gasztronómia Archívum

  • Kampány indult a magyar sajtok népszerűsítésére

    Kampány indult a magyar sajtok népszerűsítésére

    A Magyarországon gyártott kézműves sajtok népszerűsítésére indult kampány A magyar sajt jó címmel; a kezdeményezés pénteki budapesti sajtóbemutatóján a bor-sajt párosításokban rejlő lehetőségekre is felhívták a figyelmet.

    Sándor Zsolt, a Bükki Sajtmanufaktúra vezetője felidézte, hogy a magyar sajtkultúra a 19. század végéig vezethető vissza. 

    Akkor még elsősorban juhtejből készültek a magyar sajtok, kezdetben svájci, olasz és holland sajtmesterek vezetésével. A 20. század elejére aztán több magyar sajttermelő szövetkezet is elindult Magyarországon, de előbb egy száj- és körömfájás járvány, majd a kollektivizálás állta útját a magyar sajtkultúra kibontakozásának – emlékeztetett.

    © Fülöp Máté fotó

    Elmondása szerint a rendszerváltás után ismét egyre többen kezdtek sajtkészítéssel foglalkozni, 2018-ra pedig már Magyarország számos régiójában működnek sajtmanufaktúrák annak ellenére is, hogy egyre kevesebben tartanak tejelő állatokat az országban.

    Sándor Zsolt az MTI-nek elmondta, legalább húsz-harminc magyarországi sajtmanufaktúra termékeit tudja biztonsággal ajánlani, és ezek száma egyre bővül.

    Pozitív élettani hatása van a kecskesajtnak

    Papp Gergely, a Capella Kecskesajtok egyik tulajdonosa a kecseksajtok világáról szólva kiemelte, hogy a kecsketejnek számos pozitív élettani hatása ismert, rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz és közelebb áll az anyatejhez, könnyebben emészthető, mint a tehéntej. A jó emészthetőséget a kecskesajtban található apró zsírmolekulák is segítik, béta-kazein tartalmának köszönhetően pedig tejérzékenyek is bátrabban fogyaszthatják a kecsetejet- és sajtot – számolt be Papp Gergely.

    Mészáros Gabriella nemzetközi borszakértő értékelése szerint a magyar sajtok között már akadnak olyanok, amelyek szigorú, nemzetközi mércével mérve is megállják a helyüket. Egy jó sajt kiválasztásakor egyaránt vizsgálni kell a külső megjelenést, a textúrát, a zamatgazdagságot és az ízek tartósságát – közölte.

    Bort inni és sajtot enni természetesen lehet magában is, ha azonban valaki jó bor-sajt párosítást választ, még komplexebb élményt kap – hangsúlyozta Mészáros Gabriella. Egy friss kecskesajthoz kiválóan illik egy reduktív, illatos fehérbor, például egy sárgamuskotály. Egy faszénkérges, lágy sajthoz a szakértő komolyabb fehérborokat, például egy hordós olaszrizlinget ajánl, a vörösboros kéregben érlelődött sajtokhoz pedig természetesen vörösbort, például egy szekszárdi kékfrankost.

    Az egyéves érlelésű keménysajt már komolyabb, tanninosabb kísérőt igényel – akár egy egri bikavér superiort -, a selymes textúrájú, élénk, pikáns és lendületes ízvilágú kékpenészes sajt komplexitásához és koncentrációjához pedig édes bor, például egy tokaji édes szamorodni illik a legjobban – mondta el Mészáros Gabriella.

    forrás: MTI

    Tovább

  • XVII. Cseresznyefesztivál Szomolyán

    XVII. Cseresznyefesztivál Szomolyán


    Ismét gazdag zenés és kulturális programokkal várják az érdeklődőket a mézédes fekete cseresznye hazájában Szomolyán.

    Hazai sztárfellépőkkel rendezik meg június 9-én és 10-én a 17. Cseresznyefesztivált Szomolyán. 

    A fellépő Sztárvendégek szombat este Takáts Eszter és zenekara, a Kárpátia együttes és még sokan mások. Vasárnap 13 órától Korda György és Balázs Klári 14 órától Varga Miklós szórakoztatja a vendégeket.

    Nagyobb plakátért katt a képre!

    Cseresznyének zamata - vár Szomolya mosolya!

    Tovább

  • Csillagok közül választottak a hölgyek

    Csillagok közül választottak a hölgyek


    Kiválasztotta idei borát az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete. A tizenegy Egri Csillag közül a St. Andrea pincészet által nevezett italt találták a legjobbnak. Egy éven át ezt kínálják majd különböző rendezvényeken, tovább népszerűsítve ezzel a Bikavér fehér párját és az egri borvidéket.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Hamarosan megújul a Szépasszonyvölgy

    Hamarosan megújul a Szépasszonyvölgy


    Az összefogásnak köszönhetően néhány éven belül számos bor-és gasztroturisztikai fejlesztés valósulhat meg.

    A Szépasszonyvölgy megfelelő pozicionálása a célja egy nemrégiben kötött megállapodásnak, amely az egri önkormányzat, az EVAT Zrt., a Média Eger Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesülete között jött létre.

    Az összefogásnak köszönhetően néhány éven belül számos bor-és gasztroturisztikai fejlesztés valósulhat meg, amelyek révén a Szépasszonyvölgy egy jelentős, új borászati desztinációként kerülhet fel a térképre – jelentették be a megállapodó felek hétfőn Egerben sajtótájékoztatón.

    Elhangzott, nagy előrelépés volt a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületének megalakulása, akik új lendületet kívántak adni a völgynek.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Számos pincészet pályázott idén is az Egri Érsek Bora cím elnyerésére

    Számos pincészet pályázott idén is az Egri Érsek Bora cím elnyerésére


    A rangos eseményen az egyházmegye területén működő borászatok termékei közül választotta ki a legjobbakat a fő pásztor és testülete. Az ünnepélyes díjátadót ma tartották az Érseki Látogatóközpontban.


    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • 6+1 FINOMSÁG, AMI CSAK SZILVÁVAL LEHET TÖKÉLETES

    6+1 FINOMSÁG, AMI CSAK SZILVÁVAL LEHET TÖKÉLETES

    A szilva és a szilvalekvár csodálatos alapanyaga a különféle süteményeknek, desszerteknek. Gazdag íze, telt aromája sok süteményben, édességben visszaköszön, de a klasszikus, már meglévő desszertek mellett mi magunk is nyugodtan kísérletezhetünk új szilvás finomságok megalkotásával.

    SZILVÁS GOMBÓC, A KLASSZIKUS
    Első számú klasszikus. Kicsit macerás otthon elkészíteni, de a végeredmény, a morzsával hintett krumplis tésztában pihenő, fahéjas cukorral töltött szilva mindenért kárpótol. Szezononként egyszer legalább érdemes nekiveselkedni.

    SZILVÁS PITE, AZ ELLENÁLLHATATLAN
    Omlós tésztarétegek között pihenő picit fűszeres szilva, amivel csak egyetlen egy nagy baj van: nem lehet abbahagyni. A réteshez hasonlóan a pite készítésénél is ügyeljünk arra, hogy a tésztát ne áztassa el a gyümölcs.

    TEJESPITE, A KÜLÖNC
    A friss szilvával készíthetünk tejespitét. A tepsit vagy nagyobb pitetálat megrakjuk magozott szilvával, majd a sűrű palacsintatésztával felöntjük és készre sütjük. Ha végre a szilvaszezonnak, akkor a kész, gyümölcsmentes tejespitét szilvalekvárral is kínálhatjuk.

    MOCSKOS TÉSZTA, A FURCSA
    A szilvalekváros édességek körül a legegyszerűbb, a legfurcsább és az egyik legfinomabb. A kifőtt tésztát alaposan összekeverjük egy nagyobb adag szilvalekvárral és nem kevés szalonnapörccel, majd összesütjük, s a végeredményt porcukorral kínáljuk. Ütős, laktató fogás.

    A szilvás pite minden alkalomra jó

    BUKTA, A KELT CSODA
    Újabb pont a szilvalekvárnak. A mély ízű, sütéstől sűrű lekvárral könnyedén dolgozhatunk, nem fog kifolyni a kelt tésztából, hagyja, hogy mutatós eredmény szülessen. Mivel a legtöbb jó szilvalekvárban nincs cukor, így majdnem bűntudat nélkül falható a vele készített bukta.

    SZILVÁS RÉTES, A KOMOLY
    Nem a legkönnyebben elkészíthető sütemény, de bolti réteslapból azért nem is olyan bonyolult megsütni. Akkor finom, ha sok szilva van benne, viszont arra ügyeljünk, hogy a gyümölcsök alá legalább egy vékony réteg édes morzsa, darált dió vagy zsemlemorzsa kerüljön.

    A szilvás rétes meghálálja a befektetett munkát

    +1 FLÓDNI
    A flódni ugyanis mit sem ér szilvalekvár nélkül. Vannak persze kísérletek, baracklekvárral pótolni a szilvát, de felesleges. A tökéletes ízhatáshoz, hogy a dió, mák, alma és a tészta egy süteménnyé váljon - nincs mese - szilvalekvár kell.

    a cikk eredeti helye, forrás: mindmegette.hu

    Tovább

  • Pünkösd szombatján Egerszalók ismét izgalmas gasztrotúra helyszínévé változott

    Pünkösd szombatján Egerszalók ismét izgalmas gasztrotúra helyszínévé változott


    Idén is megrendezték a hagyományos Pünkösdi Tor-Túrát.

    A Pünkösdi Tor-Túra a szervezők ígérete szerint persze nem jelentett nehéz, megterhelő túrázást. Nem szólt ez a turisztikai program másról, mint a vendégházak és pincék közötti sétálásról, finom szabadtűzön, kemencében sült finomságok kóstolásáról.


    Szombatin tizenkét helyszínen főznek a háziak mindenféle húsos ételt. Hozzá házi süteményt sütöttek és helyi borokat kínálnak.

    Fotó: Márkus Attila

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Városunk híres a finom borairól és történelmi borvidékéről

    Városunk híres a finom borairól és történelmi borvidékéről


    Azt talán kevesebben tudjuk, hogy a híres Egri szőlészetet az 1200-as években olasz és vallon telepesek honosították meg.

    A legenda szerint 1552-ben a maroknyi magyar sereg részben azért bizonyult olyan ütőképesnek a harmincszoros túlerővel rendelkező török támadással szemben, mert a magyarok a Bika vérét itták, s ezzel elrettentették az amúgy alkoholt nem fogyasztható törököket.

    A 16. században már javában készítettek bort Egerben, és később az érsekség számára befizetett adót, a dézsmát is lehetett borban megtéríteni az egyház számára.

    Tekinthetjük úgy, hogy bor szinte mindig is volt Egerben, napjainkban pedig helyesebb úgy mondani, hogy kiváló bor található Egerben. A borkóstolás elsőszámú helye a Szépasszony-völgy, mely a belvárostól 10-15 percnyi sétára található, ahol barátság van és jókedv, egy valódi dolce vita.

    Egri pincék

    Magyarországnak egyetlen olyan települése sincs, ahol annyi föld alatti üreg és pince lenne, mint Egerben. Jó, ha tudjuk, hogy ezek a pincék nem egy időben és ugyanazzal a céllal keletkeztek. Voltak pincék, amelyeket a bor tárolására, voltak, amelyeket védelmi célokra vájtak ki, de érdemes tudni, hogy a barokk belváros épületei részben a föld alól kitermelt tufa kőből épültek fel. Az Eger alatt elterülő pincerendszer közel 4 km hosszú, a város legszebb fekvésű és leghangulatosabb pincesora kétségkívül a Szépasszony-völgyi.

    Szépasszony-völgy legendája

    A Szépasszony-völgy nevének említésének első levéltári emléke 1843-ból származik. A Völgy nevének eredetéről több történet is született. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője, akinek áldozatokat mutattak be ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról beszéltek, aki itt árusított finom borokat az egyik pincében. Mások szerint egy úri villa kikapós szépasszonyáról kapta a Völgy a nevét.

    "Bandázás" a 19. században

    A Szépasszony-völgy területe az egri püspök tulajdona volt, így pincét vágni is csak a püspök engedélyével lehetett. 1774-től földesurak is kaphattak telket itt és vághattak pincét, amelynek az lett az eredménye, hogy 1781-ben már 32 borospince volt a Völgyben.

    Hamar kialakult a pincetulajdonosok között az a jó szokás, hogy meglátogatták egymás pincéit, ízlelgették egymás borait, vagyis több napon át „bandáztak”. Ilyenkor az asszonynép nem mehetett le a pincébe, csak jóízű házikolbászt, friss kenyeret és szalonnát vihetett az urának, hogy őkelme tovább folytathassa a mulatozást.

    A Völgy ma már több, mint 150 pincét számlál, hangulatát és az itt kapható borok minőségét dicsérte számtalan költő: Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Márai Sándor is.

    Ha Egerben járunk, keressük fel a Szépasszony-völgyet, találjuk meg kedvenc borunkat, adjuk át magunkat a hely varázsának. Mert van itt valami egészen megfoghatatlan béke, báj és derű, ami táplálkozik a múltból, a szőlőtermelés- borkészítés művészetéből és a helyi emberek humorából.

    borítókép - Illusztráció: Marcsa Arnold

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Magyarok Vására az Érsekkertben

    Magyarok Vására az Érsekkertben


    Május 13-án, vasárnap 10 órától indulnak a programok a Magyarok Vásárán az Érsekkertben.

    Aki szórakozni szeretne vagy válogatni a magyar kistermelők és kézművesek remekeiből, annak mindenképpen érdemes kilátogatnia a rendezvényre.

    részletek a plakáton

    Tovább

  • Ködmön Csárda, Magyarország 10 legpazarabb éttermei között

    Ködmön Csárda, Magyarország 10 legpazarabb éttermei között


    Akárcsak a magyar ételek, úgy a magyar borok is páratlanok. Történelmi borvidékeink zamatos nedűi az egész világon ismertek.

    Hazánk változatos tájainak és nagyszerű éghajlati adottságainak köszönhetően valamennyi borstílus fellelhető, a könnyed pezsgőktől a testesebb vörösborokon át egészen a nemes édes borokig.

    Ezt teszik még izgalmasabbá az őshonos szőlőfajták, a világfajták és az ebből készült borok harmóniája. Legnépszerűbb borvidékeink a tokaji, a villányi, a soproni, a szekszárdi, a pannonhalmi, az etyek-budai, az egri, a kiskunsági, a balatonboglári és a badacsonyi.

    Ködmön Csárda – Eger

    Történelme egészen 1778-ig nyúlik vissza. Ugyan azóta már számtalanszor újult meg a csárda, ízei azóta is a magyar gasztronómia utánozhatatlan jegyeit hordozzák, melyek tökéletesen passzolnak a kiváló egri borokhoz. Mindezt a semmihez sem hasonlítható magyaros vendégszeretettel koronázzák meg. A csárda rendszeresen szervez borvacsorákat, melynek során az ételek és a hozzá illő borok kóstolása nyújt maradandó élményt. Olyan borászatok kiválóságait kóstolhatják, mint a Juhász Pincészet, a Varsányi Pincészet, a Kovács Nimród pincészet, az St. Andrea szőlőbirtok vagy a Sike Tamás pincészet, hogy csak néhányat említsünk.

    Megismerem az éttermet >>

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: blog.szallas.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!