye nem különben, így méltán válhatott a kenyér az életfenntartás szimbólumává. A kenyérszelés pedig szertartás, a megélhetés szimbóluma.

    pekrend.hu

    Tovább

  • Egy kis történeti áttekintés az ünnepről

    Egy kis történeti áttekintés az ünnepről

    (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg.

     -1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt.
     -Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.
     -Az ünnep 1891-ben lett munkaszüneti nap
     -1926-ban már egy egész héten át ünneplik az államalapítót.
     -1950-ben betiltják a körmeneteket (a Bazilikánál megtartott körmenet hivatalosan 1989-ben éledt újjá), az ünnep nem tűnik el a naptárból, csak a jelentése módosul.


     -A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami és egyházi ünnepet.


    Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.
    Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót.

     A szocialista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.


    Az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett.

    illusztráció - fotó: mestersegekunnepe.hu

    Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. 

    Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg Szegeden (Péter-Pál napján megcsendül a kasza, illetve Péter-Pál másnapján, hogy pontosak legyünk, mert hisz Péter-Pál maga ünnep. De az ünnepet követő hajnalon évszázadok óta valóban percnyi pontossággal megcsendül, hibátlanul, úgy ahogy a költemények mondják.), ahova 150 ezer ember jött el. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült.

    A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

    Pár gondolat a kenyérről:

     -A kenyér szó az újkori magyar köznyelvben csak a magas, erjesztett kenyeret jelenti. Számos európai nyelvben viszont a megfelelő szó jelentése magában foglalja egyrészt a kenyér régi formáját, az erjesztetlen lapos lepényt, másrészt pedig a kalácsféléket is. A magyar kenyér fogalom az utóbbiakra sosem terjedt ki igazán, a lepénykenyérre viszont igen.

     - Kenyerünk jellegzetes és egyedülálló készítménye volt a konyhaművészetnek. Régen a tálalás eszköze is volt, helyetesítve a tányért, de sütemény is volt - mákos guba.

     - Házi kenyerünk - tápanyaggazdagsága, biológiai értéke mellett - változatos is volt: -a Csallóközben a párélesztős burgonyás kenyeret ették; Csáktornyán a cukros élesztővel készült fehér kenyeret kedvelték; alma szüretkor sok helyen a burgonya helyett almát tettek a tésztába; használtak sovány tejet is ( az un. czökös kenyérbe bor és tej is került).

    A jó házi kenyerünk készítését - mely lassú kelesztéssel készült, 4-6 kg-os, domború, nagy majdnem félgömb alakú kenyér volt - liszt szitálással kezdték és kovászolással folytatták.A kovászolás maga is igen változatos volt: használták az előző sütésből félretett és kiszáradt tésztacsomót; komlós korpát; különleges ízt adott az ún. párélesztő (sárgarépa, petrezselyemgyökér, vöröshagyma, zsályalevél, komlóvirág, aromásító növények langyosra hült főzőlevével leöntötték a korpát, majd egy darab kovászt beledagasztottak - napon megszárították és ritka szövésű vászonzacskóban szellős helyen évekig is eltarthatták). 

    A kovászoló anyagot este langyos vízzel "felverték", majd pár órán át hagyták erjedni. Amikor hólyagos lett -általában éjfélkor -, kezdték a dagasztást; a megfelelő mennyiségű lisztből a már erjedő kovásszal, sóval, vízzel tésztát "gyúrtak", a dagasztás nehéz munkájával egyenletesre dolgozták a tésztát. Ezt követően hajnalig hagyták majd átdolgozva szakajtották, kosárba helyezték. Amíg a kenyértészta így pihent a kemence felfűtése is megtörtént. Bevetéskor a jól megkelt, rengő kenyértészta lapátra került, féloldalt megvágták és megmosták a tetejét, majd be a kemencébe.

    A munka nagy volt, de az eredménye nem különben, így méltán válhatott a kenyér az életfenntartás szimbólumává. A kenyérszelés pedig szertartás, a megélhetés szimbóluma.

    pekrend.hu

    Tovább

  • Az egyház és a mitológia  – Kiállítás az Érseki Palotában

    Az egyház és a mitológia – Kiállítás az Érseki Palotában


    Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművész házaspár időszaki kiállítása tekinthető meg augusztus 25-ig az Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont Mályva termében.

    Az egyház és a mitológia áll a középpontjában annak a kiállításnak, melyet múlt hét végén nyitottak meg az Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont Mályva termében. Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművész házaspár időszaki kiállítását dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója nyitotta meg.

    Fotó: Huszár Márk

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • Az egyház és a mitológia  – Kiállítás az Érseki Palotában

    Az egyház és a mitológia – Kiállítás az Érseki Palotában


    Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművész házaspár időszaki kiállítása tekinthető meg augusztus 25-ig az Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont Mályva termében.

    Az egyház és a mitológia áll a középpontjában annak a kiállításnak, melyet múlt hét végén nyitottak meg az Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont Mályva termében. Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművész házaspár időszaki kiállítását dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója nyitotta meg.

    Fotó: Huszár Márk

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • Születésnapját ünnepelte az Egerben élő festőművész

    Születésnapját ünnepelte az Egerben élő festőművész


    Kozma István, Egerben élő, nagybányai származású festőművészt köszöntötték 80. születésnapja alkalmából a városházán. Az ünnepségen egy Nagybánya és Eger közötti képzőművészeti együttműködés is szóba került.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Születésnapját ünnepelte az Egerben élő festőművész

    Születésnapját ünnepelte az Egerben élő festőművész


    Kozma István, Egerben élő, nagybányai származású festőművészt köszöntötték 80. születésnapja alkalmából a városházán. Az ünnepségen egy Nagybánya és Eger közötti képzőművészeti együttműködés is szóba került.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Infúzió Boginak – Zenepavilon

    Infúzió Boginak – Zenepavilon


    Az Infusion Trio játszott a Zenepavilonban. Az érsekkerti koncerten az együttes vendége Csemer Boglárka, Boggie volt.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Nagyboldogasszony ünnepe van ma

    Nagyboldogasszony ünnepe van ma


    A Katolikus Egyház augusztus 15-én, kedden Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút.

    A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

    Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

    Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

    Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

    Forrás: eger.egyhazmegye.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!