CÍMOLDAL Archívum

  • Tóték az egri színházba

    Tóték az egri színházba


    Jövő nyáron lesz 50 éve, hogy Fábri Zoltán rendezésében elkészült a Szarvaskőben forgatott, Isten hozta őrnagy úr című legendás film.


    Az emlékezés szeretetével tűzte most  műsorára a Gárdonyi Géza Színház Örkény: Tóték című tragikomédáját, melynek október 13-i bemutatója előtt 18.30-tól különleges kiállítás nyílik – mondta Blaskó Balázs, igazgató.


    A kiállítás rendezőjeként Szigethy Gábor író, drámatörténész,  eredeti dokumentumokból válogatott. Látható lesz a film forgatókönyve, Latinovits szövegkönyve és fotók a forgatásról. Az egri premieren Tótot Baranyi Péter, feleségét Saárossy Kinga, lányukat Nagy Fruzsina, az őrnagyot Reiter Zoltán játssza, és fontos szerepe lesz a postást alakító Rácz Jánosnak is.


    Az előadás 2018. januárjára meghívást kapott a Nemzeti Színházba, nyáron pedig a Szarvaskőben épülő szabadtéri színpadon lesz látható.




    Fotó: Gál Gábor

    Gárdonyi Géza Színház, Eger

    Tovább

  • A kövek között tör fel a kivételes gyógyvíz

    A kövek között tör fel a kivételes gyógyvíz


    Az Egerbe látogató turisták abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy két termálfürdő közül is válogathatnak, rendelkezésükre áll a Török Fürdő és az Egri Termálfürdő is.

    Télen ideális választás a mártózáshoz a Török Fürdő, mely hat fedett medencével és török ihletésű wellness kezelésekkel feledteti el a hideg idő viszontagságait. Az impozáns, arany kupolával borított fürdőt Arnaut pasa emeltette, és csupán a hithű mohamedánok használhatták.

    A Török Fürdőben a meglehetősen ritka, radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel a Török medence, a Tükör medence és a Pezsgőfürdő medence alatt. A víz gyulladáscsökkentő, előmozdítja a sejtek regenerációs folyamatait, és fokozza a szervezet endorfin termelését, tehát a közérzetre is kedvezően hat. Az épület másik három medencéjében élményelemek teszik még kellemesebbé a fürdőzést.

    Török gyökerek és termálvíz a parkban

    A fürdő kezeléseiben is hű maradt török gyökereihez; a szokásos aroma-, infrakabin, gőzfürdő és szauna, illetve a hagyományos masszázsok mellett, a tradicionális török, hamam masszázsok is helyet kaptak a kínálatban.
    Jó időben egyértelműen ideális választás az Egri Termálfürdő gyönyörű, ligetes környezetével, de a hűvösben sem kell kétségbeesni, ugyanis a nyitott gyógy-, két termál-, a részben fedett élmény-, illetve úszó- és a fürdőházban található beltéri medencék egész éven át gondoskodnak a vizes élményekről.
    Az Egri Termálfürdőben a radonos gyógyvíz mellett a kénes víz jótékony hatását is ki lehet élvezni. Ha pedig további élményekre vágyunk, a közvetlen átjárás is biztosított a Török Fürdőbe.

    Borítókép: H. Szabó Sándor

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Kiránduljunk a föld alatt: legizgalmasabb barlangjaink

    Kiránduljunk a föld alatt: legizgalmasabb barlangjaink


    A barlangok legtöbbünk számára titkokat rejtő, sejtelmes, sokaknak talán ijesztő helyek, félelmünket azonban mindig legyőzi a kalandvágy.  Jöjjön néhány izgalmas barlang, amely egy egyszerű kirándulás keretében, akár a fürdővárosok környékéről is könnyedén felkereshető!

    Vannak köztünk bátrabbak, akik védőfelszerelésben kúszva-mászva-kapaszkodva még fel nem tárt üregek felé indulnak és vagyunk mi többség, akik csak egy egyszerű kirándulás keretében szeretnénk rácsodálkozni a föld gyomrának gyönyörűségeire. Ha az utóbbi kategóriába tartoznak, a hazai barlangok akkor is rengeteg kincset rejtenek az önök számára.

    Magyarország 5 nemzeti parkjában több mint 30 barlangban nyílik lehetőség a körülnézni. Évente több mint 400 ezer látogatót vonz a föld mélyén megbúvó, többségüket az évek során a látogatás megkönnyítése érdekében közlekedést segítő járószinttel és lépcsőkkel, világítástechnikával látogatóbaráttá átalakították át. Persze hazánkban sok helyütt van lehetőség ennél jóval kalandosabb, védőfelszerelést és barlangász eszközöket igénylő túra megtételére is, úgyhogy ha alábbi az alábbi séták megtétele után valaki kedvet kap, kis utánajárás és szervezkedés után ezeket is kipróbálhatja.

    Miskolctapolcáról könnyen megközelíthető Lillafüred

    A Bükki Nemzeti Park területén, Lillafüreden járva akár már egyszerű túraruházatban is lemehetünk a föld alá vezetett túra keretében. Megéri, mert a Bükki Nemzeti Park területén a különleges természeti képződmények valódi csodákat rejtenek. A fokozottan védett Anna Barlang bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Az 568 m hosszú Anna-barlang a Szinva patakból kivált mésztufában alakult ki. A különleges édesvízi mészkőben keletkezett, viszonylag „fiatal" barlangban a megkérgesedett mohaszőnyegek, vízi növények, nagyon érdekes áttört, korallszerű formákat hagytak hátra a kikorhadt ágak, fatörzsek csőszerű üregei mellett. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől. Az Anna-barlang túravezetőnk kíséretében látogatható szakaszai villanyvilágítással ellátottak, utcai öltözetben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás egyaránt elősegíti a biztonságos közlekedést, és a látványos barlangi képződményekben való gyönyörködést.

    Anna-barlang

    Egerből megér egy hosszabb kirándulást Aggtelek

    A Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője az összesen 25 km hosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, mely „Aggteleki barlang” néven terjedt el a köztudatban. A több bejárattal nyíló Baradla hazánk legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott barlangja. Megismerésére több lehetőség is van: 5 különböző hosszúságú és nehézségű túra közül lehet választani. Naponta induló barlangtúrák, amelyek villanyvilágítás mellett, mesterségesen kialakított járdákon haladnak. A túra során hatalmas termek és képződmények sokasága várja a látogatót: függő- állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók között vezet az út, amelyek megmozgatták a kutatók, látogatók fantáziáját. Így született a híres Anyósnyelv, a Mikulás, a Tigris, az Oszlopok csarnoka, melynek már a nevében benne van a páratlansága, lenyűgöző méretű termében megszámlálhatatlan képződmény található. A koncertek helyszínéül szolgáló Hangversenyteremben pedig a barlang kiváló akusztikája nyújt felejthetetlen élményt.

    Baradla-Domica barlangrendszer

    Harkányhoz közel, Magyarhertelendhez még közelebb az Abaligeti-barlang

    Magyarország déli részén, a Mecsek oldalában is találunk cseppkőbarlangot. A Pécstől nem messze található Abaliget nemcsak a kirándulók, hanem a gyógyulni vágyók számára is kedvez. A barlang hosszú évmilliók alatt nyerte el mai formáját a benne csörgedező patak kitartó munkája eredményeként. Amit ma láthatunk, az nem egy már lezárult folyamat eredménye, hiszen a barlang napjainkban is állandóan változik, fejlődik, a mennyezetről csepegő víz szebbnél szebb cseppköveket épít. A barlang jelentős denevérpihenő, a téli időszakban a kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkő-alakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, amelyekről a túrán a vezető mesél. A barlang átlagosan 12 °C fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

    Abaligeti-barlang

    A budapesti csoda: Szemlő-hegy

    A családi programnak is kiváló Szemlő-hegyi-barlangot szokták Budapest „földalatti virágoskertjének" is nevezni. A jelenleg 2200 méter hosszúságban feltárt, több tágas folyosóból álló, ásványkiválásokkal gazdagon díszített barlang Budapest egyik legértékesebb természeti kincse. A barlangot 1930-ban fedezték fel, és meglehetősen hosszú kutatási és építési munkálatok után 1986-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A falait vastag paplanként borító ásványkiválások változatos formái a barlang 300 méteres, kiépített szakaszán csodálhatók meg. A barlangban mindenfelé láthatók „kővirágok", azaz a néhány centiméter átmérőjű borsókövek;  a néhol egy centis  vastagságot elérő, tenyérnyi felületű kalcitlemezek; valamint a több tíz centiméter nagyságú karfiolok. A barlang magas páratartalmú, pormentes és állandó hőmérsékletű (12 ºC ) levegője kedvező hatású a bronchitises, asztmás megbetegedésekre, ezért 1990 óta gyógyterápiás célokat is szolgál.

    Szemlő-hegyi-barlang

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Így kezdődött – a termálfürdőzés első lépései Magyarországon

    Így kezdődött – a termálfürdőzés első lépései Magyarországon


    Magyarország fürdő nagyhatalom - valljuk. Az állítás igaz, de vajon mikor és hogyan épültek az első fürdők a Kárpát-medence területén? A római birodalom romjai és a török birodalom építészeti emlékei sok helyütt emlékeztetnek a múlt csodáira. Utánanéztünk, mióta is élvezzük a termálvíz csodáját Magyarország területén.
    Magyarország fürdő nagyhatalom - valljuk. Az állítás igaz, de vajon mikor és hogyan épültek az első fürdők a Kárpát-medence területén? A római birodalom romjai és a török birodalom építészeti emlékei sok helyütt emlékeztetnek a múlt csodáira. Utánanéztünk, mióta is élvezzük a termálvíz csodáját Magyarország területén.

    Először jöttek a rómaiak

    A római polgári kultúra az élet szinte valamennyi területén maradandót alkotott. Nem volt ez másként a fürdőzés és a tisztálkodási szokások területén sem. A római életforma fontos része volt a fürdés, amely a tisztálkodás és a testi-lelki felfrissülés mellett a mozgalmas társadalmi élet helyszínét is jelentette a birodalom polgárai számára. Pannóniában a katonaság honosította meg a fürdőkultúrát és először a katonai fürdők jelentek meg a tájon. Aquincumban például a katonai és polgári rész is bővelkedett fürdőkben, ezek közül a Flórián téri Therma Maiore maradványai ma is megcsodálhatóak. Több magánfürdő is épült, amelyek a jómódú rómaiak villáiban voltak használatosak. Ezek közül egynek a maradványai ma is csodákat rejtenek Budapesten a Hajógyári sziget mélyén. A leggazdagabb római birtokosok külön fürdőépületeket is emeltettek. Az egykori Pannónia területén összesen 15 fürdő maradványait találták meg a régészek.



    Így kezdődött – a termálfürdőzés első lépései Magyarországon

    A kora középkorban a magyarok kórházakat építettek

    Hajdanán csak azokról a vizekről szereztek tudomást az emberek, amelyek maguktól is a felszínre törtek. E vizek esetleges gyógyhatásának is hosszabb idő eltelte után terjedt híre, ennek következtében a fürdőhelyek - bár ugyanazt a forrást használták – egymástól függetlenül jöttek létre. Így építették fürdőiket a római hódítók és így építkeztek az Árpád-kori uralkodók is. Sajnos az utóbbiakról keveset tudunk, az biztos, hogy nem a római fürdőkultúra továbbfejlesztését jelentették. Az Árpádok korában a fürdők egyértelműen a gyógyításhoz kapcsolódtak és nem a társas élet színterei voltak. Létükről krónikák és oklevelek tanúskodnak, de túl sok kézzel fogható emlék nem maradt. Az írások szerint a Gellérthegy lábánál lévő források az alhévíz városrész gyógyvizeiként szerepeltek, míg a Rózsadomb környékén fakadó vizek a felhévíz medencéit táplálták. Az alhévíz központi helyén épült fel a mai elegáns Gellért fürdő, a feljegyzések szerit Szent Erzsébet itt gyógyította annak idején a bélpoklosokat és a leprásokat is. A kora-középkor Magyarországán a gyógyvizeket tehát használták ugyan, de a fürdők nem fejlődtek.

    A török hódoltság pozitív hozadéka

    Újbóli virágzásuk ideje a török korral érkezett el. A török kori Buda három hévízi fürdője, ilidzsája a kortársak számára is nevezetességnek számított. A mai Rác fürdő helyén álló Kucsuk ilidzsa esett a legközelebb a várnegyedhez, ettől nem volt túl távol a mai Rudas fürdő elődjének számító zöld oszlopos ilidzsa. A harmadik az alacsonyabb rangú nyitott tetejű fürdő volt. A fürdők építése Szokollú pasa nevéhez kötődik, aki 12 esztendeig irányította Budát és az volt a célja, hogy a várost erős katonai központtá és élhető török várossá tegye. Ha a török fürdőket tekintjük, alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy azok bizony a korábban megismert, befoglalt és fürdésre használt forrásokra, esetenként meglévő fürdőkre és kórházakra épültek. Nem ritkán a romlásnak indult keresztény épületek alapjaira, maradványaira építették a törökök fürdőiket, ezt bizonyítják a fővárosi Király fürdőkőoroszlánjai, amelyeket valószínűleg nem a törökök faragtak és állítottak a fürdőbe.

    Éjszaka nemcsak a törökök használhatták

    A törökök nemcsak a termálfürdőzés alapjait tették le, de a mai wellness kezelések alapjául szolgáló korabeli „wellness” kezelések fortélyaiba is bevezették az embereket. A masszírozás, a különböző krémek és olajok használata hozzátartozott a török fürdő működéséhez. S bár a magyarok eleinte kétkedve szemlélték a műveleteket, ha alkalmuk adódott rá, szívesen igénybe vették a szolgáltatást. Sok lehetőségük nem volt, hiszen napközben csak a törökök használhatták a fürdőket, de az éjszakai órákban azért hazánk fiai is bemerészkedhettek a forró habok közé. Bár a leghíresebbé a budai török fürdőemlékek váltak, jóllehet más városokban, így például Pécsen, Gyulán és Egerben is épültek török fürdők.

    A gyógyvizek tudományos vizsgálata csak később kezdődött

    Magyarországon tehát már az ókori római időkben és a középkori török hódoltság alatt is lelkesen használták az ország termálvíz készletét és építették a fürdőket. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gyógyvizek kémiai összetevőinek vizsgálatáról ebben az időszakban még egyáltalán nem beszélhetünk. A vizek gyógyerejének ismerete elsősorban a tapasztalatokon alapult. A magyarországi vizek kémiai alkatának tudományos vizsgálata csak a XVIII. század második felében kezdődött meg Stoker Lőrinc, Torkos Jusztusz János és Manes József munkássága nyomán. Az ő kutatásaik eredménye és a fürdők tudatos élvezete mára törökvilág utáni békésnek mondott 18. század velejárója volt.
    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Tar-kő, Bükk

    Tar-kő, Bükk


    A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő Tar-kő (a maga 950 méterével) jócskán környezete fölé magasodik, s emiatt a túrázók körében igen népszerű úti célnak számít.

    A tetején állva az embernek egy kicsit elakad a lélegzete, a látvány szinte mellbe vág: ameddig a szem ellát ormok, bércek, hegycsúcsok, lábunk alatt a Bükk déli vonulata húzódik, és Egerig, tiszta időben pedig akár a Tokaji-hegyig is ellátni.

    A csúcsot egy kellemes túrával a kék jelzésen Bánkútról is megközelíthetjük, de aki inkább rövidebb gyaloglásra vágyna, az az Olasz-kapu parkolójától induló azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen juthat el a Tar-kőig.

    A Három-kőtől, illetve a fokozottan védett Őserdő irányából szintén elérhetjük a kilátópontot, ám ha ezt az útvonalat választjuk, ne felejtsük, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos!



    Fotó: Gyárfás Tóth Gábor

    Turista Magazin

    Tovább

  • Ütemterv szerint haladnak az M35 beruházások építési munkálatai

    Ütemterv szerint haladnak az M35 beruházások építési munkálatai


    Jövő héttől megszűnik a 25 sz. főúton átépített körforgalmú kereszteződésben kialakított ideiglenes forgalomterelés, hétfőtől már a csomópont valamennyi ágát használhatják az autósok, ennek köszönhetően felgyorsul a közlekedés Egerszalók és a Kőlyuk út (K2 j. út) irányába is.

    Az idén májusban elindult kivitelezés keretében megvalósul M25 autóút északi üteme, és ahhoz kapcsolódó beruházásaként megépül az andornaktályai elkerülő, valamint megvalósul az 252 sz. főút rekonstrukciója is.

    A vállalkozó folyamatosan végzi az ideiglenes forgalomterelések, közlekedő és szállító utak kiépítését, ellenőrzését és karbantartását. Az elmúlt hónapokban az M25 északi ütemén a főpályán és a csomópontokban is zajlottak a földmunkák, humuszolás, töltés- és áteresz-építés. Ezeken túl többek közt gázvezetékek, kőolaj, kőolajtermék szállítóvezetékek bontási és kiváltási munkálatai is folyamatban vannak.

    A 2502. sz. úton a főpályán magastöltés építése és árokburkolat készítése zajlik, a körforgalom továbbépítését, valamint az aszfaltozási munkálatokat végzi a vállalkozó. Az Eger-patak híd alaptest betonozása és a hídfő vasszerelése, és a vasút feletti híd cölöpözése megkezdődött.


    A 252. sz. főúthoz kapcsolódóan szintén a töltés-, védőréteg- és szegélyépítését végzik, és az aszfaltozási munkákat követően a megtörténik a rézsűrendezés, valamint a Városi út, vízfolyás feletti híd befejező munkálatai: szegélygerenda készítése, mederburkolás zajlanak. A következő hetekben közműkiváltási munkálatokat, út- és közvilágítás építését végzik, valamint a burkolati jelek felfestése, KRESZ táblák elhelyezése is folyamatban van, a Kőlyuk út (K2 j. út) mellett kiépülő  gyalog és kerékpárút védőkorlátok elhelyezése is megtörténik.

    A fejlesztésnek köszönhetően 2018 nyarára az érintett települések tehermentesülnek a naponta áthaladó forgalom zajától, a környezeti ártalmaktól és a tranzitforgalom jelentette balesetveszélytől is.

    A beruházás uniós és hazai forrás felhasználásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg.

    Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

    Tovább

  • Szlovákok napja Kisnánán

    Szlovákok napja Kisnánán


    A helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat immár hatodik alkalommal szervezte meg a nemzetiségi napot, amelyre több felvidéki településről is érkeztek látogatók.

    Szlovák-magyar ünnepi szentmisével kezdődött az idén is a Szlovákok napja rendezvény a községben.


    Ez már a hatodik alkalom – tájékoztatta a Hírlapot Cseh Józsefné. A Nemzetiségi Önkormányzat helyi vezetője elárulta, ezúttal is több felvidéki hagyományőrző csoport ellátogatott hozzájuk, hogy fellépéseikkel színesítsék a nemzetiségi napot.

    Fotó: Czimer Tamás

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • A Szalajka-völgy Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye

    A Szalajka-völgy Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye




    A Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található.

    A völgy a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, és messze földön híres természeti érdekességek és látványosságok otthonául szolgál. 

    Ilyen például a Fátyol-vízesés, a Szalajka-forrás, az Istállós-kői-barlang, az Erdei Múzeum, valamint a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút).

    Szalajka-völgy tájékoztató letöltése

    Ha a természet szépségeit felvonultató képeket nyomtatásban is szeretné élvezni…
    Ha a gépén is szeretne egy példányt a legfontosabb információkat tartalmazó tájékoztatóból…
    Ha már tervezi a Szalajka-völgy meglátogatását, de még egyszer szeretné áttanulmányozni a tudnivalókat a számítógéptől távol…
    …akkor töltse le ingyenes tájékozatónkat Szilvásvárad nevezetességeiről, illetve a Szalajka-völgy látnivalóiról.

    LETÖLTÉS

    borítókép: Pintér István

    Tovább

  • Posuerunt gát története

    Posuerunt gát története

    A Cifrakapu tér és a Mária utca között lévő kőgát, amely az 1878-as nagy árvízkor omlott össze. Maradványait – alapjait és a vizet átengedő hídnyílást - akkor tüntették el, amikor a Malomárkot betemették, és megépítették a patak medrének támfalát.

    Posuerunt

    A Malom és a Mária utcával kapcsolatban meg kell említenünk egy érdekes 18. századi mérnöki, műszaki műemléket, a Posueruntot.

    A Posuerunt, In.: Breznay – Karczos i. m. 70. p.

    Egert gyakran fenyegették a 18. században az árvizek, ezért Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy hatalmas védfalat építtet kelet-nyugati irányban az áradások ellen. Az építkezésre az 1770-es években került sor. Az igen költséges beruházás műszaki terveit Zathureczky Sándor készítette, az építkezés kivitelezője Povolni János volt, aki Eszterházy Líceumán is dolgozott már mint főpallér.

    1781. május 22-én áldották meg a védőfalat, amelyet az emberek hamarosan Posueruntnak kereszteltek el, mivel a falon egy felirat állt az Énekek énekéből vett idézettel („Posuerunt me custodem in vineis…”, vagyis „Szőlőt őriztettek velem…”, röviden: őrzővé tettek). A hídon egy Mária-szobor is állt, ennek emlékét őrzi Breznay Imre szerint a Mária utca neve.

    A védőgát maradványa a Cifrakapu térnél, In.: Voit i. m. 224. p.

    A kváderkövekből rakott védőfal 3-4 méter magas, 3-5 méter vastag és 240 méter hosszú volt, egészen a régi Szent Miklós-kapuig (mai Ráckapu tér) felnyúlt. A védőfal folytatásában volt a város egyik kapuja, a Cifrakapu (más néven Felnémeti-kapu vagy Porta Germanica), amelyet 1878-ban bontottak le a gát nagy részével együtt, mivel a védőfal az újabb árvíz idején mintegy 50 méter hosszan bedőlt.

    Az 1878-as súlyos árvízről Breznay Imre írt 1918-ban az Egri Újságban egy hosszabb cikket. Ebben kiemeli, hogy a Posuerunt megmentette volna a várost, ha folyamatosan gondozzák a védőfalat és nem hordják el külső oldalának földtöltését.

    A védőgát maradványa, In.: Voit i. m. 224. p.

    A Breznay–Karczos-féle Egri képeskönyv és a Heves megye műemlékei második kötete  még közölt képet a Posuerunt maradványairól, amelynek utolsó még álló falait 1969-ben rombolták le.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Rendőri felvezetéssel – Szüreti felvonulás Hatvanban

    Rendőri felvezetéssel – Szüreti felvonulás Hatvanban


    Heves megyében Hatvanban a fennállásának 30.évfordulóját ünneplő „Naplemente Nyugdíjas Klub” és a Grassalkovich Művelődési Központ szervezésében a hétvégén-október 15-én-a hagyományok ápolása jegyében, szüreti felvonulást és mulatságot tartottak a városban.


    A több száz fős menet, mely a Népkertből indult, a helyi nyugdíjas klubok és a meghívott hagyományőrzők mellett sok fiatal is rész-vett, akik elkísérték nagyszüleiket a vidám felvonulásra. 


    A belváros nevezetességeit, a Szent Adalbert plébániát, a Grassalkovich kastélyt érintve, rendőri felvezetéssel érkeztek a Kossuth téri városháza elé, ahol Szinyei András alpolgármester köszöntötte a felvonulás résztvevőit, akik közül a helyi népviseletbe öltözött pár, szüreti kosárral kedveskedett a nyugdíjasok nevében.


    A kora esti órákban szüreti, batyus bállal folytatódott az esemény, ahol egymás szőleit, mustjait és kiforrásba lévő murci borait is megkóstolhatták, jóféle házi finomságok kíséretében a vidám mulatozók.







    H. Szabó Sándor felvétele 

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!