Gazdaság Archívum

  • 450 ezer tonna szőlőtermés várható az idén

    450 ezer tonna szőlőtermés várható az idén


    Az idén a tavalyival azonos mennyiségű, 450 ezer tonna szőlőtermés várható: a minőség kiváló, így a borászatban kiváló évjárat lehet
    – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön az M1 hírcsatornán.

    Feldman Zsolt kifejtette, hogy bár a magyar borpiaci év augusztus elsején kezdődik, ehhez képest a szőlőszüret hetekkel korábban elindult. Kiemelte, Európában az elmúlt öt év átlagában alacsonyabb szőlőmennyiség várható, ennek, illetve a tavalyi dél-európai szőlő- és borhiánynak a magyar szőlőfelvásárlási árakban is tükröződnie kellene.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy csökkentek a gazdálkodók bürokrácia terhei, tavalytól a bortermelők adminisztrációja is egyszerűbb lett, az egyablakos ügyintézésben sokat léptek előre, az informatikára építve pedig további könnyítések várhatók a nyilvántartásban, az adatszolgáltatási kötelezettségben.

    forrás: MTI / M1

    Tovább

  • Két héttel korábban kezdődik a szüret az egri és a mátrai borvidéken

    Két héttel korábban kezdődik a szüret az egri és a mátrai borvidéken


    Két héttel korábban kezdődik a szüret az egri és a mátrai borvidéken, a korai érésű szőlőfajták, az Irsai Olivér szürete már a héten elkezdődik a Mátraalján, később, augusztus 20. körül kezdenek az Egri borvidéken
    - közölte az MTI érdeklődésére Kovács Zita és Pál Sándor az ország második, illetve negyedik legnagyobb borvidéke hegyközségi tanácsának elnöke kedden.
     
    Az ország második legnagyobb, 6400 hektárnyi területű borvidéke a mátrai. Kovács Zita, a hegyközségek tanácsának elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tavalyi természeti csapások, elsősorban a jégverés, idén elkerülték a Mátraalját. Ennek is köszönhetően a szőlő egészséges és szép. Fajtától függően 90 és 110 mázsa termés lehet egy-egy hektáron - mondta.
     
    "Borvidékünkre jellemzőek az illatos szőlők, az Irsai Olivér és a muskotályos fajták, ezek korán érnek" - mondta az elnök. Közölte: nem gondolja, hogy probléma lesz a szőlő minőségével és a borral idén.
     
    Pál Sándor, az 5400 hektárt meghaladó területen gazdálkodó Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is korábbi kezdést prognosztizált. Ennek oka, hogy kora tavasszal nagyon előreszaladt a természet, hamarabb fakadtak a szőlők a megszokotthoz képest.
     
    Az egri borvidéken nagyon korai fajták, mint a csabagyöngye vagy az Irsai, nincsenek, illetve kevés fordul elő. Azoknak a fajtáknak, amelyek itt nagyobb tömegben teremnek és koraiaknak számítanak - a zenit, a zengő, a zefír -, a szürete valamikor augusztus huszadika környékén kezdődhet. A megszokott rend alapján inkább szeptember első napjaiban szokták szedni ezeket a szőlőket.
     
    A hegybírók termékbecslése a tavalyit 5-6 százalékkal meghaladó mennyiség. A 2017-es 85 mázsával szemben 92 mázsa hektáronkénti szőlő várható. Az időjárás ezt még befolyásolhatja - mondta Pál Sándor.
     
    A gombafertőzések nagy veszélyt már nem jelentenek. A csapadékos ősz és a botrytis (szürke rothadás) még befolyásolhatná a kilátásokat. Peronoszpóra, lisztharmat veszélyét a szakemberek nem látják. Egy esős ősszel fellépő rothadás károsíthatná a szőlőket, és a minőséget is rontaná - mondta az egri hegyközségek tanácsának elnöke.
     
    A tájékoztatás szerint a mátrai borvidéken az idén nem emelkednek az árak, kilónként, fajtától és minőségtől függően, 80-120 forintért vásárolják majd a szőlőt. Az egri borvidéken minden szőlőnél 5-6 százalékos emelkedés várható, az egyik fő fajtáért, a kékfrankosért például 115 forintot adtak tavaly.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Erre jó a sok eső: kizöldült a fél ország

    Erre jó a sok eső: kizöldült a fél ország


    Az elmúlt csapadékos időszaknak köszönhetően a növényi zöld tömeg mennyisége jóval az átlagos érték fölött alakul – olvasható a met.hu agrometeorológiai előrejelzéséből. Foltokban számíthatunk esőre, zivatarokra a következő napokban, de a számítások szerint egy hosszabban tartó szárazabb, és stabilan meleg időszak következhet.

    Az elmúlt egy hét során sokfelé igen kiadós csapadék hullott az országban, mely többfelé a 30 mm-t is meghaladta. Északnyugaton és északkeleten viszont szinte semmi eső nem esett. Jelentősebb csapadékhiány főleg Győr, Székesfehérvár-Budapest, Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen és Szolnok térségében alakult ki.

    Ennek megfelelően a talajnedvességi állapotában is nagy különbségek vannak: az előbbi területeken meglehetősen száraz a talaj, míg az ország nagyobb részén megázott a föld, és bőven van nedvesség.

    A kukorica zömében a szemfejlődés, a napraforgó pedig a magképződés fenológiai fázisában jár és a jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek a bogyók, nagyon korai szüret várható – írták. A kedvező növekedési fázis a melegebb áprilisi és májusi időnek is köszönhető.

    A met.hu legfrissebb műholdas NDVI vegetációs indexe szerint a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése.

    Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a viszonylag csapadékos időjárásnak. A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.

    forrás: met.hu, MTI

    Tovább

  • Újabb kerékpáros rekord született a Tisza-tónál

    Újabb kerékpáros rekord született a Tisza-tónál

    Idén június végéig 22 129, a duzzasztóművön áthaladó kerékpárost számlált a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) Kiskörei Szakaszmérnöksége, ami csaknem duplája az elmúlt év első félévében regisztrált adatnak és több mint kétharmada a tavalyi teljes évi forgalomnak.

    A szakaszmérnökség 2008 óta kíséri figyelemmel a vízlépcsőn áthaladó kerékpáros forgalmat. Az első, nem teljes évben, 2008-ban 6800 kerékpáros hajtott át az üzemi hídon, tavaly azonban ez a szám már 30 884 volt. Idén, az első hat hónapban ismét új rekord született, ugyanis 22 129-en pattantak nyeregbe a Tisza-tónál, köztük 1670 versenyző.

    Egy horgász motorcsónakkal a Tisza-tavon, Abádszalókon, az Abádi kikötőben 
    – képünk illusztráció (MTI/Bugány János)

    A havi rekordot eddig 2017 júliusa tartotta  9086 kerékpárossal, ám 2018 májusában új forgalmi csúcs született 10 153 biciklissel. A közleményben kiemelik, hogy az igazgatósági statisztikákban csak a duzzasztómű felett áthaladó kerékpárosok jelennek meg, nem szerepelnek az adatok között azok, akik például Abádszalókról tekernek Tiszafüredre vagy Kisköréről bicikliznek Poroszlóra.

    A Kötivizig beruházásában, 493 millió forint európai uniós és hazai támogatásból épült meg 2005-2007 között a Tisza-tó körüli árvízvédelmi töltés koronáján a három méter széles kerékpárút, először a bal parton, Abádszalók és Tiszafüred, majd a jobb parton, Kisköre és Poroszló között.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Százmilliók jutnak a magyar tanyáknak

    Százmilliók jutnak a magyar tanyáknak


    Idén is folytatódik a Tanyafejlesztési program, a 2011 és 2017 között megítélt közel kilencmilliárd forint után újabb 1,2 milliárd forint fordítható erre a célra: a kezdeményezést az idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a szaktárca; a felhívást várhatóan szeptember-októberben teszi közzé a minisztérium, a beérkező pályázatok elbírálása pedig a jövő év elején várható – tudta meg a Magyar Idők Nagy István agrárminisztertől.

    Kétféle konstrukció segítségével nyújtanak támogatást: egy önkormányzati típusú, helyi közösségeknek kiírt felhívást és egy egyéni típusú, tanyai lakosok, tanyagazdák számára készült konstrukciót hirdetnek meg.

    A tanyagondnokokkal, a társadalmi szervezetekkel, valamint az önkormányzatokkal folytatott egyeztetések során kapott visszajelzések alapján az önkormányzati típusú, helyi közösségeknek kiírt pályázati konstrukció részeként az Agrárminisztérium ebben az évben főként a tanyagondnoki szolgálatok támogatására, a tanyán élőknek szervezett programok, szolgáltatások megvalósítására, a tanyasi lakosokat célzó infrastrukturális fejlesztésekre, valamint a gazdaságok és hálózataik támogatására helyezi a hangsúlyt.

    Emellett az idén az induló és a legkisebb tanyagazdaságok támogatását is előtérbe helyezik. „Ezzel a tanyasi gazdálkodás újraélesztése mellett a fiatal generációk helyben tartását kívánjuk elősegíteni, ösztönözni” – nyilatkozott a tárcavezető. Továbbra is külön célterületként jelennek meg a Tanyafejlesztési program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok.

    Az idei év újdonságaként a szőlészeti és borászati kultúra elterjesztését szolgáló mintaprogramokra is nyerhetnek támogatást az érintettek. Mindkét célterületre egyedi támogatási kérelem benyújtásával lehet jelentkezni – az elbírálás szempontjai érdemben nem változnak.

    A program elsődleges célja, hogy a támogatás a tanyákra és a tanyás településekre jusson el, a programhoz pedig minél több tanya, illetve tanyai gazdálkodó csatlakozzon. Cél a mintajelleg, a követhető megoldások, a jó példák feltárása, megvalósítása és bemutatása. A támogatások elsődleges kedvezményezettjei a gazdálkodó tanyák, illetve a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanyasiak. A támogatás feltétele, hogy a megvalósított beruházásoknak illeszkedniük kell a településfejlesztési koncepcióba, illetve a térség fejlesztési programjába.

    A tárca tájékoztatása szerint a cél az, hogy a vidéki települések mezőgazdasági kultúrájához kapcsolódó őstermelői tevékenységek helyzete javuljon, megerősödjenek a helyi gazdaságok, és megvalósuljanak a termeléshez kapcsolódó fejlesztések.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Kényelmes ágyat, tisztaságot és wifit igényelnek a magyar utazók egy felmérés szerint

    Kényelmes ágyat, tisztaságot és wifit igényelnek a magyar utazók egy felmérés szerint


    A tisztaság mellett kényelmes, nagy ágyra és wifire vágynak a magyar utazók a GKI és a Bónusz Brigád MTI-nek elküldött kutatása szerint.

    A 1025 utazót megkérdező reprezentatív, online felmérésből kiderült, az utazók 39 százalékának a legfontosabb maga az úti cél, míg 34 százalékuknak az utazás ára.
       
    A magyar nyaralók 45 százaléka európai célpontokat választ, belföldre 38 százalékuk megy.
       
    Az eredmények alapján a válaszadók 91 százalékánál a megfelelő ár-érték arány dönt az úticél kiválasztásakor, 71 százalékuk a szálloda elhelyezkedését tekinti elsődleges szempontnak.
       
    Mind a kisgyerekesek, mind a gyerektelenek a tengerpartot választják legszívesebben, 67 százalék válaszolt így. Nyaraláskor a megkérdezettek 83 százaléka várost néz, 65 százaléka kirándul, 57 százalékuk pihenéssel tölti az időt. A városnézés a középiskolás gyerekkel utazók esetében kiemelkedően magas: 94 százalékuk választja ezt a kikapcsolódási formát.
       
    A szálláshelyek közül a szállodák vezetik a sort, 63 százalékban itt foglalnak szállást, második legnépszerűbb az apartman, 59 százalékkal.
       
    A válaszadók 90 százaléka szerint a tisztaság a legfontosabb egy szállásnál, 64 százalékuk elvárja a wifit, 68 százalék a kényelmes, nagy ágyat. A 18-24 évesek körében a wi-fi jelentősége már 85 százalék, az idősebb korosztályban ennek jelentősége fokozatosan csökken, de még a 60 év felettieknél is 57 százalék igényli, hogy legyen vezeték nélküli internet a szobában.

    forrás: Bónusz Brigád, MTI

    Tovább

  • Hozzájárultak a kormányzati támogatások a méhészet fejlődéséhez

    Hozzájárultak a kormányzati támogatások a méhészet fejlődéséhez


    A méhészeti ágazat 2010-től csaknem 10 milliárd forint – 50-50 százalékban költségvetési, illetve uniós finanszírozású – támogatást kapott, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését
    – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az Országos Méhészeti Egyesülettel (OMME) folytatott egyeztetésen az Agrárminisztérium közleménye szerint.

    Nagy István hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is szoros együttműködésre törekszik a méhészekkel. A megbeszélésen a tárcavezető az egyesület vezetőségével a méhészeti ágazat legfontosabb szakmai kérdéseiről egyeztetett, a méhegészségügyi hálózat megerősítése, a magyar méz belföldi fogyasztásának és exportjának növelése, valamint a méhészeti képzés fejlesztése is szóba került.

    A tárca közleményében felidézte, hogy az ágazat további fejlesztése érdekében az Agrárminisztérium és a méhészek egyesülete korábban stratégiai keretmegállapodást kötött. Az együttműködésről szóló dokumentumban többek között szerepel az is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit Magyarországon és külföldön.

    Kitértek arra is, hogy Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, a méhcsaládok száma meghaladja az egymilliót. Az ország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Letették a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpárút alapkövét

    Letették a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpárút alapkövét


    Letették a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpárút alapkövét, a nettó 3,13 milliárd forintos beruházással a Tisza-tó körüli kerékpárút még hiányzó, 6,5 kilométeres szakaszát építik meg
    - közölte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
     
    A kivitelező a Hódút KFT., a megbízó az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a beruházó pedig a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a fejlesztést magyar költségvetési forrásból finanszírozzák.
     
    A közleményben Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója kifejtette, terveik szerint idén az előkészítő munkák, a tereprendezés, a bozótirtás, illetve a fakivágás zajlik, és elkezdődik a kerékpárút építése is. Ezzel párhuzamosan indulnak a Tisza-híd, valamint az Eger és Szomorka patak híd alépítményi munkái, ezeket jövőre a felépítmények követik. A nagyobb volumenű munkálatok 2019-ben lesznek - tette hozzá.
     
    A közleményben Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos elmondta: évről évre nő a Tisza-tó körül biciklizők száma, 2016-ban 20 ezren, 2017-ben pedig már 31 ezren kerekezték körbe a tavat, a beruházásnak köszönhetően számuk várhatóan tovább emelkedik.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Tartós a növekedés az építőiparban

    Tartós a növekedés az építőiparban


    Éves alapon 15,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés az országban a májusi adatok szerint. A kormány Családi Otthonteremtési Programjának és az 5 százalékos lakásáfának köszönhetően megyénkben is tartós a növekedés. Az első öt hónapban több mint 16 százalékkal erősödött az ágazat.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Nyerges megveszi, Mészáros átveszi: Elkezdődött hivatalosan a Simicska-birodalom felvásárlása

    Nyerges megveszi, Mészáros átveszi: Elkezdődött hivatalosan a Simicska-birodalom felvásárlása

    „Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit” – így szól a Gazdasági Versenyhivatal […]

    The post Nyerges megveszi, Mészáros átveszi: Elkezdődött hivatalosan a Simicska-birodalom felvásárlása appeared first on Egri Sztorik.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!