Közélet Archívum

  • Lesz, ahol vonat helyett busz jön

    Lesz, ahol vonat helyett busz jön


    Vasúti felújításokat és pályakarbantartási munkákat végez különböző vonalakon a MÁV Zrt. a közeljövőben.

    A vasúttársaság közleménye szerint egyes vonalakon módosított menetrend szerint közlekednek majd a járművek, máshol azonban pótlóbuszok szállítják az utasokat.

    Folytatódik a Budapest és Hatvan közötti szakasz több pontján is a pályafelújítás, melynek szeptember 8-ig tartó szakaszában számos vonat módosított menetrend szerint közlekedik majd egyebek között a hatvani, füzesabonyi és egri vonalakat érintően is.

    A módosítások többnyire a kora reggeli és késő esti járatokat érintik. 

    Egyes hatvani elővárosi vonatok nem közlekednek, helyettük az egri és sátoraljaújhelyi vonatok állnak meg minden megállóban Hatvan és Budapest között. Mint írják, a későbbi munkákhoz igazodva további módosítások is várhatók a felújítás befejezéséig.

    A Füzesabony-Eger vonalon augusztus 1-6-ig éjszakánként pályakarbantartást végeznek majd este nyolctól reggel hat óráig. Az esti és a kora reggeli vonatok helyett pótlóbuszok közlekednek majd. Felhívják a figyelmet, hogy az említett időszakban a pótlójármű Andornaktályán az Iskola autóbusz megállóhelyen áll meg.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Magyar falvak program: élénkülhet a kistelepülések ingatlanpiaca

    Magyar falvak program: élénkülhet a kistelepülések ingatlanpiaca


    A falvak népességcsökkenésének megállítására a kormány fejlesztési programot indít a kistelepüléseken.

    Az intézkedéscsomag részeként emelik a csok összegét azoknál a családoknál, amelyek ötezer fő alatti településen építkeznek, vagy használt ingatlant vásárolnak. Az országhatárokon belül is megnőtt a népességmozgás. Ez jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak.

    Becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen – zömük vidéki településeken. Az ezer főnél kisebb teleüléseken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan. Nem sokkal jobb a helyzet a valamivel nagyobb, de ötezer főnél kisebb településeken: itt a lakások 17 százaléka áll üresen

    Pár évtizede még sokan nem akarták elhagyni eredeti lakóhelyüket, mára azonban ez a helyzet radikálisan megváltozott: rugalmasabbá váltak a hazai munkavállalók. Sokan külföldre mentek dolgozni, de az országhatárokon belül is megnőtt a népességmozgás. Ez jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak.

    A folyamat jól leképeződik az ingatlanárak változásában is: az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint, míg például a nagyvárosokban átlagosan 15, a kisebb városokban nyolc százalékos árnövekedés történt tavaly, a községi jogállású településeken összességében csupán 1 százalékos volt a drágulástavaly. Ez a különbség pedig sok éve megfigyelhető már.

    Indul a Magyar Falvak Program

    Olyan elhagyott, kiöregedett település, ahol lényegében teljesen eltűnt a lakosság, kéttucatnyi lehet az országban. Az ötezer lakos alatti települések számaránya szembetűnő: ezek teszik ki a magyarországi települések kilencven százalékát. A községek döntő többsége azonban ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt: az OTP Ingatlanpont szerint jelenleg nagyjából kétszáz olyan település van az országban, ahol egyáltalán nem adtak-vettek házat, ingatlant, és további 400-500 faluban legfeljebb 1-2 tranzakciót regisztráltak az elmúlt évben.

    Bővebben a témáról itt olvashat.

    Hunyor Erna Szofia, forrás: OTP Ingatlnpont, MTI

    Tovább

  • Megújul a Gárdonyi-kert: Közparkot nyitnának a területen

    Megújul a Gárdonyi-kert: Közparkot nyitnának a területen


    Pályázati úton újulhat meg az egri Gárdonyi-kert. A terület a jövőben közparkként működhet, amelynek többgenerációs funkciót szánnak. A témában lakossági fórumot tartottak kedd délután.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Zajlanak a fejlesztések, megszépült a kórház udvara

    Zajlanak a fejlesztések, megszépült a kórház udvara


    Épül a kórház udvarán, az Árva-közi porta melletti összekötő út és parkoló, melyet közel 50 millió Ft-ból építtet meg az intézmény. Elkészültével a kórházon belüli közlekedés könnyebbé válik, a szállításoknál nem szükséges az intézményt elhagyni a kórházi belső szállító járműveknek.

     Elkészült az új porta épület is, valamint a kórház munkatársai számára egy védett kerékpár tároló. Ezáltal több tárolóhely szabadult föl a kerékpárral közlekedő betegek és hozzátartozók számára. Ebben az évben a Markhot Ferenc Kórház közel 600 millió Ft-os fejlesztést valósít meg. Az uniós és állami támogatások mellett jelentős saját forrást, kétszáz millió Ft feletti összeget használ föl a betegellátás feltételeinek javítására.


    A kórház akadálymentesítette és megújította a rendelőintézet udvari bejáratát, az udvari járdát és az Árva-közi porta épületet átépítette, felújította a lapostetőket az épületein. Bővítette az MR, DSA készülékek helyiségeiben és a belgyógyászati tömbben a klíma rendszert, a Reuma kórház és Gyógyfürdőben folyamatban van a légtechnika rendszer korszerűsítése.

    Megvalósult a jelentős költségmegtakarítást eredményező 138 milliós napelem beruházás és elindult a 46 egészségügyi szakember képzését támogató több mint 150 milliós projekt.


    Négyszázmillió Ft-ból újul meg a nővérszálló, melynek kivitelezési munkálatai jövőre kezdődnek meg. Elkezdődik hamarosan, a kivitelező kiválasztása után a 180 millió Ft-os uniós forrásból létrejövő úgynevezett skill labor kialakítása és eszközökkel való felszerelése is.

    A beruházással az orvosok és szakdolgozók számára olyan gyakorlati képzéshez szükséges demonstrációs bázis jön létre, amely a képzéseket nagymértékben segíteni tudja. Saját erőből műszereket is vásárolt a kórház: urológiai és szemészeti ultrahang készüléket, uniós pályázat segítségével pedig nagy értékű radiológiai ultrahangot.

    Forrás: Markhot Ferenc Kórház

    Tovább

  • Teljesen megújul városunkban az Erzsébet udvar

    Teljesen megújul városunkban az Erzsébet udvar


    Eger egyik különlegessége a hangulatos belvárosi udvar-rendszer, ezek közül kettőt is újjávarázsolunk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében a város rendelkezésére álló forrásból.

    Ez a munka az Érsek utca és a Szent János utca között, közvetlenül a Dobó tér szomszédságában található Erzsébet udvarban kezdődött el, július derekán.

    A „Belvárosi terek komplex megújítása – Erzsébet udvar felújítása” c. (TOP-6.3.2-15-EG1-2016-00001) programról 2018. július 24-én, helyszíni sajtótájékoztatón számolt be Habis László, Eger MJV polgármestere és Neubauer Péter projekt koordinátor, a kivitelezői konzorcium képviselője.

    Habis László polgármester hangsúlyozta: az Erzsébet-udvar felújítása része annak az öt elemből álló beruházás-sorozatnak, melynek összértéke csaknem 850 millió Ft (bruttó összeg). Az egri TOP-programban megújul majd a Kracker udvar (Bajcsy-tömbbelső), az Eszterházy tér, a Hatvani kapu tér egy része és a Kossuth Lajos utca északi része. Az Erzsébet udvarra mintegy (bruttó) 190 millió Ft-ot fordít a város az eszközbeszerzésekkel együtt (játszótéri elemek, automata öntözőrendszer, pihenő elemek, padok, stb.).


    A fő tervezési szempont az volt, hogy a mai kornak megfelelő teret hozzunk létre. Egy olyan, pihenő területtel felszerelt térről van szó, amely valóban 21. századi követelményeknek megfelelő módon szolgája ki az egrieket és a hozzánk látogató vendégeket. A megújuló udvar tengelyében egységes burkolatú járófelületet alakítunk ki, ezt a tengelyt követi végig a teljesen új közvilágítási elemek és a pihenőpadok kihelyezése.

    A tér végében új játszótér jön létre, három kiváló minőségű, a gyermekek által igen kedvelt elemmel. Az udvar főtengelyébe csatlakozó, megújuló járófelületek megtartják a már megszokott haladási irányokat, nem korlátozzák az átközlekedést. Mindez fontos a helyi lakosok számára, hiszen az udvar évtizedek óta egy kedvelt közlekedési útvonal is Eger belvárosában.

    A megújulás a bontással indult el

    A meglévő aszfalt és beton burkolatokat - a teljes alépítménnyel együtt - elbontja a kivitelező. Felszedik az akcióterületen található egyéb, térkő burkolást és a beton kerti szegélyeket, valamint a rönkfa szegélyeket. A tervezett gumiburkolatú játszótér területén a homok burkolatot ugyancsak eltávolítják – mondta a városvezető. Hozzátette: az Erzsébet udvar korábbi berendezési tárgyait, a padokat, hulladékgyűjtőket és a játszóeszközöket kicserélik, ezeket máshol használja fel az önkormányzat.

    Neubauer Péter projekt koordinátor a megújuló növényzetről és zöldfelületekről is beszélt a tájékoztatón. Kiemelte: nem csupán a burkolatok, a kapualjak, az utcabútorok és a játszótér elemei tükrözik majd a megújulást. Az Erzsébet udvarban rengeteg új növényt ültetnek, s minden eltávolított növényt pótol a kivitelező. A beruházási program eredményeként átalakulnak, vonzó képet mutatnak majd a terület egynyári és gyepes felületei is.

    A növényültetési koncepció tervezője többféle virágzó évelőt, talajtakarót, valamint díszfüveket és cserjéket alkalmazott.

    A választott növényfajok közül sok télen is díszítő értékű, télizöld, vagy örökzöld lombja miatt, ez minden évszakban segíti az Erzsébet udvar kellemes, pihenőtéri hangulatának megtartását. A tervezett fák közt szoliter növények is megjelennek, melyek különös esztétikai értékekkel bírnak. A megújuló növényzet táplálását automata öntözőrendszer szolgálja majd.

    Tovább

  • Indul az albérletkeresés szezonja

    Indul az albérletkeresés szezonja


    Szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, ezzel pedig elkezdődik az egyetemisták, főiskolások albérletkeresése is. Idén sem könnyű a fiatalok helyzete, az egyik egri ingatlaniroda szerint például az árak megkétszereződtek, a kínálat pedig szűkös.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Jelentősen fejlesztik az egri buszközlekedést 2019-ben

    Jelentősen fejlesztik az egri buszközlekedést 2019-ben


    Jelentős mértékben megújulhat a közösségi közlekedés Egerben. 2019-ben indul az az országos rendszer, amely városunkban is megreformálja az utastájékoztatást és a jegyértékesítést, emellett a járműpark fejlesztése is várható.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • A diadal, amiért a harangok is zúgnak – 555 éve történt a nándorfehérvári diadal

    A diadal, amiért a harangok is zúgnak – 555 éve történt a nándorfehérvári diadal


    1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

    A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni.

    A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már közvetlen fenyegetést jelentett Magyarország számára.

    Hunyadi János szobra a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott 
    megemlékezésen a főváros I. kerületében 2018. július 22-én 
    (Fotó: MTI/Kovács Attila)

    Maga Hunyadi János, az ország egyik legnagyobb hatalmú földesura szervezte meg déli vidékek védelmét az 1440-es években, és aki a hadisikerei révén báróként, szörényi bánként, erdélyi vajdaként és temesi ispánként minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. 1446-ban kormányzóvá választották Hunyadit, azonban az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, ennek következményeként 1453-ban lemondott a kormányzóságról.

    Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.)

    Keresztes hadjáratot hirdettek

    A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.

    1456. július 4-én kezdődött az ostrom. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Ez azonban még két hétig sem bírta, ugyanis Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, és így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.

    Középkori magyar sajka a Vigadó rakpartnál, ahol a nándorfehérvári diadal 552. 
    évfordulójára emlékeztek (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

    A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Ekkor történt a legenda szerint, hogy egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót, de a közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált.

    Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.

    A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.

    Kapisztrán János képei kódexekben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 
    (Fotó: MTI/Kollányi Péter)

    Habár a katonai diadalt nem sikerült hosszú távú politikai és hadi előnyökre kiaknázni, a keresztes had ugyanis felbomlott, és a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett, azonban a nándorfehérvári győzelem mai napig a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.

    Németh Szilárd: ma is szükség van a nándorfehérvári hősiességre

    Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten.

    Németh Szilárd a budai Várnál található Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte: Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előre törni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt.

    Az államtitkár szerint egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét. Európa elvész, ha nem védi meg a saját határait és keresztény kultúráját – közölte, hozzátéve: a magyarok hisznek kultúrájukban, ezeréves hagyományaikban, s készen állnak arra, hogy azokat újra és újra megvédjék.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Átépítik a malomnál lévő vasúti átjárót

    Átépítik a malomnál lévő vasúti átjárót


    Elkezdődött Egerben a malomnál lévő vasúti átjáró átépítése, ami időszakosan teljes lezárással és tereléssel is jár.

    A lezárást igénylő munkafázisok alatt a forgalmat a K2-es, valamint a Mátyás király út felé terelik, amit táblával jeleznek!

    Az Eger déli iparterületein komplex gazdaságfejlesztési céllal megvalósuló beruházás akcióterülete a Sas út - Mátyás király út – Szövetkezet utca – Faiskola utca – Külső sor utca – vasút (a Keglevich Miklós utca folytatásában) által határolt terület. Tény, hogy a déli iparterületek magja még kevéssé igénybe vett, alulhasznosítottnak mondható, a MÁV Zrt.-vel folytatott tárgyalások során Eger Önkormányzatának azonban lehetősége nyílt arra, hogy ez a régóta megálmodott fejlesztés megvalósuljon.

    A város életében stratégiai fontosságú cél a munkahelyteremtés, a megyeszékhely gazdasági potenciáljának további növelése. A beruházásra a déli iparterületen belül a régi rendező pályaudvar és térsége, valamint a volt kertészeti területek és az Andornaktályához közeli, beépítetlen területek a legalkalmasabbak, itt alakítunk ki egy térségi ipari-gazdasági övezetet.

    A projekt megvalósításával kiépítjük az egri, déli ipari terület alapinfrastruktúráját. Ez egyrészt útépítési munkálatokat tartalmaz: az újonnan kialakítandó iparterület feltárására két útszakasz épül. A Déli Iparterület 1. sz. feltáró út fejlesztése három szakaszra bontható. Az első szakasza a Faiskola út- Szövetkezet út kereszteződésénél kialakítandó, új csomóponttól keleti irányban, a Füzesabony – Eger vasútvonal kereszteződéséig tart, ahol a tervek szerint egy fénysorompóval biztosított, szintbeli kereszteződést hoznak létre. A második szakasz nyomvonala a Füzesabony – Eger vasútvonal kereszteződéstől indul és a „0+0921,48” szelvényig tart. A harmadik szakasz a vasúti pálya keleti oldalán haladva, a Külsősor útig tartó közműsáv kiépítését tartalmazza, szórt útpályával.

    A beruházás tervezett része még a jelenlegi ZF ipari telephely és az új iparterület között patakhíd és útépítés, továbbá a rendező pályaudvar mellett, a vasúti pályán keresztül egy új, gyalogos és kerékpáros átvezetés kialakítása is.

    Az új iparterület feltárását a meglévő iparterület mellett egy kb. 1300 m hosszú, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas szervizút is segíti (ez a Déli Iparterület 2. sz. feltáró út). Az új iparterület ellátását szolgáló középfeszültségű kábelek is itt lesznek elhelyezve. A projekt tervezett része még a Külsősor utca vasúti kereszteződéstől az új iparterületig terjedő szakaszának felújítása is. Valamennyi útépítés a szükséges közvilágítási-, járda- és vízelvezető árokkal együtt készül.

    A beruházás során szükséges közműépítési munkák:
    Többek között kiváltják az „EGER Ipar Nyugat 20 kV” szabadvezetéki hálózatot; elbontják a légvezetéki hálózatot; új, 1100 méternyi, 20 kV-os kábelt fektetnek az 1. sz. feltáró út alatt, két vasúti átvezetéssel. A fejlesztés tartalmazza továbbá 1300 méter új középfeszültségű földkábel fektetését az új iparterület elektromos ellátására; az EGER-BOSCH1 kiindulási ponton új kapcsoló állomás létesítését; a középfeszültségű kábel vasúti átvezetését; teljes körű megszakítóra érkeztetését és magát a kábel fektetését; valamint a BOSCH2 állomás átépítését 4 vonali mezős állomássá.

    Megvalósul a középnyomású gázvezeték kiváltása az ipari terület beépíthetőségének biztosítására, gáz csatlakozó hely kiépítése új ipari fogyasztó részére, szennyvízvezeték kiváltása az ipari terület beépíthetőségének biztosítására és szennyvízvezeték csatlakozás kiépítése új ipari üzem részére. Mindezeken kívül a projekt része az ivóvízvezeték és kommunikációs-informatikai vezeték kiépítése új ipari üzem részére.

    A mostani programot kiegészíti egy, a már júniusban aláírt „Déli Iparterület fenntartható városi közlekedésfejlesztése” című TOP-program, 305 millió Ft-os támogatási összeggel. Ennek egyik fontos célja, hogy elkészüljön Eger Fenntartható Városi Mobilitási Terve (SUMP), amely a következő időszak nagyobb közlekedés-fejlesztési beruházásainak alapdokumentuma lesz. A másik konkrét célkitűzés az egri Kistályai út és ezzel együtt a város déli iparterületének fenntartható közlekedésfejlesztése, ezen belül kerékpáros útvonalak kialakítása. Szabványos, elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút létesül a Kistályai út nyugati oldalán, 3 méter szélességben, így a déli városrészben élők és az ott dolgozók számára biztonságos és praktikus, alternatív közlekedési lehetőséget biztosítunk.

    Eger nem kifejezetten iparvárosként szerepel a köztudatban, mégis igaz, hogy erős és fejlődő ipar nélkül Eger nem volna ugyanaz a város. A több lábon állás mindig is meghatározó várospolitika célunk volt. Az iparnak hatalmas szerepe van a megyeszékhely gazdálkodásában, az egri lehetőségek kiszélesítésében, valamint - kenyéradóként - az egri fiatalok, családok életében is. Azon vagyunk, hogy helyzetbe hozzuk a magas hozzáadott értéket termelő egri cégeket és kiszolgáljuk a bővítési törekvéseiket. Számunkra nem kérdés, hogy az iparnak, a munkahelyteremtésnek kulcsszerepe van Eger jövőjének alakításában – szögezte le Habis László polgármester.

    borítókép - Kónya Dániel

    forrás: eger.hu, FM7 Rádió facebook

    Tovább

  • Iskolakezdésre elkészül a nagyobb felújításon áteső autóbusz-állomás

    Iskolakezdésre elkészül a nagyobb felújításon áteső autóbusz-állomás


    Bár különböző nem várt nehézségek miatt csúszik az egri autóbusz-állomás felújítása, a közlekedési cégnél azt ígérik: iskolakezdésre elkészülnek mindennel. Ha már így alakult, előre nem tervezett munkákat is elvégeznek, hogy komfortosabb legyen a pályaudvar.


    forrás: Eger TV

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!