Gazdaság Archívum

  • Konzervatívok vagyunk a gombafogyasztásban, pedig a csiperkén túl is van élet

    Konzervatívok vagyunk a gombafogyasztásban, pedig a csiperkén túl is van élet

    Évente mintegy egy-másfél kilogramm gombát eszünk meg, ez mindössze a fele az uniós átlagnak – derült ki az M1 Magyar gazda adásából.

    Magyarországon 18-20 nagyobb és 300-400 kisebb gombatermesztőt tart nyilván a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A 4500 főt foglalkoztató ágazat évente mintegy 30 000 tonna gombát termel, elsősorban zárt gombatermesztő házakban. Az ágazat technológiailag még nem érte utol Európa legnagyobbjait, de a vidékfejlesztési programból finanszírozott fejlesztésekkel ez változhat.

    Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállító osztályának elnöke elmondta, az elmúlt időszakban elsősorban a komposztgyártásra helyezték a hangsúlyt, illetve a csíragyártásra. Úgy gondolják azonban, hogy itt az ideje, hogy a termesztés technológiáját is elkezdjék fejleszteni.

    A vidékfejlesztési program keretében mintegy 22 milliárd volt meghirdetve technológiafejlesztésre, igaz, hogy ebben a keretben a hűtőházak korszerűsítése, újak megvétele is szerepelt. Jelenleg a 77 pályázatból 36 nyert. Ez körülbelül nyolcmilliárd forintot jelent, ebből hatmilliárd a termesztésre és kétmilliárd a komposztgyártásra fordítható. A támogatás a termesztés felé tolódik – tette hozzá.

    A kertészeti ágazat minden területére jellemző, hogy a legnagyobb felvásárlók a nagy áruházláncok, amelyek egységes minőségű árut keresnek nagy tételben. Ezeknek a követelményeknek a kistermelők nem tudnak eleget tenni. Ezért célszerű összefogniuk, termelői csoportokat és szövetkezeteket létrehozniuk.

    Az Országos Korona Gombaipari Egyesülés 1990-ben jött létre és az ország több régiójában képviselteti magát.

    Rácz József elnök elmondta, az egyesülés több termelő cégnek az összefogása révén jött létre. A gombatermesztés teljes vertikumával rendelkeznek, ebbe beletartozik a fajtakutatás, az üzemispóra-előállítás, a komposztkészítés, a termesztés és feldolgozás, a dobozos, az üveges, a fagyasztott és a szárított termékek.

    Az egyesülés elsősorban a piacra jutásban segít a termelőknek, valamint szakmai konferenciák szervezésével és tanácsadással is támogatja a tagok munkáját. A csoport működteti Magyarország egyetlen gombakonzerv-üzemét. A demjéni gyárban azt a felesleget dolgozzák fel, amit nem vettek át a felvásárlók – így, frissen és feldolgozva, a teljes termést értékesíteni tudják.

    A termelést mindenki önállóan végzi, viszont a piacra jutást és a csomagolás, a szállítás, ezek közösen mennek – tette hozzá Rácz József.

    A hazánkban megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laska és 2-3 százaléka valamilyen egzotikus gombafajta, például, shiitake.  A szakemberek szerint azonban ezek az arányok változni fognak, mivel a különlegességek magasabb jövedelmet biztosítanak a termesztőknek.

    A sampionnak, a fehérnek, tehát a termesztett csiperkének 900 forint a fogyasztói ára, míg a barnának 1300, a sima laskának 1600 forint, míg a spóramentes laskának, az eringinek pedig 2800 forint a kilogrammonkénti ára, míg a shiitakénak 3-4 ezer forint – mondta Rácz József.

    Fotó: Shutterstock

    Míg a termelésben lassan utolérjük Európa legjobbjait, a fogyasztás terén lemaradásunk van az egy főre jutó éves gombafogyasztásban, mindössze 1-1,5 kilogramm. Az uniós átlag ennek a duplája. A gombafogyasztás ösztönzésére a NAK több kampányt is indított.

    Mártonffy Béla elmondta, a kamara elindított egy promóciós programot, ebben minden évben szerepel a gomba is. Van néhány kiemelt termék, mint például a dinnye vagy az alma. Ebben az évben is lesz kampányuk – mondta, és hozzátette, hogy ezen kívül van egy európai uniós pályázat, amit a franciákkal közösen nyertek. A hároméves projektben is szerepel a gomba az összes többi zöldség mellett, és ezzel szeretnék elérni, hogy a hazai fogyasztás legalább fél kilóval vagy akár egy kilóval növekedjen – mondta.

    A gomba amellett, hogy nagyszerű húspótló, kiváló természetes D-vitamin-forrás is. Felhasználása rendkívül sokrétű, ráadásul a friss csiperkét vagy laskát ma már konyhakészen is lehet kapni az üzletekben.

    forrás: Magyar gazda, MTI

    Tovább

  • Fejlesztés előtt áll a város közlekedése

    Fejlesztés előtt áll a város közlekedése


    Év végén lejár az egri közösségi közlekedést végző cég szerződése, az új pályázat kiírásáról a csütörtöki közgyűlésen döntöttek a képviselők. Nem csak a buszozás fejlesztését gondolják fontosnak, több területen újragondolnák az autós közlekedés és a parkolás rendszerét is – fejtette ki a téma kapcsán a polgármester.


    Fotó: Berán Dániel

    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Nehezen kezdődött az év a méhészeknek

    Nehezen kezdődött az év a méhészeknek


    Az időjárás nem kedvezett a méheknek, így a várakozások szerint az idén megtermelt méz mennyisége elmarad a tavalyitól. A hazai fogyasztást ugyanakkor bőven tudják fedezni a magyar méhészek.

    Az időjárás szempontjából különleges tavasz volt az idei, de az ilyesmi a méhészeknek inkább csak kihívást jelent, mivel az átlagtól eltérő jelenségek a méhek számára hátrányosak – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy ugyan elcsépeltnek tűnhet, de a méhek nélkül tényleg nincs élet, hiszen a globális élelmiszer-termelés 75 százaléka tőlük függ.

    Az egész világ számára kihívást jelent, hogy a klímaváltozásra hogyan reagálnak majd a rovarok – hangsúlyozta szakember. Az átalakuló évszakokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy most márciusban még javában tél volt, így a méhcsaládok fejlődése leállt. Igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a méhek nem tudják lekövetni az időjárás gyors változásait.

    Egy pete 21 nap alatt fejlődik ki, de április 13-án már virágzott a repce, és a méhcsaládok nem voltak elég erősek, nem volt megfelelő mennyiségű „kijáró méh”, ezért minimális mennyiségű repceméz lesz idén – mutatott rá Bross Péter. Az akácvirágzás pedig jóval rövidebb ideig tartott a nagy meleg miatt, és a nektárból elpárolgott víz miatt jóval sűrűbb lett a méz, de belső fogyasztást még mindig fedezi a megtermelt mennyiség – ismertette a 2018-as év eddigi tapasztalatait

    A várható fejleményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a napraforgóig már nem sok virágzás lesz, és ahogy július 10-15-re levirágzik ez is, őszig semmi sem várható, ezért a méhészeknek kell táplálniuk a méhcsaládokat. Megjegyezte azonban, hogy minden szükséges ásványi anyagot és nyomelemet mesterséges úton nem tudnak pótolni.

    Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és a megtermelt méz kétharmadát exportáljuk, ezzel a világpiac 5 százalékát mi adjuk, ami az ország méretéhez képest elég nagy szám, igyekezett nyomatékosítani a hazai méhészet fontosságát a szakmai szervezet vezetője. Hozzáfűzte, hogy ha a mézből származó bevételeket nézzük, akkor pedig világviszonylatban az előkelő 9. helyen állunk.

    Az elmúlt évek mézhamisítási botrányaira reagálva kijelentette, hogy Magyarországon különösen, de Európában is visszaszorulóban vannak a rossz minőségű importmézek. Kitért arra is, hogy az élelmiszerek tekintetében az olívaolaj és a tej után a mézet hamisítják leginkább.

    forrás: Kossuth Rádió 180 perc

    Tovább

  • Jó ütemben halad a déli iparterület fejlesztése

    Jó ütemben halad a déli iparterület fejlesztése


    Mintegy 900 millió forintos pályázati forrásból több mint 20 hektár új iparterület elérhetőségét biztosítja az a feltáró út, melynek munkálatait csütörtökön tekintették meg az egri önkormányzati képviselők. A mellette található 40 ezer négyzetméteres csarnok is elkészült, ahol a próbagyártás az év második felében indulhat el.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Merjünk-e külföldi webáruházból vásárolni?

    Merjünk-e külföldi webáruházból vásárolni?

    A nyugat-európai és a magyar vásárlók jelentős része napjainkban már sok esetben legalapvetőbb használati tárgyait is internetről rendeli. Bár a hazai webáruházakból történő rendelés és vásárlás-lebonyolítás napról-napra szélesebb körben terjed, sokan még mindig ódzkodnak attól, hogy külföldre bejegyzett online webshopban vásároljanak. Valóban félnünk kell a külföldi webáruházban történő vásárlástól? Esetleg elég csak körültekintően eljárnunk?

    Tovább

  • Elkezdődött a cseresznyeszezon

    Elkezdődött a cseresznyeszezon


    A meleg tavaszi időjárás miatt elkezdődött a korai érésű cseresznyefajták, mint például a münchenbergi, illetve a májusi korai szedése, idén a gyümölcs termésmennyisége megközelítheti a 20 ezer tonnát.

    A tavaszi, nyár eleji időjárástól függően az utóbbi öt évben 15-20 ezer tonna között mozgott a termés. Magyarországon 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (500 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak.

    A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül van, és elsősorban a környező országokba, valamint a Baltikumba irányul.

    A cseresznyeimport ezzel szemben eléri a 2-3 ezer tonnát, amelynek nagy része Törökországból érkezik, amikor a magyar áru is a piacon van. Az agrárkamara szerint mindez azt mutatja, hogy a cseresznyetermelés fejlesztésében további lehetőségek vannak, mert a magyarországi termelés még a belföldi fogyasztói igényeket sem tudja teljes mértékben kielégíteni.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Drágulhatnak a hazai borok

    Drágulhatnak a hazai borok


    Legalább 5-8 százalékkal emelkedhetnek a hazai borok árai az idén. A drágulást a külkereskedelmi folyamatok változásával, a növekvő bérekkel és a termelési költségekkel magyarázzák a magyar gazdák.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Városunk a negyedik legnépszerűbb a Pünkösdi hosszú hétvégén

    Városunk a negyedik legnépszerűbb a Pünkösdi hosszú hétvégén


    A foglalási adatok alapján a pünkösdi hosszú hétvégén a szálláshelyeken a forgalom csaknem másfélszeres lesz egy átlagos májusi hétvégéhez képest, pontosabban 41 százalékkal magasabb, mint tavaly pünkösdkor - közölte az MTI-hez eljuttatott közleményében csütörtökön a Szallas.hu és az OTP Csoport.

    A Szallas.hu adatai alapján a hosszú hétvégézők körében Siófok a legnépszerűbb, amit Budapest, Eger, Hajdúszoboszló és Balatonfüred követ.
     
    A külföldi úti célok közül pünkösdkor a legnépszerűbb az eddigi foglalások alapján Zakopane, Székelyudvarhely, Torockó, Parajd és Zár (Zdiar).
     
    A legnagyobb foglalási érték eddig 701 500 forint, míg a legkisebb 2 090 forint - olvasható az összegzésben.
     
    Drávai-Mészáros Judit, a Szallas.hu marketing menedzsere a közleményében rámutat: az újabb hosszú hétvége az előtte és utána következő időszakokra negatív hatással van. A pünkösdi napokat közvetlenül megelőző hétvégén 53 százalékos, utána pedig 74 százalékos a visszaesés egy a tavaly májusi átlagos hétvége forgalmához képest - tette hozzá.
       
    Az OTP Csoport tájékoztatása szerint május 7-én 2,9 milliárd forint lapult a bank által kiadott Szép-kártyákon abból az összegből, amit a munkáltatók 2016-ban utaltak a kártyabirtokosok részére.
     
    Vargáné Jandrasits Ildikó, az OTP Csoport cafeteria üzletágvezetője a közleményben kiemelte: érdemes hónap végéig felhasználni a rendelkezésre álló keretet, különben a banknak a fennmaradó összeget a jogszabályok alapján vissza kell utalnia a munkáltatóknak.
     
    Akár a pünkösdi hosszú hétvégére vagy a nyári belföldi előfoglalásokra is fordítható az összeg - hangsúlyozta az üzletágvezető.
     
    Ami a főszezoni foglalásokat illeti, a Szallas.hu adatai azt mutatják, hogy a legnépszerűbb úticélok belföldön szinte ugyanazok, mint a pünkösdi hétvégén: Siófok, Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Eger és Gyula. Külföldön viszont Crikvenica, Vir, Zadar, Medulin és Bibinje jár az élen.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Újabb emlékérmét bocsát ki a jegybank

    Újabb emlékérmét bocsát ki a jegybank

    A Magyar Nemzeti Bank a Szózat megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából különlegesen nagy méretű ezüst emlékérmét bocsát ki 2018. május 10-én, az ősbemutató évfordulóján.

    A húszezer forint névértékű emlékérmével a jegybank a Szózat örökérvényű soraira, a második nemzeti énekünk ma is aktuális üzenetére kívánja felhívni a figyelmet.

    Emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Szózat megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából. A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét, melynek ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, mely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét. Zajos sikerének oka az lehetett, hogy a nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata volt, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű „nemzeti dalként” vált ismertté – tájékoztatott a jegybank.

    Közölték, a „Szózat megzenésítése” emlékérmékkel mind a költemény, mind a zene szerzője előtt tiszteleg a jegybank, hiszen az egész magyarságot megszólító vers örökérvényű sorait Egressy Béni verbunkos zenére épülő és a korhangulatot jól megragadó dallamvilága jól kiegészíti, felerősíti. A Szózat emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, a figyelemfelkeltés nemzeti értékeinkre. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

    Színesfém - BU - hátlap - MNB

    Az emlékérmék előoldalán nemzeti lobogóval a háttérben a Szózatot író Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása látható, melyet Barabás Miklós festménye ihletett. Bal oldalon Magyarország címere jelenik meg, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézetet, a költemény leghangsúlyosabb versszakát („A’ nagy világon e’ kívűl / Nincsen számodra hely: / Áldjon vagy verjen sors’ keze, / Itt élned, halnod kell.”) a költő kézjegye zárja.


    Az emlékérmék előlapján helyezkednek el az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alatta a 2018 verési évszám, valamint jobbra lent három egymás alatti sorban a húszezer, illetve a kétezer forint értékjelzés és a BP. verdejel, amelyben – az emlékérmék hamisítás elleni védelmére – mikroírással készült biztonsági elemek is szerepelnek.

    Érmeképbe rejtve a tervező

    Az emlékérmék hátlapján a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet szintén Barabás Miklós festménye inspirált. A háttérben az egykori Nemzeti Színház épülete látható, ahol a darab ősbemutatójára is sor került. A  „175 ÉVES A SZÓZAT ZENÉJE” felirat utal a kibocsátás apropójára. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, a későbbi művekben is gyakran idézett kezdő dallamsorok láthatóak, alul pedig a zeneszerző kézjegye található. Az érmeképbe rejtve jelenik meg az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.

    Mindkét emlékérme átmérője 52,5 mm, széle recézett. A húszezer forint névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből, míg a kétezer forint névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült. A 77,76 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 76,5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 5-5000 darab készíthető belőlük.

    Az emlékérmék értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a Szózat megzenésítése ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2018. május 10-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.

    forrás: Hunyor Erna Szofia / MTI

    Tovább

  • Hétvégétől kapható a magyar szabadföldi szamóca!

    Hétvégétől kapható a magyar szabadföldi szamóca!


    Kisebb mennyiségben már hétvégén megjelenik a piacokon a magyar szabadföldi szamóca, amely kinézetben és ízben is eltér az importtól: a rekord meleg áprilisi tavasz felgyorsította a növények növekedését, emiatt idén kevésbé lesz érezhető a különbség a szabadföldi valamint a fóliás szamóca betakarítási ideje között; míg a magyar szabadföldi szamóca jellemzően május közepétől kerül piacra, addig a hajtatott növényházi, fóliás hazai szamócával már egy hónappal korábban is lehetett találkozni. – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán az MTI-vel.

    A NAK közleménye szerint a magyarországi ültetvények megfelelő állapotban vannak, továbbá a jövőbeni jégkárok mértékét – az agrárkamara által kiépített és május elején üzembe helyezett – országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer már csökkenti. Kiemelték, hogy a friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált árutól, állaga nem olyan kemény és a csészelevelei frissebbek, de a különbség az ízben is megjelenik.

    Magyarországon mintegy 800 hektáros területen – a termelési adatok szerint – évente az időjárási viszonyok miatt változóan 8-10 ezer tonna szabadföldi szamóca terem. A főbb termőterületek Pest, Bács-Kiskun, Heves, Somogy valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes részein találhatóak. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliasátras hajtatás.

    forrás: MTI

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!