galéria Archívum

  • Egri csillagok 50: kiállítás nyílt Törökszentmiklóson

    Egri csillagok 50: kiállítás nyílt Törökszentmiklóson


    Az Egri csillagok című nagy-sikerű magyar film forgatásának 50. évfordulóján a film kellékeiből, werkfotóiból nyílt kiállítás az IKK Markóczy Félix Kiállítótermében.

    Vendégük volt az egykori Bornemissza Gergelyt alakító Kovács István, aki a forgatási élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, valamint Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. 


    Köszönetünket fejezték ki a kiállítás létrejöttében nyújtott segítségéért Balla Istvánnak, a mohorai Tolnay Klári Emlékház kurátorának.

    A kiállítás megtekinthető 2018. április 9-ig.

    Forrás: Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ - Hivatalos oldal/ facebook









    Tovább

  • A fürdőváros

    A fürdőváros

    Eger már a 15. században rendelkezett saját fürdővel: A karthauzi szerzetesek fürdőházakat építettek a városban fellelhető termálforrások felé, ahol a fakádban való fürdés mellett a gőzfürdő is igen kedvelt volt. 

    Az oszmán uralom idején az "ilidzsa" és a "kaplidzsa" is (a termálfürdő két török változata) nagy sikernek örvendett, ahol nemcsak a test, hanem a lélek is felfrissülhetett. A törökök kivonulása után a 19. század közepén ismét divatba jött Egerben a gyógykúra.

    Az egri termálfürdő


    Az egri termálfürdőt a 16. században a törökfürdő mellé építették. Ezen a vidéken ez az egyetlen olyan magyarországi gyógyfürdő, amely a város szívében helyezkedik el. Az egész Európában ismert egri termálfürdő 5 hektárnyi területen terül el. A vidéken található hét medencét a környéken felszínre törő termálforrások táplálják. Már a törökök is felfedezték az itteni vizek kedvező hatását.
        
    A fürdő medencéiben enyhén radioaktív, 28 fokos víz található, melynek forrásai a fürdő környékéről, az ottani területről ered. A másik kéntartalmú, kalcium-hidrogén-karbonátot tartalmazó 47 fokos gyógyvizet Eger külterületéről vezetik csöveken keresztül a fürdőbe. Mindkét gyógyvíz elsősorban a reumás betegségek kezelésében játszik fontos szerepet. Egyedülálló a nagy medence vízellátása: egy természetes kavicsrétegen keresztül tör felszínre a radont tartalmazó termálforrás, amit hideg víz hozzáadásával 28 fokra hűtenek. A medence fokozatosan mélyül, tehát kitűnően alkalmas úszásra és vízi játékokra.
        
    Eger különlegessége a masszázsfürdő, ahol egyedi élményben lehet részük azoknak, akik a vízesésből kiömlő víz gyógyító hatását szeretnék kipróbálni.
        
    A fürdő kivételes klímájának köszönheti sajátos növényvilágát. Említésre méltóak a gyönyörű szép mediterrán növények és fakülönlegességek, a trópusi vízinövények, a több százéves platánfák, mamutfenyők és ciprusfák. A vendégek - amíg a vízben gyógyulnak, kipihenik magukat - megcsodálhatják a gránátalmát, a virginiai mocsári ciprust valamint a magnóliát.


    A fürdő látványos fejlesztése a '90-es évek közepén kezdődött el. 1997-ben adták át a kifeszített víztükrös úszómedencét, ami mindenekelőtt a vízi sportok kedvelőinek vágyait elégíti ki.
        
    Az ötödik medencénél kezdődő és egészen az úszómedencéig tartó 50 méteres területet elsősorban a fiatalok és az élményekre vágyakozók igényei szerint alakították ki.
        
    2002-ben vehették birtokukba a gyerekek a "vízi várat", ami vízi kapuval, vízeséssel, pezsgőfürdővel és csobogóval is el van látva. A medence kiépítése során a kisgyermekekre is figyelmet fordítottak. A szülők szemmel tarthatják a kis csöppségeket és a sekély vízben együtt élvezhetik a fürdőzés örömeit.
        
    A felnőttek egy fedett és nyitott élménymedencében élvezhetik a víz által nyújtott 14 féle szórakozási és felfrissülési lehetőséget.
        
    Az építés során különös figyelmet fordítottak a 400 személynek helyet adó öltözőépület kialakítására és kényelmére, valamint az Érsekkert (a város "tüdeje") felőli bejáratot is megnyitották.
        
    A fürdő szépségét erősíti a díszített medence, amelynek közepén egy ismeretlen alkotó távol-keleti szépséget idéző szökőkútja található, ami körül egész évben virágzó trópusi vízinövények díszelegnek.
        
    Hogy az időjárás változatosságának is ellenálljon, 2005-ben a negyedik gyógymedencét részben befedték.
        
    A fürdő nyáron a kultúrának is teret enged. Az állandó sport- és szabadidős programok mellett a vendégek szórakoztatására több fesztivált is szerveznek.
        
    A régi ún. kerti ház ad helyet a szaunával, szoláriummal és pezsgőfürdővel is ellátott új Wellness központnak.

    Az egri törökfürdő


    A fürdőt 1610-1617 között építették az Egert ostromló törökök. Az épület központi része a 17. századból származik és Arnaut pasa meleg vizű fürdőjeként, "ilidzsá"-jaként szolgált. Az újbóli felújítások meghagyták a fürdő török jellegét, mint például a nyolcszögletű medence, ami felett egy aranykupola található, a nyeregív formájú szürkészöld kerámia falburkolat, az oldalról bejövő, a kerek üvegeken megtörő fény hamisítatlan "ilidzsa"-hatást varázsol az épületben.

        
    A törökfürdő vize átlagos hőmérsékletű, 31-32 fokos, így azok is igénybe vehetik, akik magas vérnyomással vagy keringési betegséggel küszködnek.
        
    A központi medencén kívül található még két hasonló összeállítású medence, két 35 fokos medence valamint egy súlyfürdő is, ami az orvosi kezelésre szorulóknak áll rendelkezésére.
        
    Orvosi felügyelet mellett masszázskezelést, vízsugármasszázst és iszappakolást végeznek, Hévízről hozott iszappal.
        
    A fürdőben végzett kezelések: Ízületek gyulladásos elváltozásai, gerincoszlopi fájdalmak, szövetkopás általi elváltozások valamint az anyagcsere-betegségek szövetre és csontra kifejtett hatásai esetében ajánlottak.
        
    A fürdő hatékonyságát vízének egyedülálló összetételének köszönheti. Vizsgálatok igazolták, hogy fürdőzés közben növekszik a szervezet endorfin termelése, aminek ezért kitűnő fájdalomcsillapító hatása van. A langyos víz a forrással felszínre törő gázok hatása miatt állandóan csobog, és álmosítólag hat. Az épület szürkészöld falairól és a kupoláról visszaverődő aranyszínű fény nyugtató hatással van a betegekre.
        
    Hétköznap a betegek, hétvégén pedig a turisták vehetik igénybe a gyógyfürdőt.

    Szent József gyógypark


    A törökfürdő előtti területen alakították ki a Szent József gyógyparkot. Nevét az ott található Szent József ivókútról kapta. A kutat az azonos nevű forrás táplálja. Szomjoltó, frissítő vizét bárki megkóstolhatja. A téren egy szökőkút, egy mesterséges vízesés és a mosónő szobra látható, ami Oláh Szilveszter alkotása. A szobor a múltat jelképezi, amikor is az egri NŐK a feltörő forrásvizet ruhák mosására használták.


    Bitskey Aladár uszoda


    A Bitskey Aladár uszoda a "sport katedrálisa" megtisztelő jelzőt kapta. Az uszodát Makovecz Imre tervezte és 1998-2000 között épült.    Bitskey Aladár kiemelkedő sportbéli eredményei és évtizedes úszásoktatásai elismeréséül az építtető, a város önkormányzata Bitskey Aladárról nevezte el az uszodát, aki egri származása mellett az úszó Európa bajnokság második helyezettje volt.
        
    A híres építész, Makovecz Imre által tervezett uszoda egy gyönyörű, maradandó építmény, ami a belföldi eseményeken túl nemzetközi versenyek színvonalas megrendezésére is alkalmas.
        
    Az uszodacsarnok alapterülete 5080 m2, magassága egy kilencemeletes házzal verseng. A kupola magassága 24,5 méteres. A nagy medence 8 darab 50 méteres pályával rendelkezik és 220 cm mély. Az úszásoktatás a város fiataljai számára egy kisebb medencében történik.
        
    Az uszoda Wellness szolgáltatásai: szauna, pezsgőfürdő, masszázs.
        
    A vízilabda Eger város sportéletében mindig is jelentős szerepet játszott. Sok év után Eger ismét nemzetközileg is elismert férfi vízilabdacsapattal rendelkezik.

    Bárány uszoda


    Az első szabad ég alatti uszoda 1856-ban készült, ennek a helyén épült meg 1925-ben a mai Bárány uszoda. Az uszoda ünnepélyes megnyitóján nemzetközi úszóversenyt is rendeztek. Jelenleg kizárólag az ifjú újoncok veszik igénybe.

    Az Érsekkert, a város "tüdeje"


    A park, egy korai francia minta alapján kialakított vadaskertből vált püspöki díszparkká. Eszterházy Károly püspöksége idején egy kőfal vette körül, és egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehetett belépni a kertbe. Szmrecsányi érsek ajándékozta el 1919-ben ezt a közel 12 hektáros területet.
        
    Ma már mindenki kipihenheti magát a város "tüdejének" nevezett, gondosan ápolt kertben, a több száz éves platánfák árnyékában, valamint bárki megcsodálhatja a szökőkutat is.
        
    A park délnyugati részén különböző sportlétesítmények, teniszpályák, egy stadion és a Kemény Ferenc körcsarnok kapott helyet.


    Egerszalók: A gyógyforrás által létrejött mészdomb


    Egertől 7 km-re északra helyezkedik el Egerszalók a Mátra- és a Bükk-hegység között. Összehasonlíthatatlan szépségű természeti képződményei, termálforrásai, méhkaptárkövei, riolittufa pincéi, barlangházai, horgász tava, erdeje és kulturális értékei rengeteg lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre.
        
    Egerszalókon található egyik legfiatalabb gyógyfürdőnk, melyet a környék határán két gejzírként felszínre törő gyógyforrás 68°C-os vízzel látja el. Egyre többen látogatják fel a helyet, hogy részesedjenek a lezúduló víz felfrissítő hatásában.

        
    A feltörő vizet érelmeszesedés, ízületi és reumás fájdalmak kezelésére, valamint balesetek utókezelésére, mozgásszervi betegségekre, műtétekkor használják. Ivókúra formájában túlsúly, epebetegségek és gyomorfájdalmak kezelésére alkalmas.
        
    Az elfolyó gyógyvíz egy folyamatosan növekvő dombot hozott létre. Hasonló természeti képződménnyel Törökország ázsiai részén találkozhatunk, Pamukkale-ban. Így Eger és a kis török város egymásra talált, és partnervárosi szerződést írt alá egymással.
        
    Egerszalók kincse a jövőben fogja igazi értékeit megmutatni. Az egyre növekvő hófehér mészdomb lábainál a környék legnagyobb befektetésével gyógyhotelek, fürdőkomplexumok valamint kellemes szabadidős tevékenységek helyéül szolgáló létesítmények épültek.


    forrás: egerszallas.hu

    Tovább

  • Minoriták Magyarországon

    Minoriták Magyarországon

    A minoriták a hazai történetírók állítása szerint Egerben kaptak először kolostort, 1225 körül.

    Ettől kezdve a rend hazánkban elég gyorsan terjedt. 1230-ban már virágoztak a bajai (Franco Villa), bácsi, lékai, pozsgai, bánostori és a pesti „A S. Petrum Apost.” címzett rendházak, sőt a székesfehérvári „Ad S. Emericum Ducem” címzett kolostor már olyan tekintélyes volt, hogy custodia fejévé lett. Épp ilyen tekintélynek örvendett már ekkor a zágrábi kolostor is, melyet a legendák szerint Szent Ferenc is meglátogatott.









    >>> a teljes tartalmat elolvashatod ITT

    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • Ha még nem jártál a Hór-völgyben, akkor ez a túra kötelező: nem csak a patak és az erdő meseszép

    Ha még nem jártál a Hór-völgyben, akkor ez a túra kötelező: nem csak a patak és az erdő meseszép


    Gyalog vagy biciklivel is nekivághatsz a Bükk egyik legszebb helyének.

    A Bükk-hegység egyik legszebb táját hozza létre a Répáshuta mellett eredő Hór-patak, mely Mezőkövesdig tartó útja során a csodaszép Hór-völgyet vájja a hegyek közé.

    A patak mentén négy nyugodt, kicsi település húzódik meg. Répáshuta lakói egykori mész- és szénégetők, üvegművesek, akiknek mindennapjaira a tájház emlékezik. Cserépfalu is intenzíven ápolja hagyományait, így a falu nemcsak a Hór-völgy kapuja, de kulturális gyöngyszeme is. Továbbhaladva Bogács borvidéke, pincéi és termálforrása következik, majd Mezőkövesd városa, ahol a Zsóry-fürdőt és a Matyó Múzeumot keresik fel a legtöbben. A települések megcsodálásán kívül azonban az erdőnek is megéri nekivágni, hiszen a Hór-völgy a túrázók számára igazi paradicsom.

    Túrák a Hór-völgyben

    A Hór-völgy Magyarország leghosszabb - 23 kilométeres - völgye, mely a Bükki Nemzeti Park egyik gondosan ápolt és féltett kincse. A völgy egykor fontos útvonal volt, melyen Mezőkövesd és Diósgyőr között lehetett közlekedni. A szurdok egyik bejárata Cserépfalunál található.


    A környék a régészet szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A közelben található Suba-lyuk barlangban ugyanis egy neandervölgyi nő és egy gyermek csontjaira, valamint számos eszközre bukkantak, sőt, a népvándorlás korából is sok minden izgalmas került elő. A barlangot a völgy déli szakaszán a patakhoz képes mintegy 40 méterrel magasabban találod.


    Ha Cserépfalu mellett a hegygerincre is felkapaszkodsz, a titokzatos Ódorvár romos maradványai mellől letekintve gyönyörű látvány tárul fel, a Dél-Bükk csipkés vonulataival és a környező falvakkal. Lefelé ereszkedve a cseppkövekben gazdag, csak engedéllyel látogatható Hajnóczy-barlang és az egykor itt élt erdészek munkáját bemutató Oszlai-tájház esik útba.


    A környékből nagyszerű rövid ízelítőt ad, ha az Ördögtorony tanösvényt választod, mely mindössze tíz kilométer hosszú, és Cserépfalutól Cserépfaluig körben vezet. A 20 állomásból álló séta alatt megismerheted a helyi mészégetők életét, a Millenniumi-kilátót, a Hór-völgy egy szép szakaszát, Cserépfalu Kisamerikának gúnyolt barlanglakásait, az itt talált leleteket, a környék földtani sajátosságait, köztük a kaptárkőként is emlegetett ördögtornyokat.


    A Hór-völgy biciklivel vagy gyalogosan is bejárható emellett Bogácsról vagy Hollóstetőről indulva, ahonnan köves-murvás ösvény vezet végig az erdő egy nagyon szép, buja szakaszán.Itt akár egy közel 60 kilométeres körtúrát is lehet tenni, Bogács, a Subalyuk, az Oszlai-tájház, a Balla-völgy és a Hór-völgy összenyílásánál fekvő Tebe-rét, Bükkszentkereszt és határában a Lófő-tisztás, ahol IV. Béla harcolt a tatárokkal, majd műúton Répáshuta, vissza Cserépfalu és végül ismét Bogács állomásokkal.

    Állat- és növényvilág

    A völgy turisták számára kijelölt útját a tiszta vizű Hór-patak kíséri, ám nyáron gyakran nagyon kevés a víz a mederben. Ennek ellenére a vidéke növény- és állatvilágával is nagy élmény megismerkedni. Akik igazán szerencsések, akár az út pocsolyáiban is találkozhatnak hűsölő szalamanderrel, míg a környék igazi ritkasága a rejtőzködő életmódjáról híres vadmacska. Emellett az erdők összes nagyvadja, a sünök, a cickányok és a pelék a Hór-völgy gyakori lakói.
    hor volgy szalamandra


    Az egyedülállóan fajgazdag terület erdői még viszonylag fiatalok, a Hór-völgy Erdőrezervátum részét képezik, mely több mint négyszáz hektárra kiterjed. A völgy peremén emelkedő Perpác hegyoldalában sajmeggyes karsztbokorerdő kíséri az utat egészen az Ódorvárig, másutt csereseket, tölgyeseket, szilasokat, melegkedvelő tölgyeseket találsz. A dús aljnövényzetben számos - gyakran ritka - páfrányfajok, kicsi mogyorócserjék, apró virágok fordulnak elő.

    A képek forrása: indafoto.hu / tmfagy, Teteneverdle, cserépfalu.

    a cikk eredeti  helye: FEMINA.HU

    Tovább

  • Csodás jégalakzatokat formált a hideg a Bükki Nemzeti Parkban

    Csodás jégalakzatokat formált a hideg a Bükki Nemzeti Parkban


    Jégalakzatok díszítik a Tarjánka-szurdokat Domoszló közelében.

    A Tarjánka-patak az andezit kozetben 700 méter hosszan kanyargó, helyenként 15-20 méter magas és 3-4 méter széles szurdokot alakított ki. A terület fokozottan védett, látogatása csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett szakvezetéssel lehetséges.







    MTI / Fotó: Komka Péter

    Tovább

  • Északi hegyeken, legelőn, lankákon

    Északi hegyeken, legelőn, lankákon


    Szép, napsütéses idő várta az elmúlt hétvégi túrázókat a Kisbakancsosok Baráti Köre legutóbbi kirándulásán.

    Az útvonal változatos volt, gyakran havas tájon vitte a barangolókat, a Ráchegyen át a bakatai őslápon át Szarvaskőig vezetett az útjuk. 

    A tiszta időnek köszönhetően egy-egy magaslatról jó messzire el lehetett látni.

    A “Letekintek, letekintek a völgybe…” galériája:







    Forrás: ekmkeger.hu

    Tovább

  • Kisamerika barlanglakások (Cserépfalu)

    Kisamerika barlanglakások (Cserépfalu)


    A gazdasági világválság idején sokan kivándoroltak Amerikába, a szegényebbek pedig a tufa-falba ásták lakásaikat, ők a Kisamerikába vándoroltak. Így alakult ki a barlanglakásokra ez a gúnynév.

    A lakosság fele még a XX. század elején ezekben a könnyen faragható vulkáni tufába vájt barlanglakásokban lakott. Napjainkban - hétvégi házakként - újra kelendőek a megmaradt házak. Az egyiket tájháznak rendezték be.






    Fotó: Gyaur Horka

    bővebben ,,,

    Tovább

  • Eger már 12. alkalommal csatlakozott az Idegenvezetők Világnapjához!

    Eger már 12. alkalommal csatlakozott az Idegenvezetők Világnapjához!


    "Eger a sokcsillagos élmény", de központban a hős egri nők. Emlékezve arra, hogy 2018-ban lesz 50 éve, hogy Várkonyi Zoltán megfilmesítette az Egri Csillagokat!

    Az idegenvezetők felajánlásával, ingyenes városnézéseken vehettek részt az érdeklődők különböző időpontokban:






    Fotó: Víg Lajos

    Tovább

  • Fedezd fel a Várost!

    Fedezd fel a Várost!


    Egerben mindig van látni és tennivaló, télen is.

    A látnivalók mellett rengeteg élmény vár, amely szinte bármikor elérhető: fürdőzés, bringázás, túrázás, és sok izgalmas lehetőség, amellyel talán meglephetünk.


    Ezeréves történelem, barokk környezet, finom borok, vendégszeretet és színes programok várnak Egerben, Magyarország legendákkal teli városában, Budapesttől 130 km-re.








    Fotó: Varga Andrea / facebook

    Tovább

  • Hogyan is látják a madarak városunkat

    Hogyan is látják a madarak városunkat


    Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.


    Eger nevű város volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.


    A dinamikusan fejlődő magyar városok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.


    Fotó: S.AnitaPhoto & CusitoDrone / facebook



    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!