Baleset Eger és Felsőtárkány között: a vagánykodásból majdnem tragédia lett – VIDEÓ
Egri Ügyek hírcsatorna -
Egri Ügyek hírcsatorna -
2017. június 24. szombat
Előzni csak megfontoltan és szépen. Szerencsére nagy baj nem lett, a sérültek viszonylag jól megúszták.
-
Baleset Eger és Felsőtárkány között: a vagánykodásból majdnem tragédia lett – VIDEÓ
Előzni csak megfontoltan és szépen. Szerencsére nagy baj nem lett, a sérültek viszonylag jól megúszták. -
Merre tovább Magyarország?
Kónya István előadása 2017. június 13. 19 órától, Hotel Flóra.Kónya István az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő oktatási és kutatási területei a gazdasági növekedés, a nyitott gazdaságok makroökonómiája, illetve... -
Zenés Parádé, Tüzes szombat és Múzeumok Éjszakája – hétvége testközelből
Most már tényleg itt a Múzeumok Éjszakája, de Tüzes szombat, Zenés Parádé és utcabál is lesz. Amilyen gyorsan robban be a hétköznapjainkba a színes hétvége, általában olyan gyorsan tűnik el....egriprogramok.hu -
Egri programok, programajánlatok, események Eger és környékén -
2017. június 23. péntek
-
Az igazi Egri Csillagok
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
Az egri líceum impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.A líceum rövid története
A tekintélyes építészeti remekművet Eszterházy Károly gróf egri püspök építtette a 18. század végén egyetemi célokra. Megnyitásakor csupán három fajta – jogi, teológiai és a filozófiai – képzés indult, egyetemi rangot azonban nem kapott az intézmény, csak líceumként működhetett.Az 1763-ban Gerl Mátyás által elkészített rokokó stílusú terveket végül Fellner Jakab dolgozta át, és ő is irányította az építkezést. A líceum 1782-ig épült, a tanítás 1793-ban kezdődött meg benne. Tornya csillagvizsgálónak épült, annak idején Európa-hírű csillagászati oktatás is folyt itt.Ma az alapító püspökről elnevezett tanárképző főiskola működik falai között.Az épület leírása
Az épület méltóságteljes, de visszafogott főhomlokzatának külső kialakításában a barokk és copf stílus dominál. A jellemzően késő barokk stílusú, kétemeletes szárnyak négyszög alakú belső udvart fognak közre. Lenyűgöző mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette, a kápolnájában található „Az üdvözültek” című freskót pedig honfitársa, Franz Anton Maulbertsch. A főbejárat fölött egy dísztermet találhatunk, mely eredetileg ünnepélyes vitavizsgák, később különleges ünnepségek és rendezvények helyszínéül szolgált.Varázstorony
A Varázstorony a fő attrakció, itt található a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a Varázsterem, a Camera Obscura (periszkóp) és a Panoráma terasz.A Varázstorony a Líceum toronyépületének 4. szintjén [3. emeleten] kezdődik, csak lépcsőn közelíthető meg, a hatodik emeleten találjuk a csillagászati kiállítást és a varázstermet.A Varázsteremben a látogatók egy érdekes fizikaóra során, majd a végén saját maguk által elvégezhető kísérleteken keresztül ismerkedhetnek meg alapvető fizikai jelenségekkel.A Csillagászati Múzeumban eredeti csillagász műszereket, távcsöveket találunk, itt a hatodik emeleten működött az eredeti csillagvizsgáló is, ahol Hell Miksa magyar születésű, bécsi császári, királyi udvari csillagász is dolgozott. Különlegesség az ágyús napóra, mely kis durranással jelezte a delet, ill. a XVIII. század vége óta ugyanazon a helyen álló hatalmas , távcsővel egybeépült kvadráns.A Planetáriumban a szokásos csillagászati programok kerülnek megrendezésre, az éjszakai csillagos égbolt valósághű képmása megjelenítésével.A legérdekesebb látnivaló a csillagvizsgáló torony kilencedik, legfelső szintjén található, a misztikus sötétkamra. Az egri Camera Obscura szerkezete egyszerű optikai eszköz: egy hatalmas méretű fényképezőgép a besötétített szobában. Az általa létesített kép egy fehér asztallapra vetítődik ki, így azon látni, hogy abban a pillanatban mi is történik a város valamely adott pontján. Az eszközt maga Hell Miksa tervezte 1776-ban, ez Európa legrégebbi ma is működő ilyen berendezése. A megjelenő kép minősége leginkább az időjárástól függ. Az optikák párásodása esetén a tárgyak képe életlenné válik, esetleg teljesen el is mosódhat.A torony panoráma teraszára is kimehetünk élvezve a csodálatos kilátást a város tornyaira és tetőire.Főegyházmegyei Könyvtár
Az épület első szintjén, a déli oldalon megtekinthető a méltán híres, folyamatosan fejlődő Főegyházmegyei Könyvtár, benne 162 800 kiadvánnyal, közel 30 különböző nyelven. Köztük régi kódexeket és kéziratokat, Mikes Kelemen eredeti Törökországból írt híres leveleit, illetve az országunkban egyedülálló és egyetlen Mozart-levelet csodálhatjuk meg. A copf stílusú berendezési tárgyakat, tölgyfából készült bútorokat szintén Fellner Jakab tervei alapján, Lotter Tamás egri asztalosmester készítette. A kezdetben 20 000 kötetből álló gyűjteményt Eszterházy egyetemi könyvtárnak szánta. A mennyezetét díszítő freskó Kracker János és Lukács József alkotása, mely a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését jeleníti meg. A különleges térhatású falfestmény olyan hatást kelt, mintha egy kupola lenne a fejünk fölött, holott a mennyezet teljesen vízszintes.bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: kirandulastippek.hu -
Szent Iván éji mulatságok Felsőtárkányban
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
Az idelátogatók belekóstolhattak a boszorkány bátorságfőzetébe, a füves asszony gyógyteáiba, a vándorlegény hamuba sült pogácsájába vagy a tündér varázsitalába.
A gyerekek lámpásokat készíthettek, amikkel azután részt vehettek az éjszakai sétán. Akik egészségesek és szerelmesek akartak lenni, átugorhatták a Szent Iván éji máglyát a néptáncosokkal eljárt tűztánc után. Nézzétek meg Nemes Róbert képeit!
Fotó: Nemes Róbert
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: egerhirek.hu -
Mirkóczki: Nyitrai Zsolt által sugalmazott államtitkári válaszlevél született az M25 ügyében
Keller Richárd - egrisztorik.hu - 2017. június 24. szombatMirkóczki Ádám írásban kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető minisztert arról, mikorra készül el az M25-ös gyorsforgalmi út. A jobbikos képviselő szerint a válaszból “egyértelműen” kiderült, hogy Nyitrai Zsolt (Fidesz) […]
The post Mirkóczki: Nyitrai Zsolt által sugalmazott államtitkári válaszlevél született az M25 ügyében appeared first on .
-
TripAdvisor díj a Bükki Nemzeti Parknak
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
2017-ben már második alkalommal nyerte el a Bükki Nemzeti Park a TripAdvisor Kiválósági Tanúsítványát. Ezt az elismerést azok a látnivalók érdemlik ki, amelyek az elmúlt év során folyamatosan nagyszerű értékeléseket kaptak a TripAdvisoron.
A Kiválósági Tanúsítvány díjazottjainak körét a TripAdvisoron közzétett osztályzataik és értékeléseik révén az utazók határozzák meg.
„A Bükki Nemzeti Park számtalan kirándulási lehetőséget, látványosságot kínál, amit mindenképpen látni kell. Érdemes Miskolcról indulni, itt megszállni és naponta betervezni valami új célt. Tavasszal az ébredő természet, madárcsicsergés, nyáron a buja erdő, ősszel a színpompás fák, télen a havas táj, igazi feltöltődést kínál. Sosem lehet megunni!" – írta néhány héttel ezelőtt az egyik értékelő.
Azoknak, akik ma a Bükkbe látogatnak, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság számos programlehetőséget kínál. Ezek közül legismertebb talán Lillafüreden a Szent István-barlang és az Anna-barlang felfedezése, vagy a Szalajka-ház Szilvásváradon, ahol többek között a nemzeti parki termékekkel is megismerkedhetnek a vendégek.
Bár nem a Bükkben található, de mindenképpen megérdemel egy látogatást az igazgatóság kezelésében lévő, világörökség-várományosi listán szereplő Európa Diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, ahol a 17 millió évvel ezelőtti élővilággal kerülhetnek testközelbe az érdeklődők.
Mindemellett az Igazgatóság szervezett túrákkal és számos programmal várja az érdeklődőket – e hét végén pl. Bogácsra a Bükkaljai Mustára, 2017. június 30-júlis 1-je között pedig Egerbe a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjaira.
Forrás: turizmzs.com -
LEGYEN AZ EGRI TERMÁL- ÉS TÖRÖK FÜRDŐ AZ ÉV FÜRDŐJE!
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
A folyamatos fürdőfejlesztések révén Egerben ma modern körülmények között élvezhetik a vendégek a víz gyógyhatását, és élhetik át az egri fürdőkultúra több száz éves történetét.Minden szavazó sorsoláson vesz részt, amelyben megnyerheti a wellness hétvégék és a további értékes nyeremények egyikét.Az Év Fürdője kategóriában indult -
Egri programok 2017. Fesztiválok, rendezvények, események
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
Fesztiválok, rendezvények, események Egerben. Számtalan program, fesztivál, rendezvény, esemény várja a látogatókat Egerben. A város történelmi múltjának - adottságainak - és borkultúrájának köszönhetően kedvelt turisztikai kirándulóhely egész évben.
IdőpontokMegjegyzés az időpontokhoz:
A szervezők fenntartják a programváltoztatás jogát!Forrás: www.programturizmus.hu -
Miért bikavér a bikavér?
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
Ha azt mondom bikavér mindenki tudja, hogy egy vörösborról beszélek. Egy tradicionális vörösborházasítás, melyet nagy múltja miatt legendával is felvérteztek, feltehetőleg marketinges megfontolásból.
A bikavér leghíresebb legendája, az egri várvédőkhöz kötődik, akik a többszörös török túlerőt visszaverték. A magyarok vörösbort ittak, hogy bátrabban harcoljanak, a törökök pedig a megvadult magyarok arcán lecsorduló bor kapcsán gondolták, hogy a várvédők bika vérét itták, attól lettek ilyen erősek és elszántak. Sajnos mindenkit ki kell ábrándítsak, de a legenda biztosan nem igaz, hiszen a 19. század végéig a környéken egyáltalán nem volt kékszőlő. A filoxéravész pusztítása után kezdődtek ugyanis a kékszőlő telepítések az egri borvidéken.
A 20. században a testes, átláthatatlanul sötét színű vörösborok jelzője volt a bikavér. Ezután a nemes házasítás a szocializmus áldozatául esett. A “keleti blokk egyik borellátójaként” Magyarországon soha nem látott tőketerhelések mellett szüretelték a szőlőt és változtatták a bikavért is híg, jellegtelen, sokszor maradékcukorral rendelkező felejthető lőrévé. A megtépázott hírnév ellenére a borászok nem mondtak le a bikavérről és elkezdődött lassú visszapozícionálása a borpiacokra. Az elmúlt évtizedektől napjainkig egy jellegzetes kékfrankos alapú házasítást jelöl, melyet az egri és szekszárdi borvidékeken készítenek.
Az Egri Bikavér olyan Kékfrankos alapú száraz vörösborházasítás, amely gazdag fűszeres, valamint gyümölcs jelleget mutató illat- és íz világgal rendelkezik tanninhangsúly nélkül. Az érlelési és a friss gyümölcsaromák egyaránt jellemzik a bort, komplexitását az is jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet az adott borra jellemző uralkodó jegy.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: palackborbar.hu 2016 -
A BÜKK JÁRATLAN ÚTJAIN – KIÁLLÍTÁS
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
A BÜKK JÁRATLAN ÚTJAIN - TÁJ- ÉS HELYTÖRTÉNET - kiállítás. Megtekinthető 2017. július 8-ig. Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár, Galéria - Eger, Kossuth Lajos u. 16.
A BÜKK JÁRATLAN ÚTJAIN - TÁJ- ÉS HELYTÖRTÉNET - kiállításmegnyitó
Köszöntőt mond: Tőzsér Istvánné a Bródy Sándor Könyvtár igazgatója és
Rázsi Botond Eger MJV alpolgármestere
A kiállítást megnyitja: Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetismereti és Oktatási Osztályának osztályvezetője
A megnyitón közreműködik a Kossuth-díjas Kaláka Együttes
Megtekinthető 2017. július 8-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.
Nyitvatartás
Hétfő: szünnap
Kedd-péntek: 9-12, 13-17
Szombat, vasárnap zárva! -
Múzeumok Éjszakája Bélapátfalván
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombatA Múzeumok Éjszakája idén Szentiván-éjre esik: így kicsit színesebb, varázslatosabb programmal várják a vendégeiket Bélapátfalvára.
A koncertek, hagyományőrző bemutatók és az idegenvezetés, filmvetítés mellett a kisebbekre is gondolva óriásbuborék-fújás, lufihajtogatás, kézműves játszóház, pónilovagoltatás is szerepel a programban- és természetesen nem maradhat el a tűzzsonglőrök műsora és a szentivánéji tűz körüli tánc sem.
Szórakoztató, tartalmas családi programmal várjuk mindannyiukat, tartsanak velünk, legyenek részesei a varázslatnak!
facebook eseményoldal >>> -
Az Istállós-kői-barlang a Bükk-vidék második legmagasabb csúcsa
Minden, ami Eger - Minden, ami Eger - 2017. június 24. szombat
Az Istállós-kői-barlang egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető leletegyüttest szolgáltató barlangnak (Diósgyőrtapolcai-barlang, Istállós-kői-barlang, Pes-kő-barlang, Szeleta-barlang). Régészeti jelentőségű, 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánított természeti érték.
Földrajzi helyzete
Az Istállós-kői-barlang a Bükk-vidék második legmagasabb csúcsa, a 959 méter magas Istállós-kő oldalában nyílik 609 méter (egyes források szerint 546 méter) magasan. A barlanghoz szerpentin jellegű turistaút vezet föl a Szalajka-forrás mellől.
Leírása
A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki; mögötte egyetlen, tágas termet találunk. Triász mészkőben kialakult inaktív forrásbarlang, hossza 57 méter.
Előfordul irodalmában még Istállóskői-barlang, Istállós-kői barlang, Istállóskői barlang és Istállóskői Ősember-barlang néven is.
Történelmi szerepe
A történelmi időkben a barlangot sokáig hodálynak használták. Amint ezt első leírója, Fényes Elek (1851) is megállapítja geográfiai szótárában: ezer sertés könnyedén elfért benne. Erről kapta a nevét maga a hegy is: kőistálló – Istállóskő. Jelenleg az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja.
Régészeti feltárása
1911-ben Roskó Pál répáshutai erdőaltiszt javasolta a régészeknek, hogy próbálkozzanak meg a barlang feltárásával. Az első próbaásatást Hillebrand Jenő ősrégész vezette 1912-ben. A kőeszközökön és kerámiatöredékeken kívül megtalálták egy három éves gyermek kulcscsontját is, ezért 1925-ig ötször is visszatértek a helyszínre, ahol további kő- és csonteszközöket találtak.
A munkát 1927-ben Saád Andor és Megay Géza folytatta. Ebben az időszakban került elő az a közel 80 mázsás tűzhely, amit a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályára szállítottak. A tüzelőgödörben a bükki kultúra cseréptöredékei között tengeri kagylóból készült ékszereket és huszonhét fiatal ember feltört, megpörkölődött csontjait is megtalálták. A több mint kétszáz csont a rituális kannibalizmus egyedülálló bizonyítéka.
Ezután még Kadić Ottokár 1929-ben, Győrffyné Mottl Mária 1938-ban ásott a barlangban.
A barlang tervszerű, részletes feltárását 1947-től Vértes László vezette. A kitöltés rétegződése és a rétegekben talált korjelölő állatmaradványok alapján megállapították a barlang történetét, meghatározták a három kultúrréteg korát, az akkor élt embercsoport(ok) jellemzőit.
A feltárt régészeti szintek és helyek
A 2,5 m vastag kitöltésben két kőkori települési szintet különítettek el. Az alsó C-14 kora mintegy 36 000, a felsőé 30 000 év – előbbiből a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis), utóbbiból a cro-magnoni ember (Homo sapiens) leletei kerültek elő.- Alattuk régészeti szempontból steril löszréteg települt;
- a lösz alatt sötétbarna mészkőtörmelékes rétegből az aurignac-II. kultúra leletei kerültek elő.
- A mészkőtörmelékes szint alatt több, régészetileg steril réteget tártak fel a kimosás, vízáramlás jeleivel.
- Ezek alatt világosbarna, apró mészkőtörmelékes agyagrétegben az aurignac-I. kultúrára jellemző régészeti leleteket tártak fel: több tűzhelyt, számtalan szerszámot és fegyvert, faszenet és állatok csontmaradványait.
- A legfelső sárgás pleisztocén rétegből (az előző ásatások rétegéből) a nagyon fiatal bükki kultúra néhány szerszáma került elő.
Legújabban, 2000-től Ringer Árpád folytatta a feltárást.
Más ásatások kimutatták, hogy a bükki kultúra települése a mai Szilvásvárad helyén volt; ezért feltételezik, hogy a barlang nem lakhely, hanem áldozóhely lehetett.
Régészeti leletek
A jégkorszaki nagyvadak közül:- rénszarvas (Rangifer tarandus),
- barlangi medve (Ursus spelaeus),
- ősbölény (Bison priscus?),
- gyapjas mamut (Mammuthus primigenius)
- barlangi oroszlán (Panthera spelaea)
- farkas
- barlangi hiéna
- kőszáli kecske
A későbbi leletanyagból említést érdemelnek a kora vaskori Kyjatice-kultúra emlékei.
A leletek nagy része Szilvásváradon, az Orbán-házban tekinthető meg.
Az aurignaci kultúra emlékei
A cro-magnoni ember egyik fő közép-európai kultúrája, az aurignaci kultúra emlékeit Magyarországon csak a Bükk-vidék központi részének nyugati oldalán, itt és a Peskő-barlangban találták meg. A rossz minőségű kőszerszámok mellől csontból és mamutagyarból készült amulettek kerültek elő, amelyek a világ legrégebbi ékszerei között szerepelnek, valamint egy háromlyukú csontsíp. A barlangi medve csontjából készített, öt hang megszólaltatására alkalmas síp világviszonylatban is egyedülálló. Az itteni vadászok életmódja hasonlított a Szeleta-barlangból megismert emberekéhez; a legfontosabb fegyverük a csontdárda és az íj volt.
Az Istállós-kői-barlang jelentőségét növeli, hogy a jégkori rétegekből előkerült 66 fajból álló fauna a leggazdagabb Európa aurignaci korú feltárásai közül; a mikrofaunájából 3 új emlős- és 20(!) új madárfajt írtak le.
fotó: Horváth Tünde
Irodalom
Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Gondolat Kiadó, Bp. 1980. ISBN 963-280-855-X
Gábori Miklós: A késői paleolitikum Magyarországon. (Régészeti tanulmányok 3.) Akadémiai Kiadó, Bp. 1964.
Kadić Ottokár – Győrffyné Mottl Mária: Az Északnyugati Bükk barlangjai. Barlangkutatás, 1944. (17. köt.) 1. füz. 33-56. old. + a 3. melléklet
Kalicz Nándor: Agyag Istenek – Hereditas. Gondolat Kiadó, Bp. 1974. ISBN 963-13-2491-5
László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Gondolat Kiadó, Bp. 1974. ISBN 963-280-087-7
Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. BNP, Eger, 2002., p. 316–317.
Vértes László: Medveemberek krónikája Bp. 1957. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda 13985 sz.
Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1965.
Vörös István: Hunted mammals from the Aurignacien cave bear hunters' site in the Istállóskő Cave. Folia Archaeologica, 1984. 35. köt. p. 7-31.
Vörös István: Stratigraphy and biostratigraphy of Istállós-kő Cave. Praehistoria, 2003-2004. 4-5. köt. p. 33-76.
