CÍMOLDAL Archívum

  • A park ismét a belváros egyik gyöngyszeme lesz

    A park ismét a belváros egyik gyöngyszeme lesz


    Több mint 25 millió forintból szépülhet meg a Szent ­József forrás környezete – erről döntött a napokban a városképi és környezetvédelmi bizottság, s hamarosan a közgyűlés elé kerül a javaslat.

    Kétségtelen, hogy ráfér a felújítás az egri dr. ­Agyagási Dezső Gyógyparkra, hiszen a parkosítás, a vízi létesítmények és a kútháznak helyet adó ­gloriett 2003-ban készült el. Igaz, akkor még Szent József gyógyparkként adták át az Eger Ünnepe rendezvénysorozat megnyitójaként. Az eseményén – mint a Hírlap korabeli tudósításából kiderül – Sós István, az Egri Városszépítő Egyesület felidézte: a kupolás ivókút helyén volt valamikor az ­Erzsébet fürdő, s a szomszédságába jártak mosni az asszonyok.

    Másfél évtized azonban nagy idő, ez látszik a területen is. A napokban a városképi és környezetvédelmi bizottság tárgyalt az esetleges felújításról. A javaslat egyebek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a felújítás megkezdése nem halogatható, a város meghatározó helyén lévő park mostani látványa lehangoló, a belső közlekedés pedig ba­lesetveszélyes.

    „A gloriett kivételével valamennyi burkolat felújítása szükséges”

    A lépcsők szétfagytak, van, ahol balesetveszélyes a közlekedés

    A dr. Agyagási Dezső gyógypark két legfontosabb eleme a Szent József forrás kútja a gloriettel, valamint a „vízdomb” a vízi játékkal. A kút környezete a megépítése óta eltelt másfél évtizedben jelentősen leromlott. A laikusok számára is látható, hogy a gloriett kivételével valamennyi burkolat felújítása, illetve cseréje, újjáépítése szükségessé vált. A kúthoz felvezető lépcsők néhol balesetveszélyesek, a gloriett körüli térburkolat is a felfagyások következtében szinte teljesen tönkrement, valamint a vízdomb lépcsői is szétfagytak.

    A vízi játékot már tavaly lekapcsolták, a medencét leeresztették

    A vízi játék medencéjének szigetelése is megsérült, a jelentős­ vízveszteség és az alépítmény megóvása ­miatt tavaly óta nem is üzemel a szökőkút, a medencéket is leürítették. A közlekedő utaknál a fugák kifagyása, kipergése miatt ugyancsak javításokra van szükség.

    Ugyanígy ­rekonstrukcióra, illetve újjáépítésre szorulnak a park utcai lépcsői is. A bizottság elé került anyagban szerepel egyebek között az is, hogy a padok általánosságban jó állapotban vannak, kivéve a vízdombon lévőt. A terület részletes felmérése után kiderült az is, hogy a szemetesek javítása, helyreállítása is igencsak szükséges.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Neked is hiányoznak a régi TEJIVÓK ?

    Neked is hiányoznak a régi TEJIVÓK ?


    A tejivó a szocializmus válasza a sözrözőre és a borozóra. A tejivó létével bizonyította, hogy a marginális szerepet betöltő sörözőkkel és borozókkal szemben valós társadalmi igény csak a tejfogyasztásra volt.

    A tejivó, ami gyakorlatilag a rendszerrel együtt halt ki, jó dolog volt, mert együtt volt a tejtermék és a pékárú, és általában friss árukat is árultak.
    Két kedvenc: a mazsolás krémtúró és a karamellás tej mindig kapható volt.

    Ma a pékségek állnak helyt a tejivók helyett, ahol az esetek többségében szintén árulnak tejterméket, bár itt a pékárun van a hangsúly.

    De csüggedésre semmi ok!



    borítókép - Eger, Tejivó (1959), fotó: Bojár Sándor

    Tovább

  • Tér, a város szívében a Minoritákról

    Tér, a város szívében a Minoritákról


    Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. 

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. 

    Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon. 

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. 

    Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.  

    borítókép - Lőrincz Rebeka

    forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Fegyvermustra címmel új állandó kiállítás nyílt a Dobó István Vármúzeumban

    Fegyvermustra címmel új állandó kiállítás nyílt a Dobó István Vármúzeumban


    Fegyvermustra címmel új, interaktív, állandó tárlat nyílt pénteken Egerben, a Dobó István Vármúzeumban, meghatározóan a Péterváry-gyűjtemény darabjaiból, kiegészülve a múzeum saját gyűjteményi anyagával.

    Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az MNB Értéktár Programjának vezetője a pénteki megnyitón felidézte, hogy program egyik első vásárlása volt a Péterváry-gyűjtemény, amelyet Egerben helyeztek tartós letétbe 2015-ben.
       
    A műkincs-visszavásárlási programmal a külföldre vagy külföldi tulajdonba került, jelentős művészeti és kulturális értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzését célozzuk - hangsúlyozta az alelnök, aki kiemelte: nemcsak a külföldön fellelhető értékek hazahozatalára koncentrál az Értéktár Program, de arra is figyelnek, hogy a Magyarországon szétszóródott gyűjteményeket összegyűjtsék és egyben tartsák.
       
    A csaknem háromszáz darabból, zömében kora újkori és újkori fegyverekből álló gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható, a Péterváry-hagyatékot 59 millió forintért vásárolták meg - közölte korábban az MNB.
       

    A múzeum pénteki közlése szerint a gyűjtemény időben és térben is széles skálán mozog: a középkortól az első világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. Interaktív felületeken, filmek, fotók, tapintható tárgyak, játékok révén segít megértetni a fegyverek működését, hatásfokát, megcsodálni díszítéseiket - áll a közleményben.
       
    Gerhard Ferenc szerint a tárlat interaktív jellege miatt valóban közelebb kerülnek a látogatóhoz a kiállított tárgyak.
       

    Habis László, Eger polgármestere lehetőségnek és komoly felelősségnek nevezte, hogy a város önkormányzata lehet a vármúzeum fenntartója.
       
    A városvezető beszélt azokról a rekonstrukciós munkálatokról, amelyek pályázatoknak és a kormánynak köszönhetően több milliárd forintos nagyságrendben valósulnak meg az egri várban.
       
    A fegyverkiállítást Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese nyitotta meg. A tárlathoz társulóan bocsátotta ki hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Várak emlékérme-sorozat részeként megjelent Egri Vár emlékérméket is. Az emlékérméket Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója mutatta be.

    MTI Fotó: Komka Péter

    forrás: MTI

    Tovább

  • Nagyon felpöröghet jövőre az idegenforgalom

    Nagyon felpöröghet jövőre az idegenforgalom


    A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) előzetes várakozásai szerint 30 százalékkal is nőhet a turizmusban SZÉP-kártyával elköltött összeg jövőre az ideihez képest
    – mondta Könnyid László, a szervezet elnöke az MTI kérdésére csütörtökön, a 2019. évi adótörvényekben megfogalmazott változások kapcsán.

    A beterjesztett törvényjavaslat szerint jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

    Közleményükben, amit az MTI-hez is eljuttattak, úgy fogalmaznak, a SZÉP-kártya meghatározó szerepet játszik belföldi turizmusban. Tavaly a magyarországi hotelekben a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kártyával, ami a panziók, szállodák belföldi szállásdíjbevételének csaknem 20 százalékát tette ki.

    A SZÉP-kártya az évek alatt a munkavállalói oldalon elfogadottá és a rekreációt középpontba állító juttatási elemmé vált. A munkáltatók évről évre magasabb összeget írtak jóvá a kártyákon, annak kedvező kezelési költsége nem terhelte a hazai tulajdonú vállalkozások gazdálkodását – hangsúlyozta a szövetség.

    Még idén is jól teljesíthet az ágazat

    A SZÉP-kártya 2011. évi bevezetése óta tapasztalt, a turizmusban történő folyamatosan növekvő felhasználása idén sem állt meg. Január és április között a felhasználás 4,5 milliárd forintot tett ki a szállodákban, ami 5,6 százalékkal több a tavalyinál.

    Könnyid László az MTI kérdésére elmondta: a szövetség várakozásai szerint az év egészében 8-10 százalék lesz a növekedés, miután még két nyári hónap, illetve több hosszú hétvége is van ebben az évben.

    borítókép - HungarianSPA Info

    forrás: MTI

    Tovább

  • Mert úgyis megvesszük a nagy vízipisztolyt…

    Mert úgyis megvesszük a nagy vízipisztolyt…


    Nyáron 10 százalékkal 6,5 milliárd forintra bővülhet a játékok forgalma, az átlagos kosárérték szintén 10 százalékkal lehet magasabb a tavalyinál – derül ki a Játéksziget bolthálózat tulajdonosa, a Formatex, illetve a Regio Játékkereskedelmi Kft. felméréseiből.

    A Regio kutatása szerint tavalyhoz képest ismét többet költenek a magyar családok nyári játékokra és strandkellékekre: az online vásárlásoknál 10 százalékkal, 7526 forintra, míg a bolti értékesítésnél közel 15 százalékkal, 5672 forintra nőtt az átlagos kosárérték.

    Így a nyári játékpiac elérheti a 6,5 milliárdos forgalmat – közölte Gyaraki Dávid marketingvezető. A szezon slágertermékei a szabadtéri, illetve a strandoláskor használatos játékok. A 10 legjobban fogyó termék között nyolc a strandoláshoz köthető. A foci-vb is hatással van az értékesítésre, a nyári játékok közül a labda is jobban eladható – ismertette.

    Fiatalok vízicsatáznak a kánikulában – képünk illusztráció (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

    A Regio friss kutatása szerint a nyári gyermekfelügyelet megoldása 10 magyar családból 4-nek okoz nehézséget. A nyári táborozást minden 2. család választja, amire 1 hétre a többség maximum a 20-40 ezer forintot költ.

    A Formatex adatai szerint a játék-kereskedelemben 15-20 százalékkal nő az értékesítés a foci vb alatt. Borhi János, a Formatex ügyvezetője hozzátette: az idő előtt beköszöntő nyár fellendítette a kerti és strand játékok forgalmát, a tavalyi év hasonló időszakához képest 37 százalékkal többet adtak el ezekből a cikkekből.

    A foci vb itt is mindent visz, illetve hoz

    A labdarúgó események pedig a sport-kellékek, a focikapuk és labdák, a focista figurák, és egyéb szurkolói termékek területén hoztak növekedést. Az átlagos kosárérték a cég adatai szerint idén 10 százalékkal, 5000 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

    A Formatex a teljes nyári szezonban az értékesítés 10 százalékos növekedésére számít. Kutatásuk szerint az idén a fiúk és a lányok körében is a sport, kaland vagy tánc táborok a legnépszerűbbek. A családok közel 20 százaléka 20 és 30 ezer forint között költött nyári táborra, 11 százalék pedig 30-40 ezer forint között, és tíz százalék alatt van az olyan családok aránya, ahol gyerekenként 50 ezer forintnál drágább tábort választanak.

    A családok több mint fele 20 ezer forint alatt költ nyári táborozásra.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Rangos díjakat kaptak városunk programjai

    Rangos díjakat kaptak városunk programjai


    Három egri rendezvény is Városmarketing gyémánt Díjat kapott a Magyar Marketing Szövetségtől. A ragyogó eredményt az Egri Szüret, az Eger Advent, valamint az Egri Tavaszi Fesztivál érdemelte ki az idei évben.


    forrás: TV Eger

    Tovább

  • Az ötcsillagos város, nem is olyan rég

    Az ötcsillagos város, nem is olyan rég


    A Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger-patak völgyében, a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik Heves megye székhelye, Eger.

    A város neve valószínűleg az "éger(fa)" elnevezésből származik. Ezen a környéken manapság is sok égerfát láthatunk. Igazi érdekesség, hogy Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek nevét a Marson egy kráter is viseli. Sőt, van egy aszteroida, amelyet "3103 Eger" névre kereszteltek.

    Egy napilap 2007-ben megszavaztatta olvasóival Magyarország hét csodáját. A beérkezett, csaknem harmincezer szavazat alapján Eger és az egri érseki pincerendszer lett a 4. csoda. Jó ízléssel döntöttek az olvasók: méltán került fel a toplistára ez a vidék!


    Eger - az ötcsillagos város A török megszállás után Fenessy György püspök nekifogott egy palota építéséhez. Az építkezéshez szükséges tufát egy közeli dombból termelték ki. Így alakult ki a hatalmas pincerendszer, amit a tizedként beszolgáltatott borok tárolására használtak.

    Az érseki pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlik el a város alatt.

    A pincehálózat legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen metszi egymást. Az 1940-es években a pince katasztrofális állapotba került, életveszélyes lett.

    A 80-as évek közepén vasbeton szerkezettel erősítették meg; a szigetelés azonban hiányzott, és így az átszivárgó talajvíz csodálatos cseppköveket kezdett építeni. Eger pályázati pénzből szeretné átalakítani a pincerendszert. Elképzelésük szerint itt mutatnák majd be a város történelmét fény- és hanghatásokkal kísért életképekben, interaktív jelenetek segítségével.

    Eger - az ötcsillagos város Eger a templomok városa. A több tucat templom közül is kiemelkedik az egri Főszékesegyház, ami Magyarország harmadik legnagyobb temploma. Kétségtelenül az egri vár a város leghíresebb látnivalója, melynek története egészen Szent István koráig nyúlik vissza.

    A várnak a török megszállás idején végvári szerepe volt; az akkori kapitány, Dobó István vezette várbeliek törökök feletti diadalát mindannyian ismerjük. A várban található a Dobó István kiállítás, amit számos állandó és ideiglenes tárlat is kiegészít. Ilyen például a Gótikus Püspöki Palota, ahol megismerkedhetünk a vár történetével, vagy a Panoptikum, ahol találkozhatunk az Egri csillagok című regény szereplőinek viaszfiguráival.

    De ott van például a Hősök terme, ahol az 1552-es várvédők névsorát és Dobó István eredeti sírkövét is láthatjuk. Érdemes lemerészkedni a vár földalatti erődrendszerébe, a Kazamatába is.

    Igazi érdekesség, hogy a várban temették el Gárdonyi Gézát, akinek emlékmúzeumát megtaláljuk a városban. Feltétlenül látogassunk el a Képtárba, ahol jelentős hazai és külföldi barokk festők alkotásait csodálhatjuk meg. A vár faláról elénk táruló lélegzetelállító panoráma pedig valósággal megkoronázza a várbeli kalandozásunkat.

    Eger - az ötcsillagos város Akinek ennyi múzeum nem elegendő, az folytathatja a barangolást a városban: Érseki Gyűjtemény, Főegyházmegyei Könyvtár, Csillagászati múzeum, Telekessy Patikamúzeum.

    Külön említésre méltó a Nemzeti Bormúzeum, azaz az István Pince - Bormúzeum az ország első olyan bormúzeuma, ahol a 22 magyar borvidék több mint 300 fajta bora egy helyen található meg. Ha már Egerben vagyunk, menjünk egy kicsit közelebb a csillagokhoz! Szánjuk rá magunkat és kapaszkodjunk fel a 96 keskeny lépcsőfokon, az 1596 körül épült, 40 méteres minaret körerkélyéhez. A városra nyíló panoráma garantáltan felejthetetlen emlék lesz.

    A torony mellett álló, szintén török építésű dzsámit katolikus templommá alakították át, majd később lebontották és újat építettek helyette. Ha a városnézéstől megfáradva kis kényeztetésre vágyunk, akkor a Törökfürdő radioaktív gyógyvize áll rendelkezésünkre!

     

    Ha már a fürdőket említem, nem lehet nem szólni az Egertől alig néhány kilométerre található Egerszalók hőforrásairól! Ezen a helyen 410 méter mélyből forró (65-68 °C) gyógyhatású hévíz tör fel, ami vakítóan fehér, mészkővel borított teraszokat épített. Rendkívüli látvány! Olyan, mintha hó fedné az egész tájat. Hasonló képződményeket Törökországban láthatunk.

    Egerrel kapcsolatban kötelező tananyag a világszerte ismert Egri Bikavér! A helyiek szerint, aki még nem kóstolta a Bikavért egy egri pincében, az valójában még sohasem kóstolta.

    A kimerítő városnézés után üldögéljünk hát egy langyos nyári estén egy egri pince teraszán, kortyolgassunk Bikavért, és véssük emlékezetünkbe Magyarország 4. csodáját!

    a cikk eredeti helye, forrás: kihagy6atlan.hu

    Tovább

  • Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka

    Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka


    Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.

    Története

    A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

    1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

    1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 

    1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is

    fotó: Heli Viktor

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - wikipedia.org

    Tovább

  • Hamarosan újraéled 1552 az egri várban

    Hamarosan újraéled 1552 az egri várban

    Augusztus 10. és 12. között immár huszonharmadik alkalommal kerül sor az Ostrom 1552 rendezvényre, azaz az Egri vigasságokra. Mint minden évben, most is sokszínű programokkal várják az érdeklődőket.

    FOTÓ: DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM / FACEBOOK

    Pénteken és szombaton háromféle szakmai tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők: megtudhatják, hogy a híres egri nők hol s hogyan hajtották végre hőstetteiket, és hogy a legenda hogyan jelenik meg a képzőművészetben, fény derül az Egri csillagok című regény és a valóság közti összefüggésekre és különbségekre, valamint fáklyafényben fedezhetik fel az egri vár kazamatáinak legsötétebb járatait.

    A hagyományőrző csapatok táborában életképek és mesterségek bemutatói teszik még gazdagabbá a fesztivál kulturális tartalmát. A keresztények táborában a tábori lelkész, a borbély, a csiszár, a füvesasszony és egy hadmérnök mutatja be a 16. századi emberek mindennapi tevékenységeit és a mesterségeiket, míg a török táborba tévedő gyanútlan látogató könnyen fosztogatás, adóztatás és leányszöktetés áldozatává válhat.

    A kulturális programok mellett a fesztivál három napja a középkori hadi tevékenységek közepette telik majd. Fegyver bemutatók, bajvívás, viadal, virtuskodás, parádézás, felvonulás, díszlövés, zászlóforgatók bemutatója, vásári komédia, és minden, ami a hamisítatlan középkori hangulathoz kell. Tradicionális mesterségek kézművesei kínálják portékáikat és mutatják be a szakma mesterfogásait.

    A középkori piacon mindenki kipróbálhatja majd a gyertyamártás, a rézművesség és a papírmerítés fortélyait, megtudhatja a gyógyfüvek hatásait és megismerheti jövőjét a boszorkány jósdájában.

    Megelevenedik a múlt - a képek a két évvel ezelőtti ostromon készültek, 
    FOTÓ: DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM / FACEBOOK

    A fesztivál csúcspontjaként közel 250 vitéz katona eleveníti fel az 1552-es dicső ostrom és a híres Egri csillagok című regény jeleneteit.

    Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor jönnek a kísérő programok: népi játszótér, kézműves foglalkozások, vitézi próba, póni lovaglás és solymászbemutató.

    A pontos programról hamarosan a vár honlapján tájékozódhatsz.
    www.egrivar.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!