CÍMOLDAL Archívum

  • Ködmön Csárda, Magyarország 10 legpazarabb éttermek egyike

    Ködmön Csárda, Magyarország 10 legpazarabb éttermek egyike


    Akárcsak a magyar ételek, úgy a magyar borok is páratlanok. Történelmi borvidékeink zamatos nedűi az egész világon ismertek.

    Hazánk változatos tájainak és nagyszerű éghajlati adottságainak köszönhetően valamennyi borstílus fellelhető, a könnyed pezsgőktől a testesebb vörösborokon át egészen a nemes édes borokig.

    Ezt teszik még izgalmasabbá az őshonos szőlőfajták, a világfajták és az ebből készült borok harmóniája. Legnépszerűbb borvidékeink a tokaji, a villányi, a soproni, a szekszárdi, a pannonhalmi, az etyek-budai, az egri, a kiskunsági, a balatonboglári és a badacsonyi.

    Ködmön Csárda – Eger

    Történelme egészen 1778-ig nyúlik vissza. Ugyan azóta már számtalanszor újult meg a csárda, ízei azóta is a magyar gasztronómia utánozhatatlan jegyeit hordozzák, melyek tökéletesen passzolnak a kiváló egri borokhoz. Mindezt a semmihez sem hasonlítható magyaros vendégszeretettel koronázzák meg. A csárda rendszeresen szervez borvacsorákat, melynek során az ételek és a hozzá illő borok kóstolása nyújt maradandó élményt. Olyan borászatok kiválóságait kóstolhatják, mint a Juhász Pincészet, a Varsányi Pincészet, a Kovács Nimród pincészet, az St. Andrea szőlőbirtok vagy a Sike Tamás pincészet, hogy csak néhányat említsünk.

    Megismerem az éttermet >>

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: blog.szallas.hu

    Tovább

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • A Szent Erzsébet szobor legendája

    A Szent Erzsébet szobor legendája


    Kovács Jenő Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló bronz szobra, a legismertebb csodája, a "rózsacsoda" közben ábrázolja a szentet. Az szobor elhelyezése is nagyon stílusos, a törékeny női alak egy rózsakert közepén áll az egri Érseki palota kertjében.

    A legenda szerint Erzsébet férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről, de ezt titokban kellett tennie, mert sógra, Henrik ezt nem nézte jó szemmel. Egyik alkalommal éppen kenyeret csempészett köpenyében az éhezőknek, mikor útközben találkozott a szigorú sógorral. Miután az megkérdezte, hogy mit rejteget köpenye alatt, Erzsébet azt mondta, csak rózsát szedett. És mikor megmutatta azt Henriknek, valóban illatos rózsák hulltak le öléből.

    A vallás szerint Isten nem akarta, hogy Erzsébet hazudjon, mert egész életében példásan, neki tetszően élt, és ezért csodában részesíttet az asszonyt. Emiatt Szent Erzsébet állandó jegye a rózsa lett, amit a festők és szobrászok is mindig kihangsúlyoznak műveiken.

    Kovács Jenő 2007-benkészült szobrán is kötényében rózsával láthatjuk az érseki palota udvarán Eger városában, szép míves kovácsoltvas kerítéssel elkerítve. A szent ábrázolásának szintén ismert módja még  korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe, történő ábrázolás.

    fotó: Szinok Gábor

    forrás: varosom.hu

    Tovább

  • Napos hétfő, csapadékos folytatás

    Napos hétfő, csapadékos folytatás


    Hétfőn kezdetben sok napsütésre számíthatunk, majd a délután folyamán dél felől fokozatosan megvastagszik a felhőzet, kora este kisebb eső, gyenge havas eső is előfordulhat délen. Helyenként megélénkül az északkeleti szél. Napközben 2-7 fokra számíthatunk.

    Kedden és szerdán egy mediterrán ciklon alakíthatja időjárásunkat, így sokfelé kellemetlen, szeles, csapadékos időre van kilátás.

    Havazás, havas eső, eső egyaránt előfordulhat, a jelenlegi számítások alapján az ország nyugati, délnyugati felén több centi friss hó hullhat, míg keleten havas eső, eső valószínű enyhébb idővel. Az Alpokalján napközben is fagypont alatt maradnak a maximumok.

    Csütörtökön marad a borongós, szeles idő, délen és keleten eshet még eső, havas eső, néhol hó. Nappal -1, +6 fok várható, keleten lesz enyhébb az idő.

    borítókép - Czimer Tamás

    Forrás: idokep.hu

    Tovább

  • Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Gárdonyi Géza Színház – múlt és jelen

    Az egri színház, az intézmény alapításának gondolatát követni közel negyven év után készült csak el, megannyi  önkéntes felajánlás és munka segítségével.

    Terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök ingyen elkészítették, végül 1904 augusztusában került átadásra a régen várt épület. A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.

    A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.

    A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.

    1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.

    A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.

    Egri színház 1945 (fotó Márton Jenő)

    1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.

    1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.

    Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia.
    A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.

    Ez 1961-64 között újra felújítása zajlott az épületben Szutor János kap megbízást a tervek elkészítésére. A régi épület színpadát és oldalfalait meghagyták, de végfalát megnyitották a férőhelyek növelése érdekében.

    1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.

    1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.


    Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
    Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.

    A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.

    Forrás:  Gardonyiszinhaz.hu

    Tovább

  • Voksokra vár a hős gesztenyefa

    Voksokra vár a hős gesztenyefa


    A Szelíd túlélő címmel készítettek videót a 2017-es Év fája versenyt megnyerő zengővárkonyi hős gesztenyefáról. A fa, amelyet a Pécsváradért Alapítvány nevezett a hazai versenyre, magyar győztesként már az Év európai fája versenyben szerepel, ahol a szavazás február végéig zajlik.

    A treeoftheyear.org oldalon futó szavazásban a kontinens számos neves, különleges történetű fája mutatja meg a természeti értékeket és azok egyedi kapcsolódását a helyi közösségekhez.

    Ezt a sajátos értéket a Zengő vidékén mintegy 300 éve élő fa esetében egy mozgalmas és egyszerre érzelmes videóval mutatják meg.

    A filmen helyiek idézik fel, hogyan jelentette a megélhetést a gesztenye a helyieknek, illetve mi mindent élt túl a hős gesztenyefa.

    Az internetes szavazásban egyébként elkél az országos mozgósítás, mert a több mint hatezer eddigi vokssal a magyar jelölt jelenleg az ötödik helyen áll portugál, orosz, spanyol és angol vetélytársai nyomában. A szavazás állása jövő csütörtökig lesz nyilvános, utána már nem lesznek láthatók a számok.



    borítókép - Heves Zoltán

    BANA.HU

    Tovább

  • Beharangozó: Végvári Vigasságok Történelmi Fesztivál és Ostromjáték

    Beharangozó: Végvári Vigasságok Történelmi Fesztivál és Ostromjáték


    2018-ban immár huszonhatodik alkalommal kerül megrendezésre augusztus 10-12. között a Végvári Vigasságok Történelmi Fesztivál az Egri Várban. Mint minden évben, idén is számos színes programmal várják a látogatókat.

    A Dobó István Vármúzeum kiállításaiban rendhagyó kurátori tárlatvezetésekkel gazdagítják az amúgy is sokrétű kínálatot, mely a Vármúzeum kiállítási palettáját jellemzi. A Kazamata járataiban fáklyás kalandozásra hívják az érdeklődőket.


    A hagyományőrző csapatok táborában életképek és mesterségek bemutatói teszik még gazdagabbá a fesztivál kulturális tartalmát. A keresztények táborában a tábori lelkész, a borbély, a csiszár, a füvesasszony és egy hadmérnök mutatja be a 16. századi emberek mindennapi tevékenységeit és a mesterségeiket, míg a török táborba tévedő gyanútlan látogató könnyen fosztogatás, adóztatás és leányszöktetés áldozatává válhat.


    A kulturális programok mellett a fesztivál három napja a középkori hadi tevékenységek közepette telik majd. Fegyver bemutatók, bajvívás, viadal, virtuskodás, parádézás, felvonulás, díszlövés, zászlóforgatók bemutatója, gólyalábas vásári komédia, és minden, ami a hamisítatlan középkori hangulathoz kell. Régi-zene koncertek, táncházak, tűzzsonglőrök, boszorkányverseny gondoskodik a felejthetetlen szórakozásról. Tradicionális mesterségek kézművesei kínálják portékáikat és mutatják be a szakma mesterfogásait.


    A fesztivál csúcspontjaként közel 200 vitéz katona eleveníti fel az 1552-es dicső OSTROM és a híres Egri csillagok című regény jeleneteit!

    És ha mindez nem lenne elég, akkor jönnek a kísérő programok: népi játszótér, kézműves foglalkozások, vitézi próba, póni lovaglás, régészeti „kincskereső”, kisállat simogató és játszóház, solymászbemutató és történelmi korok étkeinek kóstolása.

    forrás: www.egrivar.hu

    Tovább

  • Szarvaskő hazánk egyik legszebb fekvésű települése

    Szarvaskő hazánk egyik legszebb fekvésű települése


    Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre.

    Az Egertől közúton 10 km-re található település autóbusszal és vonattal is megközelíthető, hiszen keresztülhalad rajta az Eger-Szilvásvárad vasútvonal, mely hazánk egyik leghangulatosabb vasútvonala. Érdemes tehát meglátogatni Szarvaskőt és bejárni a környékét.

    Geológiai értékek

    A település országos, sőt nemzetközi hírnevét földtani szakmai körökben főleg azáltal szerezte meg, hogy a környék vulkáni kőzeteinek vasérc és titántartalma igen magas. Szarvaskő földtani érdekességeit egy geológia tanösvény mutatja be. A faluközpontból induló 9 km hosszúságú körutat, a fehér négyzetben ferde kék sáv jelzést követve tudjuk bejárni.

    Ez nagyjából 4 órát vesz igénybe, de a fáradozást megéri, hiszen a 10 állomásponton izgalmasabbnál izgalmasabb látnivalók várnak ránk. Láthatjuk a több millió éves tengerpart maradványát, melyben az akkori sekély tengerben élő vastaghéjú kagyló, Ostrea maradványa található vagy megcsodálhatunk olyan párnalávát mely az egykori tenger mélyén a víz alatti bazaltos lávafolyásból keletkezett.

    Páratlan panorámák

    De nemcsak földtani érdekességek, hanem több helyen páratlan panoráma is vár ránk. A Hegyeskő-dűlőről remek kilátás nyílik a Bükk hegységre, míg a település fölé magasodó kilátótoronyból a falu és a vár panorámájában gyönyörködhetünk.

    A várba felkapaszkodva pedig úgy érezhetjük, mintha terepasztalt látnánk magunk alatt. A festői sziklaszurdok fölé magasodó várat egyébként már 1295-ben említik az oklevelek, a település ekkor vámszedő hely volt. Sajnos a várat 1735 után lakói elhagyták és romba dőlt. A vártól érdemes még tovább kaptatni az Akasztó-hegyre, ugyanis a Bükk legszebb vulkanikus eredetű szikláin járunk, ahol a napsütésnek kitett oldalakon nyílt füves növényzetet, sziklagyepet találunk.

    Az itt található kiemelt értékei a Bükki Nemzeti Parknak, megóvásuk és védelmük mindannyiunk feladata, ezért kérjük, ne térjen le az útról, és ne szedje le a virágokat!

    borítókép - Vámossy Béla

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Fél áron fürdőzhetünk február végén

    Fél áron fürdőzhetünk február végén


    Az egerszalóki fürdőben páratlan természeti környezetben lehet fürdőzni.

    Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során sódomb néven vált ismerté. A 65-68 fokos ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket. Az évek során a mészkődomb a környék szimbólumává és védjegyévé vált. Az Európában egyedülálló látványhoz hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült

    Államokban, a Yellowstone Nemzeti Parkban.

    Az első kutat kőolaj és földgáz után kutatva 1961-ben fúrták Egerszalókon, a második fúrásra 1987-ben került sor. A kutak megszentelésük során, 2010 őszén kapták a Mária és a Vendel nevet. A Csodatevő Mária-kegykép az egerszalóki katolikus templomban található, míg Szent Vendel a források és kutak védőszentje.

    Gyógy- és wellnessfürdő

    A Saliris Resort Gyógy és Wellness Fürdő 2007 óta fogad vendégeket. A domboldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épült fürdő sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásokat nyújt.

    Alpha Sphere relax ágy szolgáltatásdíjából adnak 50% díjkedvezményt Egerszalókon, ahol szauna ceremóniákat is tartanak február 28-án, 14:00, 16:00 és 18:00 órakor. Nyitvatartás: 10.00-20.00.


    Az 1900 m2 vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen 21 külső és beltéri medence kapott helyet. Gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, gyerekmedencék és csúszda biztosítják a kellemes időtöltést minden korosztály számára.

    Szaunavilág

    A fürdő exkluzív szaunavilága különleges élményt kínál a szaunázás szerelmeseinek. A belső térben két finn szauna, bioszauna, thermium, gőzfürdő, aromakabin, valamint egy merülő medence található, míg a fürdő külső területén két rönkfából készült finn szauna ház, valamint egy merülő medence várja a vendégeket. Naponta több alkalommal tartanak szauna szeánszokat, jeges, sörös, mézes, sós ceremóniákat.

    Nosztalgia fürdő

    Sokan szívesen emlékeznek vissza a 70-es és 80-as évekre, mikor vadregényes körülmények között élvezték az egerszalóki gyógyvíz üdítő hatását. A nagy parkoló mellett található strandfürdő három medencével rendelkezik.

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

  • Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat


    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot.

    Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer. A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak.

    Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt. A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott.

    A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk!

    Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Fotó, forrás: Baller Szilvia ! dacebook

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!