CÍMOLDAL Archívum

  • A kiállítást, mely már Csehországot is megjárta

    A kiállítást, mely már Csehországot is megjárta


    A megyeszékhely változásai köszönnek vissza a munkáin.

    Sokan ismerik a városban Molnár István Géza munkásságát, fotóiból hétfőn délután nyílt kiállítás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár galériájában.


    A megnyitón Habis László polgármester is részt vett, s méltatta Molnár István munkásságát. Elmondta, a megyeszékhely változásai: építkezései és bontásai, a természeti és épített környezete egyaránt visszaköszön a munkákon.


    Fotó: Víg Lajo

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Az Egri Vár Napja 2017

    Az Egri Vár Napja 2017

    A Dobó István Vármúzeum történelmi felvonulással, díszsortűzzel, fegyver- és solymászbemutatóval, interaktív tárlatvezetésekkel tisztelgett idén is a hősies várvédelem emléke és a várvédők előtt.





    Az esemény ingyenesen látogatható volt!

    A Dobó István Vármúzeum 16. alkalommal rendezte meg az Egri Vár Napja elnevezésű programját

    Fotó: Szinok Gábor

    Tovább

  • Új alapokon a Napsugár óvoda

    Új alapokon a Napsugár óvoda


    Verssel köszöntötték a Szivárvány Óvoda Napsugár Tagóvodájának növendékei az önkormányzat és a kivitelezők képviselőit a megújult intézményben pénteken.

    A Szivárvány Óvoda vezetőjétől, Felföldiné Szabados Ágnestől­ megtudhattuk, az intézmény az 1960-as évek elején épült, mindig karbantartották, de a szennyvízvezetéket elmulasztották kicserélni, emiatt az alap egy része kimosódott.

    Az óvodások új csoportszobában ebédeltek

    Egy mosdót fel kellett bontani, ki kellett cserélni a vezetékeket, meg kellett erősíteni az alapot. Erre, s a további felújításra, így a csoportszoba megújulására 5 millió 768 ezer forintot szánt az önkormányzat.

     Fotó: Berán Dániel

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Magyar közreműködéssel változhat meg a csillagászat

    Magyar közreműködéssel változhat meg a csillagászat


    Galaxiskatalógussal járultak hozzá magyar tudósok egy felfedezéshez, amely egy új tudományág születését jelentheti.

    Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) kutatócsoport által, többek között Raffai Péter adjunktus, és diákjainak alapos munkája nyomán összeállított katalógus nem kisebbel, mint egy 2,5 millió galaxist tartalmazó térképpel járult hozzá egy nemrég észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához.

     (A neutroncsillagok tulajdonképpen a csillagok pusztulási formáinak egyik legutolsó állomását jelentik, amikor az egykori nagy kiterjedésű szupernóva felrobban, így ezek az égitestek egyfajta csillagmaradványnak is tekinthetők.)

    Einstein megjósolta

    A dolog nem pusztán érdekes, hanem egyenesen korszakalkotó felfedezés, hiszen egy nemrég megfigyelt jelenséggel, a gravitációs hullámokkal áll a kapcsolatban.

    Bár a hullámok létezését már Einstein is megjósolta híres relativitás-elméletében, csak néhány éve léteznek olyan fejlett műszerek, amelyekkel azok pontosan mérhetőek is.

    Borítókép: Yuriy Seleznev/Shutterstock

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:heol.hu

    Tovább

  • Eger vár ostroma, 1552. szeptember 9-október 18.

    Eger vár ostroma, 1552. szeptember 9-október 18.


    1552. október 18-án Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat. 1552. szeptember 9-én Kara Ahmed másodvezír és Hádim Ali budai pasa együttes erővel, mintegy 60-70 ezer emberrel ostrom alá vette Eger várát, a "Felvidék kapuját".

    A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte el a 2500 főt.

    A 38 napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 18-án a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt.

    (Eger azonban egy későbbi török hadjárat idején, 1596-ban elesett, s csak 1687-ben szabadult fel.)


    borítókép - Pazirik Informatikai Kft.

    Tovább

  • Ha a kalendáriumra tekint… október 16. a Kenyér Világnapja

    Ha a kalendáriumra tekint… október 16. a Kenyér Világnapja

    Október 16. kettős világnap, amelyről sajnos igen kevesen és igen keveset tudunk.

    Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO ( Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. A FAO, melynek küldetése az élelmezésbiztonság megvalósítása, célként a logoján található latin jelmondatot jelöli meg „Fiat panis." az az minden ember számára : „Legyen kenyér!" Az Élelmezési Világnaphoz szorosan kötődik a Kenyér Világnapja.

    A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. A világnap kijelölésével a szövetség célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ legfontosabb élelmezési cikkére, a kenyérre. A Kenyér Világnapja alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodó és a kenyeret sütő pék munkájának fontosságára is rávilágítson és elgondolkoztasson bennünket.

    Október 16-án a kenyeret ünnepeljük, de vajon mit takar a kenyér fogalma?
    A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. Csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm. (Magyar Élelmiszerkönyv)

    Minden nép a maga kenyerét tartja a legfinomabbnak a világon. Nekünk, magyaroknak a kenyér nem csupán egy élelmiszer, hanem az életet jelenti, és igen erős hozzá az érzelmi kötődés. A kultúránk része, fő étkezéseink közül legalább egyben biztos szerepel. Ma, amikor elveszett az élelmiszer „becsülete" ez az ünnep mindenkit elgondolkodásra sarkall.

    Nagyszüleink, szüleink tudták mit jelent a betevő falat megbecsülése, ma azonban ez nem természetes. Modern világunkban az utcán közlekedő és szendvicset majszoló emberek látványa már nem kelt feltűnést, a múlt század elején azonban a fedetlenül vitt étel még elképzelhetetlen volt. Akkoriban az étkezés a táplálék felvételénél sokkal többet jelentett, a családi és emberi rend őrzésének naponta ismétlődő áhítattal körülvett alkalma volt. Ennek fontos részét képezte a kenyér tisztelete is, melynek nyomai a kenyér sütésétől kezdve a megszegésén át a kenyérmorzsák felhasználásáig fellelhetőek a különböző mágikus eljárásokban és hiedelmekben. Szokás volt, hogy a kenyértésztának cuppogtak, vagy a kenyérsütő asszony felemelte a szoknyáját a kemencébe „vetés" (a kenyerek kemencébe helyezése) után, hogy a kenyér jó magasra nőjön. A kenyérkészítés legfontosabb fázisainál a kés élével keresztet vetettek a tésztára, illetve a sütőlapáttal a kemence szájára. A kenyeret nem volt szabad eldobni, ha leesett a földre, megcsókolták, vagy ráfújtak; még a kenyérmorzsára lépni is nagy véteknek számított, ezért az abroszt gyakran a tűzbe rázták. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet kellett rajzolni, a megkezdett karéjt pedig végig kellett enni. A kenyérsütés napja sok helyen a csütörtök volt, tilalmasnak számított azonban a kedd és a péntek, valamint Luca és Borbála napja.


    Ma már nagyon sokfajta ízesítésű, formájú, alapanyagú kenyér közül választhatunk  
    – fotó: Shutterstock

    Mindenki számára lényeges, hogy jó kenyeret fogyasszon. Minőségi termékeket keresünk az arctalan tömegáru helyett.


    Forrás: TV Eger

    De milyen a jó kenyér?
    Jó kenyérnek azt tartjuk, ami kovásszal készül, domború, héja keményen ropogós, színe aranybarnába hajló, de nem fekete, égett. A kenyérhéj a bélzettől nem válik el. A bélzet szívós, lyukacsos szerkezetű és nem morzsolódik. Ha a kenyeret összenyomják, akkor az magától ismét felduzzad. Enyhén savanykás ízét a kovásztól nyeri, és jó ízvilágát, amelyre jellemző a gabona íze, négy-öt napig meg is őrzi. Fontos, hogy a jó kenyér szolgálja egészségünket, tehát teljesőrlésű bio lisztből készüljön. A nem bio teljesőrlésű liszt származása követhetetlen, a benne lévő hántrész (korpa) nagy mennyiségben tartalmazhat vegyszermaradványokat, toxikus anyagokat, így egészségünket is veszélyeztetheti.

    Kívánjuk, hogy Ön is találja meg a jó és egészségét szolgáló kenyeret, és minden nap az kerüljön asztalára! Mi azon dolgozunk, hogy ebben segíteni tudjunk Önnek!

    Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv, Táplálkozás Akadémia Hírlevél

    Tovább

  • Csodálatos látványt kínál a közelgő darufesztivál

    Csodálatos látványt kínál a közelgő darufesztivál


    A hortobágyi puszta egyik leglátványosabb természeti eseménye az őszi daruvonulás. A darvak európai vonulási útvonalai közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, az egyik legnagyobb darugyülekező hely pedig a Hortobágyi Nemzeti Park területén van.

    A legfrissebb daruszinkron – a madarak számlálása – adatai szerint

    75 ezer daru már megérkezett a Hortobágyra.


    A gyönyörű természeti eseményhez kapcsolódva évek óta megrendezik a Hortobágyi Darufesztivált, melyre idén október 20-22 között kerül sor. A rendezvény részletes programja IDE KATTINTVA ismerhető meg.


    Gyönyörű pillanatokat örökített meg Czeglédi Zsolt, az MTI fotóriportere 2017. október 15-én. A felvételeken szürke darvak repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében.


    Kiemelt kép: MTI – Czeglédi Zsolt

    Tovább

  • Két éve nyitotta meg kapuit Egerben, a Berva városrészben a közösségi ház

    Két éve nyitotta meg kapuit Egerben, a Berva városrészben a közösségi ház


    A közösségi ház megalapítását annak idején Rázsi Botond alpolgármester kezdeményezte, az intézmény fenntartásához pedig a lakosok létrehozták a Berva-völgyi Egyesületet, amely azóta is töretlenül működik.

    Papp Ildikó, a szervezet elnöke elmondta, mindenki nagy örömmel fogadta a közösségi ház ötletét, hiszen korábban nem volt olyan hely, ahol programokat tudtak volna szervezni, vagy csak összegyűlni és megbeszélni a lakosokat érintő kérdéseket.

    Rendszeresen tartunk kiállításokat, és foglalkozásokat, nyaranta tábort a gyermekeknek, de bármilyen programnak szívesen helyet biztosítunk, amit a lakosok igényelnek. Szerencsére erős, összetartó a közösségünk, mindig vannak önkéntes segítőink, és már a kapcsolatrendszerünk is olyan szerteágazó, hogy sok programot tudunk biztosítani az itt élőknek, és természetesen segítségért is bármikor fordulhatnak hozzánk a lakosok – részletezte Papp Ildikó. Kiemelte, mindenki a saját tapasztalatát, tudását adja a társaságnak, mindenki ismer mindenkit, ez adja közösségük varázsát.

    Mindig az volt a célunk, hogy személyes maradjon a közösségünk, sok zárt körű programot szervezünk, hiszen fontos, hogy egymással is minőségi időt töltsünk. Szerencsések vagyunk, mert a lakosok szeretnek itt lenni, egy élő, jól működő társaság a miénk – foglalta össze az egyesület elnöke.

    borítókép: egrihirek.hu

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Magyarországi képeslapok: Eger a magasból

    Magyarországi képeslapok: Eger a magasból

    Heves megye székhelye Eger, a fürdőivel és történelmi emlékeivel a magasból.










    H. Szabó Sándor felvételei.,, 2012

    Tovább

  • Tudja, miről a leghíresebb Eger?

    Tudja, miről a leghíresebb Eger?

    Eger lényegét talán az alábbi három szóval lehet a legkönnyebben megragadni: történelem, gyógyvíz és bor, illetve az ezekre épülő számos látnivaló és programlehetőség. Eger ráadásul most egy különleges meglepetést is rejt, ugyanis ha a cikk elolvasása után válaszol egy kérdésre, wellness hétvégét nyerhet.

    Fürdőzés témakörben Eger igazi jolly joker, hiszen két termálfürdő közül is lehet válogatni; rendelkezésünkre áll a Török Fürdő és az Egri Termálfürdő is. Az aranykupolás, hat fedett medencével bíró Török Fürdő török ihletésű wellness kezelésekkel feledteti el a hideg idő viszontagságait.

    A Török Fürdőben a meglehetősen ritka, radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel. A víz gyulladáscsökkentő, előmozdítja a sejtek regenerációs folyamatait, és fokozza a szervezet endorfin termelését, tehát a közérzetre is kedvezően hat.

    A Török Fürdőből közvetlen átjárás biztosított az Egri Termálfürdőbe, ahol a nyitott gyógy-, két termál-, a részben fedett élmény-, illetve úszó- és a fürdőházban található beltéri medencék egész éven át gondoskodnak a vizes élményekről. Az Egri Termálfürdőben a radonos gyógyvíz mellett a kénes víz jótékony hatását is ki lehet élvezni.

    Az ikonikus Egri Vár

    Az Egri Vár egyértelműen a város egyik ikonikus eleme, amit biztosan mindenki meglátogat, ha Egerben jár. Az építményhez kapcsolódó legjelentősebb történelmi esemény az 1552-es ostrom: Dobó István parancsnoksága alatt a védők elsőként tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom hadai ellen. A vár történelmi örökségét azonban úgy őrzik meg Egerben, hogy közben folyamatosan fejlesztenek. Ennek köszönhetően az utóbbi időben olyan eddig nem látogatható részek nyílnak meg, mint a vár déli bejáratánál elhelyezkedő Török-kert.

    Forrás: MTI/H. Szabó Sándor Eger vára

    A várban található a Dobó István Vármúzeum, ahol állandó kiállításokon mutatják be az épület történetét, földalatti erődrendszerét és a középkori büntetési módokat. Az Egri Képtár is a várban kapott helyet, ez az igazán jelentős képzőművészeti gyűjtemény németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.

    Ha Eger, akkor bor

    Eger történelméhez szorosan hozzákapcsolódik a szőlőtermesztés is, amelynek kezdete pontosan nem meghatározható. Egy biztos, hogy a legendás Nagy-Eged hegy oldalában 30 millió éves ősszőlő emlékét őrzik a feltárt régészeti leletek. Minden forrás úgy tartja, hogy a legjobb bor az Eged hegyről származott. Az itt termett vörösbort nevezték bikavérnek, ami a bor sötétvörös színére utalt. Az Egri Bikavér mai formáját csak a filoxéravész után nyerte el. Mára már három minőségi szinten (classicus, superior, grand superior) termelhetik a védett eredetű bort az egri gazdák. A vörös házasítás alapját a kékfrankos adja.

    Az Egri csillag névre keresztelt fehér házasítás 2010. február 10-én a Gál Tibor Pincészetben, a Borászok Éjszakáján „született meg”. A világon ez az első hely, ahol egységes brand név alatt fehér borvidéki házasítást hoztak forgalomba. Az Egri csillagot szintén három minőségi kategóriában készíthetik el a pincészetek.

    Az Egri borvidék különlegessége mindig is sokszínűségében rejlett. A fehér- és a vörösborok ugyanolyan jelentőséggel bírnak a régióban.

    Forrás: termalfurdo.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!