Hat baleset volt egyetlen nap alatt a megyénkben

Hat baleset volt egyetlen nap alatt a megyénkben

Egri Ügyek hírcsatorna - Egri Ügyek hírcsatorna - 2018. október 15. hétfő
Nem lehet kibírni pia nélkül a vezetést, úgy tűnik.

Tovább

  • Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület

    Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület


    Egyik legrégebbi ma is meglévő magyar park az egri Érsekkert. Mint történeti kert,  helyi védelem alatt áll. A város „tüdejének” is nevezik.

    Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. 

    Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezett parkot.

    A Klapka út melletti részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). 

    A délnyugati részébe sportlétesítmények épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott talató. A francia parképítészet hagyományait őrző Érsekkert ligetes-fás zöld területével kiváló pihenőhely mindenki számára.

    borítókép - Ambrus Ferenc

    Tovább

  • 1552 hősiessége

    1552 hősiessége


    Az egri vár, mint történelmi emlékhely olyan kulturális örökséget hordoz, melyhez elválaszthatatlanul hozzákötődnek olyan értékek, mint I. Imre királyi temetkezési helyszíne valamint a várvédők, 1552-ben tanúsított hazafisága és hősies helytállása.

    Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. 

    Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat.

    Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé.

    Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.

    www.egrivar.hu

    Tovább

  • Baleset miatt óriási a torlódás az M3-as autópályán

    Baleset miatt óriási a torlódás az M3-as autópályán

    Hétfő reggel az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán, felborult egy kisbusz.     A balesethez a hatvani hivatásos tűzoltókat és az aszódi katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltóit riasztották, akik áramtalanították […]

    The post Baleset miatt óriási a torlódás az M3-as autópályán appeared first on Egri Sztorik.

    Tovább

  • Régiónkban él a legtöbb súlyosan elhízott gyermek

    Régiónkban él a legtöbb súlyosan elhízott gyermek

    Heves megye nem áll túl fényesen, a középiskola végére csak romlik a helyzet.

    Tovább

  • Kilátó – 2018.10.14.

    Kilátó – 2018.10.14.

    • Kutatók Éjszakája – Éjjel-nappal várták a természettudomány iránt érdeklődőket • Terepasztalos találkozó – az ország minden részéből érkeztek játékosok • Átadó – új, aszfaltos út vezet Kétútközre • Harcosok Éjszakája – három hatvani győzelem született a küzdősport éjszakáján

    Tovább

  • Megszúrták, gyalog indult útnak

    Megszúrták, gyalog indult útnak

    Szúrt sebbel sétált be a faluba egy férfi Vanyarcon, nem sokkal korábban veszekedtek az élettársával, a nő kést rántott és derék tájon megszúrta a hátán. Ezután indult el a férfi gyalog a negyed órányira levő orvosi rendelőbe, ruha nélkül, miközben erősen vérzett. A szomszédok döbbenten nézték, azonnal mentőt és rendőrt hívtak. Mivel a férfi többször [...]

    Tovább

  • Csúnya baleset Andornaktálya után: három autó ütközött, egy gyerek is megsérült – FOTÓ

    Csúnya baleset Andornaktálya után: három autó ütközött, egy gyerek is megsérült – FOTÓ

    A gyereket mentők vitték kórházba.

    Tovább

  • Késsel akarta megölni társát a kerecsendi tinédzser

    Késsel akarta megölni társát a kerecsendi tinédzser

    Az Egri Törvényszék előtt az ügy.

    Tovább

  • Gyógyforrások

    Gyógyforrások


    Az egri Petőfi tér környezetében jelenleg három nagy karsztforrás-feltörési hely található. Az “Egri Gyógyforrások” víz összetételi értékei felbecsülhetetlenek.

    Az egri Török Fürdő több évszázados múltra tekint vissza. A Török medence még 1610 és 1617 között, a török hódoltság alatti időben épült, így ez a medencetér legrégebbi része. A fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá az eredeti török építményhez. Kiemelkedő látványt nyújt az 1980-ban fejújított kupola, melyet körülbelül 200 000 darab aranyozott mozaikkal burkolták.

    A fürdőben nem csak az eredeti török stílusú medencék (ilidzsa), de a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is megtalálható. A Török Fürdő, mely kívül-belül az autentikus török hangulatot idézi, jelenleg 6 medencével, magas színvonalú wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal várja az Egerbe látogató vendégeket. A vidéki Magyarországon egyedüliként fennmaradt törökfürdő ritkaságszámba menő radonos gyógyvize három medencét tölt meg, s a Török medence hézagosan lerakott műkőpadlózata alatt meghúzódó forrásokból tör fel.

    Merüljön el Ön is a mai kor luxusát és a múlt fényűzését egyaránt megigéző fürdő vizében, élvezze a különféle masszázsok kényeztetését, töltődjön fel a szaunában, gőzfürdőben.

    Fürdőkultúra

    A tradicionális török fürdőkben kezdettől fogva szigorúan elkülönítették a férfiakat és a nőket, ezért önálló fürdőrészeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. A fürdők falait, padlózatát felmelegített vízzel vagy, ahogy Egerben is, termálvízzel fűtötték. Ahhoz, hogy elérjék az 50 fokos hőmérsékletet és a 100%-os pártartalmat időnként fellocsolták a helyiségeket. Ez a kíméletes gőz gyengébb, mint a szauna. Egy igazi török fürdő, vagyis hamam nem csak megtisztít, de a meleg levegő magas páratartalma ellazítja az izmokat, serkenti a vérkeringést és pusztítja a káros baktériumokat, kórokozókat.

    borítókép: H. Szabó Sándor

    Tovább

  • Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára – Levéltári maradandó értékű iratok

    Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára – Levéltári maradandó értékű iratok


    Eger és Heves megye múltjának írott forrásai a történelemtudománnyal, a helytörténetírással és a személyes történelemmel foglalkozók számára nélkülözhetetlenek.

    1596-ban Eger török kézre kerül. Ettől kezdve a vármegyei közgyűléseket a szomszédos Nógrád megyében,  legtöbbször Füleken tartották, és ott őrizték a vármegye levéltárát is. Amikor 1682-ben Thököly Imre ostromolta a várat, a levéltár legrégibb, akkor 3 ládát kitevő iratai a tűz martalékai lettek, kivéve az 1657 utáni közgyűlési jegyzőkönyveket.

    A vármegye hatásköre akkor már - az 1569. évi 52. törvénycikk alapján - Külső-Szolnok megye területére is kiterjedt. „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék" csak az 1876. évi 33. törvénycikkel váltak szét, amikor létrejött Jász-Nagykun-Szolnok megye, melyhez ekkor még nem tartoztak Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaörs és Nagyiván községek. Históriai hagyatékunk tehát az 1876 előtti Külső-Szolnok vármegyei iratok gondozása is, amelyből elődeink csak a leválasztható 1850 utáni szolnoki törvényszéki és az 1867-1876. évi megyei és járási közigazgatási iratokat adták át a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak.

    A török kiűzése idején 1683-ban tartotta Heves vármegye saját területén az első közgyűlést. 1700-ig váltakozóan Gyöngyös, Pásztó, Pata és Eger volt a megyeszékhely, a 18. század első felében, pedig állandóan Gyöngyös. A levéltárért felelős főjegyző megbízásából helyettese őrizte és gondozta a levéltárat előbb a gyöngyösi ferencrendi, majd a Szent Bertalan templomban. Dévay András aljegyző volt az, aki 1722-ben letisztázta a közgyűlési és ítélkezési jegyzőkönyveket, s rendezte az iratokat. Az 1703-1710. évi jegyzőkönyvekhez mutatókönyvet, a levéltár iratanyagáról, pedig lajstromot is készített.

    Az 1749-1756 között Egerben megépített megyeházán a levéltár állandó helységet kapott. Az első közgyűlést 1756 áprilisában tartották az új megyeházában. Az iratok ide szállítása 1768 körül, az ekkor megindult nagy levéltárrendezés után történhetett.

    Az archívumban folytatták a közgyűlési jegyzőkönyvek tisztázását. 1758-ban a számadási iratokat rendezték. 1763-tól az úriszékek jegyzőkönyveit a szolgabírák által hitelesítve rendszeresen beküldték a levéltárba. Az 1770. évi szeptemberi főispáni utasítás szerint a tisztviselőknek egy  éven belül át kellett adniuk a levéltárnak hivatalos irataikat, hogy a levéltár azt rendezze, lajstromozza, a jegyzőkönyveket tisztázzák, kötessék be, készítsenek mutatókat hozzájuk. Ezzel az utasítással kb. egy időben indult meg Heves vármegye levéltárának önálló működése. Első levéltárosnak 1768-ban Liszkay Miklóst választották meg.

    Az 1786. esztendővel II. József felszámolta nemesi megyék önkormányzatát. A vármegyék átmenetileg állami közigazgatási hivatalok lettek, a bíráskodást és annak iratait is elválasztották tőlük. A régi levéltári rendet 1790 és 1793 között állították helyre. 1812-től a jegyzőkönyvek, 1831-től a mutatók nyelve magyar lett. Az 1850-es években létrejöttek a közgyűlési és megyei törvényszéki jegyzőkönyvektől, illetve ügyiratoktól elkülönített levéltári csoportok, amelyek a korábbi századok vagy évtizedek során önállósult vármegyei tisztségek és hivatalok, valamint igazgatási feladatkörök nyomán keletkeztek.

    A kiegyezés után, majd a 20. század elején az iratelhelyezés ügyének megoldására a durva selejtezést választották. Erre a sorsra jutottak előbb a Bach-rendszer alatt készített népösszeírások, a birtokbevallási könyvek, az 1668-1828 közötti bűnvádi iratok, a közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványai 1848-ig, utóbb az 1850-1866 közötti egri és szolnoki megyefőnöki iratok, az 1871 előtti összes községi számadás, az 1869. évi népszámlálás összeíró lapjai, az 1867-1897 közötti járási iratok egy része.

     Az 1896-os millennium idejére Heves vármegye levéltárában is felébredt a múlt feltárása iránti tudományos igény, s ettől kezdve a levéltárnokok az iratkezelés mellett történelmi kutatómunkát is folytattak. Orosz Ernőt emelhetjük ki elsőként, aki sok értékes iratnyilvántartást készített (pl. az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait), de ő írta meg a „Heves és volt Külső-Szolnok vármegyék nemes családjai" című kötetet is. 1927-ben költözött a levéltár a 18. században épített, majd a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön épületébe.

    Ekkor selejtezték 1924-ig az összes alispáni, kihágási és járási iratanyagot, 1900-ig a közigazgatási bizottság iratait, a pénztári iratokat, az árvaszék anyagát 1907-ig. 1927-1950 között kizárólag a törvényhatóság központi szerveinek iratanyagát helyezték el a levéltárban. A főispáni, járási és községi iratok túlnyomó része az 1944. év hadieseményei, illetőleg az 1947-1949 közötti nem ellenőrzött selejtezések következtében megsemmisült, még keletkezésük helyszínén, az iratképző szerveknél. A levéltárban levő iratanyagot háborús károsodás nem érte.

    Annak mennyisége 1950-ben 1000, 1961-ben 1700, 1989-ben közel 5000 iratfolyóméter volt, azaz ilyen hosszúságot tettek ki a polcokra és kartondobozokba helyezett iratok. Jelenleg ez a szám eléri a 8400 ifm-t, melynek mintegy kétharmada 1950 után keletkezett.

    bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: /mnl.gov.hu

    Eger 3300, Mátyás király út 62.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!