galéria Archívum

  • Parasztlakodalmat tartottak Szihalmon

    Parasztlakodalmat tartottak Szihalmon


    15 éve minden esztendőben megrendezik a Heves megyei Szihalomban a látványos programokban bővelkedő hagyományőrző parasztlakodalmat.

    Így történt ez idén is: június 9-én megmozdult a falu apraja-nagyja, a mulatság hajnalig tartott.


    A lakodalmi vigasságot a néphagyományok alapján korhű ruhákban rendezték régi idők menetrendjének megfelelően: vőlegény búcsúztató és menyasszony kikérés, öltöztetés, búcsúztatás, templomi esküvő, vacsora, menyasszonytánc és menyecsketánc.


    A rendezvény vonzerejének egyik titka, hogy akinek kedve támad, az beállhat vőfélynek, kipróbálhatja a leánykérést, vagy épp gyöngyös-bokrétával kedveskedhet az ifjú párnak.









    MTI Fotó: Komka Péter

    forrás: MTI, Hirado.hu

    Tovább

  • Elképesztő fotók készültek az egri fürdőről

    Elképesztő fotók készültek az egri fürdőről


    Csodás légi felvételeket lőttek az Egri Termálfürdőről. Nézd meg képgalériánkat!

    H. Szabó Sándor készített remek fényképeket az Egri Termálfürdőről.








    Fotók: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Szédítő fotók: így csúszdáznak a strandon

    Szédítő fotók: így csúszdáznak a strandon


    Izgalmas fotókon örökítették meg, milyen is az egri standon csúszdázni. Nézze meg képgalériánkat!

    H. Szabó Sándor készített remek fényképeket arról, hogyan csúszkálnak a fürdőzők az egri strandon.









    Fotók: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Városunk egyik legismertebb és legnevezetesebb természeti kincse

    Városunk egyik legismertebb és legnevezetesebb természeti kincse


    Gorové László, Eger történeteiben azt írja: "a fürdők jóval a törökök bejövetele előtt már használtattak..."A természet hévíz - ajándékának a gyógyítás szolgálatába állítása geográfiailag és fizikailag a lelőhelyhez, a víznyerő területhez van kötve. Hazánk e tekintetben kedvező helyzetben van a több, mint 400 ismert hévízével.

    Az országon belül is kiemelt helyzetben van Eger. A városban talált bizonyítékok azt mutatják a fürdőkultúra több száz éves.Eger város langyos vizű radioaktív gyógyforrásait minden bizonnyal a legkorábbi történeti időktől ismerte és használta az itt élő ember. Valószínűsíthető, hogy a város településhelyének kiválasztásában is szerepe volt a források létezésének.

    Az Árpád - korban már biztosan használták a forrásokból feltörő gyógyvizet. Egerben a fürdő első írásos említése 1448-ból származik: Balneum Carthusiensium, azaz karthauzi fürdő. Majd 1495-ből, Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadás- könyvében egy már régebben meglevő fürdőépület javítási költségéről találunk adatot.


    Az egri vár 1552. évi ostromának leírásánál Zsámboki János (Sambucus) történetíró a gyógyvízről szól, Istvánffy Miklós pedig már a város egyik nevezetességeként írja le a gyógyfürdőt.
    A török hódoltság alatt a város fürdőkultúrája felvirágzott. A híres török világutazó, Evlia Cselebi 1665-ben járt Egerben, s a városról szóló ismertetésében szól a hévizű fürdőkről: ilidzsákról, valamint a gőzfürdőkről: a hammamokról.


    A gyógyforrások első nyomtatásban megjelent ismertetése 1766-ból, Dombi Sámuel nevéhez fűződik. A Borsod megyei tiszti főorvos mérési eredményeket közöl, ismerteti a források  hőmérsékletét, a víz kémiai összetételét, részletesen foglalkozik a víz gyógyászati vonatkozásaival. A gyógyforrások tudományos igényű vizsgálata, leírása a XIX. század első harmadában indul.


    Schréter Zoltán kiváló ismerője volt a földtani felépítésnek, az ő javaslatára mélyítették le 1925-ben a Petőfi téri fúrást. Munkálkodott azon is, hogy megkapják a védőterület - kijelölést. Ez fontos lett volna amiatt is, hogy a város elnyerje az 1920-tól szorgalmazott  gyógyfürdővé nyilvánítást.

    - Végül 1934-ben az országban elsők között kapta meg a város a minősítést. A középkori Egerben is ismerték a szellemes egészségügyi verses szabályt:

    "Balnea, vina, Venus corrumpunt corpora sana,
    Corpora sana dabunt balnea, vina, Venus."

    "A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet,
    De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem."


    Kétségtelen, hogy az egri termálforrások vizét, az ott kialakult meleg vizű tavakat a város népe már ősidők óta használta fürdésre. Hogy mikor létesült a források körzetében az első fürdő - levéltári adatok hiányában nem állapítható meg.

    Egyértelműen Arnaut egri basának tulajdoníthatjuk az egyik - a mai gyógyfürdő épületkomplexumában meglevő - ilidzsa építését, melyet tehát 1610 után és 1617 előtt emeltek.

    Az egri termálfürdő épületét 1839 - 1840 között építették, bővítették, mely Pyrker egri érsek nevéhez fűződik.

    Az egri meleg víz gyógyhatásának kutatásával, vizsgálatával minden korban foglalkoztak, s a folyamatos fürdőfejlesztések révén, ma modern körülmények között élvezhetik a vendégek a víz gyógyhatását, s élhetik át az egri fürdőkultúra több száz éves történetét.



    fotó: Vámossy Béla

    forrás: torzsasztal.com

    Tovább

  • Ilona-völgyi vízesés és tanösvény

    Ilona-völgyi vízesés és tanösvény


    Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a lillafüredi vízesés magasabb nála. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

    Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

    Megközelíthetősége

    Parádfürdőig busszal, onnan a zöld, majd a zöld kör turistajelzésen gyalogosan.

    Tanösvény

    6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. A Mátra ezen részén lévő hegyek mintegy 40 millió évvel ezelőtt az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Ezeket kutató, harántoló vágatok, tárók találhatóak itt a környéken, Parádfürdőn és Recsken.

    1. Etelka-táró: Az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Réz- és ezüstércet termeltek ki itt.
    2. Vaskapu-ereszke
    3. Mélyszinti kutatás
    4. Timsós-táró
    5. Szent István-csevice
    6. Ördöggátak
    7. Ilona-völgyi homokkő feltárás
    8. Ilona-völgyi vízesés








    fotó: Huszár Zsolt

    Forrás
    Ilona-völgyi vízesés Parádfürdő - Parádfürdő természeti értékek. utazzitthon.hu
    Tanösvény prospektus - Kiadja: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (2009.)

    Tovább

  • Fáklyás keresztutat tartottak az egri vársétányon nagypénteken

    Fáklyás keresztutat tartottak az egri vársétányon nagypénteken


    Az egri Fájdalmas Anya-plébánia szervezésében a keresztút tizennégy állomását, több százan elmélkedték végig a részt vevő hívek március 30-án, nagypénteken az egri várban.

    A résztvevők 20 órakor indultak a Fájdalmas Anya (szervita)-templom bejáratától. Közreműködtek Simorjay Emese és Nagy András színművészek.

    A záróelmékedést Ternyák Csaba egri érsek tartotta.















































    Tovább

  • Nézzük meg másképp városunkat – tócsafotók

    Nézzük meg másképp városunkat – tócsafotók

    Eger facebook oldalára tölt fel rendszeresen Vámossy Béla helyi fotós szebbnél szebb képeket, de talán a tócsafotók mindannyiunk kedvencei. Ebből csemegézünk most.






    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • 7 föld alatti csoda Magyarországon

    7 föld alatti csoda Magyarországon


    Cseppkőbarlang, föld alatti csónakázótó, második világháborús kórház, város méretű borospince is megbújik a föld alatt.

    Magyarországon számos természetes és mesterséges föld alatti képződmény, építmény található, melyek messze földön híresek. Az itt feltörő vagy föld alá bukó vizek csodás barlangokat alakítottak ki, a különféle munkálatok során képződött pincerendszerek pedig néhol egész várost hoztak létre. A legizgalmasabbak közül válogattunk nektek.


    Aggteleki barlangrendszer

    A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt.

    Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket láthattok.

    A Baradla-barlangot fantasztikus cseppkövei tették ismertté. A csepegő vizek mésztartalma kicsapódott, így keletkeztek a változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások. A cseppkövek viszonylag „fiatalok”. A szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon 60-120 ezer évesek, míg a jósvafői részen 100 és 67 ezer év között változik a koruk.

    Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

    Infó: anp.hu




    Város a város alatt

    Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.

    Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.

    2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.

    A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.

    Infó: varosavarosalatt.hu



    Tapolcai tavasbarlang

    A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben. Tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

    A tavasbarlang két úton kapja a vízutánpótlást. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg (10 °C-os) karsztvizek érkeznek. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen a 30 °C-nál melegebb termálvíz, ami a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből tör fel.

    Az összekeveredett 20 °C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban bukkannak elő. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.

    A tavasbarlang egyik legnevezetesebb lakója a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyiek csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.

    Infó: tavasbarlang.hu



    Sziklakórház

    A Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található. A több, mint 2300 m²-es létesítményt a második világháború alatt és 1956-ban is használták. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel titkos objektum, „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára.

    Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. De megnézhetitek a polgári védelem eszközeit és felszereléseit is.

    Infó: sziklakorhaz.eu




    Szemlő-hegyi-barlang, Budapest

    A barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja, a II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A barlang járatainak hossza 2230 m, a túraútvonal 250 m.

    Az 1980-as években kezdték el elemezni, hogy az itteni levegő alkalmas-e barlangterápiás kezelésekre. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül jó légzőszervi betegségek, főleg bronchitises és asztmás megbetegedések gyógyítására. Igen tiszta és pormentes a levegője. A relatív páratartalom közel 100%, a levegő portartalma pedig töredéke a kintinek. Kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti levegőállapot, vagyis igen gyorsan regenerálódik. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

    A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

    Infó: szemlo-hegyi-barlang.hu




    Csodabogyós-barlang, Balatonederics

    Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

    A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák vannak benne. Egyes szakaszokon, például a Függőkert, Meseország részen sok és változatos képződményt, cseppköveket láthattok.

    Méretei, látványos formái és viszonylag könnyen járható terepe miatt „tanbarlangnak" is kiváló, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására remek lehetőséget nyújt.

    Infó: csodabogyos.hu



    Molnár János-barlang

    A Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében, a József-hegy alatt található. Ez Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

    1982 óta fokozottan védett természeti képződmény lett, akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

    Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja.

    Az öt nagyrózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. Az itt fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.



    Söptei Zsuzsanna

    a cikk eredeti helye - szeretlekmagyarorszag.hu

    Tovább

  • Halsütöde a Termál-völgyben

    Halsütöde a Termál-völgyben

    „Vidám harcsa”:  A Balaton helyett  Egerszalókot választotta…

    Heves megyében Egerszalókon a Termál-völgyben egy családi vállalkozás „Vidám harcsa” néven halsütödét nyitott, hogy bővítse a környék gasztronómiáját és a hegyvidéki emberekkel is megkedveltesse a halak- fogyasztását.

    Szegedi Pál sokáig a Balaton északi partján Badacsonylábdihegyen dolgozott a vendéglátásban, ahol a balatoni halakból készítették az ételek széles választékát. A halászat leállításával, megszünt a helyi friss alapanyag, mely kérdésessé tette a vállalkozása folytatását. Fagyasztott, vagy a „rapsicoktól” vásárolható halakat, nem vállalta fel.

    Egy kirándulás kapcsán kerültek Heves megyébe Egerszalókra, ahol beleszeretett a tájba, a termálvízbe, a hegyvidéki környezetbe és itt építette fel vendéglátóhelyét. A környéken megtalálható halak közül a pisztrángot Szilvásváradról, Lillafüredről, a folyami halakat, a pontyot, harcsát, süllőt, fogast, keszeget, a Tisza-tóról szerzik be frissen.

    A turisztikai vonzerőt jelentő körzet, egyetlen hegyvidéki halsütödéjét, hamar megkedvelték a hazai és a külföldi turisták. Az épület mögött látványkert lett kialakítva, ahol a meredek sziklafal, vízesés, tó és a sóhajok hídja látható. A sikeresnek indult vállalkozás, nem csak szezonjellegű, hanem egész évben üzemel.

    A forgalmat pedig az fogja biztosítani, hogy minőségi alapanyagból elfogadható áron, ne csak a vízpartok közelében lehessen egészséges halat fogyasztani.









    H. Szabó Sándor felvétele

    Tovább

  • Kádár László érsek fotóiból nyílt kiállítás

    Kádár László érsek fotóiból nyílt kiállítás


    Kádár László volt egri érsek fekete-fehér fotóiból nyílt kiállítás az Érseki Palotában. A természetet és az embereket is szívesen fotózta az egykori főpásztor.







    Fotók: Víg Lajos

    Forrás: TV Eger

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!