CÍMOLDAL Archívum

  • 1763-ban (256 éve) készült el az egri ciszterci

    1763-ban (256 éve) készült el az egri ciszterci


    Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) a Művészetek Házával szemben, a Széchenyi István u. 15-ben áll.

    Története

    Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009). Saját templomuk épületegyüttesét Pethő István jezsuita építész tervezte; alapkövét 1700. július 31-én rakták le, de ekkor csak a rendház építését kezdték el.

    Az építkezést hamarosan fel kellett függeszteni, mert II. Rákóczi Ferenc csapatai 1705-ben elfoglalták a várost, és a rendnek távoznia kellett, mert pápai bulla tiltotta, hogy a felkelőkhöz csatlakozzanak. A rendházat csaknem három évtizeddel az első kapavágás után, 1727-ben fejezték be, miközben az építkezés vezetését Pethő Istvántól P. Geyer Bernát, majd 1716-ban Giovanni Battista Carlone vette át. A templom építését csak 1730 körül kezdték el, és 1743-ban sikerült azt befejezni.

    A templom berendezése is sok időt vett igénybe: csak 1772-ben fejezték be. Egy évvel később II. József kitiltotta a birodalomból a jezsuita rendet, ezért a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az éppen hogy elkészült templomot. A kincseket Budára szállították, az épületeket pedig a ciszterci rend (a pásztói ciszterci konvent) kapta meg.

    Először 1792-ben javították, majd az 1800-as nagy tűzvészben a teljes épületegyüttes leégett. 1857-ig még több kisebb természeti csapás után javították, majd 1888-ban restaurálták, illetve 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. Legutóbb 1969-ben újították fel.


    Az épület

    Műemlék. Törzsszáma: 2035, KÖH azonosító száma 5578 (helyrajzi száma 4599).

    A barokk stílusú épületet az utca vonalától kis, gondozott előkert választja el. A jezsuita rend hagyományai szerint egyhajós, kétoldalt oldalkápolnákkal bővített templom szentélye egyenesen záródik. A kéttornyos homlokzat keletre néz. A hajó tengelyében előcsarnok (1743) a ciszterci címerrel, a két torony között aediculás oromzat. Az előkertben ívesen kialakított kocsifelhajtó, a két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pillérén szent Mihály, illetve Gábriel arkangyal szobra áll.

    A templom homlokzatát díszítő, rokokó stílusú falfülkékben négy jezsuita szent:

    Loyolai Szent Ignác,
    Xavéri Szent Ferenc,
    Régis Szent Ferenc-János,
    Kosztka Szent Szaniszló
    szobra látható.

    A déli torony délre néző szoborfülkéjét szent Flórián szobra díszíti.

    A fiókos dongaboltozattal fedett templomteret kétoldalt négy-négy oldalkápolna bővíti, felettük oratóriummal. A karzat a hajó bejárat felőli oldalán van.

    Berendezése

    A főoltár képe az Ószövetségre utalva Ábrahám áldozatát és az Újszövetségből Jézus kereszthalálát ábrázolja — koncepciója szerint Ábrahám áldozata a kereszthalál előképe. Az oltár előterében Borgia Szent Ferenc szobra térdel. Az oltár szarkofág alakú talapzatát az úgynevezett Fekete Mária (Fekete Madonna) kegyképe díszíti (Tatár, 2009).

    Az 1744-ben épült Mária-mellékoltár képe a bécsi Burgkapelle kegyképének 18. századi másolata. Állítólag ennek eredetije előtt imádkozott Lipót császár a török kiűzéséért, ezt a képet a török legyőzése egyfajta szimbólumának tekintették, és ezért sokan másolták (Tatár, 2009).

    A Szent Alajos-oltár magyar ruhás figurákkal díszített képét Michael József egri mester festette a „színes rokokó” stílusában (ugyanő készítette a bélapátfalvai Szent Imre-oltárt is). Több más mellékoltáron a német rokokó hatása fedezhető fel (Tatár, 2009).

    A falképek többségét az 1888-as helyreállításkor festette Bader Károly, illetve Innocent Ferenc. A bútorzat többsége 18. századi; a padok a régence-stílus magyar változatában, az úgynevezett magyar régence-ben készültek (Tatár, 2009). A templomnak egy, 1289 fontos (721,84 kg) harangja van, a déli toronyban. A Vizitáció harangot Eberhard Henrik pesti harangöntő készítette 1830-ban. A harang teljesen eredeti felszerelése mind a mai napig megvan, sikerült átvészelnie a harangátszereléseket és villamosításokat, így az egyik legnagyobb eredeti állapotú 1848 előtti harang az országban. A harang mind a mai napig kézzel szól, de a harangot évtizedek óta nem használják. Eredetileg a 2. legnagyobb volt, a 2577 fontos (1443 kg-os) nagyharangot, valamint három kisebb harangját lefoglalták az első világháborúban, újraöntésükre azóta se került sor. A nagyharang volt az északi torony egyetlen lakója.

    Melléképületek

    A templomhoz az É-i oldalon kvadratúrát bezáró kolostor és iskolaépület csatlakozik (trsz.: 2036). A rendházban ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium működik. Az 1754-ben alapított gimnáziumot azóta többször is átkeresztelték, jelenleg (2009 októberében) Dobó István nevét viseli.

    Működése

    Egész évben tartanak esküvőket, de csak szombaton. Ökumenikus szertartáson szinte bármely felekezet papja, lelkésze eskethet.

    A nyitvatartási időben egész évben bejelentés nélkül, ingyen látogatható.

    borítókép - Vadócz Péter

    Források:
    Commons
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci templom (Eger) témájú médiaállományokat.
    Ciszterci Rend egri Szent Bernát Lelkészsége (hivatalos honlap)
    Egri templomok
    Ciszterci Templom - Eger
    műemlékem.hu: Ciszterci templom
    Tatár, 2009: Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6

    Tovább

  • A Szépasszonyvölgy nevéhez legendák sora fűződik

    A Szépasszonyvölgy nevéhez legendák sora fűződik


    A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.

    A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen.


    A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.


    A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában.


    Emellett a pincében élő mohák és a nemes penész sajátos atmoszférát teremtenek, kellemes illatuk elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája

    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!

    Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    fotó: Vámossy Béla

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat. A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    Tovább

  • Csiky Sándor utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült

    Csiky Sándor utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült


    A Széchenyi utcától nyugati irányba vezető utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült.

    Korábbi elnevezései: Baktai út, Speciális utca. Breznay Imre szerint az utóbbinak névadója Spetz József gyógyszerész volt, aki ebben az időben a korábbi jezsuita patikát bérelte ki, amely a ciszter rendház északkeleti sarkán működött.

    Látnivalók

    CSIKY SÁNDOR U. 2. szám
    Lakóház, volt jezsuita konviktus
    A Csiky utca és a Széchenyi utca sarkán áll a Dobó István Gimnázium, a volt jezsuita gimnázium, majd főreáliskola épülete, a jezsuita konviktus építészetileg ehhez tartozik.

    A telken 1730 és 1749 között Foglár György kanonok háza volt, ami 1750 után a jezsuiták, majd 1787-ben a ciszterek tulajdonába került. 1800-ban leégett, Malatinszky János szerzi meg és újra felépítteti, az új tulajdonos lánya lesz, Doslern Károly felesége. A ház 1887-ben a Heves megyei Takarékpénztáré, 1903-tól a Kincstáré, ekkor már mint az állami főreáliskola épülete üzemel.

    A teleknek a mai Széchenyi utca felé eső keleti részén, istállók, magtárak és pincék helyén épül fel az 1750-es években ismeretlen építész tervei szerint a jezsuiták gimnáziuma. Az épület második emelete egyetlen hatalmas színházterem volt, ahol iskoladrámákat adtak elő, de 1769-ben itt játszották először Magyarországon Molière Úrhatnám polgár című darabját is.

    A rendet 1773-ban feloszlatták, ekkor 1787-ig mint ciszter gimnázium működött. Utána királyi gimnázium, de 1827-ben leég, ezért a ciszterek eladták Pyrker érseknek, aki viszont a hadseregnek adományozta. 1892-ig mint „gimnaziális kaszárnya” működött, később főreáliskola. 1897-ben az állam megvásárolta a Heves megyei Takarékpénztártól a Csiky utca 2. számú házat is, ahol az állami főreáliskola igazgatójának és az altiszteknek alakítottak ki lakásokat.

    A déli homlokzaton a Szeplőtelen Szűz, Loyolai Szent Ignác és Gonzaga Szent Alajos szobra látható, valamint egy latin felirat (A Jézus Társaság gimnáziuma, a legjobb és legnagyobb Isten jóvoltából az ifjúságnak a jó erkölcsökben és tudományokban való képzésére emeltetett 1754-ben).

    Fotó: Varga Ádám Levente

    CSIKY SÁNDOR U. 4. szám
    Markhot Ferenc orvos lakóháza
    A barokk lakóház, amelyet id. Zwenger József egri kőművesmester épített, 1772 és 1798 között volt Markhot Ferenc és örökösei tulajdonában. 1808-ban Doslern Károlyé, aki korábban Markhottal rivalizált. 1938 és 1952 között a neves egri kórházi orvos, Dr. Halmos Béla tulajdona.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Elképesztő! Az ország 7 csodájának egyike a föld alatti titkos magyar város, mutatjuk, hol nézheti meg

    Elképesztő! Az ország 7 csodájának egyike a föld alatti titkos magyar város, mutatjuk, hol nézheti meg


    Az ország egyik leggyönyörűbb városa és környéke kihagyhatatlan élményeket kínál, nem csak Valentin-napra érdemes benevezni egy kis pihenésre, hanem az egész évben. Ráadásul Egerben egy különleges föld alatti város is várja a vendégeket.

    1., Város a város alatt

    Az egykori érseki pincerendszer közel 3 kilométer hosszan nyúlik el Eger alatt. Igazi építészeti csoda, lenyűgöző mérnöki alkotás. Akkor építették, amikor a török megszállás után visszatért Egerbe az érsek. A pince legszebb része az oszlopcsarnok, ahol 7x7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. A téli időszak egyedülálló egri kalandja a forraltboros túra a város alatt. Még van idő, hogy jegyet váltsanak a boros programra. A pincerendszer egy nyilvános szavazás révén 2007-ben egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének.

    2., Szálloda a város szívében, minden látványossághoz közel

    Páratlan kikapcsolódás, hatalmas kedvezményekkel! A Hotel Eger & Park**** szálloda wellness szolgáltatásokkal várja a vendégeket, akik kíváncsiak Eger és környéke kincsire. Most elképesztő kedvezményekkel foglalhat szobát, külön jó hír, hogy már SZÉP kártyánkkal is foglalhatunk szobát a családbarát hotelben.

    A Hotel Eger épületében 174 szoba található, a hotelben wellness részleg és reumatológiai szakrendelés is a vendégek rendelkezésére áll /Fotó: Szállás.hu

     Családbarát szálloda, a gyerekeket is rengeteg játék várja /Fotó: Shutterstock

    A hotel saját étteremmel és ínycsiklandozó ételekkel várja a vendégeket /Fotó: Shutterstock

    3., A gyógyvizek völgye

    Eger közelében Egerszalók, Demjén és Egerszólát igazi felüdülést ígérnek a télvégi, tavaszeleji hónapokra is. Egészen elképesztő a kínálat: 5 fürdő, 2 féle gyógyvíz és tucatnyi rendezvény, itt tényleg minden hónapra jut valami izgalom. A természet csodája az egerszalóki hőforrás és sódomb, igazi kuriózum, amit az életben tényleg látni kell, legalább egyszer.

    A természet lenyűgöző alkotása /Fotó: Shutterstock

    4., Szépasszony-völgy

    Az ország egyik leghíresebb borospince sora, a legendás egri borok szülőhelye. Az egri turizmus egyik legjobban pörgő színhelye, ahol naponta rengeteg borkóstoló túrán vehetünk részt. Autentikus Egri Bikvérre vágyik?

    A bor istenei is a Szépasszony-völgyben pihenik ki fáradalmaikat /Fotó: Shutterstock

    5., Török fürdő

    A török hódoltság alatt épült a fürdő egyik leglátogatottabb medencéje a török medence, 30°C-os radonos gyógyvizet tartalmaz. Az eredeti török medence mellett igazi török hangulatban is részünk lehet, további 5 medence, magas színvonalú wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal várja a látogatókat. Februárban ráadásul szenzációs kedvezményekkel várja a vendégeket a fürdő.

    6., Egri csillagok

    Ki ne ismerné az egri várvédők hősiességéről szóló történeteket? Ki ne hallott volna Szulejmán Szultán meghátrálásáról Eger alól, és Dobó kapitány vitézségéről? A történet a magyar kultúra szerves része, Gárdonyi Géza csodálatos regénye után pedig minden háztartásban kötelező darab. Egerben tényleg magunka szippanthatjuk a magyar történelem egy dicsőséges pillanatát. 2005-ben Magyarország kedvenc könyve lett a Nagy Könyv játékon.

    Az élő történelem /Fotó: Shutterstock

    a cikk eredeti helye, forrás: Blikk.hu

    Tovább

  • Őszi hosszú hétvége a Mátra és Bükk erdei vasútjain

    Őszi hosszú hétvége a Mátra és Bükk erdei vasútjain


    A novemberi hosszú hétvégén (november 1-4.) is szeretettel várnak minden kirándulót az EGERERDŐ Zrt. kisvasútjai!

    Az erdő csodás színekben pompázik! Érdemes vonatra szállni és felfedezni az őszi természetet!

    A vonatok menetrend szerint közlekednek!

    FACEBOOK ESEMÉNYOLDAL

    Tovább

  • Négy középiskolás fiatal lett Eger Város Ösztöndíjasa 2018-ban

    Négy középiskolás fiatal lett Eger Város Ösztöndíjasa 2018-ban


    Négy középiskolás diák nyerte el az „Eger Város Ösztöndíjasa” címet 2018 őszén az előző tanév II. féléves eredménye és a benyújtott pályázatok alapján.

    A Közgyűlés október 25-i ülésen a fiatalok Habis László polgármestertől vették át a támogatásról szóló oklevelet.

    A támogatás 10 hónapon keresztül havi 10.000 Ft-os ösztöndíjból, valamint egyszeri, 100.000 Ft-os támogatásból áll. Az „Eger Város Ösztöndíjasa” program célja, hogy segítsen a tehetséges egri diákoknak a szakképesítés, az érettségi, a diploma megszerzésében, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy a képzett egri fiatalok a városban telepedjenek le.

    Az egyösszegű, 100 ezer Ft-os hozzájárulást az alábbi feltételekkel fizeti ki a város a pályázat benyújtása óta folyamatosan egri lakóhellyel rendelkező hallgatónak: a diáknak igazolnia kell, hogy az érettségi vizsga évében felsőfokú oktatási intézménybe felvételt nyert és megkezdte a tanulmányait, vagy a szakmunkás képesítés megszerzését követően 90 napon belül képzettségének megfelelő munkahelyet létesített Egerben, és ez a jogviszonya legalább 3 hónapja megszakítás nélkül fennáll.

    (Eger Önkormányzata legközelebb tavasszal, a tehetséges egyetemi-főiskolai hallgatók számára írja ki az Eger Város Ösztöndíjasa pályázatot.)

    Eger Város Ösztöndíjasai – 2018/19-es tanév, középfok:

    Ssz.

    Tanuló neve

    Intézmény neve

    Liptai Kinga
    Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium

    Petik Eszter Vivien
    Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

    Plerpa Zsófia
    Dobó István Gimnázium

    Váradi Edina Lilla
    Dobó István Gimnázium

    Az elnyert ösztöndíjhoz szívből gratulálunk a fiataloknak, tanulmányaikhoz pedig sok sikert kívánunk!

    Tovább

  • Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület

    Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület


    Egyik legrégebbi ma is meglévő magyar park az egri Érsekkert. Mint történeti kert,  helyi védelem alatt áll. A város „tüdejének” is nevezik.

    Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, a helyiek a „Város tüdejeként” is szokták hívni. Helyén korábban egy természetes erdő volt található, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt. A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni.

    A francia kertépítészet jegyeit magán viselő park közepén díszes szökőkút látható, évszaknak megfelelően mindig változó virágköltemények gyűrűjében.

    A park északnyugati sarkában egy kis tavat találunk, rajta egy kőhíddal. A tisztás a helyiek kedvence, hozzunk magunkkal egy plédet és üljünk ki a partjára! A tó mögötti Múzsák ligetében két nagy írónk, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra látható.

    Jó tudni:

    Piknikezzünk a tó partján, vagy egy nekünk tetsző tisztáson!

    Kerékpártároló: A park több bejárata mellett és a játszótérnél is találunk kerékpártárolókat.

    Mosdó: Ha szükség van rá, a Termálfürdő bejáratához vezető sétány mellett találunk mosdót.

    Játszótér: A park déli végét egy nagy játszótér foglalja el.

    fotó: Vámossy Béla

    Tovább

  • “A szabadság ott kezdődik…” Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében

    “A szabadság ott kezdődik…” Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében


    Október 21-én Eger is csatlakozott azokhoz az iskolavárosokhoz, ahol az ifjúság nyíltan fellépett körülményei megjavításáért. A helyi újság a következőképp kommentálta az eseményeket: „Friss szelek, fényes szelek fújnak. … Áttörték ezek a szelek az Egri Pedagógiai Főiskola vastag falait is, felrázva az ifjúságot…”

    Több tucat hallgató megalakította a Kossuth Kört, csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, és megfogalmazták 12 pontos követelésüket. Október 23-án megválasztották a vezetőiket.

    Október 24-én és 25-én este demonstrációkat tartottak a belvárosban. A megmozdulások szervezésében élen jártak a Dobó Gimnázium és az Egri Pedagógiai Főiskola tanárai, diákjai. Sapkájukra nemzeti színű szalagot tűztek ki, és a nemzeti függetlenséget követelő jelszavakat, rigmusokat skandáltak.

    Október 26-án már nagyszabású tüntetések, tömeges megmozdulások voltak Egerben: ledöntötték a Népkertben lévő szovjet katonai szobrot és a Nagytemplom mögötti szovjet katonai emlékművet, a Líceum tetejéről eltávolították a vörös csillagot, a nyomdában forradalmi kiáltványokat, röplapokat nyomtattak.

    Megkezdődött a főiskolások ellátása védelmi fegyverekkel, mely a nemzetőrség szervezésének kezdetét jelentette. Október 27-én több teherautóval munkások érkeztek Borsod megyéből Egerbe, akik radikalizálták az itteni helyzetet, megalakult Eger Városvédelmi Bizottsága. Délután a városi pártbizottság épületénél lövöldözés alakult ki. Elfoglalták az ÁVH épületét is.

    Egri utca, háttérben a Pedagógiai Főiskola 
    Forrás: hungaricana.hu

    Megalakult a Nemzetőrség Ideiglenes Védelmi Parancsnoksága, és október 28-án, vasárnap délelőtt a színház épületében létrejött Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa. A város forradalmi központjából, a líceum épületéből főiskolai hallgatók Szabad Eger Rádió néven független rádióadást sugároztak.

    A kormány október 30-i, az egypártrendszer megszüntetéséről, a koalíciós kormány létrejöttéről és a szabad választások előkészítéséről szóló bejelentése nyomán aktivizálta tevékenységét a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Petőfi Pártként újjá szerveződött Nemzeti Parasztpárt.

    A szovjet hadsereg 1956. november 4-én délutántól kezdődően szállta meg a megyét. A csapatok Mezőkövesd irányából közelítették meg Egert, és a késő délutáni órákban harminc harckocsival vonultak be a városba. A páncélosok többször végig dübörögtek a város szűk, történelmi utcáin. A szovjet katonai parancsnokság a rendőrség Klapka utcai épületében rendezkedett be, s átvette a város irányítását. November 6-án az idegen megszállók ostromállapotot rendeltek el a városban.

    Egerben december 11-én délután – az országos sztrájk első napján – tüntetés volt a színháznál. A tömeg a nyomdához vonult, s röplapokat kezdtek nyomtatni. A kirendelt fegyveresek a Széchenyi utcán több lövést adtak le az ott csoportosulókra. A lövöldözésnek két halálos áldozata volt, többen megsebesültek.
    December 12-én a Széchenyi utcán is igen sokan tartózkodtak. A Dobó István laktanyából kb. ötven fő karhatalmista indult a belváros felé, ahol a tömeg szidalmazni kezdte őket, és valaki almacsutkát dobott közéjük. Az erre kiadott „Oszolj! Tűz!" vezényszót több géppisztolysorozat követte. Hatan vesztették életüket és tizenkilencen megsebesültek.

    A forradalom utáni retorzió a munkahelyi elbocsátásoktól a sokéves börtönbüntetést kiszabó ítéletekig széles skálán mozgott. 

    forrás: eger.hu

    Tovább

  • Hazánk második legnagyobb temploma

    Hazánk második legnagyobb temploma


    A bazilika impozáns külsejét már az elhelyezés is fokozza, a klasszicista művészet kiemelkedő alkotása. 


    Az Egri Bazilikát más néven  Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik. Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kéri fel a korszak nagy építészét Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt.  Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.

    A szobrászmester Olaszországból

    A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.

    Lenyűgöző belső tér

    A belső rész díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.
    További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A bejárathoz közeli kupola freskó Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon?  

    Orgonakoncertek

    Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került. A nyári szezonban (májustól októberig) minden hétköznap dél körül orgonaszó csendül fel a Bazilikában, élvezzük az éteri dallamot ebben a csodás akusztikában.
    Május 1-Október 31 között minden nap orgonakoncert csendül fel.
    Hétfő-Szombat 11.30-kor, Vasárnap 12.45.től. A belépés jegyvásárláshoz kötött: Felnőtt jegyár 800 Ft, Diák és nyugdíjas: 400 Ft.

    Szentmisék rendje

    Hétköznap és szombaton: 7:00, 8:00, 18:30
    Vasárnap: 7:00, 8:30 (diákmise), 10:00 (káptalani mise), 11:30, 18:30 
     fotó: Vámossy Béla

    Tovább