CÍMOLDAL Archívum

  • Kiállták az évszázados próbát a sárfalból épített vályogházak

    Kiállták az évszázados próbát a sárfalból épített vályogházak


    Napjainkban elfogadott tény, hogy az évszázadok óta alkalmazott vályogfalak minőségi szerkezetek.

    Egyre többen térnek vissza a levitézlett technológiák helyett a sok ezer éves, jól bevált természetes anyagokhoz az építkezések során. A vályogépítészetben ma négyféle technológiai irányvonal ismeretes, közülük a legrégibbek egyike a rakott sárfal, azaz fecskefal. Több ilyen módszerrel készült épület – kisebb-nagyobb felújítások után – ma is áll hazánkban, sőt az eladásra kínált ingatlanok között is jócskán találunk belőlük.

    A sárfalakat a 18-19. század óta használják házak és gazdasági épületek építésére. A rakott sárfalat szalmával vagy egyéb növényi anyagokkal összedolgozott sárból készítik. De vajon hogyan néz ki ez az ősi építészeti technika?

    A fal készítésének menete

    A kidolgozott és pihentetett sarat villával felrakják és falat emelnek belőle. A fal készítéséhez agyagos földet használnak. gy napra való fal készítéséhez a szükséges földmennyiséget már az előző nap 4-5 méter átmérőjű 40-50 cm magas ágyásba hordják, szétterítik, vízzel meglocsolják, majd növényi anyagokkal (szalma) terítik be és újabb sár és szalma rétegek kerülnek rá.

    Fotó: kemeceklub.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: sokszinuvedek.hu

    Tovább

  • A három hónapban naponta négyezer ember fordul meg a fürdő területén

    A három hónapban naponta négyezer ember fordul meg a fürdő területén


    Idén is együttműködik az Eger Termál Kft. és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – tudtuk meg pénteken a „Vigyázz, nyár” elnevezésű megelőzési rendezvényen.

    Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtószóvivő a sajtótájékoztatón elmondta: több éve nagyon jó a kapcsolat a strand, a strand biztonsági szolgálata és a rendőrség között.


    Az egyenruhások a biztonsági szolgálattal közösen idén is járőrszolgálatot látnak el július 1-től a strand területén az idegenforgalmi szezonban. Prevenciós jelleggen civil ruhás munkatársak is megjelennek majd időnként, ezzel is megelőzve a vagyon elleni bűncselekményeket.


    Fotó: Korsós Viktor

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • Széchenyi István utca

    Széchenyi István utca


    A város észak-déli tengelyét alkotó utcát az idők során sokféle néven nevezték, a középkori útvonal északi részét Hosszú vagy Széles utcának. 1550-ben már Hosszú utca a neve. 1562-ben a Hosszú utca kapuját említik, ez a kapu a későbbi Hatvani kapu lehetett.

    A városkapu a középkori Hosszú utcáról kapta a nevét és annak déli végén állt. A 16. századi „via magna intermedia” elnevezés is a mai Széchenyi utcát jelentette. Az utca déli, térszerűen kiszélesedő része Piatz utca volt.

    Az utcát később Nagy, illetve Fő utcának nevezték még a 19. század hetvenes éveiben is. Még korábban két külön neve volt. Az utca déli része a ciszterci templomig Püspök, majd Érsek utca volt, tovább a Ráckapuig pedig Szent Miklós vagy Rácz utca. Ez a része a mai Széchenyi utcának – Evlia Cselebi 1665-ös beszámolója szerint – pallóval fedett volt.

    A Széchenyi István utca mai arculatának kialakulása

    A déli térszerű részén volt 1712-ig a városháza, szemben a városházával püspöki épületek álltak. 1712-től az északi részen a Széles utcából egyre több területet építettek be, így alakult ki a püspöki palotának a mai utca vonaláig lefutó épületegyüttese. A fokozatos beépítés a mai Széchenyi utca északi részéig, a Rácz utcáig jellemző volt. A középkorban nem voltak házsorok az utca két oldalán. A nyugati oldalon a dombon álló háza kertjei értek le a mai utca vonalára, a keleti oldalon néhány épület állt. A déli oldalon a patakig rétek terültek el.

    A 18. század harmincas éveiben terület- és telekrendezésre kerül sor és az utcavonalra építkeznek, új házhelyeket alakítanak ki. A telkek felső végében lévő házak csak szűk közökön keresztül lesznek megközelíthetők (pl. Zseb köz, Torok köz stb.). Meghatározó építkezések ebből a korból az utcavonal kialakulásának szempontjából: a nyugati házsor, érseki palota, Rottenstein-ház, ciszterci templom, Szt. Anna templom és ispotály, a jezsuita gimnázium.

    A mai Széchenyi utcában már a középkorban is jelentős forgalom bonyolódott le az északi bányavárosok irányába. Földhányásra fektetett rőzsekötegekkel tették lehetővé a mocsaras területen a közlekedést. Az út kikövezésére a 18. század közepén került sor. Az utca járdáinak aszfalt borítása a 19. század nyolcvanas éveiben készült el.

    Széchenyi István életének egri vonatkozásai

    Széchenyi 1845. szeptember 28-án Gyöngyös felől érkezett Egerbe. Lévay kanonok fogadta és találkozott a városi tanács tagjaival, valamint Brezovay Józseffel, Heves vármegye alispánjával. Megnézte Eger nevezetességeit is.

    Látnivaló

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 1-3. SZ.
    Érseki palota
    1690. március 21-én Edelsbacher György szepesi kamarai számvevő püspöki rezidencia számára három kastélyt adott át a gazdasági épületekkel. A város visszafoglalása után Fenesy György püspök Kassáról visszatérve még a várban talált megfelelő szállást rövid idejű itt tartózkodása idejére. A három kastély összeépítésével kialakult épületegyüttes lett az egri püspökök végleges rezidenciája.

    1705-re a három kastély összeépítése befejeződött. Az épületegyüttes az Eszterházy tér és a Széchenyi utca sarkán, illetve tovább az 5. számig található. Három csoportból álló barokk és klasszicista stílusú palota. Az átépítések Erdődy Gábor püspök idején kezdődtek. A palota tervét Giovanni Battista Carlone készítette 1715-ban. Az építkezések, átépítések 1715-től 1732-ig, 1761-től 1775-ig, majd 1828 és 1830 között folytak.

    Az épület két és egy emeletes és földszintes részekből álló összefüggő épületegyüttes. Az épület kialakításán dolgoztak: Giovanni Battista Carlone, Joseph Ignac Gerl, Fellner Jakab, Francz József. Az így kialakult épületegyüttes részei: 1. Főépület, 2. Északi épületrészek, 3. Belső északi udvar, 4. Nyugati homlokzat, 5. Déli épületcsoport, 6. Baloldali, déli épületcsoport, 7. Délre néző – a tér felé – homlokzat, 8. Déli épületcsoport udvari homlokzat.

    1732-re készült el a déli és a nyugati rész. Az épületegyüttes hátsó épületére az emelet Barkóczy idejében készült el. A székesegyház felé az épület utcai vonalát Pyrker idejében készítették el, itt rendezte be azt a képtárat, amelyet később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. A püspöki palota végleges, mai formája Eszterházy püspök idején alakult ki.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 5. SZ.
    Érsekudvar
    Szabálytalan ötszög alaprajzú udvar. Az érseki palota együtteséhez észak felől csatlakozik az érsekség gazdasági udvara, barokk földszintes épületszárnyakkal. Az udvarban kocsiszín és istálló is található. Épült a 18. században. A barokk főkapu a Széchenyi utcára nyílik. A főkapu 1765-re készült el. Itt lakott dr. Óriás Nándor jogakadémiai tanár 1914 és 1939 között.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 7. SZ.
    Kilián-ház
    Zártsoros beépítésű emeletes barokk lakóház, öt kőkeretes ablakkal. 1766 és 1772 között Berényi Sándor kanonok háza állt ezen a telken. Berényi Sándor házát Kilián István vásárolta meg 1773. május 22-én. 1819-ig volt a tulajdonában a ház. Kilián István szenátor és közgyám volt a városban. 1819-ben lányának, Annának és vejének, Benkó Ignácnak átadta, majd a lánya 1848-ban Fekete Károlynak adta el a házat. A ház 1903-ig a Fekete család tulajdona. Kilián István megbízásából Zwenger József egri kőművesmester építette át a házat 1773-ban.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 9. SZ.
    Lakóház
    Zártsoros beépítésű emeletes barokk lakóház. Teljesen átépítették a 19. század végén, ekkor eklektikus homlokzatot kapott. Ezt a házat is Kilián István építette 1772-ben, a kőművesmester Zwenger József volt. 1787-től 1800-ig Veinkercz Ferencné tulajdona a ház. Később a Nagy-Bolschaner, majd a Köttner család tulajdonába kerül.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 10. SZ.
    Rottenstein, majd Csák-ház
    Zártsoros beépítésű, U-alaprajzú, emeletes barokk lakóház. A ház építtetője Rottenstein Ferenc püspöki prefektus 1748-ban. Az építő talán Matthias Gerl bécsi építész, mert az általa tervezett vármegyeháza udvari homlokzatának formáit követi stílusában. 1774. július 10-én Rottenstein örökösei eladják a házat Csák István kanonoknak. Az eladást követően mindvégig kanonoki ház marad. 1787-ben Konczek kanonoké, 1795-1800 Fischer, 1805-1810 Makkay, 1810-1815 Mészáros, 1820-1830 Tóth, 1834-ben báró Brémer, 1840-45 Roskoványi, 1848-ban Lipovniczky, 1887-ben Babics, 1903-ban Katinszky kanonok tulajdona.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 12. SZ.
    Lakóház
    1688 tavaszán megalakult a városi tanács és 1690-re elkészült az új városháza a Széchenyi utca 12 szám alatt.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 13. SZ.
    Carlone-ház
    Barokk stílusú egyemeletes, háromablakos sarokház. A Széchenyi utca és a Bródy Sándor utca sarkán található. Főhomlokzatával, oromzatával a Széchenyi utcára néz. Oromzatában két vakablak látható. Épült 1725-körül, építője Giovanni Battista Carlone.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 14. SZ.
    Hartl-ház (Patikamúzeum)
    Zártsoros beépítésű, emeletes barokk lakóház. Épült 1763-ban, építője Francz József líceumi főpallér, ő alakította ki a homlokzatot is. A 18. század elején Csomortányi Imrének és Istvánnak volt telke ezen a helyen. Ennek a teleknek egy részét vásárolta meg Pichler Gál kőművesmester és építkezett rajta. Itt lakott 1730 és 1738 között. Ezt a telekrészt Pichler örököseitől a Krausz család vásárolta meg. A Krausz család 1753-ig lakott a vásárolt telekrészen.

    1763-ban a Csomortányi családtól vette meg a házat a püspökség. Átépítve prefekturális háza lett a püspökségnek egészen 1774-ig, mikor a püspökség elcseréli a házat nemes Bodor János megyei főpénztáros házával. 1830-ig előbb ifjabb Bodor János, majd annak leánya, Bodor Mária volt a ház tulajdonosa. 1830-ban Naidhart Antal érseki jószágkormányzó tulajdona lett a ház. 1887-ben Hartl Ede, 1903-ban Fehér József és örökösei, 1907-ben Grőber Ferencné tulajdona. Bérlőként lakott a házban 1800-ban Döring Károly ötvös, 1820-ban Derbalkay (Balkay) Pál és Kováts József festőművészek. 1950-től mozi üzemel az épületben.

    A Magyar Királyi Patika gyógyszertár 1713-ban nyílt meg Egerben, alapította Telekessy István püspök. Greiner Domokos volt az első vezetője, 1773-ig a jezsuita rend működtette a gyógyszertárat. A rend eltörlése után Artner József gyógyszerész tulajdonában volt a patika. Később a szeminárium, majd 1778. május 26-tól a ciszterciek tulajdona lett a gyógyszertár. II József idejében ismét a kamara tulajdona lett.

    1795-ben a rendház földszintjéről a Széchenyi utca 16. szám alá költözött az ún. Spetz-házba, onnan költözött át 1900 körül a mai helyére, a 14. szám alá. Barokk berendezése Telekessy István 2000 forintos adományából készült az 1710-es évben. Fajansz patikaedényein Telekessy címere látható. Jelenleg patikamúzeum.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 15. SZ.
    Jezsuita, majd ciszterci templom (Szent Bernát plébániatemplom)
    Kéttornyos barokk templom, hosszhajós oldalkápolnákkal, hozzá épített rendházzal és iskolával. Épült 1700 és 1743 között. Három terv készült, az egyik tervező Pethő István jezsuita építész volt. Az építője Giovanni Battista Carlone. A jezsuiták, majd az őket felváltó ciszterciek templomának és rendházának a helyén török mecset állt. 1687. december 18-án ebben a mecsetben tartottak Te Deumot a törököt kiűző győztes hadak képviselői.

    A mecset helyén az építkezés 1700-ban kezdődött, az alapkőletételre 1700. július 31-én került sor. A rendház építése kezdődött előbb és 1703-ra a földszint el is készült. A templom építését az 1720-as években Erdődy Gábor egri püspök anyagilag támogatta, majd a rendtartomány – jezsuita – szintén anyagilag támogatta a templomépítést 1731-ben. 1734. július 31-én elkészült a szentély, 1736. július 31-én a hajó is elkészült, 1740. június 15-én a tornyokra felhelyezték az aranyozott gombokat. 1743-ban elkészült a homlokzat. A templom 1743-ban elkészült.

    A belső munkálatok jóval később, 1772-re készültek el. A mennyezeten található freskót Kracker festette. A templom 1773-ig volt a jezsuiták tulajdonában, ekkor a rendet feloszlatták és a templomot, rendházat a ciszterciek kapták meg. A templomban két tűzvész is pusztított, 1800. augusztus 26-án és 1827. augusztus 27-én. A teljes kijavítással 1831-ben végeztek és adták át a templomot a hívőknek. 1900-ban felépült a keleti oldalon a rendház új épülete, régi terv valósult meg ezzel az épülettel. 1925-ben – földrengés után – Innocent Ferenc festette újra a mennyezetet. A főoltárt rokokó stílusú fehér stukkószobrok díszítik. Johann Anton Krauss munkája.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 16. SZ.
    Spetz-ház
    A Kaszinó, illetve az Ifjúsági Ház bemutatását lásd. a Dr. Sándor Imre utcánál.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 19. SZ.
    Dobó István Gimnázium, volt jezsuita gimnázium
    Észak felől eklektikus iskolaépület, Csiky Sándor utcában különálló barokk épület. 1749-ben Foglár György kanonok a mai Csiky Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló házát és telkét adományozta a jezsuitáknak gimnázium építésének céljára. A ház udvarán 1750. június 1-én volt az ünnepélyes alapkőletétel. Épült 1753-54-ben a jezsuita gimnázium számára. 1754. július 31-én volt az elkészült épület ünnepélyes avatása. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után az épület elhagyatottá vált.

    1776-ban megkezdődik az épület kijavítása, helyreállítása. 1787-ig ciszterci gimnáziumként működik, II. József feloszlatja a ciszterci rendet is. Az intézmény királyi gimnázium lesz. 1800. augusztus 3-án Egerben tűzvész pusztított, az iskolaépület is megsérült. 1802-ben a ciszterci rend visszakapja a gimnáziumot, újra megindul az oktatás. Az épület 1827-ben ismét leégett.

    Pyrker János László érsek megvásárolta az épületet, majd a katonaságnak ajándékozta és helyreállítása után laktanyaként működik. 1892-től városi reáliskola. 1897-ben az állam megvásárolta a Csiky Sándor utca 2. számú házat és ott igazgató és altiszti lakásokat alakítottak ki. Megvásárlásra került a Széchenyi utcában a szomszédos ház is. 1899-ben ennek a háznak a lebontása után, itt épült fel a reáliskola új épülete, Baumgartner Sándor tervei alapján. Az épület a második világháború idején megsérült. Hevesi Sándor tervei alapján került helyreállításra. Ma itt működik a Dobó István Gimnázium.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 22. SZ.
    Főposta
    Az 1925-30 közötti években több nagyobb méretű épület is elkészült a városban. Ebben az időszakban – 1928-ban – épült a posta épülete neobarokk stílusban, Walder Gyula tervei alapján. Az épület falán található tábla a régi postaállomásnak állít emléket. 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás, rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé. Az egri királyi hadiposta felállításáról az udvari kancellária intézkedett, feltehetőleg Oláh Miklós egri püspök és kancellár közbenjárására. Az egri postaállomással az ország harmadik rendszeres postajárata jött létre. Az egri postajárat 1550. december 19-től 1552. szeptember 10-11-ig működött, az ostrom kezdetéig.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 24. SZ.
    Simonyi-ház
    Zártsoros későbarokk emeletes lakóház. Homlokzata díszes copf-stílusú, rajta fülkében Nepomuki Szent János szobra. Épült 1790-körül, mert az ebben az évben készült összeírás újnak nevezi a házat. A ház már 1795-ben Horváth István árváinak tulajdona. 1805-1834-ig Simonyi János városbíró tulajdona. A következő tulajdonos Sávoly Sámuel. 1839 és 1851 között Helmeczy Mihály újságíró tulajdona a ház. 1887-1903-ig Tavassy Antal és neje tulajdona a ház.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 26. SZ.
    Lakóház
    Emeletes, copf-stílusú lakóház, négyablakos homlokzattal.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 28. SZ.
    Koczka-Keszlerffy-ház
    Zártsoros beépítésű, emeletes barokk lakóház. Homlokzata későbarokk és historizáló. 1727-ben kezdődött az építkezés. 1785-ben Koczka Ferenc szenátor tulajdona és ebben az időben még földszintes a ház. 1785 és 1791 között gróf Sztárayné lakott a házban. 1795-ben Szentimreyné, báró Szepessy Klára volt a tulajdonosa a háznak. Szepessy Klára édesapja alispán és a noszvaji kastély építtetője. Ebben az időben emelet ráépítéssel és új homlokzattal elnyeri végleges formáját a ház. Szepessy Klára 1805-ben eladja a házat Doslern Annának és férjének, Keszlerffy Józsefnek. Keszlerffy József városi, majd megyei orvos volt. 1887-től a Wolf család és örökösei tulajdona a ház.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 29. SZ.
    Szent Anna templom
    Zártsoros beépítésű. Emeletes klasszicista középület és barokk templom épületegyüttese. 1690-ben készített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca és a mai Rottenstein-köz által határolt területen már létezett egy ispotály. Három ház és egy török mecset szolgált helyül az ispotály számára. A Hosszú utca a mai Széchenyi utca, míg a Ispotály utca később a Kovács János utca lett.

    A jelenlegi épületegyüttes több telek összevonásával jött létre. A menházat 1726-ban nyitották meg, férfikórház volt, de a nők kórházi ellátása a 19. század közepéig megoldatlan volt Egerben. 1858. augusztus 20-án nyílt meg a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek által működtetett női kórház. Az eredeti épületet 1936-ban lebontották és kétemeletes kórházépülettel helyettesítették, neoklasszicista stílusban.

    1729 és 1733 között épült a templom, egyetlen homlokzati toronnyal az itt lévő török mecset helyén. Mellette kétoldalt a kórházépületek találhatók. Építtetője Erdődy és Komáromy kanonokok. A templom három harangját Komáromy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Napjainkban egy harangja van a templomnak, a Vince harang.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 30. SZ.
    Lakóház
    Épült 1780 körül copf stílusban, a 19. század végén került átalakításra.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 31. SZ.
    Lakóház
    A földszintes lakóház Lenkey János szülőháza.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 35. SZ.
    Lakóház
    Zártsoros, földszintes későbarokk lakóház, előbb egy, majd később hat ablakkal. A lakóház 1810 körül épült. Az építést megelőzően 1785 és 1796 között Toldi Istvánné háza állt ezen a telken. Ez a ház később Vass István tulajdona lett. Ez a régi ház 1805-ben már Gondos István tulajdona. Az új házat feltehetően Gondos István építette 1810 körül.

    1810 és 1835 között a ház már Gondos István tulajdonaként van nyilvántartva. 1835-ben a házat Gondos két fia örökölte, István és Ferenc. Ők a házat eladták még az 1835-ös évben Szalay József jogtanácsosnak. A ház 1887-ben Hanák Sándoré, majd 1903-ban Kánitz Géza kereskedőé.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 40. SZ.
    Végess-Rózsa-ház
    Zártsoros, emeletes barokk lakóház. Jellemző a házra az L-alaprajz és a nagy emeleti loggia. Emelet közepén Mária-szobor található. A házat Végess János nemesember építette 1765-ben. A korabeli adóösszeírás is tulajdonosként tartotta számon. Korábban a telek Simonyi András tulajdona volt. A ház 1785 és 1800 között Végess János örököseinek a tulajdona. 1805 és 1810-es években Bernáth János kereskedő tulajdona a ház. 1815 és 1825 között Suhajda János tulajdona. 1830-ban Madár György örökösei a tulajdonosok, tőlük 1838-ban Rózsa Károly vásárolja meg a házat. Az ő tulajdonában 1851-ig van a ház. 1887 és 1903 között a Láng család tulajdona a ház. 1920-tól dr. Ács József fogorvos a tulajdonos. 1940-ben dr. Csanády kanonok a tulajdonos.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 51. SZ.
    Lakóház, római katolikus plébánia
    A minoriták a városba való letelepedésük után 1695. május 11-én kapták meg ezt a telket. Először pincét építettek. 1770-ig nem volt ház a telken. Később ismét építkeztek és 1775-től pinceház és kert is volt a telken egészen 1787-ig. 1790-re már felépült egy földszintes ház a pinceház falainak felhasználásával. Még ebben az évben átépítették emeletes későbarokk lakóházzá. Mai homlokzata is ekkor készült el. Az épület 1948-ig volt a minoriták háza, utána római katolikus plébánia lett, Kisboldogasszony plébánia néven.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 53. SZ.
    Lakóház, volt szervita borház
    I. Lipót által adományozott és 1755-ben vásárolt telkeken építkeztek a szerviták. A megvásárolt telek korábbi tulajdonosa özvegy Görgelyné volt. Ezen a telken később 1785 és 1805 között már mások építkeztek, egy másik ház állt. Jászai János, majd nemes Madarassy Pálné háza állt ezen a telken.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 55. SZ.
    Ráctemplom
    Lásd. a Vitkovics utcánál.

    SZÉCHENYI ISTVÁN U. 78. SZ.
    Iskolaépület
    1927-ben a Szent Orsolya-rend itt létesített iskolát. Ezt az iskolát a második világháború utáni államosításig működtette a rend. A mai Széchenyi utca végén egy emléktábla tanúskodik arról, hogy ott fogadta Telekessy István II. Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án.

    fotó: Szinok Gábor

    Forrás - Irodalom

    Agria V.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
    Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1969
    Agria VII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1970
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
    Gerő László: Eger. Bp., 1957
    Hevesi Sándor: Eger. Bp., 1968
    Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
    Kovács Béla: Eger középkori utcái. Eger, 1965 (Különlenyomat az Egri Múzeum 1965. évi III. évkönyvéből)
    Löffler Erzsébet: Egyház és barokk kor: Az 1992. július 17-18-án Egerben lezajlott tanácskozás anyaga. Eger,
    1992-1993
    Nagy József: Eger története. Bp., 1978
    Nagy József: Eszterhá

    Tovább

  • A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Egerben

    A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Egerben

    A sors ezt a templomot sem kímélte. A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Egerben. Először egy mecsetben prédikáltak, majd megépítették rendházukat 1700-27 között. Templomukat, amelynek alapkövét már 1700-ben elhelyezték, csak 1730-as évek elején tudták elkezdeni. Az építkezést 1743-ig Pethő István jezsuita építész tervei szerint sikerült befejezni. A belső díszítés hosszú időt vett igénybe, kb. 1772-ig tartott. 1773-ban a jezsuita rendet II. József a birodalmán belül feloszlatta, és később a templomot a rendházzal a ciszterciek kapták meg.

    A templom kincseit Budára szállították, majd az 1800-as tűzvészben a templom leégett, és földrengések is gyengítették szerkezetét. Toronysisakját 1885-ben újították fel, majd 1888-ban restaurálták a templomot. A rendházat 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. További földrengés, villámcsapás is szaporította a fejújítási, átalakítási munkálatokat.

    A templom homlokzatán levő rokokó falfülkében négy jezsuita szent látható: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc. Az oldalajtón belépve az előcsarnokba érkezik a látogató, melyet rokokó kovácsoltvas rács választ el a templomtértől. A templombelső illeszkedik a jezsuiták által szigorúan előírt rendszerhez. A teret és a Széchenyi utca sétáló szakaszát északon a jezsuiták 1754-ben alapított gimnáziuma zárja le. A 19. század első felétől a főreál gimnázium volt, majd 1891-től Dobó István Gimnázium néven ismert.
    fotó: Vámossy Béla

    A Széchenyi (egykor Szt. Miklós, majd Rác) utcát a Rác templom és a Vitkovics Ház együttese zárja le. Egy kőből készült barokk kapun keresztül közelítjük meg a parókia épületét. Ez a plébániaház ma Vitkovics Házként ismert. A barokk manzárd-tetős épületet 1760-ban építették. Vitkovics Mihály neves költő, aki a magyar és szerb nyelven is maradandót alkotott, itt született 1778-ban. Ma a Vitkovics emlékszobát és Kepes György fényművész állandó kiállítását tekinthetjük meg benne.

    A parókia mögött egy fedett műemlék lépcsősor (1789-ből) vezet fel arra a dombra, ahol a Szent Miklós-templom áll. A lépcsősor felújításra szorul.

    eger.hu

    Tovább

  • Tűzoltó Múzeum (fotók)

    Tűzoltó Múzeum (fotók)

    A Tűzoltó tér 5. szám alatt, az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az Európai Uniós és állami támogatásból felújított épület és a kibővült kiállítás 2012-ben ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt Egri Tűzoltó Múzeum néven.

    A Múzeum országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel együtt bemutatva felejthetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

    Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.
    A Híradóshelyiség az 1940-50-es évek híradós állomásainak technikai eszközeit mutatja be, melynek legfontosabb eszköze a telefonközpont volt. Ezek az állomások tekinthetőek a mai híradó-ügyeleti központok elődeinek. A helyiségben elhelyezett faliképeken Hevesi Sándor 1930-as években készült filmjei valamint a hazai tűzoltószer-gyártók katalógusai láthatóak.

    Az állandó kiállításban az egri valamint a heves megyei tűzoltóságok történeti anyaga kapott helyet. Tizenegy vitrin mutatja be a tűzoltók eszközeinek, felszereléseinek változását a kezdetektől napjainkig. A tárgyak különlegessége, hogy egy részük ma is élő tulajdonosoktól kerültek be a gyűjteménybe, történetük ismert.

    A Tóth Sándor magángyűjtő által ajándékozott, XX. század eleji sisak különlegességét az adja, hogy az 1917-es gyöngyösi tűzvészben, használat közben sérült meg. Digitális faliképeken a megyei hivatásos tűzoltóságok dolgozóival készült riportfilmek tekinthetőek meg, valamint az elhelyezett interaktív táblán Heves megye tűzoltóságainak elhelyezkedésével ismerkedhet meg a látogató.



    A Látványtár helyiségében az önkéntes és létesítményi tűzoltók által használt eszközök láthatóak. Ennek a modern tárolási módszernek a lényege, hogy a tárgyakat nem vitrinekben helyezik el. A posztamenseken tárolt tárgyak között a látogató úgy érezheti magát, mintha egy múzeumi raktárban lenne. A látványtári funkciót kiegészítik azok a videók, melyek az eszközök működését illusztrálják. Az önkéntes és önkormányzati tűzoltóságokról készült riportfilmek is itt tekinthetőek meg.

    A Restaurátor műhelyben kapott helyet több demonstrációs eszköz, mint például az önkéntesek körében gyakran használt Żuk kisteherautó vagy a hagyományőrzők által használt kocsifecskendő. A RollDepo páternoszter lehetőséget ad több tárgyegyüttes bemutatására. Megtalálhatóak itt kitüntetések és restaurálás előtti állapotokat bemutató tárgyak egyaránt. A mai napig használt gépjárműfecskendők működését videón megismerheti a látogató.

    A kiállítótermekben található iVoiceSys hangrendszerek „megszólaltatják” a kiállított tárgyakat: a kocsifecskendők zöreje az 1900-as évek első felének hangulatát tükrözik, de hallhatóak a mai járművek jellegzetes szirénahangjai is. Mindezek mellett az önkéntes tűzoltók hangzásvilágába is nyerhető betekintés.
    Az Egri Tűzoltó Múzeum komplex, teljes körű szórakozást nyújt a látogatónak és a szakma iránt érdeklődőnek egyaránt. A Tűzfészek Ajándékboltban a gyűjtők, gyerekek és turisták igényeit kielégítő emléktárgyak között mindenki megtalálja kedvencét.

    A Múzeumkertben helyet kapott étterem biztosítja a felfrissülést, a gasztronómiai élmény mellett az étterem tűzoltós hangulatú arculata is feledhetetlen élményt nyújt.

    A Múzeum hátsó részében kialakított játszótér kellemes kikapcsolódást nyújt a gyermekeknek, míg a környező padok kiváló lehetőséget nyújtanak pihenésre és piknikezésre egyaránt. AJátszóház foglalkozásai során a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, de akár tűzoltóként is kipróbálhatják magukat a játékok során.

    A Kutatószoba alkalmas a szakma iránt érdeklődők valamint kutatók, egyetemisták számára információszerzésre, tűzoltással, katasztrófavédelemmel kapcsolatos anyagok megismerésére.

    A Konferenciaterem használható szakmai- és történeti valamint pályaorientációs előadások megtartására, klubfoglalkozások, találkozók megrendezésére. A terem lehetőséget ad filmklubok és ideiglenes kiállítások, vándorgyűjtemények befogadására is.

    A Múzeumkertben felállítható mobil színpad koncertekkel, színdarabokkal teszi teljessé a Múzeum kínálatát a kultúra és a szórakozás iránt érdeklődők számára.













    SZOLGÁLTATÁSOK

    Múzeum
    Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 10-18 óra
    Belépő: felnőtt 800 Ft; diák, nyugdíjas: 400 Ft

    A különböző épületek felújításával, új funkciókkal, interaktív és látogatóbarát élményt nyújtó, az országban egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai központ alakult ki. A tűzoltó szakmai eseményeknek otthont adó komplexum kiállítási és előadói termei más jellegű rendezvények, konferenciák, találkozók helyszínéül szolgálhat. A történelmi épületegyüttes kertjével, vendéglőjével számtalan bel- és kültéri lehetőséget kínál. A város kulturális rendezvényeinek, egyéb eseményeinek is helyszínévé válhat. Reméljük, hogy kínálatunkban megtalálja az Önnek megfelelő helyszínt, programot, hírét viszi és ajánlja ismerőseinek, barátainak a megújult

    Egri Tűzoltó Múzeumot.

    Tűzfészek Ajándékbolt
    A Tűzfészek Ajándékboltban mindenki talál kedvére való, egyedi tűzoltós emléket.

    Gyerekeknek

    MEGNYÍLT!!!

    Az Egri Tűzoltó Múzeumban mindenkit szeretettel vár a Tűztorony játszóház!

    Gyermekbarát, biztonságos környezet, élménycentrikus foglalkozások, tapasztalt óvónénik. Minden eszközt biztosítunk gyermeke kreatív fejlődéséhez, és korlátlan mozgásigényének kielégítéséhez. A játszóház mellett egy minden igényt kielégítő játszótér hívogatja kis vendégeit.Néhány órás gyermekfelügyeletet is vállalunk, míg az anyukák ügyeiket intézik.

    Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 10-18 óra
    Belépő: 300 Ft / óra (szülői felügyelettel);
    800 Ft / óra (gyermekmegőrzés óvónői felügyelettel)
    sétajegy 100 Ft

    Születésnap szervezése a játszóházban:
    1000 Ft/fő (gyermek)
    500 Ft/fő (felnőtt vendég, kivéve az ünnepelt szüleit)
    Bővebb információ: 36/436-125
    Cím: Eger, Tűzoltó tér 5. (belső udvar).
    Keresse programjainkat: www.tuzoltomuzeum.hu, vagy érdeklődjön: 06/30/437-53-74
    Minden kedves szülőt és gyerkőcöt szeretettel vár Éva néni és Jutka néni.

    Konferencia
    Az emeleten található Multimédiás terem alkalmas rendezvények, konferenciák, céges összejövetelek, előadások helyszínének.

    Étterem
    A Múzeumkertben helyet kapott étterem biztosítja a felfrissülést, a gasztronómiai élmény mellett az étterem tűzoltós hangulatú arculata is feledhetetlen élményt nyújt.

    forrás és fotó: tuzoltomuzeum.hu

    Tovább

  • Petercsák Tivadar: Az egri vár kultusza

    Petercsák Tivadar: Az egri vár kultusza


    "Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot" - mondta a 200 évvel ezelőtt született Kossuth Lajos e szavakat Egerben 1849. március 30-án. Ezzel utalt az 1552 őszén Egerben lezajlott hősies várvédelemre, amikor a magyar katonák Dobó István vezetésével egy fél évszázadra megállították a többszörös túlerőben lévő török csapatokat.

    A 450 évvel ezelőtti győzelem történelmünk kiemelkedő eseménye, és ennek nyomán a magyar nemzet tudatában Eger neve egyet jelent a hazafisággal és a hősies helytállással. Tanulmányomban azt a folyamatot szeretném bemutatni, amely során kialakult az egri várnak ma ismert kultusza, s ennek eredményeként hosszú évek óta az ország leglátogatottabb történeti emlékhelye.

    Évenként a magyar diákok és felnőttek százezrei, a külföldi turisták tízezrei keresik fel az évszázados erődítményt, és látogatnak el városunkba. Mi az oka ennek a vitathatatlan népszerűségnek, mit keresnek a vár falai között a hazai és külföldi érdeklődők?

    A válasz kapcsán először a vár történetéhez kell visszatérnünk. Az egri vár léte és kiépítése szorosan összefügg a püspökséggel, hiszen a Szent István király által a XI. század elején alapított egri püspökség központja a várdombon volt. Itt épült fel a román és gótikus stílusú székesegyház, a ma is álló püspöki palota, de itt voltak a kanonokok és a szolgálónépek házai is. A tatárjárás után megerősített kővár a XVI. század közepéig védte a püspökséget. A XVI. század közepén azonban megváltozott az egri vár szerepe, és az Oszmán-török Birodalom Nyugat-Európa felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból a felvidéki bányavárosokat védő erődítmény, végvár lett.


    Az 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541. évi elfoglalása után a királyi Magyarország és Erdély között az ország középső része már török fennhatóság alatt volt. A török uralom megerősítését és kiterjesztését célzó újabb török hadjárat 1552 nyarán indult meg és Temesvár, valamint a nógrádi, honti végvárak elfoglalása után a három török hadvezér csapatai Szolnok alatt egyesültek. A szolnoki vár elfoglalását követően a mintegy 80000 főből álló török hadsereg Eger alá vonult. A Dobó István várkapitány vezetésével megerősített várat 2058 ember védte, akik közül 1799 fő volt a fegyveres katona. A várat szeptember 11-én vették ostromzár alá a törökök. Tizenkét napon át tartott a tüzérségi előkészítés, amelyet több gyalogsági roham követett. Két héten át folyt az elkeseredett küzdelem a sokszoros túlerőben lévő támadókkal szemben.

    A törökök erejét a súlyos ember-veszteségek, az elhúzódó ostrom miatt egyre fokozódó ellátási nehézségek, valamint a táborban fellépő járványok fokozatosan felőrölték. Az egyre hűvösebb időjárás csak tovább rontotta helyzetüket, s ennek következtében október 17-18-án, 38 napi küzdelem után a megtépázott török had az ostromot feladva téli szálláshelyére vonult. A várvédők közül több mint háromszázan estek el, a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat. Az egri diadal nagy fontosságú esemény volt, hiszen a XVI. században első ízben sikerült a török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. A siker egyik forrása a védők egysége és a győzelembe vetett feltétlen hite volt. Hat idegen tüzér kivételével mindnyájan magyarok voltak, akik szűkebb pátriájukat és hazájukat védelmezték. Az egri vitézek helytállását a keresztény hit is erősítette, ami egyúttal az ország függetlenségének és integritásának a megvédését is jelentette.

    A várbeli katonaság hadászatilag korszerű összetétele mellett Bornemissza Gergely tüzes szerszámai is hozzájárultak a sikerhez. Már az egykorú német krónikaíró, Ortelius is megemlítette az egri nők hősiességét: "Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek". Természetesen meghatározó szerepe volt a vár kapitányának, Dobó Istvánnak. Amellett, hogy 1548 óta tudatosan erősítette a vár védelmi rendszerét, személyes bátorsága, előrelátása, következetessége, a korszerű hadászatban való jártassága az ellenséggel szemben, meg nem alkuvása valamint a katonái iránt tanúsított méltányossága egyaránt hozzájárult a győzelemhez. Tinódi Lantos Sebestyén (Lónyai Nagy Éva felvételei).

    Az egri diadal jelentőségét csak fokozta, hogy azt Dobó Istvánék külső segítség nélkül érték el. A keresztény világ csodálatát váltotta ki az egriek hősiessége, és Dobó Istvánt a "kereszténység Herkulese"-ként emlegették Európában. Az egri események páratlan nyilvánosságot kaptak. Akkor jeles énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén már néhány hónappal az ostrom után verses krónikába foglalta az eseményeket. Az osztrák és német nyomtatott röplapok hadibeszámolói nyomán pedig egész Európában elterjedt az egriek hősi helytállásának híre.

    Az egri vár látképe korabeli metszeten 1552-től számíthatjuk az egri vár kultuszának kialakulását, amelyhez hozzájárultak az azt követő évszázadok történetíróinak, költőinek, íróinak, festőinek, szobrászainak, zeneszerzőinek az alkotásai. Ezek közös ihlető forrása az egri várvédők hősiessége és a várkapitány, Dobó István személyisége.

    A már említett Tinódi Lantos Sebestyén 1553 májusában személyesen látogatott el Egerbe, hogy maguktól a küzdelem résztvevőitől tudja meg a harc igazi történetét. "Eger vár viadaljáról való ének"-ében maradéktalan hűséggel számol be az ostrom legapróbb részleteiről, s ezeket a régészeti ásatások és a levéltári kutatások egyaránt igazolták. Valamivel később egy rövidebb változatát is megírta az egri diadalnak, ez az "Egri históriának summája" címen vált ismertté. Ezt fordíttatta le latinra Ferdinánd király Zsámboki Jánossal, hogy bővebben megismerhesse az egri eseményeket. Ugyancsak latin nyelven jelent meg 1556-ban Csabai Mátyás műve Németországban "Az egri vár dicsőítő éneke" címmel. Művének jóformán egyetlen hőse van: Dobó István. Értékes alkotás Christian Schaeseus erdélyi protestáns lelkész 1581-ben megjelent költeménye, "Az egri haditettek 1552-ben".

    A szerző azt hirdette, hogy az egriek győzelmének alapja a vitézek egyetértése volt. Schaeseus jól látta, hogy Dobó Istvánnak meghatározó és sorsdöntő jelentősége volt a vár megtartásában, a győzelemben. Dobó alakjában találta meg azt a hőst, akire egy sikeres eposz megírásához szüksége volt. A XVI. század második felében - 1579-től 1584-ig - hadnagyként az egri várban szolgált a nagy magyar költő, Balassi Bálint. Verseiben méltán nevezte Egert a "vitézek ékes oskolájá"-nak, a "jó katonaság nevelő dajkájá"-nak. Baróti Szabó Dávid az 1786-ban megjelent Vers-Koszorú című kötetben az "egy Egri Asszony Vitéz Tselekedetei" című hexameterben írt költeményében egy Orteliustól átvett harci epizódot dolgozott fel. A török már kitűzte zászlaját a vár fokára, a férfiak már-már meghátráltak, de az asszonynép megújítva a küzdelmet, visszaverte a támadókat. Egy asszony a viadal során hősi halált halt férje fegyverzetével küzdött tovább, és hat törököt küldött a másvilágra.

    A sort Vörösmarty Mihály 1827-1828-ban írt "Eger" című romantikus eposza folytatta, amelyen Homérosz Iliászának és Zrínyi eposzának a hatása érződik. Két szerelem romantikus meséje az ostrom folyamatába ágyazva, s a reformkor nemzeti függetlenségi törekvéseinek a hatása alatt íródott. Vörösmarty legkedvesebb epigrammái közül való az 1830-ban megjelent "Dobó" című, amely a török hódoltság alatt visszasírja a hajdani várkapitány hősiességét. Zalár József "Az egri vár" című költeményében Dobó alakja már mint legendahős tűnik az olvasó elé. Az ún. "nemes ponyva" költészet két darabja is foglalkozott az egri várvédelemmel. Tatár Péter álnév alatt Medve Péter "A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben" hazafias szellemben minden művészi és irodalmi érték nélkül 1857-ben népszerűsítette a viadal históriáját. E ponyvák sorában, 1899-ben bukkant fel "Dobó Katica, az elszánt, bátor, hős egri honleány tanulságos története".

    A vár kultuszának igazi megteremtője és serkentője Gárdonyi Géza, aki 1899. december 25-én a Pesti Hírlapban kezdte közölni az "Egri csillagok" című regényét, amely könyv alakban 1901-ben került az olvasókhoz. Gárdonyi regénye a téma máig legszebb irodalmi feldolgozása, és minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye lett.

    Az Egri csillagok utolérhetetlen sikerének titka, hogy a XVI. századot szinte tapintható közelségbe hozza, és úgy ábrázolja, mintha a kor alakjai közöttünk élnének. A regény egykor létezett szereplői - Bornemissza Gergely, Dobó István, Török Bálint - hitelesen jelennek meg a könyv lapjain. A mű erénye, hogy benne az ostrom históriája nemesen ötvöződik hazaszeretettel, romantikus kalandokkal és szerelmi történettel, anélkül, hogy az egyik is elnyomná a másikat. Gárdonyi regényének még életében több kiadása jelent meg. Népszerűségét jelzi, hogy pl. 1961 és 1966 között 287 ezer példány került belőle forgalomba. Győrfi András rajzaival illusztrált legutóbbi kiadását 2000-ben vehettük kézbe.

    Az Egri csillagokat sok nyelvre lefordították, az angol és német nyelvű kiadások ma is kaphatók a könyvesboltokban.

    A vár fölötti városrészben, a Sáncban élt író számára az egyik legnagyobb elismerést jelen-tette, hogy Eger város még életében, 1913-ban, róla nevezte el az addigi Takács utcát. Meghatottan köszönte meg a képviselő-testülethez írt levélben e nemes gesztust: "Mert másutt az írót leteszik előbb a föld színe alá és csak azután ajándékozzák meg virággal. Itt az író még fenn jár s már is odaadják neki a legritkább és legszebb virágot: a századok nefelejcsét". A nagy magyar regényíró, Jókai Mór 1902-ben A magyar nemzet története II. kötetében adózott egy elbeszélés erejéig az egrieknek. Ez a "Dobó István és az egri nők", amely a következő évben már forrásul szolgált az ismert népszerű ifjúsági írónak, Donászy Ferencnek, aki "Sziget-vár és Eger hősei" című ifjúsági regényének második részében írta meg az egri harcokat. A kalandos történettel átszőtt regény központjában Dobó és egyik tiszttársa, Zolthay áll.

    Az egri várvédelem a drámák, színművek szerzőit is megihlette. Először a XVIII. század eleji jezsuita iskoladrámák dolgozták fel a témát, amelyek látványossággal, zenével és tánccal tették vonzóbbá az előadásokat. 1700-ban Telekesi István püspök kérésére adták elő az egri jezsuita gimnázium növendékei a Dobó drámát iskolájuk udvarán. A szabadtéri előadásban jól felhasználták várfalként az ott húzódó ősi városfalat. Sőt, a nagyobb hatás elérésére még a közelben felállított ágyúkból is durrogtattak. Az Egerben bemutatott Dobó darab hagyományt teremtett. 1729-ben a pozsonyi jezsuiták gimnáziumában vitték színre "A keresztény Herkules avagy Dobó István" című, latin nyelvű, tánccal és zenével látványosabbá tett iskoladrámát. 1755-ben Sopronban és 1766-ban Kassán került színre egy-egy Dobó Istvánról szóló dráma. Szigligeti Ede színművét, "Az egri nőt"-t 1851-ben mutatták be a fővárosban, de a kritika súlyosan elmarasztalta. Tóth Kálmán "Dobó Katicza" című népszínműve révén 1862-ben került be a köztudatba a várkapitány nem létezett lányának a neve, aki a magyar nők bátorságának a példaképévé vált.

    A hagyomány szívósságát jelzi, hogy ma is működik Egerben egy amatőr népdalkör, amely Dobó Katica nevét viseli. Érdekes alkotás Gárdonyi Géza 1904-ben írt "Dobó István szelleme" című verses előjátéka, amellyel az első egri állandó színház megnyitotta kapuját.

    A jelenet szerint az egri várba látogató színészek előtt megelevenedik Dobó síremlékén a hős, és a haza lángoló szeretetére lelkesíti Thália papjait és papnőit. Gárdonyi hallhatatlan regényének három színpadi feldolgozása is készült a második világháború után. Szinetár György három felvonásos színművét 1952-ben a budapesti Ifjúsági Színház mutatta be olyan sikerrel, hogy 185 alkalommal került a közönség elé. Kárpáthy Gyula "Egri csillagok" darabját két változatban is megírta. Az elsőt - amely a regény legfontosabb várbeli eseményeit vitte színpadra - 1962-ben a budapesti Déryné Színház tűzte műsorára. 1965-ben pedig az új egri Gárdonyi Géza Színház megnyitóján adták elő a marxista történelemszemlélet szerint átírt történetet. Dobó rendkívüli egyénisége áll a központban, akinek nemcsak a törökkel kell megküzdenie, hanem a bécsi udvarral és az önző magyar urakkal is.

    Az "Egri csillagok" varázsa a filmrendezőket is megragadta. Elsőnek 1923-ban a később világhírűvé vált filmrendező, Fejős Pál vitte celluloidszalagra, de a film súlyos kudarcot vallott. Igazi sikert hozott viszont a Nemeskürty István forgatókönyve alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1968-ban készült Egri csillagok. A filmen a legkiválóbb magyar színészek, magas fokú technikai felkészültség, pirotechnikai bravúr keltette életre az egri vitézek viadalát a törökkel. A hazai és külföldi mozibemutatók után a film a televízióban is gyakran látható. Nincs olyan év, hogy valamelyik közszolgálati televízióban az újabb generációk is ne tekinthetnék meg Gárdonyi halhatatlan művének feldolgozását.

    Az egri dicsőség első zenei kompozíciója is Tinódi munkája. A kinyomtatott dallamok nyomán adta elő maga a lantos, és énekelték szerte a magyar végvárakban és udvarházakban. Az egri viadal 400. évfordulójára, 1952-ben Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző áldozott a hősöknek. A "Tinódi Históriája Eger Vár Viadaljáról" című kantáta fődallama a históriás ének melódiája, amely rondószerűen, mindig más feldolgozásban tér vissza. A "summáját írom Egör várának" jólismert dallamát hallhatják néhány éve az egri városi közgyűlés résztvevői a szavazás idején, és ugyancsak ezt a dallamot játssza el a Minorita-templom harangjátéka naponta többször is.

    A XX. század végén a musicalírókat is megihlette a Gárdonyi regény témája. Várkonyi Mátyás-Béres Attila rockoperáját először 1997-ben a Margit-szigeti szabadtéri színpadon mutatták be nagy sikerrel. Az egri Gárdonyi Színház művészei a Líceum udvarán 1998-ban adták elő a darabot, 2002. június elején pedig az egri vár gótikus palotája előtt mutatták be a rockopera ünnepi változatát. 2001 és 2002-ben a Dobó téren láthatta a közönség Zalán Tibor-Huzella Péter "Eger kis csillagai" című zenés történelmi játékát. A Gárdonyi regényhez kapcsolódó produkciót hetven kisdiák és négy színész kelti életre.

    Gazdag az egri témát feldolgozó képzőművészeti alkotások sora. Egy 1632-ben megjelent német krónika metszete a várfalakon harcoló katonák mellett a törököket legyőző egri nők hősiességét emeli ki. Dobó Istvánról készült tipikus ideálképmás Kovács Mihály litográfiája 1854-ből. A legismertebb történelmi festmény Székely Bertalan "Egri nők" című alkotása, amely 1867-ben készült és a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

    A végleges képet több ceruzarajz és olajvázlat előzte meg, s ezekből az egyiket a Dobó István Vármúzeum képtárában tekinthetik meg a látogatók. A XIX. század közepén Kiss Bálint festménye, majd az ez alapján készült litográfia örökítette meg Eger ostromát. Ennek zenélő órás naiv változata is ismert. Vizkelety Béla kőnyomata is ugyanezt a témát dolgozza fel. Kőrösfői-Kriesch Aladár, a magyar szecesszió jellegzetes festője "Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen" című képét a honfoglalás millenniumára készítette 1896-ban. A várfalon dúló harci jelenetet ábrázoló festmény az egri megyeházán található. Kovács Ágoston után ismeretlen XX. századi művész készítette "Az egri nők 1552." című elemi iskolai szemléltető faliképet (1913), amely Székely Bertalan kompozícióját idézi színes litográfiában. XX. századi egri és más magyar festők is gyakran ábrázolták Eger ostromát.

    A Dobó István Vármúzeum idén kapta ajándékba Ruzicskay György 1938-ban festett expresszív hatású és az ostromot sajátos nézőpontokból bemutató festményét. Egri művészek kollektív alkotása az 1552-es ostrom 400. évfordulójára festett hatalmas olajkép, amely az egri városháza tanácstermét díszíti. Id. Kátay Mihály egri festőművész 1956-os képe az ostromló ellenségen rajtaütő lovascsapatot örökíti meg, és az Eszterházy Károly Főiskola B. épületében látható. Bodó Sándor festőművész triptichonon ábrázolja a híres várvédelmet.  Az egri hősöknek emléket állító első köztéri szobrot a mai Dobó téren helyezték el 1907-ben. A "Dobó szobor"-nak nevezett alkotás Stróbl Alajos műve, és Dobó István mellett Mekcseyt, valamint egy harcoló nőt ábrázol. A szobor költségeit országos gyűjtés útján teremtették elő, hogy ezzel is szimbolizálják az 1552-ben kivívott diadalnak az egész országra kiható jelentőségét.

     Háttérben a várral a szoborcsoport egy évszázad alatt annyira összenőtt a várossal, hogy annak szinte jelképévé is vált. Az egri várkapitány nevét viselő gimnázium ballagó diákjai egy-egy szál virággal e szobornál búcsúznak a várostól, és az Egri Fertálymesteri Testület évek óta itt tartja fáklyás megemlékezését az egri győzelemről. A város főterének másik hangsúlyos szoborcsoportja, a "Végvári vitéz" Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása 1967-ből. A rendkívül mozgalmas kompozíció egy végvári lovas vitéznek a törökkel vívott küzdelmét jeleníti meg.

    A várvédelem 400. évfordulóján, 1952-ben helyezték el a vár főkapujától jobbra lévő falon Tar István és Illés Gyula nagyméretű bronz domborművét az ostromjelenettel. A Vármúzeum központi épületének kapualjába ugyancsak 1952-ben került Zala György bronz domborműve a várvédelemről, amely eredetileg a budapesti Millenniumi Emlékműhöz készült 1920 körül. Az emlékplakettek közül Király Róbert egri szobrászművész 1962-ben készült munkája egyik oldalán Dobó portréját, a másikon pedig a vár és a város archaikus távlati képét mutatja. A Dobó István emlékérem Asszonyi Tamás alkotása, amely a várkapitány portréja mellett a gótikus püspöki palotát jeleníti meg. Ezt az érmet azok kapják meg, akik sokat tettek az egri várért, hagyományainak ápolásáért...

    fotó: Tóth Viktor

    Forrás: Honismeret - A honismereti szövetség folyóirata XXX. Évfolyam. 2002/5
    http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho020500.htm

    mek.oszk.hu

    Tovább

  • VISSZA A MÚLTBA GÁRDONYI GÉZÁVAL

    VISSZA A MÚLTBA GÁRDONYI GÉZÁVAL


    Eger híres lakója, Gárdonyi Géza 1897. június 22-én költözött véglegesen városunkba. Hiába telt már el azóta kereken 120 év, az Író mintha még máig velünk élne!

    A városba költözés évfordulójának alkalmából az Eger Városi Turisztikai Kft. megidézi Gárdonyi Gézát (Malacsik Tibor), hogy újra felkereshesse azokat a kevésbé ismert helyszíneket, ahol diákéveitől kezdve élt, alkotott. A séta során társa a Kolozsváron megismert egri tanítónő, akivel barátságuk élete végéig megmaradt, Tóth Ilonka (Badacsonyiné Bohus Gabriella).


    Ahol a kántor tanítói oklevelét szerezte a Líceumban jártunk. "mai szemmel is meglepő, hogy harmadikos képzős korában, az első félévben tanára Répássy János megbuktatta olvasásból, nyelvtanból, és helyesírását és az írásbeli dolgozatok külalakját is elégtelenre minősítette. " .. és, hogy mi volt az igazság azt csak az tudja aki velünk volt!


    Innen indultunk tovább, hogy diák éveinek szálláshelyeit felkeressük! Gárdonyi ésTóth Ilonka együtt emlékeztek!


    A nagy meleg ellenére a sétán részvevők nagy érdeklődést mutattak! Köszönet ez egrieknek és a Budapestről érkezőknek! Jártunk az egykori "Mesterház"-nál, a Magazin utcában a többit nem sorolom!


    A két órás séta végén még mindig volt miről beszélnünk! Tudja, hogy hány írói álneve volt Gárdonyinak?


    A két Gárdonyival!

    Fotó: Gabriella Badacsonyiné Bohus, facebook

    Tovább

  • EGER EGY PERCBEN!

    EGER EGY PERCBEN!


    Eger egy percben is lehet szép szép. Az alábbi videón úgy láthatjuk a várost, ahogy még nem sokszor.

    Egerről sok kisfilm és promó videó készül, de az egyik videómegosztó oldalra feltöltött egyperces alkotás ezek közül az egyik legjobb.

    Ha van egy perce, akkor kattintson IDE vagy a lenti képre, és Eger eddig lentről nem látott titkai is feltárulhatnak.

    a cikk eredeti helye - egriugyek.hu / 2015

    Tovább

  • A bántalmazások ellen gyűjtenek aláírásokat

    A bántalmazások ellen gyűjtenek aláírásokat


    „Kapjon tényleges szabadságvesztést az, aki gerinces állatot megkínoz, elpusztít, és ilyen esetekben a büntetési tétel alsó határa egy év legyen, valamint kerüljön bevezetésre a szabadságvesztés főbüntetés mellett azon mellékbüntetés, mely alkalmas arra, hogy öt évre eltiltsa az elkövetőt az állattartástól” – ez a szöveg olvasható abban a petícióban, melyet az állatvédelmi törvények szigorításáért kezdeményeztek Egerben is.

    – Emberként hatalmunk van az állatok fölött, de sokan nem gondolnak a hatalommal járó felelősségre. Ez a petíció az állatok értelmetlen, indokolatlan szenvedése és pusztulása ellen indult. Nem vonatkozik értelemszerűen például a disznóvágásra, mert a haszonállatok tartását a törvény másik bekezdése szabályozza. Folyamatosan szükségünk van az önkéntesek segítségére­ – foglalta össze Babócsai Réka, az egri Gárdonyi Géza Színház színésznője, aki helyi szinten is útjára indította­ Révai Ildikó akcióját.

    – Ildikó magánszemélyként kezdeményezte az aláírásgyűjtést. Évek óta állatokat ment és a tapasztalatai azt mutatják, hogy az állatkín­zásos eseteket legtöbbször nagyon könnyed büntetéssel megússzák az elkövetők.

    A jelenlegi törvény alkalmas arra, hogy kiszabjanak börtönbüntetést a bírák, de valamiért ez csak ritkán történik meg. A többség enyhe pénzbírsággal vagy felfüggesztettel távozhat. A cél, hogy az állatkínzók számára a minimum kiszabott büntetés is letöltendő­ szabadságvesztés legyen – nevezte meg a célokat Réka.

    Fotó: Család Világ

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

    Tovább

  • Nem elég korán kezdeni: Vízi táborozáson Poroszlón

    Nem elég korán kezdeni: Vízi táborozáson Poroszlón


    Megkezdődött a szünidő, a pihenés, a kikapcsolódás, nyaralás, táborozás ideje, melyre az idén a diákoknak, mintegy két és fél hónap áll rendelkezésükre.

    Az Új-Hatvani Római Katolikus Általános Iskola diákjai már élnek a lehetőséggel, vízi táborozáson vesznek részt a Tisza-tavon Poroszlónál. A II.URKÁI táborban mintegy félszázan jöttek el, diákok, tanárok és a kísérő szülők. Cserkúti Szabolcs és Tarsoly Imre testnevelő tanárok irányításával, megismerkednek a fiatalok a vízi közlekedéssel, annak szabályaival a vízen való jártasságot szereznek.

    A mozgás és a sportolás mellett, bepillantást kaphatnak a Tisza-tó természetvédelméből, vízi, állat és növényvilágából is. A bátrabbak a hajókázás mellett, csobbanhattak a még hűs vízben. Az ellátásról, a főzésről, Papp Károly és Juhász Gábor gondoskodtak, de olykor Tarsoly Imre tanár úr is besegített, a reggeli, ebéd és bőséges vacsora készítésébe.

    Az élményekben és evezésékben gazdag nap után senkit sem kellett elringatni az esti pihenő idején. A csapatépítés alapjainak megszerzése után, az elkövetkezendő évek során, majd egyre nagyobb túrákon vehetnek majd részt-a nyári szünetekben- akik eljöttek, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területein.








    Fotó: H.Szabó Sándor / összeállítása

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!