Gazdaság Archívum

  • Nőtt a hazai gombatermesztés, exportra is jut magyar gomba

    Nőtt a hazai gombatermesztés, exportra is jut magyar gomba


    A magyarországi gombatermesztés a 2008-as 18 ezer tonnáról csaknem 30 ezer tonnára nőtt 2016-ra; a megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, ezek csaknem 60 százaléka exportra megy.

    A forgalomba kerülő csiperke 75 százaléka frissáru, 25 százaléka konzerv, a laskagomba jellemzően frissáruként kerül a fogyasztókhoz. Frissáruként még alapvetően shiitake, ördögszekér és shimeji gomba kapható, de arányuk nem jelentős.
     
    Az egy főre eső gombafogyasztás Magyarországon nagyon alacsony, 1-1,5 kilogramm évente, de az elmúlt egy-két évben lassú növekedést mutat - közölte a NAK.
     
    Magyarországon 18-20 nagyobb és 300-400 kisebb gombatermelőt tartanak nyilván, az ágazat mintegy 4500 embert foglalkoztat.
     
    A legtöbb gombát Pest, Heves és Bács-Kiskun megyében termesztik, exportra a legtöbb csiperke Ausztriába és Romániába kerül. Régi, tradicionális termőterület Budafok-Budatétény és Kőbánya, ahol a pincerendszer kiválóan alkalmas gombatermesztésre, valamint Győr és Eger.

    Az utóbbi időben a pincék helyett a modern, épített gombatermesztő házakba tevődik át a termesztés.
     
    Laskából a hazai piacon a nagy kalapú, sötét színű a kedvelt, Budapest és Kecskemét a legnagyobb termőhely. Termesztők beszámolója szerint idén fordult elő először, hogy a kevés cikkel dolgozó diszkontáruházak nyáron nem váltották le a laskagombát más termékre, míg korábban ilyenkor kivezették a terméket, hogy helyet biztosítsanak az idényzöldségeknek. Laskagombából Németországba megy a legtöbb - derül ki a kamara közleményéből.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Jó minőségű szőlőtermés várható az egri és a mátrai borvidéken

    Jó minőségű szőlőtermés várható az egri és a mátrai borvidéken

    Heves megye mindkét borvidékén, az egrin és a mátrain korábban kezdődött a megszokottnál a szüret, a gazdák jó minőségű szőlőtermésre számíthatnak.

    Fotó: St. Andrea Borászat

    Tarsoly József, az Egri Hegyközség hegybírája és Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke szerint míg a megyeszékhely térségében az időjárás okozta károk miatti terméskiesés nem volt számottevő, addig Gyöngyös környékén megviselte a fagy és a jégverés az ültetvények egy részét. A várható minőségre nem lehet panasz - mondták.
     
    Tarsoly József közölte: az 5450 hektáros ültetvényű, harmadik legnagyobb magyarországi borvidéken, az egrin a tavalyival egyező termésmennyiség várható. Hozzátette, a termést csökkentették a késői, főként a fiatalabb ültetvényekben kárt okozó fagyok.
     
    A hegybíró közölte, a jégverés alig okozott veszteséget, mivel a borvidéken jégelhárító rendszer működik, immár ötödik éve. Kifejtette, az elkövetkező hetek időjárása határozza meg véglegesen, hogy mennyit tudnak szüretelni a gazdák.
     
    Elmondta, a középérésű szőlőknek jókor jött a júliusi eső, de a korai fajtákra is jó hatással volt. Így a must cukorfoka 17 körüli a szüret kezdetén.
     
    Az Egri­ borvidéken Andornaktályán, Ostoroson és Novajon indult legkorábban a szüret, szeptember közepére a termés felét már leszedik a hegybíró szerint. A legnagyobb mennyiséget adó leányka, rizlingszilváni, királyleányka betakarítása is elindult pár napja - közölte, hozzátéve, a tavalyi felvásárlási árak jellemzik az Egri borvidéket, országosan a szőlőár itt a legmagasabb.

    Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: a korai szőlőfajtákat már betakarították az ország második legnagyobb, hatezer hektáros borvidékén.

    Fotó: Gál Tibor Fúzió
     
    Közölte: a téli fagy, az áprilisi zöld fagy, és a május 13-i nagy jégverés miatt lesz kevesebb az idei termés a borvidéken. Ennek ellenére a termésátlag eléri a hét tonnát. A szeptember első napjaitól szedett középkorai fajtáknál - muscat ottonel, zengő, zenit - a már leszedett korai fajtákhoz hasonlóan az átlagosnál jobb a minőség, egyes fajtáknál csúcsminőség is várható.
     
    Hozzátette: ebben a hónapban a szőlőmennyiség nyolcvan százalékát - 40 ezer tonnát - leszedik.
     
    Nyilas János közölte, a Mátrai borvidéken nincs elég munkaerő, főleg a kistermelők vannak bajban. Megoldás lehet a kombájnos betakarítás, amelyet egyre több közép és nagyüzemben alkalmaznak.
     
    Csernyik István nagyrédei hegybíró szerint a szőlősgazdáknak nemcsak az időjárás okozott nehézséget, a vadkárok is jelentősek. Folyamatos a munkaerőhiány is.
     
    A hegybíró elszomorítónak nevezte a felvásárlói árak stagnálását. Sokan inkább a pálinkafőzőknek adták el a szőlőt, akik kilóját 160-200 forint körül vették, szemben a 120 forintos felvásárlói árral.
     
    A kétszázhúsz éves egri szőlészeti, borászati családi tradícióval rendelkező Árvai Sándor szerint az idei viszonylag kevés csapadék ellenére nagyon szép évjáratnak nézünk elébe. Hozzátette, az évjáratot még a következő hetek időjárása is befolyásolja: a félnapos áztató esők a szemeket még hizlalhatják, lédúsabb lehet a termés.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Jó minőségű szőlőtermés várható az egri és a mátrai borvidéken

    Jó minőségű szőlőtermés várható az egri és a mátrai borvidéken

    Heves megye mindkét borvidékén, az egrin és a mátrain korábban kezdődött a megszokottnál a szüret, a gazdák jó minőségű szőlőtermésre számíthatnak.

    Fotó: St. Andrea Borászat

    Tarsoly József, az Egri Hegyközség hegybírája és Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke szerint míg a megyeszékhely térségében az időjárás okozta károk miatti terméskiesés nem volt számottevő, addig Gyöngyös környékén megviselte a fagy és a jégverés az ültetvények egy részét. A várható minőségre nem lehet panasz - mondták.
     
    Tarsoly József közölte: az 5450 hektáros ültetvényű, harmadik legnagyobb magyarországi borvidéken, az egrin a tavalyival egyező termésmennyiség várható. Hozzátette, a termést csökkentették a késői, főként a fiatalabb ültetvényekben kárt okozó fagyok.
     
    A hegybíró közölte, a jégverés alig okozott veszteséget, mivel a borvidéken jégelhárító rendszer működik, immár ötödik éve. Kifejtette, az elkövetkező hetek időjárása határozza meg véglegesen, hogy mennyit tudnak szüretelni a gazdák.
     
    Elmondta, a középérésű szőlőknek jókor jött a júliusi eső, de a korai fajtákra is jó hatással volt. Így a must cukorfoka 17 körüli a szüret kezdetén.
     
    Az Egri­ borvidéken Andornaktályán, Ostoroson és Novajon indult legkorábban a szüret, szeptember közepére a termés felét már leszedik a hegybíró szerint. A legnagyobb mennyiséget adó leányka, rizlingszilváni, királyleányka betakarítása is elindult pár napja - közölte, hozzátéve, a tavalyi felvásárlási árak jellemzik az Egri borvidéket, országosan a szőlőár itt a legmagasabb.

    Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: a korai szőlőfajtákat már betakarították az ország második legnagyobb, hatezer hektáros borvidékén.

    Fotó: Gál Tibor Fúzió
     
    Közölte: a téli fagy, az áprilisi zöld fagy, és a május 13-i nagy jégverés miatt lesz kevesebb az idei termés a borvidéken. Ennek ellenére a termésátlag eléri a hét tonnát. A szeptember első napjaitól szedett középkorai fajtáknál - muscat ottonel, zengő, zenit - a már leszedett korai fajtákhoz hasonlóan az átlagosnál jobb a minőség, egyes fajtáknál csúcsminőség is várható.
     
    Hozzátette: ebben a hónapban a szőlőmennyiség nyolcvan százalékát - 40 ezer tonnát - leszedik.
     
    Nyilas János közölte, a Mátrai borvidéken nincs elég munkaerő, főleg a kistermelők vannak bajban. Megoldás lehet a kombájnos betakarítás, amelyet egyre több közép és nagyüzemben alkalmaznak.
     
    Csernyik István nagyrédei hegybíró szerint a szőlősgazdáknak nemcsak az időjárás okozott nehézséget, a vadkárok is jelentősek. Folyamatos a munkaerőhiány is.
     
    A hegybíró elszomorítónak nevezte a felvásárlói árak stagnálását. Sokan inkább a pálinkafőzőknek adták el a szőlőt, akik kilóját 160-200 forint körül vették, szemben a 120 forintos felvásárlói árral.
     
    A kétszázhúsz éves egri szőlészeti, borászati családi tradícióval rendelkező Árvai Sándor szerint az idei viszonylag kevés csapadék ellenére nagyon szép évjáratnak nézünk elébe. Hozzátette, az évjáratot még a következő hetek időjárása is befolyásolja: a félnapos áztató esők a szemeket még hizlalhatják, lédúsabb lehet a termés.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Őstermelőknek nyújt segítséget a kamara

    Őstermelőknek nyújt segítséget a kamara


    A helyi élelmiszertermelőket tájékoztatta a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a piacszerzés támogatási lehetőségeiről. Az Eger Ünnepére is várják őket, ahol bemutathatják majd portékáikat.



    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Őstermelőknek nyújt segítséget a kamara

    Őstermelőknek nyújt segítséget a kamara


    A helyi élelmiszertermelőket tájékoztatta a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a piacszerzés támogatási lehetőségeiről. Az Eger Ünnepére is várják őket, ahol bemutathatják majd portékáikat.



    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Egerben is nőttek a külföldiektől származó szállásdíjbevételek

    Egerben is nőttek a külföldiektől származó szállásdíjbevételek


    A külföldiektől származó szállásdíjbevételek 30,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek 8,1 százalékkal költöttek többet szállásdíjra.

    Az év első hét hónapjában a szálláshelyek folyó áron összesen 17,1 százalékkal több, 253 milliárd 554 millió forint bruttó árbevételt értek el. Ezen belül a szállásdíjbevétel 19,5 százalékkal nőtt, 151 milliárd 822 millió forint volt.
     
    A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2,6, a belföldi vendégeké 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
     
    Az év hetedik hónapjában a tavaly júliusinál 0,8 százalékkal több, 651 ezer külföldi vendég töltött összesen 1 millió 885 ezer éjszakát kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakában mért forgalom a szállodákban, panziókban és kempingekben bővült, a közösségi szálláshelyeken és üdülőházakban csökkent. A turisztikai régiók közül csak Budapest-Közép-Dunavidéken volt visszaesés.
     
    A német vendégek 11,3, az oroszok 31,4, a kínai és japán vendégek 21,8, illetve 76,3 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, mint tavaly júliusban. Franciaországból 10,0, Írországból 14,2, Portugáliából 14,8 és Lengyelországból is 8,8 százalékkal nőtt az idegenforgalom. Ugyanakkor Ausztriából 5,6, az Egyesült Királyságból 9,3, Olaszországból 14,4, Spanyolországból pedig 7,3 százalékkal csökkent a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma.
     
    A belföldi vendégek száma 1,6 százalékkal, 853 ezerre nőtt tavaly júliushoz képest, az általuk eltöltött éjszakák száma 2 millió 416 ezer volt. A turisztikai régiók többségében emelkedett vagy stagnált, a Balatonnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon kismértékben csökkent a vendégéjszakák száma. A belföldivendég-éjszakák 37 százalékát a Balatonnál, 12 százalékát Észak-Magyarországon regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek.
     
    Júliusban a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 17,8 százalékkal, 56,636 milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a szállásdíjak bevétele 19,8 százalékkal, 37,215 milliárd forintra emelkedett, a vendéglátásból eredő bevételek 15,8 százalékkal nőttek és 9,630 milliárd forintot tettek ki.
     
    A szállodai szobák bruttó átlagára 18,7 százalékkal, Budapesten 37 százalékkal emelkedett, a külföldi vendégek átlagosan 29,4, a belföldiek 7,6 százalékkal nagyobb szállásdíjat fizettek, mint tavaly júliusban.
     
    A szállodák szobakihasználtsága 1,5 százalékponttal, 70,1 százalékosra emelkedett.
     
    Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 7,1 százalékkal kevesebbet, 3,2 milliárd forintot költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az üdülőházak kivételével minden szállástípusban alacsonyabb volt a SZÉP-kártyával kiegyenlített összeg júliusban, mint egy évvel korábban.
     
    Az év első hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 8,1 százalékkal több, összesen 16 millió 482 ezer vendégéjszakát regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. A külföldi vendégek 10,2 százalékkal több, 8 millió 275 ezer, a belföldi vendégek 5,9 százalékkal több, 8 millió 207 ezer éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.
     
    Január-júliusban a szállodák szobakihasználtsága 4,2 százalékponttal, 57,5 százalékra emelkedett.
     
    Magyarországon július 31-én 3354 kereskedelmi szálláshely működött, 0,9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időpontjához képest. A csaknem 97 ezer kiadható szoba kétharmada szállodában állt rendelkezésre.

    Forrás: KSH / MTI
     

    Tovább

  • Egerben is nőttek a külföldiektől származó szállásdíjbevételek

    Egerben is nőttek a külföldiektől származó szállásdíjbevételek


    A külföldiektől származó szállásdíjbevételek 30,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek 8,1 százalékkal költöttek többet szállásdíjra.

    Az év első hét hónapjában a szálláshelyek folyó áron összesen 17,1 százalékkal több, 253 milliárd 554 millió forint bruttó árbevételt értek el. Ezen belül a szállásdíjbevétel 19,5 százalékkal nőtt, 151 milliárd 822 millió forint volt.
     
    A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2,6, a belföldi vendégeké 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
     
    Az év hetedik hónapjában a tavaly júliusinál 0,8 százalékkal több, 651 ezer külföldi vendég töltött összesen 1 millió 885 ezer éjszakát kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakában mért forgalom a szállodákban, panziókban és kempingekben bővült, a közösségi szálláshelyeken és üdülőházakban csökkent. A turisztikai régiók közül csak Budapest-Közép-Dunavidéken volt visszaesés.
     
    A német vendégek 11,3, az oroszok 31,4, a kínai és japán vendégek 21,8, illetve 76,3 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, mint tavaly júliusban. Franciaországból 10,0, Írországból 14,2, Portugáliából 14,8 és Lengyelországból is 8,8 százalékkal nőtt az idegenforgalom. Ugyanakkor Ausztriából 5,6, az Egyesült Királyságból 9,3, Olaszországból 14,4, Spanyolországból pedig 7,3 százalékkal csökkent a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma.
     
    A belföldi vendégek száma 1,6 százalékkal, 853 ezerre nőtt tavaly júliushoz képest, az általuk eltöltött éjszakák száma 2 millió 416 ezer volt. A turisztikai régiók többségében emelkedett vagy stagnált, a Balatonnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon kismértékben csökkent a vendégéjszakák száma. A belföldivendég-éjszakák 37 százalékát a Balatonnál, 12 százalékát Észak-Magyarországon regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek.
     
    Júliusban a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 17,8 százalékkal, 56,636 milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a szállásdíjak bevétele 19,8 százalékkal, 37,215 milliárd forintra emelkedett, a vendéglátásból eredő bevételek 15,8 százalékkal nőttek és 9,630 milliárd forintot tettek ki.
     
    A szállodai szobák bruttó átlagára 18,7 százalékkal, Budapesten 37 százalékkal emelkedett, a külföldi vendégek átlagosan 29,4, a belföldiek 7,6 százalékkal nagyobb szállásdíjat fizettek, mint tavaly júliusban.
     
    A szállodák szobakihasználtsága 1,5 százalékponttal, 70,1 százalékosra emelkedett.
     
    Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 7,1 százalékkal kevesebbet, 3,2 milliárd forintot költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az üdülőházak kivételével minden szállástípusban alacsonyabb volt a SZÉP-kártyával kiegyenlített összeg júliusban, mint egy évvel korábban.
     
    Az év első hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 8,1 százalékkal több, összesen 16 millió 482 ezer vendégéjszakát regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. A külföldi vendégek 10,2 százalékkal több, 8 millió 275 ezer, a belföldi vendégek 5,9 százalékkal több, 8 millió 207 ezer éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.
     
    Január-júliusban a szállodák szobakihasználtsága 4,2 százalékponttal, 57,5 százalékra emelkedett.
     
    Magyarországon július 31-én 3354 kereskedelmi szálláshely működött, 0,9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időpontjához képest. A csaknem 97 ezer kiadható szoba kétharmada szállodában állt rendelkezésre.

    Forrás: KSH / MTI
     

    Tovább

  • Közgazdász-vándorgyűlés Egerben

    Közgazdász-vándorgyűlés Egerben


    Az eurózóna hagyományos eszközökre alapozó válságkezelése kudarcot vallott az újszerű megközelítésekre és célzott válaszokra épülő magyar modell tükrében, elsősorban az eurózóna, illetve az unió gazdaságpolitikai és politikai felfogása miatt - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön, az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben.

    Matolcsy György a háromnapos esemény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta: a 2010 óta tartó, forintra épülő magyar válságmenedzselés sikeres volt. Rámutatott: míg az EU tagállamok közül a Magyarországhoz hasonlóan mély és átfogó válsággal küzdő déli országok megszorító intézkedéseket hoztak, a magyar kormány pont az ellenkezőjét tette.

    Mindez a más utat választó tagállamokban gazdasági visszaesést és romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, míg Magyarországon költségvetési fordulat állt be, a mérlegek egyensúlyi irányba mozdultak el és a gazdaság fenntartható pályára állt - húzta alá a jegybank elnöke.  


    A globalizáció, a pénzügyi rendszer szabályozásának leépítése és egy célzott ingatlanpiaci buborék felépülése miatt kirobbant krízis Európában nem a magországokat, hanem a gyengéket érintette erőteljesen - hangsúlyozta. Szavai szerint különösen mélyről kellett elindulni úgy, hogy a globális jelenségek mellett számos egyéb probléma is jelentkezett. Itt említette a 2002-2008 között kialakult, Magyarországot nagyon gyenge fiskális pozícióba taszító ikerdeficit, melynek következtében "minden mérlegünk távol állt az egészségestől".
     

    Mindezt felmérve hét éve tudatos politikai döntés született a rövidtávon több áldozattal, mint haszonnal járó, ám közép- és hosszútávon megtérülő strukturális reformok végrehajtásáról - mondta. A jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, de "nemcsak magunkra, hanem a bankrendszer egészére támaszkodva, szövetségben értük el sikereinket" - fogalmazott. Jelezte: idén az MNB programjainak köszönhetően 600 milliárd forinttal, 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal csökkentek a magyar államadósság finanszírozási költségei.
     
    Matolcsy György megjegyezte: ma már a világban sokan értékelik és számon tartják a valaha volt legnagyobb gazdasági világválság kezelésének sikeres magyar modelljét. A déli országok példája igazolja: a megszorítások elviszik a társadalmi békét és politikai válságot okoznak. Magyarországon ezzel szemben megmaradt a politikai stabilitás, mely ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye - húzta alá. Mindemellett azt is kijelentette: mindez kizárólag nemzeti fizetőeszközzel volt megvalósítható, az euróövezeti országok közül ugyanis "senki nem tud külön úton járni".  


    Az eseményen közgazdász életműdíjjal kitüntetett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ugyan sikeresen végrehajtott egy stabilitási és egy növekedési fordulatot, de ezek megőrzéséhez nélkülözhetetlennek nevezte a versenyképességi fordulatot. A magyarországinál kedvezőbb mutatókkal rendelkező országok eladósodottsági szintje jóval alacsonyabb, így forrásaikat adósságtörlesztés helyett fejlesztésekre tudták fordítani - mondta.  "Amikor mások futócipőre váltottak, nekünk fel kellett vennünk az ólmos bakancsot" - fogalmazott megjegyezve, hogy bár a pálya hasonló, ám a történelmi hátrány tükröződik a szomszédos Ausztriával történő összehasonlításokban.
     
    Ma már nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi mutatókban kellene fejlődnie Magyarországnak. "Vagyunk annyira erősek, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ez lesz a 2020-as évek elejének egyik legfontosabb feladata" - húzta alá.     A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 55. közgazdász-vándorgyűlésének központi témái között idén is meghatározó a versenyképesség és az innováció, az eseménynek csütörtöktől szombatig Eger ad otthont. A háromnapos tanácskozásra előzetesen közel 900-an regisztráltak, ezzel a résztvevői létszámmal a vándorgyűlés az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája, az előadók számát tekintve pedig rekordokat dönt.     A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelén két plenáris és 17 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartanak előadásokat, 160-nál több előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Köztük a nyitónapon teltház előtt beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdász professzor (New York-i Egyetem), a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje.

    MTI Fotó: Komka Péter

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Közgazdász-vándorgyűlés Egerben

    Közgazdász-vándorgyűlés Egerben


    Az eurózóna hagyományos eszközökre alapozó válságkezelése kudarcot vallott az újszerű megközelítésekre és célzott válaszokra épülő magyar modell tükrében, elsősorban az eurózóna, illetve az unió gazdaságpolitikai és politikai felfogása miatt - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön, az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben.

    Matolcsy György a háromnapos esemény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta: a 2010 óta tartó, forintra épülő magyar válságmenedzselés sikeres volt. Rámutatott: míg az EU tagállamok közül a Magyarországhoz hasonlóan mély és átfogó válsággal küzdő déli országok megszorító intézkedéseket hoztak, a magyar kormány pont az ellenkezőjét tette.

    Mindez a más utat választó tagállamokban gazdasági visszaesést és romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, míg Magyarországon költségvetési fordulat állt be, a mérlegek egyensúlyi irányba mozdultak el és a gazdaság fenntartható pályára állt - húzta alá a jegybank elnöke.  


    A globalizáció, a pénzügyi rendszer szabályozásának leépítése és egy célzott ingatlanpiaci buborék felépülése miatt kirobbant krízis Európában nem a magországokat, hanem a gyengéket érintette erőteljesen - hangsúlyozta. Szavai szerint különösen mélyről kellett elindulni úgy, hogy a globális jelenségek mellett számos egyéb probléma is jelentkezett. Itt említette a 2002-2008 között kialakult, Magyarországot nagyon gyenge fiskális pozícióba taszító ikerdeficit, melynek következtében "minden mérlegünk távol állt az egészségestől".
     

    Mindezt felmérve hét éve tudatos politikai döntés született a rövidtávon több áldozattal, mint haszonnal járó, ám közép- és hosszútávon megtérülő strukturális reformok végrehajtásáról - mondta. A jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, de "nemcsak magunkra, hanem a bankrendszer egészére támaszkodva, szövetségben értük el sikereinket" - fogalmazott. Jelezte: idén az MNB programjainak köszönhetően 600 milliárd forinttal, 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal csökkentek a magyar államadósság finanszírozási költségei.
     
    Matolcsy György megjegyezte: ma már a világban sokan értékelik és számon tartják a valaha volt legnagyobb gazdasági világválság kezelésének sikeres magyar modelljét. A déli országok példája igazolja: a megszorítások elviszik a társadalmi békét és politikai válságot okoznak. Magyarországon ezzel szemben megmaradt a politikai stabilitás, mely ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye - húzta alá. Mindemellett azt is kijelentette: mindez kizárólag nemzeti fizetőeszközzel volt megvalósítható, az euróövezeti országok közül ugyanis "senki nem tud külön úton járni".  


    Az eseményen közgazdász életműdíjjal kitüntetett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ugyan sikeresen végrehajtott egy stabilitási és egy növekedési fordulatot, de ezek megőrzéséhez nélkülözhetetlennek nevezte a versenyképességi fordulatot. A magyarországinál kedvezőbb mutatókkal rendelkező országok eladósodottsági szintje jóval alacsonyabb, így forrásaikat adósságtörlesztés helyett fejlesztésekre tudták fordítani - mondta.  "Amikor mások futócipőre váltottak, nekünk fel kellett vennünk az ólmos bakancsot" - fogalmazott megjegyezve, hogy bár a pálya hasonló, ám a történelmi hátrány tükröződik a szomszédos Ausztriával történő összehasonlításokban.
     
    Ma már nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi mutatókban kellene fejlődnie Magyarországnak. "Vagyunk annyira erősek, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ez lesz a 2020-as évek elejének egyik legfontosabb feladata" - húzta alá.     A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 55. közgazdász-vándorgyűlésének központi témái között idén is meghatározó a versenyképesség és az innováció, az eseménynek csütörtöktől szombatig Eger ad otthont. A háromnapos tanácskozásra előzetesen közel 900-an regisztráltak, ezzel a résztvevői létszámmal a vándorgyűlés az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája, az előadók számát tekintve pedig rekordokat dönt.     A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelén két plenáris és 17 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartanak előadásokat, 160-nál több előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Köztük a nyitónapon teltház előtt beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdász professzor (New York-i Egyetem), a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje.

    MTI Fotó: Komka Péter

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Gyenge minőségű az idei magyar alma

    Gyenge minőségű az idei magyar alma

    Rossz helyzetben van a magyar almatermesztés, mivel például nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, az össztermésen belül nagy az ipari alma aránya, a csökkenő termőterület mellett pedig a korszerűnek minősíthető ültetvények aránya is alacsony - állapítja meg a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése.

    A tájékoztató szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

    Emellett a magyar almatermés hasznosítási aránya is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma - ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma -, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított.
     
    Minden nap egy alma - Forrás: Thinkstock

    A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka. Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen - közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó elméleti középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, "kettős hasznú ültetvények halmaza" - állítják a szakértők.
     
    A múlt évben a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést eredményeztek a tavaszi fagyok.
     
    A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április 5. körül, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is bekövetkező, éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.
     
    Almaszüret a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában 
    - Forrás: MTI/Balázs Attila

    A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást - összesen 3-4 hét, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, illetve sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.
     
    A magyarországi termés az idén - az átlagosnál is gyengébb minőséggel - várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresleti piacot erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra.
     
    Három éve extra almatermés volt Magyarországon - Forrás: MTI/Illyés Tibor

    A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban.
     
    A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet - tartalmazza az összegzés.

    Forrás: MTI

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!