CÍMOLDAL Archívum

  • Egyre gyorsabban tűnnek el a világ őserdei

    Egyre gyorsabban tűnnek el a világ őserdei

    Közel 90 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami húsz százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest. 

    A műholdas felvételek tanúsága szerint az erdőirtás megfékezésére irányuló több évtizedes erőfeszítések ellenére a világ háborítatlan őserdőinek csaknem tíz százaléka pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált az ezredforduló óta.

    A bükki őserdő, ahol közel száz éve nem nyúltak a fákhoz, FORRÁS: TÓTH JUDIT


    A szakértők szerint az őserdők pusztulása globális tragédia. Az elmúlt 17 évben napi szinten több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.

    Frances Seymour, a Világ Erőforrásai Intézet munkatársa – aki részt vett az Oxfordi Egyetem Őserdők a 21. században elnevezésű konferenciáján ismertetett kutatásban is – elmondta, hogy bár erdők jelentik a számunkra elérhető egyetlen biztonságos, természetes és megfizethető infrastruktúrát a szén tárolására, mi mégis szisztematikusan irtjuk őket.
    A vizenyős és füves területeket is magába foglaló, úgynevezett érintetlen őserdei területek olyan, legkevesebb 500 négyzetkilométernyi övezetek, amelyeken a műholdfelvételek alapján nincs nyoma semmilyen nagyobb emberi beavatkozásnak. Nincsenek autóutak, ipari szintű mezőgazdasági termelés, bányászat, vasutak, csatornák vagy távvezetékek. Tavaly januárban nagyjából 12 millió négyzetkilométernyi erdőterület felelt meg ezeknek a kritériumoknak világszerte. Azután, hogy 2014 és 2016 között évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent ezen területek mérete.
    Az éghajlati stabilitás fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében. Világszerte mintegy 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül az erdőktől.

    A jelenlegi mutatók szerint Paraguayban, Laoszban és Egyenlítői-Guineában 2030-ra, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nicaraguában, Mianmarban, Kambodzsában és Angolában pedig 2040-re tűnnek el az őserdők.

    A trópusi országokban az érintetlen őserdők eltűnésének elsődleges oka a mezőgazdaság és a fakitermelés. Kanadában és az Egyesült Államokban az erdőtüzek, Oroszországban és Ausztráliában pedig a bányászat, az energiatermelés és ugyancsak a tüzek a fő okozói az erdőterületek zsugorodásának.

    A szakemberek szerint a nemzeti és regionális parkok segítenek lassítani az erdőpusztulás ütemét. A mutatók szerint a védett övezeteken kívüli területek esetében háromszor magasabb az esélye az erdőségek hanyatlásának.

    Az ENSZ fejlesztési programja és öt vezető természetvédelmi szervezet a közelmúltban hirdette meg a „Nature4Climate” – magyarul Természet az éghajlatért – elnevezésű ötéves tervet, amely egyebek között a hatékonyabb földhasználatot tekinti a globális felmelegedés ellen vívott harc egyik legjobb módjának.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Egyre több medve kóborolhat át Magyarországra

    Egyre több medve kóborolhat át Magyarországra


    Egész Európában nő a medvepopuláció, és az állatok új élőhelyet keresnek maguknak – mondta a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság igazgatója csütörtök reggel az M1-en.

    Rónai Kálmánné ismertette: 1850 körül még a mai Magyarország területén is sok medve élt, de később teljesen eltűntek. Az állatok száma azonban Európában 2010-re annyira megnőtt, hogy térhódításba kezdtek, Magyarországra főként Szlovákiából érkeznek.

    Megjegyezte, a medve alapvetően konfliktuskerülő állat, de nem tanácsos megközelíteni. Ha egy vagy több bocs is van a közelben, semmiképpen sem szabad őket megsimogatni, megzavarni, hanem nagyon gyorsan távozni kell – tette hozzá.

    A túrázóknak azt ajánlotta, ha az erdőben töltik az éjszakát, az élelmet ne a sátorban tartsák, hanem kössék fel fára, mivel az illata vonzza a medvét.

    HAGYJUK BÉKÉSEN A MEDVÉKET!

    Az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra és híradásokba olyan felvételek kerültek, amelyeken emberek kergetik a medvét. Ezek az anyagok megtévesztő képet sugalmaznak a barnamedvék természetével kapcsolatban.

    Az alábbiakban közzé tesszük azokat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata által tegnap készített felvételeket, amelyek megmutatják, hogy a medvék emberi zavarás nélkül kiegyensúlyozottan, nyugodtan viselkednek.

    Eddigi tapasztalataink alapján a medvék békések, elsősorban vadgyümölccsel, cseresznyével, meggyel, eperrel táplálkoznak.


    A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata, valamint a rendvédelmi szervek közös összefogásával folyik a medvék megfigyelése a lakosság és a medvék nyugalmának védelme érdekében.

    Kérjük a lakosságot, hogy a medvét ne zavarják meg, a találkozást kerüljék el, a barnamedvék megközelítése, üldözése veszélyes.

    Az esetleges észlelésről értesítsék az illetékes nemzeti parkot, vagy a rendőrséget a 112 hívószámon.


    borítókép AFP/David Fettes

    forrás: bnpi.hu, MTI

    Tovább

  • Tíz éve az idősek szolgálatában

    Tíz éve az idősek szolgálatában


    Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte az Egri Szociális Szolgáltató Intézmény Felnémeti Gondozási Központja csütörtökön. Zenés műsorral, állófogadással, tánccal és születésnapi tortával köszöntötték a nyugdíjas klubtagokat.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Napközit szerveztek a kórházi dolgozók gyerekinek

    Napközit szerveztek a kórházi dolgozók gyerekinek


    Strandolás, Lego kiállítás és kirándulás is szerepel az egri egészségügyi intézmény nyári napközijének programjai között. A táborba a Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak gyermekeit 3 turnusban fogadják, egy-egy hétre.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Ökoturizmus – Láncreakció: Marketing díjat nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

    Ökoturizmus – Láncreakció: Marketing díjat nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

    A MagyarországOn versenyre 70 nevezés érkezett idén – ebből választotta ki a 13 tagú szakmai zsűri a legjobbakat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság két díjat is elhozhatott – arany minősítést nyert az új jegyrendszere, ezüst fokozatot pedig a cég új arculata.

    Ökoturizmus – Láncreakció
    A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) 3 megyére kiterjedő ökoturisztikai élménykínálata három megyében több mint száz élményelemet tartalmaz, amelyek között vannak bemutatóhelyek, tanösvények, barlangi túrák, szakvezetések, kilátópontok, stb. Az eddig egymástól független élménypontokból a BNPI 2017 második felében hálózatos kínálati csomagot alakított ki, amelynek sarokpontjai a BNPI legnagyobb forgalmú bemutatóhelyei, amelyek egyben a hálózat információs pontjai is. A hálózatosodás lehetővé teszi a térség ökoturisztikai élményeinek komplex turisztikai termékké alakítását.
    Ezt a folyamatot segíti a BNPI 2018 tavaszán bevezetett új, egységes jegyrendszere, amely a lillafüredi Szent István- és Anna-barlangban, az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál, a szilvásváradi Millenniumi kilátóban, valamint a felsőtárkányi Nyugati kapu Látogatóközpontban került bevezetésre, s becsatornázza a kínálatba a szakvezetett túrákat is. Minden jegy egyben 10-20% kedvezményt biztosít egy következő bemutatóhely díjából, illetve egy további kedvezményt nyújt egy szakvezetett túrán való részvétel díjából is, továbbá elérhetővé teszi a BNPI mobil alkalmazását (GUIDE@HAND BNPI), amely guide a BNPI tanösvényhálózatához.
    2018 májusában a jegyrendszer a QARD rendszert használó online vásárlási lehetőséggel bővült, amelynek előnye, hogy nincs környezetterhelés, kedvezőbb áron tudják a vendégek online venni a belépőt, mint a helyszínen, nincs sorbanállás a jegyvásárlásnál, tervezhetőbb a program a vendégeknek és a bemutatóhelyeknek is, ráadásul júliustól kedvezményrendszert is kialakít a BNPI a regisztrált felhasználóknak.
    Komplex új arculat az ökoturisztikai célközönség bővítésére
    A BNPI évtizedeken át használt bábakalácsos címeréhez nem készült részletes arculati kézikönyv, az információs kiadványok, tanösvénytáblák, stb. grafikai tervezésében teljes szabadságot kaptak mindig a tervezők a forma- és a színvilág tekintetében is. Problémát jelentett továbbá, hogy a Bükki Nemzeti Parknak (amely csak a Bükkre korlátozódik), s a 3 megyét átölelő BNPI-nek nem volt külön arculata vagy logója, a Nemzeti Park logójának használata Nógrádban vagy a Mátrában a vendégek számára értelmezhetetlen volt.
    A Robin Design által tervezett új arculat megőrzi a Nemzeti Park területén a bábakalácsos címert, azonban biztosítani tudja a bemutatóhelyek, tájegységek önálló vizuális megjelenését. Mindemellett fontos célja a tizen- és huszonéves baráti társaságok számára a BNPI ökoturisztikai kínálatának trendivé tétele (ez az a korosztály, akik elsősorban a környezeti nevelési programokon találkoztak nagyrészt iskolai keretek között korábban ezzel a kínálattal).  
    Az új arculat eszközrendszere:
    • komplex online portfolió – www.bnpi.huwww.osmaradvanyok.hu honlapok, valamint a GUIDE@HAND Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mobil alkalmazás, valamint közösségi média avatarok és egyéb online eszközök
    • az új jegyrendszer
    • új táblarendszer (fokozatos cserével)
    • egységes kiadványok
    • különleges kiadványtárolók
    • a BNPI boltjaiban forgalmazott új arculatos termékek

    A MagyarországOn kommunikációs verseny 13 tagú zsűrijének elnöke Magyar Vilma, Budapest Underguide, alapító-ügyvezetője volt, a zsűri tagjai:
    • Ágh András, fotós, grafikus, a FingerMoto Kft. tulajdonosa
    • Hajnal Péter, GLIX Fotóügynökség, tulajdonos
    • Kassitzky Attila, kommunikációs igazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség
    • Kékesi Donát, fotográfus
    • Laposa Bence, Balaton Kör elnöke, borász
    • Lencsés Tamara, kiemelt vezető szakértő, Desztináció-fejlesztésért felelős igazgatóság, Magyar Turisztikai Ügynökség
    • Neizer Anita, tartalomfejlesztési vezető, PPH Media
    • Németh Bálint, ügyvezető igazgató, AERA property & destination, elnökségi tag, BBR
    • Pásztor-Duffy Judith, Turisztikai online marketing szakértő
    • Dr. Princzinger Péter, Magyar Turisztikai Szövetség elnöke
    • Sztojanovits Kristóf, Magyar Turisztikai Szövetség főtitkára
    • ​Vereckei András, főszerkesztő, Turizmus & Vendég  

    borítókép - illusztráció, panadea.com

    Tovább

  • Pohárral Egerben

    Pohárral Egerben


    Kikerülhetetlenül itt a nyár, és mi ennek most is nagyon örülünk, ezért a Brancs a Wine&Go és a Gál Tibor Fúzió közös koprodukciójaként Júliusban is Pohárral Egerben piknikre és sétára hívunk titeket!

    2018. július 20., 18:00–21:00

    Szépasszony-völgy, Eger, Schönfrauental Ungarn

    Ez a rendezvényünk azonban rendhagyó lesz, az előző eseményekhez képest, hiszen a Gál Tibor Nyár keretein belül a Gál Tibor Doboztól a Gál Tibor Fúzióig sétálunk, olyan állomásokat útba ejtve, mint a Szépasszony-völgy, Trinitárius utca, Rossz templom galéria, Bazilika és Várfal utca.

    Csak úgy, mint máskor, most is izgalmas egri borászokat mutatunk be. Itt lesz velünk Nyolcas Tamás, Böjt Gergő és Hegedűs István és persze most sem hiányozhatnak a Brancsos lányok, Koklács Kata és Tóth Adél!

    FACEBOOK ESEMÉNY

    Tovább

  • A gyógyító hatású mészkő

    A gyógyító hatású mészkő

    A kutatások szerint a magyar lakosság mintegy 60 százaléka választott már úti célul olyan helyszínt, ahol gyógyító hatású víz is található.

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Az Észak-magyarországi régió különösen bővelkedik efféle vizekben, közülük igen népszerű Egerszalók. A látogatókat nemcsak a víz vonzza ide, hanem a fürdőt díszítő, mesterségesen kialakított mészkőteraszok is.

    Az egerszalóki mésztufa egyediségéről az is tanúskodik, hogy a világon mindössze még két helyen található ilyen üledékképződés. Az egyik a törökországi Pamukkale (Denizli-medence, DNy-Törökország), a másik az egyesült államokbeli Mammoth Hot Springs (Yellowstone Nemzeti Park).

    Fotó: H. Szabó Sándor

    Hogyan is jött létre a mésztufa? A mészkődombot két mélyfúrású kút vize alakította. Az első ilyen kutat 1961-ben fúrták, ekkor földgáz és kőolaj után kutattak, de gyógyvíz tört a felszínre. A második fúrás 1987-ben történt. A kutakat 2010-ben el is nevezték: A régebbi, a sódombot létrehozó kút a Vendel, míg az újabb pedig a Mária nevet kapta. A megszentelés napján az egerszalóki plébános Szent Vendel és Szűz Mária védnökségét kérte a kutakra, hogy vizük soha el ne apadjon ki, hozzanak gyógyulást a rászorulóknak, s akik a Mária-kúthoz zarándokolnak, azok reményei teljesüljenek be. A legenda szerint egyes helyeken szokás volt, hogy a Szent Vendel, a pásztorok védelmezője, tiszteletére tartott mise után hazavitt szenteltvizet a jószág ivóvizébe öntötték, hogy Vendel minden bajtól óvja meg az állatokat.

    Nézzük meg, mi szükséges a gyógyvíz minősítéshez! Gyógyvíznek nevezzük azokat az ásványi anyagokban bővelkedő vizeket, melyek fizikai tulajdonságai és kémiai összetételük miatt jótékony hatásúak. A tapasztalati megfigyeléseket bizonyító vizsgálatoknak, orvosi értékeléseknek kell alávetni, majd egy EüM rendelet alapján lehet kérelmezni a gyógyvíz megnevezést.

    Dávid Árpád, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz tanszékének docense szerint, számos fizikai panaszra jelenthet megoldást az egerszalóki víz összetétele: „Összetétele szerint a kalcium-magnézium- és hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolhatjuk, melynek kéntartalma is jelentős. A kalcium gyulladást csökkent, a kén pedig az ízületi porcok fontos alkotóeleme. Hogy milyen bajokat lehet kikúrálni ezzel a vízzel? Gyulladásos mozgásszervi betegségeket, degeneratív mozgásszervi problémákat, de megoldás a pikkelysömörre és az ekcéma rehabilitációjára is. Nem szabad elfelejteni, hogy a nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések szintén kezelhetőek a vízzel."

    Az évek során 25 millió köbméter vízből mintegy 2200 tonna mész vált ki a mészkőteraszon. Ahogy távolodunk a kúttól, a víz veszít hőmérsékletéből és ásványianyag-tartalmából, a vízben oldott anyagok lerakódnak és kialakítják a sajátos szerkezetű mészköveket, a speciális morfológiai elemeket. A kút közelében gyors az üledékképződés, itt laza szerkezetű, porózus mészkő látható. Egyre távolodva találkozunk a mesterséges csatornákkal és tavacskákkal, ahol a víz 45-55 Celsius-fokos. A víz irányát változtatva érik el, hogy a frissen kiváló, hófehér üledék minél nagyobb felületet borítson be.

    A közeli, ún. proximális lejtőkön találhatók a jellegzetes teraszok, mikroteraszok és terasz tavacskák. Ezeket, az alig egy méter szélességű mini tavakat kis vízesések választják el egymástól. A lejtő hossza 10-15 méter.

    Fotó: H. Szabó Sándor

    A távoli, ún. disztális lejtőről már hiányoznak a teraszok, tavacskák. Itt alacsonyabb a vízhőmérséklet és a vízmélység is, ezért itt már megjelennek a növények, mint a fű, nád vagy a sás. Az élővilág szervesen részt vesz a mésztufadomb alakításában.

    Dávid Árpád arra is felhívja a figyelmet, hogy az egerszalóki mészkőteraszoknál megfigyelhetőek a mesterségesen, betonból kialakított teraszok is. Elmondása szerint, ezekre azért van szükség, hogy a mész bekérgezze az adott felületet, valamint hogy növeljék a hely idegenforgalmi értékét.

    Az egerszalóki mészkőterasz érdekes látványt ad, a víz pedig rendkívül hasznos a főleg ízületi betegségben szenvedő embereknek. Szerencsénkre sem Törökországig, sem az Egyesült Államokig nem kell elutaznunk, ezért a gyógyító vízért.

    Besenyei Balázs, Gasková Bianka,  2015.

    forrás: ng.hu

    Tovább

  • Posuerunt az Egert védő városfal a Szent János híddal

    Posuerunt az Egert védő városfal a Szent János híddal


    A Malom és a Mária utcával kapcsolatban meg kell említenünk egy érdekes 18. századi mérnöki, műszaki műemléket, a Posueruntot.

    Egert gyakran fenyegették a 18. században az árvizek, ezért Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy hatalmas védfalat építtet kelet-nyugati irányban az áradások ellen. Az építkezésre az 1770-es években került sor. Az igen költséges beruházás műszaki terveit Zathureczky Sándor készítette, az építkezés kivitelezője Povolni János volt, aki Eszterházy Líceumán is dolgozott már mint főpallér.

    1781. május 22-én áldották meg a védőfalat, amelyet az emberek hamarosan Posueruntnak kereszteltek el, mivel a falon egy felirat állt az Énekek énekéből vett idézettel („Posuerunt me custodem in vineis…”, vagyis „Szőlőt őriztettek velem…”, röviden: őrzővé tettek). A hídon egy Mária-szobor is állt, ennek emlékét őrzi Breznay Imre szerint a Mária utca neve.


    A kváderkövekből rakott védőfal 3-4 méter magas, 3-5 méter vastag és 240 méter hosszú volt, egészen a régi Szent Miklós-kapuig (mai Ráckapu tér) felnyúlt. A védőfal folytatásában volt a város egyik kapuja, a Cifrakapu (más néven Felnémeti-kapu vagy Porta Germanica), amelyet 1878-ban bontottak le a gát nagy részével együtt, mivel a védőfal az újabb árvíz idején mintegy 50 méter hosszan bedőlt.

    Az 1878-as súlyos árvízről Breznay Imre írt 1918-ban az Egri Újságban egy hosszabb cikket. Ebben kiemeli, hogy a Posuerunt megmentette volna a várost, ha folyamatosan gondozzák a védőfalat és nem hordják el külső oldalának földtöltését.

    forrás: Pedro Lobo, facebook

    Tovább

  • Vadaskertek a régi Magyarországon

    Vadaskertek a régi Magyarországon

    Nézelődik az ember a túra előtt a térképen: merre is az „arra”. Aztán egy kicsit elkalandozik a tekintet. Felsőtárkány, a Bükk nyugati kapuja. Nicsak, a régi kisvasút „fölötti”, Várhegy felé eső részén az áll a térképen: „Vadaskert”! 2000-es kiadású térképről van szó.

    Aztán ezt olvasom ebben a könyvben:

    „Felsőtárkányi vadaskert 
    Heves megye

    1830-ban létesítette Pyrker János László érsek. A Grassalkovich uradalomból 1831-ben hozatott ide 12 szarvastehenet és 2 bikát. 1847-ben 33 szarvas, 16 dám, 33 őz és 17 vaddisznó volt már a kertben…”

    Hm, ezek szerint itt volt a Vadaskert, a mostani Várkert Lakópark területén – többek között.
    No, és mi olvasható ezután? :)

    „Egri vadaskert 
    Heves megye

    Az egri püspökség tulajdonában lévő vadaskertről 1493 óta vannak adatok. Dóczy Orbán püspök 1498-ban Tihamért is hozzácsatolja. Erdődy Gábor Antal püspök tovább bővíti a vadaskertet a XVIII. század elején.

    1718-ban Károlyi Sándornak írt leveléből megtudjuk, hogy az egri vadaskertben ekkor már 45 szarvas volt. Ehhez már hozzászámította a püspök a Károlyitól kapott „hat szép szarvasfiat… és a két nagy szarvast”. Ugyancsak Károlyi Sándor küldött az egri vadaskertbe dámot, valamint medvebocsokat is. A nagy vadaskert 1718-ban készült el, amint az az említett levelezésből kiderül.”

    Hm, medvebocsok…, szép! És ezt a „vadaskertet” még mindig használjuk. Igaz, ma már igen kicsi a kiterjedése, a legvérmesebb vad címet pedig a (vér)mókusok kaphatják, madárból viszont van sok – no meg, emberből és kutyából, akiknek ez a kedvelt pihenőhelyük. Nem kell messzire menni a Dobó tértől, a belvárostól, hogy a „zöldbe” kikerüljön az ember. Az egriek már biztos tudják, hol van/volt ez a vadaskert. Ha még valaki nem találta volna ki, annak elárulom: az egri Érsekkert-ről van szó! :D


    Igen, az a zöld folt a képen, a belváros tüdeje! :) Talán a tizede, vagy még annál is kisebb a régi, 16. század elején létezett egri vadaskertnek, de nekünk így is a kedvencünk! :D
    * * * * *
    Na, ezért szép ilyen könyveket – is – olvasni! :) Legközelebb Szilvásváradon és Parádon nézek szét, de még a fácánoskertek is benne vannak ebben a könyvben. Hozzánk közel Kerecsenden, Tarnaörsön, Pusztaszikszón (ma már Füzesabony külterülete), Átányban és Nagytályán volt ilyen spéci kert.
    Egyébként minden vidék képviselve van, a Dunántúltól Felvidéken és az Alföldön át Erdélyig.

    Fotó: www.panoramio.com

    Csőre Pál: Vadaskertek a régi Magyarországon

    Forrás: https://moly.hu/konyvek/csore-pal-vadaskertek-a-regi-magyarorszagon

    Tovább

  • Nyári szünet, nyári tábor

    Nyári szünet, nyári tábor


    A nyári szünet a gyerekeknek a felhőtlen kikapcsolódást jelenti. Ugyanakkor a legtöbb szülőnek ez egy újabb feladat, hiszen nem mindenki tud 2,5 hónapra szabadságra menni, hogy végig velük legyen. Erre lehet jó megoldás a nyári tábor. Szerencsére ma már igen széles a választék árban és tematikában egyaránt.


    borítókép - jfnnj.org

    forrás: TV Eger

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!