Életmód Archívum

  • A fertálymesterség élő hagyománya

    A fertálymesterség élő hagyománya


    Az egri fertálymesterség napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát.

    „A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.

    Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek .legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és  igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

    Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)

    1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.

    A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja:

    - az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását,

    - a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását,

    - a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását,

    - a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint

    - a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.

    „Az egri negyedmesteri kar egy darabját őrzi a régi szép, becsületes történelmi időknek. És ha az idők múlása ennek az értékes intézménynek hatóerejét csökkentette is, a hozzá való ragaszkodást és megbecsülést a szívekből kiölni nem tudta. Ez Eger józan, konzervatív népének nagy dicsérete. S éppen ez a tény indít most bennünket arra, hogy ezt a – múltban tartalommal telített – intézményt újra a lüktető élet tényezői közé állítsuk be…” (Kürti Menyhért dr.)

    www.fertalymesterek.hu

    Tovább

  • Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának

    Nosztalgia: ha a Bárány Uszoda falai mesélni tudnának


    Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.

    Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. 

    Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.

    A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.

    Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

    Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.

    Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.

    A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

    borítókép - hungaricana.hu

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu

    Tovább

  • Török fürdőből a Szépasszony völgybe

    Török fürdőből a Szépasszony völgybe


    Miskolctapolcán vagy Eger fürdőjében pihenve kihagyhatatlan a borvidékek megtekintése, akár egy kellemes kóstoló, akár egy kirándulás formájában.

    Eger borvidékének tradícióiról már biztosan mindenki hallott, a leghíresebb bortermelő vidékeink közé tartozik. Eger az Oszmán Birodalom északi batárterülete volt, ahol kadarka mellett régi fehérbor szőlőfajták teremtek a Bükk-hegység déli lejtőin.

    Már maga a domboldal is fantasztikus látványt nyújt, a borvidék központjának, az Eger belvárosától nem messze fekvő Szépasszony Völgynek a pincéi a gasztronómiai élményen túl látványos pincelabirintusukkal is felkelthetik az idelátogatók érdeklődését. Egészen egyedülálló világ ez, a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható az összenyitott borospincéknek köszönhetően.

    A borvidék leghíresebb bora a Bikavér, ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a kadarka különböző változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. A hegyközség megalkotta a "Bikavér kódex"-et, melynek az egyik legfontosabb szabálya, hogy egy listában megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább három borából kell házasítani a Bikavért.

    forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Ma 169 éve Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét

    Ma 169 éve Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét

    Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján végezték ki őket.

    A bukás után kerültek osztrák fogságba. A nemzeti vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen - Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

    Thorma János festménye az aradi vértanúkról
    Forrás: Wikimedia Commons

    Tovább

  • Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlangokban

    Néhány évtizede még emberek éltek ezekben a hevesi barlangokban


    A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások vannak. A barlangházakat a XIX század elején építették a Bükk alján riolittufába vájva. Nagy részét szegények lakták, ezek egyetlen lakóhelységből álltak.

    A borosgazdák barlangházait azonban pinceházakat vágó népi mesterek készítették, igyekeztek elérni, esetenként túlszárnyalni a föld felszínén álló házak műszaki és esztétikai színvonalát.


    A hagyományos formákat fölváltották a félkörívek, vagy kosárívek, a szabad tüzes „kályhákat” a búbos kemencék. Az 1980-as évek végére lakatlanná váltak, helyenként kamráknak, boros pincéknek még ma is használják. .


    A Sáfrány utca összefüggő barlangházai szépen illeszkednek a Hőforráshoz vezető turistaút attraktív képződményeibe. A pinceházakat a helyi önkormányzat megvásárolta és rendezési terve alapján helyi védelem alá vonta. Ez 10 db különböző nagyságú pincelakás. Ezeket ma már lakás céljára csak nagyon kevesen használják.

    Barlanglakások, Farkaskői Alkotótelep

    A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

    Látogatható: 10.00 - 18.00 óráig; csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján:  06/31/781 2855 vagy 30/399-4340
    

    Tovább

  • Kovács Kati díszköve az Egri Csillagok Sétányon

    Kovács Kati díszköve az Egri Csillagok Sétányon

    Kovács Kati énekesnő az első, aki emlékkövet helyezett el az Egri Csillagok Sétányán.


    Kovács Kati Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekesnő, dalszövegíró, színésznő, Eger díszpolgára a tiszteletére elhelyezett díszkő avatásán az egri Érsek utcában kialakított Egri Csillagok Sétányán


    Habis László polgármester, Kovács Kati Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekesnő, dalszövegíró, színésznő, Eger díszpolgára, Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Honfi Gábor, az Eger Sikeréért Egyesület elnöke (b-j) az egri Érsek utcában kialakított Egri Csillagok Sétányán

    MTI Fotó: Komka Péter

    Tovább

  • Kovács Kati énekesnő az első, aki emlékkövet helyezz el az Egri Csillagok Sétányán

    Kovács Kati énekesnő az első, aki emlékkövet helyezz el az Egri Csillagok Sétányán


    Egri Csillagok Sétánya: a Kossuth díjas Kovács Katié az első csillag

    A szervezők úgy döntöttek, erre a célra a belváros két kiemelt pontját, a Széchenyi utcát és a Dobó teret összekötő Érsek utca lesz a legalkalmasabb.


    fotó: Berán Dániel

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Október elseje a zene világnapja

    Október elseje a zene világnapja


    Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola városszerte flashmobokkal és koncertekkel ünnepelt. Az intézmény például Teo Gertlert a Virtuózok döntősét is vendégül látta.

    Tovább

  • Helló ősz! Szálláskedvezmények

    Helló ősz! Szálláskedvezmények


    Eger ősszel is számos meglepetéssel várja a vendégeket! Az ezen oldalon szereplő magánszálláshelyek a feledhetetlen egri élményen túl extra kedvezménnyel is kényeztetik a náluk foglalókat!

    Böngéssz a szálláshelyek közt, válaszd ki a legszimpatikusabbat és foglalj november 15-ig, hogy részesülj az őszi kedvezményekben!

    Őszi kedvezmények

    • kedvezményes áron vásárolható egri strandjegyek
    • kulcskolonc - kedvezmény számos egri szolgáltatás árából (kedvezménylista letöltése)
    • visszatérő vendégek részére újrafoglaláskor a 4. éjszaka ajándék

    Résztvevő szálláshelyek

    A vendégházak nevére kattintva az adatlapjukhoz jutsz, ahol akár egyből kérhetsz is ajánlatot az utazásodra!
    1. Ankli Vendégház
    2. Apartman Napsugár Vendégház
    3. Donát Vendégház
    4. Életfa Vendégház
    5. Gömöri Vendégház
    6. Havas Apartman
    7. Irisz Vendégház
    8. Napfény Apartmanház
    9. Pajdos Vendégház
    10. Siesta Vendégház
    11. Vár-Lak Apartman
    12. Vass Vendégház
    Élj a nagyszerű kedvezményekkel, majd foglalj újra és legközelebb a 4. éjszakát ajándékba kapod!
    A kedvezmények a november 15-ig beérkezett foglalásokra érvényesek. A további részletekről érdeklődj a résztvevő szálláshelyeknél!

    Tovább

  • Rekordszámú önkormányzat vesz részt a mobilitási héten

    Rekordszámú önkormányzat vesz részt a mobilitási héten


    A forrás emelésének és az összehangoltabb felhívásnak köszönhetően rekordszámú önkormányzat vesz részt az idén az európai mobilitási héten
    – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában szombaton.

    Weingartner Balázs azt mondta, július 31-ig, a határidő lejártáig hazai támogatásra 233-an pályáztak, az uniós honlapon pedig 262 szervezet regisztrált.

    A mobilitási hét célja, hogy az emberek autó helyett válasszák a közösségi közlekedést vagy a biciklit, valamint a szemléletformálás. Az államtitkár hangsúlyozta, az egyre több résztvevő azt bizonyítja, hogy erősödik a tudatosság és a lakossági igény.

    A programok főként közösségi jellegűek, a legtöbb önkormányzat családi és sportrendezvényekkel készül – tette hozzá Weingartner Balázs.

    Az eseményt Európa-szerte minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg. A kampány célja, hogy arra bátorítsa a tagállamok helyi hatóságait, vezessenek be és népszerűsítsenek fenntartható közlekedési intézkedéseket, és felhívják a lakosság figyelmét a közlekedés alternatíváira.

    fotó: Gál Gábor

    forrás: MTI

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!