Egri bűncslekmény: kifosztás miatt keresik!

Egri bűncslekmény: kifosztás miatt keresik!

Egri Ügyek hírcsatorna - Egri Ügyek hírcsatorna - 2018. július 12. csütörtök
Az egri rendőrök az ismeretlen férfi azonosításához kérik a lakosság segítségét, valamint szemtanúk jelentkezését is várják.

Tovább

  • Városunk sztrádája: Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros

    Városunk sztrádája: Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros

    1978-ban elkezdhették a legérdekesebb és a legnehezebb építési munkálatokat Egerben , a viadukt építését. 

    Előtte azonban nagyarányú tereprendezést hajtottak végre. Több lakást lebontottak, sok ezer köbméter földet mozgattak meg annak érdekében, hogy jobban lehessen közlekedni és lakni a városban. 

    Az út- és hídépítés valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős és közérdekű feladat volt, külön jogszabály intézkedett az építkezések miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról.

    Az új út nyomvonalának jelentős csomópontja a Ráckapu tér, amely a 25. számú főút átmenő forgalma mellett jelentős helyi forgalmat is lebonyolít. Az új csomópont külön szintben szétválasztja a kétféle forgalmat, ugyanakkor célszerű kapcsolatot teremt közöttük, egyben hét utca forgalmi csatlakozását teszi lehetővé. (Vöröstüzér utca, Széchenyi utca, Malom utca, Rákóczi utca, Árnyékszala utca, Verőszala utca, Szalapart utca)

    Ráckapu téri felüljáró a Malom utcai toronyház felé nézve. 1981 ,, Fotó: fortepan.hu

    A Ráckapu téri felüljáró hét nyílású, 147 m hosszúságú, 12,7 m szélességű vasbeton hídszerkezet, amely 150 m sugarú ívben fekszik. A felüljáró előtt és után vasbeton támfalak között halad az útpálya, míg el nem éri a terepszintet. Támfalat kellett építeni a bal oldali felhajtóágban a gyalogos-aluljáró előtt és után is. A támfalak magassága 0,50-7,0 m között változik, összhosszúságuk 480 méter.

    A 25. sz. főút átépítése során különböző kiegészítő létesítményekre is szükség volt. A Ráckapu téren a Szala-árkot mintegy 70 m hosszú zárt keretben kellett elvezetni, a Borforgalmi Vállalat kiszolgálására 300 m összhosszúságú bejáróút megépítésére került sor, valamint a 24. sz. főút is új nyomvonalon csatlakozik a 25. sz. főút átkelési szakaszához. 

    A felüljáró építése 50 millió Ft-ba került. Az új útszakasz kivitelezője az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt.

    MÚLTIDÉZÉS >>>

    Tovább

  • Városunk egyik legrégibb utcája a vár alatt

    Városunk egyik legrégibb utcája a vár alatt


    A középkorban a vár védhetősége miatt beépítetlen terület volt. A 17. század, vagyis a török uralom végén természetesen Török utcának hívták.

    A 18. században neve: Váralja utca. Jól mutatja Eger újkori történetét a név változása, ahogyan nem véletlenül nevezték a polgárosodó Eger Dobó utcáját Német utcának – a vár alatt laktak a német iparosok, kereskedők. A 18. században a püspökök által támogatott művészek a város nyugati részén, a mai Bródy Sándor utca környékén éltek.

    Látnivalók

    DOBÓ U. 1. SZ.
    Utl-Keresztény-ház
    A hagyomány egy nagyon régi török házról beszél, amely Holl Tamás szabómesteré volt a 18. század közepén. Adatok alapján annyit tudunk, hogy az emeletes lakóház 1772-ben épült, Holltól Utl Antal rostacsináló vásárolta meg. Később generációkon át szűcsmesterek lakták a házat, amely 1877-ben kerül Keresztény Imre tulajdonába. Az ő családja birtokolja egészen 1935-ig.

    DOBÓ U. 3. SZ.
    Utl-Nagyfejeő-ház
    A telek és a rajta álló régebbi ház eredetileg Hofner Antal puskacsinálóé volt. A mai barokk polgárházat Utl Antal építtette 1773-ban, az építője feltehetően az idősebb Zwenger József egri kőművesmester volt. Később tulajdonosa volt Czepetz József szenátor, Jalomitsek Ferenc sebészorvos, majd a 19. század közepén Nagyfejeő Mihály városi sebész. A 20. század első felében az izraelita hitközségé, majd 1952-ben államosítják.

    DOBÓ U. 5. SZ.
    Valner-ház
    L-alaprajzú későbarokk lakóház, amely 1754-ben Valner József kőművesé volt. 1777-ben Reimann Frigyes „piktortól” a Stolcz családhoz kerül. Kalaposok és festők birtokolják, majd 1887-ben Hibay György orvos tulajdonába kerül. Az ő örököseié, egészen az államosításig. Udvari homlokzata még Valner idejéből való, a 18. század közepéről, kapuzata a század végéról.

    DOBÓ U. 10. SZ.
    Paplanos-Najman-ház
    Befelé U-alaprajzú, emeletes, kora klasszicista lakóház, a kapu zárókövén az 1708-as évszám látható. 1711-ben már Paplanos Péter paplankészítőé és örököseié, 1795-ben vásárolja meg Najman József bodnármester, aki nagyszabású átalakításokat végeztet az épületen 1798-ban. Nem kizárt Voit Pál szerint, hogy a zárókövön valójában az 1798-as évszám szerepelt, csak utána átvésték.

    DOBÓ U. 11. SZ.
    Duzi-ház
    Az emeletes polgárházat 1772-ben feltehetően az idősebb Zwenger József építette. Az évszám a kocsikapu szépen faragott rokokó zárókövén olvasható. Duzi Demeter rác kereskedő 1771-ben vásárolta meg az ingatlant, ő építtette a mai házat. Az emeletet a 19. században építették rá. Régebbi tulajdonosai rác kereskedők voltak, a 20. században Kalmár Gáspár „mézesbábosé”, majd 1936-tól Besznyák István orvosé.

    DOBÓ U. 18. SZ.
    Wittmann-ház
    Egyszerű, emeletes barokk lakóház, amelyet a 19. században alaposan átalakítottak, a neoreneszánsz stílusú hat emeleti ablak is ebből az időszakból származik. A 18. század közepén Prószik Antal üvegesmesteré, az ő özvegye ment férjhez Wittmann János képíróhoz. Később bádogosok, szűcsök és más iparosok lakják.

    DOBÓ U. 21. SZ.
    Droschel-ház
    1798-ban építette korai klasszicista stílusban Francz József püspöki építőmester Droschel (Trossel) Tóbiás cipészmester számára. Későbbi tulajdonosai között is több cipészt találhatunk.

    DOBÓ U. 22. SZ.
    Schauffler-ház
    Ez is klasszicista stílusú emeletes lakóház. A ház már 1755-ben Schauffler József pallér tulajdona, ő tervezte a minorita templom kupoláját.

    DOBÓ U. 24. SZ.
    Fraindentaller-ház
    A ház emeletes homlokzata, amely követi az utca hajlását, későbarokk stílusú, 1807-ben épült. Építtetője Fraindentaller Anna, egy szűcsmester felesége volt.

    DOBÓ U. 26. SZ.
    „Nagy Liter”-ház
    A Dobó tér felé néző barokk ház homlokzata klasszicista stílusú. 1765-ben már fogadóként szolgált, a ház Izmir György kávés tulajdona. Később fésűsök és szűcsök lakják, majd 1843-tól kocsmárosok birtokolják. Még a 20. század közepén is működött az épületben a Nagy Liter-hez címzett vendéglő. Régen a telek déli részén vezetett egy gyalogösvény, amelyen a vár Varkocs-kapujához lehetett feljutni.

    DOBÓ U. 28. SZ.
    Zelenka-ház
    A későbarokk, emeletes lakóház 1780 körül épült, akkor tulajdonosa Hornyacsek Pál szűrszabó volt. A csehországi származású könyvkötő, Zelenka János 1788 táján érkezett Egerbe, a házat 1798-ban vásárolta meg. Utána özvegye birtokolja, aki folytatta férje iparát 1851-ig. 1845-ben is egy könyvkötő volt a ház bérlője, Kupfer Jakab.

    DOBÓ U. 29. SZ.
    Lipóczy-Szarvas-ház (lebontották)
    A barokk lakóházat a Heves megye műemlékei című kötet összeállításakor a szerzők még láthatták, de 1965-ben a műemlékjegyzékből törölték, majd 1966-ban egy társasház épült a helyén.

    Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Híradó – 2018.07.17.

    Híradó – 2018.07.17.

    http://tveger.hu/media/video/180717_Hirado.mp4

    Tovább

  • A darazsak időszaka a nyár második fele

    A darazsak időszaka a nyár második fele


    A kánikulában egyre veszélyesebbé válnak ezek a ragadozó állatok. A ház körül időnként több száz, vagy akár több ezer egyed is lehet egy-egy fészekben. Ha találkozunk velük, kérjük szakember segítségét!


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Az etikus és fenntartható gazdaságról tanulnak

    Az etikus és fenntartható gazdaságról tanulnak

    Öt országból csaknem 40 diák és az őket kísérő oktatók érkeztek Egerbe az Érték Megőrző Alapítvány és más keresztény szervezetek által rendezett Erasmus nemzetközi nyári egyetem magyarországi, záró rendezvényére. A fiatal szakembereknek szóló, három éves, angol nyelvű nyári egyetem témája az etikus és fenntartható gazdaság. A résztvevőket kedd délután Habis László polgármester köszöntötte.

    Tovább

  • Őszre készülhet el a Minaret

    Őszre készülhet el a Minaret

    Célegyenesbe érkezett az Minaret felújítása. Az alsó részen elvégezték a szükséges munkálatokat, mostanra pedig sikerült teljesen felállványozni a 40 méter magas épületet. Megvizsgálják a falazatot és ahol szükséges a burkolat mellett a belső köveket is kicserélik.  A tervek szerint szeptemberben végeznek a 300 milliós beruházás munkálataival.

    Tovább

  • Megkezdődött a betakarítás, már aratnak a gazdák

    Megkezdődött a betakarítás, már aratnak a gazdák


    A szélsőségesen csapadékos időjárás miatt hamarabb kezdték a gazdák a kalászos növények betakarítását. A gabonatermések mennyisége és minősége idén közepesnek mondható. A búza már a héten a magtárakba kerülhet.


    borítókép - H. Szabó Sándor

    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Egészségház utca története – Mai nevét 1950 után kapta

    Egészségház utca története – Mai nevét 1950 után kapta

    1840 körül nyitották meg az utcát, amely akkor a Pyrker utca nevet kapta. A káptalan telkéből hasították ki, hogy az éppen felújított fürdőket könnyebben meg lehessen közelíteni. Később Erzsébet királyné tiszteletére Erzsébet sétánynak nevezték.

    Mai nevét 1950 után kapta, miután a főispáni villát „Egészség-házzá” alakították át, itt működött először a tüdőgondozó. Ma már sem ez az intézmény, sem a mellette lévő mentőállomás nem látható az utcában.

    1925 körül ebben az utcában működött az Egri Ipartestület székháza, majd 1945. február 26-tól az Egri Igazoló Bizottság. Az 1930-as térképen az előbbi 29-es számmal szerepel, a térképen látható 102. számú nagyobb épület a „Várm. főispáni lak és hiv.”.

    Egészségház utca 1970-es évek

    Látnivalók

    EGÉSZSÉGHÁZ U. 4.
    Eszterházy Károly Főiskola B-épülete
    Az épület helyén a 70-es évek végéig a főispáni villa állt. A Tanácsköztársaság napjai alatt a főispáni lakás „Szovjet Ház” lett, ahol Jackwerth Ede kormányzótanácsi biztos vezetésével folyt többek között az Egri Munkásszázad vagy az Egri Agitátorképző Iskola megszervezése. A hivatal 1919. augusztus 3-ig, a román csapatok bevonulásáig működött. Augusztus 12-én a főispáni lakban szállt meg kíséretével Károly román trónörökös, a későbbi király.

    A jelenlegi épület tervezése 1979-ben kezdődött meg (tervezői Fülöp Annamária és H. Tóth Judit), átadására 1981-ben került sor. Akkor a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának (a „Pártiskolának”) lett az új épülete. Tervezői 1982-ben alkotásukért Ybl-díjat kaptak.

    Talán érdemes idézni az Architeca Hungarica oldalán található néhány mondatot:

    „A vegyes rendeltetésű épület (oktatás, igazgatás, illetve nyaranta idényjellegű üdülő) Eger belvárosában, a műemlékileg védett városrész határán, középmagas lakóházak és társasházak között, a városi strand és parkterület szomszédságában kapott helyet. A szűkös építési terület az L alakú, tagolt létesítmény funkcionális tagozódására csak vertikálisan adott lehetőséget. A földszinten, illetve az I. és II. emeleten az előcsarnok, a konyha-étterem, a nagy forgalmú osztálytermek, előadótermek, a tanszékek, a könyvtár és az igazgatás helyiségei, míg a felső négy emeleten szállodai rész helyezkednek el. A homlokzat barnára eloxált alumínium szerkezetű függönyfal, színes fóliabetétes EGERTHERM üvegezéssel.”

    A rendszerváltás után kapta meg a létesítményt az Eszterházy Károly Főiskola. Az épület sorsáról már 1989 áprilisában egyeztetett a két intézmény vezetője. Május 5-én Kiss Sándor megyei első titkár meghívására Egerbe érkezett Dr. Pusztay Ferenc művelődési miniszterhelyettes, akivel találkoztak a főiskola vezetői. A megbeszélés témája az oktatási igazgatóság két szintjének átadása volt. Megállapodtak abban is, hogy a minisztérium és az MSZMP közösen fogják kezdeményezni az épület egészének az átadását a tanárképző főiskola részére.

    Június 29-én Kiss Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei első titkára és Dr. Szűcs László, a főiskola főigazgatója aláírtak egy megállapodást az oktatási igazgatóság két szintjének, könyvtárának és két földszinti előadótermének főiskolai üzemeltetéséről. A szerződés július elsejével hatályba is lépett.

    Az eltelt évek-évtizedek alatt az épület jellege és használata alaposan megváltozott. Manapság az oktatási feladatok mellett egy szálloda is működik a néhány éve felújított épület felső emeletein (E*Stella Hotel), viszont megszűnt azóta a konyha-étterem és különösen a könyvtár már nem ebben az épületben működik.

    Az Egészségház utca és a Kossuth utca sarkán látható két épületet, a nagypréposti palotát és a Barátok templomát a Kossuth utcánál tárgyaljuk.

    Forrás, Irodalom

    Architeca Hungarica [elektronikus dokumentum]
    Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
    Bottlik Mihály [et al.]: Eger., 1975
    Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
    Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985

    Tovább

  • Neten is elérhetők az Egri Dohánygyár dokumentumai

    Neten is elérhetők az Egri Dohánygyár dokumentumai


    Már az Egri Dohánygyár dokumentumai is elérhetők a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége Tabacum Digitális Tárhelyén. Az ország legnagyobb szakmai oldalán régi újságok, könyvek, kiadványok, statisztikai, történeti és személyes anyagok között böngészhetnek a felhasználók.


    forrás: Eger TV

    Tovább

  • Új egységet nyit a Boldizsár Cukrászda

    Új egységet nyit a Boldizsár Cukrászda

    Új cukrászda nyílik Egerben a Bajcsy-Zsilinszky utca 2. szám alatt, az egykori Unicredit bank helyén. Az egység a Boldizsár cukrászdához fog tartozni, a cégnek ez lesz a harmadik vendéglátóhelye a városban. A nyitást július végére tervezik, utána hétfőtől-vasárnapig 9-21 óra...

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!