Két fiatal képes volt ellopni egy babakocsit az egyik egri társasházból

Két fiatal képes volt ellopni egy babakocsit az egyik egri társasházból

Egri Ügyek hírcsatorna - Egri Ügyek hírcsatorna - 2018. február 16. péntek
A házkutatáskor került elő a lopott babakocsi.

Tovább

  • Kilátó – 2018.02.18.

    Kilátó – 2018.02.18.

    - Novaji remélés – Elűzték a telet, a rossz szellemeket és a tavaszt köszöntötték – Szerelemhétvége – Az érzelmekről szóltak a programok Noszvajon – Mátraszentistván – már üzemel az ország legmodernebb négyüléses sífelvonója – Úszás – Magyarország legeredményesebb egyesülete az Egri Úszó Klub

    Tovább

  • Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet Eger városrésze 1961 óta

    Felnémet a múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút belső végállomása az egri Faraktár végállomás megszüntetése után.

    Heves megyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével.

    A városrész a 25-ös főúton található. A városrész központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

    Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

    Félnémeti fűrészüzem (lebontva)

    Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

    A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

    A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag at Eger-Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

    A KMKK távolsági, helyközi, szerződéses, a helyi járatok közül a 8-as, 10-es, 11-es, 11-es, 14-es, 14A és 14C számú járatai járnak a településre, valamint néhány társ-Volántársaság távolsági buszjárata. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az a Eger–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Eger-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. A egykor hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

    Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

    Forrás: wikipedia

    Tovább

  • A Dobó István tér elnevezésének története

    A Dobó István tér elnevezésének története


    A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik.

    Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

    Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

    A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

    A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

    Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

    A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

    A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.

    Fotó: www.flickriver.com

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: beszeloutcanevek.ektf.hu

    Tovább

  • Hogyan is látják a madarak városunkat

    Hogyan is látják a madarak városunkat


    Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.


    Eger nevű város volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.


    A dinamikusan fejlődő magyar városok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.


    Fotó: S.AnitaPhoto & CusitoDrone / facebook



    Forrás: wikipedia.org

    Tovább

  • BOR, FÜRDŐ: SZERELEM

    BOR, FÜRDŐ: SZERELEM


    A középkori Egerben is ismerték a szellemes egészségügyi verses szabályt: "A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet. 

    De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem." Valószínűleg az Árpád-házi királyok uralkodásának századaiban épült meg az első fürdőépület, majd a török hódoltság alatt törökfürdőkkel, a 20. században a termálfürdővel bővült az egri fürdők köre. A fürdők, a bor és a kézzel fogható történelem összenőtt a várossal.

    A megújuló Eger

    „A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb." Aligha van olyan, aki nem ismeri fel azonnal az Egri csillagok kezdő mondatait. Hosszú időn keresztül Eger városának legfontosabb vonzereje a magyar nemzeti történelem egy dicsőséges küzdelmének színhelye, az egri vár volt, mely a mai napig a hazaszeretet és hősiesség szimbóluma. Ugyanakkor Eger történelmi múltjával szorosan összenőtt a borkultúra és a barokk építészeti emlékek.


    Manapság Egerben sétálva az lehet a benyomásunk, hogy megőrizve korábbi vonzerejét, a város arra törekszik, hogy modernebb, mai arcát is megszerettesse a turistákkal. Az innovatív Eger nemes szimbóluma nem is lehet más, mint az Egri Csillag bor, amely szembeszállva a sztereotípiákkal nem egy testes vörös, hanem egy rafináltan házasított fehé. Az Egri Csillag nem ellenfele, hanem a fehér párja az egri Bikavérnek. Ugyanúgy, ahogy a hagyományos látnivalók mellett az egriek megmutatják a város olyan tereit is, melyek eddig kiestek a városnézők szokásos sétáiból. Kevesen tudják, hogy a török időkben épült fürdők közül még mindig működőképes intézmények nem csak Budapesten maradt meg, hanem Egerben is.

    Török fürdők Egerben

    A török hódoltság alatt a város fürdőkultúrája felvirágzott. A törökök a város 1596-os elfoglalása után mihamarabb igyekeztek természetszerűen saját igényüknek, ízlésüknek, vallási előírásaiknak megfelelően berendezkedni a fürdőt. Evlia Cselebi, a híres török utazó egri utazásának leírásából tudjuk, hogy a városban két ilidzsa (fürdő) is helyet kapott. A mai Török Fürdőt Ali basa 1609-es távozása után Arnaut basa idejében építették. A másik ilidzsa szerényebb volt, a nők számára épült. Az épület romos maradványait 1855-ben bontatta el Bartakovics érsek az első egri uszoda kiépítése során.


    A két ilidzsán kívül két hamam (gőzfürdő) is épült a városban. A jelentősebb, a Valide Szultána fürdő egykor impozáns épület volt, mely hat fürdőkamrával rendelkezett és kupoláját vörös keramit fedte. Romjait ma is láthatjuk a vár főbejáratával szemben. A másik hamam a Valide Szultánánál jelentéktelenebb építmény volt. Maradványok sem maradtak belőle és pontos helye sem ismert.

    A török uralom 1687-ben ért véget Egerben.  Az egriek tovább használták a törököktől „örökölt" fürdőt. A Török Fürdőt folyamatosan korszerűsítették, új medencéket, gőzkabint építettek. 1954-ben a Török Fürdő üzemeltetését a reumakórház vette át. Az új tulajdonos 1979-ben lebontotta a lapos kupolát, helyére az eredeti (török kori) boltozathoz jobban hasonló kupolát építettek, melyet 200 ezer darab aranyfüsttel bevont mozaikkal burkoltak. A belső tereket zöld színű, Zsolnai porcelánnal burkolták. 2008-2009-ben a Török Fürdőt Kaszab Ákos Ybl díjas építész tervei alapján teljesen felújították. A tervező az 1839-40-es évek barokk és klasszicista gyökereihez tért vissza, miközben a mai kor igényeit sem hagyta figyelmen kívül.

    Pezsgő-fürdő és török fürdetés

    A Török Fürdő különlegessége a radonos gyógyvíz. Ilyen gyógyvíz meglehetősen ritkán fordul elő. A radon részben a bőrön keresztül, részben belégzés útján jut be a szervezetbe. Jelentős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással bír. A radon gáz vízben oldva van jelen. A Török Fürdőben a radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel három helyen, a Török-medence, a „Tükör medence" és a Pezsgő-fürdő medence alatt (mely nevét a felszálló buborékok szakadatlan pezsgése miatt kapta). A legszebb mégis a hatalmas aranykupola alatti nyolcszögletű medence. Benne ücsörögve gondolatban visszarepülhetünk a török időkbe. Ehhez már csak egy igazi hamam masszázs és egy jó török tea kell!


    Azoknak, akik csak pihenni szeretnének a Török Fürdőben különböző hőfokú termálmedencék, szauna, 10 féle masszázs, gőzfürdő, infrakabin, aromakabin, hamam (azaz a hagyományos török gőzfürdő és masszázs), esztétikusan kialakított hangulatos pihenőhelyek és kávézó áll a rendelkezésére.

    A masszázsok között olyan különlegességek is vannak, mint Padisah hátmasszázsa, Szulejmán masszázs, Gül Baba Rózsakertje.

    Egri Termálfürdő

    1932-ben a Törökfürdő szomszédságában nyitotta meg kapuit az Egri Termálfürdő, az ország egyik legszebb fürdőhelye. A történeti városmag közvetlen közelében elhelyezkedő fedett és nyitott vízi élménysziget ugyanis 7 medencével, sportpályákkal és a Török Fürdőbe közvetlen átjárási lehetőséggel rendelkezik.

    A strand egyedi jellegzetessége, hogy az északi felén inkább a gyógyvizes, csendesebb fürdőző funkciók telepedtek meg, míg a déli területen, tudatos fürdőfejlesztés eredményeként a gyermekbarát, fiatalosabb strandolás kapott helyet. A vízi komplexum hét medencéjével és 5,3 hektárnyi parkosított területtel várja a pihenni és felfrissülni vágyó vendégeit, mely garantáltan kellemes időtöltést biztosít az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt.

    Azok a vendégek, akik a gyógyászat miatt keresik fel az Egri Termálfürdőt, egész évben modern körülmények között élvezhetik a kétféle minőségű, kénes termálvíz és a radonos gyógyvíz gyógyhatását. Az 1936-ban épült I-s medence aljáról – Európában egyedülálló módon – ma is természetes kavicsrétegen át tör fel a radon tartalmú gyógyvíz. A híres dögönyöző 3 méter mélyre süllyesztett medencéjében 6 vízkiömlővel 2 méter magasról zúdítja alá a termálvizet.

    borítókép: Vámossy Béla

    Forrás: A török fürdőkről, a fürdőzésről általában | www.egertermal.hu

    Tovább

  • Különleges templomok Magyarországon

    Különleges templomok Magyarországon


    Összeállításunkban olyan hazai templomokat mutatunk be, amelyek szépségük mellett egyedi építészeti megoldásaikkal is lenyűgöznek.

    1. Békéscsabai evangélikus nagy- és kistemplom


    Fotó: Somogyvári D. György

    A békéscsabaiak büszkesége a város központjában található két, egymás közelében álló evangélikus templom. Ezzel a templomkompozícióval hazánkban a csabaiak biztosan lutheránus nagyhatalomnak számítanak. A klasszicista stílusú, de copf és empire elemeket is vegyítő nagytemplom nemcsak Magyarország, de egyben Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Belseje meghökkentő mértekkel rendelkezik. Belmagassága 27 méter, hossza 55 méter, szélessége 27 méter. A falak szélessége helyenként a 3,8 méter is eléri. A kétemeletes karzattal büszkélkedő térben 3500 ülőhely van, s a templom közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A belső tér monumentalitása szépen érvényesül a fehér és zöldes színű, dísztelen falak között. Külseje is impozáns, órapárkányos tornya 75 méter magas. A mellette lévő evangélikus kistemplomnak sem kell szégyenkeznie, hiszen ha nem is a legnagyobb, de a város legrégebbi temploma. 1743-ban épült barokk stílusban, és az ő harangjai hívják a híveket istentiszteletre, mert a nagytemplom harangjait az I. világháborúban elrekvirálták, és azóta sem kapott újakat. Nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentkezéssel látogathatók.

    2. Hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház


    Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

    Az Alföld északi részén, a Hajdúháton fekszik Hajdúdorog, ahol a magyar görögkatolikus egyház legrangosabb épülete a város központjában magasodik. Az „Istenszülő Bevezetése a Templomba Székesegyház” alapjai a 17. századból származnak. Az évszázadok során többször átépítették, kibővítették, legutolsó komplex felújítását 2006-ban fejezeték be, így mára teljes pompájában várja a látogatókat. A háromhajós bazilikális elrendezésű templomot 1912-ben X. Pius pápa székesegyházi rangra emelte. A katedrális belső terét a görögkatolikus liturgia hagyományai alapján alakították ki. Leglátványosabb és leghíresebb része a szentélyt a főhajótól elválasztó fal, az ikonosztáz, amely a 18. század végén készült késő barokk stílusban. A 11 méter magas, 7 méter széles, ötszintű képfalon 54 képet helyeztek el. A gazdagon aranyozott keret és a világoszöld színű szegély kiemeli az ikonok hatását. Értékes berendezési tárgya még a főhajó déli boltíveinél felállított baldachinos püspöki trón. A székesegyházat hangulatos, gondozott park veszi körül. A kert északi oldalát egy közel 50 méter hosszú erődfalszakasz zárja le. A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

    3. Karcsai református templom


    Fotó: Nográdi Attila

    A Bodrogközben, a magyar–szlovák határ közelében, Karcsa községében egy csodaszép Árpád-kori műemlék templomra bukkanhatunk. Már keletkezése is mesés, legalábbis a néphagyomány szerint. Állítólag tündérek építették egy éjszaka alatt. A történelmi források viszont úgy tarják, hogy a két részből álló téglatemplom szentélyrészét egy rotundából (körtemplom) alakították ki a 12. században, míg a hosszanti hajóját a 13. században toldották hozzá. A templom a 16. század közepe óta református, 1873-ban leégett, 1896-ban Schulek Frigyes restaurálta. Az épület jelenlegi formáját, a középkori alakját idéző, magas zsindelyes tetejét és az új haranglábat az 1967 és 1970 közötti felújítása során kapta. Különlegessége, hogy a román stílus egyik legegyénibb, olasz–dalmát jellegű magyarországi építészeti emléke. A hajó igényes, belső kiképzése, illetve az olasz–francia hatásokat mutató faragványok jelenléte (egyes tudósok szerint) a johannita lovagrend itteni megtelepedésével hozható kapcsolatba. Leggyorsabban Sárospatakról közelíthetjük meg Karcsát, gyalog az Alföldi Kéktúra jelzését követve érhetünk el a templomot. Hétköznapokon ingyenesen látogatható.

    4. Mádi zsinagóga


    Fotó: Mayer András

    Tokaj-Hegyalja legszebb zsinagógája a Zempléni-hegység déli lábánál, Mádon található, és 1795-ben épült. Építését módos borkereskedők, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A régi zsidó törvények alapján a nők, a férfiak és a gyerekek hordták a köveket a környező bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz nem érintse őket. Később elemi iskola és jesiva is működött itt. A II. világháború után az épület romlásnak indult, helyreállítását 2000-ben kezdték meg, és a gyönyörűen felújított zsinagógát 2004-ben adták át. Az impozáns belső teret intimitás jellemzi, míg kívülről a barokk és a copf stílus sajátos keveredése teszi egyedivé a magyarországi zsinagógák között. A központi teret a négy tartóoszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, itt van a függönyös tóraszekrény és a tóraolvasó asztal is. A földszinti részben 130 férfi foglalhat helyet. A nők külön bejáraton közelíthetik meg a számukra fenntartott karzatot. A falakat bibliai szövegű kartusok díszítik. A templom múzeumként is működik, az imaterem előterében színvonalas helytörténeti kiállítás látható. Egész évben látogatható, a nyitvatartási időn túl előzetes bejelentkezés szükséges a zsinagóga gondnokánál.

    5. Szilvásváradi református körtemplom


    Fotó: Somogyvári D. György

    A Bükk északnyugati peremén fekvő Szilvásváradot nem kell bemutatni. A Szalajka-völgy természeti szépségei, a pisztrángok és a lipicai ménes mellett épített különlegességekkel is találkozhatunk a községben. A dombon magasodó hófehér református templom kör alakjával, nagyságával és klasszicista stílusával egyedülálló műemlék Magyarországon. 2014-ben befejeződtek a több évig tartó felújítási munkálatok, amelyeknek köszönhetően a templom kívül-belül megszépült. A szájhagyomány szerint – az eredetileg katolikusnak készült körtemplomot – a település egykori földbirtokosa, gróf Keglevich Miklós emeltette az 1840-es évek elején. Miután azonban az egri érsekkel nézeteltérésbe keveredett, fricskaként a református egyháznak adományozta az épületet. 1865-ben a körtemplom harangtornyot is kapott. Az építmény nemcsak külső méreteivel, dór oszlopaival, a főhomlokzat előtti nyitott oszlopcsarnokával, de belső terével is lenyűgöző. Körben fehér falak, hatalmas oszlopok, és szerencsére az oszlopok tetején körbefutó karzatra is fel lehet menni, ahonnan még meggyőzőbbnek tűnik a templom monumentalitása. Június 15. és szeptember 15. között, szerdától vasárnapig 15–18 óráig látogatható, ezenkívül csak istentisztelet alkalmával térhetünk be.

    SZÖVEG: JOÓ ANNAMÁRIA

    Még több szép és érdekes templomról olvashatsz a cikk első részében.

    Tovább

  • Ködmön Csárda, Magyarország 10 legpazarabb éttermek egyike

    Ködmön Csárda, Magyarország 10 legpazarabb éttermek egyike


    Akárcsak a magyar ételek, úgy a magyar borok is páratlanok. Történelmi borvidékeink zamatos nedűi az egész világon ismertek.

    Hazánk változatos tájainak és nagyszerű éghajlati adottságainak köszönhetően valamennyi borstílus fellelhető, a könnyed pezsgőktől a testesebb vörösborokon át egészen a nemes édes borokig.

    Ezt teszik még izgalmasabbá az őshonos szőlőfajták, a világfajták és az ebből készült borok harmóniája. Legnépszerűbb borvidékeink a tokaji, a villányi, a soproni, a szekszárdi, a pannonhalmi, az etyek-budai, az egri, a kiskunsági, a balatonboglári és a badacsonyi.

    Ködmön Csárda – Eger

    Történelme egészen 1778-ig nyúlik vissza. Ugyan azóta már számtalanszor újult meg a csárda, ízei azóta is a magyar gasztronómia utánozhatatlan jegyeit hordozzák, melyek tökéletesen passzolnak a kiváló egri borokhoz. Mindezt a semmihez sem hasonlítható magyaros vendégszeretettel koronázzák meg. A csárda rendszeresen szervez borvacsorákat, melynek során az ételek és a hozzá illő borok kóstolása nyújt maradandó élményt. Olyan borászatok kiválóságait kóstolhatják, mint a Juhász Pincészet, a Varsányi Pincészet, a Kovács Nimród pincészet, az St. Andrea szőlőbirtok vagy a Sike Tamás pincészet, hogy csak néhányat említsünk.

    Megismerem az éttermet >>

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: blog.szallas.hu

    Tovább

  • Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott

    A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.

    Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés.

    Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.

    Forrás: hungaricana.hu

    A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

    A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
    • Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
    • Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
    • Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
    • Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
    • Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
    • püspöki malom
    • a mai strand területén volt egy darálómalom
    • a vágóhíd tájékán volt a városi malom
    • Adamcsek-malom
    • Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
    • Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
    • Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
    • Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[29]
    • maklári felső malom, (Sumi-malom)
    • maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
    • Városrévi-malom (Füzesabony)
    • Király-malom (Füzesabony)
    • mezőtárkányi malom
    • egerfarmosi malom
    • egerlövői malom
    A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vízimalom épülete középkori eredetű.

    A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

    Foeeás: wikipedia.org

    Tovább

  • A Szent Erzsébet szobor legendája

    A Szent Erzsébet szobor legendája


    Kovács Jenő Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló bronz szobra, a legismertebb csodája, a "rózsacsoda" közben ábrázolja a szentet. Az szobor elhelyezése is nagyon stílusos, a törékeny női alak egy rózsakert közepén áll az egri Érseki palota kertjében.

    A legenda szerint Erzsébet férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről, de ezt titokban kellett tennie, mert sógra, Henrik ezt nem nézte jó szemmel. Egyik alkalommal éppen kenyeret csempészett köpenyében az éhezőknek, mikor útközben találkozott a szigorú sógorral. Miután az megkérdezte, hogy mit rejteget köpenye alatt, Erzsébet azt mondta, csak rózsát szedett. És mikor megmutatta azt Henriknek, valóban illatos rózsák hulltak le öléből.

    A vallás szerint Isten nem akarta, hogy Erzsébet hazudjon, mert egész életében példásan, neki tetszően élt, és ezért csodában részesíttet az asszonyt. Emiatt Szent Erzsébet állandó jegye a rózsa lett, amit a festők és szobrászok is mindig kihangsúlyoznak műveiken.

    Kovács Jenő 2007-benkészült szobrán is kötényében rózsával láthatjuk az érseki palota udvarán Eger városában, szép míves kovácsoltvas kerítéssel elkerítve. A szent ábrázolásának szintén ismert módja még  korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe, történő ábrázolás.

    fotó: Szinok Gábor

    forrás: varosom.hu

    Tovább

  • Napos hétfő, csapadékos folytatás

    Napos hétfő, csapadékos folytatás


    Hétfőn kezdetben sok napsütésre számíthatunk, majd a délután folyamán dél felől fokozatosan megvastagszik a felhőzet, kora este kisebb eső, gyenge havas eső is előfordulhat délen. Helyenként megélénkül az északkeleti szél. Napközben 2-7 fokra számíthatunk.

    Kedden és szerdán egy mediterrán ciklon alakíthatja időjárásunkat, így sokfelé kellemetlen, szeles, csapadékos időre van kilátás.

    Havazás, havas eső, eső egyaránt előfordulhat, a jelenlegi számítások alapján az ország nyugati, délnyugati felén több centi friss hó hullhat, míg keleten havas eső, eső valószínű enyhébb idővel. Az Alpokalján napközben is fagypont alatt maradnak a maximumok.

    Csütörtökön marad a borongós, szeles idő, délen és keleten eshet még eső, havas eső, néhol hó. Nappal -1, +6 fok várható, keleten lesz enyhébb az idő.

    borítókép - Czimer Tamás

    Forrás: idokep.hu

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!