Gazdaság Archívum

  • Kevés tejterméket fogyasztanak a gyerekek egy felmérés szerint

    Kevés tejterméket fogyasztanak a gyerekek egy felmérés szerint


    Feleannyi tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek, mint amennyi szükséges lenne - derült ki egy országos felmérésből, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) végzett a Danone Kft. megbízásából.

    A felmérés eredményéről szerdán kiadott közleményben rámutatnak: a nemzetközi és a magyar táplálkozási ajánlások egyaránt napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. Gyermekkorban különösen fontos a rendszeres tejtermékfogyasztás, már napi egy pohár joghurt elfogyasztása is hozzájárulhat a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelhez és segítheti a csonttömeg kialakulását - hívják fel a figyelmet.
       
    A 860 gyermek megkérdezésével készített vizsgálatból kiderült, hogy a 10-12 éves korú gyerekeknek mindössze 14 százaléka eszik naponta egy-egy pohár joghurtot, míg 42 százalékuk csak hetente 1-2 alkalommal, 16 százalékuk hetente egyszer, 28 százalékuk pedig még annál is ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt élőflórás joghurtkészítményeket.
       
    A felmérés szerint a gyermekek tejtermék fogyasztása annak ellenére ilyen alacsony, hogy 10-ből 4 gyermek már tudja, hogy naponta legalább fél liter tejet vagy azzal egyenértékű tejterméket kellene fogyasztania, 76 százalékuk pedig azzal is tisztában van, hogy ez a csontokat erősítő kalciumbevitel miatt fontos.

    A gyermekek körében az azonban már kevésbé ismert - mindössze 42 százalékuk tudta helyesen -, hogy a tejtermékek D-vitamin tartalma segíti a kalcium felszívódását.
       
    A felmérés rávilágított arra is, hogy a gyerekek közül sokan nem tudják, melyik élelmiszer készül tejből. A megkérdezett gyerekek mindössze 24 százaléka tudta, hogy a kefir, ugyancsak 24 százaléka, hogy a túró, és alig több mint 21 százaléka, hogy a gyümölcsjoghurt is tejtermék.


    Forrás: MTI

    Tovább

  • A Mátraalján már a jövő héten, Eger környékén pedig augusztus végén kezdődik a szüret

    A Mátraalján már a jövő héten, Eger környékén pedig augusztus végén kezdődik a szüret


    Megyénk két borvidékén eltérően alakult az idei éve a szőlősgazdáknak, de a ­szüret mindenhol korábban kezdődik.

    A Mátraalján a héten, Eger környékén pedig augusztus végén kezdődhet a szüret, s míg előbbi borvidéken kevesebb, utóbbin várhatóan több lesz a termés. Az idei szőlőszüret a szokásosnál néhány nappal korábban veszi kezdetét.

    – Ha az utóbbi két évet nézzük, akkor időben, ha a megelőző időszakot vesszük alapul, akkor korábban kezdődik a szüret, de általában augusztus 10–20. ­között kezdődik a munka. A borászatok úgy tervezik, jövő héten, augusztus 15-én kezdik szüretelni az Irsai Olivért,­ csak néhányan halasztották augusztus 20. utánra. Augusztus 25-re végeznek is ezzel a fajtával. A mennyiség gyenge-közepes lesz, mert a téli fagyok jobban megviselték az ­Irsait, s voltak tavaszi fagyok, valamint a május 13-i jégeső is elverte a növényeket. Körülbelül hat-hét tonnányira lehet számítani hektáronként – számolt be dr. Nyilas János, a Mátrai Bor­vidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

    A minőségről elmondta, a cukorfok 14-15 körül alakul, a jövő hétre várhatóan 15-16-ra emelkedik, de szüretelni kell, mert a nagy meleg miatt a savcsökkenés jelentős, s az Irsai fajta egyébként is kevés savat tartalmaz. Harmonikusabb a bor, ha a savtartalma megfelelő, a cukrot pótolni egyszerűbb. Ha a szőlő nem teljesen érett, akkor a bor nem lesz szép, illatos, gyümölcsös sem, így féléretten sem szabad.

    A korábbi évek átlagárai maradtak

    Dr. Nyilas János kifejtette, más fajtánál még nincsenek kitűzve szüreti időpontok, az Irsai után egy hét kimarad, majd szeptember elején indul be újra a munka a többi illatos fehér fajtával, a muscat ­ottonellel, s egy-két kékszőlővel. A rozénak szánt kékszőlőket szeptember közepe-vége táján szedik le.

    A szőlőárak az elmúlt évek átlagához igazodnak, 70-120 forint közötti kilónkénti áron vásárolják föl. Magasabb árat adnak az Irsaiért, a traminiért, alacsonyabbat a vegyes szőlőkért és a csemegefajtákért. A Mátrai borvidéken alacsonyabb lesz a termésátlag, de településenként, dűlőnként eltérő a mennyiség. A jég kártétele például Gyöngyösön és környékén volt jelentős, máshol alig volt jégverés. A károsult gazdák bíznak abban, hogy a kárenyhítési alapból kapnak némi kompenzációt a kevesebb termés miatt.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • A megye három déli járását is érinti az idei Tanyafejlesztési Program

    A megye három déli járását is érinti az idei Tanyafejlesztési Program

    A Hevesi, Füzesabonyi és Hatvani járásból is várják a pályázatokat. A felhívásban foglaltaknak megfelelően az egyedi kérelmek benyújtását papíralapon, egy példányban, zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként, ­augusztus 25-ig kell benyújtani a Földművelésügyi minisztérium agrárfejlesztési és vidékstratégiai főosztályának.

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Mint ismert: május elején közölte Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, hogy idén 1,225 milliárd forint fordítható a hetedik alkalommal kiírt és nemzeti forrásból működtetett Tanyafejlesztési program finanszírozására. Heves megyei járásokra ebben az évben terjed ki először a program.

    A Tanyafejlesztési programra az elmúlt években mintegy 8,1 milliárd forintot fordítottak, a program hatéves működése során 1691 pályázó nyert támogatást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • A megye három déli járását is érinti az idei Tanyafejlesztési Program

    A megye három déli járását is érinti az idei Tanyafejlesztési Program

    A Hevesi, Füzesabonyi és Hatvani járásból is várják a pályázatokat. A felhívásban foglaltaknak megfelelően az egyedi kérelmek benyújtását papíralapon, egy példányban, zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként, ­augusztus 25-ig kell benyújtani a Földművelésügyi minisztérium agrárfejlesztési és vidékstratégiai főosztályának.

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Mint ismert: május elején közölte Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, hogy idén 1,225 milliárd forint fordítható a hetedik alkalommal kiírt és nemzeti forrásból működtetett Tanyafejlesztési program finanszírozására. Heves megyei járásokra ebben az évben terjed ki először a program.

    A Tanyafejlesztési programra az elmúlt években mintegy 8,1 milliárd forintot fordítottak, a program hatéves működése során 1691 pályázó nyert támogatást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Jó termés várható az Egri Borvidéken

    Jó termés várható az Egri Borvidéken


    Az Egri Borvidéken idén egyelőre nem okozott nagyobb károkat a szélsőséges időjárás és megfelelő volt a növényvédelem is. A nyár utolsó hónapja fontos lehet az érés szempontjából, de eddig úgy tűnik nagyon jó évjárat lehet a 2017-es a borászoknak.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • 15%-kal kevesebb a gabona

    15%-kal kevesebb a gabona


    A szélsőséges időjárás miatt a gabonatermések mennyisége csökkent, azonban a minőségre nincs panaszuk a gazdáknak. Az aratási munkálatok már véget értek, a talajmunkálatok pedig most kezdődnek. A búza és az árpa már a magtárakban van.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • 15%-kal kevesebb a gabona

    15%-kal kevesebb a gabona


    A szélsőséges időjárás miatt a gabonatermések mennyisége csökkent, azonban a minőségre nincs panaszuk a gazdáknak. Az aratási munkálatok már véget értek, a talajmunkálatok pedig most kezdődnek. A búza és az árpa már a magtárakban van.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • A magyar borászatok 60 százaléka már nyereséges

    A magyar borászatok 60 százaléka már nyereséges


    Alaposan megerősödtek a magyar borászatok: kevesebb a veszteséges cég, egyúttal a bevételi átlag jelentősen nőtt tavaly, pedig az importborok tömeges jelenlétével is meg kell küzdeniük a piaci szereplőknek.

    Tavaly 878 szőlőbor termelésével foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, közülük átlagosan ötből négy adott le céges beszámolót. Ezekből kiderült, hogy 40 százalékuk működött veszteségesen, ami azt jelenti, valamelyest javultak az ágazat kilátásai – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére az Opten Kft. által közölt adatokból.

    A céginformációs szolgáltató tájékoztatása szerint a hazai borászatok összesített árbevétele 101,16 milliárd forint volt az elmúlt évben. Tavalyelőtt ugyan valamivel több, 101,77 milliárd volt a szektor együttes forgalma, valójában mégis növekedtek a cégek, hiszen a számuk csökkenésével az éves bevételek átlagosan 130,6 millió forintról 140,3-re ugrottak.

    Ez annak fényében komoly előrelépés, hogy a piacot elárasztják az olasz és spanyol importból származó asztali borok, melyek – ha minőségben feltétlenül nem is – árban mindenképp versenyképesek a hazai termékekkel.

    A forgalmi adatok alapján a legkisebb résztvevők vannak többségben: a magyar borászatok közel 70 százaléka, 607 cég könyvelt el tavaly 100 millió forint alatti forgalmat, nyolcvanketten pedig 100 és 500 millió forint között zártak. Efelett már csak mutatóban akad néhány kiemelkedő szereplő, 500 millió és 1 milliárd között tizenhárman vannak, 1 és 5 milliárd között pedig tizenheten. Az 5-10 milliárd forintos sávban, illetve 10 milliárd felett csupán egy-egy vállalkozást találunk.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: VG.HU

    Tovább

  • A magyar borászatok 60 százaléka már nyereséges

    A magyar borászatok 60 százaléka már nyereséges


    Alaposan megerősödtek a magyar borászatok: kevesebb a veszteséges cég, egyúttal a bevételi átlag jelentősen nőtt tavaly, pedig az importborok tömeges jelenlétével is meg kell küzdeniük a piaci szereplőknek.

    Tavaly 878 szőlőbor termelésével foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, közülük átlagosan ötből négy adott le céges beszámolót. Ezekből kiderült, hogy 40 százalékuk működött veszteségesen, ami azt jelenti, valamelyest javultak az ágazat kilátásai – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére az Opten Kft. által közölt adatokból.

    A céginformációs szolgáltató tájékoztatása szerint a hazai borászatok összesített árbevétele 101,16 milliárd forint volt az elmúlt évben. Tavalyelőtt ugyan valamivel több, 101,77 milliárd volt a szektor együttes forgalma, valójában mégis növekedtek a cégek, hiszen a számuk csökkenésével az éves bevételek átlagosan 130,6 millió forintról 140,3-re ugrottak.

    Ez annak fényében komoly előrelépés, hogy a piacot elárasztják az olasz és spanyol importból származó asztali borok, melyek – ha minőségben feltétlenül nem is – árban mindenképp versenyképesek a hazai termékekkel.

    A forgalmi adatok alapján a legkisebb résztvevők vannak többségben: a magyar borászatok közel 70 százaléka, 607 cég könyvelt el tavaly 100 millió forint alatti forgalmat, nyolcvanketten pedig 100 és 500 millió forint között zártak. Efelett már csak mutatóban akad néhány kiemelkedő szereplő, 500 millió és 1 milliárd között tizenhárman vannak, 1 és 5 milliárd között pedig tizenheten. Az 5-10 milliárd forintos sávban, illetve 10 milliárd felett csupán egy-egy vállalkozást találunk.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: VG.HU

    Tovább

  • Egerben is megindult az albérletek drágulása

    Egerben is megindult az albérletek drágulása


    Egerben 17 százalékos emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2 százalékkal.

    Drágultak az albérletek az egyetemi városokban a felsőoktatási ponthatárok ismertetését megelőzően, ami az albérleti szezon kezdetét jeleni; a legdrágább Budapest, havi átlagos 150 ezer forinttal - derül ki az ingatlanpiaci cégek MTI-nek küldött elemzéseiből.
     
    Az Ingatlan.com kiemelte: Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén az egyik hétről a másikra 5 százalékkal nőtt, így július végén már több mint 2500 lakás volt a kínálatban. A szakértő szerint a kínálat bővülésére nagy szükség van, mert a ponthatárok kihirdetésének másnapján elindul a roham a kiadó lakásokért. Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlőre találnak. Azok a diákok, akik későn kapcsolnak már csak drágább vagy a kevésbé népszerű helyeken található ingatlanok közül tudnak válogatni - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.
     
    Budapesten belül továbbra is vannak jelentős eltérések. A budai kerületek közül az I-ben 193 ezer forint az átlagos bérleti díj, a II. kerületben 180 ezer forint, míg a V. kerület a legdrágább, a 228 ezres átlaggal. Az egyetemekhez közel lévő IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint, de a külső kerületekben, például a XXI. kerületben, Csepelen csak 90 ezer forint az átlag az ingatlan.com elemzése szerint.
     
    Szegeden az átlagos albérletár havi 90 ezer forint. Pécsen a lakást kiadók átlagosan 82 ezer forintot kérnek egy hónapra. Győrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, míg Debrecenben 84 ezer forintot tett ki. Miskolc olcsóbb, ott 68 ezer forintért lehet bérelni lakást. Balogh László azt mondta, hogy a téglaépítésű és a panelek iránt is jelentős az érdeklődés ebben az időszakban. A diákok egy része pedig nagy - akár 100-150 négyzetméteres 3-4 szobás - alapterületű lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.
     
    Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy bár a július végétől augusztus végéig tartó albérletszezonban emelkedtek az árak, de a rohamot követő 6-9 hónapban néhány ezer forinttal akár mérséklődhetnek is. Tavaly július-augusztusban például több mint 1000 lakással nőtt a kiadó lakások kínálata Budapesten, ami az átlagos bérleti díjakat 140 ezerről 130 ezer forintra mérsékelte. Ez a forgatókönyv pedig a szezon lecsengése után, azaz ősszel ismét reális.
     
    Az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzése szerint az egyetemi városokban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek az árak, ami jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21 százalékos.
     
    A fővárosban az átlagos bérleti díj 150-160 ezer forint, ami csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a legdrágább vidéki egyetemi város árszínvonala.
     
    Vidéken a legdrágább Győr, ahol 103 ezer forintos havidíj ellenében bérelhet egy fiatal lakást. Ezt követi Veszprém, Debrecen és Szeged, ahol nagyjából havi 100 ezer forintot kérnek a bérbeadók, természetesen a teljes lakhatási költséghez hozzá kell még számolni a rezsit is. A skála másik végén Nyíregyháza és Miskolc helyezkedik el, ahol már 70 ezer forint környékén ki lehet bérelni egy egyetemi hajlékot.
     
    Az FHB elemzése szerint idén is a legtöbb, több mint 54 ezer diák Budapesten tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében sem éri el a diákok száma a 20 ezret. A felsőoktatás szempontjából a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei diákok jelentős része is megyeváltásra kényszerül a felsőoktatási tanulmányai során. Ezekben a megyékben ugyanis a többihez képest nagyon alacsony (mindössze néhány száz) a nappali tagozatos hallgatók száma, miközben az adott megyékből 4500-5500 diák tanul tovább nappali tagozaton, kivéve Nógrád megyét, ahol a számuk alacsonyabb, megközelítőleg 2700. A külföldi diákok is erősítik a lakáspiaci keresletet.
     
    Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az elmúlt években nemcsak a bérleti díjak emelkedtek jelentősen, hanem a lakások árai is. A négyzetméterárak az egyetemek közelében található fővárosi helyszínek közül például az V. kerületben a 2013. évi, átlagosan valamivel 300 ezer forint felettivel szemben 2016-ban már jócskán meghaladták az 500 ezer forintot is. Vidéken korábban is jelentősen olcsóbban lehetett lakást vásárolni, lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol már 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett vásárolni 2016-ban, míg a vidéki egyetemi városok közül a legdrágább Győr négyzetméterenként 250 ezer forinttal.

    Fotó: uniletzsalford.co.uk

    Forrás: MTI

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!