Életmód Archívum

  • Rekordszámú önkormányzat vesz részt a mobilitási héten

    Rekordszámú önkormányzat vesz részt a mobilitási héten


    A forrás emelésének és az összehangoltabb felhívásnak köszönhetően rekordszámú önkormányzat vesz részt az idén az európai mobilitási héten
    – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában szombaton.

    Weingartner Balázs azt mondta, július 31-ig, a határidő lejártáig hazai támogatásra 233-an pályáztak, az uniós honlapon pedig 262 szervezet regisztrált.

    A mobilitási hét célja, hogy az emberek autó helyett válasszák a közösségi közlekedést vagy a biciklit, valamint a szemléletformálás. Az államtitkár hangsúlyozta, az egyre több résztvevő azt bizonyítja, hogy erősödik a tudatosság és a lakossági igény.

    A programok főként közösségi jellegűek, a legtöbb önkormányzat családi és sportrendezvényekkel készül – tette hozzá Weingartner Balázs.

    Az eseményt Európa-szerte minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg. A kampány célja, hogy arra bátorítsa a tagállamok helyi hatóságait, vezessenek be és népszerűsítsenek fenntartható közlekedési intézkedéseket, és felhívják a lakosság figyelmét a közlekedés alternatíváira.

    fotó: Gál Gábor

    forrás: MTI

    Tovább

  • A török hódoltság szebbik oldala – a törökfürdők emléke

    A török hódoltság szebbik oldala – a törökfürdők emléke


    A török uralom alatt töltött 150 év mély nyomott hagyott hazánk történelmében. Bár kissé furcsán hangzik, az időszakban voltak pozitív hozományai, az egyik ilyen például a fürdők elterjedése, melyek közül a mai napig működnek fürdők Budapesten és Egerben. De vajon hogyan épültek és mi volt a sorsuk az elmúlt évszázadokban?

    Számos korabeli európai utazó számol be útleírásaiban a török korban itt látott fürdőkről, ódákat zengve azok lenyűgöző megjelenéséről és fantasztikus hatásairól. Mivel a törökök számára a fürdők közösségi és megtisztulási funkciót láttak el, mindig a központba, a vallási helyszínek, a dzsámik, türbék és minaretek közelébe építették. Nagyon fontos volt számukra a megfelelő vízhőmérséklet, így próbálták a fürdőt a hőforráshoz minél közelebb létrehozni.

    Ezért épültek a fürdők

    Az iszlám vallásban fontos szerepet jelent a tisztálkodó fürdés, a Korán tanításai alapján állóvíz nem, csak folyóvíz használható erre a célra, Mohamed próféta pedig a nemzőképesség vonatkozásában tartotta mindezt fontosnak. A test és lélek megtisztulását egyaránt szükségesnek vélték. A folyamatban fürdőmesterek és szolgálónők működtek közre. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők közös fürdőzése nem volt megengedett, a fürdők a társasági élet színterei is voltak. A lefektetett szabályokat betartva, meleg – langyos- hideg – száraz volt a termek követési sorrendje. Mindehhez szorosan hozzátartozott a bőr-, ás hajápolás valamint a masszírozás.

    Király gyógyfürdő

    A fürdő építészeti mesterműnek számított

    Már a 16. században nagyon fejlett rendszerük volt a víz be- és elvezetésére és az épületek fűtésére. A medencetér és egyéb vizes helyiségek fűtését a forró termálvíz biztosította, közvetlen módon a medencékbe engedve illetve több esetben a falakban keringetve. Ide a forrástól agyagcsöveken keresztül haladt a víz útja. A gőzfürdők építésekor a kazánházat és fűtőkemencét is építettek, hiszen itt hideg forrásvíz állt rendelkezésre. A medencék vízzárását ólomlemezek biztosították. Mind a külső, mind a belső építészeti megoldások közül legszembetűnőbb a kupolás fedés.

    Irgalmasok Veli Bej Fürdője

    Az alaprajz mindig hármas osztású volt: előcsarnok, előtér, végül jött a fürdőhelyiség vagy medencetér. Ez utóbbiban fali kutakból érkezett a meleg víz, a padlót márványburkolat borította, a falak mentén pedig ülőhelyek biztosították a kényelmet. A középen elhelyezkedő fürdőmedence általában nyolcszög, esetleg kör alakú volt, ezt a központi helyet a hamamokban márvány emelvény foglalta el.

    Egri Törökfürdő

    A fürdők később sokat változtak

    A hódoltság után is sokáig használták funkciójuk szerint a törökök által létrehozott fürdőket, felismerve azok egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Nagyon sokszor használták a fürdőket katonák, hadvezérek, de politikai eszmecseréknek is fontos színhelye volt. A 20. század a török fürdőket sem kímélte, de a helyreállításoknak köszönhetően ma már Budapesten és Egerben eredeti funkciójuk szerint állnak a fürdőző közönség rendelkezésére. Az egykori budai törökfürdőkből hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai (Jesil direkli, Kücsük, Veli bég, Horosz kapu, Pasa szeráj, Tojgun pasa), ezekből négy ma gyógyfürdőként létezik (Horosz kapu: ma Király gyógyfürdő, Jesil direkli: ma Rudas gyógyfürdő, Veli bég: ma Irgalmasok Veli Bej Fürdője, Kücsük: ma Rác fürdő).

    Egri Törökfürdő

    Ma Egerben és Budapesten működnek török fürdők

    Székesfehérváron a 16. században két, egy századdal később már három fürdő üzemelt. Szintén három fürdője volt Pécsnek a 16. századtól, köztük Memi pasa fürdője. Esztergomban Rüsztem pasa épített fürdőt. Törökfürdő működött még a hódoltság idején Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban és Lippán. Sudár Balázs becslései szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt. Egerben található a Valide szultána fürdő romjai, melynek rekonstrukciós munkái még nem fejeződtek be. Működő fürdő Arnaut pasa egykori fürdője köré épült fürdőkomplexum.

    Király gyógyfürdő

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • A híres énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén neve szorosan kötődik Egerhez

    A híres énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén neve szorosan kötődik Egerhez


    A város és a diadalmas egri ütközet hírének elterjedését is neki köszönhetjük. Művének híre eljutott Habsburg Ferdinándhoz, akinek érdeke volt, hogy a siker irodalmi művekben fennmaradjon, így azt lefordíttatva latinra egész Európában elterjesztette.

    Vajon mi is kellett a hosszadalmas mű megírásához? Elsőként az, hogy az egri diadal után Tinódi rögtön a helyszínre siessen, és fáradságos munkával alaposan kikérdezzen több tucatnyi, az ütközetben résztvevő katonát, többek között magát Dobó Istvánt is.

    De csak ezután jött a munka neheze! Egri historiának summája című 115 versszakos műve csak egy kivonata az eredeti, Eger vár viadaljáról való ének című, nem kevesebb, mint 450 versszak hosszú énekének.

    Mindenre kiterjedő részletessége és alapossága segített, hogy az egriek tanúságtétele a kitartás és hazaszeretet mellett szerte a világban ismert legyen.

    Ma is játszik lantján és énekel az egri vár alatt, ahol a róla elnevezett téren 2002 óta, az egri dicsőséges győzelem 450. évfordulója óta áll szobra.

    Forrás: visiteger.com

    Tovább

  • Dohánygyár: mit jelentett ez a vállalat az egrieknek?

    Dohánygyár: mit jelentett ez a vállalat az egrieknek?


    A fiatalabb egriek talán már csak nosztalgiázó szüleiktől tudhatják, hogy volt egyszer egy egri dohánygyár, amelynek helyén ma az Agria Park található.

    Akik valaha itt dolgoztak, tudják, mit jelentett ez a vállalat az egrieknek. Megélhetést, boldogulást, előre haladást, szociális biztonságot. 

    Akik nem voltak tagjai a kollektívának, azok is jól emlékeznek arra, mit köszönhet a város a gyárnak. A hetvenes, nyolcvanas években a cég szponzori tevékenységének köszönhetően az egri labdarúgás a legfényesebb időszakát élte, az egri kórház a legkorszerűbb és legdrágább műszerekkel gyarapodott, s számos közintézmény is számíthatott támogatásra.

    Eger, az egykori Dohánygyár tornya és a díszkút az Agria Parkban, Fotó: Kupcsik Sarolta

    Sok család a gyárnak köszönhette első otthonát, de azt is, hogy a dolgozók gyermekei a város legjobban felszerelt óvodájában cseperedhettek, míg szüleik dolgoztak. A 60-as évektől a 90-es évekig 15 százalékról 75-re nőtt a szakképzett dolgozók aránya, merthogy a cég mindenkit támogatott, aki tanulni akart. Ösztöndíjjal, munkaidő kedvezménnyel.

    Ilyen csak a mesében van – mondhatnánk lakonikusan szétnézve a mai hazai vállalati környezetben. 

    Pedig még mindig akad néhány cég, amelynek vezetése azt vallja: a teljesítmény a dolgozók hozzáállásán és közérzetén múlik.

    Az egykori dohánygyári kollektíva tagjait múltidézésre várják az Agria Parkba szeptember 13-án. Ebből az alkalomból látogattuk meg dr. Domán László egykori vezérigazgatót otthonában. Arra kértük, meséljen a „daliás” évekről.

    – Ön 1965-ben került főmérnökként a gyárba, s 1970-ben elődje nyugdíjba vonulása után választották a vezérigazgatói posztra. Innentől kezdve nemcsak itthon, hanem világviszonylatban is egyre nagyobb presztízse lett a cégnek. Mi állt a siker hátterében?

    – Egerben versenyképes márkájú termékeket állítottunk elő, s a gyártmányfejlesztésnek köszönhetően 1972-ben elkezdődött a Golden Smart cigaretta gyártása az Austria Tabak licence alapján. 1978-ban a Philip Morris a Marlboro cigaretta gyártására írt alá licence-szerződést, s ennek gyártására Eger kapott felhatalmazást. A vállalat privatizációja 1989-ben történt, 1991-ben pedig a cégbíróság bejegyezte az Egri Dohánygyár Kft., a Philip Morris, az Austria Tabak, az Állami Vagyonügynökség illetve az önkormányzat tulajdonjogát. Végül 1992-ben a Philip Morris kivásárolta az összes üzletrészt, és egyedüli tulajdonossá vált. A cég 2005-ben döntött úgy, hogy bezárja a gyárat…

    – A végítélet sokkolta a várost, épp ezért kanyarodjunk vissza a boldog, gyarapodó évekre. Mire a legbüszkébb azokból az évtizedekből?

    – Egyértelműen az emberközpontú vállalatirányításra. Ennek lényege: a vezető elsődleges dolga az, hogy az alkalmazottai helyzetén, életkörülményein javítson. Ez a mottó egyébként a hatvanas évek közepén egy tokiói világgazdasági konferencián hangzott el, s akkoriban számos cég próbált ennek szellemében működni.

    Dr. Domán László 1970-től 1991-ig irányította az egri dohánygyárat. Bízik abban, hogy 
    szeptember 13-án sok volt munkatársával találkozhat az Agria Parkban. 
    FOTÓ: BENKE PÉTER

    A dohánygyárban is erre törekedtünk. Megépült a kétszáz gyermeket befogadó, legkorszerűbb óvoda, a gyári dolgozók használhattak először a városban konditermet, szaunát, mindennel felszerelt sportpályát. A továbbképzésre mindenkinek lehetősége volt, hiszen a cég mindenkit támogatott, aki tanulni akart.

    A várostól évente 30-40 lakásbérlői kijelölési jogot vásároltunk, hogy otthonhoz juttathassuk a kollektíva tagjait és családjaikat. 1995-re elértük, hogy a dolgozók bérszínvonala a legmagasabb legyen a városban. Az sem utolsó szempont, hogy a dolgozói közösségek valóban összetartottak, s ma már mindegy is, hogy ezt brigádmozgalomnak vagy másnak nevezzük.

     borítókép - dohanymuzeum.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU ,,, 2015. 

    Tovább

  • Volt egyszer egy …

    Volt egyszer egy …


    A konkrét ötlet, hogy egy klubot kellene csinálnunk, 1988-89-ben, a rendszerváltás idején fogalmazódott meg bennünk.

    Kézenfekvő volt az ötlet, hisz mind nekünk, mind rengeteg barátunknak hiányzott egy olyan hely, ahol összejöhetünk, szórakozhatunk hozzánk hasonló ízlésű emberek társaságában, ahol minket érdeklő programokon vehetünk részt. „Csináljuk meg magunk” - adta ki a jelszót kis társaságunk, s ki is szemeltük az MSZMP egyik városi székházát, részletes programtervet dolgozva ki egy majdani underground kultúcentrum működtetésére, de ebből első nekifutásra végül is nem lett semmi.

    1989 tavaszán megtört a jég: az egri Ifjúsági Ház vezetősége megengedte, hogy hétfő esténként összejöhessünk náluk. Más Alternatív Zenei Klub lett a nevünk, s a kezdeti videovetítések, beszélgetések után, illetve mellett ősztől már rendszeresen szerveztünk koncerteket is. Hat évig, szóval igen sokáig működött a Más az Ifiház „védőszárnyai” alatt, s ma már tudjuk, hogy mennyire fontos volt ez az idő abból a szempontból is, hogy többé-kevésbé kitanultuk a klubozás csínját-bínját.

    Eközben persze nem feledtük eredeti elképzeléseinket sem, s 92 vége felé elkezdtük szervezni vágyaink titokzatos tárgyát, a saját klubot is, és ennek érdekében hoztuk létre - hivatalosan 1993 tavaszán - az Egri Alternatív Kulturális Egyesületet, melynek magját a kezdeti, 89-es baráti társaság alkotta.

    Több éves munka eredményeként a város önkormányzata - hazánkban példaértékű módon - ingyenesen adta használatba az egyik, közel 400 m2 alapterületű pincerendszerét, és elvégeztette annak közművesítését. A klubot mi rendeztük be a színpadépítéstől az udvari tereprendezésen, kerítésépítésen át a festésig , a falakat borító graffitik, festmények pedig a város kreatív fiataljainak munkái.

    A klub technikai felszereléséhez, valamint az induló programokhoz szükséges pénz java részét a Soros Alapítvány biztosította. A MÁS klub 1995. szeptember 8-án nyílt meg. Igazi szenzáció volt. 2002-ben a klub nevét MÁS-ról EGAL-ra változtattuk, mert a külvilág túlságosan nehezen viselte a más szó szexuális vonatkozású értelmezését.

    Eredeti elképzeléseink jó részéhez ragaszkodva sikerült elérnünk, hogy a kulturális sokszínűség jegyében, erőszakmentes területként, a szórakoztatóipari rablógazdálkodást elkerülve működjünk, valós alternatívát nyújtsunk a hagyományos szórakozóhelyek és művelődési intézmények mellett, egyfajta kreatív alkotóműhelyként, bemutatkozási fórumként is működve.

    1996. végén egyesületünk nyerte el a Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) által létrehozott „Az év nonprofit szervezete” címet. A Magyar Narancs politikai és kulturális hetilap év végi országos közönségszavazásán 1996-ban, 1998-ban és 1999-ben „Az év legjobb vidéki klubja” a mi klubunk lett, és dobogós helyen végeztünk „Az év legszimpatikusabb civil szervezete”, ill. az „Egyéb” kategóriákban is, a Z magazin olvasói pedig 1997-ben „Magyarország legjobb zenés szórakozóhelyévé”, míg a Wanted rockzenei szaklap szavazói 1998-ban „Az év klubjává” választották klubunkat. 2003-ban Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata „Kollektív Kulturális Nívódíját” kaptuk meg 2009-ben pedig ismét megtisztelt minket a NIOK "Az év civilszervezete" címmel.

    2006-ban PHARE támogatásból a klub teljes felújításra került, kiépült egy ifjúsági közpark (EGAL park), valamint egy sportpark. Ekkor jött volna a kánaán, de a megújult klub a megszépült környezetben  mások érdeklődését is felkeltette: az önkormányzat minden jogalap nélkül kísérletet tett a megsemmisítésünkre, sikertelenül. Ezután anyagi ellehetetlenítésünk kezdődött, s tartott egészen 2011 végéig, a klub megszűnéséig.

    EGAL.HU

    Tovább

  • Szoptatás világhete: elkezdődött az egri programsorozat

    Szoptatás világhete: elkezdődött az egri programsorozat


    Augusztus elsején elkezdődött a Szoptatás világhete. Egerben ismeretterjesztő előadásokat tartanak, különböző programokkal népszerűsítik a laktációs táplálást. A rendezvénysorozat keretében Családbarát hely címet kapott annak helyszíne, egy közelmúltban nyitott belvárosi kávézó.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Kánikula: párakapuval és ivókutakkal segítik a járókelőket

    Kánikula: párakapuval és ivókutakkal segítik a járókelőket


    Párakapuval, ivókutakkal és az utak locsolásával próbálják javítani az emberek közérzetét a kánikula idején Egerben. Már hétfőn 25 fok felett alakult a napi középhőmérséklet az ország jelentős részén, emiatt elsőfokú meteorológiai figyelmeztetés van érvényben.


    borítókép - Vámosy Béla

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Hamarosan újraéled 1552 az egri várban

    Hamarosan újraéled 1552 az egri várban

    Augusztus 10. és 12. között immár huszonharmadik alkalommal kerül sor az Ostrom 1552 rendezvényre, azaz az Egri vigasságokra. Mint minden évben, most is sokszínű programokkal várják az érdeklődőket.

    Megelevenedik a múlt - a képek a két évvel ezelőtti ostromon készültek, 
    FOTÓ: DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM / FACEBOOK

    Pénteken és szombaton háromféle szakmai tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők: megtudhatják, hogy a híres egri nők hol s hogyan hajtották végre hőstetteiket, és hogy a legenda hogyan jelenik meg a képzőművészetben, fény derül az Egri csillagok című regény és a valóság közti összefüggésekre és különbségekre, valamint fáklyafényben fedezhetik fel az egri vár kazamatáinak legsötétebb járatait.

    A hagyományőrző csapatok táborában életképek és mesterségek bemutatói teszik még gazdagabbá a fesztivál kulturális tartalmát. A keresztények táborában a tábori lelkész, a borbély, a csiszár, a füvesasszony és egy hadmérnök mutatja be a 16. századi emberek mindennapi tevékenységeit és a mesterségeiket, míg a török táborba tévedő gyanútlan látogató könnyen fosztogatás, adóztatás és leányszöktetés áldozatává válhat.

    A kulturális programok mellett a fesztivál három napja a középkori hadi tevékenységek közepette telik majd. Fegyver bemutatók, bajvívás, viadal, virtuskodás, parádézás, felvonulás, díszlövés, zászlóforgatók bemutatója, vásári komédia, és minden, ami a hamisítatlan középkori hangulathoz kell. Tradicionális mesterségek kézművesei kínálják portékáikat és mutatják be a szakma mesterfogásait.

    FOTÓ: DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM / FACEBOOK

    A középkori piacon mindenki kipróbálhatja majd a gyertyamártás, a rézművesség és a papírmerítés fortélyait, megtudhatja a gyógyfüvek hatásait és megismerheti jövőjét a boszorkány jósdájában.

    A fesztivál csúcspontjaként közel 250 vitéz katona eleveníti fel az 1552-es dicső ostrom és a híres Egri csillagok című regény jeleneteit.

    Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor jönnek a kísérő programok: népi játszótér, kézműves foglalkozások, vitézi próba, póni lovaglás és solymászbemutató.

    A pontos programról hamarosan a vár honlapján tájékozódhatsz.
    www.egrivar.hu

    Tovább

  • Strandszezon – Fokozottan figyeljünk a gyerekekre!

    Strandszezon – Fokozottan figyeljünk a gyerekekre!


    Érdemes fokozottan figyelni a gyermekekre, idősebbekre a strandolások alkalmával – hívja fel a figyelmet az Eger Termál Kft. A strandolók biztonságára minden medencénél legalább egy úszómester figyel, de emellett is fokozott óvatosságra intik a látogatóikat.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Megújul a Gárdonyi-kert: Közparkot nyitnának a területen

    Megújul a Gárdonyi-kert: Közparkot nyitnának a területen


    Pályázati úton újulhat meg az egri Gárdonyi-kert. A terület a jövőben közparkként működhet, amelynek többgenerációs funkciót szánnak. A témában lakossági fórumot tartottak kedd délután.


    forrás: Eger TV

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!