CÍMOLDAL Archívum

  • Hatalmas siker a Fegyvermustra kiállítás

    Hatalmas siker a Fegyvermustra kiállítás


    A Dobó István Vármúzeumban június 22-e óta látható tárlatot augusztus elsejéig közel 31 ezren tekintették meg, tehát átlag napi 1000 vendéget fogadnak a Dobó-bástyában.

    Az egyik fő attrakció, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében megvásárolt Péterváry-fegyvergyűjtemény kiemelkedő darabjainak bemutatása. Ez a középkortól az első világháborúig vonultat fel harcászati eszközöket. Sok felszerelés tapintható, kézbe vehető, valamint kisfilmek is segítik a látogatókat a fegyverek megismerésében.

    A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában elindított Értéktár programjának keretében vette meg Péterváry István műgyűjtő közel háromszáz darabból álló fegyvergyűjteményét, amely 2015-ben a Dobó István Vármúzeumba került.


    A magyarországi hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásának és azok szétszóródásának megelőzése volt a cél a Péterváry-kollekció közgyűjteménybe való elhelyezésével is.

    A gyűjtemény időben és térben is nagyon széles skálán mozog: a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett most a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. Segít élményszerűen, interaktív felületeken, filmek, fotók, tapintható tárgyak, játékok révén megértetni a fegyverek működését, hatásfokát, megcsodálni díszítését. Egyéni látogatók, családok vagy iskolai csoportok az igényeiknek megfelelő módon kapnak sokrétű információt és élményt a kiállítás tereiben.


    A most nyíló tárlat tehát a Múzeum Eger várához kötődő történeti, hangsúlyosan a kora újkori - török kori fegyvereket felvonultató állandó kiállításaként kézzel fogható közelségbe hozza a vár múltját, mindennapjait. Ezzel igazodik ahhoz a múzeumi szakmai célhoz, mely szerint a gyűjteményeket „átélhető történelem” formájában, mindenki számára megtapasztalható módon mutassa be a Múzeum a nagyközönségnek. A kora újkort megelőző középkori, majd a 18-19. századi, és végül a Nagy Háborúban használt fegyverek bemutatásával pedig nagy történelmi távlatokban elhelyezve élhetjük át a fegyverek, a harcászat és a háborús konfliktusok mindennapi életünkre gyakorolt hatását.

    forrás: Eger TV, egrivar.hu

    Tovább

  • Szent István-napi kenyér a Kurdi Pékségtől

    Szent István-napi kenyér a Kurdi Pékségtől


    Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott közösségi oldalán rendkívüli bejegyzésben osztotta meg, hogy
    - a Magyar Pékszövetség termékversenyén a szakmai zsűri döntése alapján a fehérkenyér kategória nyertese – egyben a 2018-as Szent István-napi kenyér – az Andornaktályán működő Kurdi Pékség Várhegyi Deres nevű kenyere lett.

     A családi vállalkozás negyedik alkalommal büszkélkedhet ilyen megtisztelő díjjal. 

     Nyitrai Zsolt, facebook

    Tovább

  • Több mint kétszeresére nő a szállodákban a forgalom a hosszú hétvégén

    Több mint kétszeresére nő a szállodákban a forgalom a hosszú hétvégén


    Több mint két és félszeres a forgalomnövekedés az augusztus huszadikai hosszú hétvégén a tavalyihoz képest a Szállás.hu adatai szerint a magyarországi szálláshelyeken. Egy átlagos augusztusi hétvégéhez viszonyítva pedig több mint duplájára nő a forgalom.

    A szállásfoglaló oldal az MTI-vel közölte: a legnépszerűbb belföldi úti cél Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Szeged és Gyula. A külföldre útnak indulók között Krakkó, Zakopane és Torockó a legkeresettebbek.
     
    Foglalásonként átlagosan 46 650 forintot fizetnek a vendégek, a SZÉP-kártyások pedig 39 ezer forintot fizetnek.
     
    A vendégházak és az apartmanok még mindig magasan a legnépszerűbb szállástípusok, a foglalások több mint 46 százaléka szól valamelyikbe. A panziók (16 százalék), a három- (13 százalék) és a négycsillagos (9 százalék) hotelek folytatják a legkedveltebb szálláshelyek sorát.
     
    Keresztes Nóra, a Szallas.hu marketing menedzsere szerint erős lesz a szeptember is a szállodákban az előfoglalások alapján, több mint 100 nappal előre foglalnak a vendégek.

    A hazai települések közül az ősz első hónapjában Eger, Budapest és Hajdúszoboszló vonzza a legtöbb kikapcsolódásra vágyót, de Miskolctapolca, Gyula, Zalakaros, Hévíz, Siófok, Szeged és Egerszalók is a top 10-ben végeztek.

    A határon túlról Crikvenica, Zakopane és Krakkó a legvonzóbb úti cél. Az átlagos foglalási érték 56 500 forint.

    borítókép - Csőrsz Krisztián

    forrás: Szállás.hu, MTI

    Tovább

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották


    A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére hazánkban 1995-től rendezik meg a Kisvasutak napjai programsorozatot.

    Az ország különböző pontjain különböző időpontban vannak az események. Az Egererdő Zrt. az országban egyedülálló módon három kisvasutat tart fenn: a felsőtárkányit, a szilvásváradit és a gyöngyösi székhelyű Mátravasutat.

    A három vonal közös kisvasúti napját idén Felsőtárkányban tartották.


    borítókép - Élmények Völgye

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Városunk és térsége még az idén kiemelt turisztikai központtá válhat

    Városunk és térsége még az idén kiemelt turisztikai központtá válhat


    Eger és térsége még az idén kiemelt turisztikai központtá válhat - jelentette be Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken Egerben, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület szeptemberi éves nagyrendezvényét beharangozó sajtótájékoztatón.

    A politikus közölte: a kiemelt turisztikai központi státusz elnyeréséhez szükséges szakmai anyag és előterjesztése elkészült, így akár már az ősszel megszülethet a támogató kormánydöntés.
     
    A kezdeményezés célja, hogy Eger milliárdos nagyságrendű turisztikai pluszforrásokhoz jusson, egyebek mellett látogató- és családbarát fejlesztésekhez, szálláshely-fejlesztésre, illetve -bővítésre, valamint a Szépasszony-völgy újrapozicionálására.
     
    Fontos szempont a borászat, a gasztronómia, a szállásadók és a kulturális élet szereplői közötti összefogás erősítése is - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.
     
    A politikus jelezte: a kiemelt státusztól a látogatószám és a térségben eltöltött idő, ezáltal pedig a helyi turisztikai bevételek növekedését várják.
     
    Mindezek megvalósítását segíti az a nagy horderejű infrastruktúra-fejlesztés, amelynek részeként Eger hamarosan közvetlen autópálya-összeköttetéssel fog rendelkezni - fűzte hozzá Nyitrai Zsolt.
     
    A Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület szeptember 16-i éves nagyrendezvényét, a SVÉT 10.0 Egert beharangozó sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt méltatta a szervezet létrehozóinak és működtetőinek szemléletformáló, közösségépítő szerepét a gasztrokultúrában, és a magyar csúcsgasztronómiát népszerűsítő tevékenységüket. Megjegyezte: Egerben is egyre több étterem tud országosan élvonalbeli teljesítményt nyújtani.
     
    Macsinka János, a program egyik házigazdája, a Macok Bisztró és Borbár séfje a tájékoztatón ismertette: szeptember 16-án Egerben közel 20 étterem - köztük a szokásoknak megfelelően helyiek is -, továbbá 12 helyi érdekeltségű borász vesz részt a SVÉT jubileumi, 10. országos közönségtalálkozóján.
     
    Ruprecht László, a SVÉT elnöke elmondta: a szervezet eredetileg éttermek szövetségeként jött létre, ám ma már a termelők piacra jutását is segíti. Tájékoztatása szerint a rendezvényen új elemként az idén kiemelt szerepet kap a társadalmi hasznosság. Ennek jegyében a termelők, kereskedők és az oktatás képviselői is részesei lesznek a programoknak.
     
    A Magyar Turisztikai Ügynökség kiemelt támogatásával megvalósuló esemény helyszíne az egri Bolyki-völgy lesz - tájékoztatott Bolyki János, a Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok tulajdonosa. Elmondta, hogy az egri borászok is összefognak a szeptember 16-i seregszemlén annak érdekében, hogy a látogatók a legjobb ételek mellett a térség csúcsborait is megkóstolhassák.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn

    Turisztikai fejlesztések lesznek Szarvaskőn


    15 millió forintból újul meg a Szarvaskő elején levő üdülő, ami korábban a MÁV tulajdona volt. Az épület a felújítást követően alkotó- és közösségi házként funkcionál majd.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Kocka kiállítás: Lego-modellek a Máraiban

    Kocka kiállítás: Lego-modellek a Máraiban


    Vidámpark, fagylaltos autó, traktor, szellemkastély, űrhajók, - ez csak néhány példa az augusztus 2-tól látogatható Kocka kiállítás modelljeire.


    A szépasszonyvölgyi Márai Központ játszóházában pedig néhány robotot a látogatók is kipróbálhatnak. 

    Kiállítás és játszóház Lego modellekből a Márai Központban


    A tárlatra szeptember 12-ig várják az érdeklődőket.

    fotó: Márai Központ, Eger

    Tovább

  • Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Az egri színház, az intézmény alapításának gondolatát követni közel negyven év után készült csak el, megannyi  önkéntes felajánlás és munka segítségével.

    Terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök ingyen elkészítették, végül 1904 augusztusában került átadásra a régen várt épület. A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.

    A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.

    A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.

    1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.

    A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.

    Egri színház 1945 (fotó Márton Jenő)

    1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.

    1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.

    Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia.
    A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.

    Ez 1961-64 között újra felújítása zajlott az épületben Szutor János kap megbízást a tervek elkészítésére. A régi épület színpadát és oldalfalait meghagyták, de végfalát megnyitották a férőhelyek növelése érdekében.

    1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.

    1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.


    Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
    Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.

    A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.

    Forrás:  Gardonyiszinhaz.hu

    Tovább

  • A Zemplén őrszeme

    A Zemplén őrszeme


    A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.

    A vár története

    A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.


    A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.


    A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.

    A vár leírása

    Az erődítmény alsó és felső várból áll. Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Amíg felérünk a várba, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építését a szikla. Az elkovásodott andezittufa gerinc növényzete is érdekes, a mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt.


    A kaputornyon keresztül az alsó vár udvarába jutunk. Az udvarban találjuk a középkori kohót, ahol főleg bronzot állítottak elő. A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.

    fotó: Molnár Béla

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:  kirandulastippek.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!