Gazdaság Archívum

  • Rettegnek a faluban a vaddisznóktól

    Rettegnek a faluban a vaddisznóktól

    Feldúlt udvarok, szétturkált legelők és rettegő helybéliek. Ezt okozzák a vaddisznók a Heves megyei Szúcson, ahol több konda tartja félelemben a falut. A polgármester keresi a megoldást, de tehetetlen, mert egy jogi vita miatt nem tudni, hogy melyik vadásztársaság feladata lenne a vadak kilövése. Vaddisznók csörtetnek a faluban Sötétedés után ki sem mernek menni otthonukból a szúcsiak. [...]

    Tovább

  • A gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán is hungarikum lett

    A gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán is hungarikum lett


    A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán.

    A tárcavezető ismertette, hogy a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében.
     
    Az indoklás szerint a gulyásleves világszerte ismert magyar ételként jelentős hatást gyakorol a vendéglátásra és a turizmusra, a pálos rend csaknem nyolc évszázada meghatározó szerepet tölt be a magyar nemzet történelmében és kultúrájában, a 240 éves hollóházi porcelán pedig sokszínű, egyedi forma- és dekorvilágának köszönheti az elismerést.
     
    A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki, a magyar népmesék sorozat népi kulturális hagyományokat közvetít, a csipkeverés generációk munkájának köszönhetően máig meghatározó jelentőségű érték, míg a gemenci gímszarvas mint a vadászati turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi látványosság került be a Magyar Értéktárba - mondta a miniszter.
     
    Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a hungarikum törvény alapján a hungarikumok és más nemzeti értékek kiemelt állami figyelemre - szükség esetén akár szakmai vagy jogi segítségre is - számíthatnak, valamint pénzügyi támogatásban részesülhetnek a hungarikum alap keretéből.
     
    A keddi bővítéssel 70-re nőtt a hungarikumok és 161-re a Magyar Értéktárban szereplő értékek száma.

    borítókép - femina.hu

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Uniós forrásból építik ki a déli iparterület alapinfrastruktúráját Egerben

    Uniós forrásból építik ki a déli iparterület alapinfrastruktúráját Egerben


    A Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) 1,2 milliárd forint európai uniós támogatásból építik ki Eger déli iparterületének alapinfrastruktúráját.

    A helyhatóság közleménye szerint a fejlesztéssel javítják az Eger-Füzesabony vasúti fővonal, a rendező-pályaudvar és az Eger-Putnok vasútvonal által határolt, mintegy 20 hektáros, nagyrészt hasznosítatlan terület közművesítését és megközelíthetőségét.   

    A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával a Széchenyi 2020 programban valósulhat meg.
     

    A projektben egyebek mellett új közúti csomópontot és fénysorompóval biztosított vasúti kereszteződést is kialakítanak. Ezen kívül hírközlési hálózat és közvilágítás is kiépül, továbbá egy szakaszon a termálvíz és 0,4 kilovoltos elektromos vezetékek kiváltását is elvégzik a kivitelezők.

    Fotó: Nemes Róbert

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Bemutatták a jubileumi, tizedik Top 50 kiadványt kedden délután a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) székházában

    Bemutatták a jubileumi, tizedik Top 50 kiadványt kedden délután a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) székházában

    A megye gazdaságáról és a helyi gazdaság legnagyobb szereplőiről szóló kötet idén is a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Heves Megyei Hírlap gondozásában jelent meg.

    Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke nyitó előadásában kifejtette, a magyar gazdaság még mindig elmarad attól a fejlődési ütemtől, amelyet a másik három visegrádi ország produkál, bár a foglalkoztatás arányát tekintve közelítjük az európai átlagot. Jellemző a multinacionális vállalatok növekedése, a kis cégek kisebb gyarapodása, az urbanizáció, a vidék leszakadása, mindez pedig világtrend. Heves megye gazdaságában az országos átlagnál nagyobb jelentőségű az ipar, benne a járműipar. Az egy főre jutó ipari termelésben a megyék közül Heves a hatodik. A Heves megyei nagyvállalatok egy autó alkatrészeinek 30 százalékát állítják elő.

    Kitért a munkaerő mennyiségi problémájára, míg tavasszal csak a cégek 55 százaléka találkozott a kedvezőtlen helyzettel, egy őszi felmérés szerint már kétharmaduknál jelentkezett a munkaerőhiány. Dr. Bánhidy Péter elmondta, növelni kell az új lakások számát, mert ebben Heves megye mélyen az országos átlag alatt van. A foglalkoztatás nő, a munkanélküliség csökken, az inaktívakat kell bevonni szakképzésbe és felnőttképzésbe. Nehéz betölteni az informatikai, szakmérnöki, vagy pincér, eladó állásokat.

    Lapunk főszerkesztője, Kühne Gábor előadás közben Fotó: Huszár Márk

    Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora bemutatta a tavaly létrejött intézményt. Mint mondta, folyamatosan gyarapodnak, s már hozzájuk tartozik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is. Három nagyprojekten is dolgoznak, így részt vesznek a Nemzeti Alaptanterv megújításában, a gyerekek szabadabb iskolákba járásában, illetve a digitális oktatás fejlesztésében.
    A rektor kifejtette, szívesen veszik, ha a vállalkozások megkeresik őket ötletekkel, igyekeznek segíteni azok megvalósításában. Úgy véli, hasznos volna, ha a cégek akár egy alapítványon keresztül támogatnák a fiatal értelmiség Egerbe költözését, maradását. Felhívta a vállalkozók figyelmét arra is, hogy a másodosztályú bajnokságot vezető női kézilabda csapatnak még nincs névszponzora, a csapatban a tanulás mellett sportolnak a fiatalok, s nem külföldi játékosokra költik a pénzt.

    Az egyetem bekapcsolódott a duális képzésbe, jelenleg 12 szakon folyik a céges gyakorlattal párhuzamosan folyó oktatás. Új szakok is indulnak az intézményben, például gyógypedagógus, vagy a nagy igény miatt mérnök informatikus.

    A Top 50 kiadvány már tizedik alkalommal jelent meg Fotó: Huszár Márk

    Az egyetemen Kutatási és Fejlesztési Központ is működik, amely számos területet ölel föl a vidékfejlesztéstől a sporton át az agráriumig. Foglalkoznak a szellemi tulajdon hasznosításával is.
    Dr. Olasz András, a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának folyószámla-kezelési és végrehajtási igazgatóhelyettese áttekintést adott a megye gazdaságának 2016. évi adatairól, a Top50-es vállalkozói kör szerepéről.

    Ismertette azt is, hogy az idei első tíz hónapban milyen tendenciákat látnak az adóbefizetések alapján. Míg 2013-ban egész évben 173 milliárd, tavaly 232 milliárd forintot fizettek be a Heves megyei cégek az államkasszába a nagy adónemekből, addig idén az első tíz hónapban 207 milliárd forintot. Év végéig elérhetik a kitűzött célt, a 250,8 milliárd forintot.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Drágán add az ételed: világszerte hiánycikk lett a tej

    Drágán add az ételed: világszerte hiánycikk lett a tej


    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint októberben az infláció valamivel lassabb volt a szeptemberinél, de több cikk is látványosan drágult.

    Ez volt az a hónap, amikor minden fő termékcsoport ára nőtt az előző évhez viszonyítva. A hivatal adatai szerint az élelmiszerek ára egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Ezek közül kiemelkedik a tejtermékek drágulása. A vaj és a vajkrém ára 17,3 százalékkal emelkedett, a sajt 8,1 százalékkal kerül most többe.

    –Ez a trend a világpiacon végbemenő folyamatokkal párhuzamos, de annak hatása késleltetve érezhető a hazai piacon. Az elmúlt egy, másfél évben tapasztalható drágulást az Európai Unió (EU) 2015-ös döntése alapozta meg, ekkor számolták fel a kvótarendszert, ezzel szabadabbá tették a tejpiacot – közölte Fino-Food Kft. ügyvezető igazgatója, Egyed Linda. Ez azt jelentette, hogy a tejtermelés mennyiségi szabályozására több mint harminc év után megszűnt, 2015 tavaszától már csak a tagállamok lehetőségei szabnak határt a termelésnek.

    A tejfeldolgozással foglalkozó cég első embere szerint ennek következtében a tejtermelés növelésében ambíciót érző országok éves szinten több milliárd literrel megemelték annak előállítását. Ez a világpiaci kereslet-kínálati viszonyok mellett túltermeléshez vezetett az Európai Unióban (EU). Mint mondta, ezután összeroppantak a kínálati túlsúly nyomása alatt az árak és sok termelő felhagyott a gazdálkodással, mely Európa-szerte tejhiányhoz vezetett. Végül pedig nemcsak Európában, hanem a világpiacon is hiánycikk a tej. A szakértő közölte, ezáltal a tejkészítmények ára is emelkedett: ezt a globális drágulást érezhetik a vásárlók jelenleg hazánkban. A vaj tonnánkénti világpiaci ára a 2016-os 2500 euróról 2017 őszére mintegy 7000 euróra nőtt.

    Az import UHT-tejek a magyar multik polcain mindezek ellenére ugyanakkor még mindig gyanúsan olcsóak. Emiatt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szeptemberben vizsgálatot kezdeményezett az adóhatóságnál és európai uniós hatóságoknál is. Mint az elnök, Mélykúti Tibor elmondta, akár 25 forinttal olcsóbban hozzák be a termékeket Csehországból és Szlovákiából. Pedig mindkét országban közel tíz százalékkal csökkent a tehénállomány, drágább a tej felvásárlási ára, mint nálunk. Van olyan szlovák termék, aminek literje 175 forint a magyar multikban, miközben a hazai termékek jóval drágábbak.

    -Nem kétséges, hogy a termékek áfacsaláson mennek keresztül, mire a boltok polcaira kerülnek. A másik lehetőség, hogy a minőségükkel van hatalmas baj, de sokszor mindkettő előfordul – mondta a Zoom.hu-nak Mélykúti Tibor. Hozzátette, a vizsgálatok jelenleg is folynak.

    Szerinte mindezek miatt a januári áfacsökkentés nem hozta meg a kívánt hatást, nem csökkentek a fogyasztói árak. Mint mondta, megoldást az jelenthetne, ha nem csak a friss tej áfája lenne öt százalékos, hanem az UHT-tejé, a vajé, a sajté és a túróé is. Szakmai javaslataik a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium előtt vannak, bízik benne, hogy jövő januártól elérik a csökkentést, ez sokat segítene az ágazaton. Kiemelte, a globális vajhiánynak oka lehet az is, hogy az EU három évvel ezelőtt rehabilátálta a terméket, azaz elismerte, hogy ez a legértékesebb zsírtermék. Előtte mindenhol csak a margarin jöhetett szóba. Már mindenki ezzel akar főzni, többek között a kínaiak és amerikaiak is, akik az utóbbi két évben négyszeresére növelték az importjukat.

    A KSH adataiból ugyanakkor az is kiderül, nemcsak a tej ára emelkedett, hat százalék körül nőtt a sertéshús, a kenyér, a kávé és a párizsi, valamint a kolbász is, közel öt százalékkal pedig a tojásé. A tűzifa ára 11,6 százalékkal drágult egy év alatt, októberben négy százalékkal nőtt ez a szám. A KSH szerint egyébként 2,2 százalékos volt az infláció októberben, a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek.

    Forrás: Zoom.hu

    Tovább

  • Átadták a Varga Pincészet új borászatát Feldebrőn

    Átadták a Varga Pincészet új borászatát Feldebrőn


    Közel kétmilliárd forintból, két év alatt a borvidék legnagyobb borászatát építette fel a Varga Pincészet Kft. a heves megyei Feldebrőn, a mintegy húsz munkahelyet is létrehozó új létesítményben idén eddig 7,7 millió kilogramm szőlőt dolgoztak fel.

    Varga Máté elmondta: a vállalkozás eddig 1,8 milliárd forintot fektetett be a feldebrői pincészet létrehozásába, az előreláthatólag 6-7 év alatt megtérülő beruházás finanszírozását 100 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás és 1,2 milliárd forint kedvezményes kamatozású növekedési hitel is segítette.
     
    A fejlesztéssel 8,1 millió literre nőtt a borászat tárolókapacitása, amelyből mintegy 3,3 millió liter az erjesztőkapacitás. Az új pincészetben idén eddig 7,7 millió kilogramm szőlőt dolgoztak fel, ami a legnagyobb mennyiség az Egri borvidéken és egész Északkelet-Magyarországon is - tette hozzá. Jelezte, hogy a létesítmény további fejlesztésével a feldolgozó kapacitás 15-16 millió kilogrammra bővíthető.
     
    A beruházás okairól szólva elmondta: a Varga Pincészet tulajdonosait szoros baráti és üzleti szálak fűzik az Egri borvidékhez, ahol közel két évtizede 55 hektárnyi szőlőterülettel is rendelkeznek. Emellett azért választották a fejlesztés helyszínéül Feldebrőt, mert a térségben jelentős kékszőlő telepítések folynak, míg a cég badacsonyörsi borászatának környékén, a Balatoni borrégióban már nem tudtak több kékszőlőt felvásárolni.
     
    Varga Máté tájékoztatása szerint a Varga Pincészet Kft. 1993-ban alakult, jelenleg országszerte összesen mintegy 200 hektár szőlőültetvényt művel és a Badacsonyi, az Egri, valamint a Tokaj-hegyaljai borvidéken működtet feldolgozóüzemeket. Több mint egy évtizede a Varga Pincészet értékesíti Magyarországon a legtöbb palackos bort, tavaly 14,6 milliót. Termékeiket 94 százalékban belföldön értékesítik, azok a hazai üzletláncok szinte mindegyikében megvásárolhatók. Legfőbb export célországaik Szlovákia, Lengyelország és Románia.
     
    A társaság 186 alkalmazottat foglalkoztat, 2016-os árbevétele 4,7 milliárd forint volt, az idei terveikben 5,4 milliárd forint elérése szerepel. Rangos nemzetközi (Challange International du Vin, Grand International Wine Award MUNDUS VINI,  International Wine and Spirit Competition, Sélections Mondiales des Vins Canada,  Vinalies Internationales), illetve hazai borászati versenyeken (VinAgora) idén összesen 6 arany és 4 ezüstérmet vehettek át. Utóbbin az Aranymetszés Olaszrizling nyerte el a legjobb fajtabor címet, míg a bordeaux-i borversenyen öt év után először nyert három aranyérmet magyar pincészet.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Durva drá­gu­lás: sosem ta­lál­nád ki, mennyi­ért lát­tunk to­jást a pi­a­con

    Durva drá­gu­lás: sosem ta­lál­nád ki, mennyi­ért lát­tunk to­jást a pi­a­con

    Európában és Magyarországon is megindult az étkezési tojás árának emelkedése, ami várhatóan az év végéig kitart - közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT) csütörtökön.

    A tájékoztatás szerint az árváltozásokat az okozza, hogy az év eleji madárinfluenza-járvány, illetve a közelmúltbeli fipronilos rovarirtószeres tojásszennyezési ügy miatt Európa-szerte sok tyúkot kellett levágni, ezért az európai tojástermelés csökkent.
     

    Bru­tá­li­san nőt­tek a to­jás­árak: Bu­da­pes­ten az üz­le­tek­ben 12 szá­za­lék­kal drá­gult a tojás, át­lag­ban 40-ről 45 fo­rintra - de sok pi­a­con még töb­bet kell fi­zetni! Az ideg­mé­reg-bot­rány miatt szi­go­rod­tak a ha­tó­sági el­len­őr­zé­sek, ke­ve­seb­bet tud­nak trük­közni a to­jás­sal. >>>
    Fotó: Markovics Gábor

    A budapesti Nagybani Piac adatai szerint a megbízható termelésből származó, jó minőségű magyar étkezési tojások árai megközelítik, illetve meg is haladják a darabonkénti 40 forintot. A mostani árnövekedés az év végéig kitarthat, és 50-60 forint közötti hazai fogyasztói tojásárak is kialakulhatnak  - jelezte a BTT.
     
    Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: a magyar vásárlók számára előnyösebb helyzetet teremt, hogy az étkezési tojás általános forgalmi adója (áfa) az év elejétől 27 százalékról 5 százalékra csökkent. A kisebb áfa miatt a hazai fogyasztók a mostani drágulás után darabonként 5-8 forinttal olcsóbban juthatnak majd étkezési tojásokhoz a nagyobb adókulcsokat alkalmazó környező országok vásárlóihoz képest.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Negyvennyolc éve adták át Eger északi városrészén lévő lakótelep első épületét

    Negyvennyolc éve adták át Eger északi városrészén lévő lakótelep első épületét

    Fejlesztésekkel fiatalítják a lassan ötvenéves lakótelepet. A Csebokszári névre elkeresztelt terület később a faluról városba költözők, illetve az első lakáshoz jutók kedvelt lakhelye lett.

    A ma hivatalosan Felsővárosnak nevezett területet egyesek szerint mindig mostoha gyerekként kezelte a városvezetés, mások azt mondják: nagyon is sokat költöttek a fejlesztésére.

    Tóth Laci, Totyó – ma már Tóth László nyugdíjas – azon hatvanasok közé tartozik, akik dobós diákként 1969 novemberében kiköltöztek a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola (Wigner Jenő nevét viseli már) új épületébe, és lettek társaikkal együtt egy különálló új iskola tanulói. Határozottan emlékszik arra a mondatra, amit az osztályfőnöke fogalmazott meg akkor: „Úgy nézzétek meg ezt az iskolát, hogy egy épülő, húsz-huszonötezer embernek otthont adó lakótelep első épületében tanultok!”

    Nem értettem, mit akar mondani a tanárunk, hiszen ott volt egy kétszintes betonépület, körülötte mindenhol falusiasnak ható házak, egy kocsma, egy bolt, a patak a szakközépiskolánk és a hármas suli között. Aztán ahogy teltek az évek, minden beteljesedett: a patakot lefedték, a Wigner előtti parkoló rejti ma a folyását, a régi házakat elbontották, majd az üres lapos területeket is beépítették. Az 1980-as évek elején magam is ideköltöztem és éltem itt 15 évet. A rendszerváltozás után pár évig mindenki menekült volna innen. A lakásárak zuhantak. Valamikor beállt azonban a fordulat, és az egész lakótelep otthonosabb lett. Ennek ellenére úgy látom, hogy a városvezetés keveset költ a fejlesztésekre – fogalmaz az egykori lakótelepi ember.
    illusztráció - fotó: Vámossy Béla 

    E felvetés kapcsán Zentai László, az önkormányzat médiareferense úgy véli, hogy nagyon is sok fejlesztés volt az utóbbi évtizedben. A Vallon utcai orvosi rendelőket csaknem 60 millió forint pályázati és 10 milliós önkormányzati forrásból korszerűsítették. Segítették, fejlesztették a családorvosi és védőnői hálózatot: a várossal együttműködésben, magán befektetésből valósult meg a Platán Egészség Centrum, ahol 5 védőnői és 2 gyermekgyógyászati körzeti rendelés, valamint gyógyszertár is működik.

    A Benedek Elek Óvoda „OVI-VÁR” Tagóvodája Tavasz utcai épületében 10,5 millió forintból alakítottak ki új iskolafogászati rendelőt. Újjávarázsolták – 135 millió forint uniós támogatás és 16 milliós önkormányzati kiegészítő forrás felhasználásával – a Semmelweis bölcsődét, lecserélték a nyílászárókat az elmúlt években valamennyi felsővárosi óvodában. Nyolcvanmillió forintból kialakították az értelmi fogyatékosok nappali ellátó intézményét. A felsővárosi lakosok számára kulcsfontosságú távfűtést végző önkormányzati vállalat, az EVAT Zrt. az elmúlt években 51 millió forintos fejlesztést valósított meg a szolgáltatásban és 131 milliót költött a távhő-rendszer karbantartására. A cég pályázati segítséggel kondenzációs kazán beszerzését tervezi 135-150 milliós beruházási költséggel.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - HEOL.HU ,,, 2016

    Tovább

  • A jövő évi büdzsé nagyobb mozgásteret nyújt az önkormányzatoknak

    A jövő évi büdzsé nagyobb mozgásteret nyújt az önkormányzatoknak


    Magyarország jövő évi költségvetése megnyugtatóan biztosítja, hogy az önkormányzatok emelkedő színvonalon tudják ellátni feladatukat - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kincstárért felelős helyettes államtitkára a Magyar Államkincstár XVIII. önkormányzati költségvetési- és adókonferenciájának keddi sajtótájékoztatóján, Egerben.

    Berczik Ábel kiemelte: Magyarország idén júliusban elfogadott 2018-as költségvetése az előző években kialakult gyakorlathoz hasonlóan most is kiszámíthatóságot és tervezhetőséget biztosít a pénzügyi szféra számára.     A helyhatóságok jövőre az idei évit több mint 10 százalékkal meghaladó, mintegy 705 milliárd forintos állami költségvetési támogatásra számíthatnak. Ezen belül, a kormány legfőbb irányelveit követve, legjobban a családok támogatására fordítható összeg nő - tette hozzá.
     
    Emlékeztetett: 2010 óta 30 milliárdról mintegy 80 milliárd forintra emelkedett a gyermekétkeztetés támogatási összege. Ennek köszönhetően a bölcsődések és óvodások döntő többsége térítésmentesen étkezhet, és jövőre az iskolásoknak is a jelenleginél szélesebb köre részesülhet a támogatásból - mondta.     Nagy ugrás történt a bölcsődék támogatásában, amely az idei 17 milliárdról jövőre 35 milliárd forintra emelkedik - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
     
    Dancsó József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke a tájékoztatón arról beszélt: az immár két évtizedes múltra visszatekintő önkormányzati költségvetési- és adókonferenciák a szabályváltozások megismerése mellett a szakmai tapasztalatcsere legfontosabb fórumai.
     
    Közölte: az idei háromnapos eseményen 140 helyhatóság, összesen 350 szakemberrel képviselteti magát.     A témák között kiemelten szerepelnek a Nemzetgazdasági Minisztérium aktualitásai és az államkincstár ellenőrzéseinek tapasztalatai. A legnagyobb teret és hangsúlyt az ASP (Application Service Provider) rendszer bemutatása kap majd, amely az önkormányzatoknak egységes felületen, felhőalapú szolgáltatásként teszi elérhetővé a feladataik ellátásához szükséges alkalmazásokat, így biztosítva az ügyfelek hatékony kiszolgálását - mondta.
     
    Rázsi Botond, Eger alpolgármestere a város költségvetési sarokszámairól szólva jelezte: idén a megyeszékhely teljes büdzséje mintegy 24,5 milliárd forintot tesz ki, amelyből 13,5 milliárd forintot fejlesztésre fordítanak.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Behajtási ünnepet tartottak a Hortobágyon

    Behajtási ünnepet tartottak a Hortobágyon


    A pásztorok védőszentjének, Dömötörnek a napján véget ért az idei legeltetési szezon a Hortobágyon, az állatokat szombaton látványos behajtási ünnep keretében terelték be téli szálláshelyeikre.


    A Hortobágyi Nonprofit Kft. minden évben nagyszabású ünnepség keretében mutatja be az érdeklő közönség előtt, amint a Kilenclyukú hídon át a többezres állatállomány színe-java - rackajuhok, szürke marhák, nóniusz lovak, bivalyok - felsorakozik, a pásztorok pedig számot adnak a behajtott állatállományról.
     

    Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a behajtási ünnepség megnyitóján kiemelte: Európában a legtöbb őshonos állatfajta Magyarországon, azon belül is a Hortobágyon található meg.
     

    A miniszter szavai szerint igaz pásztor az, aki ősszel őszintén elszámol. - "Biztos vagyok abban, hogy a mostani pásztorok el tudnak számolni azzal az állatállománnyal, amely a világon egyedülálló, hihetetlen érték itt" - fogalmazott a miniszter, aki egyben köszönetet mondott a hortobágyi pásztoroknak, akik tovább éltetik ezt a kultúrát.
     

    Tóth Sándor, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője az MTI kérdésére elmondta, a többezres állatállományban 1100 szürke marha tehén, ugyanennyi szaporulat, 2200 növendéküsző és tinó, illetve 96 tenyészbika van. Tartanak 128 bivalytehenet, azok szaporulatát - 58 egyed - , valamint 280 darabos vegyes korcsoportú bivalygulyát. A lóállományban 280 egyed van, melyből 70 törzskanca. Van 10 sportlovuk, azok szaporulata, illetve munkalovak, csikós hátasok alkotják a ménest. Rackajuhállományuk 1400 anyajuhból, 100 növendékjerkéből és 40 tenyészkosból áll.
     

    A nap folyamán csikósbemutatók, kulturális programok szórakoztatják a közönséget. A legkisebbeknek állatsimogatást, szamaragolást biztosítanak a szervezők.   



    Fotó: Czeglédi Zsolt

    Forrás: MTI

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!