Gazdaság Archívum

  • Hetényi Márk volt a BizLounge vendége

    Hetényi Márk volt a BizLounge vendége


    Hetényi Márk, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese volt az áprilisi BizLounge vendége. A pódiumbeszélgetésen a házigazda, Mester Sándor többek között a Bank új programjáról, a FinTech Akadémiáról is kérdezte.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Két hét múlva lesz már magyar eper

    Két hét múlva lesz már magyar eper


    A szabadföldi eper megjelenéséig még több mint egy hónapot kell várni, de ha valaki magyar eperre vágyik, és beéri a fóliással, azt bő két hét múlva már megtalálja a piacon.

    Egyelőre még csak görög eper kapható a boltokban és a piacokon, de érik már a fóliákban a magyar is, sőt a szabadföldi is virágzik. Ez utóbbi egyes helyeken nem sok jóval kecsegtet, míg a fóliások nem panaszkodnak.

    Méltatlankodnak viszont a vevők, hogy az édesnek mondott külföldi nem is annyira édes. A Hajnal-táj szerkesztői több emberrel is beszéltek, és habár az eperárusok azzal csalogatják a vevőket, hogy ízes, zamatos gyümölcsöt árulnak, a vevők nem ezt tapasztalják.

    A magyar szabadföldi eper megjelenéséig még több mint egy hónapot kell várni. Az ára kezdetben 7-800 forint körül alakul majd. Ha valaki beéri a fóliással, akkor azt bő két hét múlva már megtalálja a piacon.

    A fóliás eper termesztése egyébként jóval gazdaságosabb, a szabadföldiek viszont édesebbek, hiszen azokat a nap is éri.

    borítókép - 3a2ilati.com

    forrás: Kossuth Rádió Hajnal-táj

    Tovább

  • Újabb csúcsot ért el városunkban a turizmus az első negyedévben

    Újabb csúcsot ért el városunkban a turizmus az első negyedévben


    A rekordszámú hosszú hétvége hatására újabb csúcsot ért el a belföldi turizmus idén az első negyedévben: a Szallas.hu elemzése szerint 12,5 százalékos volt a növekedés 2017. hasonló időszakához képest.

    A szállásfoglaló oldal adatai szerint az első három hónapban sorrendben Budapest, Eger és Hajdúszoboszló fogadta a legtöbb vendéget, ezt Szeged és Pécs követte.
     
    Az átlagos költés 10 százalékkal emelkedett 2017 azonos negyedévéhez képest, és 35 382 forint volt. A turisztikai látnivalók között az egri vár volt a legnépszerűbb.
     
    A magyarok előszeretettel látogatták a termálvizes üdülőhelyeket: a 10 legnagyobb vendégforgalmat elérő település több mint fele fürdőváros is egyben.
     
    Az első negyedév nemcsak a turisztikai bevételek terén döntött újabb csúcsot, hanem a szállásfoglalással kapcsolatos eszközhasználati szokásokban is: már minden második magyar valamilyen hordozható készülék - mobiltelefon vagy tablet - segítségével választja ki szállását - mondta a közleményben Drávai-Mészáros Judit, a Szallas.hu marketing menedzsere.

    Szállás.hu-online szálláspiac ! MTI

    Tovább

  • Nyolc év alatt nagyot nőtt a méhészeti ágazat

    Nyolc év alatt nagyot nőtt a méhészeti ágazat


    Magyarországon jelenleg mintegy húszezer méhész tevékenykedik. A méhcsaládok száma jelentősen emelkedett: 1990-ben mintegy ötszáz-hatszázezer méhcsalád volt hazánkban, 2010-ben ez a szám már 997 ezerre nőtt, a legutóbbi, 2016-os adatok szerint pedig már meghaladta az 1,2 milliót is – hangzott el Summa adásában.

    A legutóbbi két évtized átlaga alapján Magyarország évi 20-25 ezer tonna mézet termel, amivel jelentős súlyt képviselünk az Európai Unió piacán.

    „Magyarország állítja elő az Európai Unió éves méztermésének 15 százalékát. Évjárattól függően a harmadik-hatodik helyen vagyunk a megtermelt méz mennyiségében. Az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszámban Magyarország listavezető, hiszen 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, nincs még egy olyan hely az unióban, ahol ilyen sűrűn lennének a méhcsaládok –  mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

    A magyar kormány 2010 óta több intézkedéssel is támogatta az ágazatot. Ezek közül az egyik legfontosabb a fő méhlegelő, vagyis az akácfák megvédése volt.

    „Létrejött Magyarországon az akáckoalíció, amellyel sikeresen meg tudtuk védeni azt, hogy Magyarországon az akácfákat békén hagyják, sikerült megvédenünk azt, hogy a legnagyobb méhlegelőnk változatlan formában megmaradhat. És ez az akáckoalíció tette lehetővé azt, hogy ma már az akácméz hungarikum szerte a világban. Az akácméztermés 80 százaléka  itt keletkezik Magyarországon” – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára.

    Emellett a kormány a mézhamisítás téren is igyekezett megvédeni a termelők érdekeit. Az unió méztermelése 500-550 ezer tonna körül alakul egy évben, azonban szakértők szerint ez csak az EU-s belső fogyasztás mintegy 50-60 százalékát fedezi. Éppen ezért a fennmaradó hányadot a térség importálja, az EU-ba áramló, sokszor kétes minőségű méz viszont sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

    Sikeres magyar kezdeményezés a mézhamisítás ellen

    „Hamisított, ipari jellegű, iparilag előállított műmézek jelentek meg az Európai Unió piacán, amelyek természetesen jóval olcsóbbak, mint a természetes úton előállított mézek, és addig, míg a boltok polcait ellepte ez az ipari műméz, addig a magyar méhészek kiváló méze ott maradt az udvaron. Ezért ez ellen mi nagyon határozottan felléptünk, Brüsszelben is szót emeltünk azért, hogy ez nem lehetséges. Találtunk egy nagyon kiváló európai uniós képviselőt, Erdős Norbertet, aki vette a fáradtságot, és kiállt a magyar méhészek mellett Európában, és elkészítette a mézjelentést, ami óriási siker, hiszen óriási többséggel el is fogadta az Európai Unió” – fogalmazott Nagy István.

    A március 1-jén elfogadott dokumentum a mézhamisítás elleni fellépést, a mézpromóció ügyét és a méhészek támogatásának növelését is előtérbe helyezte. Utóbbit tekintve a méhészágazat uniós szinten évente jelenleg mintegy 36 millió euró, azaz nagyjából 10-11 milliárd forint támogatást kap az EU pénzügyi forrásaiból.

    „ 36 millió eurót különített el az Európai Unió a méhészek számára. Ehhez a tagországoknak hozzá kell tenniük ugyanúgy még 36 millió eurót. Így összesen 72 millió euró jut a méhcsaládokra. Ez a támogatás nem valami sok, mindössze 4 euró/méhcsalád, az Európai Unió méhcsaládszámait figyelembe véve”  – mondta Bross Péter.

    A hazai ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től mintegy tízmilliárd forint támogatást kapott, amelyet részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott a kormány. Ez az összeg segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések és eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat, illetve a méhészek szakmai továbbfejlődését.

    Az ágazat további fejlesztésének érdekében március 23-án stratégiai megállapodást írt alá a kormány és az ágazat.

    „A mostani keretmegállapodás tartalmazza, hogy hogyan tudunk úgy technológiai, kutatási együttműködéseket kötni, amely mind a méz minőségét, mind a méz technológiai előállítását segíteni tudja a jövőben. Hogyan tudunk állategészségügyi biztonságot nyújtani a magyar méhészeknek, és mindezt hogyan tudjuk marketingeszközökkel segíteni, hogy a piacra jutás is stabil legyen a magyar méhészek számára” – fogalmazott az államtitkár.

    Nagy István célként tűzte ki, hogy hazánk a jövőben ne csak mézalapanyag-termelő legyen, hanem minél nagyobb arányban kicsomagolt készterméket állítson elő és értékesítsen a piacokon. Emellett fontos lenne az is, hogy a méz mellett például a viaszból, a virágporból vagy a pempőből is olyan termékeket készítsünk a jövőben, amely a magyar termelők piaci pozícióját erősítheti.

    forrás: Summa

    Tovább

  • Eger és környéke változatlanul a legnépszerűbb a turisztikai piacon

    Eger és környéke változatlanul a legnépszerűbb a turisztikai piacon


    Budapest és Magyarország egyre népszerűbb úti cél, most kezdi elfoglalni azt a helyét a nemzetközi turisztikai piacon, ahová kerülnie kell - mondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) alelnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.

    Flesch Tamás hangsúlyozta, a kelet-közép-európai régióban Budapestnek fontos szerepet kell betöltenie Prágát és Bécset utolérve.
      
    Közlése szerint a tavalyi rekordév volt a magyar turizmusban, nagyrészt a kiemelt sportesemények miatt, és az eddigi adatok alapján az idei év a tavalyinál is jobb lehet, noha nem lesz a 2017-eshez hasonló sportesemény.
      
    Kiemelte: az idei év azért különleges, mert kilenc hosszú hétvége lesz, ami rekordnak számít.
      
    Az első két hónap adatai alapján látszik, hogy a vendégek több éjszakát töltenek el a szálláshelyeken - a régiók között Hévíz, Hajdúszoboszló, Eger és környéke változatlanul a legnépszerűbb, de egyre több új régió is csatlakozik.
      
    A szobák bruttó átlagára nem változott jelentősen egy év alatt, nem kell sokkal többet fizetni az idén, de az árak alakulása függ az időszaktól - magyarázta.
      
    Flesch Tamás szólt arról, hogy a szállodák kihasználtsága Budapesten és vidéken egyaránt erőteljesen nőtt, különösen pozitívnak nevezte a fővárosban a belföldi vendégek számának növekedését január-februárban.
      
    Kitért arra, hogy a 20 ezer meglévő szállodai szoba két éven belül 15 százalékkal növekedhet Budapesten a folyamatban lévő szállodaberuházások eredményeként. Ezt a bővülést azért is fontosnak nevezte, mivel minőségi szálláshelyek jönnek létre, amelyekre igény van.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Egyre több korai magyar zöldséget vásárolhatunk a piacokon

    Egyre több korai magyar zöldséget vásárolhatunk a piacokon

    Áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek, így nem szorulunk importra. Érdemes ilyenkor az átlagosnál is éberebbnek lenni vásárláskor, hiszen amíg az importárut egy hetet is utaztatják, a magyar áruhoz frissen juthatnak hozzá a fogyasztók.

    Salátát, retket, hagymát, paprikát, paradicsomot, uborkát és lassan már itthon termesztett káposztát is lehet találni a piacon.

    A téli hónapokban ugyanis Magyarországon nem termelik ezeket a zöldségeket, az év ezen szakában importtermékeket fogyasztunk, amelyek többek között Marokkóból érkeznek – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője, Mártonffy Béla. Kiemelte, áprilisban azonban leváltjuk az importárut a magyar áruval, és most, hogy bővül a paletta, érdemes figyelni a polcokat.

    Fotó: videk-kaland.hu

    „Áprilisban leváltjuk az importárut a magyar áruval, és én úgy gondolom, hogy miután teljes a paletta, nagyon érdemes figyelni, hogy melyik a magyar áru, melyik az import” – hívta fel a figyelmet az osztályvezető.

    Az árak alakulásáról Mártonffy Béla azt mondta, a magyar áru nem drágább mint az import. Hozzátette, vannak bizonyos árpolitikai játszmák, ugyanis „az import érdeke, hogy a magyar áru minél később kerüljön a piacra”, a magyar árut pedig minél előbb el kell adni, ilyenkor pedig alacsonyabb áron lehet megvenni a külföldi árut, és nehezítik a magyar áru piacra kerülését. Felhívta a figyelmet: az importárut minimum egy hetet utaztatják, míg a magyar árut tegnap leszedték, másnap pedig már a piacok, boltok polcaira kerül.

    Arról is beszélt, hogy a magyar gazdák elég zöldséget termesztenek az országnak, ez hajtatásban áprilistól novemberig összesen 400 ezer tonna, az összes termelésünk azonban nyolcmillió tonna, továbbá a borsó- és csemegekukorica-termesztését tekintve Európában az elsők között vagyunk. Mártonffy Béla megjegyezte, érdemes lenne mintegy egymillió tonnával növelni a megtermelt gyümölcs- és zöldségmennyiséget, hiszen kereslet lenne rá, azonban ennek megvalósításához szüksége lenne technológiai fejlesztésre, szervezettségre és kutatásokra is.

    forrás: Kossuth Rádió 180 perc

    Tovább

  • Ma rendezik meg a Szakmák Éjszakáját

    Ma rendezik meg a Szakmák Éjszakáját


    Péntek este rendezik meg a Szakmák Éjszakáját, amelyen a fiatalok megismerkedhetnek az egyes szakmákkal, üzemlátogatásokon vehetnek részt és szórakoztató programok is várják az érdeklődőket.

    A rendezvény mottója: Próbáld ki, csináld meg, ismerd meg! A résztvevőknek az információgyűjtés mellett arra is lesz lehetőségük, hogy kipróbálják magukat bizonyos szakmákban.

    Magyarországon az elmúlt időszakban rekordszintre ugrott a foglalkoztatottság, miközben a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem látott szintre esett. Eközben jelentős munkaerőhiány alakult ki több szektorban.

    Varga Mihály szerint Magyarország érdeke volt, hogy olyan szakképzést építsen ki, amely erős, stabil hátországot jelent a gazdaságnak és az cégek igényeinek megfelelő szakoktatást valósítson meg.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmák népszerűsítése érdekében indította el a Szakmák Éjszakája néven azt a programsorozatot, amelynek középpontjában a gyakorlati megismerés, a kipróbálás, a saját kezű tevékenység áll, miközben a látogatók a szakmák által nyújtott életpályákat virtuális eszközökkel is végigkövethetik. A rendezvény mottója így nem véletlenül lett a „Próbáld ki, csináld meg, ismerd meg.”

    Eltérően a hagyományos pályaválasztási vásároktól, szabadidős, családi tevékenységként szervezték meg a rendezvényt a magyarországi szakképzési centrumok.

    Idén is tízezreket várnak a programokra

    Tavaly országszerte több mint 43 ezren keresték fel a különböző programokat, amelyeken nemcsak a pályaválasztó fiatalok ismerkedhettek meg a különböző szakmákkal, hanem a középiskolások, sőt a felnőttek is. Idén tovább bővül a kínálat: több mint 450 helyszínen, 152 településen, mintegy 4600 különböző programon vehetnek részt az érdeklődők.

    Ebben az évben 32 agrárszakképzést oktató iskola is csatlakozott a Szakmák éjszakájához, és több olyan intézmény van, amely határon túli – erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai – testvériskolájában mutatkozik be.

    A fővárosban a rendezvény kiemelt helyszíne a Construma építőipari szakkiállítás lesz, ahol a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum 11 iskolájának több mint 200 szakmája mutatkozik be.

    A programok között autószerelés, divatbemutatók, koncertek, tésztahídépítés is szerepel. A Szakmák éjszakáján nemcsak iskolák, hanem cégek is bemutatkoznak, így a látogatók előtt több üzem és gyár nyílik meg péntek este.

    A salgótarjáni Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban okostelefonon keresztül LEGO robotok programozásával ismerkedhetnek a középiskolások.

    Dunaharasztiban megnyílik a Coca Cola gyára, itt vezetett gyár- és raktárlátogatásra van mód.

    A győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumban az iskola számítástechnika termében Inventor program használatával egyszerű 3D modellek létrehozása szerepelt a programok között.

    A részletes programok a szakmakejszakaja.hu honlapon érthetők el.

    Ez egy show, családi program, egy jó péntek esti program, ahol lehet majd autót szerelni, tésztából hidat építeni, lesznek divatbemutatók, koncertek, és a látogatók információkat kaphatnak a képzési lehetőségekről is” – mondta korábban Pölöskei Gáborné az M1 Ma Reggel adásában.

    forrás: Hirado.hu

    Tovább

  • Folyamatosan erősödik a Szép-kártya-felhasználás

    Folyamatosan erősödik a Szép-kártya-felhasználás

    A február nem számít itthon erős hónapnak a turizmusban, de idén sok vendég volt a szállodákban, még az elemzőket is meglepte a növekedés. Külföldről is többen jöttek, mint tavaly: elsősorban Németországból, Oroszországból és Izraelből.

    A magyar szállodákban és panziókban évek óta egyre több a vendég. A KSH adatai szerint februárban a belföldi turisták csaknem 11 százalékkal töltöttek el itt több éjszakát, mint egy évvel korábban. Közülük egyre többen Szép-kártyával fizetnek.

    Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke elmondta, a Szép-kártya-felhasználás minden évben erősödik, és ez látszik a februári számok esetében is. Május végén közeledik az a határidő, amikor több milliárd forint lejár a kártyákon, és a belföldi vendégek elkezdik elkölteni ezeket az összegeket – mondta az elnök.

    Fotó: H. Szabó Sándor, illusztráció

    Nem csak a magyar családok utaztak többet februárban, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma is emelkedett, több mint hét százalékkal. Ráadásul a következő hónapokban várhatóan még tovább nő az idegenforgalom, hiszen hamarosan megkezdődik a nyári szezon.

    A Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtéren már meg is kezdődött a turistaszezon. Szombaton megérkezett ugyanis az idei első chartergépes járat, ami német nagyvárosokból szállít majd ide utasokat egészen az ősz végéig.

    A turisták azonban nemcsak többet utaznak, többet is költenek. Februárban csaknem 12 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban. A szálláshelyek így csaknem 26 milliárd forint bevételt könyvelhettek el. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a háztartások jövedelme folyamatosan nő, így egyre többet költenek pihenésre, a turizmusra is.

    Elemzők szerint a turizmus a magyar gazdaság egyik legjelentősebb ágazatává vált. A kormány célja pedig, hogy a turizmus hozzájárulása a GDP-hez 2019-ig 16 százalékra nőjön.

    forrás: M1 Híradó

    Tovább

  • Áprilistól már elérhetőek a hajtatott magyar zöldségek

    Áprilistól már elérhetőek a hajtatott magyar zöldségek

    A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek, közölte a Nemzeti Agrárkamara (NAK) a Híradó.hu-val.

    Ebben azt is közölték, hogy az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják azokat.

    A közleményben leszögezik, ma Magyarországon a zöldséghajtatásnak komoly hagyományai vannak, hiszen jelenleg mintegy 2600 hektáron termesztenek a magyar gazdák üvegház és fóliasátor alatt zöldségeket. Az elmúlt években folyamatos fejlődés volt tapasztalható az ágazatban, melyhez hozzájárult a magyar termálenergia, valamint az üvegházi technológiák korszerűsítése is. A legnagyobb termőterület a kiváló fényviszonyokkal rendelkező dél-alföldi régióban található, ahol megtermelik a hajtatott zöldségek mintegy nyolcvan százalékát.

    Magyar zöldség. MTI Fotó

    Felsorolják, a hagyományosan legkorábbi termékek közül a retek, a hagyma és a salátafélék mellett mára már a teljes választék – paprika, paradicsom, uborkafélék, hajtatott sárgarépa, káposztafélék – a korai kínálat része. A kiskereskedelmi láncok mellett folyamatos a termékek megjelenése a budapesti és a szegedi nagybani piacon is. Ezek alapján várható, hogy a következő hetekben minimálisra csökken a jellemzően mediterrán térségből származó import termékek kínálata.

    Örvendetesnek tartja a NAK, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett igények alapján a zöldséghajtatás további fejlődése várható, ami a korszerű technológiák miatt nem csak a hozamokat és a minőséget javítja, de akár egy-egy hónappal meg is hosszabbíthatja a magyar termékek szezonját. Ismertetik, hogy jelenleg mintegy 400 ezer tonna hajtatott zöldségfélét állítanak elő Magyarországon, melynek 90 százalékát itthon értékesítik. A fejlesztések eredményeként növekvő árualap a jövőben lehetőséget biztosít az exportpiacok bővülő ellátására is. Ehhez viszont szükséges a termelők szorosabb együttműködése is, a sikeres közös értékesítés érdekében.

    Mint írják, a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett igények alapján a zöldséghajtatás további fejlődése várható, ami a korszerű technológiák miatt nem csak a hozamokat és a minőséget javítja, de akár egy-egy hónappal meg is hosszabbíthatja a magyar termékek szezonját. Megjegyzik, értékelésül szerint vásárlói szempontból különleges értéket jelent, hogy a magyar hajtatott zöldségfélék minden nap frissen kerülnek a fogyasztók asztalára.

    forrás: Híradó.hu

    Tovább

  • Húsvéti utak, akciók: ezekre kell figyelni

    Húsvéti utak, akciók: ezekre kell figyelni


    A húsvéti ünnepek alkalmával felértékelődik az élelmiszerbiztonság. Így érdemes több szempontot mérlegelniük a vásárlóknak akár az ünnepi asztalra való sonka, de más élelmiszerek megvásárlásakor is.

    Ha pedig ajándékot vesznek az ünnepi leárazások és akciók során, akkor sem mindegy, hogyan járnak el. A trendek szerint egyébként sokan itthon, wellness hotelekben töltik a Húsvétot: nekik is szolgál pár hasznos tanáccsal a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

    Húsvétkor, mint minden más hasonló ünnep során, a boltok, áruházláncok nagy akciókkal várják a vásárlókat, akik jelentős összeget spórolhatnak. Sokan ilyenkor ajándékoznak is valamit a másiknak, itt azonban ugyancsak körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége FEOSZ).

    Hagyományos bolti vásárlásnál például nem szabad elfelejteni, hogy ha a megajándékozottnak esetleg nem tetszik az ajándék, de az egyébként nem hibás, akkor a kereskedő azt nem köteles kicserélni. Az persze más kérdés, ha előre ezt szóban megígéri vagy írásban erre önként kötelezettséget vállalt. Ha csak az előbbi esetről van szó és ilyen szóbeli ígéretet kapnak a fogyasztók, akkor nem árt ezt rávezettetni a vásárlásról kapott számlára-nyugtára.

    Rossz méret miatt a kereskedő nem köteles visszavenni az árut Stockphoto

    Akciósan vett termékre is jár a garancia

    A bizonylatot egyébként is meg kell őrizni, hiszen bármilyen fogyasztóvédelmi probléma esetén csak ennek birtokában lehet reklamálni. Kivéve a tízezer forint feletti új, tartós fogyasztási cikkeket, mert ott a jótállási jeggyel is lehet a hiba miatti fogyasztói igényeket érvényesíteni. Fontos azt is tisztázni, hogy csak akkor lehet visszavinni – ha nem áll fent önkéntes garanciavállalás – az ajándékot, ha az tényleg hibás.

    Így például egy ruha akkor számít hibásnak, ha az elszakadt, anyaga foszlik. Azonban nem beszélhetünk hibáról akkor, ha például a megajándékozott mérete nagyobb vagy kisebb, mint amilyet választottunk vagy éppen a kapott ajándék színe nem tetszik.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: Hunyor Erna Szofia

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!