Életmód Archívum

  • Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas kezének munkája

    Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas kezének munkája


    Boldogon a fűszerpaprika termesztésének több mint 150 éves  múltja van…

    Heves megyében „Palóc ország” határán és Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyével szomszédos területen található meg, az egykori „zsákfalu” Boldog település. A Zagyva-völgyében elterülő földeknek nagy a vízbősége, jó a mikroklímája, a talajt Mátra-hegység egykori hordaléka képezi, mely ásványi sókban gazdag.

    A dolgos vidék lakóinak, a bolgárkertészektől tanult földművelés adta a fő megélhetést, a zöldség és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termeltek és termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol több mint 150 éves hagyománya van.


    Az időjárás változás miatt, előbb érő a "Mihály falvi", "Napfény" és a "Bíbor" fajtákat használják leggyakrabban a termelők. Ezeknek a napfény jótékony hatására,  magasabb lesz a vitamin és színezőanyag tartalmuk. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok. Nem keverték, hamísították errefelé nagyüzemileg a kedvelt fűszert, mert akiről kiderülne, nehezen boldogulhatna később Boldogon.

    A helyi fűszerpaprika termesztés egyik legjobb ismerője, Simon Attila növényvédelmi és élelmiszeripari szakmérnök, aki 12 éven át volt Hatvan és térsége „Falugazdája”,s jelenleg az Európai Unió egyik mezőgazdasági szakértője. A település laza szerkezete-a hatalmas-közel 50 méter széles és mintegy 200 méter hosszú porták, nagy földterülete, lehetőséget teremtett az itt élő szorgalmas embereknek a kertészkedéshez. További értéket jelent még a településre jellemző házépítési szokások, hogy a tulajdonosaik figyelembe vették, hogy  a fűszerpaprika szárítása, levegős, széljárta helyet igényel. Ezért jellemzőek a hosszúgangos ház kialakítások, ahol lehet szárítani a napon, esővédett helyen, a füzéreket.


    A Zagyva-völgye bőséges vize, természetes vízellátást biztosított egykor kezdetleges módszerekkel a paprikatermesztéséhez, mellyel több százan foglalkoztak és foglalkoznak ma is.

    Nagy technikai előrelépést jelentett a gazdálkodóknak a szivattyúk megjelenése a 20-as években, amikor is a réteg és talajvizet már felügyelet nélkül tudták kiemelni árasztásos és barázdás öntözésre a földekre. Jelenleg is ez képezi a paprika termesztés alapját, melyet a bolgár kertészektől tanultak. Ez az ősi módszer az idősebb korosztály számára a legismertebb, legkisebb költségekkel jár. Igaz jó párán már áttértek a fiatalabbak közül, a csepegtetős, mikro szórófejes öntözésre. A gazdák részben a saját szelekciókat, keceli vagy kutató intézetektől vásárolt magokat, fajtákat ültetnek. Ez azért fontos, mert a fűszerpaprika palántákat, fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, de vannak akik még a lakások melegebb részein, az előszobában, a konyhában gondozzák a cserepes palántákat kiültetésig.

    A szabadföldbe június elején kerülnek ki a zsenge növények, mely a Magyarországra jellemző kánikulai időszak kezdetére esik. Az előkészített, tápanyagdús talajon kialakított bakhátak tövében árasztással áramló víz, nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári hónapokban felforrósodott földet. Erre az idény alatt szükség van, hiszen a fűszerpaprika nagyon vízigényes növény, szárazabb időszakokban sűrűn kell pótolni az elmaradt csapadékot. A kiültetéstől a szedésig, több alakalommal kell kézi kapálni, hogy levegős legyen a talaj a fiatal növényeknek, gyomlálni, hogy tisztán tartsák a területet.


    Mindez rendkívül munkaigényes. A boldogiak fűszerpaprikájának értékét nem csak a sok kézimunka, az igényes technológia adja manapság, hanem a föld összetétele, a terület különleges mikroklímája és a bőséges víz. A szakaszosan beérő termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd a portára szállítás után kerül sor a válogatásra. Az egészséges paprikákat kézzel felfűzik füzérekre, majd legtöbb helyen a tornácokon, gangokon vagy száraz napos helyen szárítják, ez is hozzájárul a későbbi mély vörös színéhez. A több hetes szárítás követően, megszabadítják a csumától- az átvizsgálást követően- majd vászon zsákokba kerül. A végső fázisra a házi kalapácsos őrlőkben, vagy malmokban kerül sor, mely sok családnak van. A finom őrleményből lesz az édes nemes, vagy erős fűszerpaprika, melyet laza vászonzsákokba raknak és száraz helyen tárolnak kicsomagolásig.


    Régen cserealapot jelentett a paprika, főképp disznóvágások idején az ünnep közeledtével, a megélhetés, gazdálkodás fontos eszközeire cserélték el. Ma már a jobb életmód, vagy a fizetés kiegészítés eszköze lett, melyet nehéz fizikai munkával teremtenek meg, évről-évre az emberek maguknak. Mivel a fűszerpaprika bizalmi termék, minden gazdálkodónak évtizedek óta bejáratott vevőköre van, akik év közben jelzik, mennyi őrleményre van igényük.


    Az helyi paprika egyediségét az is adja, hogy a tradicionálisan kialakult fogyasztói kapcsolatok az idő múlásával sem kopnak meg, ahol a vevő nem boldogit, hanem például Tóth Marika néniét akarja megvenni. Ez a jól bevezetett működő rendszer napjainkig- a multi világban is- ezen a tájon. Az „ősies módszerekkel” is fennmaradó termesztésnek és értékesítésnek, ahol a termesztő személye a garancia, a következő évtizedekben is van jövője.  Magyar hungaricum részeként, a hagyományos gasztrokulinális élménytárban immár fogalommá vált a Boldogi fűszerpaprika is. Az igényes magyar konyha részévé vált, melytől a pörkölt nem barna, hanem piros lesz.


    Meddig lehet a fűszerpaprikánk magyar? Természetesen, addig míg magyar alapanyagból készül. Az elmúlt évek során voltak akik megpróbálták lejáratni üzleti érdekeikből fakadóan itthon és külföldön egyaránt, a méltán híressé vált hungaricumunkat. Megtévesztő csomagolásokban, más-más országból származó, silány minőségű őrlemények jelentek meg kereskedelmi egységek polcain. De voltak hazai cégek is, akik a nagyobb haszon reményében vállalták eme kockázatos tevékenységet, nem gondolva arra milyen károkat okozhatnak a becsületes termelőknek, feldolgozóknak és később maguknak is. Megingatva egy piacot, mely sok száz családnak biztosít tisztességes megélhetést. Ezek a „hullámok” szerencsére nem érintették mostanság Boldogot. A falu közössége hamar kiközösítette, azokat akik ilyenre vetemedtek volna. Igaz a 80-as évek vége felé a fiatalabb generáció részéről, voltak kisebb próbálkozások, hogyan lehet a kevesebből több fűszerpaprika.


    Hát úgy, hogy liszttel keverték az őrleményt. Csak azt felejtették el, hogy az akkori csomagoló eszközök amibe a paprikát kimérték, nem éppen kedvelték a lisztet és előjöttek a lisztkukacok. A liszt még talán elmegy a paprikás rántásba, de a kukac nem éppen oda illik, még ha fehérje dús is. Az ügyeskedőknek egy bizonyos idő után befellegzett, eltávolodtak a vevők tőlük. Nem hiába  a fűszerpaprika bizalmi dolog. Országosan a termőterületek nagysága jelentősen visszaesett az idők múlásával, kevés lett a kézi munkaerő, így Boldogon is. Az idősebb generáció viszi tovább javarészt, amit őseitől megtanult a mai napig.


    A fiatalok közül ma már csak kevesen vállalják, a nem kis erőfeszítéssel járó mezőgazdasági munkát. Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel. De ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját. A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak kevesebb lett belőle, meg a termőterületéből. Remélhetőleg lesznek akik tovább viszik a termesztését, lesznek majd akik tovább viszik a helyi hagyományt, mely a helyi módszerekkel mai is működik

    Képek: Fotó: H. Szabó Sándor

    a cikk forrása: bulvarhetes.hu

    Tovább

  • Újabb kerékpáros rekord született a Tisza-tónál

    Újabb kerékpáros rekord született a Tisza-tónál

    Idén június végéig 22 129, a duzzasztóművön áthaladó kerékpárost számlált a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) Kiskörei Szakaszmérnöksége, ami csaknem duplája az elmúlt év első félévében regisztrált adatnak és több mint kétharmada a tavalyi teljes évi forgalomnak.

    A szakaszmérnökség 2008 óta kíséri figyelemmel a vízlépcsőn áthaladó kerékpáros forgalmat. Az első, nem teljes évben, 2008-ban 6800 kerékpáros hajtott át az üzemi hídon, tavaly azonban ez a szám már 30 884 volt. Idén, az első hat hónapban ismét új rekord született, ugyanis 22 129-en pattantak nyeregbe a Tisza-tónál, köztük 1670 versenyző.

    Egy horgász motorcsónakkal a Tisza-tavon, Abádszalókon, az Abádi kikötőben 
    – képünk illusztráció (MTI/Bugány János)

    A havi rekordot eddig 2017 júliusa tartotta  9086 kerékpárossal, ám 2018 májusában új forgalmi csúcs született 10 153 biciklissel. A közleményben kiemelik, hogy az igazgatósági statisztikákban csak a duzzasztómű felett áthaladó kerékpárosok jelennek meg, nem szerepelnek az adatok között azok, akik például Abádszalókról tekernek Tiszafüredre vagy Kisköréről bicikliznek Poroszlóra.

    A Kötivizig beruházásában, 493 millió forint európai uniós és hazai támogatásból épült meg 2005-2007 között a Tisza-tó körüli árvízvédelmi töltés koronáján a három méter széles kerékpárút, először a bal parton, Abádszalók és Tiszafüred, majd a jobb parton, Kisköre és Poroszló között.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Indul az albérletkeresés szezonja

    Indul az albérletkeresés szezonja


    Szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, ezzel pedig elkezdődik az egyetemisták, főiskolások albérletkeresése is. Idén sem könnyű a fiatalok helyzete, az egyik egri ingatlaniroda szerint például az árak megkétszereződtek, a kínálat pedig szűkös.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Újabb nagyobb mozis élmények a Szépasszonyvölgyben

    Újabb nagyobb mozis élmények a Szépasszonyvölgyben


    Közkedvelt filmek vetítésével kezdi a szezont a Kertmozi a szépasszonyvölgyi Márai Központban. Az előadásokat keddtől, este kilenc órától láthatja a közönség. Augusztus végéig minden kedden, csütörtökön és vasárnap várják a filmrajongókat


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Balassi Bálint Egerben

    Balassi Bálint Egerben


    Balassi Bálintot a magyar reneszánsz legkiemelkedőbb költőjeként és a klasszikus magyar irodalom egyik nagyjaként tartjuk számon, egri kapcsolódásáról és kalandos életéről már kevesebbet hallani. Pedig nőügyeinek és más, közmegbotránkozást kiváltó ügyleteinek száma igencsak jelentős.

    Kezdetben szerelmének tárgya - több, magas rangú hölgy között – Losonczy Anna volt. Anna egy férjes asszony , Ungnád Kristóf felesége volt. Férjét az egri vár kapitányává nevezték ki, követte őt tehát Egerbe a felesége, a feleségét pedig Balassi.

    A költő csak szerelme miatt vállalt szolgálatot a végvárban. A verseiben csak Júliának nevezett asszonnyal való, hat éven át tartó, kicsapongásokkal teli kapcsolatnak csak 1684-ben kötött érdekházassága vetett véget. 

    Losonczy Anna szerelmén kívül Eger viszont mást is adott a költőnek. Vitézi versei senki számára sem ismeretlenek, irodalomtörténészek szerint a végek dicséretéről és a katonaéletről szóló művei szorosan kötődnek egri élményeihez.

    A már említett érdekházasságnak szintén van egri vonatkozása, ugyanis Balassi nem mást vett el, mint megözvegyült unokatestvérét, Dobó István lányát, Dobó Krisztinát. Természetesen ez a kapcsolat sem volt botrányoktól mentes.

    Az esküvő után a heves természetű költő elfoglalta Sárospatak várát, ami szerinte így már kijárt neki. Ám dicsősége csak addig tartott, amíg a várbeliek ki nem űzték őt és katonáit – egy órával később.  A házasság Balassira vonta az egyház és a Dobó rokonság haragját. Hűtlenkedő feleségével elváltak, Balassi pedig asszonytól asszonyig járt, egészen 1594-ben bekövetkezett haláláig.

    Az egri várban megfordult egyik leghíresebb vitéz emlékét Eger ma is őrzi a várban elhelyezett mellszobrával, és a költőről elnevezett általános iskolával.

    forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Arany mobiltárlat: egy év alatt 70 ezren látták

    Arany mobiltárlat: egy év alatt 70 ezren látták


    A mozgó Arany János-tárlat egy éve folyamatosan úton van. Most épp a 195. helyszínen fogadja a látogatókat.

    Hetvenezren látták eddig a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából tavaly júliusban útjára indított autóbuszos vándorkiállítását. Eddig hetvenezer látogató kapta meg a Toldi Miklós hőstetteit ábrázoló, ingyenes látogatásra jogosító buszjegyet. A legtöbben tavaly novemberben Győrben szálltak fel buszra, egy nap alatt 930-an.

    A busz eddig csaknem 20 000 kilométert tett meg, a legtávolabbi helyszín a Budapesttől 800 kilométerre fekvő Kézdivásárhely volt, de Erdély több városában, sőt a Felvidéken és Horvátországban is járt már a kiállítás.

    MTI Fotó: Illyés Tibor

    Meglátogatta továbbá az alig 1000 fős Sáta falunapját, a marcellházai bajusztalálkozót, a gyulai Shakespeare-fesztivált, a Művészetek völgyét, sőt még a sátoraljaújhelyi börtönt is. Ellátogatott a tárlat Nagyidára és Arany János szülőhelyére, Nagyszalontára is, ahol a 93 éves Dánielisz Endre személyében nemcsak a legidősebb látogatót, de egy jelentős Arany-kutatót is köszöntöttek.

    A projektben mintegy harmincan dolgoznak; a buszt minden helyszínen két múzeumpedagógus is kíséri, akik szükség esetén informatikusok, takarítók, autóbusz-szerelők, anyagbeszerzők, fényképészek, testőrök is egyben.

    A vándorkiállítás harmadik vendégkönyve is betelt, ez év májusban pedig a Magyar Múzeumi Egyesület különdíjjal tüntette ki az Arany200-buszt.

    A busz október végéig lesz úton a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján látható menetrend szerint.

    forrás: hirado.hu/MTI

    Tovább

  • Elindult a Család és KarrierPont program

    Elindult a Család és KarrierPont program


    Elindult a Család és Karrierpont program, amelynek célja a magánélet és a munka összeegyeztetésének segítése. Ehhez kapcsolódóan készülnek tréningekkel és programokkal Egerben is. Az iroda a Hadnagy utca 6. szám alatt található.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Már virágzik a parlagfű, jön az allergiások nehéz időszaka

    Már virágzik a parlagfű, jön az allergiások nehéz időszaka


    Az országban több helyen, Egerben is megjelent a levegőben a parlagfű és az üröm virágpora – közölte az Országos Közegészségügyi Intézet a Facebook-oldalán. Azt ajánlják, hogy a parlagfűre érzékeny allergiások keressék fel kezelőorvosukat.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • VÉGVÁRI: 5 ok, amiért Egerben a helyed!

    VÉGVÁRI: 5 ok, amiért Egerben a helyed!

    Iskolásként nem tudtad letenni az Egri csillagokat? „Elvesznél” egy időre az egri pasa sátrában? Akkor a mi emberünk vagy! Történelmi időutazásra fel, és rögvest 1552-ben találod magad!

    Éld át augusztus 10-12 ig. az egri ostromot és az egriek győzelmének dicső pillanatait! Huszonötödik  alkalommal rendezik meg ugyanis a Végvári Vigasságokat az egri várban, amelynek hangulatából kóstolót adunk.

    1. Ez a legnagyobb török kori fesztivál.



    2. Történelem testközelből! A várfalak közt és a kiállításokban sétálva felfedezheted a híres ostrom és az Egri csillagok helyszíneit, megismerkedhetsz a végvári vitézek életével és az Egri vár történelmével.



    3. Az ostromjáték – amelyet szombaton és vasárnap láthatsz – a leglátványosabb, legnépszerűbb programeleme a fesztiválnak. A Vigasságok csúcspontjaként ugyanis több mint 200 korhű viseletbe öltözött hagyományőrző eleveníti fel az 1552-es, 38 napos ostromot és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének jól ismert jeleneteit. Az ostrom szereplői között török, angol és lengyel fegyveresek is lesznek.








    4. Csak kapkodod majd a fejed a sok program láttán! A vigasságok délelőtt tíztől egészen sötétedésig követik egymást. Többek között élő boszorkányperre, fegyverbemutatókra, vitézi próbákra, íjászversenyre, tüzérségi bemutatókra, középkori látványkonyhára, valamint hastáncbemutatóra számíthatsz. Az eseményekből a belváros sem marad ki: lesz éjszakai őrjárat, no meg „csetepaté”.




    5. Ha kicsikkel jössz, a középkori mókából a gyerekek is alaposan kivehetik a részüket! Történelmi játszóházak, kézműves-foglalkozások, népi játékok, keleti mesemondók, állatsimogató, pónilovaglás, „Várles” és kincskeresés várja őket, ahonnan még sötétedéskor is képtelenség lesz hazainvitálni őket.







    a cikk eredeti helye - NLCAFE.HU

    Tovább

  • Neten is elérhetők az Egri Dohánygyár dokumentumai

    Neten is elérhetők az Egri Dohánygyár dokumentumai


    Már az Egri Dohánygyár dokumentumai is elérhetők a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége Tabacum Digitális Tárhelyén. Az ország legnagyobb szakmai oldalán régi újságok, könyvek, kiadványok, statisztikai, történeti és személyes anyagok között böngészhetnek a felhasználók.


    forrás: Eger TV

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!