Egy elkeseredett egri anyuka üzenete a tahón parkoló autósoknak

Egy elkeseredett egri anyuka üzenete a tahón parkoló autósoknak

Egri Ügyek hírcsatorna - Egri Ügyek hírcsatorna - 2018. január 23. kedd
„Csak jobban oda kellene figyelni másokra, és mindenkinek könnyebb lenne a közlekedés”.

Tovább

  • Négy egyetem és hat vállalat kereste a hallgató-jelölteket

    Négy egyetem és hat vállalat kereste a hallgató-jelölteket


    A környékbeli vállalatok is vadásznak a hallgatókra és az egyetemek is egyre több képzést indítanak gyakorlatorientált formában.

    A következő tanévben már tizenkét szakon lehet duális képzést választani az Eszterházy Károly Egyetemen, de más környékbeli felsőoktatási intézmények és a Heves megyei cégek is várják a hallgatókat a gyakorlatiasabb képzési formára. 

    A már néhány éve jelen lévő képzési formáról kedden tartottak fórumot Egerben, csütörtökön pedig Gyöngyös lesz a helyszín.

    File Sándor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara köszöntőjében arra biztatta a diákokat, tájékozódjanak az egri és környékbeli vállalatok, egyetemek kínálatából. Bűdi Boglárka, a kamara szakképzési tanácsadója pedig felhívta a figyelmet a szervezet új tájékoztató honlapjára, amely a dualisdiploma.hkik.hu címen érhető el. Itt folyamatosan frissítik a tudnivalókat a duális képzésben résztvevő Heves megyei és környékbeli cégekről.

    Rázsi Botond, Eger alpolgármestere szerint a középiskolások figyelmét fel kell hívni arra, milyen lehetőségeik vannak a környéken.

    Az önkormányzaton is múlik, hogy ők itt maradjanak, vagy, ha tanulni el is mennek, dolgozni és élni visszatérjenek a városba. 

    Úgy vélte, régebben lineárisabb volt az élet, a családi hagyományok meghatározták a pályaválasztást. Ma már bárkiből bármi lehet, s később is nagy kanyarokat vehet az ember élete. A piaci szereplők a választást szeretnék megkönnyíteni a diákok számára a lehetőségek bemutatásával.

    A duális felsőoktatási képzésekről és a jelentkezésekről dr. Csáfor Hajnalka, az Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja adott általános képet. Mint mondta, bár a képzés nagy kitartást kíván, a hallgatók elméleti képzése évente 26, gyakorlati oktatása 22 hetet vesz igénybe, de minden hónapban fizetést kapnak a céggel munkaszerződést kötött fiatalok. Az esetleges sikertelen céges felvételi nem befolyásolja a diák egyetemi bejutását. Viszont szabad helyek esetén még augusztusban is válthatnak duálisra a „sima” szakra felvettek.

    Két éve indult a duális képzés az egyetemen, a programtervező informatikus és a turizmus-vendéglátás szakokon összesen tucatnyian tanulnak ebben a formában. A mostani felvételi időszakban már tizenkét szakra lehet jelentkezni, s reméljük, ősszel számottevően bővül majd a duális formában tanulók létszáma – mondta dr. Csáfor Hajnalka.

    Fotó: Berán Dániel

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • Kínában lépett fel az érseki fiúkórus

    Kínában lépett fel az érseki fiúkórus


    A Magyar Kultúra Napja alkalmából az Egri Érseki Fiúkórus adott teltházas, felejthetetlen koncertet a Hudec-tervezte Moore Emléktemplomban ma este, magyar idő szerint kora délután.

    Zongorán kísér: Dr. Réz Lóránt
    Szólót énekel: Hegyesi Hudik Margit
    Vezényel: Schmiedmeiszter Szilvia



    Forrás: Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa/Consulate General of Hungary, Shanghai

    Tovább

  • Életpályamodell kidolgozását is tervezik a muzsikusoknak

    Életpályamodell kidolgozását is tervezik a muzsikusoknak


    A hazai ­könnyűzene felpezsdítése, a szereplők egymásra találása érdekében szerveznek ­konferenciát február­ 7-én a megyeszékhelyen.

    Rázsi Botond az eseményt  beharangozó ­keddi sajtótájékoztatón ­elmondta, helyi és országos program egymásra találása lesz a rendezvény, hiszen a városban már évek óta működik az ­Egri Ifjúsági Zenei Program.

    Az alpolgármester felidézte, már korábban felmerült az igény, hogy az ­eddigi eredményeket egy ­konferencia keretében foglalják össze helyi szinten.

    Mikor azonban Egerbe érkezett a Hangszert a kézbe program, annak szervezői úgy vélték, Eger e téren végzett példaértékű munkája minta lehet más városoknak is.

    borítókép- Lénárt Márton

    bővében a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu

    Tovább

  • A varázslatos Lak-völgyi tó környéke – Bélapátfalva

    A varázslatos Lak-völgyi tó környéke – Bélapátfalva


    Meghívjuk Önt és kedves családját a Nyugat-Bükk kapujába, a „homlokát ráncoló” Bélkő-hegy lábához, Bélapátfalvára. Barangolás a Bükk mesés tájain, felejthetetlen erdei túrák, pihenés a gyönyörű tó partján, lenyűgöző középkori apátsági templom megtekintése színesítheti az itt eltöltendő napok programját.

    Bélkő-hegy és tanösvény

    A fehér hegy sziklái százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. A ciszterci apátságtól indulva, a kanyargós szerpentinen haladva eljutunk a bányászata után megmaradt 815 m magasan fekvő kilátóhoz. Megismerhetjük a Bélkő környékének történetét, a hegy földtani felépítését, A sziklagyepek növény- és állatvilágát. 



    A hegy tetejére érve páratlan látvány tárul elénk, tiszta időben akár a Tiszáig és a Tátráig is ellátni. A bányaterület, mint holdbéli táj mutatja magát. 

    A magasba törő, éles peremű, változatos formájú és színű sziklák tövében védett növények élnek. A csapadékból keletkező karsztvíz a hegy lábánál forrásként tör a felszínre és táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.

    Apátság

    A völgyben bújik meg az elragadó történelmi hangulatot árasztó templom, valamint a ciszterciták által alapított egykori monostor maradványai. Rövid kirándulással eljutva a Gilitka-völgyben tekinthetjük meg a kedves Gilitka-kápolnát. 





    A 2007-ben felújított zarándokhely a csodálatos erdő mélyén minden hívőt és turistát imádkozásra biztat.


    Természetes élővilág

    Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, iszalaggal és a korai szegfűvel. 



    A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. A szerencsések őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatnak túrázás közben.

    A tó és környéke

    Nyugalom és békesség lengi be az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. Hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek csalogatnak bográcsozásra.


    Reméljük felkeltettük érdeklődését és Ön is mihamarabb megtapasztalja a településünk kínálta csodát.

    Bélapátfalva Idegenforgalmáért Közhasznú Egyesület
    3346 Bélapátfalva, IV. Béla út 36. (Turisztikai Információs Iroda)
    www.belko-turizmus.hu
    email: belko-turizmus@enternet.hu



    fotó: Vassas Zoltán

    forrás: csillagvideken.hu

    Tovább

  • A magyar várak rejtélyes alagútjai

    A magyar várak rejtélyes alagútjai


    Várainkkal kapcsolatosan az ostromok izgalmas históriái mellett a titokzatos alagutak meg az elrejtett kincsek érdeklik a legtöbb embert. De sokan fölteszik azt a kérdést is, hogy valóban léteztek, létezhettek ilyen alagutak? Ha pedig voltak, akkor mire használták ezeket? Van-e alapjuk a sokfelé ismeretes néphagyományoknak? A következőkben ezekre a kérdésekre próbáljuk megkeresni a választ.

    Gárdonyi Géza közismert regénye, az „Egri csillagok” alagút-históriája a legnépszerűbb. Ki ne ismerné az Egri csillagok hőseinek izgalmas vállalkozását: hogyan jutott be Ceczey Éva kísérőjének, Miklós diáknak önfeláldozása révén a titkos alagúton a török seregek által ostromolt Eger várába. Tényleg lehetett ilyen alagút? Gárdonyi az egykori egri külső vár területén lakott, magát a belső várat igencsak jól ismerte, és figyelemmel kísérte a kezdődő régészeti kutatásokat is. Tévedett volna az író, vagy valóban lehetett titkos alagút. Nos, Egernek vannak ugyan hosszú, földalatti folyosói. Igen ám, de ezek a nevezetes 1552-es ostrom után évtizedekkel később (!!!) épült új olasz-rendszerű bástyák kazamatái. Alighanem ezek a (az akkor már jórészt eltömődött) járatok mozgatták meg Gárdonyi Géza fantáziáját is. Valójában azonban a régészeti ásatásai során egyértelműen kiderült, hogy a várból a messze távolba kivezető alagutak sohasem léteztek. Sajnos a valóban létező kazamaták jelentős része ma sem látogatható. Az egyik bástyát egyébként is átvágja barbár módon a vasút. A vonatot vihetnék persze alagútban is. Persze ez nem kevés pénzt jelentene. Bár az is igaz, hogy egri vár csak egy van, s az idegenforgalmi bevételeknek köszönhetően előbb-utóbb megtérülhetne a befektetés!

    A régi krónikákból ismerjük, hogy meglehetősen gyakorinak számított, hogy alagút segítségével próbáltak az ostromlók a falakon belülre jutni, vagy a falakat leomlasztani (eleinte leginkább tűzzel, majd a lőpor föltalálása után puskapor segítségével). A védők ellenaknával próbálták ezeket a kísérleteket hatástalanítani. Eger 1596-os török ostrománál a várbeliek elkésve készített ellenaknájában lelte halálát a hadmérnök, sok katonájával együtt. A robbanás nyoma most is látható a várban, a kazamata folyosójában. Emléktáblát is helyeztek itt el.

    A magyar várak rejtélyes alagútjai

    Könyöki József (1829-1900), aki „A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra” c. szótárszerű, ezernyi illusztrációt tartalmazó művében először adott áttekintést várainkról, a következőket írta az „alagút” címszónál: „Felvételeim alkalmával alig láttam várat, hol ne mutatott volna a lakosság egy nyílást a falban vagy pincében, mely szerintük az alagút lejáratát képezi”.

    Könyöki József száznál több felföldi (a mai Szlovákiában álló) és dunántúli várat járt végig, rajzolt le ill. elkészítette alaprajzukat is. Ezeket ma a a budai várban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervtára őrzi (kiállításon is bemutatták a hatalmas gyűjtemény egy részét). Könyöki több tucat német és cseh várat sorolt föl, amelyekben egyes állítások szerint bizonyosan létezett a várból kivezető alagút. Sőt megjegyzi: „A fölsorolt külföldi példákon kívül még vagy 60 várat ismerek az irodalomból, melyekben állítólag alagutak voltak”. Könyöki szerint Trencsén, Pozsony, Selmec, Körmöc várából alagút vezetett a városba.

    Aki járt már Pozsonyban vagy Trencsénben, azt mindenfajta kutatás nélkül is kétkedhet. Egy olyan folyosót vájni a sziklába, amelynek készítése majd a léte ismeretlen marad, puszta logika alapján is nehezen hihető. Nem is beszélve a munka nehézségeiről. Nem alagutat, hanem kutat is csak a legnagyobb nehézségek árán tudtak készíteni Trencsénben (érdekes monda is kapcsolódik a munkákhoz). Selmec és Körmöc bányavárosának gyakorlott nemesérc-bányászai számára talán megoldható feladat lett volna egy alagút kivájása, ám (tudomásunk szerint) eddig nem sikerült megtalálni ezeken a helyeken sem „titkos” alagutakat.

    Könyöki József tételesen fölsorolta, hogy melyik magyarországi várakban talált alagutat: Szerinte Körmöcbányán a vártemplom volt a városházával alagúton át összekötve. Zólyomlipcsén a 26 m mély kútban 20 m mélyen nyílt egy 126 m hosszú, 1,80 m magasságú, 1-1,2 m széles, sziklába vájt alagút, amely a Garam-völgyének országútja irányába, egy pincébe vezetett. Nyitraszegen állt valamikor egy torony, amelynek pincéjéből (a hagyomány szerint) három irányba (északra, nyugatra és délre) vezetett alagút. A Nyitra vármegyei Zsámbokréten egy erős toronyból az elmondás szerint a Nyitra folyó partjáig (200 m) vezetett alagút. A nógrádi Kékkő várából és a kárpátaljai Ungvár várának a pincéjéből indult az alagút, „de nem tudják, hol volt a nyílása, mert benn a levegő oly rossz, hogy messzire behatolni nem lehet”. A honti Zsember régi várkastélyának alagútjáról sem tudják, hová vezet. Mindezekről Könyöki József megjegyzi: „Ez utóbbiról hallásból tudok, a többit saját szemeimmel láttam”. Világos várának alagútját Hunfalvy képes Magyarország leírása szerint befalazták, mert gyakran rablók tartózkodtak benne.

    Mindezek alapján föltehető a kérdés: elődeink „notórius hazudozók” lettek volna? Ezt azért mégsem hihetjük. Minden bizonnyal az említett helyeken találtak olyan hosszú és mély pincéket, amelyekről feltételezték, hogy lehet elfalazott vagy eltömődött részükben olyan folytatásuk, amely a falakon kívülre vezethetett valaha.

    Saját felvételére hivatkozik Könyöki József, amikor megemlíti, hogy az abaúji Füzér várának alagútja a falu felé vezetett, „de ennek bejáratát az uraság már régen befalaztatta”.

    A mondai hagyomány szerint az ostromlott füzéri várból a vár urának felesége két gyermekével együtt a titkos alagúton keresztül menekült el. Egy 1945 előtt készült, a Rákóczi-szabadságharc korában játszódó történelmi film cselekményében is szerepet kapott a füzéri vár (sohasem létezett) titkos alagútja.

    Füzér várának több évtizede folyó régészeti ásatása azonban nem igazolta azt, hogy a várnak bármiféle alagútja lett volna. Ez nem is csodálható, hiszen a magas, vulkánikus eredetű hegy sziklájába olyan folyosót vájni, amely a vártól legalább több száz méteres távolságba elvezetne, még mai gépekkel sem lenne kis feladat, hát még kézzel. S ekkora munka hogyan is maradhatott volna titokban. Viszont nem marad titok, akkor értelmét vesztette volna minden költség és fáradozás. Beszéltem Simon Zoltánnal, Füzér várának régész-kutatójával, aki töviről-hegyire ismeri a várhegy minden négyzetcentiméterét, és ő is egyértelműen kijelentette, Füzérnek nem volt semmiféle alagútja.

    1945 előtt a kuruc korban játszódó látványos magyar történelmi filmben is szerepel Füzér vára, s ott is szerepet kapott a titkos alagút. Talán ez a valaha sokak által látott (nemrégiben a tv-ben is bemutatott) film emléke indította meg sokak fantáziáját. Csakhogy ennek a filmnek a „füzéri” jeleneit nem a füzéri várban vették föl, hiszen az már akkor is „alaktalan” rom volt, hanem valahol máshol.

    Nincs a Kárpát-medencének olyan vidéke, ahol várakhoz, kastélyokhoz, templomokkal kapcsolatos alagutakról ne regélnének még napjainkban is az emberek. Kötetnyire rúgna, ha valamennyi históriát számba akarnánk venni.

    A Dunántúli Léka várát (Burgenland) a hagyomány szerint úgy foglalták el a királyi csapatok a templomos lovagoktól, hogy egy titkos alagúton keresztül hatoltak be. Ennek emlékét egy szép monda őrizte meg.

    A magyar várak rejtélyes alagútjai

    A németújvári vár török ostroma idején (a rege szerint) egy várvédő katona fedezte föl azt az alagutat, amely egy közeli kolostorba vezetett. A szükségben szenvedő várbelieket az alagúton keresztül látták el aztán magukat élelemmel.

    Siklós várának pincéiben óriáskígyót sejtettek, sőt regéltek kincsekről és titkos alagutakról is. A helybeliek fantáziáját alighanem az egykori várurak, a Garai család kígyós címere befolyásolta. Amikor a vár elhagyatottan állt, a mély pincék valóban félelmetes látványnak számítottak sokak számára.

    A Felföldön épült Buják váráról egyesek tudni vélték, hogy alagút kötötte össze a szomszédos várakkal: Ecseggel és Szandával. Egy betöltődött aknaszerű mélyedést egy feneketlen kút nyílásának tartottak. Egy lány, hogy megmeneküljön a kierőszakolt férjhez menés elől, állítólag beleugrott, és sértetlenül bukkant felszínre, a hegy lábánál, félóra-járásnyira fakadó forrásból.

    Valójában persze ezek a bujáki alagutak nem léteztek. A török ostrom idején (1552) néhány napi ágyúzás után a várat körülvevő erdőn át próbált elmenekülni a megrettent őrség, azonban a török janicsárok ugyancsak résen voltak, lecsaptak a menekülőkre, és bizony valamennyiüket kíméletlenül levágták.

    A helybeli monda szerint karácsony előestéjén egy szegény asszony a gyermekével száraz fát szedett az erdőn, és ráesteledvén, jobb híján a bujáki vár romjai között húzta meg magát. Amikor éjféli misére harangoztak, egyszeriben a közelükben föltárult egy addig nem látható vasajtó, amely egy pincébe vezetett, ahol kádszámra álltak a káprázatos kincsek, drágakövek. A szegény asszony gyermeke játszadozni kezdett a drágaságokkal. Az asszony meg ide-oda fordulva próbált volna minél több kincset összegyűjteni, a kamrából ki-be szaladgálva. Egyszerre azonban, amikor éppen kint volt, bezáródott, majd hirtelen el is tűnt az ajtó, a gyermek viszont bent maradt. A szegény asszony majd eszét vesztette, de hiába kereste az ajtót, nyomát sem találta sehol.

    Hiába tért hétről-hétre, újra és újra vissza, az ajtónak helyét nem találta. Bánat emésztette, és egy évvel később, szentestén ismét visszatért, mert ott akart meghalni a romok között, ahol gyermekét elhagyta. Ám ahogy misére harangoztak, hirtelen ismét föltárult az ajtó, és csodák csodájára a gyermek ugyanúgy játszadozott bent, mint ahogyan egy évvel korábban ott hagyta. Az asszonyt most már nem érdekelték a kincsek, gondolkodás nélkül rohant be, fölnyalábolta, és vitte is ki, amilyen gyorsan csak tudta, magával a gyermekét. Azóta sem kereste a vasajtót, meg a kincseket. Mások persze annál inkább szerették volna megtalálni, de ők is hiába is keresték…

    A hagyomány szerint 1552-ben az ostromlott Drégelyből Szondi György kapitány a várban rekedt asszonyokat és leányokat egy titkos alagúton keresztül bocsátotta ki. Annyi igaz, hogy van az alsó és a felső vár között egy rövid, sziklába vágott folyosó. Talán ezt nagyította föl a képzelet. Gondolhatták, hogy ahol  egy ilyet készítettek, ott bizonyára lehetett valaha egy hosszabb folyosó (alagút) is.

    A néphagyomány szerint Sárospatak várát a környező erősségekkel, így Borsi várkastélyával is titkos alagút kötötte össze. Ha II. Rákóczi Ferenc menekülésre kényszerült, akkor a lova lábára fordítva verette a patkót, hogy megtévessze üldözőit. Ezt a regét először nagyapámtól hallottam több mint fél évszázaddal ezelőtt, a Sárospatakkal szomszédos Sátoraljaújhelyen. Igaz, hogy Sárospatak vára és a város alatt hosszú pincék vannak (a híres hegyaljai borokat érlelik bennük), de ezek bizony nem vezetnek a falakon kívülre. Ha nyílegyenesen ásták volna az alagutat, akkor is tucatnyi km hosszú lett volna. Ez még mai technikával (metró) is igencsak komoly vállalkozás lenne…

    Egyesek azt is tudni vélik, hogy a bodrogközi Nagykövesd várából II. Rákóczi Ferencnek titkos alagútja vezetett Borsi várkastélyáig, sőt még elágazása is volt a karcsai református templomig (itt is emlegetik a ló lábára fordítva fölveretett patkót). A népi fantázia valóban végtelen…

    A népi hiedelem szerint Bebek család Torna és Gömör vármegyében álló hét hegyi várát is alagutak kötötték össze. A tornai vár alagútja egészen a szepességi Lőcséig vezetett volna, de még több más irányba is (pl. Krasznahorkára, a városszéli kastélyig, a plébániatemplomig, stb.) voltak alagútjai. Szádvár várából Bódvaszilasig, meg Torna váráig vezetett alagút. Krasznahorka várában volt egy mély kút, amelyben nem volt víz, viszont kötélen leereszkedve végveszélyben a kútból nyíló alagúton lehetett kimenekülni. Más úgy tudta, hogy Krasznahorkát Betlérrel kötötte össze alagút. Külföldiekkel készítettették, és amikor megvolt, kivégezték valamennyi munkást, hogy a nagy munka titokban maradjon.

    A lőcsei fehér asszonyhoz (Jókai nevezetes regénye szerint) alagúton járt át Andrássy kuruc generális. Sőt mutogattak egy képet is, amely a hívogató mozdulatot tevő asszonyt ábrázolta.

    Az alföldi Nagyszalonta, Arany János szülőhelye egykor jeles hajdúvárosának nevezetessége a Csonkatorony. 1915-ben egy öreg szalontai ember úgy emlékezett, hogy valaha négy alagutat is ástak a toronytól: egyet a Körös alatt, egészen a gyulai várig, a másik a váradi várban álló Szent László templomig, a harmadik a Szénáskerti-érig, a negyedik a Kerekiben álló Bocskai-várig vezetett volna. Dánielisz Endre helytörténész 1958/59-ben a torony déli és keleti oldalán 2 m mélységig ásatott le, de bizony semmiféle nyomát sem találta alagútnak, csak a torony alapozását figyelhette meg. A vizenyős területen még manapság sem lenne alagutat készíteni, hát még 4-500 évvel ezelőtt!

    A bihari földvártól a hagyomány szerint alagút vezetett a Nagykerekiben álló Bocskai-várig, meg a szalontai Csonkatoronyig. A rege alapját alighanem egyes rendkívül hosszúnak tűnő pincék képezhették. Akadt állítólag olyan ember is, aki emlékezett a földvárban lévő alagút egykori nyílására, de amikor ott járt, akkor félt bemenni, mert tartott annak a beomlásától. Aztán állítólag befalazták a bejáratot, nehogy az elkóborló, legelésző disznókra ráomoljon a föld. A bejárat helye meg azóta feledésbe ment.

    A rege szerint a városban lévő fürdőjükhöz a törökök a gyulai várból kivezető alagutat építettek. Csakhogy a várat mély víz és mocsár övezte. Alagút készítése ilyen helyen az akkori technikával lehetetlennek számított.

    Az Alföld szélén emelkedő világosi várról azt regélték, hogy a várat a síkságon álló Bohus-kastéllyal alagút kötötte össze. Állítólag erre menekültek a törökök, az alagútban ásva el kincseiket. Mások szerint az alagút a temesvári várhoz vezetett, sőt egy elágazása volt Arad felé is. Csakhogy amikor épségben állt a vár, a Bohus-kastély még nem is létezett, csupán századokkal a vár romba dőlése után épült!

    A bihari Sólyomkő hegyi várának is volt a rege szerint titkos alagútja. A rege szerint a vár ura a török ostrom idején ezen keresztül akarta leányát kimenekíteni. Jártam nemrégiben a várnál, s ott bizony van is érdekes sziklába vájt üreg. Csakhogy az nem alagút!

    A szilágysági Kusaly várától Erdőd váráig vezetett alagút. Az erdődi vártól a tasnádi református templomig építettek alagutat. A szilágysomlyói várat alagút kötötte össze a valkói várral. Szilágycseh várának pincéjéből, más szerint kútjából indult az alagút. A hadadi kastély alagútjáról is tudni véltek egyesek.

    A kalotaszegi Almás várának alagútjáról is vannak történetek. Egyik szerint Sztánára, a másik szerint Bánffyhunyadra, vagy Egeresig vezetett volna az alagút. Sebesvár kútjából a patakhoz vezetett alagút, mások úgy tudják, hogy Bánffyhunyad felé. A gyalui várnak a pincéjéből indult az alagút, amely az egeresi várkastélyig vezetett. A fenesi Leányvár alagútja a katolikus templomig tartott. A kalotaszentkirályi kastély és több környékbeli templom (Magyarvalkó, Bánffyhunyad, Kiskapus) alagútjairól is regél manapság is a környék népe.

    A török-magyar harcok során egyetlen adatunk sincs arról, hogy bármely várból is a magyar vagy török őrség valamiféle titkos alagúton próbált volna kimenekülni. Menekülési próbálkozások voltak, de nem alagúton át, hanem a falakról leereszkedve próbáltak a várat körülvevő ingoványban (pl. Székesfehérvár, Gyula), vagy az erdőkben (Veszprém) egérutat nyerni.

    Hosszasan lehetne még folytatni az alagutakhoz fűződő hagyományokat. Közös jellemzőjük, hogy semmi reális történeti-építészeti alapjuk nincsen. Ettől függetlenül az érdekes alagút-történetek figyelmet érdemelnek.


    Szöveg szerző: Dr Csorba Csaba
    www.civertan.hu

    Az egri vár grafikája: kazamata, youtube

    Tovább

  • Zöldgömb – 2018.01.23.

    Zöldgömb – 2018.01.23.

    - Megújult a Tisza-tavi Ökocentrum – Összeszámolják a fülesbaglyokat – Állami támogatás az erdei közjóléti objektumok felújítására – Nagyobb létszámban jelenhetnek meg a kártevők – 50 darab madáretetőt készítettek egy egri bútorműhelyben – Transzbükki átkelés és Erőss Zsolt emléktúra

    Tovább

  • A tegnapi napon, a Magyar Kultúra Napján bemutattuk Eger „EKF 2023” pályázatát

    A tegnapi napon, a Magyar Kultúra Napján bemutattuk Eger „EKF 2023” pályázatát


    A január 22-i sajtóbemutatóra készült el Eger 80 oldalas, 6 kérdéskörben összesen 70 kérdésre választ adó pályázatának 16 oldalas kivonata.

    Aki jelen volt a sajtótájékotatón, ezt kézhez is vehette, most azonban elektronikus formában is mellékelem, hogy aki nem jutott el a bemutatóra, de szívesen foglalkozna a témával és jobban megismerné Eger pályázatát, megtehesse ezt. Szívesen állunk rendelkezésetekre, ha kérdés, vagy interjúigény van.

    Kiemelt bejelentés:

    A sajtótájékoztatón Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója bejelentette: együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal, melyben szerepel, hogy a 105 éves Uránia Mozi felújítása kapcsán egy multifunkcionális filmes központ jönne létre, amely a továbbiakban filmmúzeumként, oktató-moziként és multimédiás élményközpontként egyaránt működne. A Magyar Nemzeti Filmarchívum szakmai támogatást ad az Egerben induló projekthez, amely jól illeszthető a kulturális alapellátás kiterjesztését célzó országos koncepcióba, ezért a szakmai szervezet - a tervezett fejlesztés sikeres megvalósítását követően - a program fokozatos bevezetését szorgalmazza, valamennyi megyei jogú városban. A projekt Egerből kiinduló kezdeményezését hitelesíti a város és a filmvilág különleges kapcsolata, hiszen Illés György, Koltai Lajos mestere szívvel-lélekkel egri volt, Ráduly György maga is egri és a városhoz számos, jelentős filmalkotás kötődik. Ráduly György hozzátette: tovább erősíti a filmes vonalat, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem mellett az Eszterházy Károly Egyetemmel köt stratégiai megállapodást, melynek értelmében az egri intézményben is filmarchivátori és filmrestaurátori szakképzés indul 2018-ban. A Filmarchívum rendszeresen fogad gyakornokokat az Esterházy Károly Egyetem Mozgóképkultúra tanszékéről. Ráduly György elmondta még, hogy a Filmarchívum szakmailag támogatja azt a kezdeményezést, hogy Egerben újra induljon a Nyári Filmes Egyetem.



    Eger hazai partnerei: Eszterházy Károly Egyetem; Magyar Nemzeti Filmarchívum; Bükki Nemzeti Park Igazgatósága; Egerszalók Község Önkormányzata; Demjén Község Önkormányzata; Novaj Község Önkormányzata; Andornaktálya Község Önkormányzata; Maklár Község Önkormányzata; Bélapátfalva Város Önkormányzata; Felsőtárkány Község Önkormányzata; Szarvaskő Község Önkormányzata; Szilvásvárad Község Önkormányzata; Noszvaj Község Önkormányzata; Ostoros Község Önkormányzata.

    Eger nemzetközi partnerei: Cseh Kulturális Központ; Cervantes Intézet; Olasz Intézet; Francia Intézet; Lengyel Intézet; Török Intézet; Finnagora; British Council; Geothe Intézet; Román Intézet

    Naponta frissülő részletek Eger pályázatáról:

    www.facebook.com/2023eger

    www.eger2023.hu


    Az MTI összefoglalója a sajtótájékoztatóról:

    A magyar kultúra napja - Bemutatták a város EKF pályázatát Egerben

    Tovább

  • Zakatolás a Bükk országútján

    Zakatolás a Bükk országútján


    Az Eger–Szilvásvárad-vasútvonal kanyargós pályáján utazva a vidék szinte valamennyi látnivalója elsuhan az ablak előtt. Hazánk egyik leglátványosabb vasútvonala a megyeszékhely központjától a Bükk-fennsík tövébe repít.

    Eger vasútállomásáról indulva megszokott vasúti kellékek kerülnek a szem elé. Foltokban megmaradt macskakővel, lassan lecsukódó szakállas sorompóval és vonatot menesztő forgalmistával máshol is találkozhatunk, kis idő után azonban előjönnek a csak itt jellemző kisebb meglepetések, kitartó nézelődés után pedig a nagyobbak is. Eger városának panorámája, majd a vár belsejében haladó pályaszakasz csak a kezdet: a városból kiérve mintha már nem csak térben, de időben is lassan növekedésnek indulna a távolság a parkolóhoz képest. Az almári kiskertek után az erdő mélyén kanyarogva, a völgy alján futó patakkal itt-ott helyet cserélve halad a vonat.

    A szűk völgyből kiérve már alig látni aszfaltot vagy emeletes házakat, a táj képét a mezők fölé magasodó Bél-kő sziklás csúcsa uralja. Az utolsó emelkedő végén, a vízválasztó után, már a szilvásváradi Szalajka-völgy fölött járunk. Az itteni megállóban a vonat gyakorlatilag kiürül, az utasok nagy része innen éri el legkönnyebben a népszerű úti célokat. Az utolsó, már szinte sétatempóban megtett méterek után a motorkocsi Szilvásvárad állomáson végre hosszabb időre megpihenhet. Bár a sínek még folytatódnak, 2009 óta már nem megy tovább vonat Putnok felé, a pálya távolabbi kilométereit kezdi visszafoglalni a természet. Pedig a legyőzése száztíz éve még igazi szenzáció volt…

    A természet és a gőz csatája

    Amikor a vasútépítés 1872-ben elérte Egert, az új, szélsebes közlekedési eszköznek mindenki a csodájára járt. Noha a legkedvezőbb az lett volna, ha a Budapest–Miskolc-fővonalról nemcsak egy kiágazás vezet ide, hanem eleve erre épül meg a pálya, a várost körülvevő hegyeket sajnos nem lehetett arrébb tenni. Akkor még kevesen gondolták, hogy a vonatot húzó pöfékelő gépsárkány harminc év múltán már erre is képes lesz. A Szilvásvárad, Uppony és Bélapátfalva közti területeket 1900-ban a cseh lovagból lett erdőbirtokos, Wessely Károly vásárolta meg, aki Serényi László putnoki gróf segítségével 1906-banhozzálátott egy jól szervezett vasúthálózat kiépítéséhez, amely főleg keskeny nyomközű vasutakból és néhány távolabbi bányából induló kötélpályából állt; a gerincét egy Eger és Putnok közé tervezett normál nyomtávolságú vasútvonal adja. A helyi teherforgalom mellett az észak–déli irányú vonalvezetés a Felvidéket és az Alföldet összekötő új szállítási útvonalat is jelentett, aminek köszönhetően Eger végre kitörhetett a vasúti zsákutcából észak felé.

    A nehéz, hegyi terepen vezető pálya a táv nagy részén töltésen vagy bevágásban haladt, az építéséhez pedig a fáradságos kézi munka helyett – Magyarországon először – színre léptek a nagy méretű földmunkagépek. A vasútépítést „kísérő”, gőzgéppel hajtott minierőmű elektromos árammal látta el a fúrógépeket, amelyek percek alatt elkészítették a sziklák robbantásához szükséges lyukakat, a világításnak köszönhetően pedig a munka éjszaka is folytatódhatott. A sziklákon túl pedig átvette a munkát az amerikai tervek alapján épült elektromos fejkotró, a modern árokásó gépek elődje. A mindössze 37 lóerős gép egy százfős kubikosbrigád munkáját váltotta ki, alig másfél év alatt kialakítva a 70 kilométeres vonal földműveit.

    A vasutat 1908. szeptember 12-én adták át, és hamarosan elérte teljes kapacitását. Nem csupán a királdi és az egercsehi bányák szene, a nagyvisnyói és szilvásváradi kisvasutakról átrakott faanyag volt az egyetlen rakomány. A vasút menti falvak határában lévő kis bányákból, fűrészüzemekből és gazdaságokból mészkő, pala, különböző mértékben feldolgozott faáru, mezőgazdasági termények és élő állatok érkeztek az állomási rakodókhoz. A kezdeti időkre jellemző „vegyes vonatok” a teherszállítás igényeihez alkalmazkodó menetrenddel közlekedtek, a végükre kapcsolt személykocsik utasai néha órákig is vártak egy-egy állomáson, amíg az ottani áruk a vonatba kerültek. A század elején persze még így is jobban megérte vasúti mellékvonalon utazni, mint a közeli erdőszélen kanyargó szekérúton sétatempónál alig gyorsabban zötykölődni. A pályán a helyi vonatok mellett a Tátra vidékéről érkező, fát és ércet szállító, áthaladó vonatoknak is helyet kellett biztosítani.

    A teherszállítás egészen a 90-es évekig jelentős volt, főleg a bélapátfalvai cementgyárnak köszönhetően. A Bél-kő szikláit először a város felől, majd felülről fogyasztó üzem a 70–80-as években élte fénykorát, ekkoriban még a vasút nyomvonalát is áthelyezték, hogy Mikófalva alatt víztározót létesítsenek a növekvő fogyasztás kiszolgálására. A gát végül nem épült meg, a víz helyén ma is műveletlen, zöldellő mező hullámzik, a vasúti pálya felújítása viszont egészen Egerig elkészült. A cementgyár végül 2002-ben zárt be, a Bél-kő megmaradt csúcsa ma már természetvédelmi terület. A közelmúltig Szilvásvárad állomáson alkalmanként fát, Mónosbélben ócskavasat rakodtak, de mára a különleges alkalmakat leszámítva a személyvonatok motorkocsijai jelentik az egyedüli forgalmat.

    Turistautak hálójában

    Eger, valamint az onnan a Bükkbe induló vonatok ma is elérhetők (többnyire azonnali átszállást jelentő csatlakozásokkal) Budapest és Miskolc irányából egyaránt. A legközelebbi látnivalókhoz azonban nem feltétlenül kell vonatozni, hiszen az ezeréves város látnivalói csak úgy sorakoznak a vasútállomás és Egervár, a szilvásváradi vasút első, még városon belüli megállója között. Az út közvetlenül a vasútállomás melletti Érsekkerten keresztül vezet. Ha itt kihagyjuk a csobbanást a strandon, az Eger-patak partján vezető sétányon negyedóra alatt a város központjában álló Dobó térre érünk. A fölötte álló egri vár napkeltétől napnyugtáig az év minden napján nyitva tart, a benne lévő múzeumok nyitvatartása ugyanakkor valamivel rövidebb. A várfal túloldalán nem kell sokat keresni a vasutat, a pálya szinte az erősségben halad, beékelődve a belső vár fala és a Zárkándy-bástya közé. Az itt található Egervár megállóhely egyébként fölényesen tartja hazánkban a „falujától legtávolabb eső vasúti megálló”-címet: a sínektől közel négyszáz kilométert kell gyalogolni a Zala megyei Egervár községének központjáig. A következő néhány kilométeren a vasút még urbánus területeken zakatol, az Eger-Felnémet és az Almár megállóból kerékpározásra ajánlott utak indulnak a Déli-Bükk völgyei és az áprilistól októberig közlekedő Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút felé.

    Az Országos Kéktúra ösvénye először Szarvaskőn keresztezi a vasutat. A község fölé magasodó hegyek között éppen csak elférő település határában egy hajdani tenger alatti tűzhányó megszilárdult párnalávasziklái tornyosulnak, amelyek sötétbarna kőzetanyagát egyedülálló módon, belülről is szemügyre vehetjük: a sziklák alatt vezető alagútban nem volt szükség falazat építésére, a vonatok ma is a mesterséges „lávabarlangban” zakatolnak. Mónosbél és Bélapátfalva állomása ma is őrzi az egykori bányák és a nagy teherforgalom emlékét. Az előbbi helyszínen álló, fából ácsolt, hatalmas szénosztályozó torony a közelmúltban ipari műemléki védettséget kapott. Bélapátfalva cementgyári megállóhelyén visszatér a sínek mellé az OKT ösvénye, amely a Szarvaskőtől idáig vezető 11 kilométeren a szomszédos Gilitka-völgyben kanyargott.

    Aki továbbra is a lábbuszra esküszik, a megálló peronján elhelyezett kéktúrabélyegző használata után folytathatja az utat a Bükk-fennsík „kövei” felé. A vasút ide már nem mászik fel, de a Szilvásvárad előtti óriási bevágás mélyén eléri a 390 méteres magasságot; ennél feljebb csak a Bakonyvasút kapaszkodik, az is csak tíz méterrel. Ahogy pár perccel később kinyílik az ajtó a Szalajka-völgy megállóhelyén, pontosan azt kapjuk, amit a kissé kopott tábla ígér: az erdő borította hegyek közé ékelődő völgy ott kéklik az orrunk előtt. A tízperces sétával megközelíthető Szalajka-völgyi kisvasút idén legközelebb a március 12-én kezdődő hosszú hétvégén közlekedik, áprilistól pedig teljes gőzzel üzemel. A Fátyol-vízesés szomszédságában lévő felső végállomásról visszafelé könnyed séta vezet, az Istállós-kőre vezető zöld háromszög jelzésen tovább haladva viszont három kilométeren belül a fennsík szinte összes túraútvonala elérhető. Az utolsó megálló Szilvásvárad három vágányos állomására vezet. A frissen jött csendben érdemes felsétálni a vágányok fölötti szőlőhegyre, ahonnan az egész falut, a Szalajka-völgy folytatását és a Bükk északi oldalát belátni. Az ingyenes wifiről szerencsére itt sem kell lemondani, hiszen a déli harangszó kilométerekről is tájékoztat a pontos időről, a korlátlan felhőszolgáltatásnak köszönhetően pedig nyugodtan belefeledkezhetünk a hegyeken végigsuhanó árnyékok látványába.

    Le is út, fel is út
    Sajnos a vasút jelenlegi menetrendje meglehetősen kevés indulási időpontot tartalmaz, a szűkös kapacitás ellenére mégis egyszerre próbál megfelelni a Szilvásvárad környéki kirándulók és az egri elővárosi forgalom igényeinek. Indulás előtt a mindig friss online felületeken is érdemes ellenőrizni az útitervet. A járművek korlátozott befogadóképessége miatt az üzemeltető a 10 főnél nagyobb csoportoktól, illetve négynél több kerékpáros utastól előzetes bejelentkezést kér a +36-30/497-2959 telefonszámon vagy az ertekesites@mav-start.hu ímélcímen, legalább hét nappal az utazás előtt, hogy szükség esetén több kocsit kapcsolhasson a szerelvényhez. A lehetőségek bőségesek, hiszen a vonalon közlekedő motorkocsikból igény esetén akár 6 részes, 272 fős befogadóképességű motorvonat is összeállítható. A tavaszi osztálykirándulások idején sokszor az ország távolabbi tájairól is érkeznek vonatok Szilvásváradra, rendszerint charterrendszerben, egyszerű megrendelési feltételekkel. Igény esetén természetesen bármilyen különvonat közlekedhet a vonalon, a járműtípusok körét (főleg tömegüket) egyedül a Bélapátfalvától északra lévő, felújításra váró pályaszakasz korlátozza.

    Fotó: Zakkar Sándor

    A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. márciusi számában

    Tovább

  • Városunkban versenyeztek az Ország középiskolás tanulói

    Városunkban versenyeztek az Ország középiskolás tanulói


    A Pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjai nyerték a „Fiatalok a nemzetközi kapcsolatokban” című tehetséggondozó vetélkedőt. Szeptember óta több mint negyven csapat mérte össze tudását az Agria Universitas Egyesület és az Eszterházy Károly Egyetem Politológia Tanszékének közös programján.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Híradó – 2018.01.23.

    Híradó – 2018.01.23.

    http://tveger.hu/media/video/180123_Hirado.mp4

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!