CÍMOLDAL Archívum

  • Tárlat az utcán – színházi előadás

    Tárlat az utcán – színházi előadás


    Miért érdemes ma, 2018-ban a Vincent van Gogh drámájával méltóképpen foglalkozni?

    A Vincent van Goghéval, aki művész és prédikátor volt egy személyben? És a Paul Gauguin drámájával, aki Vincent van Goghnak éppen az ellentéte volt, de nemcsak legfőbb ellenfele, de legjobb barátja is tudott lenni?

    2018. február 28. 19:00  Gárdonyi Géza Színház, Eger 3300, Hatvani kapu tér 4.

    Vincent van Goghnak különleges képességei voltak. A Jövőbe is látott. Látta, mi fog történni a XX. és a XXI. században! Tudta bizony, hogy a XXI. század első évtizedeiben mitől kell rettegnie az embernek.

    A látottak elviselhetetlen fájdalommal töltötték el. Pedig a megoldást is látta. Néha különös dolog történt vele: megnyílt fölötte az Ég Kapuja... De a XIX. század legnagyobb festője – aki egyben korának egyik legnagyobb gondolkodója is – még ekkor sem elégedett. Hallgassunk csak bele drámai monológjába: „Az önmegtartóztatás legmagasabb rendű gyakorlatát végezhetem a prédikálás és a festés helyett?! Mily nagyszerű megoldás! A legfontosabb a Fény-valóság megtalálása?! Kísérletet tehetünk a Fény-valóság megteremtésére?! (...)

    Mert a valósá¬gosnál valóságosabb Valóság Fény-valóság?! Az ember a Fényben érzi igazán védettnek magát?!... Micsoda?! Nincs értelmesebb cselekedet a földi életben, mint eljutni abba az Önma-gunkba, aki Fénybe képes öltözni?! Mert ez a passzivitás útja?! (...) Ó, most állítottam fel a legvarázslatosabb csapdát, s majdnem bele is léptem!"

    JEGYVÁSÁRLÁS

    Rendező: Beke Sándor

    Tovább

  • A hóstyák kialakulása, építkezés és lakáskultúra – előadás

    A hóstyák kialakulása, építkezés és lakáskultúra – előadás

    Dr. Veres Gábor előadása az Egri hóstyák néprajza programsorozat keretében.

    2018. február 28. 16:30  Bródy Sándor Könyvtár, Eger 3300, Kossuth Lajos utca 16.

    Zalár József (Oroszlán) utcai házak a mai Gárdonyi Géza tér és a Dobó István (Piacz) tér között.
     A fotó 1878-ban készült.: fortepan.hu

    Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról, kapuiról elnevezésükről
    Eger város lakossága, vezetői mindig ápolták a város múltjának hagyományait, művészettörténeti értékeit, védték műemlékeit. Úgy látszik, a helybeliek méltók akartak lenni az egri névhez s ahhoz a népszerűséghez, amely országszerte övezi a várost, s az iratok tanúsága szerint övezte a történelem folyamán mindig.

    Tovább

  • VI. Egri Diákbál

    VI. Egri Diákbál


    Idén már hatodik alkalommal rendezzük meg az Egri Diákbált azzal a céllal, hogy egy felejthetetlen élményt nyújtsunk az egri középiskolás diákok számára.

    Az esemény alkoholmentes, ezzel a Városi Diáktanács egyik legfontosabb elvét szeretnénk erősíteni, hogy tudatmódosító szerek nélkül is jól tudjuk érezni magunkat.

    2018. február 23. 19:00  Kepes Intézet, Eger 3300, Széchenyi István utca 16.

    Sok szeretettel várunk mindenkit a VI. Egri Diákbálra!

    Kapunyitás: 19:00
    Bűvész műsor
    Nyitótánc: 20:00
    Bálkirály és királynő választás: 22:00
    A zenéről a Csapnivaló zenekar és DJ Ryco gondoskodik.
    Mash Machine
    Fotófal
    Legédesebb pár
    Kapuzárás: 01:00
    Dress code: kék-fehér

    Jegyár: 500 Ft

    Jegyek elővételben kaphatóak az Ifi Pontban, és a VDT következő tagjainál:
    Tamás István - Neumann
    Mlinkó Zsolt - Neumann
    Mezei Virág - Neumann
    Kőrösi Maja - EKE
    Jakab Zsuzsanna - IQ-pont
    Bódi Barnabás - Szilágyi

    Tovább

  • XIX. Szőlészeti és Borászati Konferencia

    XIX. Szőlészeti és Borászati Konferencia


    A kiváló minőségű magyar borok, az ezt előállító szőlészetek és borászatok, a magyar szőlő-bor ágazat fejlődése és versenyképessége, az oktatás és kutatás szerepvállalásának és elkötelezettségének növelése minden résztvevő közös érdeke és felelőssége.

    Ennek szellemében rendezi meg az Eszterházy Károly Egyetem és az Egri Borút Egyesület 19-ik alkalommal a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben február 22-e és 23-a között.

    2018. február 22 - 23.  Líceum, Eger 3300, Eszterházy tér 1.

    A rendezvény tematikáját és előadásait hagyományosan az ágazat minőségi fejlődését szolgáló legfontosabb témakörök köré szervezik.

    Ebben az évben a szőlészeti és hordóhasználati innovációkon túl, termékfejlesztésről és birtoképítésről, bormarketingről, borturizmusról, ezek kereskedelmi és vendéglátással összefüggő kérdéseiről, nem utolsó sorban pedig a borvidéki és borrégiós összefogások jó és követendő példáiról hallhatunk előadásokat, melyekhez a keretet az Eszterházy Károly Egyetem Szőlő-bor Kutatás-fejlesztési Kiválósági Központjának eredményei és tervei adják.

    A KONFERENCIA HONLAPJA

    Hazai és külföldi előadóink szakterületük ismert és elismert személyiségei. Előadásaik, a velük folytatott beszélgetések a jógyakorlatok bemutatása mellett a mindennapi gyakorlati kérdések megoldását is jelenthetik.

    Az előadók közül Elisabeth Gabay (Master of Wine) a magyar bor értékei és a nemzetközi piac elvárásai témával, a Simonit&Sirch az innovatív metszési technikákkal kapcsolatos témával érkezik, de emellett számos további neves magyar, valamint külföldi termelőt és szakembert is várnak a szervezők.

    Tovább

  • Idegenvezetői Világnap Városunkban

    Idegenvezetői Világnap Városunkban


    "Eger a sokcsillagos élmény" - Ingyenes városnézések az Idegenvezetői Világnap alkalmából

    Eger már 12. alkalommal csatlakozik az Idegenvezetők Világnapjához!

    "Eger a sokcsillagos élmény", de központban a hős egri nők. Emlékezve arra, hogy 2018-ban lesz 50 éve, hogy Várkonyi Zoltán megfilmesítette az Egri Csillagokat!

    2018. február 24.  Tourinform, Eger 3300, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 9.

    Az idegenvezetők felajánlásával, ingyenes városnézéseken vehetnek részt az érdeklődők az alábbi időpontokban:

    10.00 óra - Schmidt Klára
    10.30 óra - Badacsonyiné Bohus Gabriella
    11.00 óra - Kowalskiné Székfy Ibolya és Schmidt Klára
    12.00 óra - Szentesi Éva
    A séta időtartama 1-1,5 óra

    Találkozás a Tourinform irodánál!

    Várjuk Eger város lakóit és az itt tartózkodó vendégeket!

    Amennyiben 20 főnél nagyobb létszámú csoporttal érkeznek, azt kérjük előre jelezzék!

    Információ:
    Egyesület Eger Idegenforgalmáért
    06-30/276-1181,
    badacsonyine.gabi@gmail.com
    vagy

    Tourinform-Eger
    Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 9.
    36/517-715
    eger@tourinform.hu

    Tovább

  • Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet a múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút belső végállomása az egri Faraktár végállomás megszüntetése után.

    Heves megyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével.

    A városrész a 25-ös főúton található. A városrész központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

    Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

    Félnémeti fűrészüzem (lebontva)

    Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

    A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

    A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag at Eger-Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

    A KMKK távolsági, helyközi, szerződéses, a helyi járatok közül a 8-as, 10-es, 11-es, 11-es, 14-es, 14A és 14C számú járatai járnak a településre, valamint néhány társ-Volántársaság távolsági buszjárata. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az a Eger–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Eger-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. A egykor hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

    Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • A Dobó István tér elnevezésének története

    A Dobó István tér elnevezésének története


    A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik.

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.

    Fotó: www.flickriver.com

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Hogyan is látják a madarak városunkat

    Hogyan is látják a madarak városunkat


    Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.


    Eger nevű város volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.


    A dinamikusan fejlődő magyar városok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.


    Fotó: S.AnitaPhoto & CusitoDrone / facebook



    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • BOR, FÜRDŐ: SZERELEM

    BOR, FÜRDŐ: SZERELEM


    A középkori Egerben is ismerték a szellemes egészségügyi verses szabályt: "A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet. 

    De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem." Valószínűleg az Árpád-házi királyok uralkodásának századaiban épült meg az első fürdőépület, majd a török hódoltság alatt törökfürdőkkel, a 20. században a termálfürdővel bővült az egri fürdők köre. A fürdők, a bor és a kézzel fogható történelem összenőtt a várossal.

    A megújuló Eger

    „A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb." Aligha van olyan, aki nem ismeri fel azonnal az Egri csillagok kezdő mondatait. Hosszú időn keresztül Eger városának legfontosabb vonzereje a magyar nemzeti történelem egy dicsőséges küzdelmének színhelye, az egri vár volt, mely a mai napig a hazaszeretet és hősiesség szimbóluma. Ugyanakkor Eger történelmi múltjával szorosan összenőtt a borkultúra és a barokk építészeti emlékek.


    Manapság Egerben sétálva az lehet a benyomásunk, hogy megőrizve korábbi vonzerejét, a város arra törekszik, hogy modernebb, mai arcát is megszerettesse a turistákkal. Az innovatív Eger nemes szimbóluma nem is lehet más, mint az Egri Csillag bor, amely szembeszállva a sztereotípiákkal nem egy testes vörös, hanem egy rafináltan házasított fehé. Az Egri Csillag nem ellenfele, hanem a fehér párja az egri Bikavérnek. Ugyanúgy, ahogy a hagyományos látnivalók mellett az egriek megmutatják a város olyan tereit is, melyek eddig kiestek a városnézők szokásos sétáiból. Kevesen tudják, hogy a török időkben épült fürdők közül még mindig működőképes intézmények nem csak Budapesten maradt meg, hanem Egerben is.

    Török fürdők Egerben

    A török hódoltság alatt a város fürdőkultúrája felvirágzott. A törökök a város 1596-os elfoglalása után mihamarabb igyekeztek természetszerűen saját igényüknek, ízlésüknek, vallási előírásaiknak megfelelően berendezkedni a fürdőt. Evlia Cselebi, a híres török utazó egri utazásának leírásából tudjuk, hogy a városban két ilidzsa (fürdő) is helyet kapott. A mai Török Fürdőt Ali basa 1609-es távozása után Arnaut basa idejében építették. A másik ilidzsa szerényebb volt, a nők számára épült. Az épület romos maradványait 1855-ben bontatta el Bartakovics érsek az első egri uszoda kiépítése során.


    A két ilidzsán kívül két hamam (gőzfürdő) is épült a városban. A jelentősebb, a Valide Szultána fürdő egykor impozáns épület volt, mely hat fürdőkamrával rendelkezett és kupoláját vörös keramit fedte. Romjait ma is láthatjuk a vár főbejáratával szemben. A másik hamam a Valide Szultánánál jelentéktelenebb építmény volt. Maradványok sem maradtak belőle és pontos helye sem ismert.

    A török uralom 1687-ben ért véget Egerben.  Az egriek tovább használták a törököktől „örökölt" fürdőt. A Török Fürdőt folyamatosan korszerűsítették, új medencéket, gőzkabint építettek. 1954-ben a Török Fürdő üzemeltetését a reumakórház vette át. Az új tulajdonos 1979-ben lebontotta a lapos kupolát, helyére az eredeti (török kori) boltozathoz jobban hasonló kupolát építettek, melyet 200 ezer darab aranyfüsttel bevont mozaikkal burkoltak. A belső tereket zöld színű, Zsolnai porcelánnal burkolták. 2008-2009-ben a Török Fürdőt Kaszab Ákos Ybl díjas építész tervei alapján teljesen felújították. A tervező az 1839-40-es évek barokk és klasszicista gyökereihez tért vissza, miközben a mai kor igényeit sem hagyta figyelmen kívül.

    Pezsgő-fürdő és török fürdetés

    A Török Fürdő különlegessége a radonos gyógyvíz. Ilyen gyógyvíz meglehetősen ritkán fordul elő. A radon részben a bőrön keresztül, részben belégzés útján jut be a szervezetbe. Jelentős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással bír. A radon gáz vízben oldva van jelen. A Török Fürdőben a radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel három helyen, a Török-medence, a „Tükör medence" és a Pezsgő-fürdő medence alatt (mely nevét a felszálló buborékok szakadatlan pezsgése miatt kapta). A legszebb mégis a hatalmas aranykupola alatti nyolcszögletű medence. Benne ücsörögve gondolatban visszarepülhetünk a török időkbe. Ehhez már csak egy igazi hamam masszázs és egy jó török tea kell!


    Azoknak, akik csak pihenni szeretnének a Török Fürdőben különböző hőfokú termálmedencék, szauna, 10 féle masszázs, gőzfürdő, infrakabin, aromakabin, hamam (azaz a hagyományos török gőzfürdő és masszázs), esztétikusan kialakított hangulatos pihenőhelyek és kávézó áll a rendelkezésére.

    A masszázsok között olyan különlegességek is vannak, mint Padisah hátmasszázsa, Szulejmán masszázs, Gül Baba Rózsakertje.

    Egri Termálfürdő

    1932-ben a Törökfürdő szomszédságában nyitotta meg kapuit az Egri Termálfürdő, az ország egyik legszebb fürdőhelye. A történeti városmag közvetlen közelében elhelyezkedő fedett és nyitott vízi élménysziget ugyanis 7 medencével, sportpályákkal és a Török Fürdőbe közvetlen átjárási lehetőséggel rendelkezik.

    A strand egyedi jellegzetessége, hogy az északi felén inkább a gyógyvizes, csendesebb fürdőző funkciók telepedtek meg, míg a déli területen, tudatos fürdőfejlesztés eredményeként a gyermekbarát, fiatalosabb strandolás kapott helyet. A vízi komplexum hét medencéjével és 5,3 hektárnyi parkosított területtel várja a pihenni és felfrissülni vágyó vendégeit, mely garantáltan kellemes időtöltést biztosít az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt.

    Azok a vendégek, akik a gyógyászat miatt keresik fel az Egri Termálfürdőt, egész évben modern körülmények között élvezhetik a kétféle minőségű, kénes termálvíz és a radonos gyógyvíz gyógyhatását. Az 1936-ban épült I-s medence aljáról – Európában egyedülálló módon – ma is természetes kavicsrétegen át tör fel a radon tartalmú gyógyvíz. A híres dögönyöző 3 méter mélyre süllyesztett medencéjében 6 vízkiömlővel 2 méter magasról zúdítja alá a termálvizet.

    borítókép: Vámossy Béla

    Forrás: A török fürdőkről, a fürdőzésről általában | www.egertermal.hu

    Tovább

  • Különleges templomok Magyarországon

    Különleges templomok Magyarországon


    Összeállításunkban olyan hazai templomokat mutatunk be, amelyek szépségük mellett egyedi építészeti megoldásaikkal is lenyűgöznek.

    1. Békéscsabai evangélikus nagy- és kistemplom


    Fotó: Somogyvári D. György

    A békéscsabaiak büszkesége a város központjában található két, egymás közelében álló evangélikus templom. Ezzel a templomkompozícióval hazánkban a csabaiak biztosan lutheránus nagyhatalomnak számítanak. A klasszicista stílusú, de copf és empire elemeket is vegyítő nagytemplom nemcsak Magyarország, de egyben Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Belseje meghökkentő mértekkel rendelkezik. Belmagassága 27 méter, hossza 55 méter, szélessége 27 méter. A falak szélessége helyenként a 3,8 méter is eléri. A kétemeletes karzattal büszkélkedő térben 3500 ülőhely van, s a templom közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A belső tér monumentalitása szépen érvényesül a fehér és zöldes színű, dísztelen falak között. Külseje is impozáns, órapárkányos tornya 75 méter magas. A mellette lévő evangélikus kistemplomnak sem kell szégyenkeznie, hiszen ha nem is a legnagyobb, de a város legrégebbi temploma. 1743-ban épült barokk stílusban, és az ő harangjai hívják a híveket istentiszteletre, mert a nagytemplom harangjait az I. világháborúban elrekvirálták, és azóta sem kapott újakat. Nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentkezéssel látogathatók.

    2. Hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház


    Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

    Az Alföld északi részén, a Hajdúháton fekszik Hajdúdorog, ahol a magyar görögkatolikus egyház legrangosabb épülete a város központjában magasodik. Az „Istenszülő Bevezetése a Templomba Székesegyház” alapjai a 17. századból származnak. Az évszázadok során többször átépítették, kibővítették, legutolsó komplex felújítását 2006-ban fejezeték be, így mára teljes pompájában várja a látogatókat. A háromhajós bazilikális elrendezésű templomot 1912-ben X. Pius pápa székesegyházi rangra emelte. A katedrális belső terét a görögkatolikus liturgia hagyományai alapján alakították ki. Leglátványosabb és leghíresebb része a szentélyt a főhajótól elválasztó fal, az ikonosztáz, amely a 18. század végén készült késő barokk stílusban. A 11 méter magas, 7 méter széles, ötszintű képfalon 54 képet helyeztek el. A gazdagon aranyozott keret és a világoszöld színű szegély kiemeli az ikonok hatását. Értékes berendezési tárgya még a főhajó déli boltíveinél felállított baldachinos püspöki trón. A székesegyházat hangulatos, gondozott park veszi körül. A kert északi oldalát egy közel 50 méter hosszú erődfalszakasz zárja le. A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

    3. Karcsai református templom


    Fotó: Nográdi Attila

    A Bodrogközben, a magyar–szlovák határ közelében, Karcsa községében egy csodaszép Árpád-kori műemlék templomra bukkanhatunk. Már keletkezése is mesés, legalábbis a néphagyomány szerint. Állítólag tündérek építették egy éjszaka alatt. A történelmi források viszont úgy tarják, hogy a két részből álló téglatemplom szentélyrészét egy rotundából (körtemplom) alakították ki a 12. században, míg a hosszanti hajóját a 13. században toldották hozzá. A templom a 16. század közepe óta református, 1873-ban leégett, 1896-ban Schulek Frigyes restaurálta. Az épület jelenlegi formáját, a középkori alakját idéző, magas zsindelyes tetejét és az új haranglábat az 1967 és 1970 közötti felújítása során kapta. Különlegessége, hogy a román stílus egyik legegyénibb, olasz–dalmát jellegű magyarországi építészeti emléke. A hajó igényes, belső kiképzése, illetve az olasz–francia hatásokat mutató faragványok jelenléte (egyes tudósok szerint) a johannita lovagrend itteni megtelepedésével hozható kapcsolatba. Leggyorsabban Sárospatakról közelíthetjük meg Karcsát, gyalog az Alföldi Kéktúra jelzését követve érhetünk el a templomot. Hétköznapokon ingyenesen látogatható.

    4. Mádi zsinagóga


    Fotó: Mayer András

    Tokaj-Hegyalja legszebb zsinagógája a Zempléni-hegység déli lábánál, Mádon található, és 1795-ben épült. Építését módos borkereskedők, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A régi zsidó törvények alapján a nők, a férfiak és a gyerekek hordták a köveket a környező bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz nem érintse őket. Később elemi iskola és jesiva is működött itt. A II. világháború után az épület romlásnak indult, helyreállítását 2000-ben kezdték meg, és a gyönyörűen felújított zsinagógát 2004-ben adták át. Az impozáns belső teret intimitás jellemzi, míg kívülről a barokk és a copf stílus sajátos keveredése teszi egyedivé a magyarországi zsinagógák között. A központi teret a négy tartóoszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, itt van a függönyös tóraszekrény és a tóraolvasó asztal is. A földszinti részben 130 férfi foglalhat helyet. A nők külön bejáraton közelíthetik meg a számukra fenntartott karzatot. A falakat bibliai szövegű kartusok díszítik. A templom múzeumként is működik, az imaterem előterében színvonalas helytörténeti kiállítás látható. Egész évben látogatható, a nyitvatartási időn túl előzetes bejelentkezés szükséges a zsinagóga gondnokánál.

    5. Szilvásváradi református körtemplom


    Fotó: Somogyvári D. György

    A Bükk északnyugati peremén fekvő Szilvásváradot nem kell bemutatni. A Szalajka-völgy természeti szépségei, a pisztrángok és a lipicai ménes mellett épített különlegességekkel is találkozhatunk a községben. A dombon magasodó hófehér református templom kör alakjával, nagyságával és klasszicista stílusával egyedülálló műemlék Magyarországon. 2014-ben befejeződtek a több évig tartó felújítási munkálatok, amelyeknek köszönhetően a templom kívül-belül megszépült. A szájhagyomány szerint – az eredetileg katolikusnak készült körtemplomot – a település egykori földbirtokosa, gróf Keglevich Miklós emeltette az 1840-es évek elején. Miután azonban az egri érsekkel nézeteltérésbe keveredett, fricskaként a református egyháznak adományozta az épületet. 1865-ben a körtemplom harangtornyot is kapott. Az építmény nemcsak külső méreteivel, dór oszlopaival, a főhomlokzat előtti nyitott oszlopcsarnokával, de belső terével is lenyűgöző. Körben fehér falak, hatalmas oszlopok, és szerencsére az oszlopok tetején körbefutó karzatra is fel lehet menni, ahonnan még meggyőzőbbnek tűnik a templom monumentalitása. Június 15. és szeptember 15. között, szerdától vasárnapig 15–18 óráig látogatható, ezenkívül csak istentisztelet alkalmával térhetünk be.

    SZÖVEG: JOÓ ANNAMÁRIA

    Még több szép és érdekes templomról olvashatsz a cikk első részében.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!