Közélet Archívum

  • „Hála, köszönet és megbecsültség” – az ápolókat ünnepelték

    „Hála, köszönet és megbecsültség” – az ápolókat ünnepelték


    Világszerte az elmúlt héten ünnepelték az ápolók hetét, amelynek az a célja, hogy felhívják a figyelmet az ápolók kiemelkedő szerepére a társadalomban. 


    Magyarország idén először csatlakozott a sorozathoz, így az ország egészségügyi intézményeiben díjátadó ünnepségeket, konferenciákat és előadásokat szerveztek. A fórumokon kiemelt figyelmet kapott a betegutak átláthatósága, a betegbiztonság, valamint a jól képzett utánpótlás.
    Mint kiderült, az egészségügyi intézmények nemcsak megszerezni, hanem megtartani is igyekeznek a jól képzett ápolóikat.
    Szakmai előadásokkal és díjátadással ünnepelték az Ápolók Napját Egerben

    A rendezvényen elhangzott, ösztöndíjprogramot indítanak annak érdekében, hogy több fiatal válassza az egészségügyi szakmát, ugyanis országosan 26 ezer ápoló hiányzik a területről. Az ünneplőket levélben köszöntötte Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője.


    Komoly tényező a társadalmi megbecsültség
    Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a hálából, illetve a köszönetből, valamint ápolókból is kevés van ma Magyarországon.
    „Szakmai köztestületként elsősorban objektív adatokhoz fordulva emeljük fel a hangunkat az ápolói létszám helyzetének az alakulása miatt. A társadalmi megbecsültség egy komoly tényező annak érdekében, hogy vonzóvá lehessen tenni ezt a szakmai területet” – hangsúlyozta Balogh Zoltán.
    „Ha a társadalmi megbecsültség megvan, akkor sokkal több fiatal választja ezt a jeles pályát életcéljául” – fűzte hozzá.
    Magyarország 1982 óta ünnepli az ápolók nemzetközi napját
    Balogh Zoltán arról is beszélt, hogy a szakma története a régmúltra tekint vissza, Florence Nightingale brit ápolónő volt az, aki megszervezte a hadisérültek ellátását a krími háború idején, az akkori anyakirálynő felkérésére.

    Florence Nightingale halála után az Ápolók Nemzetközi Tanácsa az 1900-as évek harmadik évtizedétől kezdve ünnepli az ápolók nemzetközi napját – közölte.
    Magyarország 1982 óta ünnepli az ápolók nemzetközi napját, az akkori magyar kórházszövetség ápolási szakbizottsága 1981-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez, és vette át ezt a hagyományt – tette hozzá.
    Az ápolók hetével azt fejezte ki a nemzetközi szervezet, hogy legalább egy hét legyen az az időpont, amikor ünnepeljük az ápolókat – mondta Balogh Zoltán.
    Évről évre érződik a szakemberek hiánya
    Megjegyezte: ahhoz, hogy a legfejlettebb gazdasági mutatókkal rendelkező országok átlagát elérjük, 26 ezer ápolási szakembert kellene felvenni. Körülbelül 4-6 ezer ápoló azonnali felvételével lehetne ellátni a minimális szintű szolgáltatást – vélekedett.
    Vannak olyan intézmények, ahol akár 10-15 százalékos a szakdolgozók hiánya, körülbelül 53-54 ezer ápolói szakember dolgozik ma Magyarországon az alapellátásban, a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátás területén – közölte Balogh Zoltán.
    Ezen szakemberek hiánya évről évre érződik, évente körülbelül egy átlagos magyar kórháznak a szakemberállományával kevesebben dolgoznak – tette hozzá.
    Mészáros Magdolna, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja elmondta: Gyulán és Békéscsabán négy ápolóképző intézet van, amelyből három szakképzést nyújt, egy pedig diplomás ápolói végzettséget. „Az elmúlt években sajnos azt tapasztaltuk, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát, és egyre nehezebb visszapótolni a megüresedett állásokat” – közölte.

    forrás: Kossuth Rádió Napközben, Híradó.hu, TV Eger

    Tovább

  • Pünkösdre készül a keresztény világ

    Pünkösdre készül a keresztény világ


    Pünkösdre készül a világ. Kozma Imre atya, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott: a feladat az, hogy a „lélek felől éljünk”, engedjük be az életünkbe a lelket, hogy meghatározza a gondolkodásunkat, a szavainkat és a cselekedeteinket.

    A lélek szerint élni döntés, elhatározás kérdése. Amikor erre az ünnepre készülünk, azt kell megvizsgálni, hogy a mindennapjainkat mennyire határozza meg az, hogy a „testünk felől élünk” – közölte.

    EGRI BAZILIKA, Elsőáldozás és bérmálkozás

    Pünkösd ünnepén, május 20-án a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmise keretében Érsek atya az egri egyházközségek fiataljainak a bérmálás szentségét fogja kiszolgáltatni. Ezért a fél 12-es szentmise a bérmálás befejezése után kb. 12 órakor fog kezdődni. Egyházközségünkben az elsőáldozás május 6-án a fél 12-es szentmisében volt. 

    Az ösztöneink uralkodnak rajtunk, a javak megszerzésétől várjuk az életünk beteljesedését, pedig nem a javakban való bővelkedéstől függ az ember élete, erre a Biblia is figyelmeztet – hangsúlyozta Kozma Imre atya.

    Pünkösd pontosan arra figyelmeztet minket, hogy a „lélek felől éljünk”, ami annak a felismerését jelenti, hogy „nem élhetünk magunknak”. A „lélek szerinti élet” a másik emberért való életet, a másik ember szolgálatát jelenti – fűzte hozzá.

    Szűz Mária szobra a csíksomlyói kegytemplom főoltárán (MTI-fotó: Veres Nándor)

    „A lelket azért kell befogadni, hogy önzetlenné váljunk, különben bezárkózunk önmagunkba” – mondta Kozma Imre atya.

    A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények 

    Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét vasárnap fél 11-kor – tájékoztatott Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense.

    Pünkösd – húsvét és karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Pünkösd napján három fontos esemény történt: „a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője –, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.

    A Szentlélek kiáradásának történetét a Bibliában az Apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli – írták.

    Hozzátették: Ferenc pápa tanítása szerint „a Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat, és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról”.

    borítókép - Víg lajos

    forrás: M1 Ma reggel

    Tovább

  • Gyermeknapi majálist rendezett az ÉFOÉSZ

    Gyermeknapi majálist rendezett az ÉFOÉSZ


    A hagyományos gyermeknapi majálisát már 18. alkalommal szervezte meg az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete. Zsíroskenyérevő- és sportverseny, valamint sétakocsikázás várta az értelmi fogyatékosokat ellátó intézmények lakóit.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • „Családbarát hely” címet kapott az Agria Park

    „Családbarát hely” címet kapott az Agria Park


    „Családbarát hely” címet kapott az egri bevásárlóközpont a Három királyfi, három királylány mozgalomtól. A szervezet azt tűzte ki célul, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Dalos Ünnep: Belvárosi helyszíneken énekeltek a gyerekek

    Dalos Ünnep: Belvárosi helyszíneken énekeltek a gyerekek


    Csütörtök délután tartották meg a hagyományos Dalos Ünnepet Egerben. Négy általános iskola kórusai énekeltek közösen több belvárosi helyszínen, ezzel okozva örömet a járókelőknek.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Jubileumát ünnepli a Virágos Magyarország Verseny

    Jubileumát ünnepli a Virágos Magyarország Verseny


    Május 31-ig adhatják le jelentkezésüket a települések a Virágos Magyarország versenyre. A mozgalom idén ünnepli 25 éves jubileumát, így újdonságokkal is készülnek a szervezők.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Hogyan takarékoskodjunk az otthoni nyomtatóval?

    Hogyan takarékoskodjunk az otthoni nyomtatóval?

    Az otthoni nyomtatás ma már nem luxus többé! Bár régebben még komoly összegeket kellett kifizetnünk, hogy otthon is lehessen egy jobb minőségű fekete-fehér vagy színes nyomtatónk, mára már akár a hipermarketek polcairól is bátran választhatunk megbízható minőséget, akár a legalsó árkategóriából is. Az otthoni nyomtatók jelentős részét, jellemzően a tintasugaras nyomtatók teszik ki, de egyre több háztartás tér át a lézer nyomtatóra is. Nyomtatót választani nem könnyű, a termékpaletta is rendkívül széles és nem mindig egyszerű megtalálni, az arany középutat ár-érték arány tekintetében. Összeállításunk a nyomtatoalkatresz.hu összeállítása alapján készült.

    Tovább

  • Tovább folytatódik a várfelújítás és hamarosan elkészül a minaret

    Tovább folytatódik a várfelújítás és hamarosan elkészül a minaret


    Nem csupán a helyiek, hanem a városba látogató több százezernyi kül- és belföldi turista számára is jó hír, hogy ütemesen zajlik a hevesi megyeszékhely talán leghíresebb és legtöbb vendéget vonzó két látványosságának, a várnak és a minaretnek a felújítása.

    Ezekről a projektekről kérdeztük dr. Stefán Zoltánt, aki az elmúlt év novemberétől önkormányzati biztosként felügyeli a várban zajló munkálatokat.

    – Ha jól tudom, a vár fejlesztése, felújítása több forrásból valósul meg. Melyek ezek, és milyen nagyságrendű összegről van szó?

    – Három nagyobb forrást kell megemlítenem, amelyek segítségével zajlik a beruházás – mondja dr. Stefán Zoltán –, így a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, az Észak-Magyarországi Operatív Programot és a Modern Városok Programot. Ez utóbbi támogatás az egri önkormányzat és a kormány által aláírt szerződésen alapszik. Hadd tegyem hozzá, hogy a közelmúltban Egerbe látogatott Orbán Viktor miniszterelnök és egyeztetett Habis László polgármester úrral. Megállapodtak abban, hogy a választások után az önkormányzat elkészít egy nagy, átfogó várrekonstrukciós programot. A miniszterelnök pedig ígéretet tett arra, hogy a vár az országos műemléki szempontok figyelembevételével, de az egriek elvárásainak megfelelően újul meg. A Zárkándy-bástya rendbetételéhez pluszforrás szükséges. Ami a költségeket illeti, hozzávetőlegesen 7 milliárd forintról van szó. Még egy tervről nem szabad megfeledkeznünk: a jövőben elkészülhet az a panoráma lift, amely a látogatókat a Dobó bástyától viszi majd fel a várba. Ez a megoldás azon túl, hogy segíti a mozgáskorlátozottak vagy idősek közlekedését, a liftből gyönyörű kilátás nyílik majd a városra.

    – Mi az alapvető célja ennek a több elemből álló, összetett fejlesztésnek, és mikorra fejeződhet be?

    – A legfőbb cél, hogy egy modern, a XXI. század kihívásainak mindenben megfelelni képes múzeumot és emlékhelyet alakítsunk ki. Fontosnak tartjuk egy európai színvonalú kulturális és kiállítótér kialakítását, mégpedig úgy, hogy egyúttal azt a történelmi, szellemi, építészet örökséget is megőrizzük, amiről az egri vár nemcsak hazánkban, de a Kárpát-medencében, sőt, egész Európában ismertté vált. Ami a munka befejezését illeti, nos, úgy vélem, 2020-2021-re érhetünk a végére.

    – Először nézzük talán azokat a munkálatokat, amelyek már zajlanak vagy be is fejeződtek. Ezek ugye, a belső várig tartó területeket érintik?

    – Így van. Ide tartozik – többek között – a várfeljáró, a déli kapuhoz vezető külső út, a fülesbástya a főkapuval és a kis támfallal, a déli belső várfal, a Varkoch-kapu, a gyilokjáró és a zászlódomb. Korszerűbbé, kulturáltabbá válik a déli fogadóépület is. Már elkészült a vár déli bejáratánál található török kert várfalának felújítása, a terület – a terveknek megfelelően – teljesen bejárható lett. Újjáépült a Szépbástya, s a vár legmagasabb pontjára – csaknem 190 esztendő után – ismét hármas keresztet állítottunk. Restaurálták az egykori ágyúfelvonó rámpáját, rendbe tették a fegyvertárat, amit teljesen modern felfogásban építettek újjá, és persze, ott van a tíz állomásból álló panoráma várfalsétány, hogy a váron belüli új közműhálózatról már ne is beszéljünk.

    – Bár eddig jobbára építésről-felújításról esett szó, ám az Észak-Magyarországi Operatív Program keretein belül tartalomfejlesztésre, interaktív kiállítások létrehozására is lehetőség nyílik…

    – E körben nagyon sok dolgot említhetnék, az animációs filmek készítésétől elkezdve, a kőtár termeinek háromdimenziós, digitális feldolgozásán keresztül egészen a tüzérségi bemutatókig vagy éppen a különféle multimédiás tartalmakig. Létrejön az Egri csillagok című állandó kiállítás, a keleti fal alatt futó aknafigyelő folyosó pedig egészen a Zárkándy-bástyáig bejárható lesz. A látogatókat 150 darab, kilencnyelvű audio guide készülék szolgálja majd ki, ezzel is interaktívabbá téve a várban tett látogatást. A rendezvények színvonalát pedig tovább növeljük színpadfedéssel, illetve korszerű hang- és fénytechnikával is.

    – Milyen fejlesztések várhatók a jövőben?

    – A belső várrész rendbehozatala történhet meg. Az elképzelések közül kiemelném a vár középkori főterének, aztán a provizori palota újjáépítését és a gótikus püspöki palota felújítását, a középkori székesegyház és az északi bástyarendszer rekonstrukcióját, ide értve a Földbástyát és a Tömlöc-bástyát is. A megújult provizori palota földszinti négy termében egyébként egy, az egri vár XVI–XVII. századi életét bemutató kiállítás kaphat helyet. De úgyszintén ehhez a projekthez tartozik a képtár felújítása, vagy mondjuk a díszvilágítás, illetve a térbútorok és a tájékoztatótábla-rendszer kihelyezése.  Bár nem szorosan tartozik a tárgyhoz, szeretném elmondani, hogy terveink szerint az egriek újból ingyen kaphatnak majd sétajegyet a várba.  Erről akár már a következő közgyűlésen döntés születhet.

    – A minaret épülete – a vártól eltérően – az állam tulajdonában van. Ennek megfelelően az itt zajló munkálatokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. koordinálja. Tudomásom szerint a minaret utoljára 1976-78 között esett át komolyabb rekonstrukción. Most pedig ismét javában zajlik a felújítás.

    – Nem vitás, hogy a minaretben azóta jelentős állagromlás következett be, így az átfogó beavatkozás elengedhetetlen lett. Az építmény lábazati burkolóköveinek jellegzetes repedései hívták fel a figyelmet arra, hogy ezek a kövek túlzott terhelést kapnak. Ennek pedig az az oka, hogy a burkolat alatti, eredeti szerkezeti kövek teherviselő képessége erősen megromlott. A gyanút a statikai vizsgálatok is megerősítették. A jelenlegi, komplett felújítás révén azonban a minaret ismét évtizedekre biztonságos lesz és olyan lesz, mint újkorában.

    – A minaret két ütemben újul meg. Mi történik a felújítás során egészen pontosan?

    – Az első ütem során a minaret alapozását, illetve hat méter es magasságig a szélesebb, alsó rész rendbetételét végzik el a szakemberek. A második ütem pedig a torony felújítását takarja. Érdemes megemlíteni, hogy a torony egyedülálló történelmi értéket képvisel, hiszen a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségben fennmaradt.

    – Mikor nyitják meg ismét a látogatók előtt az újjávarázsolt minaretet?

    – Nagyon bízom benne, hogy a nyár folyamán végeznek a szakemberek a teljes rekonstrukcióval és így – sokak örömére – újra látogatható lesz a törökkor eme szép és klasszikus emléke.

    a cikk eredeti helye: egrimagazin.hu

    Tovább

  • A mozi régen és most

    A mozi régen és most


    Hely- és technikatörténeti előadással várták kedden a bevásárlóközpontba érkezőket. A technológiával és designnal foglalkozó Labor Eger szervezésében a látogatók a mozizás fejlődésével ismerkedhettek.


    Fotó: filmhu - a magyar moziportál

    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Menetrend változások a pünkösdi hétvégén

    Menetrend változások a pünkösdi hétvégén


    A pünkösdi hosszú hétvégén változik a tömegközlekedés menetrendje és a parkolási rend is. Érdemes előre tájékozódni azoknak, akik utazni szeretnének az ünnepen.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!