galéria Archívum

  • Ilyen szépséges a tél a Bükkben!

    Ilyen szépséges a tél a Bükkben!


    A friss hóval borított Bükk megannyi szépségében gyönyörködhetünk.

    A zrt. területe három turisztikailag jelentős tájegységet érint: Bükk-hegység, Aggteleki-karsztvidék és Zempléni-hegység - ezek erdeit évente mintegy másfélmillió látogató keresi fel. Nem csoda! Azaz de, nézzék csak:






    Forrás: civishir.hu / ÉSZAKERDŐ Zr / facebook

    Tovább

  • FEDEZD FEL A VÁROST TÉLEN IS!

    FEDEZD FEL A VÁROST TÉLEN IS!


    A látnivalók mellett rengeteg élmény vár, amely szinte bármikor elérhető: fürdőzés, bringázás, túrázás, és sok izgalmas lehetőség, amellyel talán télen is meglephetünk.

    Ahányan vagyunk, annyiféle az érdeklődésünk. Egy azonban közös: szeretjük megtalálni azt, ami pont nekünk szól. 

    Téged mi érdekel?

    Ezeréves történelem, barokk környezet, finom borok, vendégszeretet és színes programok várnak Egerben, Magyarország legendákkal teli városában, Budapesttől 130 km-re.






    Fotó: Vanyó Éva

    Tovább

  • Nézzük meg az egri várat egy pécsi utazó szemével

    Nézzük meg az egri várat egy pécsi utazó szemével


    Nem volt semmilyen elvárásom, mert még sosem voltam itt, nem láttam róla képeket és már alig emlékeztem a suliban tanultakra.

    Azt kell mondjam, hogy hatalmas élmény volt! Ha a közelben laknék biztos visszajáró vendég lennék...


     De nem csak a vár maga, hanem az atmoszféra miatt, amit az ott dolgozók teremtettek. Zseniális a szervezés. Péter és Gábor vitézeknél (ahogy ők nevezik egymást :D) jobb idegenvezetőket nem is kaphattunk volna.

    Két megközelítőleg 50 perces előadást kaptunk, ami benne volt az árban. Részletekkel, amit a történelem könyvekben nem talál meg az ember. Egy igazi időutazás volt. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

    Alább csak egy pár kép kedvcsinálónak...










    Nagyon szép a váratok egriek és nagyon köszi, hogy megóvjátok nekünk!

    Forrás: Zolixplorer / facebook

    Tovább

  • Évszakok Lillafüreden (fotók)

    Évszakok Lillafüreden (fotók)


    A Bükk-hegység gyönyörű dombjai között fekvő Lillafüreden, a Hámori-tó partján áll az országos hírű Palotaszálló mostani nevén Hotel Palota.

    A miniszterelnök nevéhez fűződik, aki egy olyan üdülőkomplexum létrehozását szorgalmazta, ahol a nemzetközi kapcsolatok ápolása európai színvonalú környezetben töszálloda a nagy gazdasági világválság idején, 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján.

    A Palotaszálló építésének ötlete gróf Bethlen István mrténhet. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, így egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki, a függőkertet, benne botanikai ritkaságokkal és Magyarország legnagyobb, húsz méter magas vízesésével találkozhatunk.  A függőkertben áll József Attila szobra, aki itt írta egyik legszebb szerelmes versét, az “Ódá”-t.

    ” És a törékeny lombok alatt
    látom előrebiccenni hajad,
    megrezzenni lágy emlőidet és
    -amint elfut a Szinva-patak-
    ím újra látom, hogy fakad
    a kerek, fehér köveken,
    fogaidon a tündér nevetés.”

    A Palotaszállótól pazar a kilátás a páratlan szépségű Hámori tóra. A tó minden évszakban más és más arcát mutatja, csodálatos látványt nyújt amikor végigsétálunk a mellette futó sétányon, elcsábulunk egy romantikus csónakázásra, vagy mikor télen korcsolyázni támad kedvünk.

    A tavat tápláló Garadna-patak – a valamikor kohászatáról ismert és a kirándulók körében közkedvelt – Garadna-völgyben fut végig. Akárcsak a Lillafüredi erdei kisvasút, amely Miskolcról indulva végigkalauzol minket ezeken a különlegesen szép tájon. Ha tetszettek a fotók csatlakozz Attis Photo Facebook-oldalához!
















    fotó: Attis Photo

    Copyright © 2014 Béres Attila – Attis fotó. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos. 

    forrás: vilagutazo.net

    Tovább

  • Élet a Kéken – Szarvaskőtől Putnokig

    Élet a Kéken – Szarvaskőtől Putnokig

    Az Országos Kéktúra huszonharmadik túrája a Bükkön vezet keresztül. A jelzett turistaút még Szarvaskő előtt belép a Déli-Bükk kistáj területére, majd Bélapátfalva után kapaszkodik fel a Bükk-fennsík kistáj mintegy 800 méter magasan elterülő dimbes-dombos platójára.

    A kék sávjelzés először végigvezet a fennsík déli peremén sorakozó köveken (Őr-kő, Cserepes-kő, Tar-kő), majd a fennsíkon keresztül kalauzolja el a vándort Bánkútra. Innen az Északi-Bükk csúcsai között ereszkedik le Dédestapolcsányba, onnan pedig a Bükklábához tartozó Upponyi-hegység kistájon átvágva érkezik meg a Sajó völgyébe, Putnokra.

    Az elenyészett vár – Szarvaskő

    Szarvaskő központja és a várhegy az Akasztóról 

    Az Eger-patak szűk völgyében fekszik Szarvaskő falu, felette magasodik egy diabázorom, amelyen a vár szerény maradványait találjuk. Az erősséget a 13. század második felében az egri püspökök építtették. 1596-ban, Eger elestekor, Szarvaskő védői elmenekültek, így a vár egyetlen lövés nélkül a törökök kezére jutott. 1687-ben, amikor Doria János hadai Eger ellen vonultak, a törökök elhagyták a várat, így az sértetlenül került vissza az egri püspök birtokába. Mivel katonai-stratégiai jelentősége megszűnt, karbantartásával senki sem törődött, így az évszázadok alatt az enyészeté lett. Ha manapság megmásszuk a Szarvaskő feletti meredek oldalú hegyormot, szinte semmilyen romot nem találunk, viszont csodálatos kilátás nyílik odafentről a községre és az Eger-patak festői völgyére.

    Fehér sziklák vonulata – Bél-kő kőfejtője


    A távoli Mátra a Bélkő csúcsáról

    A Bükk-fennsíkot határoló kövek legnyugatibb tagja a Bél-kő, amelyet a cementgyártáshoz alapanyagként szolgáló tiszta kalcium-karbonát (mészkő) bányászata miatt 1908 és 2002 között nagyrészt elbontottak. Már messziről észrevehető a Bél-kő oldalának lépcsőzetes kőfejtője, de csupán fentről látható az, hogy a teljes hegytetőt kitermelték – helyén mára csupán egy lapos fennsík maradt. A kőfejtőt és közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok (pl. szirti pereszlény, korai szegfű, magyarföldi husáng) és az értékes élőhelyekhez kötődő állatfajok megőrzésére. Az egykori kőfejtő területét a tanösvényen célszerű bebarangolni.

    Barlangszállás – Cserepes-kő menedéke

    A barlangot maguk a turisták tartják rendben, ezért ha sorsod idevet, mutass te is példát!

    Az Országos Kéktúra útvonalán haladva a Bélapátfalva és Bánkút közötti mintegy húsz kilométeres távon egyetlen lakott területet sem érintünk. Többek között ezért is hozták létre 1950-ben a két település között nagyjából feleúton, a Bükk-fennsíkon, a Cserepes-kő oldalában a kis barlangi szállást, ahol a túrázók menedéket lelhetnek az időjárás viszontagságai ellen. A kiszélesített bejáratot egy deszkafallal zárták – rajta egyszerű ajtó nyílik. Benn priccseket és fatüzelésű kályhát találunk. Bizony, nem ötcsillagos szálloda ez, de akit egy vihar megkerget, az itt meghúzhatja magát. A barlangot maguk a turisták tartják rendben, ezért ha sorsod idevet, mutass te is példát!

    Romok a magasban – Dédes vára


    A várhegy és a Bálvány északi oldala, köztük a mély Csondró völggyel

    A Bükk-fennsík északi oldalában, egy sziklás oldalgerinc meredeken leszakadó északi végén áll a dédesi vár. A gerincen több helyütt is feltártak sáncokat, falakat: a legdélebbi az úgynevezett „Verebecvár”, észak felé haladva ezt követi a „Kisvár”, majd a legészakibb, a már említett dédesi vár. A várhegyen álló erősséget (amelynek ma csupán a romjait nézhetjük meg) feltehetően 1325 után építették, a törökök pedig 1567-ben, 15 napos ostrom után foglalták el. Ekkor a védők az összehordott maradék puskaporral a levegőbe röpítették a várat. A törökök meg sem kísérelték az újjáépítését, s a még álló falakat is szinte földig rombolták. Manapság inkább a gerinc északi szirtfokáról nyíló kilátásért érdemes ide felkapaszkodni, nem pedig a rendkívül szerény romok miatt. A Kéktúra Szakbizottság 2013. decemberi döntése alapján az OKT útvonalát hosszú idő után „visszahelyezik” a gerincre, így a romok könnyen felkereshetővé válnak.

    Gyöngyszem a hegyek között – Lázbérci-víztároló

    Kilátás a kéktúra ösvényéről Uppony felé

    Miután magunk mögött hagytuk a Bükk-fennsíkról leereszkedve Dédestapolcsányt, kiérünk a Lázbérci-víztároló partjára. A 77 hektár felületű mesterséges tavat 1967 és 1970 között hozták létre a Bán-patak felduzzasztásával. A festő tó nagyjából 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 350–400 méter magas dombok közé ékelődve. Bár elsősorban a környékbeli települések vízellátását szolgálja, a horgászok is kedvelik a tározót. Az Országos Kéktúra sávjelzése hosszan halad a tó nyugati partján, s főként az útvonal déli részén gyönyörködhetünk a vízre nyíló kilátásban, ahol a kék jelzések a régi országúton vezetnek.

    Magyar Tordai-hasadék – Upponyi-szoros

    Upponyi szoros a Kalica-tető oldalából

    A Lázbérci-víztároló északnyugati vége erősen elkeskenyedik az Alsó-völgyben. Ennek a völgynek a folytatása az Upponyi-szoros, amely kanyargósan halad a Kalica-tető és az Eszkála-tető között. A völgy alján folyik a Lázbérci-víztárolót tápláló Bán-patak, s mellette fut az Upponyt Dédestapolcsánnyal összekötő erdei út, amelyen az Országos Kéktúra is halad. A szurdokvölgy geológiai törésvonalon jött létre erózióval – meredek, mészkőkopáros oldalai helyenként a Tordai-hasadékra emlékeztetnek.

    TÚRAINFÓK
    Érintett szakasz: Szarvaskőtől Putnokig
    Táv: 57,3 km
    Szint: 2085 m

    Pecsételőhelyek: Szarvaskő, Telekessy Vendégház, Bélapátfalva, Cserepes-kői-barlang, Bánkút, Mályinka, Uppony, Putnok vasútállomás

    Szállás- és étkezéstipp
    Bélapátfalva felett, a Bél-kő északi lábainál fekszik a Gyári-tó (Lak-völgyi-tó). Partjáról csodálatos kilátás nyílik a Bél-kőre és a Bükk-fennsík oldalának erdőségeire. A tóparton kis víkendtelep található, s itt áll gyönyörű környezetben a hangulatos, családias Szomjas Csuka vendéglő. A kéktúrázók szívesen állnak meg itt, hiszen pontosan az Országos Kéktúra útvonalán található, ráadásul OKT-pecsételőhely is egyben. Halászleve, harcsapörköltje közkedvelt, de a túrós csuszáját is érdemes kipróbálni!
    SZÖVEG: HORVÁTH BÉLA,   FOTÓ: HORVÁTH BÉLA, GULYÁS ATTILA

    Forrás: turistamagazin.hu

    Tovább

  • Sítalpra, magyar! – Sportolás régi teleken

    Sítalpra, magyar! – Sportolás régi teleken


    Svábhegy, Mátraháza, Bánkút, Mátraverebélyes, Galyatető, Kékestető vagy éppen Normafa és a Tabán – nagy telek és nagy sportélet tanúi voltak egykor.

    Hetven éven siklik keresztül az MTI képarchívumának válogatása, megörökítve az önfeledten szánkózó, síelő magyarokat, egy nehéz század olykor boldog pillanatait.


    Síelő apuka, hátán a hátizsákba kapaszkodó gyermekével a Svábhegyen, 1947. január 26-án (MTI/Mafirt: Kovács Attila)


    Síelő fiúk a Halászbástyánál Budapesten, 1950 decemberében (MTI/Magyar Fotó: Kovács Lajos)


    Medgyesi Imre, a Kohó- és Gépipari Minisztérium munkaügyi főosztályának főelőadója és Ujj Ilona, a Népművészeti Intézet főelőadója síeléshez készülnek a szikrázó napsütésben Galyatetőn egy novemberi napon, 1952-ben (MTI/Magyar Fotó: Járai Rudolf)


    Téli életkép a mátraházai Sportszálló körül, 1954 januárjában (Magyar Fotó: Járai Rudolf)


    A csurgói erdészlak  Nagyvisnyón, ami mellett csak sítalpon lehetett közlekedni 1954 februárjában (Magyar Fotó: Pap Jenő)


    Szánkózó család Galyatető környékén, 1954. január másodikán (MTI/Magyar Fotó: Járai Rudolf)


    Kékestetőn edzenek a Honvéd fiatal síelői 1954. január 10-én (Magyar Fotó: Bojár Sándor)


    Szánkóznak és síelnek a gyerekek Püspökhatvan egyik utcáján, 1955. január 14-én (MTI/Magyar Fotó: Samai Antónia–Munk Tamás)


    Tamás József, a DIMÁVAG dolgozója jöringezve – gépkocsival húzatva – síel a bánkúti turistaházhoz 1957. január 21-én (MTI-fotó: Bereth Ferenc)


    Kirándulók Galyatetőn, miután megérkeztek az IBUSZ autóbuszával síelni 1957 januárjában. Az autóbusz útvonala Budapest–Galyatető–Mátraszentimre–Budapest volt (MTI-fotó: Fényes Tamás)


    Turisták napoznak a Normafa turistaházánál 1958 januárjában. A téli napsütés kirándulók és sportolók tízezreit vonzotta a budai hegyekbe (MTI-fotó: Fényes Tamás)


    Megérkeztek a síelők, kirándulók az IBUSZ hétvégi buszjáratával Kékestetőre 1959. január 17-én (MTI-fotó: Vadas Ernő)


    Szánkózó felnőttek és egy síelő kisfiú a Mátrában, 1961 januárjában (MTI-fotó: Bojár Sándor)


    Egyensúlygyakorlatot végző iskolások a Normafánál 1968-ban. A téli szünetben hetente egyszer síoktatást tartottak akkoriban az érdeklődő kisdiákoknak Szabó Zoltán testnevelő tanár vezetésével (MTI-fotó: Patkó Klári)


    Síelők tömege sportol a Normafánál Budapesten, 1980. november 30-án (MTI-fotó: Tóth Gyula)


    Szánkózó fiatalok a Tabánban 1990. december 8-án (MTI-fotó: Talum Attila)


    Fáklyás síelők a mátraszentistváni síparkban megrendezett Hófesztiválon 2016. január 30-án este (MTI-fotó: Komka Péter)

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Régen minden jobb volt, még a szilveszter is

    Régen minden jobb volt, még a szilveszter is

    Kilöttyen a pezsgő, harapnivalóktól roskadozik az asztal, mégsem biztos, hogy jobban tudunk ünnepelni, mint az előző században. A régi képeken kevesebb a finomság, cserébe jobbnak tűnik a hangulat. Megmutatjuk, milyen volt egy jelmezes buli 1942-ben, és hogyan koccintottak 1970. január 1-jén.

    Stilizált kép lenne? Nem tudni FORRÁS: ERKY-NAGY TIBOR/FORTEPAN

    A pezsgő lett a szilveszter egyik szimbóluma. Manapság talán többeknek van lehetősége arra, hogy ezzel üdvözölje az új évet, de ilyen jól már kevesen tudnak mulatni vele. A képről sajnos csak annyit tudni, hogy 1928-ban készült.

    A hölgy mindjárt elejti a szódásszifont FORRÁS: HÖFLER TIBOR GYŰJTEMÉNY/FORTEPAN

    Szerény lakoma, kedves hangulat. A szódásszifon a legtisztábban kivehető gasztrokellék a képen. Így mentünk át 1934-ből 1935-be.

    Merengők 1934-ben FORRÁS: HÖFLER TIBOR GYŰJTEMÉNY/FORTEPAN

    Ugyanaz az asztaltársaság, kicsit kiegészülve. Mennyi szép, merengő tekintet.

    Mi áll ki az emberek fejéből és miért? FORRÁS: CSÁSZY ALICE/FORTEPAN

    Puccosabb helyszín és társaság 1938-ból, de nagy lakomának itt sincs nyoma. Néhány üveg alkohol, egy kis konfetti; a fejdíszeket viszont nem tudtuk értelmezni. Kommentben várjuk a megfejtéseket.

    Őrületes bohémkodás 1938-bólFORRÁS: A R/FORTEPAN

    Más társaság, de még mindig 1938. Az előtérben ülő hölgy a legmenőbb, és nem csak azért, mert üvegből tolja a társaság pezsgőjét.

    Ezek után még van valakinek kedve otthonmaradni?FORRÁS: ERKY-NAGY TIBOR/FORTEPAN

    1940 szilveszterén nagy csapatás lehetett Dombóváron, a Fehér Ló nevű vendéglőben. Messze ez a legbulisabb kép a Fortepan szilveszteri fotói közül.

    Igazi beöltözős buli FORRÁS: ERKY-NAGY TIBOR/FORTEPAN

    Ha valaki idegenkedne a jelmezes ünnepségektől, ez a kép biztosan elmossa a kétségeit. Nők és férfiak, komolyan vették a feladatot 1940-ben.

    Kinek a macskajaj, kinek a kémény FORRÁS: URBÁN TAMÁS/FORTEPAN

    Sajnos itt egy nagyobb űr van a fotóarchívumban, a következő kép 1970-ből való. A kéményseprők január 1-jén nem a másnaposságtól szenvedve fetrengnek otthon, hanem a tetőn állva koccintanak az újévre. A fotó Cegléden készült, a Rákóczi út 14. tetején.

    Szilveszter 1973-ban FORRÁS: ERKY-NAGY TIBOR/FORTEPAN

    Nagy bánatunkra nincs átmenet az elegáns partik és a házibulik között. Szívek, konfettik, tánc 1973-ból. Ételt nem látunk a képeken, talán nem is volt.

    TÁFELSPICC, 2015 - forrás: orogo.hu

    Tovább

  • Nézzük meg másképp városunkat  – tócsafotók

    Nézzük meg másképp városunkat – tócsafotók

    Eger facebook oldalára tölt fel rendszeresen Vámossy Béla helyi fotós szebbnél szebb képeket, de talán a tócsafotók mindannyiunk kedvencei. Ebből csemegézünk most.






    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • Keleti-Mátra: a vadregényes Ilona-völgy

    Keleti-Mátra: a vadregényes Ilona-völgy


    Ha esik, ha fúj, megyünk! Ez volt a mottónk mielőtt belevágtunk a vasárnapi túranapba, ami az időjárás-előrejelzések szerint csak megpróbáltatásokat tartogatott a természetjárók számára.

    A jóslatok beigazolódtak, mert a Mátra az ősz minden arcát megmutatta, sőt, kicsit a télit is. 


    Túratársaimmal vasárnapi programnak a Mátrát céloztuk meg, de már reggel az autóban azzal viccelődtünk, hogy a beígért 100 km/h széllel érkező hidegfront lefog minket fújni a hegyről. Ennek reggel az autópályán még annyira nem volt előjele, ahogy a túra rajtjába igyekeztünk, de Parádfürdőn már csapkodott az eső.


    Ki-ki a maga módján felkészült az útra, majd átvettük a túra szervezőjétől, Imrétől az itinert, és nekiláttunk a 29 km-es távnak, ami a Mátra olyan részeire is elkalauzolt, ahol korábban még sosem jártam. Eső ide, szél oda, jó lesz ez a túra – mondogattuk, de azt nem mondhatnám, hogy mindenki a megfelelő ruházattal indult a meglepetéseket tartogató terepre.


    A szürke ég alatt is ragyogó őszi színpompában kanyarodtunk rá a gesztenyefasorral szegélyezett útra, és hagytuk el Parádfüredet a Rákóczi-fánál. II. Rákóczi Ferencnek igen sok emlékhelye van az országban, többek között itt is. Állítólag 1710-ben ehhez a fához kötötte ki a lovát, mikor átutazóban volt. Sajnos ez az óriássá nőtt kocsányos tölgy már jó ideje csak fekve hirdeti a legendát.




    SZÖVEG: LÁNCZI PÉTER,   FOTÓ: LÁNCZI PÉTER

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: Turista Magazin

    Tovább

  • Mi köze a malacnak a szerencséhez? – szerencsehozó malac régi korok képeslapjain

    Mi köze a malacnak a szerencséhez? – szerencsehozó malac régi korok képeslapjain


    Mi köze a malacoknak a szerencséhez, és miért ábrázolják ezeket az állatokat a szilveszteri képeslapokon nagy előszeretettel?

    Nos, a hagyomány szerint a  malacról régóta köztudomású, hogy kitúrja a szerencsét annak fogyasztója számára. De az is szerencsét hoz, ha egész egyszerűen hozzáérünk, vagy meghúzzuk a farkincáját, de a legjobb persze az, ha eszünk is a húsából. A malac a bőség jelképe is, hiszen szinte mindent képes felfalni és hasznosítani.


    Az elmúlt évtizedek képeslapjainak éppen ezért voltak gyakori figurái a rózsaszín, kedélyes, patkóval, vagy lóherével szaladgáló malackák, akik a szerencsét hordozzák és közvetítik.

    Hoztunk néhány régi korokat idéző képeslapot a nagyvilágból, amelyek a malacok, a szerencse és az újév kapcsolatáról tanúskodnak.

    további képeslapot a cikk eredeti helyén találsz: juno.hu







    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!