CÍMOLDAL Archívum

  • Árpád-kori leletek Gyöngyösön, az Olajbanfőtt Szent János templomnál

    Árpád-kori leletek Gyöngyösön, az Olajbanfőtt Szent János templomnál


    Folytatódik a tavaly megkezdett régészeti feltárást Gyöngyösön, az Olajbanfőtt Szent János templomnál.

    A helyszínen még 2013 decemberében kerültek elő csontvázas temetkezések, s a szakemberek megállapították,hogy a csontok a 990 és 1040 közötti időszakra tehetőek, vagyis Árpád-koriak.


    A munkálatok 2014-ben és 2017-ben is zajlottak.

    Folytatják a tavaly megkezdett régészeti feltárást a Püspöki utcában az 
    Olajbanfőtt Szent János templomnál.

    A gyöngyösi ásatás fontos állomása a kora középkori és a középkori régészeti kutatásnak, mivel a szakemberek pontos megfigyeléseket tehetnek a temetkezési szokásokkal kapcsolatban, valamint Gyöngyös korai történetéről is újabb információkat nyerhetnek a régészeti eredmények által.








    fotó: Czímer Tamás

    forrás: Kékes Online

    Tovább

  • Városunk régen és most

    Városunk régen és most


    Néha jó elmerengeni a múlton úgy, hogy közben a jelenből sem kell kilépnünk. Vámossy Béla egri fotós a város egyes pontjait mutatja meg egyszerre a jelenből és a múltból. Az időutazás hihető és szívet, emlékeket melengető.

    Vámossy Béla sok-sok fotója a lenti fotóra kattintva lapozgatható.















    Tovább

  • Fájdalmas anya Servita templom

    Fájdalmas anya Servita templom


    Az épületegyüttes kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír, jelentős művészek közreműködésével jött létre.

    Ritka helyen lehet a népviselet tarkább képét látni, mint az egri búcsún és vásáron, hol a kivarrott szűr, ködmönszabás, kontyviselés, kendő, kalap, pántlika, hajszín és arcjelleg sokban különböző. Eger völgyén vallon, francia, sváb, tót telepesek vannak, magában a városban török népség maradt jelentékeny számmal… Hasonló e vidék népe a gránithoz, melyben szintén több kőzet van elvegyülve, mégis szilárd alapot képez…”
     
    Miként a divat, öltözködés terén, éppen úgy a megszentelt élet intézményeinek, azaz a szerzeteseknek és kedves nővéreknek viszonylatában is sokszínűség jellemzi megyeszékhelyű városunkat, Egert. A XIV. század végétől klarisszák illetve ferencesek, ciszterciták és szerviták valamint minoriták, orsolyiták és az angolkisasszonyok nővérei, a legutóbbi időktől pedig Don Bosco leányai működnek az érseki városban.

    „Saxa loquuniur”- mondták gyakran eleink, amikor egy – egy régi hely történetével ismerkedtek meg behatóbban. Beszélnek a kövek… Ma is faggathatjuk őket. A napjainkban a Szaicz Leó és Servita utcák kereszteződésében található Fájdalmas Anya templomról és a szervita rendházról kérdezzük őket.
     
    Közel 7OO évet utazhatunk vissza az időben. Kandra Kabos történettudóssal és gróf Eszterházy Pállal minden leírás egybehangzóan állítja, hogy az 1200-as évek derekán, e templom helyén állt egy kis kápolna, benne a „Bűnösök Menedéke” című kegykép. A Borsod megye északi részén található Boldvai Bencés apátság vezetőjének kifejezett utasítására, rabláncra verve hozták el ide, utolsó végakaratát teljesítve a feleséggyilkossággal vádolt és halálra ítélt Kéri Benedeket. Az elitélt váltig hangoztatta ártatlanságát, s ennek igazolására kérte a fogoly, hogy imádkozhasson Szűz Mária, Bűnösök Menedéke kegyképe előtt. Miként ott térdel a bűnös férfi,és a szeme kegyesen rajtafeledkezik a Szent Szűzorcáját ábrázoló képen, egyszerre csak könnyednek tűnő piheséggel olvadnak le a súlyos vasbilincsek kézfejeiről és lábszáráról. A Szent Szűz igazságot szolgáltatott. Jelezte, hogy a férfi ártatlan felesége meggyilkolásában. Ezek után még többen keresték fel a kegyképet, imádkoztak, hogy lelki béklyóiktól, szívbeli bilincseiktől esdjen ki szabadulást Szent Fiánál a Szűz Anya, Az 1231-es évet már úgy emlegetik, hogy ferences kolostor állt a kegyképet őrző kápolna mellett.
     
    A kolostor gvardiánja valószínűleg egy custodia, vagyis ferences rendi kerület vezetője volt.

    1306-ban Jakab gvardián és Mihály lectorok aláírták András egri püspöknek 1275-ben kelt oklevelét, melyben a püspök a káptalantól korábban elvett javakat visszaadta a szerzeteseknek. A hiteles pecséttel megerősített oklevél kiadásának ténye is igazolni látszik kolostor jelentős voltát.

    1307-ben Márton egri püspök egy telket adományozott a ferenceseknek, amelyet a barna barátok 1326-ban eladtak, hogy a rendházuk öreg falait a vételárként kapott 10 márkából ki tudják javítani.

    1361-ben az Észak Magyarországon található Nyomár földbirtokosa, Betlen Balázs 12 márkát hagyott végrendeletileg a kolostor javítására. Göböl István kállói pap is komolyabb összeggel támogatta a templomot. A közel fekvő maklári malomból is származott jövedelem. Mindez lehetővé tette a templom melletti klarissza kolostor megépítését, akik a kegykép őrei voltak. Hamarosan már Nagyboldogasszony templomaként emlegették a szent helyet, ahová a zarándokok sokasága érkezett és indult tovább. Érkezett az északi és északkeleti régióiból. Akik viszont Egerből indultak további uticéllal, szintén a kegykép előtt imádkoztak szerencsés megérkezést és hazatérést esdve. Akkor kezdték úgy emlegetni a szent helyet, mint „Szűz Mária egri küszöbe”. Aki ezt a küszöböt hittel és alázattal felkereste, bízván remélhette, hogy hamarosan ismét köszöntheti a „Bűnösök Menedékét”.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:  egriservitaplebania.hu

    Tovább

  • Márton napi libaételek hónapja a Ködmön Csárda Borétteremben

    Márton napi libaételek hónapja a Ködmön Csárda Borétteremben


    Márton napi libaételek hónapja a Ködmön Csárda Borétteremben

    2018. november Ködmön Csárda Borétterem, Eger 3300, Szépasszonyvölgy


    • Töltött libanyak lila hagyma jammal, pirítóssal
    • Libaleves, lúdgége tésztával, zúzával
    •  Sült libacomb, almás párolt káposztával, ludaskásával
    • Almás rétes mézes-vörösboros mártással
    Ár: 4.990,- Ft/fő (Töltött libanyak nélkül 4.500,- Ft/fő).
    Asztalfoglalás: +36 36 / 413-172 vagy info@kodmoncsarda.hu
    TOVÁBB AZ ÉTTEREM HONLAPJÁRA

    Tovább

  • Ha nyugalomra vágysz, akkor Felsőtárkány

    Ha nyugalomra vágysz, akkor Felsőtárkány


    Felsőtárkány Egertől 11 km-re található a Bükk lábánál, csodálatos panorámájával és természeti adottságaival az egriek egyik kedvenc kirándulóhelye. Felsőtárkány megközelíthető autóval, távolsági busszal vagy egy kellemes, forgalomtól elzárt kerékpárúton.


    Felsőtárkány ékköve a Szikla-forrás és tó. Piknikezésre, horgászásra, játszóterezésre és erdei tanösvények megtekintésére is lehetőségünk van itt, bár az ősfákkal körülölelt tó látványa önmagában is elbűvölő.


    A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának pedig nyoma is alig maradt. Az oromra egy viszonylag rövid (10 perces) séta visz fel, a kilátás káprázatos.


    Az Erdei Kisvasúttal Felsőtárkány vadregényes tájait ismerjük meg. A Varróházi megállónál lévő vadasparkban nézzük meg az őzeket és a muflonokat. A Kisvasút végállomása a Stimecz ház, innen túrázzunk fel a Vöröskő-forráshoz, amely tavasszal a leglátványosabb: a két méter magasra feltörő kristálytiszta víz igazi tavaszköszöntő, örömteli látvány.


    fotó: Vámossy Béla

    A kisvasút menetrendje változó és időjárásfüggő.

    KISVASÚT MENETREND



    Tovább

  • EMLÉKEZZÜNK KÖZÖSEN A SZABADSÁG NAPJÁN!

    EMLÉKEZZÜNK KÖZÖSEN A SZABADSÁG NAPJÁN!


    1956. október 23-ára, a szabadság mellett félelem nélkül kiálló magyar, és egri hősökre emlékezünk.

    Tisztelettel meghívjuk városunk polgárait

    Nemzeti Ünnepünk,

    október 23-a

    alkalmából rendezett programjainkra!


    2018. október 23. (kedd)

    10.00 órától:                     Ünnepi Szentmise a Bazilikában

    10.40-11.10 óráig:            Térzene a Hatvanas ezred emlékműnél

                                             Közreműködik az Egri Obsitos Fúvószenekar

                                             Karnagy: Karnizs Csaba

    11.15 órakor:                    Városi díszünnepség a Gárdonyi Géza Színházban

                                             Himnusz

                                             Polgármesteri köszöntő

                                             Kitüntetések átadása

                                             Ünnepi beszédet mond: Dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott

    „1956” című emlékező műsor az Egri Lenkey János Általános Iskola

    8. évfolyam diákjainak előadásában

                                             Szózat

    12.35 órakor:                   Koszorúzás az ’56-os emlékműnél a Hatvani kapu téren

                                             Verset mond: Fehér István színművész

    Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

    Tovább

  • Közel 1000 év tudását őrzi a főegyházmegye könyvtára

    Közel 1000 év tudását őrzi a főegyházmegye könyvtára


    A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtárat Eszterházy Károly püspök alapította. Főbb különlegességei a ritka könyvek és levelek valamint a trienti zsinatot ábrázoló freskó.


    Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyvének borítása az egri Főegyházmegyei Könyvtárban 2018. május 29-én (MTI-fotó: Komka Péter)


    A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyve (MTI-fotó: Komka Péter)


    Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyve. A könyvet óriási betűkkel írták a püspök meggyengült látása miatt (MTI-fotó: Komka Péter)


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex (MTI-fotó: Komka Péter)


    Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete 2018. május 29-én. A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja. MTI Fotó: Komka Péter


    Az 1394-ből származó Miskolczi-féle misekönyv az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban 2018. május 29-én. A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja. MTI Fotó: Komka Péter


    Mikes Kelemen Törökországi levelek címen ismert leveleskönyvének részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex. A hártyalapokra készült imakönyv tíz nagy és hat kisebb miniatúrát tartalmaz (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja (MTI-fotó: Komka Péter)


    A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex (MTI-fotó: Komka Péter)


    Pál apostol aranyozott arcképe az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)


    (MTI-fotó: Komka Péter)

    forrás. Hiradó, MTI

    Tovább

  • Lombhullató vonatozás Mahócára

    Lombhullató vonatozás Mahócára


    Őszi szezonzáró kisvasutazásra invitál az ÉSZAKERDŐ Zrt. Mahócára az októberi hosszú hétvége szombatján. A vonatozáson kívül lesz erdei túra, piknikezés és erdeiiskola-látogatás is.

    A Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonalán október 20-án két különvonat indul Miskolc-Dorottya utcáról Mahócára (9.30-kor és 13.10-kor), míg visszafelé három indulási időpont (11.25, 15.15 és 16.45) közül választhatnak utasok.

    A délelőtti különvonat mahócai érkezése (10.50) után vezetett erdei túra indul a bükki Kis-fennsík forrásainak felkeresésére. Szakavatott erdész vezetésével a résztvevők útba ejtik a főbb környékbeli forrásokat: a Dobrica-forrást, Andó-kutat, Felső-forrást, Csókás-forrást. A könnyű, bárki által előzetes felkészülés nélkül is teljesíthető túra hossza kb. 8–10 kilométer, várható visszaérkezés Mahócára: 15.00 óra.

    A délelőtti és a délutáni különvonat mahócai érkezései után (10.50, ill. 14.30) vezetett séta indul a fónagysági Bagoly-Vár Erdészeti Erdei Iskolához, ahol a szakoktatók bemutatják, miért jó az erdei iskola, és mit lehet ott csinálni, valamint ízelítőt adnak az ottani programokból. Időtartama kb. 1,5 óra, így mellé a délelőtti különvonat utasainak egy andókúti piknikezést és egy varbói sétát is ajánlanak a szervezők.

    További információkért kattints ide, jelentkezés a kisvasut@eszakerdo.hu ímélcímen.

    Tovább

  • Gárdonyi-kuckó – családi programok a várban

    Gárdonyi-kuckó – családi programok a várban


    Gárdonyi emlékére egy őszi szombat délelőttjén irodalmi játszóházat szervezünk, ahol a Gárdonyi életműhöz kapcsolódó játékokat lehet kipróbálni.

    Családi vetélkedőn mérhetik fel idősek és fiatalok, hogy mennyire ismerik Gárdonyi műveit. Az író egy-egy regényéhez kapcsolódóan egy-egy irodalmi kézműves, tárgyalkotó műhelyt rendezünk be.

    Lehet naplót, könyvjelzőt készíteni és díszíteni, ki-ki megalkothatja saját Ex Librisét, de az író meséihez kapcsolódóan bábok és készülhetnek. A napot bábelőadás és irodalmi műsor színesíti.

    2018. október 20. szombat

    A program múzeumi belépővel látogatható.

    Tovább

  • A Termálfürdő területén levő Platánfa / Platanus  hybrida

    A Termálfürdő területén levő Platánfa / Platanus hybrida

    Országos érték, megjelenése, habitusa egyedülálló. Az egriek szeretik és tisztelik, hiszen szavazataik révén nem csak Magyarország Év fája 2012 évben, hanem a következő évben Európai Év fája is lett.

    Levéltári adatok szerint a fa kb. 260 éves, Eszterházy Károly püspök, Eger meghatározó egyházi személyisége idején már telepítettek platánokat Egerbe.

    A kedvező mikroklíma, az Eger patak közelsége, a kedvező altalaj vízellátottság miatt nagyon jól érzi magát élőhelyén. 

    A fenntartók nagy figyelemmel kísérik állapotát, a fakezelési munkákhoz a fák mérete miatt tűzoltóság segítségét veszik igénybe. Rendszeresen végeznek növényvédelmi munkákat.
    fotó: agraroldal.hu
    A fához kapcsolódó legenda valós történelmi eseményhez kapcsolódik: 1552-ben az egri várat ostromló török csapatok vezérei Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír az akkor még kis fa árnyékából irányították az ostromot. A fát az 1750-es években ültették, kora kb. 260 év, magassága 30 m.

    A platánfa a számára kedvező élőhelyi körülmények hatására ma is rendkívül vitális, szépen fejlődik, az egriek védve óvott kedvence. 

    Akár 400 évig is élhet a platán


    Érdekesség, hogy a Termálfürdő területén a keleti platán mellett egy nyugati platán is található, a két platánfajta egymás mellé ültetése Magyarországon is ritkaság. Találhatunk platánfákat a város több helyén, amelyek fajtájuk szép példányai, azonban atalabb egyedek.

    A fa ültetése óta évszázadok teltek el, melynek eseményei szerencsére nem befolyásolták életét. 2012-ben Magyarország Év fája, 2013-ban Európa Év fája címet nyerte el, a fa helyi védettséget is élvez.

    forrás: eger.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!