galéria Archívum

  • Városunkban mindig van látni és tennivaló

    Városunkban mindig van látni és tennivaló


    A látnivalók mellett rengeteg élmény vár, amely szinte bármikor elérhető: fürdőzés, bringázás, túrázás, és sok izgalmas lehetőség, amellyel talán meglephetünk.





    legifoto.hu

    Tovább

  • Városunk másképp – tócsafotók

    Városunk másképp – tócsafotók

    Facebook oldalára tölt fel rendszeresen Vámossy Béla helyi fotós szebbnél szebb képeket, de talán a tócsafotók mindannyiunk kedvencei. Ebből csemegézünk most.










    Tovább

  • Muzsikál az erdő – Szalonna, Csík János és a Mezzo

    Muzsikál az erdő – Szalonna, Csík János és a Mezzo


    A „Muzsikál az erdő” komplex, összművészeti rendezvénysorozat, amely felöleli a művészetek rétegeit, a természet, a környezet megóvásának a fontosságát, a fenntartható életforma jelentőségét.


    Csík János és a Mezzo zenekar koncertje a 15. Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvénysorozat keretében a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen


    A Maconka Táncegyüttes a Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényen Tar-Fenyvespusztán


    Szabó Lajos erdőmérnök, a Muzsikál az erdő alapítvány elnöke a Mátrai Művészeti Napok rendezvényen Tar-Fenyvespusztán


    A Monarchia Szimfonikus Zenekar játszik a Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényen Tar-Fenyvespusztán


    Pál István (Szalonna) Liszt Ferenc-díjas népzenész és bandája játszik a Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényen Tar-Fenyvespusztán









    MTI/Komka Péter

    Tovább

  • Bükki Művészeti Napok – Barokk Fesztivál, Kórusmuzsika Feldebrőn

    Bükki Művészeti Napok – Barokk Fesztivál, Kórusmuzsika Feldebrőn


    Szent Márton templom – Kórusmuzsika Feldebrőn

    Alapvető céljuk, hogy az igényes zenét, kultúrát a kissé árnyékban élő térségben népszerűsítsék. 


    Az esélykülönbségek csökkentését célozza az a megoldás is, hogy a rendezvények szabadon látogathatók mindenki számára, nincsenek belépőjegyek.


    A nemzetközi művészeti együttműködést szolgálják a programok, amelyekben az európai zenetörténet fontos irányait, helyszíneit mutatjuk be, másrészt rendszeresen meghívnak külföldi előadóművészeket is a programba.

    Műsoron: G. P. Palestrina, C. Monteverdi, J-B. Lully művei
    Közreműködött a Cantus Agriensis Énekegyüttes
    Vezényelt: Gergely Péter Pál






    fotó: Víg Lajos, facebook

    Tovább

  • Bükki Művészeti Napok – Barokk Fesztivál a Bélapátfalvai Apátsági templomban

    Bükki Művészeti Napok – Barokk Fesztivál a Bélapátfalvai Apátsági templomban


    "A Napkirály udvarában" avagy ismét egy kellemes koncert volt A Bélapátfalvai Apátsági templomban a Savaria Barokk Zenekar és az Octovoice Énekegyüttes közreműködésével.

    Az esemény alapvető célja, hogy az igényes zenét, kultúrát népszerűsítse.


    Az esélykülönbségek csökkentését célozza, hogy a rendezvények szabadon látogathatók mindenki számára, nincsenek belépőjegyek.


    Bélapátfalva – A Napkirály udvarában

    J-B. Lully: Omnes gentes
    G. Muffat: Concerto grosso XII  „Propitia Sydera”,
    Fr. Couperin: Laudate pueri
    M. Marais: A párizsi Szent Genovéva templom harangjai,
    M-A. Charpentier: Te Deum
    Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Balogh Eszter, Kéringer László, Jekl László
    Octovoice Énekegyüttes (művészeti vezető: Geiger György)
    Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
    Vezényelt: Németh Pál



    fotó: Víg Lajos, facebook

    Tovább

  • Két gőzmozdonyt állítanak ki a hatvani Népkertben

    Két gőzmozdonyt állítanak ki a hatvani Népkertben


    A Bumbardót és a 411-es sorozatú, Truman nevű amerikai mozdonyt együtt fogják kiállítani Hatvanban.















    MTI Fotó: Komka Péter

    Tovább

  • Parasztlakodalmat tartottak Szihalmon

    Parasztlakodalmat tartottak Szihalmon


    15 éve minden esztendőben megrendezik a Heves megyei Szihalomban a látványos programokban bővelkedő hagyományőrző parasztlakodalmat.

    Így történt ez idén is: június 9-én megmozdult a falu apraja-nagyja, a mulatság hajnalig tartott.


    A lakodalmi vigasságot a néphagyományok alapján korhű ruhákban rendezték régi idők menetrendjének megfelelően: vőlegény búcsúztató és menyasszony kikérés, öltöztetés, búcsúztatás, templomi esküvő, vacsora, menyasszonytánc és menyecsketánc.


    A rendezvény vonzerejének egyik titka, hogy akinek kedve támad, az beállhat vőfélynek, kipróbálhatja a leánykérést, vagy épp gyöngyös-bokrétával kedveskedhet az ifjú párnak.









    MTI Fotó: Komka Péter

    forrás: MTI, Hirado.hu

    Tovább

  • Elképesztő fotók készültek az egri fürdőről

    Elképesztő fotók készültek az egri fürdőről


    Csodás légi felvételeket lőttek az Egri Termálfürdőről. Nézd meg képgalériánkat!

    H. Szabó Sándor készített remek fényképeket az Egri Termálfürdőről.








    Fotók: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Szédítő fotók: így csúszdáznak a strandon

    Szédítő fotók: így csúszdáznak a strandon


    Izgalmas fotókon örökítették meg, milyen is az egri standon csúszdázni. Nézze meg képgalériánkat!

    H. Szabó Sándor készített remek fényképeket arról, hogyan csúszkálnak a fürdőzők az egri strandon.









    Fotók: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Városunk egyik legismertebb és legnevezetesebb természeti kincse

    Városunk egyik legismertebb és legnevezetesebb természeti kincse


    Gorové László, Eger történeteiben azt írja: "a fürdők jóval a törökök bejövetele előtt már használtattak..."A természet hévíz - ajándékának a gyógyítás szolgálatába állítása geográfiailag és fizikailag a lelőhelyhez, a víznyerő területhez van kötve. Hazánk e tekintetben kedvező helyzetben van a több, mint 400 ismert hévízével.

    Az országon belül is kiemelt helyzetben van Eger. A városban talált bizonyítékok azt mutatják a fürdőkultúra több száz éves.Eger város langyos vizű radioaktív gyógyforrásait minden bizonnyal a legkorábbi történeti időktől ismerte és használta az itt élő ember. Valószínűsíthető, hogy a város településhelyének kiválasztásában is szerepe volt a források létezésének.

    Az Árpád - korban már biztosan használták a forrásokból feltörő gyógyvizet. Egerben a fürdő első írásos említése 1448-ból származik: Balneum Carthusiensium, azaz karthauzi fürdő. Majd 1495-ből, Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadás- könyvében egy már régebben meglevő fürdőépület javítási költségéről találunk adatot.


    Az egri vár 1552. évi ostromának leírásánál Zsámboki János (Sambucus) történetíró a gyógyvízről szól, Istvánffy Miklós pedig már a város egyik nevezetességeként írja le a gyógyfürdőt.
    A török hódoltság alatt a város fürdőkultúrája felvirágzott. A híres török világutazó, Evlia Cselebi 1665-ben járt Egerben, s a városról szóló ismertetésében szól a hévizű fürdőkről: ilidzsákról, valamint a gőzfürdőkről: a hammamokról.


    A gyógyforrások első nyomtatásban megjelent ismertetése 1766-ból, Dombi Sámuel nevéhez fűződik. A Borsod megyei tiszti főorvos mérési eredményeket közöl, ismerteti a források  hőmérsékletét, a víz kémiai összetételét, részletesen foglalkozik a víz gyógyászati vonatkozásaival. A gyógyforrások tudományos igényű vizsgálata, leírása a XIX. század első harmadában indul.


    Schréter Zoltán kiváló ismerője volt a földtani felépítésnek, az ő javaslatára mélyítették le 1925-ben a Petőfi téri fúrást. Munkálkodott azon is, hogy megkapják a védőterület - kijelölést. Ez fontos lett volna amiatt is, hogy a város elnyerje az 1920-tól szorgalmazott  gyógyfürdővé nyilvánítást.

    - Végül 1934-ben az országban elsők között kapta meg a város a minősítést. A középkori Egerben is ismerték a szellemes egészségügyi verses szabályt:

    "Balnea, vina, Venus corrumpunt corpora sana,
    Corpora sana dabunt balnea, vina, Venus."

    "A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet,
    De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem."


    Kétségtelen, hogy az egri termálforrások vizét, az ott kialakult meleg vizű tavakat a város népe már ősidők óta használta fürdésre. Hogy mikor létesült a források körzetében az első fürdő - levéltári adatok hiányában nem állapítható meg.

    Egyértelműen Arnaut egri basának tulajdoníthatjuk az egyik - a mai gyógyfürdő épületkomplexumában meglevő - ilidzsa építését, melyet tehát 1610 után és 1617 előtt emeltek.

    Az egri termálfürdő épületét 1839 - 1840 között építették, bővítették, mely Pyrker egri érsek nevéhez fűződik.

    Az egri meleg víz gyógyhatásának kutatásával, vizsgálatával minden korban foglalkoztak, s a folyamatos fürdőfejlesztések révén, ma modern körülmények között élvezhetik a vendégek a víz gyógyhatását, s élhetik át az egri fürdőkultúra több száz éves történetét.



    fotó: Vámossy Béla

    forrás: torzsasztal.com

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!