galéria Archívum

  • Ilona-völgyi vízesés és tanösvény

    Ilona-völgyi vízesés és tanösvény


    Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a lillafüredi vízesés magasabb nála. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

    Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

    Megközelíthetősége

    Parádfürdőig busszal, onnan a zöld, majd a zöld kör turistajelzésen gyalogosan.

    Tanösvény

    6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. A Mátra ezen részén lévő hegyek mintegy 40 millió évvel ezelőtt az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Ezeket kutató, harántoló vágatok, tárók találhatóak itt a környéken, Parádfürdőn és Recsken.

    1. Etelka-táró: Az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Réz- és ezüstércet termeltek ki itt.
    2. Vaskapu-ereszke
    3. Mélyszinti kutatás
    4. Timsós-táró
    5. Szent István-csevice
    6. Ördöggátak
    7. Ilona-völgyi homokkő feltárás
    8. Ilona-völgyi vízesés








    fotó: Huszár Zsolt

    Forrás
    Ilona-völgyi vízesés Parádfürdő - Parádfürdő természeti értékek. utazzitthon.hu
    Tanösvény prospektus - Kiadja: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (2009.)

    Tovább

  • Fáklyás keresztutat tartottak az egri vársétányon nagypénteken

    Fáklyás keresztutat tartottak az egri vársétányon nagypénteken


    Az egri Fájdalmas Anya-plébánia szervezésében a keresztút tizennégy állomását, több százan elmélkedték végig a részt vevő hívek március 30-án, nagypénteken az egri várban.

    A résztvevők 20 órakor indultak a Fájdalmas Anya (szervita)-templom bejáratától. Közreműködtek Simorjay Emese és Nagy András színművészek.

    A záróelmékedést Ternyák Csaba egri érsek tartotta.















































    Tovább

  • Nézzük meg másképp városunkat – tócsafotók

    Nézzük meg másképp városunkat – tócsafotók

    Eger facebook oldalára tölt fel rendszeresen Vámossy Béla helyi fotós szebbnél szebb képeket, de talán a tócsafotók mindannyiunk kedvencei. Ebből csemegézünk most.






    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • 7 föld alatti csoda Magyarországon

    7 föld alatti csoda Magyarországon


    Cseppkőbarlang, föld alatti csónakázótó, második világháborús kórház, város méretű borospince is megbújik a föld alatt.

    Magyarországon számos természetes és mesterséges föld alatti képződmény, építmény található, melyek messze földön híresek. Az itt feltörő vagy föld alá bukó vizek csodás barlangokat alakítottak ki, a különféle munkálatok során képződött pincerendszerek pedig néhol egész várost hoztak létre. A legizgalmasabbak közül válogattunk nektek.


    Aggteleki barlangrendszer

    A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt.

    Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket láthattok.

    A Baradla-barlangot fantasztikus cseppkövei tették ismertté. A csepegő vizek mésztartalma kicsapódott, így keletkeztek a változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások. A cseppkövek viszonylag „fiatalok”. A szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon 60-120 ezer évesek, míg a jósvafői részen 100 és 67 ezer év között változik a koruk.

    Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

    Infó: anp.hu




    Város a város alatt

    Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.

    Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.

    2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.

    A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.

    Infó: varosavarosalatt.hu



    Tapolcai tavasbarlang

    A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben. Tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

    A tavasbarlang két úton kapja a vízutánpótlást. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg (10 °C-os) karsztvizek érkeznek. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen a 30 °C-nál melegebb termálvíz, ami a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből tör fel.

    Az összekeveredett 20 °C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban bukkannak elő. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.

    A tavasbarlang egyik legnevezetesebb lakója a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyiek csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.

    Infó: tavasbarlang.hu



    Sziklakórház

    A Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található. A több, mint 2300 m²-es létesítményt a második világháború alatt és 1956-ban is használták. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel titkos objektum, „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára.

    Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. De megnézhetitek a polgári védelem eszközeit és felszereléseit is.

    Infó: sziklakorhaz.eu




    Szemlő-hegyi-barlang, Budapest

    A barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja, a II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A barlang járatainak hossza 2230 m, a túraútvonal 250 m.

    Az 1980-as években kezdték el elemezni, hogy az itteni levegő alkalmas-e barlangterápiás kezelésekre. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül jó légzőszervi betegségek, főleg bronchitises és asztmás megbetegedések gyógyítására. Igen tiszta és pormentes a levegője. A relatív páratartalom közel 100%, a levegő portartalma pedig töredéke a kintinek. Kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti levegőállapot, vagyis igen gyorsan regenerálódik. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

    A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

    Infó: szemlo-hegyi-barlang.hu




    Csodabogyós-barlang, Balatonederics

    Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

    A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák vannak benne. Egyes szakaszokon, például a Függőkert, Meseország részen sok és változatos képződményt, cseppköveket láthattok.

    Méretei, látványos formái és viszonylag könnyen járható terepe miatt „tanbarlangnak" is kiváló, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására remek lehetőséget nyújt.

    Infó: csodabogyos.hu



    Molnár János-barlang

    A Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében, a József-hegy alatt található. Ez Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

    1982 óta fokozottan védett természeti képződmény lett, akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

    Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja.

    Az öt nagyrózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. Az itt fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.



    Söptei Zsuzsanna

    a cikk eredeti helye - szeretlekmagyarorszag.hu

    Tovább

  • Halsütöde a Termál-völgyben

    Halsütöde a Termál-völgyben

    „Vidám harcsa”:  A Balaton helyett  Egerszalókot választotta…

    Heves megyében Egerszalókon a Termál-völgyben egy családi vállalkozás „Vidám harcsa” néven halsütödét nyitott, hogy bővítse a környék gasztronómiáját és a hegyvidéki emberekkel is megkedveltesse a halak- fogyasztását.

    Szegedi Pál sokáig a Balaton északi partján Badacsonylábdihegyen dolgozott a vendéglátásban, ahol a balatoni halakból készítették az ételek széles választékát. A halászat leállításával, megszünt a helyi friss alapanyag, mely kérdésessé tette a vállalkozása folytatását. Fagyasztott, vagy a „rapsicoktól” vásárolható halakat, nem vállalta fel.

    Egy kirándulás kapcsán kerültek Heves megyébe Egerszalókra, ahol beleszeretett a tájba, a termálvízbe, a hegyvidéki környezetbe és itt építette fel vendéglátóhelyét. A környéken megtalálható halak közül a pisztrángot Szilvásváradról, Lillafüredről, a folyami halakat, a pontyot, harcsát, süllőt, fogast, keszeget, a Tisza-tóról szerzik be frissen.

    A turisztikai vonzerőt jelentő körzet, egyetlen hegyvidéki halsütödéjét, hamar megkedvelték a hazai és a külföldi turisták. Az épület mögött látványkert lett kialakítva, ahol a meredek sziklafal, vízesés, tó és a sóhajok hídja látható. A sikeresnek indult vállalkozás, nem csak szezonjellegű, hanem egész évben üzemel.

    A forgalmat pedig az fogja biztosítani, hogy minőségi alapanyagból elfogadható áron, ne csak a vízpartok közelében lehessen egészséges halat fogyasztani.









    H. Szabó Sándor felvétele

    Tovább

  • Kádár László érsek fotóiból nyílt kiállítás

    Kádár László érsek fotóiból nyílt kiállítás


    Kádár László volt egri érsek fekete-fehér fotóiból nyílt kiállítás az Érseki Palotában. A természetet és az embereket is szívesen fotózta az egykori főpásztor.







    Fotók: Víg Lajos

    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Egri csillagok 50: kiállítás nyílt Törökszentmiklóson

    Egri csillagok 50: kiállítás nyílt Törökszentmiklóson


    Az Egri csillagok című nagy-sikerű magyar film forgatásának 50. évfordulóján a film kellékeiből, werkfotóiból nyílt kiállítás az IKK Markóczy Félix Kiállítótermében.

    Vendégük volt az egykori Bornemissza Gergelyt alakító Kovács István, aki a forgatási élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, valamint Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. 


    Köszönetünket fejezték ki a kiállítás létrejöttében nyújtott segítségéért Balla Istvánnak, a mohorai Tolnay Klári Emlékház kurátorának.

    A kiállítás megtekinthető 2018. április 9-ig.

    Forrás: Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ - Hivatalos oldal/ facebook









    Tovább

  • A fürdőváros

    A fürdőváros

    Eger már a 15. században rendelkezett saját fürdővel: A karthauzi szerzetesek fürdőházakat építettek a városban fellelhető termálforrások felé, ahol a fakádban való fürdés mellett a gőzfürdő is igen kedvelt volt. 

    Az oszmán uralom idején az "ilidzsa" és a "kaplidzsa" is (a termálfürdő két török változata) nagy sikernek örvendett, ahol nemcsak a test, hanem a lélek is felfrissülhetett. A törökök kivonulása után a 19. század közepén ismét divatba jött Egerben a gyógykúra.

    Az egri termálfürdő


    Az egri termálfürdőt a 16. században a törökfürdő mellé építették. Ezen a vidéken ez az egyetlen olyan magyarországi gyógyfürdő, amely a város szívében helyezkedik el. Az egész Európában ismert egri termálfürdő 5 hektárnyi területen terül el. A vidéken található hét medencét a környéken felszínre törő termálforrások táplálják. Már a törökök is felfedezték az itteni vizek kedvező hatását.
        
    A fürdő medencéiben enyhén radioaktív, 28 fokos víz található, melynek forrásai a fürdő környékéről, az ottani területről ered. A másik kéntartalmú, kalcium-hidrogén-karbonátot tartalmazó 47 fokos gyógyvizet Eger külterületéről vezetik csöveken keresztül a fürdőbe. Mindkét gyógyvíz elsősorban a reumás betegségek kezelésében játszik fontos szerepet. Egyedülálló a nagy medence vízellátása: egy természetes kavicsrétegen keresztül tör felszínre a radont tartalmazó termálforrás, amit hideg víz hozzáadásával 28 fokra hűtenek. A medence fokozatosan mélyül, tehát kitűnően alkalmas úszásra és vízi játékokra.
        
    Eger különlegessége a masszázsfürdő, ahol egyedi élményben lehet részük azoknak, akik a vízesésből kiömlő víz gyógyító hatását szeretnék kipróbálni.
        
    A fürdő kivételes klímájának köszönheti sajátos növényvilágát. Említésre méltóak a gyönyörű szép mediterrán növények és fakülönlegességek, a trópusi vízinövények, a több százéves platánfák, mamutfenyők és ciprusfák. A vendégek - amíg a vízben gyógyulnak, kipihenik magukat - megcsodálhatják a gránátalmát, a virginiai mocsári ciprust valamint a magnóliát.


    A fürdő látványos fejlesztése a '90-es évek közepén kezdődött el. 1997-ben adták át a kifeszített víztükrös úszómedencét, ami mindenekelőtt a vízi sportok kedvelőinek vágyait elégíti ki.
        
    Az ötödik medencénél kezdődő és egészen az úszómedencéig tartó 50 méteres területet elsősorban a fiatalok és az élményekre vágyakozók igényei szerint alakították ki.
        
    2002-ben vehették birtokukba a gyerekek a "vízi várat", ami vízi kapuval, vízeséssel, pezsgőfürdővel és csobogóval is el van látva. A medence kiépítése során a kisgyermekekre is figyelmet fordítottak. A szülők szemmel tarthatják a kis csöppségeket és a sekély vízben együtt élvezhetik a fürdőzés örömeit.
        
    A felnőttek egy fedett és nyitott élménymedencében élvezhetik a víz által nyújtott 14 féle szórakozási és felfrissülési lehetőséget.
        
    Az építés során különös figyelmet fordítottak a 400 személynek helyet adó öltözőépület kialakítására és kényelmére, valamint az Érsekkert (a város "tüdeje") felőli bejáratot is megnyitották.
        
    A fürdő szépségét erősíti a díszített medence, amelynek közepén egy ismeretlen alkotó távol-keleti szépséget idéző szökőkútja található, ami körül egész évben virágzó trópusi vízinövények díszelegnek.
        
    Hogy az időjárás változatosságának is ellenálljon, 2005-ben a negyedik gyógymedencét részben befedték.
        
    A fürdő nyáron a kultúrának is teret enged. Az állandó sport- és szabadidős programok mellett a vendégek szórakoztatására több fesztivált is szerveznek.
        
    A régi ún. kerti ház ad helyet a szaunával, szoláriummal és pezsgőfürdővel is ellátott új Wellness központnak.

    Az egri törökfürdő


    A fürdőt 1610-1617 között építették az Egert ostromló törökök. Az épület központi része a 17. századból származik és Arnaut pasa meleg vizű fürdőjeként, "ilidzsá"-jaként szolgált. Az újbóli felújítások meghagyták a fürdő török jellegét, mint például a nyolcszögletű medence, ami felett egy aranykupola található, a nyeregív formájú szürkészöld kerámia falburkolat, az oldalról bejövő, a kerek üvegeken megtörő fény hamisítatlan "ilidzsa"-hatást varázsol az épületben.

        
    A törökfürdő vize átlagos hőmérsékletű, 31-32 fokos, így azok is igénybe vehetik, akik magas vérnyomással vagy keringési betegséggel küszködnek.
        
    A központi medencén kívül található még két hasonló összeállítású medence, két 35 fokos medence valamint egy súlyfürdő is, ami az orvosi kezelésre szorulóknak áll rendelkezésére.
        
    Orvosi felügyelet mellett masszázskezelést, vízsugármasszázst és iszappakolást végeznek, Hévízről hozott iszappal.
        
    A fürdőben végzett kezelések: Ízületek gyulladásos elváltozásai, gerincoszlopi fájdalmak, szövetkopás általi elváltozások valamint az anyagcsere-betegségek szövetre és csontra kifejtett hatásai esetében ajánlottak.
        
    A fürdő hatékonyságát vízének egyedülálló összetételének köszönheti. Vizsgálatok igazolták, hogy fürdőzés közben növekszik a szervezet endorfin termelése, aminek ezért kitűnő fájdalomcsillapító hatása van. A langyos víz a forrással felszínre törő gázok hatása miatt állandóan csobog, és álmosítólag hat. Az épület szürkészöld falairól és a kupoláról visszaverődő aranyszínű fény nyugtató hatással van a betegekre.
        
    Hétköznap a betegek, hétvégén pedig a turisták vehetik igénybe a gyógyfürdőt.

    Szent József gyógypark


    A törökfürdő előtti területen alakították ki a Szent József gyógyparkot. Nevét az ott található Szent József ivókútról kapta. A kutat az azonos nevű forrás táplálja. Szomjoltó, frissítő vizét bárki megkóstolhatja. A téren egy szökőkút, egy mesterséges vízesés és a mosónő szobra látható, ami Oláh Szilveszter alkotása. A szobor a múltat jelképezi, amikor is az egri NŐK a feltörő forrásvizet ruhák mosására használták.


    Bitskey Aladár uszoda


    A Bitskey Aladár uszoda a "sport katedrálisa" megtisztelő jelzőt kapta. Az uszodát Makovecz Imre tervezte és 1998-2000 között épült.    Bitskey Aladár kiemelkedő sportbéli eredményei és évtizedes úszásoktatásai elismeréséül az építtető, a város önkormányzata Bitskey Aladárról nevezte el az uszodát, aki egri származása mellett az úszó Európa bajnokság második helyezettje volt.
        
    A híres építész, Makovecz Imre által tervezett uszoda egy gyönyörű, maradandó építmény, ami a belföldi eseményeken túl nemzetközi versenyek színvonalas megrendezésére is alkalmas.
        
    Az uszodacsarnok alapterülete 5080 m2, magassága egy kilencemeletes házzal verseng. A kupola magassága 24,5 méteres. A nagy medence 8 darab 50 méteres pályával rendelkezik és 220 cm mély. Az úszásoktatás a város fiataljai számára egy kisebb medencében történik.
        
    Az uszoda Wellness szolgáltatásai: szauna, pezsgőfürdő, masszázs.
        
    A vízilabda Eger város sportéletében mindig is jelentős szerepet játszott. Sok év után Eger ismét nemzetközileg is elismert férfi vízilabdacsapattal rendelkezik.

    Bárány uszoda


    Az első szabad ég alatti uszoda 1856-ban készült, ennek a helyén épült meg 1925-ben a mai Bárány uszoda. Az uszoda ünnepélyes megnyitóján nemzetközi úszóversenyt is rendeztek. Jelenleg kizárólag az ifjú újoncok veszik igénybe.

    Az Érsekkert, a város "tüdeje"


    A park, egy korai francia minta alapján kialakított vadaskertből vált püspöki díszparkká. Eszterházy Károly püspöksége idején egy kőfal vette körül, és egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehetett belépni a kertbe. Szmrecsányi érsek ajándékozta el 1919-ben ezt a közel 12 hektáros területet.
        
    Ma már mindenki kipihenheti magát a város "tüdejének" nevezett, gondosan ápolt kertben, a több száz éves platánfák árnyékában, valamint bárki megcsodálhatja a szökőkutat is.
        
    A park délnyugati részén különböző sportlétesítmények, teniszpályák, egy stadion és a Kemény Ferenc körcsarnok kapott helyet.


    Egerszalók: A gyógyforrás által létrejött mészdomb


    Egertől 7 km-re északra helyezkedik el Egerszalók a Mátra- és a Bükk-hegység között. Összehasonlíthatatlan szépségű természeti képződményei, termálforrásai, méhkaptárkövei, riolittufa pincéi, barlangházai, horgász tava, erdeje és kulturális értékei rengeteg lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre.
        
    Egerszalókon található egyik legfiatalabb gyógyfürdőnk, melyet a környék határán két gejzírként felszínre törő gyógyforrás 68°C-os vízzel látja el. Egyre többen látogatják fel a helyet, hogy részesedjenek a lezúduló víz felfrissítő hatásában.

        
    A feltörő vizet érelmeszesedés, ízületi és reumás fájdalmak kezelésére, valamint balesetek utókezelésére, mozgásszervi betegségekre, műtétekkor használják. Ivókúra formájában túlsúly, epebetegségek és gyomorfájdalmak kezelésére alkalmas.
        
    Az elfolyó gyógyvíz egy folyamatosan növekvő dombot hozott létre. Hasonló természeti képződménnyel Törökország ázsiai részén találkozhatunk, Pamukkale-ban. Így Eger és a kis török város egymásra talált, és partnervárosi szerződést írt alá egymással.
        
    Egerszalók kincse a jövőben fogja igazi értékeit megmutatni. Az egyre növekvő hófehér mészdomb lábainál a környék legnagyobb befektetésével gyógyhotelek, fürdőkomplexumok valamint kellemes szabadidős tevékenységek helyéül szolgáló létesítmények épültek.


    forrás: egerszallas.hu

    Tovább

  • Minoriták Magyarországon

    Minoriták Magyarországon

    A minoriták a hazai történetírók állítása szerint Egerben kaptak először kolostort, 1225 körül.

    Ettől kezdve a rend hazánkban elég gyorsan terjedt. 1230-ban már virágoztak a bajai (Franco Villa), bácsi, lékai, pozsgai, bánostori és a pesti „A S. Petrum Apost.” címzett rendházak, sőt a székesfehérvári „Ad S. Emericum Ducem” címzett kolostor már olyan tekintélyes volt, hogy custodia fejévé lett. Épp ilyen tekintélynek örvendett már ekkor a zágrábi kolostor is, melyet a legendák szerint Szent Ferenc is meglátogatott.









    >>> a teljes tartalmat elolvashatod ITT

    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • Ha még nem jártál a Hór-völgyben, akkor ez a túra kötelező: nem csak a patak és az erdő meseszép

    Ha még nem jártál a Hór-völgyben, akkor ez a túra kötelező: nem csak a patak és az erdő meseszép


    Gyalog vagy biciklivel is nekivághatsz a Bükk egyik legszebb helyének.

    A Bükk-hegység egyik legszebb táját hozza létre a Répáshuta mellett eredő Hór-patak, mely Mezőkövesdig tartó útja során a csodaszép Hór-völgyet vájja a hegyek közé.

    A patak mentén négy nyugodt, kicsi település húzódik meg. Répáshuta lakói egykori mész- és szénégetők, üvegművesek, akiknek mindennapjaira a tájház emlékezik. Cserépfalu is intenzíven ápolja hagyományait, így a falu nemcsak a Hór-völgy kapuja, de kulturális gyöngyszeme is. Továbbhaladva Bogács borvidéke, pincéi és termálforrása következik, majd Mezőkövesd városa, ahol a Zsóry-fürdőt és a Matyó Múzeumot keresik fel a legtöbben. A települések megcsodálásán kívül azonban az erdőnek is megéri nekivágni, hiszen a Hór-völgy a túrázók számára igazi paradicsom.

    Túrák a Hór-völgyben

    A Hór-völgy Magyarország leghosszabb - 23 kilométeres - völgye, mely a Bükki Nemzeti Park egyik gondosan ápolt és féltett kincse. A völgy egykor fontos útvonal volt, melyen Mezőkövesd és Diósgyőr között lehetett közlekedni. A szurdok egyik bejárata Cserépfalunál található.


    A környék a régészet szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A közelben található Suba-lyuk barlangban ugyanis egy neandervölgyi nő és egy gyermek csontjaira, valamint számos eszközre bukkantak, sőt, a népvándorlás korából is sok minden izgalmas került elő. A barlangot a völgy déli szakaszán a patakhoz képes mintegy 40 méterrel magasabban találod.


    Ha Cserépfalu mellett a hegygerincre is felkapaszkodsz, a titokzatos Ódorvár romos maradványai mellől letekintve gyönyörű látvány tárul fel, a Dél-Bükk csipkés vonulataival és a környező falvakkal. Lefelé ereszkedve a cseppkövekben gazdag, csak engedéllyel látogatható Hajnóczy-barlang és az egykor itt élt erdészek munkáját bemutató Oszlai-tájház esik útba.


    A környékből nagyszerű rövid ízelítőt ad, ha az Ördögtorony tanösvényt választod, mely mindössze tíz kilométer hosszú, és Cserépfalutól Cserépfaluig körben vezet. A 20 állomásból álló séta alatt megismerheted a helyi mészégetők életét, a Millenniumi-kilátót, a Hór-völgy egy szép szakaszát, Cserépfalu Kisamerikának gúnyolt barlanglakásait, az itt talált leleteket, a környék földtani sajátosságait, köztük a kaptárkőként is emlegetett ördögtornyokat.


    A Hór-völgy biciklivel vagy gyalogosan is bejárható emellett Bogácsról vagy Hollóstetőről indulva, ahonnan köves-murvás ösvény vezet végig az erdő egy nagyon szép, buja szakaszán.Itt akár egy közel 60 kilométeres körtúrát is lehet tenni, Bogács, a Subalyuk, az Oszlai-tájház, a Balla-völgy és a Hór-völgy összenyílásánál fekvő Tebe-rét, Bükkszentkereszt és határában a Lófő-tisztás, ahol IV. Béla harcolt a tatárokkal, majd műúton Répáshuta, vissza Cserépfalu és végül ismét Bogács állomásokkal.

    Állat- és növényvilág

    A völgy turisták számára kijelölt útját a tiszta vizű Hór-patak kíséri, ám nyáron gyakran nagyon kevés a víz a mederben. Ennek ellenére a vidéke növény- és állatvilágával is nagy élmény megismerkedni. Akik igazán szerencsések, akár az út pocsolyáiban is találkozhatnak hűsölő szalamanderrel, míg a környék igazi ritkasága a rejtőzködő életmódjáról híres vadmacska. Emellett az erdők összes nagyvadja, a sünök, a cickányok és a pelék a Hór-völgy gyakori lakói.
    hor volgy szalamandra


    Az egyedülállóan fajgazdag terület erdői még viszonylag fiatalok, a Hór-völgy Erdőrezervátum részét képezik, mely több mint négyszáz hektárra kiterjed. A völgy peremén emelkedő Perpác hegyoldalában sajmeggyes karsztbokorerdő kíséri az utat egészen az Ódorvárig, másutt csereseket, tölgyeseket, szilasokat, melegkedvelő tölgyeseket találsz. A dús aljnövényzetben számos - gyakran ritka - páfrányfajok, kicsi mogyorócserjék, apró virágok fordulnak elő.

    A képek forrása: indafoto.hu / tmfagy, Teteneverdle, cserépfalu.

    a cikk eredeti  helye: FEMINA.HU

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!