Gazdaság Archívum

  • Magyarország a biztonság miatt is népszerű úti cél

    Magyarország a biztonság miatt is népszerű úti cél


    A kereskedelmi szálláshelyek teljesítményének további javulását mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint az eredményekhez hozzájárul, hogy Magyarország biztonságos ország, emiatt is rendkívül népszerű úti cél.

    Az MTÜ keddi közleménye idézi Guller Zoltánt, aki hangsúlyozta: a kiemelkedő tavaly novemberi belföldi adatokhoz az őszi szünet hatása mellett a turisztikai ügynökség őszi forgalomélénkítő kampánya is hozzájárult.
     
    Tavaly januártól novemberig a turisták annyi éjszakát töltöttek el Magyarországon, mint 2016-ban egész évben, 2017 első tizenegy hónapjában az ország minden részében nőtt a vendégforgalom. Egyre több desztinációban sikerül csökkenteni a szezonalitást, és a forgalom területi koncentrációja is enyhül, ami az ügynökség egyik fő célja - emelték ki.
     
    Az MTÜ jelezte: a tavalyi év első tizenegy hónapjában 2010 azonos időszakához képest a vendégéjszakák száma összesen 48,8 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma 45,4 százalékkal, a külföldieké pedig 52,4 százalékkal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 112 százalékkal emelkedett 2010. január-novemberhez viszonyítva.
     
    A közlemény szerint ha az adatok az eddigihez hasonló ütemben javultak decemberben is, akkor a tavalyi eredmény megközelítheti a 30 millió vendégéjszakát; ezzel a magyar turizmus nagyot lépne előre a 2030-ra kitűzött célja, az 50 milliós vendégéjszaka-szám elérése felé.
     
    Az MTÜ vezérigazgatója szerint az elmúlt évek jelentős állami és önkormányzati beruházásainak köszönhetően Magyarország és Budapest vonzóbb, mint valaha.

    borítókép - legifoto.hu

    Forrás: KSH / MTI

    Tovább

  • Kerékpárút épül Mezőkövesd és Bükkzsérc között

    Kerékpárút épül Mezőkövesd és Bükkzsérc között


    Kerékpárút épül mintegy húsz kilométer hosszúságban Mezőkövesd és Bükkzsérc között, a hozzá kapcsolódó mezőkövesdi közösségi közlekedésfejlesztéssel együtt 1,7 milliárd forintból.
    - jelentette be Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Mezőkövesden.
     
    Az államtitkár, aki a dél-borsodi térség fideszes országgyűlési képviselője is, azt mondta: a kerékpárútnak és a mezőkövesdi beruházásnak köszönhetően olyan fejlesztés indulhat el pályázati támogatásból, amely a települések turisztikai értékeire, adottságaira alapoz.
     
    Ilyenre Dél-Borsodban még nem volt példa, annak ellenére, hogy számos, jelentős fejlesztés valósult már meg a térségben - tette hozzá.
     
    A 20 kilométer hosszú kerékpárút növeli a térség idegenforgalmi értékeit, az Eger és Miskolc között megépülő 43 kilométer hosszú kerékpárúttal egy 60 kilométeres kerékpárút jön létre - hangoztatta Tállai András.
     
    A projekt keretében a vasútállomás közelébe kerül a mezőkövesdi buszpályaudvar, itt fedett forgalmi központot alakítanak ki, a városi rendelőintézet előtt pedig körforgalmi csomópont készül - mondta Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere.
     
    A kivitelezés befejezése 2020-ra várható - tette hozzá.
     
    Révész Máriusz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa ezen a héten jelentette be, hogy újabb kerékpárutak építéséről döntött a kormány, a külterületi mintegy 1100 kilométernyi magyarországi kerékpárút-hálózat üzemeltetését pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el a jövőben.
     
    Hozzátette: a kerékpárutak építésére 3,6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, a kormánydöntés szerint a már engedéllyel rendelkező kerékpárutak kivitelezése elindulhat.


    borítókép - © Illusztráció - delzalapress.hu

    Forrás: MTI

    Tovább

  • A magyar gazdaság sikerei a vállalkozások és a munkavállalók erőfeszítéseit dicsérik

    A magyar gazdaság sikerei a vállalkozások és a munkavállalók erőfeszítéseit dicsérik


    A magyar gazdaság jelenleg tapasztalható kedvező mutatói a vállalkozások és munkavállalók erőfeszítéseit dicsérik - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) csütörtöki gazdasági évnyitóján, Egerben.

    Kiemelte: a kamara az elmúlt években több mint száz, a gazdaság pozícióját javító programot hajtott végre, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság néhány térséget leszámítva "pörög" és az export is folyamatosan bővül.
     
    Az MKIK elnöke szerint a pozitív trendek várhatóan idén sem változnak: nem lesz választási költségvetés, tovább emelkednek a jövedelmek, valamint növekszik a fogyasztás is.
     
    A legfontosabb előrelépések között említette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítását. A kamara és a kormányzat közös törekvéseként beszélt a közmunkások visszavezetéséről az elsődleges munkaerőpiacra, valamint a munkavállalók bérfelzárkóztatásáról, amely bár rövidtávon vitathatatlanul nehézségeket okoz, de már középtávon is kifizetődő lesz a gazdaság szereplőinek. Szakértők szerint a nyugat-európai bérszínvonal 60-70 százalékával a külföldön dolgozó magyarok jelentős része hazacsábítható - tette hozzá.
     
    A jövő kihívásait sorolva Parragh László szólt arról is, hogy Magyarország is fokozatosan rákapcsolódik a negyedik ipari forradalomra. Ehhez elengedhetetlen a digitális tudás fejlesztése, valamint a gazdaság és az oktatás összekapcsolása.   

    Hangsúlyozta: ebben a munkában a kamara a jövőben is a teljes magyar gazdaságot képviseli. Jelezte: a szervezet büszke lehet arra, hogy branddé vált, súlyt képvisel. "Aki velünk nem ért szót, az nem képes sikeresen kormányozni" - utalt a közelgő választásokra, aláhúzva: kellő józansággal és pártatlansággal készülnek erre az időszakra.   

    Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében rámutatott: a megye gazdasága a válságból kilábalva új erőre kapott. A 2017-es mutatók tiszteletre méltóak: az egy főre jutó beruházási érték és ipari termelés egyaránt magasabb az országos átlagnál - közölte.   

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Új kerékpárút épül Eger és Egerszalók között

    Új kerékpárút épül Eger és Egerszalók között


    Újabb kerékpárutak építéséről döntöttek, a Magyar Közúthoz kerül az utak üzemeltetése

    Újabb kerékpárutak építéséről döntött a kormány, a külterületi mintegy 1100 kilométernyi magyarországi kerékpárút-hálózat üzemeltetését pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el a jövőben - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
     
    Révész Máriusz közölte: a kerékpárutak építésére 3,6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, a kormánydöntés szerint a már engedéllyel rendelkező kerékpárutak kivitelezése elindulhat.
     
    A Magyar Közút a karbantartási feladatokra a 2017-es költségvetésből 2 milliárd forint többletforrást kapott, ebből 531 millió forint a géppark bővítéséhez használható fel - ismertette. A 2018-as költségvetésből pedig további egymilliárd forint jut a kerékpárutak üzemeltetésére, ezzel a magyarországi kerékpárutak karbantartására már 3 milliárd forintot fordíthatnak - mondta.
     
    Kitért arra, hogy számos önkormányzat rendelkezett meglévő, engedélyezett fejlesztési tervekkel, így 11 szakaszon mintegy 67,5 kilométernyi új kerékpárút épülhet meg. Ismertette: Hajdú-Bihar megyében Debrecen-Látóképi-tó között, Komárom-Esztergom megyében Esztergom és Esztergom kertváros közötti szakaszon, valamint Tata-Baj között épül új kerékpárút.

    Heves megyében két hiányzó szakasz épülhet meg, Hatvan-Apc, és Eger-Egerszalók között, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy, a Tiszatelek-Dombrád közötti. Pest megyében az Eurovelo 6 hálózathoz csatlakozó Pomáz-Szentendre közötti épülhet, a fóti, ipolydamásdi szakaszok engedélyezése folyamatban van, a Ráckeve-Szigetbecse-Makád szakaszon 12,4 kilométer hosszan az árvízvédelmi töltés koronáján lesz új út - sorolta.
     
    Közölte azt is, hogy a tavalyi kormányhatározat 300 millió forint támogatást biztosít az engedélyezési szintű kerékpárút tervek elkészítésére, mivel hosszú távon kiszámítható módon a tervezésnek két évvel meg kell előznie a kivitelezést a költséghatékonyság érdekében.
     
    Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy az új utak rendszerbe foglalják a már meglévő létesítményeket, illeszkednek a hálózathoz. A kerékpáros forgalom növekedése mellett a kerékpáros turizmus élénkülése várható a beruházásoktól - mondta. A tervek szerint a közbeszerzéseket követően indulhat az építkezés, a 2019-es nyári szezonra már használni lehet az új kerékpárutakat - közölte kérdésre válaszolva.
     
    Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója közölte: a Magyar Közút örömmel vette a feladatot, a külterületi kerékpárutak nagyrészt az országos közutak mellett futnak. Logikus volt, hogy a Magyar Közút üzemeltesse ezeket, ami új feladat lesz - mondta. A géppark bővítéséhez, humán erőforrás biztosításához a források már rendelkezésre állnak, az utak felmérése megtörtént, az önkormányzatokkal az átadás-átvételi folyamat már elkezdődött - közölte.
     
    Fontos feladatok közé sorolta, hogy a kerékpáros turizmus útvonalain már elhelyeztek irányjelző táblákat, Fertőd-Keszthely és Győr-Pannonhalma-Balatonfüred között, de ez tavasszal további nyomvonalakon folytatódik.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Stabil a város gazdálkodása

    Stabil a város gazdálkodása


    Elfogadták a 2018-as év átmeneti gazdálkodásáról szóló rendeletet a csütörtöki egri közgyűlésen. Döntés született arról is, hogy a város 3 millió forinttal támogatja a tűzoltóság és a katasztrófavédelem eszközbeszerzésit.

    A témákról pénteken sajtótájékoztatón számolt be a polgármester.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Teltházzal üzemelnek a szállodák karácsonykor és szilveszterkor Egerben is

    Teltházzal üzemelnek a szállodák karácsonykor és szilveszterkor Egerben is


    A karácsony és a szilveszter is kiemelt időszaka lett a magyar szállodáknak, mindkét ünnep idején teltházzal üzemelnek.
    - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
     
    Az alelnök elmondta, aki nem gondolkodott előre, nehezen juthat szállodai szobához az országban. Ugyanakkor néhány éve, a fővárosban és vidéken is voltak olyan szállodák, amelyek teljesen üresen álltak az ünnepi időszakban.
     
    Hozzátette, ez is jelzi, megváltoztak az utazási szokások, és egyre "trendibb" Magyarországon maradni, amihez hozzájárul az is, hogy jelentősen javultak a szállodák szolgáltatásai és bővültek a szórakozási lehetőségek.
     
    Kifejtette, elsősorban vidéken épültek új szállodák, míg Budapesten - a 2008-as világgazdasági válság hatásai miatt - csak most kezdődnek a szállodanyitások.

    Fotó: Vozáry Róbert

    Forrás: MTI

    Tovább

  • A gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán is hungarikum lett

    A gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán is hungarikum lett


    A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán.

    A tárcavezető ismertette, hogy a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében.
     
    Az indoklás szerint a gulyásleves világszerte ismert magyar ételként jelentős hatást gyakorol a vendéglátásra és a turizmusra, a pálos rend csaknem nyolc évszázada meghatározó szerepet tölt be a magyar nemzet történelmében és kultúrájában, a 240 éves hollóházi porcelán pedig sokszínű, egyedi forma- és dekorvilágának köszönheti az elismerést.
     
    A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki, a magyar népmesék sorozat népi kulturális hagyományokat közvetít, a csipkeverés generációk munkájának köszönhetően máig meghatározó jelentőségű érték, míg a gemenci gímszarvas mint a vadászati turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi látványosság került be a Magyar Értéktárba - mondta a miniszter.
     
    Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a hungarikum törvény alapján a hungarikumok és más nemzeti értékek kiemelt állami figyelemre - szükség esetén akár szakmai vagy jogi segítségre is - számíthatnak, valamint pénzügyi támogatásban részesülhetnek a hungarikum alap keretéből.
     
    A keddi bővítéssel 70-re nőtt a hungarikumok és 161-re a Magyar Értéktárban szereplő értékek száma.

    borítókép - femina.hu

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Uniós forrásból építik ki a déli iparterület alapinfrastruktúráját Egerben

    Uniós forrásból építik ki a déli iparterület alapinfrastruktúráját Egerben


    A Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) 1,2 milliárd forint európai uniós támogatásból építik ki Eger déli iparterületének alapinfrastruktúráját.

    A helyhatóság közleménye szerint a fejlesztéssel javítják az Eger-Füzesabony vasúti fővonal, a rendező-pályaudvar és az Eger-Putnok vasútvonal által határolt, mintegy 20 hektáros, nagyrészt hasznosítatlan terület közművesítését és megközelíthetőségét.   

    A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával a Széchenyi 2020 programban valósulhat meg.
     

    A projektben egyebek mellett új közúti csomópontot és fénysorompóval biztosított vasúti kereszteződést is kialakítanak. Ezen kívül hírközlési hálózat és közvilágítás is kiépül, továbbá egy szakaszon a termálvíz és 0,4 kilovoltos elektromos vezetékek kiváltását is elvégzik a kivitelezők.

    Fotó: Nemes Róbert

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Bemutatták a jubileumi, tizedik Top 50 kiadványt kedden délután a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) székházában

    Bemutatták a jubileumi, tizedik Top 50 kiadványt kedden délután a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) székházában

    A megye gazdaságáról és a helyi gazdaság legnagyobb szereplőiről szóló kötet idén is a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Heves Megyei Hírlap gondozásában jelent meg.

    Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke nyitó előadásában kifejtette, a magyar gazdaság még mindig elmarad attól a fejlődési ütemtől, amelyet a másik három visegrádi ország produkál, bár a foglalkoztatás arányát tekintve közelítjük az európai átlagot. Jellemző a multinacionális vállalatok növekedése, a kis cégek kisebb gyarapodása, az urbanizáció, a vidék leszakadása, mindez pedig világtrend. Heves megye gazdaságában az országos átlagnál nagyobb jelentőségű az ipar, benne a járműipar. Az egy főre jutó ipari termelésben a megyék közül Heves a hatodik. A Heves megyei nagyvállalatok egy autó alkatrészeinek 30 százalékát állítják elő.

    Kitért a munkaerő mennyiségi problémájára, míg tavasszal csak a cégek 55 százaléka találkozott a kedvezőtlen helyzettel, egy őszi felmérés szerint már kétharmaduknál jelentkezett a munkaerőhiány. Dr. Bánhidy Péter elmondta, növelni kell az új lakások számát, mert ebben Heves megye mélyen az országos átlag alatt van. A foglalkoztatás nő, a munkanélküliség csökken, az inaktívakat kell bevonni szakképzésbe és felnőttképzésbe. Nehéz betölteni az informatikai, szakmérnöki, vagy pincér, eladó állásokat.

    Lapunk főszerkesztője, Kühne Gábor előadás közben Fotó: Huszár Márk

    Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora bemutatta a tavaly létrejött intézményt. Mint mondta, folyamatosan gyarapodnak, s már hozzájuk tartozik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is. Három nagyprojekten is dolgoznak, így részt vesznek a Nemzeti Alaptanterv megújításában, a gyerekek szabadabb iskolákba járásában, illetve a digitális oktatás fejlesztésében.
    A rektor kifejtette, szívesen veszik, ha a vállalkozások megkeresik őket ötletekkel, igyekeznek segíteni azok megvalósításában. Úgy véli, hasznos volna, ha a cégek akár egy alapítványon keresztül támogatnák a fiatal értelmiség Egerbe költözését, maradását. Felhívta a vállalkozók figyelmét arra is, hogy a másodosztályú bajnokságot vezető női kézilabda csapatnak még nincs névszponzora, a csapatban a tanulás mellett sportolnak a fiatalok, s nem külföldi játékosokra költik a pénzt.

    Az egyetem bekapcsolódott a duális képzésbe, jelenleg 12 szakon folyik a céges gyakorlattal párhuzamosan folyó oktatás. Új szakok is indulnak az intézményben, például gyógypedagógus, vagy a nagy igény miatt mérnök informatikus.

    A Top 50 kiadvány már tizedik alkalommal jelent meg Fotó: Huszár Márk

    Az egyetemen Kutatási és Fejlesztési Központ is működik, amely számos területet ölel föl a vidékfejlesztéstől a sporton át az agráriumig. Foglalkoznak a szellemi tulajdon hasznosításával is.
    Dr. Olasz András, a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának folyószámla-kezelési és végrehajtási igazgatóhelyettese áttekintést adott a megye gazdaságának 2016. évi adatairól, a Top50-es vállalkozói kör szerepéről.

    Ismertette azt is, hogy az idei első tíz hónapban milyen tendenciákat látnak az adóbefizetések alapján. Míg 2013-ban egész évben 173 milliárd, tavaly 232 milliárd forintot fizettek be a Heves megyei cégek az államkasszába a nagy adónemekből, addig idén az első tíz hónapban 207 milliárd forintot. Év végéig elérhetik a kitűzött célt, a 250,8 milliárd forintot.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Drágán add az ételed: világszerte hiánycikk lett a tej

    Drágán add az ételed: világszerte hiánycikk lett a tej


    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint októberben az infláció valamivel lassabb volt a szeptemberinél, de több cikk is látványosan drágult.

    Ez volt az a hónap, amikor minden fő termékcsoport ára nőtt az előző évhez viszonyítva. A hivatal adatai szerint az élelmiszerek ára egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Ezek közül kiemelkedik a tejtermékek drágulása. A vaj és a vajkrém ára 17,3 százalékkal emelkedett, a sajt 8,1 százalékkal kerül most többe.

    –Ez a trend a világpiacon végbemenő folyamatokkal párhuzamos, de annak hatása késleltetve érezhető a hazai piacon. Az elmúlt egy, másfél évben tapasztalható drágulást az Európai Unió (EU) 2015-ös döntése alapozta meg, ekkor számolták fel a kvótarendszert, ezzel szabadabbá tették a tejpiacot – közölte Fino-Food Kft. ügyvezető igazgatója, Egyed Linda. Ez azt jelentette, hogy a tejtermelés mennyiségi szabályozására több mint harminc év után megszűnt, 2015 tavaszától már csak a tagállamok lehetőségei szabnak határt a termelésnek.

    A tejfeldolgozással foglalkozó cég első embere szerint ennek következtében a tejtermelés növelésében ambíciót érző országok éves szinten több milliárd literrel megemelték annak előállítását. Ez a világpiaci kereslet-kínálati viszonyok mellett túltermeléshez vezetett az Európai Unióban (EU). Mint mondta, ezután összeroppantak a kínálati túlsúly nyomása alatt az árak és sok termelő felhagyott a gazdálkodással, mely Európa-szerte tejhiányhoz vezetett. Végül pedig nemcsak Európában, hanem a világpiacon is hiánycikk a tej. A szakértő közölte, ezáltal a tejkészítmények ára is emelkedett: ezt a globális drágulást érezhetik a vásárlók jelenleg hazánkban. A vaj tonnánkénti világpiaci ára a 2016-os 2500 euróról 2017 őszére mintegy 7000 euróra nőtt.

    Az import UHT-tejek a magyar multik polcain mindezek ellenére ugyanakkor még mindig gyanúsan olcsóak. Emiatt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szeptemberben vizsgálatot kezdeményezett az adóhatóságnál és európai uniós hatóságoknál is. Mint az elnök, Mélykúti Tibor elmondta, akár 25 forinttal olcsóbban hozzák be a termékeket Csehországból és Szlovákiából. Pedig mindkét országban közel tíz százalékkal csökkent a tehénállomány, drágább a tej felvásárlási ára, mint nálunk. Van olyan szlovák termék, aminek literje 175 forint a magyar multikban, miközben a hazai termékek jóval drágábbak.

    -Nem kétséges, hogy a termékek áfacsaláson mennek keresztül, mire a boltok polcaira kerülnek. A másik lehetőség, hogy a minőségükkel van hatalmas baj, de sokszor mindkettő előfordul – mondta a Zoom.hu-nak Mélykúti Tibor. Hozzátette, a vizsgálatok jelenleg is folynak.

    Szerinte mindezek miatt a januári áfacsökkentés nem hozta meg a kívánt hatást, nem csökkentek a fogyasztói árak. Mint mondta, megoldást az jelenthetne, ha nem csak a friss tej áfája lenne öt százalékos, hanem az UHT-tejé, a vajé, a sajté és a túróé is. Szakmai javaslataik a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium előtt vannak, bízik benne, hogy jövő januártól elérik a csökkentést, ez sokat segítene az ágazaton. Kiemelte, a globális vajhiánynak oka lehet az is, hogy az EU három évvel ezelőtt rehabilátálta a terméket, azaz elismerte, hogy ez a legértékesebb zsírtermék. Előtte mindenhol csak a margarin jöhetett szóba. Már mindenki ezzel akar főzni, többek között a kínaiak és amerikaiak is, akik az utóbbi két évben négyszeresére növelték az importjukat.

    A KSH adataiból ugyanakkor az is kiderül, nemcsak a tej ára emelkedett, hat százalék körül nőtt a sertéshús, a kenyér, a kávé és a párizsi, valamint a kolbász is, közel öt százalékkal pedig a tojásé. A tűzifa ára 11,6 százalékkal drágult egy év alatt, októberben négy százalékkal nőtt ez a szám. A KSH szerint egyébként 2,2 százalékos volt az infláció októberben, a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek.

    Forrás: Zoom.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!