CÍMOLDAL Archívum

  • A Kálvin Ház története

    A Kálvin Ház története

    Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.

    Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.

    Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).

    1964. Eger, Kálvin-ház (egykori Horner-ház) a Generális hídnál, fotó: /i.pinimg.com

    A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.

    Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.

    A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona

    Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona

    A Heves megye székhelyén található Buttler-ház és Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye összekapcsolódik, hiszen a műemlék a főszereplő, gróf Buttler János nevét viseli.

    Az egri barokk stílusú épület a XVIII. században épült, elnevezése pedig a ház tulajdonosához, Buttler János városparancsnokhoz kötődik, aki Mikszáth Kálmán művének, a Különös házasságnak a főszereplője, és e regény által vált ismertté. Az épület sokáig rossz állapotban volt: romokban, széttört ablakokkal, titokzatosan állt, elgondolkodtatva az egrieket és a turistákat, vajon mi történhetett a falakon belül. Jogos kérdéseket vetett fel a lakosságban: miért nem újítják fel, hiszen sok lehetőség rejlene benne, miért hagyják, hogy rontsa a város összképét.

    A közvetlenül az Eger-patak mentén húzódó épületet – sok-sok évnyi elhanyagolás és megvalósulatlan terv után – ma már felújítva, szép köntösbe bújtatva láthatja a hevesi megyeszékhelyre látogató.
    fotó: commons.wikimedia.org

    A ház története éppúgy kalandos, mint Mikszáth regénye. Buttler János 1773-ban született egy 14 gyermekes család tizenharmadik gyermekeként. 19 évesen feleségül vette gróf Dőry Katalint. Később a kassai szentszék ágytól és asztaltól elválasztotta őket, azonban a válást nem mondták ki egyértelműen. Buttler János, hogy szabaduljon a tartásdíjtól és feleségétől, ezt kérelmezte ugyan, de a próbálkozása sikertelen maradt. Buttler János 1845-ben halt meg.

    A Buttler család 1711 és 1796 között volt tulajdonosa a háznak, amely a Keglevich grófok és Barkóczy püspök birtokában is volt, és amely a későbbiekben – 1835-től – a város kezébe került. Ettől az évtől 1887-ig katonai laktanyaként, majd siketnéma intézetként, aztán internátusként működött. 1949-től 1957-ig az egri Dobó István Múzeum tulajdonában volt. Az 1970-es években átalakították, és egészen az 1980-as évek végéig turistaszállóként funkcionált. Ezt követően több mint húsz évig állt használatlanul, romokban. Azóta, 2010-ben felújították, jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete található az épületben.

    eger.utisugo.hu

    Tovább

  • A Föld napja – Cselekvő ünnep Egerben

    A Föld napja – Cselekvő ünnep Egerben


    Mentsd meg a Földet! Éheztesd a kukát! Élj ökotudatosan!

    2018. április 22 - 23.

    2018. április 22. vasárnap

    7.00 „Noé bárkáján”- Föld napi túra a Kisbakancsosokkal
    Istenmezeje – Kajra-völgy – Bagoly tanya – Nádas-orom – Mátranovák – Fehérszék- Emberesdi-völgy – Mátraballai elágazó. A túra hossza 16 km!
    Indulás: 7.00 Eger, Autóbusz Pályaudvar
    9.30-12.00 Gyógynövénytúra Eger és Egerbakta között
    Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület
    Vezeti: Rigó István
    Információ: kassai.zita@ujakropolisz.hu
    9.30 -13.00 Tavaszi Nagytakarítás Almárban a Páloskolostor- romnál
    Utazás egyénileg, szerszámokat, kesztyűt biztosítunk a résztvevőknek. A Forrás DSE és az ECK Szabadidő Szekció szervezésében
    Információ: macsarbea@gmail.com, mobil: 06 70 7756909
    Programok a Felsővárosban a Nemzedékek terén
    9.00-16.00 Szemétszüret levenduláért
    Csereakció keretében 1 zsák műanyag hulladékért cserepes levendulát kap ajándékba az, aki leadja azt a Nemzedékek terén, a LISZI Irodája melletti gyűjtőponton. (Eger, Kallómalom u. 88.)
    10.00-14.00
    Balkonnövény vásár és tanácsadás – Szentgyörgyi Kertészet
    Kézműves játszóházak újra hasznosított és természetes anyagokból
    Óriás fajátékok
    Kertbarátkör Egyesület: saját termelésű zöldségek, gyümölcsök bemutatója, komposztálás, kerti praktikák, eszközök. korszerű tartósítás: befőtt, lekvár, szörp, savanyúság a polcokon, kóstoló és tanácsadás
    Mozgás és játék az egészség jegyében- Egri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
    Színpadi programok
    10.00 Csintalan palacsinta – Felsővárosi Gyermekszínjátszó csoport
    11.00 A kiskakas gyémánt félkrajcárja –Galagonya Bábszínház
    14.00-17.00 „Négylábúak Napja”
    Terápiás- és gazdikereső kutyák bemutatója, kutyaiskola, kisállat simogató
    Állatorvosi- és kutyakozmetikai tanácsadás, fiatal felvezetők bemutatkozása
    Állatos totó és ügyességi játékok
    Szervezők: Zöldpanel Egyesület, Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület, Csere Kör Közösségi Egyesület, Mondjunk Mancsot Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület, Egri Kutyasuli, Botka Tímea, Gergesi Ferenc, Kecskés Tibor, Kelemen Tamás

    Április 23. hétfő 10.00-15.00

    A FÖLD NAPJA AZ ÉRSEKKERTBEN
    Műanyagmentes világot a Föld védelmében!
    10.00-13.00 Szemétszüret levenduláért
    Csereakció keretében 1 zsák műanyag hulladékért cserepes levendulát kap ajándékba az, aki a leadja a hulladékot a gyűjtőponton a tónál, az Excalibur mellett
    10.00 / Érsekkerti színpad (a Klapka úti bejárat felől)
    Habis László EMJV polgármester úr köszöntője
    Faültetés- a hagyományok szerint – a Múzsák ligeténél. Az év fája: virágos kőris
    Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója,
    Kiss Renáta, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója
    Közreműködnek a Jó Pásztor Óvoda növendékei
    10.30 Hahó Együttes koncertje
    A 2010 óta működő együttes dalainak témája az ökológia és a „zöld gondolkodás”
    14.00 A Szatócs Batyuja
    EKMK Adáshiba színjátszócsoport előadása
    10.00-15.00 Előadások, játékos vetélkedők, bemutatók a tóparti sátrakban
    EKE Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék
    Őshonos és betelepített fák megismerése, középhegységeink ökoszisztémája.
    Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
    Ismerkedés az év madarával (vándorsólyom) és az év hüllőjével (elevenszülő gyík) – A madárbarát Magyarországért! Az év hüllőjének, az elevenszülő gyíknak a megismerése játékos tesztek segítségével. Színes madarászati paletta!
    Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
    Városunk természeti értékei: védett fák, parkok, az Eger-patak és az ott élő állatok. A Bükki Csillagoségbolt-park és a fényszennyezés problémája. Hogyan hat ránk és mit tehetünk ellene?
    Padlás Értékközvetítő Alapítvány
    Hulladékból legyen játék!
    Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
    Természetismereti játékok és foglalkozások.
    Kertbarátkör Egyesület
    Az vagy, amit megeszel!  A környezettudatos életvitel népszerűsítése. Saját termelés, komposztálás, saját növények bemutatása, korszerű tartósítás: befőtt, lekvár, szörp, savanyúság a polcokon. Termékbemutató, kóstoló és tanácsadás.
    Egri Egészség és Környezetvédő Egyesület, Egri Jóga klub
    Jóga gyakorlatok: stresszoldás, élénkítő, feszültség oldó mozgásprogramok.
    Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
    Szórakoztató fejtörők, foglalkoztatók.
    Zöldek a zöldért Egyesület
    Kiadványok, természetismereti totó. 
    TOVÁBBI PROGRAM
    11.00-14.00 Plastic Planet –műanyagtól ellepett világunk
    (színes, szinkronizált, osztrák-német dokumentumfilm, 95 perc, 2009.)
    Filmvetítés az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában
    A film után beszélgetés a műanyag veszélyeiről, a fogyasztói tudatosságról
    11.00-14.00 Az ember, aki fákat ültetett– rajzos rövidfilm (30 perc)
    Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület (Eger, Törvényház u. 25)
    A film után gyógynövény ismeret, kitartás-kérdőív
    Információ: 0620/4722003
    KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK
    Április 11. – június 30. / EKMK Forrás Sikátor Galéria
    FÖLD NAPI FOTÓKIÁLLÍTÁS
    Dr. Molnár Gyula nyugalmazott egyetemi adjunktus, fotóművész természetfotó kiállítása.
    Közreműködnek a Csányi Alapítvány részéről: Benczúr Anna, Berta Luca, Nádudvari Nóra, Turuczki Szabolcs, Varga Péter Bendegúz, Bartakovics Brigitta
    Április 18. szerda 17.00 / Polgárok Háza
    Energiavámpírok a háztartásban
    Dr. Danka Klára ökológus előadása az Egri Egészség és Környezetvédő Egyesület szervezésében a Polgárok Házában. (Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 45.)
    Április 22. vasárnap / Eger, Joó János u. 48.
    Az Eszterházy Károly Egyetem Botanikus Kertje díjmentesen látogatható
    Rajzpályázat A BBKE Föld napi rajzversenyt hirdet általános iskolásoknak, bármilyen technikával készült A4-es rajzokat várunk április 20-ig az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház portáján.

    Tovább

  • Városunk legnagyobb parkja

    Városunk legnagyobb parkja


    Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, a helyiek a „Város tüdejeként” is szokták hívni. Helyén korábban egy természetes erdő volt található, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt.

    A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni.

    A francia kertépítészet jegyeit magán viselő park közepén díszes szökőkút látható, évszaknak megfelelően mindig változó virágköltemények gyűrűjében.


    A park északnyugati sarkában egy kis tavat találunk, rajta egy kőhíddal. A tisztás a helyiek kedvence, hozzunk magunkkal egy plédet és üljünk ki a partjára! A tó mögötti Múzsák ligetében két nagy írónk, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra látható.

    Jó tudni:

    Piknikezzünk a tó partján, vagy egy nekünk tetsző tisztáson!

    Kerékpártároló: A park több bejárata mellett és a játszótérnél is találunk kerékpártárolókat.

    Mosdó: Ha szükség van rá, a Termálfürdő bejáratához vezető sétány mellett találunk mosdót.

    Játszótér: A park déli végét egy nagy játszótér foglalja el.

    Tovább

  • Nők nyomán, Egertől Matyóföldig

    Nők nyomán, Egertől Matyóföldig


    Az Egri várat és az UNESCO listájára felkerült matyó mintákat sokan ismerjük, de észrevettük már a történetek mögött álló nőket is?

    A várvédők diadalmas győzelméhez a hős egri nők bátorságára is szükség volt, a csodás „matyó rózsák" pedig soha nem születnének meg a hozzáértő asszonyi kezek nélkül. És ez csak a kezdet! Mennyi minden szól még a hölgyekről ezen a vidéken... Civilek, mesék, legendák, szentek, nincs olyan történet Egerben és a város környékén, aminek ne lenne köze valamilyen módon a szebbik nemhez!

    Keressük a nők történeteit Egerben, a hősök városában!

    Az Egri várnak már a történelmében is fontos szerepet játszottak a nők, hiszen ki ne emlékezne a hős asszonyokra, akik halált megvető bátorsággal harcoltak a dicsőséges 1552-es csatában?! Az Érseki Palota a város egyik gyöngyszeme, ez az egyetlen olyan főpapi palota Kelet-Közép-Európában, melynek egyik szárnya a turistákat szolgálja, a másik viszont még máig az eredeti funkcióját tölti be. Már az épület előtti díszkertben is a rózsacsodáról ismerhető Árpád-házi Szent Erzsébetet szobra fogad, de a Palota egyik nagy kincse is nőhöz köthető: itt található Mária Terézia koronázási palástja! Nézzünk a fejünk fölé, ha a Főegyházmegyei Könyvtárban járunk, hiszen a mennyezeter egy gyönyörű, a Tridenti zsinatot ábrázoló freskó díszíti, Szűz Mária alakjának megjelenítésével. Nem minden nő volt viszont szent régen sem. Egy városi legenda szerint régen a Líceum tetején található Camera obscura segítségével követték nyomon csalfa, vagy csalfának vélt feleségeiket a féltékeny egri férfiak. Ez a szerkezet egy tükörrendszert jelent, melynek segítségével élőben, felülnézetből vizsgálhatjuk meg a várost - mind a mai napig. Próbáljuk ki! Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, pihenjünk meg benne, közben pedig keressük fel az itt található Múzsák ligetét, ahol minden facsemetét más és más híres ember ültetett el.

    Ismerkedjünk a török kultúrával! Az Érsekkert szomszédságában találjuk a Török fürdőt, melynek igazán kár lenne kihagyni a kényeztető szolgáltatásait. „Szulejman" tiszta és erőteljes masszázsára vágyunk jobban, vagy a „Gül Baba Rózsakertje" hamam masszázs a szimpatikusabb? Keressük fel a „Szultán Anyja", vagyis a Valide Sultana nevű fürdő romjait! Ezek a létesítmények régen közösségi térként is funkcionáltak, a fiús anyukák például itt vették alaposan szemügyre a fiuknak szánt lányokat. Az érdeklődés persze nem a meztelen test látványának szólt, az „ellenőrzésnek" ennél sokkal gyakorlatiasabb célja volt - az a lány volt megfelelő, akinek a teste egészségesnek, és egy gyermek kihordására alkalmasnak tűnt. Ha vonz a szép női testek látványa, vegyünk részt a Pasa sátor egyik hastáncbemutatóján! A korhű török sátor kávézóként funkcionál, így előadás nélkül is különleges élményben lehet részünk, ha meglátogatjuk.

    A hasunkra is gondoljunk! Kalandozzunk az édesszájúak mennyországába, a Marcipániába, ahol a kiállított tárgyak mindegyike ellenállhatatlan cukormasszából készült ugyanis. Többek közt az alkotó, az Oscar-díjas Kopcsik Lajos feleségének festménye is! Látogassunk el a Szépasszonyvölgybe és két pohár finom bor között merengjünk el a városrész nevének eredetén. Egyes feltételezések szerint a "szép asszony" az ősvallás egyik istenasszonyára, a szerelem istennőjére utal, míg mások ennél egyszerűbb indokban hisznek: a mendemonda szerint a „szépasszony" egy nagyon szép, és sok borfogyasztó férfi örömére igencsak kikapós úriasszonyt takart, aki a Völgyben élt régen. Már csak nekünk kell eldönteniünk, hogy melyik verzió a szimpatikusabb. Ha megéheztünk, vessük bele magunkat Eger izgalmas gasztronómiai világába és válasszunk a helyi specialitások közül! Kóstoljuk meg az egries húslevest, az egri gömb palacsintát és a „béka desszertet", vagy válasszunk valami különleges, török fogást! Ebéd közben jusson eszünkbe, hogy jó pár évvel ezelőtt még az égből érkezett a leves Egerben! A legenda szerint a hős várvédő nők szurokkal, és forró levessel öntötték nyakon a török katonákat. A mai egri nők szerencsére már csak tányérból kínálják a leveseiket.

    Ismerjük meg Noszvajt, a mátkák mesefaluját!

    A különleges hangulatú, Eger melletti falu minden évszakra tartogat egy meseutat a számunkra, válasszunk közülük, majd térjünk vissza később is egy másik meseút kipróbálására! Tavasszal a Lányok, fruskák történeteit ismerhetjük meg, nyáron a mátkák meseútját járhatjuk be, ősszel anyákkal és banyákkal találkozhatunk, télen pedig pajzánkodhatunk. Melyik a legszimpatikusabb választás?

    Bízzuk titkunkat Róza nénire Egerszalókon!

    Egerszalókon úgy tartja a mondás: „Mária kötényében vagyunk". Mély katolikus gyökerekkel rendelkező kis falu Eger mellett. Természeti adottságai pazar környezetet varázsolnak a település köré. Európa egyetlen Sódombja is a településen található, a termálvíz forrás környékén lerakódó ásványi sók építették ezt a csodát. Időutazáson vehet részt az, aki az Egerszalóki Barlanglakásokat felkeresi. Ez a hely Róza néni otthona is egyben. Az 1700-as évek vége óta lakott barlanglakások, hűen tükrözik a régmúltat. Berendezésüket a falubeliek adták hagyatékból, padlásokból, pincékből. Az egyik lakás lócáján ül, derűvel az arcán Róza néni. Ne zavarjon senkit, hogy Róza anyánk textilből készült és életnagyságú. A fontos, hogy a fülébe suttogott titkok, örökre elhallgatva maradnak, a titkos vágyak pedig megvalósulnak. A vallomások után a 3D Barlangmoziban „utazhat" a kedves látogató. Érdekes és izgalmas találkozás ez. Megtudhatjuk, hogy mi köze a dinoszauruszoknak Róza néni lakhelyéhez.

    Vendégeskedjünk matyó asszonyoknál Mezőkövesden!

    Mezőkövesden járva kihagyhatatlan a "matyó rózsák" megismerése, látogassunk ehhez a Népi Művészetek Házába! Kövessük nyomon az itt szorgoskodó, matyó hímzést végző hölgyek munkáját, akik a „matyó rózsák" számtalan variációjába is készséggel beavatnak bennünket! Ha kedvet kapunk hozzá, akár a ruhatárunkat is bővíthetjük pár percre, hiszen eredeti, Matyó népviseletbe is beöltözhetünk a Házban. Ha már megismertük a népi motívumot, kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt! A térkép alapján végigjárhatjuk a Hadas városrészt és megtalálhatjuk a matyósághoz kapcsolódó meséket, legendákat. Így nemcsak bepillantást kapunk a matyók világába, hanem a rejtvény sorait helyesen kitöltve megtudhatjuk, melyik az a jellegzetes női viselet, amelyet csak a matyók viseltek.

    Részletek:

    Eger

    Egri vár (Eger, Vár 1. | +36 36 312 744 | www.egrivar.hu)
    A Dobó István Vármúzeum kapuja április 1. - október 31. között 8:00 - 22:00-ig tart nyitva. A felnőtt jegy 1600 Ft-ba, a kedvezményes jegy (6-26 és 62-70 év közöttieknek) pedig 800 Ft-ba kerül. A múzeumot egy az Egri csillagok című túrával is megtekinthetjük, ez a főpénztárnál rendelhető meg.

    Egri csillagok túra: Korhű ruhába öltözött hagyományőrzők mutatják be a végvári vitézek életét és az egri hősök mindennapjait. A török kori hagyományőrző vitézek közreműködésével a látogatók a várfalak közt sétálva fedezhetik fel a híres 1552-es ostrom és Az egri csillagok helyszíneit, megismerkedhetnek a végvári vitézek életével és a vár ezer éves történelmével. A túra során hallhatnak a híres egri nőkről és az ostromban véghezvitt hőstetteikről.

    Egri Érseki Palota Látogatóközpont (Eger, Széchenyi István utca 3. | +36 36 517 356  | www.egriersekipalota.hu)
    A Palota április 1-től szeptember 31-ig keddtől vasárnapig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva, október 1-től március 31-ig pedig keddtől szombatig 10.00-tól 16.00-ig látogatható. Kérjük a kasszánál a tematikus, női szentekről szóló vezetést!

    Női szentek az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont liturgikus műtárgyaiban: Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont egy olyan"túrára" hívja a kedves vendégeket, amelyben megcsodálhatják, megkereshetik és megismerhetik a kevésbé ismert női szenteket a Palota és a Bazilika kápolnájából származó liturgikus műtárgyak, műkincsek, ereklyetartók segítségével. A tárgyak nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem körülveszik őket az izgalmas történetek, legendák, amelyek mindannyiunk részére igazán példamutató és tiszteletreméltóak lehetnek.

    Érseki könyvtár (Eger, Eszterházy tér 1. | +36 36 325 211 | www.efkt.hu)
    A muzeális könyvtár szezonálisan látogatható, március 1-14-ig és október 10-29-ig csak hétvégéken 9.30-13.30-ig, március 15-április 30-ig és október 1-8-ig hétfő kivételével minden nap 9.30-13.30-ig. Főszezonban, május 1. –szeptember 30. között hétfő kivételével naponta 9.30-15.30-ig tart nyitva. Belépőjegy: teljes ár: 1000 Ft; kedvezményes: 500Ft; 75 éves kor felett ingyenes. Választhatunk két tematikus vezetésből is.

    Magyar királynők, királynék és szentek tisztelete: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár gazdag gyűjteményére alapozott program, mely a könyvtár muzeális, barokk termében tett sétát követően könyvritkaságok, ősnyomtatványok, kéziratok alapján nyújt betekintést magyar királynők, királynék és szentek életébe.

    Mária tisztelet Magyarországon és Európában a Főegyházmegyei Könyvtár dokumentumainak tükrében: Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony, mindegyik szavunkkal Jézus anyját, Szűz Máriát tiszteljük. A katolikus egyházon belül ez a tisztelet az ősegyházig nyúlik vissza, hazánkban, pedig Szent István királyunkig, aki Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Ezt a tiszteletet, a Mária-kultuszt mutatjuk be látogatóinknak a barokk terem mennyezetfreskója, valamint könyvtárunk féltett kincseinek segítségével.

    Camera Obscura (Eger, Eszterházy tér 1. | +36 36 520 400 (2279-es mellék) | www.varazstorony.hu)
    A Camera Obscura a Varázstoronyban található, mely november 1-től december 14-ig péntek, szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig tart nyitva, december 15-től 31-ig viszont zárva tart. Január 1-től 31-ig szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig tart nyitva, majd február 1-től március 14-ig ismét péntek, szombat, vasárnap 9:30-13:30-ig látogatható. A belépőjegy díja felnőtteknek 1 300 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 1 000 forint / fő.

    Érsekkert
    Az Érsekkert ingyenesen látogatható és éjjel-nappal nyitva tart. Nyaranta a park szolgál helyszínéül a Pinceszínház szabadtéri színházi előadásainak, melynek előadásairól az alábbi oldalon kaphatóak bővebb információk: www.pinceszinhazeger.hu

    Török Fürdő (Eger, Fürdő utca 3-4. | +36 36 510 552 | www.torokfurdo.egertermal.hu)
    Nyitva tartás: Hétfő-kedd: 16:30 - 21:00; Szerda-csütörtök: 15:00 - 21:00; Péntek: 13:00 - 21:00; Szombaton, Vasárnap és Ünnepnapokon: 9:00 - 21:00.

    Valide Sultana fürdőrom (Eger, Tinódi Sebestyén tér 3.)
    A Valide Sultana április 1. és október 31. között hétfőnként zárva tart, keddtől vasárnapig pedig 10:30 - 15:30 között látogatható. Belépődíj nincs.

    Pasa sátor (Eger, Dobó István utca 40. | +36 36 363 806 | www.egripasasatra.com)
    A Pasa sátor kávézóként üzemel és nyáron vasárnaptól péntekig 10.00-22.00 –ig, szombaton pedig 10.00-00.00 –ig tart nyitva. A hastánc-bemutató külön megrendelhető program.

    Kopcsik Marcipánia (Eger, Harangöntő utca 4. | +36 36 412 626 | www.kopcsikmarcipania.hu)
    A Marcipánia minden nap áprilistól-októberig 10.00-tól 18.00-ig, novembertől márciusig pedig 9.00-tól 17.00-ig látogatható. A belépőjegy felnőtteknek 800 forintba, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 400 forintba kerül. A jeggyel az épületben található Harangöntő emlékszoba is megtekinthető.

    Szépasszonyvölgy
    A Szépasszonyvölgy Eger városrésze, díjmentesen, szabadon látogatható. A Völgybe érkezhetünk városnéző kisvonattal is, melyek a belvárosból, az Egészségház utcáról indulnak 10.00 és 17.00 óra között, minden egész órában.

    Noszvaj

    Meseutak a négy évszakra (www.noszvajpakk.hu | www.meseut.hu)
    Árak: Csoportár (15 főig) 7000Ft; minden megkezdett további 5 főnél plusz 2300Ft.

    Az ár tartalmazza: mesemappákat térképpel (3 db-ot 15 főig. Minden megkezdett 5 főnél + 1 mesemappát), meseházak kulcsát /átvételekor 2000Ft kauciót kérünk, amelyet a kulcs visszaadásakor visszakapnak/.

    Ajánlott létszám: minimum 15 fő.

    Tavasz: Lányok, fruskák Meseútja

    Lányokról, fruskákról szóló mesék Meseútja kisebb- nagyobb csoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Csoportoknak megrendelésre igény szerint egyeztetve egész évben.

    Kinek ajánlott: lányoknak 8 éves kor felett, női társaságoknak, családok nőtagjainak, csajos programra, csajos hétvégére, szülinapra, meglepi programnak, nőnapra.

    Nyár: Mátkák Meseútja

    A mesés mátkákról szóló mesék kisebb- nagyobbcsoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás. Csoportoknak megrendelésre igény szerint egyeztetve egész évben.

    Kinek ajánlott: menyasszonyok, feleségek 16+, női társaságok részére, leánybúcsúkra, évfordulókra pároknak.

    Ősz: Anyák, banyák Meseútja

    Az anyaság útvesztőiről szóló mesék Meseútja kisebb- nagyobb csoportoknak -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás.

    Kinek ajánlott: édesanyák / nagymamák és leányok részére, unokáknak 16 éves kor felett; szülinapokra, neves családi eseményekre, anyák napjára, különböző életkorú női társaságoknak.

    Tél: Pajzán Meseút, csak felnőtteknek!

    Avagy palóc tanítások nőknek férfiakról és férfiaknak nőkről. A Pajzán mesék kisebb- nagyobb csoportoknak is -megrendelésre- elérhetők. A Meseúton haladva együtt összegyűjtik a meséket, elolvassák, "értelmezik". A program opcionálisan bővíthető mesés foglalkozásokkal szakemberek vezetésével: kézműveskedés, mesélés, meseterápiás foglalkozás.

    Kinek ajánlott: Felnőtt csoportoknak vidám kikapcsolódáshoz 16-99 évig.

    Egerszalók

    A Sódomb egész évben, díjmentesen látogatható. A Barlanglakások egész évben, december 24. és január 1. kivételével 9:00 – 16:00, július 1 - augusztus 31. 9:00 – 20:00 látogathatóak. Felnőtt jegy 600,-, gyerek és nyugdíjas jegy 400,- Barlangmozi 400,-/fő. (www.gyogyvizekvolgye.hu)

    Mezőkövesd

    Hímző műhely (Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5-7. | +36 49 / 411-686)
    A hímzőműhely munkáját hétköznaponként reggel 9 óra és délután 15 óra között lehet megtekinteni, a beöltözésre is ekkor nyílik lehetőség.

    Kövessük a legendát és leljük meg a női fejfedőt!
    A felfedezőjáték térképe a Matyó Múzeumban (Mezőkövesd, Szent László tér 8. | 49/311-824), vagy a Kedves Pöttyös Kávézóban (Mezőkövesd, Eötvös utca 2.) kérhető. A játék áprilistól-októberig játszható.

     eger.hu nyomán

    Tovább

  • A minaret legendája

    A minaret legendája


    Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik.

    Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

    Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat.

    A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer.

    A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt.

    A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki.

    borítókép - Sári Lajos

    Forrás: visiteger.hu

    Tovább

  • Egerbakta bányató

    Egerbakta bányató


    A korábban kőbányaként üzemelt területen kialakult festői környezetben lévő bányató horgászási és vízparti pihenési lehetőséget kínál.

    Bár sokan nehezen fogadják el,
    a legtöbb bányatóban nem véletlenül nem lehet fürdeni, 
    a hatóságok nem véletlenül vezették be a tiltást: ezek a mesterséges vizek jóval több veszélyt rejtenek az ellenőrzött strandoknál. Hirtelen mélyülnek, nem higiénikusak és vízimentő-szolgálatot sem teljesít senki a partjainál.

    A bányatavak kis vízfelületű, de akár tíz méternél is mélyebb, hirtelen mélyülő, emberi tevékenység által létrehozott mesterséges állóvizek, ezzel az úgynevezett kopolyák közé tartoznak. Ezek a tavak biológiai szempontból zárt egységet alkotnak, ezért ha szennyeződés éri őket, akkor az a lebomlásig ott is marad – egy ilyen bányatóban nem higiénikus fürdeni. Ráadásul ezen tavak nagy részének vízminőségét hivatalosan nem is ellenőrzik.

    Mivel mesterséges vizekről beszélünk, amelyek ipari tevékenység melléktermékeként jöttek létre, az ilyen tavak fenekén gyakran maradnak a bányászatból származó, gyakran éles tárgyak, bányagépek, drótkötelek. Ezek általában nem láthatóak, mivel az ilyen vizekben többnyire nem jók a látási viszonyok. És mivel hivatalosan nem kijelölt fürdőhelyekről van szó, nincs elsősegélynyújtás sem.

    bővebben ...

    Tovább

  • Idén is keresik az ország legvirágosabb települését

    Idén is keresik az ország legvirágosabb települését


    Május végéig jelentkezhetnek a települések önkormányzatai az idén 25. alkalommal meghirdetett Virágos Magyarország környezetszépítő versenyre, amely az ország egyik legnagyobb társadalmi megmozdulása
    - mondta Guller Zoltán, a versenyt lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

    Tavaly 312 település vett részt a programban, idén a várakozásaik szerint még több település fog benevezni.

    A verseny összehozza az országban élőket, szebbé varázsolja a településeket Nyíregyházától-Debrecenig, Győrtől-Tapolcáig. A Virágos Magyarország verseny 1994 óta az ország egyik legjelentősebb, és legtöbb lakost megmozgató kezdeményezése, azóta több mint 1500 települést díjaztak.

    Borbás Marcsi, a verseny fővédnöke elmondta: a tavalyi győztes Veszprém és Lajoskomárom képviseli Magyarországot az idei Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén (Entente Florale Europe). A jelentkezőket ingyenes szakértői tanácsadással is segítik.

    Báthoryné Nagy Ildikó Réka, a verseny nemzetközi koordinátora elmondta, a 25. évforduló alkalmából a zsűri egy jubileumi díjat is odaítél majd.

    Idén is öt települési kategória van:

    • ezer lakos alatti falu,
    • ezer lakos feletti falu,
    • 50 ezer alatti város,
    • 50 ezer feletti város,
    • Budapest kerületei pedig idén is önálló kategóriában versenyeznek.

    A települési önkormányzatok az online jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek május 31-ig, a viragosmagyarorszag.hu oldalon, a részvétel díjtalan.

    A Virágos Magyarország verseny kapcsolódik az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyéhez, amely több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Az idei két fődíjas település – város és falu kategóriában – a 2019. évi európai versenyen képviseli majd Magyarországot.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Újra Retro Majális Felsőtárkányban!

    Újra Retro Majális Felsőtárkányban!


    Idén a táncdalfesztivál dalai csendülnek fel, amit egy fergeteges rock&roll partyval zárunk. Retro játéksarok, retro divatcuccok stb..Ha van kedved vedd fel a pörgős szoknyádat és irány a Tópart!

    2018. Május 1. Retro Majális

    MI vár még Rád ezen a napon?

    Felpróbálhatsz retro ruhákat és fotózkodhatsz a berendezett nappaliban, kipróbálhatod milyen egy retro Ikarusz busszal utazni,vagy elmerülhetsz a retro játékok világában is. Egész nap vidámpark, jó hangulat, zene.


    borítókép - Nemes Róbert

    Tovább

  • Gyár a Berva-völgyben

    Gyár a Berva-völgyben


    A második világháborút követően először a harci események során megsérült, lerombolt, gyártó berendezéseitől, alapanyagaitól megfosztott üzemek újjáépítése és a termelésbe való állítása volt napirenden, s csak ezután kezdődhetett az új létesítmények tervezése, felépítése, munkájának beindítása..

    Az első, már a szocialista iparpolitikai célkitűzések jegyében született gyárak közé tartozot az Eger melletti Berva-völgyi beruházás, mely hivatalosan, az építkezés időszakában 1949 és 51 között még az Irodagépgyár nevet viselte. A helyszín kijelölésében a vidéki ipartelepítés is jelentős szerepet játszott - ez volt a hevesi megyeszékhely első jelentős gépipari üzeme.

    A termelési profil meghatározásával az ország ipari struktúrájának hiányosságait igyekeztek pótolni, az akkor szűk keresztmetszetet jelentő forgácsolt és hidegalakítással ellátott alkatrészekből szerelt gyártmányok készítését jelölték ki az üzem feladataként.

    A következő két évben, 1951 és 53 között a 7035. számú Vállalat néven működött, nem kis gondokkal küzdve. A tervelőírások modern technika sgítségével nagy sorozatban gyártott termékek sorát követelték meg, míg a feladatokat a korábban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, frissen verbuvált munkásokkal kellett megoldani... A szakmunkások, a vezetők napjaink szóhasználatával "ejtőernyősök" voltak, akik az ország különböző részeiből érkeztek.

    A gyár tevékenységének alakulását jól tükrözi a gyakori névváltozás fennállása első fél évtizedében. A Fémszerelvénygyár elnevezés éppúgy a kezdeti időszak ipari felhasználású termékeire utalt, mint az 1953 és 55 között viselt Vegyipari Szerelő Vállalat felirat a bejárat felett.

    Az állami megrendelések hirtelen lecsökkenésével szükségessé vált a több mint másfél ezer főt foglalkoztató üzem dolgozóinak munkával való ellátása: ezért a fő profil mellett már ebben az időszakban különféle termékek - köztük fogyastási cikkek is - készültek a nép száján csak Berva Műveknek nevezett üzemben. Ezek közül országos ismertségre tettek szert a kerékpáralkatrészek és az orvosi gyakorlatban használatos fecskendők.

    A gyár 1955-ben vette fel a Finomszerelvénygyár nevet, melyet több, mint három és fél évtizeden át viselt. Ebben az évben már 1824 dolgozót foglalkoztató középüzem működött a Berva-völgyben. 1957-ben újabb válságot élt át a gyár: ismét megrendeléshiánnyal küzdött, s lázas sietséggel keresték azt a terméket, mely képes volt leköti a termelő kapacitásokat: ezt a kismotorgyártásban találták meg.

    A magyarországi motorizáció akkori szakaszában a magánhasználatú személyautó szinte teljesen elképzelhetetlen volt.

    A néhány művészt és élsportolót leszámítva csupán a párt- és az állami apparátus felső vezetőinek "járt" ez a státuszszimbólumot is megtestesítő kényelmi eszköz. A dolgozó tömegek számára - a tömegközlekedésen kivül - a kerékpár és a motorkerékpár jelentette a reálsian megszerezhető járműkategóriát...

    Az 1957-58-as időszakban alig másfél év alatt készült el az elsősorban fiatalabb korosztályok szívét megdobogtató - Berva-moped gyártmány- és gyártástervezés. A 48 cm3 hengerűrtartalmú, egyszemélyes járművet ( mely motorral és pedállal egyaránt működtethető ) még 40 évvel később is nosztalgiával idézik, akik akkor voltak fiatalok. Megjelenése nemcsak azért volt esemény, mert általa új színfolttal gazdagodtak az utak: tulajdonosaik egy kicsit világpolgároknak érezhették magukat, hiszen az akkoriban már bejövő nyugati filmeken száguldoztak hasonló szerkentyűkön a fiatalok...

    A járműprofil fejlődésének következő állomása a kétszemélyes Panni-robogó licenszének megszervezése és gyártása volt: ez már kétszemélyes kismotor volt, majdnem olyan, amilyennel Audrey Hepburn és Gregory Peck rótták a "Római vakáció"-ban Róma utcáit...

    1959-ben készültek el a Finomszerelvénygyárban  az első 125 és 250 cm3-es motorkerékpár-porlasztók, s kezdtek el villamossági cikkeket (például irányjelző impulzust adó "villogó"-t gyáratani). 1957-62 közti időszak komoly erőpróbát jelentett a fiatal üzemnek.

    A termékszerkezet átalakulása megkövetelte a gyártmányfejlesztés kialakítását illetve egy technilógiai részleg létrehozását.

    Ez egy olyan ágazatban - a járműgyártás területén, - mely országszerte szakemberhiánnyal küzdött, komoly teljesítmény volt, mely bizony olykor kompromisszumok megkötését is szükségessé tette...

    Ugyancsak meg kellett szervezni az új feladatok végrehajtására alkalmas szakembergárdát ( hegesztők, festők, járműszaralők ) is. A hatvanas évek elején kezdett el külpiacikra is termelni a Fimonszerelvénygyár.

    fotó: bestblatt.eu

    Forrás: bestblatt.eu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!