gasztronómia Archívum

  • Márton napi vigasságok 2017 Bogács

    Márton napi vigasságok 2017 Bogács


    Bár már beköszöntött az ősz, s a hideg idő, Bogácson nem áll meg az élet! Novemberben is kínálunk programot az idelátogató vendégeknek.

    Színes programokkal és finom falatokkal Márton-napi Vigasságokra várják az érdeklődőket a Cserépi úti pincesoron 2017. november 10-12. között, péntektől vasárnapig – ezúttal immár tizenhetedik alkalommal. A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor még megengedett a jóízű és gazdag falatozás, mulatozás.

    Igaz, hogy ma már a böjtöt nemigen tartják, viszont a Márton-napi hagyományok annál inkább újjáélednek. Amint országszerte sok helyen, Bogácson is megemlékeznek Márton napjáról: zamatos újborral, kiváló lúdételekkel és szórakoztató programokkal!

    Programok

    2017. november 10., péntek

    19:00 Az Allegra Quartet koncertje a Szent Márton-műemléktemplomban

    2017. november 11., szombat – Cserépi úti pincesor

    11:00 Márton-napi libalakoma
    13.00 Boszorkányégetés a Színészligetben a Szent Márton Borrend Közreműködésével
    14:00 Bogácsi Pávakör
    14:10 Bogácsi Tündöklő Mazsorettcsoport
    14:30 Bükkzsérci Summás Énekegyüttes
    15:00 Matyó Néptáncegyüttes
    15:30 Bereczki Zoltán
    16:00 Peter Srámek
    16:30 Tündérrózsa Néptáncegyüttes – Táncház
    17:15 PATAKY Művek koncertje
    18:50 Tűzvarázs Produkció: Vintage tűztáncshow – „Mert nincs tűz varázslat nélkül..."
    „Szél suhan, fáklya gyullad, a máglya lángja égig lobban..." – a Szent Márton-napi máglya meggyújtása

    2017. november 12., vasárnap

    11:00 Szentmise, valamint az újbor megáldása a Szent Márton-műemléktemplomban
    Egész napos kirakodóvásár a Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő parkolójában.

    A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

    Tovább

  • Étek szóval, muzsikával – élményvacsora

    Étek szóval, muzsikával – élményvacsora


    Az élményvacsorán az opera és szimfonikus irodalom vidám - az evés-ivás és egyéb földi örömökhöz is kapcsolódó – gyöngyszemei mellé a borkultúra és a csúcs gasztronómia kincseit szolgálja föl a Macok Bisztró és az Egri Szimfonikus Zenekar.


    2017. november 11.19:0022:00

    A több fogásos vacsorát a Stílusos Vidéki Éttermiség séfjei készítik!

    Jegyértékesítés és információ:Macok Bisztro 3300 Eger, Tinódi S. tér 4. tel.: 36 516 180 e-mail: info@imolaudvarhaz.hu • facebook.com/kamaraopera

    Tovább

  • Ezernyi jó egy apróságban: még mindig sláger a tökmag

    Ezernyi jó egy apróságban: még mindig sláger a tökmag


    Telítetlen zsírsav tartalma bámulatos, tele van vitaminnal és altatónak sem utolsó, férfiak számára pedig már-már nélkülözhetetlen. A tökmag akár csemegeként, akár a belőle sajtolt tökmagolaj formájában nagyon egészséges. Olvassák el, hogy miért!
    hirdetés
    Az őszi időszak egyik legfinomabb, legsokoldalúbb és legegészségesebb „szezon zöldsége” (vagy édes íze miatt sokak számára inkább gyümölcse) a sütőtök. Készülhet belőle leves, sütemény, főfogás, vagy fogyaszthatjuk egyszerűen megsütve is. Bármelyiket választjuk, ne feledkezzünk el a sütőtök nem mellékes „melléktermékéről” a tökmagról.
    A tökmag és a belőle készülő olaj tulajdonképpen a közép-európai konyha különlegessége. Magyarországon is régóta fogyasztják, a térség egyik legjobb minőségű tökmagolaja készül az Őrség falvaiban. Régóta fogyasztják az osztrákok is, akik fekete aranynak nevezik a sűrű, illatos és ízletes olajat, melyet leginkább saláták ízesítéséhez használnak. A tökmagot sokáig csak afféle jó ízű és időigényes nassolni valóként használták, de ma már a belőle készülő liszt révén kenyerek és péksütemények alapanyaga és ízesítője is. Érdemes is belőle – bármilyen formában – minél többet fogyasztani, hiszen nagyon egészséges.

    Rengeteg telítetlen zsírsavat tartalmaz

    A leghasznosabb a tökmagolaj, amelyet hidegsajtolással készítenek. Azért fontos a „hideg”, mert így nem sérülnek és bomlanak el a benne lévő tápanyagok, megmarad a telítetlen zsírsav és vitamin tartalma. A tökmagban és a tökmagolajban található omega-6 zsírsavak elengedhetetlenek a normális növekedéshez és fejlődéshez, ezek a zsírsavak ösztönzik a haj és a bőr növekedését, szabályozzák az anyagcserét és a csontok egészségének megőrzésében is fontos szerepük van. Emellett a telítetlen zsírsavak csökkentik az emelkedett koleszterin szintet, lassítják a szervezet érelmeszesedési folyamatait, illetve előnyösen befolyásolják az agyi keringés normális állapotának fenntartását.

    Sokféle vitaminnal segít

    Nemcsak telítetlen zsírsavai, de vitamin és ásványi anyag tartalma miatt is hasznos a tökmag. C-vitaminban rendkívül gazdag, de rengeteg benne a magnézium és kálium, ugyanakkor antioxidánsokkal is bővelkedik. A leghatékonyabb és legtöbbször emlegetett talán az E-vitamin, amelynek fontos szerepe van a többi hatóanyag felszívódásában, de a vörösvérsejtek képződésében is sokat segít. Antioxidáns hatása révén bőrünknek és hajunknak is jót tesz és lassítja a szervezet öregedési folyamatait. A tökmagolaj kiváló forrása a K-vitaminnak is, amely segíthet a csontok erősségének megőrzésében az idős emberek számára.
    hirdetés

    A férfiak számára különösen javasolt

    Sokszor említik a tökmagolajjal kapcsolatban, és valóban nem mellékes eredmény, hogy segít a prosztata jóindulatú megnagyobbodása által okozott panaszok enyhítésében. Szakértők kifejezetten javasolják a hidegen sajtolt tökmagolaj fogyasztását a férfiaknak. Egy kísérleti tanulmány azt is kimutatta, hogy a tökmagolaj jótékony hatással van a koleszterinszintre a posztmenopauzába kerülő nőknél.

    Altatónak sem utolsó és étrendünket is színesíti

    Bármilyen hihetetlen, de megfigyelések szerint a tökmag és a tökmagolaj az álmatlanság ellenszere is lehet, ugyanis magnéziumtartalma mellett nagyon gazdag aminosavakban, amelyek segítenek megelőzni a stresszt és az álmatlanságot. Aki nyugtalanul alszik, vagy sokat idegeskedik, annak érdemes elkészíteni egy kellemes ízű teát, amelyhez egy evőkanál héjas, összezúzott tökmagra és egy csésze vízre van szükség. Öt-hat percig kell forralni a vizet a magokkal, majd pedig a mézzel édesített teát lefekvés előtt fél órával elfogyasztani. Ha napi étkezéseinkhez szeretnénk használni, a tökmaggal és az olajjal akkor is jól járunk. A tökmagolajnak egy intenzív mogyorós íze van. A tökmagolajat felhasználják desszertekhez is, a vaníliafagylaltnak például kiváló diós ízt ad. Ausztriában igazi csemegének számít, a sütőtökleveshez és más helyi ételhez előszeretettel adagolják, például a már említett vaníliafagylalthoz.
    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Szőlőmagban az igazság

    Szőlőmagban az igazság


    „Már az ókorban is…” – számos ismeretterjesztő cikk kezd ezzel a felütéssel, ami a szőlőmag esetében (is) igaz. A szőlő az emberiség történelmével egyidős, egyik legrégebbi kultúrnövényünk. 

    Ókori sírokban az elhunytak mellé edényben elhelyezett szőlőből a mag épségben megmaradt, ellenállt a mikroorganizmusoknak, a rovaroknak. Julius Caesar is bort itatott katonáival a francia Provence-ban az 1520-as években pusztító járványok ellen.

    A pestisdoktorként is ismert Nostradamus vörösborral gyógyított és fertőtlenített. Louis Pasteur a mikroszkóp felfedezésének köszönhetően 1857-ben megállapította, hogy a fertőződésekért felelős patogén mikrobák elpusztulnak a borban.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
    http://www.turistamagazin.hu/ami-a-c-vitamint-is-lekorozi-2.html

    Tovább

  • Márton napi libaságok Egerszalókon

    Márton napi libaságok Egerszalókon


    "Elvárunk mindenkit, vendéget és hazait, aprót és vénebbet, mert aki e napon libát nem eszik, egész évben éhezik;és aki e napon újbort nem iszik, egész évben szomjazik!"

    Programok:

    Hagyományőrző kézműves foglalkozások, libás finomságok készítése a Barlanglakásoknál, hagyományőrző csoportok bemutatói, este táncház.

    Rossz idő esetén a program a Faluházban kerül megtartásra.

    Szervező:

    Faluház

    Tel:36/574-041
    www.egerszalokfaluhaz.hu

    Tovább

  • A tipikus tufába vájt pince rejtelme az egri borvidéken

    A tipikus tufába vájt pince rejtelme az egri borvidéken

    A jó minőségű egri bor készítésében nem csupán a gondosan megválasztott területeknek, a szőlőfajtáknak, a borvidéki klímának és szakértelemnek, de a jó pincéknek is kiemelkedő szerepe van. Egerben nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani, a szőlőt "kádra" szedték és hazavitték a városban található borházakba és pincékbe.

    A várban és a belváros területén található pincék egy része már a 15-16. században létezett, a külső területek (úgynevezett "hóstyák") pincéi a török hódoltság után a 18-19. században épültek.

    Az egri pincék formája nagyon változatos, ez függhet a pince építtetőjének társadalmi és gazdasági helyzetétől, illetve az építés időszakától. A pincék túlnyomó részét riolittufába vágták, amely könnyen alakítható és önmagában állékony, nem igényli a pincefödém külön megtámasztását. A borvidéken emellett találunk kemény homokkőbe és darázskőbe vájt pincéket is.

    A pincék előtt borházra csak a módosabb gazdáknak tellett, általában ezeket is kőbe vágták, az épített borház Egerben ritkaságnak számított. A szegényebb rétegek pincéi az 5-10 méter mélyen elhelyezkedő pinceághoz vezető torokkal kezdődtek. Voltak közös pincetorkok is, amelyek több gazda pinceágához vezettek. Borház hiányában az ilyen pincékben nem volt hely a szőlő feldolgozásához szükséges felszereléseknek, így a szőlőt otthon, háznál dolgozták fel, majd szállították a pincékbe.

    Már a 18. században megengedték, hogy a gazdák a pincében mérjék saját borukat. Általános volt a pincejárás, vagy a pinceszerezés, amely a pincék csoportos látogatását jelentette. Az egri gazdák büszkék voltak pincéjükre, amely a kemény munka mellett társasági események színhelye is volt. Találóan mondja az ismert egri szólás: "Gazdáé a pince, asszonyé a pénz"

    Tipikus tufába vájt pince az egri borvidéken

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_borvid%C3%A9k

    Tovább

  • 10 ok, amiért a dió az ősz királya

    10 ok, amiért a dió az ősz királya


    Az őszi idény egyik legnagyobb kincse a dió, amelyet nagyon sokan szeretnek aromája és sokoldalú felhasználhatósága miatt. Az ízes csonthéjas azonban nemcsak finom, de egészségünkre és szépségünkre gyakorolt pozitív hatásai sem elhanyagolhatóak.

    A dió egyike a leghosszabb életű fáknak, amelynek a levelét és a termését egyaránt hasznosítjuk. A diófogyasztás történelme nagyon régre nyúlik vissza, a tudósok szerint Kr. e. 9000-ben – vélhetően az egykori Perzsia területén – már fogyasztottak őseink diót.

    Az ókori Római Birodalom polgárai a görögöknek köszönhetően ismerték meg, és kezdték a provinciákban is meghonosítani az értékes fákat. A dió Magyarország területén őshonosnak számít – egyes krónikák úgy tartják, már honfoglaló őseink is fogyasztották. S hogy honnan ez a hosszú távú népszerűség? Jöjjön 10 ok, amiért minél többször érdemes beiktatni étrendünkbe ezt a magot.

    1. Tele van értékes vitaminokkal, jótékony ásványi anyagokkal. Kitűnő magnézium- és cinkforrás, de káliumot, vasat, foszfort és kalciumot is nagy mennyiségben tartalmaz. A friss dió B és C-vitamin tartalma is figyelemre méltó.

    2. A dió nagy mennyiségben tartalmaz többszörösen telített zsírsavakat, így segít kordában tartani a koleszterinszintet. Napi két és fél deka dió elfogyasztásával gondoskodhatunk a szükséges omega-3 bevitelről. Gondoljanak csak bele, a piruláknál sokkal olcsóbb, de ízesebb választás!

    3. Amellett, hogy rendben tartja koleszterinszintünket, a dió omega-3 zsírsav tartalma javítja a szervezet inzulin termelését is, így cukorbetegeknek és arra hajlamosaknak különösképpen ajánlott a fogyasztása.

    4. A dió esszenciális zsírsavainak köszönhetően fogyasztásával sokat tehetünk vérnyomásunk szinten tartásáért is. Szakemberek szerint akár napi néhány szem dió is elég vérnyomásunk egészséges szinten tartásáért.

    5. A koleszterin és a vérnyomásproblémák megelőzése mellett a dió segít rugalmasan tartani az érfalakat, így hozzájárul a vérrögképződés megelőzéséhez.

    6. A diófogyasztással szervezetünk E-vitamin beviteléről is gondoskodhatunk, amellyel erősíthetjük immunrendszerünket, segítjük a nyálkahártya megfelelő működését és támogatjuk szervezetünket a telítetlen zsírsavak elégetésében.

    7. A népi gyógyászat terhesség alatt is ajánlotta a dió fogyasztását, úgy tartották, hogy a születendő gyermek okosabb lesz tőle. Erre természetesen nincs bizonyíték, de tény, hogy a dió folsav tartalma jót tesz az agy működésének.

    8. A dió olajosságának és kiváló bőrnyugtató hatásának köszönhetően segít megvédeni a bőrt a kiszáradástól. A belőle készült olajat, vagy főzetet gyakran használják, mint „bázis olaj” különböző kozmetikai és masszázs szerekben

    9. A diólevél főzete segíti az emésztést, vízhajtó, vérképző és vértisztító hatású.  Fürdőként alkalmazva csökkenti a gyulladással járó bőrtüneteket, a gyulladásos megbetegedéseket, hatásos az ízületek állapotának a javítására, és a csontritkulás folyamatait is lassítja.

    10. Sokoldalú felhasználhatóságát jelzi, hogy a dió már érettségének egészen korai stádiumában is fogyasztható. A magas C-vitamin és vastartalmú zöld dió, amely lényegében a csonthéj nélküli fiatal termés, valódi csodaszernek számított egykor. Gondos előkészítés után esszenciák, likőrök formájában is mind gyakrabban kerül forgalomba, de sokan kedvelik a cukorszirupban eltett zöld diót, amely akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is különlegesen ízletes.

    borítókép: life.hu

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén

    Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén

    Az öregek szerint vasárnapokon és egyházi ünnepeken - Úrnapja, Pünkösd, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Anna stb - tilos volt a szőlőbeli tevékenység. Azt tartották, hogy a katolikus nem dolgozik vasárnap, mert a hatnapi munka után a hetediket "az istennek kell szolgálni a templomban".

    Sokan szombaton csak délig dolgoztak, délután a férfiak pedig pincéztek. Ha mégis előfordult, hogy vasárnap napkelte előtt kiszaladtak a szőlőbe egy kis gyümölcsöt szedni, akkor is a tíz vagy tizenegy órakor kezdődő misére mindig visszaértek. Ha valami mégis munkát vállalt, vagy azért tette, mert nem volt nagyon vallásos, vagy a megélhetése miatt rákényszerült. Azokat, akik megtehették volna, hogy templomba menjenek, de munkára hivatkozva elmaradtak az istentiszteletről, a közösség megszólta. Gyakran előfordult a XX. század elején, hogy a fiatalok el-elmaradoztak a miséről. Ezt a szülők úgy büntették, hogy vasárnap délután sehová nemengedték el őket.

    Az év folyamán még több olyan nap volt - néhányról később szót ejtünk -, amikor tilosnak számított a szőlőbeli munka. Így pl. permetezés után 8 napig nem lehetett kimenni a szőlőbe, de nagy kánikula idején sem, mert ha "az egri asszonyok bő szoknyája hozzáért a szőlőhöz, a szőlő megsemmisült".

    Egerben a szőlőt - a bő termés reményében - általában növekvő holdálláskor metszették. Ezt a hagyományt a nagy birtokon nem követték. Egyébként a kisebb szőlővel rendelkező gazdák, vagy a szegényebbjei közül is az "egyik hitt neki, a másik nem". Előfordult olyan eset, amikor a metszés idején annak ellenére, hogy napok óta ítéletidő volt, a gazda kiment szőlőjébe néhány tőkét megmetszeni csak azért, mert növekedett a hold. Az öregek ma is egyöntetűen vallják, hogy valaki "hódfottyakor meccett, annak szóevett (szuvas) lett a venyigéje", de ha holdtöltekor csinálta, akkor "meftőtődött" a hordója. Sokan hittek abban is, hogy a nagyon jó borral, vagy többesztendős óborral metszéskor megöntözött tőke ugyanolyan bő termést, magas cukortartalmú szőlőt ad majd, mint amilyenből az a bor készült. Ugyancsak a bőséges termés biztosítása érdekében metszették meg - katolikus módon - a szőlőterület négy sarkán lévő tőkéket. Mások szerint e szokásnak az volt a lényege, hogy a metszést végző ezzel ösztönözze magát a munka mielőbbi elvégzésére. A metszést rendszerint Szent József hetében kezdték, néhány nappal a nyitás után.

    A kisebb szőlőterülettel rendelkező gazdák, amikor kimentek a szőlőbe, hozzá sem fogtak a munkához, amíg körbe nem járták a földet. A gazda eközben imádkozott és Isten áldását kérte. A legidősebbek szerint a szőlő körbejárásával az ártó lényeg távoltartását kívánták biztosítani, mások szerint azonban a gazda ilyenkor csak arra volt kíváncsi: milyen a szőlő fejlődése, történt-e lopás, seregély vagy más kártevő állat okozott-e valamilyen kárt.. A nagybirtokon mindezeket a vincellér ellenőrizte.
    illusztráció - fotó: Vámossy Béla

    A szőlőkben tilos volt a káromkodás, a veszekedés és mindenféle erkölcstelen cselekedet. Különösen vonatkozott ez az egyházi tulajdonban lévő szőlőkre. Az öregek szerint ezeket a vallás tiltotta. Úgy vélték, hogy aki a szőlőben valamilyen erkölcstelenséget követ el, annak a "jó isten elveszi a termését". Ezért a nagyobb birtokokon a vincellér, a kisebb szőlőkben pedig a gazda gondoskodott a rendről. AXVIII. században, sőt később is, a városi magisztrátus súlyos pénzbüntetéssel torolta meg a szőlőben történt káromkodást.

    Az egri szőlősgazdák és kapások az elemi csapásoktól - főleg a jégveréstől - féltek a legjobban. Különösen gyakori ez júniusban, júliusban. 1798-baugusztusában olyan jégverés volt a városban, amely még a vesszőket is tönkretette, olyannyira, hogy a gazdákat a vihar utáni látvány keserves sírásra fakasztotta. A XIX. század végén nem volt ritka az olyan eset, amikor 4-5 éven keresztül a szőlőkben 30-60%-os kárt okozott a jégeső, de előfordult, hogy a 95-100%-ot is elérte. Még a XX. század elején is a jégkárt tették az elemi csapások közül az első helyre.

    A jégverés elleni védekezésnek több módja ismert- A leggyakoribb, amikor imádkozással kérik az égiek segítését a veszély elhárítására. Széles körben elterjedt, és minden bizonnyal régi keletű szokás a különféle szentelményekkel való megelőzés, védekezés. Vihar közeledtekor szentelt barkát és szentelt gyertyát égettek. Néhányan ma is hisznek abban, hogy ha szentelt barkát elássák a szőlő négy sarkában, a jégvihar elkerüli a szőlőt. Mások a feltámadáskor a templom előtt rakott tűzből vittek "szentelt szenet" és azt ásták el a parcella négy sarkában. Egy idős asszony szerint azonban a szőlőterület négy sarkában azért raktak valamilyen tárgyat, hogy a tolvajokat távol tartsák.

    Tekintve, hogy a harang is szentelmény, és a harangozás szent funkció, szót kell ejteni a harangozással történő védekezésről. A zivatar, vihar előtti harangozást már évszázadokkal ezelőtt előírta a római szertartáskönyv. A katolicizmus tanai szerint nem a harangnak tulajdonítható a védő funkció, hanem a hívek harangozásra történő reagálásának, amely Istenhez való könyörgésben nyilvánul meg. A nép körében mindez nem ismeretes, csak az, hogy "a harang eltolja a felyhőket". A római szertartáskönyvvel ellentétben voltak olyan vidékek, ahol határozottan eltiltották a harangozást a vihar idején, mert állítólag az vonzotta a villámot, és attól tartottak, hogy a templomba csap.

    1719-ben Egerben előírták a harangozónak, hogy "köteles tűz ellen és nyáron az ártálmas Fellyhők ellen … harangozni." A XVIII. század végén azonban az uralkodó megtiltotta a harangozást. Eszterházy Károly egri püspök ettől függetlenül 1793. augusztusában elrendelte egy közelgő vihar előtt, hogy szólaljon meg a városban minden harang, "mire a legterhesebb fellegek is szétoszlottak". Közel egy esztendővel később ugyanez történt. Az egri Ferences Renház Historia Domusa egy helyen megjegyzi, hogy a közelgő vihar és jégeső elé nem tudtak harangozni, mert megrepedt a templom harangja. A XVIII. században a városban minden napszakban megszólaltak a harangok, ha vihar támadt.

    A vihar közeledtén napközben a Horánszki-, Preszler- és Steinhauser-féle szőlőben lévő kis harangokat, vagy ahogy a nép nevezte "csengő"-ket is félreverték. Mint előbb írtuk , a XVIII. században beszűntették a vihar elleni harangozást, mert azt tartották, hogy a haranghúzás vonzza a villámot. Több évtizedes kihagyás után Eger Város Tanácsa 1840. július 16-án az levelet intézte az érsekhez, melyben kérték a vihar előtti harangozás ismételt engedélyezését.

    A jégeső elleni, viharágyúval való védekezés a XIX. század végén terjedt el hazánkban a földművelésügyi miniszter rendeletére a stájerországi sikerek következményeként. A kaviccsal és puskaporral működő ágyúkat a Rózsás-dűlőben, a Síkhegyen, a Cigléd-tetőn és a Rác hegyen állították fel, s kezelésük a vincellérek feladata volt. A viharágyúkat városunkban az 1940-es évek végén vonták ki a forgalomból. Miként az égiekhez való fohászkodás, harangozás sem biztosított teljes védelmet, úgy az ágyú sem. Mindenesetre a szüret idején, a hangulat emelésében mindig maradéktalanul betöltötte másodlagos szerepét. Bér egri vonatkozásban nincs határozott adatunk, de feltételezhető, hogy a viharágyú üzembe helyezése előtt itt is felszentelték, mint például Visontán.

    A XX. század elején több olyan apróhirdetés olvasható a helybeli sajtóorgánumokban, amelyek jégkár elleni biztosításra ösztönzik az egri lakosságot. Mivel ezzel kapcsolatos levéltári iratok nem maradtak fenn, nincs tudomásunk arról, milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel a nagybirtokosok, a szőlősgazdák és kapások.

    A hóstyán élő legszegényebb szőlőművesek körében a közelmúltig élt a szokás, hogy közeledtekor éles szerszámot (balta, kasza) fordítottak az ég felé, vagy ha éppen a szőlőhegyen tartózkodtak, akkor nyelével lefelé ásót nyomtak a földbe azért, hogy az él széthasítsa a fellegeket. Nem lehet kétséges, hogy ez a szokás az analógiás mágia körébe sorolható.

    - Fajcsák Attila -

    eger.hu

    Tovább

  • EGRI BORÚTON BARANGOLVA

    EGRI BORÚTON BARANGOLVA

    Az egri az egyik legismertebb történelmi borvidék, mely az ország leghíresebb vörösborának, az Egri bikavérnek felfedezésre váró hazája.
    illusztráció - fotó: hu.worldmapz.com

    Az egri vörösborok fűszeressége, tüzessége, finom bársonyossága leginkább a Bikavérben érvényesül. A helyi borászatok ezért igyekeznek a legtöbb energiát a Bikavér megkomponálásába fektetni. E nemes ital termelésének és elkészítésének módját a több évszázados hagyományokat alapul véve az Egri borvidék szőlő- és bortermelői 1997-ben az úgynevezett. „Bikavér Kódexbe" foglalták. Az Egri Bikavér lett Magyarország „legújabb kori" bortörténelmében az első védett eredetű bor.

    Miután valamennyi „Egri" nevű bor védett eredetű bor lett, az Egri Bikavér mellé az egri borászok 2010-ben komponálták meg annak fehér párját, az Egri Csillagot. Az Egri Csillag bor, egy egri házasítás, amely kifejezi a termőterület sajátosságait, és teret ad a borvidék fajtalehetőségeinek. Az Egri Csillag bor megjelenése óriási lehetőség és fordulópont a borvidék életében.

    TIPP! Pincészetek az Egri borvidéken >>

    Az elmúlt évtizedekben az egri borászok, mint például Gál Tibor, Bolyki, Demeter vagy a St. Andrea pincészet a legnagyobb külföldi és hazai versenyeken számos érmet nyertek, mellyel öregbítik a borvidék hírnevét.



    Az pedig az Egri borúton barangolva alapvető, hogy Szépasszonyvölgy pincéit, az Egri Bikavér Ünnepét, valamint az új Egri Csillag Fesztivált évről évre újra fel kell keresni.

    TIPP! Szálláshelyek, vendéglátás, programok, látnivalók Egerben >>

    Az Egri borvidék települései: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya

    itthon.hu

    Tovább

  • Szőlő, a legfontosabb gyümölcs

    Szőlő, a legfontosabb gyümölcs

    Ha a szőlő beszélni tudna – és elmesélhetné történetét -, valószínűleg az emberiség egész históriája kirajzolódna az indákhoz hasonlóan szerteágazó, hosszúra nyúló elbeszéléséből.
    Ha ősz, akkor szüret, szőlő- és borfesztivál, mulatság, étel- és italkóstolók a világon majd’ mindenütt, ahol a közel 16 000 fajtával büszkélkedő szőlő megterem.
    Az ősz szimbolikus gyümölcse, amely ellenállhatatlanul zamatosAz ősz szimbolikus gyümölcse, amely ellenállhatatlanul zamatos
    A nagyszemű, ropogós, gyakran mag nélküli, édes csemegeszőlők - legyenek halványzöldek, rozé árnyalatúak vagy mély bordók - frissen fogyasztva a legízletesebbek. A vékonyabb héjjal és magasabb cukortartalommal rendelkező borszőlők sokféle fajtájából pedig remek borok, sherryk, borpárlatok, pálinkák készülnek. Nem is szólva a szőlőből nyert különböző gyümölcslevek, lekvárok, zselék, a süteményeket gazdagító mazsola, sőt a szőlő magjából sajtolt, rendkívül jótékony hatású olaj élvezetéről, illetve a salátákat ízesítő vörös vagy fehér borecet használatáról!
    A szőlő önmagában is tökéletes, de sajttalegyütt is érdemes kipróbálniA szőlő önmagában is tökéletes, de sajttalegyütt is érdemes kipróbálni
    Szőlőtörténet – civilizációtörténet?
    A szőlő (tudományos összefoglaló nevén: Vitis) termesztésének és fogyasztásának története szinte egyidős a civilizáció történetével, ezért is nehéz meghatározni, hol kezdték termelni, ki és pontosan mikor dolgozta fel először, vagy készítette belőle az első bort.
    Régészeti kutatások szerint, amelyek az egy helyen jelentősebb mennyiségben talált szőlőmag-leleteken alapulnak, minden bizonnyal a mai széles értelemben vett Kelet-Mediterráneum területéről terjedt el a szőlő termesztése. Ugyan Kr. e. 8000 tájáról származó leletek is fennmaradtak Damaszkusz (Szíria), Büblosz (Libanon) és az ősi török város Çatal Hüyük területén, az első igazi szőlőtermelő vidék Grúzia területén húzódott – ahol ma is jelentős szőlő- és borgazdálkodás folyik. Kr. e. 7000-5000 közötti időszakból kerültek elő olyan szőlőmag-leletek, amelyekből tudósok arra következettek, hogy itt termeszthették először a később mindenütt elterjedt, Magyarország területén is őshonosként számon tartott ligeti szőlőt (Vitis silvestris). Ebből fejlődött ki aztán az úgynevezett kerti szőlő (Vitis sativa), majd 2000-3000 évvel később a Vitis vinifera, amely bortermő szőlőként vált ismertté. Ez utóbbi ősi gyümölcs bizonyult nem csupán a leginkább élvezetesnek, de élettani hatásait tekintve is a legkomplexebbnek – édes és kellemesen savas összetevőket egyaránt tartalmazott. Elterjedését az is befolyásolta, hogy míg a ligeti szőlő termesztésével járó kísérletek hosszú távon kevés sikerrel jártak, a bortermő szőlőt, amelynek maradványaira Grúziában nagyobb mennyiségben bukkantak, igen jól tudták szaporítani. A nemesítések következtében, a különböző éghajlati és talajviszonyokhoz alkalmazkodva, valamint a betegségeknek mind inkább ellenálló fajták elterjedésének köszönhetően ma világszerte sokféle szőlővel lehet találkozni a szinte áttetszően fehér színűtől a mélyfeketéig – a fürtök nagyságát, tömörségét, összetett ízeit nem is említve!
    Kezdődik a szüret!Kezdődik a szüret!
    Az olaj mellett kétségkívül a bor jelentette az ókori nagy civilizációk meghatározó folyékony élelmezési cikkét – ennek legfőbb oka, hogy a 17. századig a forralás nélküli víz emberi fogyasztásra alkalmatlan volt, ezért a bor (amely jelentősen különbözött a ma ismertek többségétől, és jóval alacsonyabb alkoholtartalommal is rendelkezett), valamint a sör adta a folyadékfogyasztás döntő hányadát.
    A híres ókori történetíró, Thuküdidész a Kr. e. 5. század végén azt írta, hogy a Földközi-tenger népeinek kiemelkedését a barbárságból a szőlő- és olívatermelés elsajátítása jelentette – és mind az ókori Görögországban, mind pedig a Római Birodalomban hódoltak is mindkettőnek.
    Szőlő és bor a mítoszok és a Biblia világában
    A szőlő elterjedésének történetében a fogyasztás és a feldolgozás minden részletének feltárása hosszú évek kutatómunkáját igényelné. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy a szőlőből nyert bor nem egyszerűen élvezeti és kereskedelmi cikket jelentett az antik világban, de komoly mitológiai kultúrkincs is fűződött hozzá, amely aztán átalakulva a keresztény világban is máig meghatározó szerepet tölt be.
    A görög mitológiában Dionüszosz, a rómaiban Bacchus a bor és mámor istene – kultusza nem csupán azért volt annyira népszerű, mert az istenek világát hozta nagyon közel az emberekhez, de az egyetlen olyan isten volt, aki szó szerint valósággá tudott válni. Hisz a bort bárki elfogyaszthatta, ezáltal magában tudhatta annak istenét, aki elhozta a mámort, vagyis valódi gondűzőként működött.
    Bacchust gyakran örökítették meg borfogyasztás közbenBacchust gyakran örökítették meg borfogyasztás közben
    Az ókori Athénban napokon át tartottak a Dionüszosz-ünnepségek, amelyek során egymást érték a színházi előadások, pajzán mulatságok - és mindezt féktelen ivászat övezte. A római bacchanáliák pedig olyan botrányosak voltak, hogy Kr. e. 186-ban be is tiltották. Természetesen ez sem valósulhatott meg egyik napról a másikra, és a kultusz titokban továbbélt – végül Julius Ceasar, engedve a széles néprétegek nyomásának, feloldotta a tilalmat. Baccchust a köznép isteneként tartották számon, és alakjának értelmezése a tiltás idején jelentősen megváltozott, vallásos tisztelet övezte. A Kr. e. 1. században pedig boristenből valóságos megváltóvá nemesedett, olyan túlvilági istenné, aki híveit a halál utáni élettel ajándékozza meg, de kapcsolata a színházzal továbbra is megmaradt. Tény, hogy a korai kereszténység római elterjedésére Bacchus és kultusza is hatást gyakorolt.

    Egészen más értelmet nyert a zsidó hagyományban, ahol törvények szabályozzák a bor fogyasztását, és a vigasztalással, valamint a közösségi élettel áll összefüggésben. Az ókori Izraelben a boráldozatot szentségtörésnek tartották, ezért is tettek különbséget a tiszta és a szennyezett bor között – az előbbit csak a rabbi szigorú felügyelete mellett készíthették (és készítik ma is a kóser bort), ezzel is kizárva az idegenek részvételét. A szombat hagyományosan a kiddussal (áldással) vette kezdetét, amelyet a család a később együtt elfogyasztott bor felett mondott/énekelt el, de a bor szabályozott fogyasztása minden fontos esemény (esküvő, barmicvó, temetés) során szerepet kapott és kap ma is a zsidó hagyományban. Nagy valószínűséggel a szigorú szabályok mögötti parancsokban az a mélyen gyökerező félelem játszott kulcsszerepet, miszerint szigorúan vallásos zsidók más vallásúakkal nem érintkezhettek. A közös borozás ugyanis meghittséggel tölti el a résztvevőket, közel hozza egymáshoz az embereket, férfiak és nők kapcsolatát is elmélyítheti, amely akár házassággal is végződhet. 
    A szőlő nagyon egészséges is, érdemes ősszel szőlőkúrát tartaniA szőlő nagyon egészséges is, érdemes ősszel szőlőkúrát tartani
    A Bibliában Mózes IV. könyvében olvasható, hogy követői az ígéret földjén először egy szőlőfürtöt pillantottak meg – és az Ótestamentum majd’ minden könyvében szó esik a szőlőről és a borról. Az Újszövetségben János evangéliumában Jézus szőlőtőhöz hasonlítja magát. A képzőművészeti alkotások sokaságának is témát adó Kánai menyegző csodája éppúgy a borhoz köthető, mint később a keresztény istentiszteletek eucharisztiája, amely a 4. századtól része a liturgiának. A 13. században Aquinói Szt. Tamás pontos útmutatást is adott arról, hogy az eucharisztia – amely persze sokkal inkább eredeztethető a pogánynak tekintett athéni áldozati szertartásokból, mint a zsidó hagyományból –, csakis borral végezhető, mert ez volt Krisztus akarata. Mint írja: „mert a szőlőnek bora leginkább megfelel e szentség hatásának, amely a lelki öröm, mert írva vagyon, hogy a bor örömmel tölti el az ember szívét.”      
    Szőlőtermesztés világszerte
    A különböző klimatikus viszonyokhoz rendkívül jól alkalmazkodó szőlőfajták természetesen nem csupán az ókori világ nagy folyam menti társadalmaiban (ókori egyiptomi falfestmények már professzionális szőlőfeldolgozásról tanúskodnak), de később a világ szinte minden táján elterjedtek, és igen jó szolgálatot tettek a széles néprétegek számára éppúgy, mint az arisztokrácia tagjainak. A híres francia és toszkán szőlőtermelő vidékek mellé felsorakoztak az északabbra fekvő országok mind nagyobb kiterjedésű termelésre alkalmas földjei, köztük a híres magyar borvidékek is. Bár a magyar szőlőtermelés nagy hagyománnyal rendelkezik, a híres tokaji szőlőfajták nemesítése valószínűleg IV. Béla király uralkodása alatt vette kezdetét, aki a mai Észak-Magyarországon messze túlnyúló területre hozatott olasz telepeseket, akik furmintot telepítettek a környékre, és muskotállyal, hárslevelűvel egyaránt foglalkoztak.
    A ma is világhírű tokajiról maga az ínyencként is elhíresült Napkirály, XIV. Lajos mondta a hagyomány szerint, hogy az a borok királya, a királyok bora. Próbálkozott is több ország a hamisításával. Az egri bikavérről vagy a villányi karakteres vörösborokról és számos kiváló magyar fehér és vörös borról is fejezeteket lehetne írni!
    A karakteresek sajtok, vékonyra szeletelt érlelt sonka is kitűnő kísérője a bornakA karakteresek sajtok, vékonyra szeletelt érlelt sonka is kitűnő kísérője a bornak
    A bortermelés Európán kívül Észak- és Dél-Amerikában éppoly elterjedt, mint Ausztráliában vagy Ázsia számos országában. A legnagyobb kiterjedésű szőlőtermelő vidékek azonban ma is Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Törökországban találhatók.
    A szőlő azonban nem csupán borként, de aszalt formájában, mazsolaként is régóta igen kedvelt csemege. A meleg éghajlatú vidékeken termő, mag nélküli szőlőfajtákból aszalással, szárítással nyert sokféle mazsola nedvességtartalmát 15-18 %-ra redukálják, miközben a gyümölcscukortartalma jelentősen koncentrálódik, és elérheti a 33-35 %-ot is. A színben, méretben egyaránt nagy változatosságot mutató mazsolákat számos nyelvben külön névvel is illetik.
    A mazsolák is sokfélék lehetnekA mazsolák is sokfélék lehetnek
    Más kifejezést használnak a döntően Törökországból, Iránból származó nagy szemű, mézszínű „aranymazsolára”, megint mást a kisebb szemű, kékesfekete, Görögországból eredeztethető fajtákra, valamint az egészen apró sötétbarna mazsolára. Mindegyikre jellemző azonban, hogy káliumban, magnéziumban, kalciumban és vasban, foszforban egyaránt gazdagok, és bővelkednek aminosavakban, B-vitaminokban – így a téli hónapok vitaminszegény táplálkozásában is igen jótékony a mértékletes mazsolafogyasztás, de vigyázat, energiatartalma sem kevés!
    Egy-egy szelet mazsolás kuglóf, kalács vagy épp túrós batyu, pite évszaktól függetlenül nagyszerű reggelire vagy uzsonnára. A hagyományosan a hideg hónapokban készülő gyümölcskenyerek pedig elképzelhetetlenek akár többféle mazsola nélkül.
    A friss csemegeszőlő azonban dióval, rokforttal vagy más kéksajttal és jókora markényi vegyes salátával előétel vagy könnyű ebéd, vacsora is lehet – kevés borecettel és szőlőmagolajjal locsolva maga a tökéletes őszi harapnivaló.
    Többféle szőlőből, emmentáli típusú sajtból, dióból is készülhet őszi salátaTöbbféle szőlőből, emmentáli típusú sajtból, dióból is készülhet őszi saláta
    Fehér, rozé és feketeszőlőből gyümölcssaláta, -leves, -mártás egyaránt készülhet, de fehérborban párolva sültek mellé és kerülhetnek köretként zamatos szőlőszemek.
    Nagyszerű desszert a szőlős rétes, ha készen vásárolt, jó minőségű réteslapot használunk, gyorsan elkészül.
    Szőlős rétes
    Hozzávalók 2 rúd réteshez:
    1 csomag réteslap (6 lapos)
    45-50 dkg mag nélküli fehér csemegeszőlő
    8 dkg frissen darált dió vagy mogyoró
    5 dkg porcukor
    5 dkg olvasztott vaj
    2 evőkanál vaníliával kevert porcukor
    Elkészítés: A szőlőfürtöket leszemezzük, a nagyobb szőlőszemeket hosszában félbevágjuk. A diót a cukorral elkeverjük.
    A sütőt 180 fokra előmelegítjük, egy nagy tepsibe sütőpapírt helyezünk.
    Nedves konyharuhára terítünk egy réteslapot, amelyet vékonyan megkenünk olvasztott vajjal, majd ezt még kétszer megismételjük. Az így kapott 3 réteg réteslapra szórjuk a diókeverék felét, majd a szőlő felét úgy, hogy a szélein 1-1 cm-t körben szabadon hagyunk. A konyharuha segítségével feltekerjük. Lapos fakanál vagy széles pengéjű kés segítségével átemeljük az előkészített tepsire. A maradék réteslappal és hozzávalóval ugyanígy járunk el.
    A réteseket a maradék vajjal vékonyan megkenjük, 25-30 perc alatt aranyszínűre sütjük. Még melegen meghintjük vaníliás porcukorral. Langyosan tálaljuk.
    Pohárkrémekben, túrótortákban is gyönyörűek a friss szőlőszemek, de vaníliakrémmel rétegezett piskótával is remek desszertek varázsolhatók belőlük.
    A sötét szemű szőlőből készülhet lekvár vagy zselé is, de amíg tart a szezon, érdemes minél többet frissen fogyasztani, hisz B-vitaminok, C-, valamint K-vitamin is található benne, vasat, magnéziumot, kalciumot, foszfort, cinket is tartalmaz. Magas víz- és rosttartalma pedig igen jótékonyan hat az emésztésre.
    Omlós tészta, tejszínes túrókrém sok szőlővelOmlós tészta, tejszínes túrókrém sok szőlővel
    HL

    mindmegette.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!