Gazdaság Archívum

  • Nagyon felpöröghet jövőre az idegenforgalom

    Nagyon felpöröghet jövőre az idegenforgalom


    A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) előzetes várakozásai szerint 30 százalékkal is nőhet a turizmusban SZÉP-kártyával elköltött összeg jövőre az ideihez képest
    – mondta Könnyid László, a szervezet elnöke az MTI kérdésére csütörtökön, a 2019. évi adótörvényekben megfogalmazott változások kapcsán.

    A beterjesztett törvényjavaslat szerint jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

    Közleményükben, amit az MTI-hez is eljuttattak, úgy fogalmaznak, a SZÉP-kártya meghatározó szerepet játszik belföldi turizmusban. Tavaly a magyarországi hotelekben a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kártyával, ami a panziók, szállodák belföldi szállásdíjbevételének csaknem 20 százalékát tette ki.

    A SZÉP-kártya az évek alatt a munkavállalói oldalon elfogadottá és a rekreációt középpontba állító juttatási elemmé vált. A munkáltatók évről évre magasabb összeget írtak jóvá a kártyákon, annak kedvező kezelési költsége nem terhelte a hazai tulajdonú vállalkozások gazdálkodását – hangsúlyozta a szövetség.

    Még idén is jól teljesíthet az ágazat

    A SZÉP-kártya 2011. évi bevezetése óta tapasztalt, a turizmusban történő folyamatosan növekvő felhasználása idén sem állt meg. Január és április között a felhasználás 4,5 milliárd forintot tett ki a szállodákban, ami 5,6 százalékkal több a tavalyinál.

    Könnyid László az MTI kérdésére elmondta: a szövetség várakozásai szerint az év egészében 8-10 százalék lesz a növekedés, miután még két nyári hónap, illetve több hosszú hétvége is van ebben az évben.

    borítókép - HungarianSPA Info

    forrás: MTI

    Tovább

  • Zöldborsó-nagyhatalomnak számítunk az EU-ban

    Zöldborsó-nagyhatalomnak számítunk az EU-ban


    Nagy lehetőségek rejlenek a zöldborsótermesztésben Magyarországon: a konzervipari felhasználásra szánt hüvelyes iránt nagy a kereslet, de fagyasztva és frissen is jól fogy a magyar borsó.

    Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az Európai Unió belső piacán Magyarország számít a legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőrnek: egy év alatt több mint 42 ezer tonnát szállítunk a közösség országaiba. Emellett a 27 tagállam közül az unión kívüli területekre is mi visszük ki a legtöbb konzervzöldborsót az EU-ból. Az elmúlt évben kissé visszaesett ugyan a kivitelünk, összesen 61,3 tonna került az exportpiacokra a hazai feldolgozóktól, idén azonban újra felfutóban van. Az év első negyedében 9 százalékkal, 14 300 tonnára nőtt az exportpiacokon eladott zöldborsókonzerv mennyisége az előző év hasonló időszakához képest.

    A szállítógaratba kerül a beérkezett zöldborsó – képünk illusztráció (MTI Fotó: Ujvári Sándor)

    Mivel az embargó nem vonatkozik erre az árura, így továbbra is Oroszország számít a legnagyobb célpiacnak. Emellett Németországba, Olaszországba, a Baltikumba és Franciaországba is szállítanak zöldborsót a hazai konzervgyárak. Hasonló folyamat figyelhető meg a fagyasztott árunál is.

    Míg tavaly három százalékkal, 20 100 tonnára csökkent a kivitel, az idei első három hónapban ismét beindult az export. Az első negyedévben a kivitel 20 százalékkal, 5950 tonnára nőtt, miközben a behozatal 32 százalékkal, 498,1 tonnára csökkent 2017 azonos időszakához viszonyítva.

    A magyarországi fagyasztott zöldborsó legnagyobb felvásárlói Németország, Olaszország, Románia, Görögország és Belgium voltak. A magyar piacra elsősorban Szerbiából és Lengyelországból kerül fagyasztott zöldborsó. A friss, piacra szánt áru mennyisége a feldolgozott termékek mellett elhanyagolható. Évről évre háromezer tonnányi friss zöldborsót szállítanak a külpiacokra a magyar gazdák, míg az import mindössze 190 tonnára tehető. A magyarországi friss zöldborsó legnagyobb felvásárlója tavaly Olaszország volt.

    forrás: Magyar idők, forrás: MTI


    Tovább

  • Felújítás miatt lezárják a kiskörei Tisza-hidat

    Felújítás miatt lezárják a kiskörei Tisza-hidat


    Szombaton kezdődik a kiskörei Tisza-híd átfogó felújítása, a hidaet lezárják a közúti és a vasúti forgalom előtt - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. pénteken az MTI-vel.

    A korszerűsítés kiterjed egyebek mellett a híd szerkezeti elemeinek cseréjére, a vasbeton közúti pályalemez és vasúti pálya felújítására, sín- és közúti dilatációs szerkezetek beépítésére és javítására, a korrózióvédelmi bevonat helyreállítására, valamint a hídhoz csatlakozó közút útburkolatának, útpadkájának és vezetőkorlátjának felújítására - olvasható a közleményben.
     
    A 130 éve épült, azóta többször felújított kiskörei Tisza-híd egy nyomtávú, a váltakozó irányú közúti forgalmat jelzőlámpák szabályozzák, valamint a vonatközlekedés idején mindkét irányban zárva a közút.
     
    A felújítás után a megengedett sebesség a duplájára, óránkénti 40 kilométeresre nő.
     
    A Heves és Pusztataskony között autózók terelőúton, a 3213-33-3216-as utakon keresztül közlekedhetnek majd, és a Kisköre, Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva, Poroszló, a tiszafüredi Tisza-híd, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók érintésével juthatnak át Pusztataskonyra.
     
    Kisköre és Abádszalók, illetve Kisköre és Kisújszállás között vonatpótló autóbuszok közlekednek, amelyek az erőmű hídja felé kerülnek. Mivel az útvonalon 3,5 tonnás súlykorlátozással lehet közlekedni, ezért - két járat kivételével - midibuszok helyettesítik a vonatokat.

    A vonatpótló autóbuszok Kisköre-Tiszahíd megállóhelyet nem érintik. A Volánbusz Zrt. a felújítás idejére módosította a Budapest és Tisza-tavi térség között közlekedő országos járatainak menetrendjét. Kisköre, Erőmű és Abádszalók autóbusz-állomás megállóhelyek között pótlóbuszok közlekednek, csatlakozást biztosítva az ideiglenes menetrend szerint közlekedő országos járatokhoz. Módosulnak a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. járatai is. További információk elérhetőek a társaságok weboldalain, az érdeklődők ezen kívül személyesen és telefonon is kérhetnek tájékoztatást.   

    A közleményben felhívták a figyelmet, hogy a menetjegyek vásárlása során az útvonal módosítások és átszállások miatt előfordulhat, hogy több menetjegy váltása szükséges, ez bizonyos esetekben díjnövekedést eredményezhet.

    A Kisköre és Abádszalók között közlekedő pótló autóbuszok egységesen a 10 kilométeres díjövezetnek megfelelő árú menetjeggyel vehetők igénybe. A bérletjegyek továbbra is változatlan viszonylaton és díjtétellel vásárolhatók meg és használhatók fel utazásra - olvasható a közleményben.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Alacsonyabb lehet idén a globális búzatermés

    Alacsonyabb lehet idén a globális búzatermés

    Drágulás nem várható.

    A tavalyinál néhány százalékkal alacsonyabb lehet a globális búzatermés idén, de a hatalmas átmenőkészletek miatt jelentős drágulás nem várható; a magyar termelők számára biztató, hogy Oroszország idei exportja csökken és Romániában, valamint Bulgáriában is kevesebb lesz a termés – közölte a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára Hódmezővásárhely-Batidán.


    Pótsa Zsófia, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos és repce fajtabemutatóján elmondta, Magyarországon a szántóterület 2012 óta némileg növekedett, jelenleg 4,3 millió hektár körül alakul. A búza vetésterülete az 1,2 millió hektáros csúcsról fokozatosan csökkent, tavaly már egymillió hektár alatt volt. A termés az elmúlt hat évben mindig megközelítette az 5 millió tonnát, idén – bár hivatalos becslés még nem készült – várhatóan 4,8 millió tonna körül alakul – tudatta.

    Megemlítette, hogy a búza és az árpa vetésterülete folyamatosan csökkent, előtérbe került a napraforgó és a repce, előbbit 660 ezer, utóbbit 260-270 ezer hektáron vetettek idén. Hat, hét évvel ezelőtt a termés 70 vagy akár 80 százalékát adta a malmi minőségű búza. Mivel a takarmány és malmi minőség közötti árkülönbség egyre csökkent, ma már fele-fele az arány. Pótsa Zsófia azonban hangsúlyozta, hogy a minőségi búzára ma is szükség van, a homogén tételeket a piac hajlandó megfizetni.

    Évente mintegy 1,2 millió tonna a malomipar szükséglete. A takarmányipar kevesebb kukoricát használ fel, így évente 1-1,2 millió tonna búza kerül ide, megfigyelhető azonban, hogy a magasabb minőséget keresik, hiszen a keverékek fehérjetartalmát olcsóbb így biztosítani, mint szójából. Hozzátette: a visontai keményítőüzem indulásával az ipari felhasználás évente 0,25 millió, majd 0,5 millió tonnára nőhet.

    A legnagyobb piaci szegmens a kereskedelem maradt, a minőségi előnyét azonban egyre inkább elveszíti a magyar búza. A meghatározó exportpiacok Olaszország – ahova a kivitel egyharmada megy –, Románia – ahonnan jellemzően továbbexportálják a magyar búzát –, Németország, – a kifejezetten jobb minőséget kereső – Bosznia, Ausztria és Hollandia. A 2017-2018-as szezonban – július 1-jéig – 2,5 millió tonna búza kiszállítása várható, pont egymillió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte Pótsa Zsófia.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Hamarabb érik a cseresznye

    Hamarabb érik a cseresznye


    Bár még epret is lehet kapni, de az időjárásnak köszönhetően már a cseresznyének van szezonja. Átlagosan 600-900 forintért lehet hozzájutni egy kilónyi gyümölcshöz, a mézédes szomolyait keresik a legtöbben.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Harmadszorra is itt a Nagy Bor Teszt

    Harmadszorra is itt a Nagy Bor Teszt


    Harmadik alkalommal indult el májusban a Nagy Bor Teszt, amely hazánk legnagyobb online boros felmérése. Az elmúlt két évben összesen hatvanezer válaszadó adatait dolgozták fel a kutatók, akik nem kevesebbre vállalkoztak, mint az internetet használók borvásárlási és borfogyasztási szokásainak elemzésére.

    Az idei évben a Nagy Bor Teszt kutatás fókusza bővült: a szakmai partnerként közreműködő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a felmérésben azzal a szándékkal vesz részt, hogy feltérképezze a hazai borturisztikai trendeket, miközben felhívja a figyelmet a borok megismerésének legkellemesebb és egyben legizgalmasabb módjára, a borvidékre tett utazásokra.

    A nagy elérés és minta nem csak a felmérés jelentőségét, megbízhatóságát növeli, hanem a kulturált borfogyasztásra is felhívja a figyelmet. Cél emellett az, hogy a hazai borpiac számára aktuális információval szolgáljon a borfogyasztási és -vásárlási szokásokról, illetve az MTÜ közreműködésével a magyar borvidékek és a borturizmus iránti preferenciákról. Az idei évben május 15. és augusztus 31. között van lehetőség a Nagy Bor Teszt kitöltésére ezen az oldalon, ugyanitt az előző évek felméréseinek eredményei is elérhetők.

    Nő a borok iránt érdeklődők száma

    A tavalyi eredmények azt mutatták, hogy a nem boros témájú portálokról a felmérésre érkező válaszadók (mintegy tízezer fő) körében növekszik a bor iránt érdeklődők aránya; a száraz borok a legnépszerűbbek, ugyanakkor még mindig sokan keresik az édes vöröseket. Otthon és vendégségben fogy a legtöbb bor: a borválasztás során számít a bor származási helye, a borvidék. Utóbbiak között Villány, Eger és Tokaj a legnépszerűbbek. A szuper- és hipermarketek mellett sokan vásárolnak közvetlenül a pincészetektől; az online vásárlás ugyanakkor még gyerekcipőben jár.

    A témában még nem készült olyan átfogó, a változásokat is elemző körkép, mint a Nagy Bor Teszt. A kutatás szakmai vezetője Harsányi Dávid, a BGE Külkereskedelmi karának tanszékvezetője és Hlédik Erika, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének egyetemi adjunktusa. A Winelovers, a Vinoport, a Borászportál és a Borkollégium pedig a felmérés promóciójával és az eredmények publikálásával segít abban, hogy minél szélesebb kör értesüljön a Nagy Bor Teszt kitöltésének lehetőségéről és a válaszok alapján kirajzolódó trendekről.

    Bővebben a témáról itt olvashat.

    forrás: Hunyor Erna Szofia, MTI

    Tovább

  • Korábban lehet idén magyar dinnye

    Korábban lehet idén magyar dinnye


    Javában tart a munka a mezőgazdaságban. A tavaszi meleg idő kedvezően hat a szabadföldi palánták fejlődésére, így, ha nem lesz nagyobb változás az időjárásban, akkor már június első felében magyar dinnyéből csemegézhetünk.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Sertéstartók figyelmébe!

    Sertéstartók figyelmébe!


    Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus által okozott fertőző állatbetegség, amely az embert nem betegíti meg, de a házisertésekben és a vaddisznókban tömeges elhullással és nagy gazdasági kárral járó járványt okoz.

    A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elhullanak. A betegség nem gyógyítható, ellene hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését megakadályozni csupán igazgatási intézkedésekkel, a fertőzött sertésállományok gyors felszámolásával és az állattartó által következetesen végrehajtott megelőző intézkedésekkel lehet. A betegség megállapításra került hazánkban is, egy Heves megyéből származó elhullott vaddisznóban került kimutatásra kórokozó.

    Az afrikai sertéspestis a Magyarországi előfordulást megelőzően megjelent már a balti államokban, Lengyelországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban, Romániában és Csehországban is.

    A hazai sertés állományok védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges a betegség korai felismerése. Ennek érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy az állattartók állataik megbetegedéséről, esetleg elhullásáról haladéktalanul tájékoztassák a szolgáltató állatorvosukat. A sertéstartó a betegségben elhullott vagy a betegség felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leölt sertései után állami kártalanításban részesül, aminek feltétele a beteg vagy elhullott sertések mielőbbi bejelentése az állatorvosnak.

    Az állatorvos a helyszínen, a beteg állatok klinikai vizsgálata és elhullás esetén a hullák boncolása után dönt az ASP kizárására irányuló laboratóriumi mintaküldés és a helyi hatósági állatorvos értesítésének szükségességéről. Amennyiben a sertéstartó az állat(ok) betegségét, vagy elhullását – bár arról tudomása volt - nem jelentette az állatorvosnak, akkor az ASP későbbi hatósági megállapítását követően felszámolt állománya után állami kártalanításra nem jogosult, vele szemben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki.


    A betegség egyes esetekben nagyon gyors lefolyású, ilyenkor a sertések rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. Általában étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 ⁰C), testszerte bőrvérzések, a bőr vöröses-lilás elszíneződése (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), előfordulhat hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés, valamint 5-10 napon belüli elhullás jellemző a betegségre.

    A betegség sertésállományba történő behurcolásának lehetőségei
    Megelőző intézkedések
    - Fertőzött sertések bevitelével - Sertéseket csak az országos nyilvántartási rendszerben regisztrált sertéstartótól, szállítási dokumentumokkal együtt szabad vásárolni!

    - Vaddisznókkal történő érintkezéssel - A sertések ne érintkezzenek élő vaddisznókkal és a vaddisznók zsigereléséből származó anyagokkal!

    - Sertés vagy vaddisznóhúst tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetésével - Az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartása!
    - Fertőzött sertések vagy vaddisznók váladékával szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközzel, gépjárművel.

    - Vadászatnál vagy más sertéstartó helyen használt lábbelit, öltözéket le kell cserélni a sertéstartó udvarba lépés előtt!

    A betegséggel szemben eddig alkalmazott minden sikeres felszámolási program alapja a korai felismerés volt, ezért kiemelten kérünk valamennyi állattartót, minden elhullott, beteg, rendellenesen viselkedő sertés esetén mielőbb szóljon az állatorvosának!

     A betegséggel kapcsolatosan további információkat talál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján: http://portal.nebih.gov.hu

    Tovább

  • Közepes búzatermés várható

    Közepes búzatermés várható


    A gabonatermelők csupán közepes búzatermésre számítanak idén, de a termés várhatóan a szélsőségek között szóródik, lesznek egészen kiváló és nagyon gyenge hozamok is
    – tudta meg a keddi Világgazdaság Vancsura Józseftől, a gabonatermesztők szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnökétől.

    Meglátása szerint a táblák mostani állapotából az látszik, hogy a gyengébb, homokos területeken ritka alacsony termésátlagok várhatók, míg a magas aranykorona-értékű földeken kiváló hozamokkal számolhatnak a gazdák.

    Vancsura József 4,5 millió tonnás össztermésre számít. A lap emlékeztetett arra, hogy a romló észak-amerikai kilátások, valamint a tavalyi hozamoknál kevesebbet ígérő orosz termésbecslések miatt az elmúlt napokban tovább nőttek a világpiaci árak az ágazatban, s ez a helyzet a terményárakat is emelte.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Jó lett az idei cseresznyetermés

    Jó lett az idei cseresznyetermés


    A közepesnél jobb, 12-15 ezer tonna lehet a cseresznyetermés idén, véli a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

    Tavaly 8-10 ezer tonna termett a bogyós gyümölcsből Magyarországon, idén a korán jött melegnek köszönhetően hetek óta vásárolhatunk cseresznyét.

    A korai cseresznye már hetek óta kapható a piacokon. Igaz, eleinte ezer forint felett alakult a csonthéjas gyümölcs ára kilónként, ma jóval kevesebbet kérnek érte a piacokon.

    Az M1 Ma Reggel című műsorában Kovács György zalai őstermelő arról beszélt, hogy a rendkívüli téli időjárás után a hirtelen bekövetkezett jó idő kedvezett a virágzásnak és a terméskötődésnek is. Az őstermelő megjegyezte, egy-egy helyen előfordulhat moníliafertőzés a ködös, nyirkos reggelek miatt, emiatt fajtánként és térségenként változó lehet a termésmennyiség. Hozzátette, a korai fajtáknál közepes termés, a közepes érésű fajtáknál valamivel erősebb, a késő érésű cseresznyék esetében pedig nagyon szép termés várható.

    A termelő arról is beszélt, hogy a zalai piacokon eleinte elég drágán – 1000-1200 forint felett – lehetett kapni a cseresznye kilóját, mára azonban normalizálódott a helyzet, jelenleg nagyjából 700 forintért lehet megvásárolni az apró, édes gyümölcsöt. Hozzátette, az ár alakulását az is nagyban befolyásolja, hogy a termelők nagy része már idős, és nincs, aki leszedje a gyümölcsöt. Ha mégis van munkaerő, a cseresznye felvásárlási ára gyakorlatilag csak a szedők munkabérét fedezi, mivel a szedéshez aprólékos munkára van szükség.

    Kovács György megjegyezte, emiatt évről-évre egyre magasabbra nőhet a cseresznye ára.

    forrás: M1 / Ma délelőtt

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!