Életmód Archívum

  • Nézzük meg, miért is nem voltak ételallergiásak nagyszüleink?

    Nézzük meg, miért is nem voltak ételallergiásak nagyszüleink?

    A nagyszülők, dédszülők még hírből sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő nemzedékeknél egyre nagyobb számban jelentkezik, és mára szinte népbetegséggé vált ez a rendellenesség.Mi volt más 100-150 éve és mi változott, ami ennyire érzékennyé te...

    Tovább

  • Az egyik legfelkapottabb szórakozóhely volt a Taverna Borozó, még a 90-es években is

    Az egyik legfelkapottabb szórakozóhely volt a Taverna Borozó, még a 90-es években is

    Szívesen felidézett helyiség volt a Taverna Borozó, amely egykoron a Trinitárius utca sarkán működött nagy sikerrel, és szolgálta ki a szomjas vendégeket.A régi, több ágú borospincéből kialakított létesítmény nem meglepő módon elsődlegesen amolyan pinc...

    Tovább

  • Nők nyomán, Egertől Matyóföldig

    Nők nyomán, Egertől Matyóföldig

    Az Egri várat és az UNESCO listájára felkerült matyó mintákat sokan ismerjük, de észrevettük már a történetek mögött álló nőket is?A várvédők diadalmas győzelméhez a hős egri nők bátorságára is szükség volt, a csodás „matyó rózsák" pedig soha nem szüle...

    Tovább

  • A magyar kultúra napja

    A magyar kultúra napja

    1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti t...

    Tovább

  • 18 éve hunyt el Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze

    18 éve hunyt el Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze

    "A török kitűzte a fekete zászlót.Halálfia a várban mindenki."1928. szeptember 21. Budapest - 2001. január 18. Budapest 1948. - Belvárosi Színház 1949. - Ifjúsági Színház 1950-1958 - Nemzeti Színház 1951 - - Színház- és Filmművészeti Főiskola 1958-1963...

    Tovább

  • Változatos programok a magyar kultúra napján

    Változatos programok a magyar kultúra napján

    Koncertekkel, kiállításokkal, színházi produkciókkal, könyvbemutatókkal köszöntik a magyar kultúra napját országszerte.Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2019. január 21-én (hétfő) 17 órától...

    Tovább

  • A fertálymesterség élő hagyománya

    A fertálymesterség élő hagyománya


    Az egri fertálymesterség napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát.

    „A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.

    Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek .legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és  igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

    Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)

    1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.

    A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja:

    - az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását,

    - a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását,

    - a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását,

    - a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint

    - a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.

    „Az egri negyedmesteri kar egy darabját őrzi a régi szép, becsületes történelmi időknek. És ha az idők múlása ennek az értékes intézménynek hatóerejét csökkentette is, a hozzá való ragaszkodást és megbecsülést a szívekből kiölni nem tudta. Ez Eger józan, konzervatív népének nagy dicsérete. S éppen ez a tény indít most bennünket arra, hogy ezt a – múltban tartalommal telített – intézményt újra a lüktető élet tényezői közé állítsuk be…” (Kürti Menyhért dr.)

    www.fertalymesterek.hu

    Tovább

  • Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának

    Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.

    Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. 

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.

    A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.

    Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.

    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.

    A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    borítókép - hungaricana.hu

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu

    Tovább

  • Török fürdőből a Szépasszony völgybe

    Török fürdőből a Szépasszony völgybe


    Miskolctapolcán vagy Eger fürdőjében pihenve kihagyhatatlan a borvidékek megtekintése, akár egy kellemes kóstoló, akár egy kirándulás formájában.

    Eger borvidékének tradícióiról már biztosan mindenki hallott, a leghíresebb bortermelő vidékeink közé tartozik. Eger az Oszmán Birodalom északi batárterülete volt, ahol kadarka mellett régi fehérbor szőlőfajták teremtek a Bükk-hegység déli lejtőin.

    Már maga a domboldal is fantasztikus látványt nyújt, a borvidék központjának, az Eger belvárosától nem messze fekvő Szépasszony Völgynek a pincéi a gasztronómiai élményen túl látványos pincelabirintusukkal is felkelthetik az idelátogatók érdeklődését. Egészen egyedülálló világ ez, a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható az összenyitott borospincéknek köszönhetően.

    A borvidék leghíresebb bora a Bikavér, ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a kadarka különböző változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. A hegyközség megalkotta a "Bikavér kódex"-et, melynek az egyik legfontosabb szabálya, hogy egy listában megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább három borából kell házasítani a Bikavért.

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Ma 169 éve Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét

    Ma 169 éve Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét

    Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján végezték ki őket.

    A bukás után kerültek osztrák fogságba. A nemzeti vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen - Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

    Thorma János festménye az aradi vértanúkról
    Forrás: Wikimedia Commons

    Tovább