Életmód Archívum

  • Mert úgyis megvesszük a nagy vízipisztolyt…

    Mert úgyis megvesszük a nagy vízipisztolyt…


    Nyáron 10 százalékkal 6,5 milliárd forintra bővülhet a játékok forgalma, az átlagos kosárérték szintén 10 százalékkal lehet magasabb a tavalyinál – derül ki a Játéksziget bolthálózat tulajdonosa, a Formatex, illetve a Regio Játékkereskedelmi Kft. felméréseiből.

    A Regio kutatása szerint tavalyhoz képest ismét többet költenek a magyar családok nyári játékokra és strandkellékekre: az online vásárlásoknál 10 százalékkal, 7526 forintra, míg a bolti értékesítésnél közel 15 százalékkal, 5672 forintra nőtt az átlagos kosárérték.

    Így a nyári játékpiac elérheti a 6,5 milliárdos forgalmat – közölte Gyaraki Dávid marketingvezető. A szezon slágertermékei a szabadtéri, illetve a strandoláskor használatos játékok. A 10 legjobban fogyó termék között nyolc a strandoláshoz köthető. A foci-vb is hatással van az értékesítésre, a nyári játékok közül a labda is jobban eladható – ismertette.

    Fiatalok vízicsatáznak a kánikulában – képünk illusztráció (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

    A Regio friss kutatása szerint a nyári gyermekfelügyelet megoldása 10 magyar családból 4-nek okoz nehézséget. A nyári táborozást minden 2. család választja, amire 1 hétre a többség maximum a 20-40 ezer forintot költ.

    A Formatex adatai szerint a játék-kereskedelemben 15-20 százalékkal nő az értékesítés a foci vb alatt. Borhi János, a Formatex ügyvezetője hozzátette: az idő előtt beköszöntő nyár fellendítette a kerti és strand játékok forgalmát, a tavalyi év hasonló időszakához képest 37 százalékkal többet adtak el ezekből a cikkekből.

    A foci vb itt is mindent visz, illetve hoz

    A labdarúgó események pedig a sport-kellékek, a focikapuk és labdák, a focista figurák, és egyéb szurkolói termékek területén hoztak növekedést. Az átlagos kosárérték a cég adatai szerint idén 10 százalékkal, 5000 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

    A Formatex a teljes nyári szezonban az értékesítés 10 százalékos növekedésére számít. Kutatásuk szerint az idén a fiúk és a lányok körében is a sport, kaland vagy tánc táborok a legnépszerűbbek. A családok közel 20 százaléka 20 és 30 ezer forint között költött nyári táborra, 11 százalék pedig 30-40 ezer forint között, és tíz százalék alatt van az olyan családok aránya, ahol gyerekenként 50 ezer forintnál drágább tábort választanak.

    A családok több mint fele 20 ezer forint alatt költ nyári táborozásra.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Hamarosan újraéled 1552 az egri várban

    Hamarosan újraéled 1552 az egri várban

    Augusztus 10. és 12. között immár huszonharmadik alkalommal kerül sor az Ostrom 1552 rendezvényre, azaz az Egri vigasságokra. Mint minden évben, most is sokszínű programokkal várják az érdeklődőket.

    FOTÓ: DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM / FACEBOOK

    Pénteken és szombaton háromféle szakmai tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők: megtudhatják, hogy a híres egri nők hol s hogyan hajtották végre hőstetteiket, és hogy a legenda hogyan jelenik meg a képzőművészetben, fény derül az Egri csillagok című regény és a valóság közti összefüggésekre és különbségekre, valamint fáklyafényben fedezhetik fel az egri vár kazamatáinak legsötétebb járatait.

    A hagyományőrző csapatok táborában életképek és mesterségek bemutatói teszik még gazdagabbá a fesztivál kulturális tartalmát. A keresztények táborában a tábori lelkész, a borbély, a csiszár, a füvesasszony és egy hadmérnök mutatja be a 16. századi emberek mindennapi tevékenységeit és a mesterségeiket, míg a török táborba tévedő gyanútlan látogató könnyen fosztogatás, adóztatás és leányszöktetés áldozatává válhat.

    A kulturális programok mellett a fesztivál három napja a középkori hadi tevékenységek közepette telik majd. Fegyver bemutatók, bajvívás, viadal, virtuskodás, parádézás, felvonulás, díszlövés, zászlóforgatók bemutatója, vásári komédia, és minden, ami a hamisítatlan középkori hangulathoz kell. Tradicionális mesterségek kézművesei kínálják portékáikat és mutatják be a szakma mesterfogásait.

    A középkori piacon mindenki kipróbálhatja majd a gyertyamártás, a rézművesség és a papírmerítés fortélyait, megtudhatja a gyógyfüvek hatásait és megismerheti jövőjét a boszorkány jósdájában.

    Megelevenedik a múlt - a képek a két évvel ezelőtti ostromon készültek, 
    FOTÓ: DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM / FACEBOOK

    A fesztivál csúcspontjaként közel 250 vitéz katona eleveníti fel az 1552-es dicső ostrom és a híres Egri csillagok című regény jeleneteit.

    Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor jönnek a kísérő programok: népi játszótér, kézműves foglalkozások, vitézi próba, póni lovaglás és solymászbemutató.

    A pontos programról hamarosan a vár honlapján tájékozódhatsz.
    www.egrivar.hu

    Tovább

  • Tíz éve az idősek szolgálatában

    Tíz éve az idősek szolgálatában


    Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte az Egri Szociális Szolgáltató Intézmény Felnémeti Gondozási Központja csütörtökön. Zenés műsorral, állófogadással, tánccal és születésnapi tortával köszöntötték a nyugdíjas klubtagokat.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Napközit szerveztek a kórházi dolgozók gyerekinek

    Napközit szerveztek a kórházi dolgozók gyerekinek


    Strandolás, Lego kiállítás és kirándulás is szerepel az egri egészségügyi intézmény nyári napközijének programjai között. A táborba a Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak gyermekeit 3 turnusban fogadják, egy-egy hétre.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • A gyógyító hatású mészkő

    A gyógyító hatású mészkő

    A kutatások szerint a magyar lakosság mintegy 60 százaléka választott már úti célul olyan helyszínt, ahol gyógyító hatású víz is található.

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Az Észak-magyarországi régió különösen bővelkedik efféle vizekben, közülük igen népszerű Egerszalók. A látogatókat nemcsak a víz vonzza ide, hanem a fürdőt díszítő, mesterségesen kialakított mészkőteraszok is.

    Az egerszalóki mésztufa egyediségéről az is tanúskodik, hogy a világon mindössze még két helyen található ilyen üledékképződés. Az egyik a törökországi Pamukkale (Denizli-medence, DNy-Törökország), a másik az egyesült államokbeli Mammoth Hot Springs (Yellowstone Nemzeti Park).

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Hogyan is jött létre a mésztufa? A mészkődombot két mélyfúrású kút vize alakította. Az első ilyen kutat 1961-ben fúrták, ekkor földgáz és kőolaj után kutattak, de gyógyvíz tört a felszínre. A második fúrás 1987-ben történt. A kutakat 2010-ben el is nevezték: A régebbi, a sódombot létrehozó kút a Vendel, míg az újabb pedig a Mária nevet kapta. A megszentelés napján az egerszalóki plébános Szent Vendel és Szűz Mária védnökségét kérte a kutakra, hogy vizük soha el ne apadjon ki, hozzanak gyógyulást a rászorulóknak, s akik a Mária-kúthoz zarándokolnak, azok reményei teljesüljenek be. A legenda szerint egyes helyeken szokás volt, hogy a Szent Vendel, a pásztorok védelmezője, tiszteletére tartott mise után hazavitt szenteltvizet a jószág ivóvizébe öntötték, hogy Vendel minden bajtól óvja meg az állatokat.

    Nézzük meg, mi szükséges a gyógyvíz minősítéshez! Gyógyvíznek nevezzük azokat az ásványi anyagokban bővelkedő vizeket, melyek fizikai tulajdonságai és kémiai összetételük miatt jótékony hatásúak. A tapasztalati megfigyeléseket bizonyító vizsgálatoknak, orvosi értékeléseknek kell alávetni, majd egy EüM rendelet alapján lehet kérelmezni a gyógyvíz megnevezést.

    Dávid Árpád, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz tanszékének docense szerint, számos fizikai panaszra jelenthet megoldást az egerszalóki víz összetétele: „Összetétele szerint a kalcium-magnézium- és hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolhatjuk, melynek kéntartalma is jelentős. A kalcium gyulladást csökkent, a kén pedig az ízületi porcok fontos alkotóeleme. Hogy milyen bajokat lehet kikúrálni ezzel a vízzel? Gyulladásos mozgásszervi betegségeket, degeneratív mozgásszervi problémákat, de megoldás a pikkelysömörre és az ekcéma rehabilitációjára is. Nem szabad elfelejteni, hogy a nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések szintén kezelhetőek a vízzel."

    Az évek során 25 millió köbméter vízből mintegy 2200 tonna mész vált ki a mészkőteraszon. Ahogy távolodunk a kúttól, a víz veszít hőmérsékletéből és ásványianyag-tartalmából, a vízben oldott anyagok lerakódnak és kialakítják a sajátos szerkezetű mészköveket, a speciális morfológiai elemeket. A kút közelében gyors az üledékképződés, itt laza szerkezetű, porózus mészkő látható. Egyre távolodva találkozunk a mesterséges csatornákkal és tavacskákkal, ahol a víz 45-55 Celsius-fokos. A víz irányát változtatva érik el, hogy a frissen kiváló, hófehér üledék minél nagyobb felületet borítson be.

    A közeli, ún. proximális lejtőkön találhatók a jellegzetes teraszok, mikroteraszok és terasz tavacskák. Ezeket, az alig egy méter szélességű mini tavakat kis vízesések választják el egymástól. A lejtő hossza 10-15 méter.

    Fotó: H. Szabó Sándor

    A távoli, ún. disztális lejtőről már hiányoznak a teraszok, tavacskák. Itt alacsonyabb a vízhőmérséklet és a vízmélység is, ezért itt már megjelennek a növények, mint a fű, nád vagy a sás. Az élővilág szervesen részt vesz a mésztufadomb alakításában.

    Dávid Árpád arra is felhívja a figyelmet, hogy az egerszalóki mészkőteraszoknál megfigyelhetőek a mesterségesen, betonból kialakított teraszok is. Elmondása szerint, ezekre azért van szükség, hogy a mész bekérgezze az adott felületet, valamint hogy növeljék a hely idegenforgalmi értékét.

    Az egerszalóki mészkőterasz érdekes látványt ad, a víz pedig rendkívül hasznos a főleg ízületi betegségben szenvedő embereknek. Szerencsénkre sem Törökországig, sem az Egyesült Államokig nem kell elutaznunk, ezért a gyógyító vízért.

    Besenyei Balázs, Gasková Bianka,  2015.

    forrás: ng.hu

    Tovább

  • Nyári szünet, nyári tábor

    Nyári szünet, nyári tábor


    A nyári szünet a gyerekeknek a felhőtlen kikapcsolódást jelenti. Ugyanakkor a legtöbb szülőnek ez egy újabb feladat, hiszen nem mindenki tud 2,5 hónapra szabadságra menni, hogy végig velük legyen. Erre lehet jó megoldás a nyári tábor. Szerencsére ma már igen széles a választék árban és tematikában egyaránt.


    borítókép - jfnnj.org

    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Nyisd ki a világot! – Olvass a strandon

    Nyisd ki a világot! – Olvass a strandon


    Augusztus végéig a strandon is várják az olvasókat a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársai. Regények, szakkönyvek, napi-, heti-, és havilapok közül válogathatnak az érdeklődők. A kölcsönzés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • A Bükkben a fuvaros az úr

    A Bükkben a fuvaros az úr

    A XIX. század közepétől benépesedő Újhuta lakosságának nagyobb része a legutóbbi évtizedekig erdei munkás, favágó volt. Földdel nem nagyon rendelkeztek, állatállományuk csekély volt, ezért tradicionális szakismeretüket hasznosítva fakitermeléssel foglalkoztak.

    Mind századunkban, mind a múlt század második felében a kereső népesség 30–40 százaléka volt erdei munkás. A statisztikai kimutatásokban mezőgazdasági munkásként szerepeltetik őket, mivel az erdőgazdálkodást a mezőgazdaság részének, kiegészítő ágazatának tekintették.

    A fakitermelés nagyon fáradságos munka volt. 

    A favágók hétfőnként indultak a kivágásra szánt erdőkbe, és csak szombatonként tértek haza. Földbe mélyített, faágakból, kérgekből összetákolt, és földdel fedett tetejű kunyhókban laktak.

    Megrakják az ekhós (sátras) szekeret

    Ha a favágás távolabbi területeken folyt, ahonnan csak hosszabb idő után térhettek haza, akkor időközönként az asszonyok meglátogatták őket, hogy a legszükségesebb élelmiszereket is biztosítsák. Száraz tésztát, krumplit, szalonnát vittek a férfiaknak.

    A favágók párban dolgoztak. Kézi- vagy nagyfűrésszel kidöntötték a fákat, majd a legallyazás és feldarabolás után csomókba rakva, mintegy előkészítették szállításra.

    A favágók legfontosabb munkaeszköze a nagyfűrész (velka pila) volt. Ritkábban döntőfejszét (fejsze, szekerce) is használtak, amely a mai fejszéktől jóval hosszabb élvasú, kissé bárdhoz hasonló eszköz volt. Több mint 1 m hosszúságú nyelét bükkből vagy gyertyánból készítették. Gallyazásra, darabolásra szintén hosszú élvasú, ún. ormányos balta szolgált.

    Szénégető boksa

    A fakitermelés mindig alulról kezdődött, hogy a következő fa rádőlhessen a már fekvőre. A favágókat készpénzzel fizette az uradalom a kitermelt famennyiség után, és ezen felül juttatásként a gallyakat is hazavihették, ha igényt tartottak rá. A favágók napi teljesítménye öt-hat űrméter fa volt, ami a visszaemlékezések szerint valamikor 100x100x120 centiméteres farakást jelentett, de újabban már 1 köbmétert.

    A két világháború között gyakori munkaszervezeti forma volt a favágóbanda. Ha idegenbe, tehát távolabbra mentek dolgozni, akkor az egy helységből jövők ugyanahhoz a bandához tartoztak. 

    A bandagazda tárgyalt a munkaadóval, ő állapodott meg vele, megszervezte a helybeliekből álló munkacsapatot, gondoskodott ugyanakkor a bandáról, védte érdekeiket, megszervezte a szálláshely kialakítását.

    Ha az uradalomnak végeztek fakitermelést, akkor a kincstár biztosította a munkaeszközöket. Bandában dolgozva mindenki saját szerszámával vágta a fát. A favágás szezonális munka volt, elsősorban télen folyt. Addig dolgoztak az erdőkben, míg a fák ki nem virágoztak, vagyis júliusig. Összességében a munka jó kereseti lehetőségeket biztosított. A két világháború között 80 fillért fizettek egy köbméter fáért, s egy hónapban 50 pengőt is meg lehetett keresni, ami jóval több volt a mezőgazdasági napszámnál. Az 1920-as években voltak olyan favágók, akik feleségükkel egy párban dolgozva, majd mészégetéssel és fuvarozással foglalkozva annyi jövedelemre tettek szert, hogy belőle egy szoba-konyha-kamarás házat a hozzá tartozó istállóval felépítettek.

    Rakodó meszesek

    Erdei munka volt a szén- és a mészégetés. Az újhutaiak századunkban folyamatosan áttértek a mészégetésre, felhagyva a korábbi szénégetéssel. A répáshutaiak voltak a szénégetők, az újhutaiak pedig mészégetők.

    A szakosodás okait nem ismerjük. Mindkét településen egyaránt adottak a faszén- és a mészégetés feltételei. Az iparosok elmondása szerint a faszénégetés ráadásul könnyebb is, mint a mészégetés. 

    A mészégetéshez szükséges követ jóval nehezebb volt kitermelni és az égetés helyszínére szállítani, mint a szénégetéshez szükséges fát. A mészégetés ideje tavasztól őszig tartott, tehát abban az időben zajlott, amikor a fakitermelés gyakorlatilag szünetelt.

    A Róth-féle kocsigyár munkásai (1900 körül)

    Az égetés általában mészgödörben történt. Miután az uradalmi erdész kijelölte a mészégetéshez szükséges fa kivágási helyét, a gödröt annak közelében ásták meg. Először karót vertek a földbe, majd egy hosszú zsinór segítségével 280–300 centiméter átmérőjű kört rajzoltak, s ennek irányításával mintegy három méter mélységű gödröt ástak.

    Egy gödörben csak egy-két alkalommal égettek, amíg elegendő volt a tűzifa. Ezután továbbvándoroltak, ahol új gödröt ástak.

    Bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: www.arcanum.hu

    Tovább

  • Dohánygyár: mit jelentett ez a vállalat az egrieknek?

    Dohánygyár: mit jelentett ez a vállalat az egrieknek?


    A fiatalabb egriek talán már csak nosztalgiázó szüleiktől tudhatják, hogy volt egyszer egy egri dohánygyár, amelynek helyén ma az Agria Park található.

    Akik valaha itt dolgoztak, tudják, mit jelentett ez a vállalat az egrieknek. Megélhetést, boldogulást, előre haladást, szociális biztonságot. 

    Akik nem voltak tagjai a kollektívának, azok is jól emlékeznek arra, mit köszönhet a város a gyárnak. A hetvenes, nyolcvanas években a cég szponzori tevékenységének köszönhetően az egri labdarúgás a legfényesebb időszakát élte, az egri kórház a legkorszerűbb és legdrágább műszerekkel gyarapodott, s számos közintézmény is számíthatott támogatásra.

    Eger, az egykori Dohánygyár tornya és a díszkút az Agria Parkban, Fotó: Kupcsik Sarolta

    Sok család a gyárnak köszönhette első otthonát, de azt is, hogy a dolgozók gyermekei a város legjobban felszerelt óvodájában cseperedhettek, míg szüleik dolgoztak. A 60-as évektől a 90-es évekig 15 százalékról 75-re nőtt a szakképzett dolgozók aránya, merthogy a cég mindenkit támogatott, aki tanulni akart. Ösztöndíjjal, munkaidő kedvezménnyel.

    Ilyen csak a mesében van – mondhatnánk lakonikusan szétnézve a mai hazai vállalati környezetben. 

    Pedig még mindig akad néhány cég, amelynek vezetése azt vallja: a teljesítmény a dolgozók hozzáállásán és közérzetén múlik.

    Az egykori dohánygyári kollektíva tagjait múltidézésre várják az Agria Parkba szeptember 13-án. Ebből az alkalomból látogattuk meg dr. Domán László egykori vezérigazgatót otthonában. Arra kértük, meséljen a „daliás” évekről.

    – Ön 1965-ben került főmérnökként a gyárba, s 1970-ben elődje nyugdíjba vonulása után választották a vezérigazgatói posztra. Innentől kezdve nemcsak itthon, hanem világviszonylatban is egyre nagyobb presztízse lett a cégnek. Mi állt a siker hátterében?

    – Egerben versenyképes márkájú termékeket állítottunk elő, s a gyártmányfejlesztésnek köszönhetően 1972-ben elkezdődött a Golden Smart cigaretta gyártása az Austria Tabak licence alapján. 1978-ban a Philip Morris a Marlboro cigaretta gyártására írt alá licence-szerződést, s ennek gyártására Eger kapott felhatalmazást. A vállalat privatizációja 1989-ben történt, 1991-ben pedig a cégbíróság bejegyezte az Egri Dohánygyár Kft., a Philip Morris, az Austria Tabak, az Állami Vagyonügynökség illetve az önkormányzat tulajdonjogát. Végül 1992-ben a Philip Morris kivásárolta az összes üzletrészt, és egyedüli tulajdonossá vált. A cég 2005-ben döntött úgy, hogy bezárja a gyárat…

    – A végítélet sokkolta a várost, épp ezért kanyarodjunk vissza a boldog, gyarapodó évekre. Mire a legbüszkébb azokból az évtizedekből?

    – Egyértelműen az emberközpontú vállalatirányításra. Ennek lényege: a vezető elsődleges dolga az, hogy az alkalmazottai helyzetén, életkörülményein javítson. Ez a mottó egyébként a hatvanas évek közepén egy tokiói világgazdasági konferencián hangzott el, s akkoriban számos cég próbált ennek szellemében működni.

    Dr. Domán László 1970-től 1991-ig irányította az egri dohánygyárat. Bízik abban, hogy 
    szeptember 13-án sok volt munkatársával találkozhat az Agria Parkban. 
    FOTÓ: BENKE PÉTER

    A dohánygyárban is erre törekedtünk. Megépült a kétszáz gyermeket befogadó, legkorszerűbb óvoda, a gyári dolgozók használhattak először a városban konditermet, szaunát, mindennel felszerelt sportpályát. A továbbképzésre mindenkinek lehetősége volt, hiszen a cég mindenkit támogatott, aki tanulni akart.

    A várostól évente 30-40 lakásbérlői kijelölési jogot vásároltunk, hogy otthonhoz juttathassuk a kollektíva tagjait és családjaikat. 1995-re elértük, hogy a dolgozók bérszínvonala a legmagasabb legyen a városban. Az sem utolsó szempont, hogy a dolgozói közösségek valóban összetartottak, s ma már mindegy is, hogy ezt brigádmozgalomnak vagy másnak nevezzük.

     borítókép - dohanymuzeum.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU ,,, 2015. 

    Tovább

  • Eger rejtett helyei – a tömbbelsők

    Eger rejtett helyei – a tömbbelsők

    Eger egyik különlegességének számítanak a belvárosi tömbbelsők. Egernek sétálóutca helyett egész sétáló - belvárosa van! Aki első alkalommal jár Egerben talán a kanyargós utcácskákat fedezi csak fel. A gyakoribb látogatók viszont a helyiek példáját követve a tömbbelsők között is közlekednek. Miről is nevezetesek ezek a belső udvarok?

    Fellner-tömbbelső

    A Fellner tömbbelső nevét a mellette fekvő utcáról kapta, aminek érdekessége, hogy „véletlenül” keletkezett. A Líceum építésekor ideiglenes házakat építettek ide a munkásoknak, amik az iskolaépület befejeztével végül itt maradtak, így megmaradt az átjáró is előttük. Ezt a megmaradt közt aztán a növekvő forgalom miatt egyre szélesebbre építették át, a szélesítés pedig olyan jól sikerült, hogy régen még a város buszpályaudvara is itt működött.

    Fotó: hellohogyvagy.blog.hu
    Bajcsy-tömbbelső

    Érdemes felfelé néző tekintettel belépnünk a Bajcsy udvarba, mert a tömbbelső két kapuját is freskó díszíti. Az egyik ilyen díszes kapu a Fellner Jakab utcáról nyílik, a Tourinform iroda mellől, a második pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcáról.

    Erzsébet udvar

    Talán ez a leghangulatosabb mindközül. Egy játszóteret és egy szobrot találunk benne, utóbbi egy halászsast ábrázol. Régen ez kis csobogóként funkcionált. A térrész, ahol a szobor is látható, egy ikonikus pontja Egernek, fotók ezrein szerepel az árkádos ház fölé magasodó minorita templom látványa.

    Belvárosi udvar

    Ez az utolsó tömbbelső, amely legnagyobb felületén parkolóként funkcionál. Az udvar kialakításával úgy tudták egészen közel vinni az autókat a főtérhez, hogy azok nem láthatóak a sétálóutcákon járva.

    forrás: visiteger.com

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!