Hoppá! Egy felmérés szerint Eger a legélhetőbb vidéki város

Hoppá! Egy felmérés szerint Eger a legélhetőbb vidéki város

Egri Ügyek hírcsatorna - Egri Ügyek hírcsatorna - 2018. április 30. hétfő
Eger jobb hely, mint Szekszárd, Pécs vagy Debrecen.

Tovább

  • Elkezdődött a cseresznyeszezon

    Elkezdődött a cseresznyeszezon


    A meleg tavaszi időjárás miatt elkezdődött a korai érésű cseresznyefajták, mint például a münchenbergi, illetve a májusi korai szedése, idén a gyümölcs termésmennyisége megközelítheti a 20 ezer tonnát.

    A tavaszi, nyár eleji időjárástól függően az utóbbi öt évben 15-20 ezer tonna között mozgott a termés. Magyarországon 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (500 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak.

    A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül van, és elsősorban a környező országokba, valamint a Baltikumba irányul.

    A cseresznyeimport ezzel szemben eléri a 2-3 ezer tonnát, amelynek nagy része Törökországból érkezik, amikor a magyar áru is a piacon van. Az agrárkamara szerint mindez azt mutatja, hogy a cseresznyetermelés fejlesztésében további lehetőségek vannak, mert a magyarországi termelés még a belföldi fogyasztói igényeket sem tudja teljes mértékben kielégíteni.

    forrás: MTI

    Tovább

  • Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros

    Viadukt és a tovább bővülő Felsőváros


    1976 februárjában kezdték el 25-ös út egri átkelő szakaszának az építését, s ezzel az érintett közműveket is felújították.

    1978-ban jutott odáig a munka, hogy elkezdhették a legérdekesebb és a legnehezebb építési munkálatokat, a viadukt építését. Előtte azonban nagyarányú tereprendezést hajtottak végre. Több lakást lebontottak, sok ezer köbméter földet mozgattak meg annak érdekében, hogy jobban lehessen közlekedni és lakni a városban. 

    Az út- és hídépítés valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős és közérdekű feladat volt, külön jogszabály intézkedett az építkezések miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról.


    Az új út nyomvonalának jelentős csomópontja a Ráckapu tér, amely a 25. számú főút átmenő forgalma mellett jelentős helyi forgalmat is lebonyolít. Az új csomópont külön szintben szétválasztja a kétféle forgalmat, ugyanakkor célszerű kapcsolatot teremt közöttük, egyben hét utca forgalmi csatlakozását teszi lehetővé. (Vöröstüzér utca, Széchenyi utca, Malom utca, Rákóczi utca, Árnyékszala utca, Verőszala utca, Szalapart utca)

    És a lényeg. Az alábbi képeken az 1970-es években járunk, amikor is tovább bővül a Felsőváros, épül a viadukt, és amikor még olyan házak is állnak, amikre a legtöbbünk már nem is emlékszik.



    A Ráckapu téri felüljáró hét nyílású, 147 m hosszúságú, 12,7 m szélességű vasbeton hídszerkezet, amely 150 m sugarú ívben fekszik. A felüljáró előtt és után vasbeton támfalak között halad az útpálya, míg el nem éri a terepszintet. Támfalat kellett építeni a bal oldali felhajtóágban a gyalogos-aluljáró előtt és után is. A támfalak magassága 0,50-7,0 m között változik, összhosszúságuk 480 méter.

    A 25. sz. főút átépítése során különböző kiegészítő létesítményekre is szükség volt. A Ráckapu téren a Szala-árkot mintegy 70 m hosszú zárt keretben kellett elvezetni, a Borforgalmi Vállalat kiszolgálására 300 m összhosszúságú bejáróút megépítésére került sor, valamint a 24. sz. főút is új nyomvonalon csatlakozik a 25. sz. főút átkelési szakaszához. 

    A felüljáró építése 50 millió Ft-ba került. Az új útszakasz kivitelezője az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt.

    MÚLTIDÉZÉS >>>

    Tovább

  • Szívbetegek rehabilitációját is segítő tanösvényt avattak a Bükkben

    Szívbetegek rehabilitációját is segítő tanösvényt avattak a Bükkben


    Szív- és érrendszeri betegek, magas vérnyomással élők, valamint cukorbetegek rehabilitációját segítő tanösvényt avattak kedden a Miskolcon, a bükki Csanyik-völgyben, az Út az egészséghez program keretében.

    Az Európai Unióban évente 1,9 millió ember halálát okozzák kardiovaszkuláris betegségek. Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a kóros elhízás és ezen betegségek következményei felelősek a korai halálozások több mint feléért. Ezért hozták létre a budapesti Szent Ferenc Kórház szakemberei az Út az egészséghez programot, amelynek harmadik, egyben első vidéki tanösvényét adták át a Csanyik-völgyben.
     
    Olyan tanösvényt alakítottak ki, amellyel segítik az érintett betegek rehabilitációját, egészségi állapotának felmérését, valamint az egészségnevelést és a megelőzést - mondta Toldy-Schedel Emil, a kórház főigazgatója.
     

    Megjegyezte: az infarktuson átesett betegek halálozási aránya az első egy hétben ugyanolyan, mint Nyugat-Európában, ám hat hónap-egy év után már sokkal rosszabb, mégpedig azért, mert az egészségtudatosság csekély a magyar lakosság körében. A betegek nem vagy csak keveset mozognak, saját bevallásuk szerint azért, mert nincs egy biztos háttér, amely segítene nekik az elindulásban.
     
    A kórház ezt a hátteret szeretné megadni az Út az egészséghez programmal, országszerte 20-22 ilyen ösvényt szeretnének kialakítani - tette hozzá a főigazgató.
     
    Mester Viktória, a projektet támogató Sanofi gyógyszercég csanyiki gyáregységének vezetője azt mondta: ez a program az embert és az egészséget helyezi a középpontba, ez pedig egyezik a cég stratégiájával, ezért álltak a kezdeményezés mellé.
     

    Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester azt hangoztatta, hogy Miskolcnak csodálatos a természeti környezete, amely segítheti az egészség megőrzését, arra kell arra törekedni, hogy az emberek éljenek ezzel a lehetőséggel.
     
    Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat korábban létrehozta az egészségfejlesztési intézetet, amely a kisgyermekekkel, a szociális ellátással foglalkozókat kapcsolta egy rendszerbe, minden kisiskolás egy komplex szűrővizsgálaton esik át. Ezt a folyamatot egészítik ki az aktív korúakra és az időskorúakra, ezt szolgálja ez a tanösvény is.
     
    Sárhegyi Zoltán, a területet kezelő Északerdő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke úgy fogalmazott: örültek a kezdeményezésnek, az erdészet munkatársai számtalan munkaórát fektettek abba, hogy a tanösvény elkészüljön, kezdve a koncepció kidolgozásától a tervezésen keresztül a megvalósításig. A társaság pénzt is biztosított ehhez.
     
    A tanösvényen egy másfél kilométer hosszú, 55 méter szintkülönbségű rövid túrán és egy három kilométer hosszú, 120 méter szintkülönbségű hosszú túrán mehetnek végig a gyógyuló betegek.

    MTI Fotó: Vajda János

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Gyereknap az Egri Termál- és Strandfürdőben

    Gyereknap az Egri Termál- és Strandfürdőben


    Tölts egy fergeteges napot az Egri Termál- és Strandfürdőben!

    14 éven aluliaknak május 27-én, vásárnap ingyenes a belépés!

    2018. május 27. vasárnap, 9:00–19:00

    Petőfi tér 2., Eger, 3300

    FACEBOOK ESEMÉNY

    Egri Termál- és Strandfürdő - Hivatalos oldal

    Tovább

  • Megnyílt a Csillagok háborúja kiállítás a Máraiban

    Megnyílt a Csillagok háborúja kiállítás a Máraiban


    Csillagok háborúja kiállítás nyílt a Márai Központban kedden. Szabó István makettjei mellett filmes relikviák, plakátok és korabeli képregények is várják a látogatókat egy héten át.


    Fotó: Veres Viktor

    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • Híradó – 2018.05.22.

    Híradó – 2018.05.22.

    http://tveger.hu/media/video/180522_Hirado.mp4

    Tovább

  • Megnyílt a Csillagok háborúja kiállítás

    Megnyílt a Csillagok háborúja kiállítás

    Csillagok háborúja kiállítás nyílt a Márai Központban kedden. Szabó István makettjei mellett filmes relikviák, plakátok és korabeli képregények is várják a látogatókat egy héten át.

    Tovább

  • Közepes az idei epertermés

    Közepes az idei epertermés


    Közepesnek mondják a hazai termelők az idei epertermést. Napsütésből volt elég, de sokfelé kevés volt eső, így nem nőttek meg az eperszemek.

    Egyre inkább divatba jönnek a „Szedd Magad!” akciók, aki magának szedi biztos, hogy friss gyümölcsöt visz haza, ráadásul a gazdáknak is segítség, mert egyre nehezebben találnak idénymunkásokat.

    Percek alatt szedtek tele egy ládát eperrel a gyerekek Pilisvörösvár határában. Az édesanya azt mondta: most először vettek részt a „Szedd magad!” akcióban, és nagyon örül, hogy a kicsik ennyire élvezték. Mások azt mondták: kényelmesebb lenne megvenni az epret a boltban, de a szüret minden évben egy közös program a barátokkal.

    Závoczki József több mint 25 éve foglalkozik eperrel. Azt mondta, a kéthektárnyi területet családjával együtt műveli. A szüretre viszont nem talál munkaerőt, ezért hirdette meg a „Szedd magad!” akciót. Most úgy számol, hogy összesen mintegy három tonna epret tud értékesíteni hektáronként.

    Zalaegerszegen 16 idénymunkás dolgozik a Híradóban bemutatott szamócaültetvényen. A termés többségét Budapesten értékesítik, de jut belőle más nagyvárosokba is. Sipos Attila tulajdonos azt mondta: egyre nehezebb munkaerőt találni a mezőgazdaságban, ezért van, amikor teljesítmény után fizet.

    Az egyik szolnoki őstermelő azt mondta: az öntözőrendszer ellenére nem kapott elég csapadékot idén az eper, ezért kisebbek a bogyók. Pozderka István szerint ez alacsonyan tartja majd az eper árát az egész szezonban.

    Aki közvetlenül a termelőtől veszi a magyar epret, annak kilónként 500 forinttól kezdődő árakkal kell számolni. Az üzletekben azonban akár 1000 forintot is elkérhetnek érte.

    forrás: M1 Híradó


    Tovább

  • Felborult egy kamion

    Felborult egy kamion

    Felborult egy sódert szállító kamion kedd délután a Berva-lakótelep mellett. Eddig ismeretlen okokból történt a baleset, amelyet az Egri rendőrkapitányság vizsgál. Személyi sérülés nem történt, az útszakaszon több órán át teljes lezárás volt érvényben.

    Tovább

  • Május 22. a Magyar Természet Napja

    Május 22. a Magyar Természet Napja


    A három hazai legnagyobb civil szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország –  még 2014 decemberének közepén aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét.

    A célok között szerepelt a Magyar Természet Napjának megalapítása, mellyel a hazai természeti értékeink fontosságára kívánják felhívni a figyelmet.

    A választás május 22-re esett, mely világszerte a biológiai sokféleség világnapja is egyben.

    A kitüntetett nap a természeti értékeink iránti tiszteletet szimbolizálja, amelyen mindannyiunk közös kincsét, és jólétünk zálogát ünnepeljük: a természetet.

    Gyakran esünk abba a hibába, hogy a természetet azonosítjuk egy szép idős fával, egy kellemes vizű tóval, egy aranyos állattal, a hétvégi kirándulással vagy horgászattal. Mindez valóban fontos, és a rekreációs értéket nem szabad lebecsülni, de amikor természetről beszélünk, ennél sokkal többről van szó.

    A hamisítatlan „Pannon” tájak, a mezők, ártéri gyümölcsösök, széles rónaságok, legelők, szántóföldek, a gazdag élővilággal büszkélkedő erdeink és vizeink, dombjaink és völgyeink nem csupán a rendszeres természetjárók számára jelentenek értékeket.

    Hazánk védett területei, nemzeti parkjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékeket: állatokat, növényeket, életközösségeket őriznek. A Kárpát-medence egyedi viszonyai miatt sok faj európai állományának is meghatározó részét őrizhetjük meg mi az utókornak. A természet védelme nem csak ezen értékek megőrzése miatt fontos.

    Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse a termőföld

    A különleges hazai éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő évszázados földművelési hagyományok lehetővé teszik egészséges élelmiszerek termelését. Folyóink, tavaink és hévizeink megannyi növény és állat otthona, amelyek ha emberi behatástól mentesek, természetes körfolyamat részeként fenntartják az élőhelyek egészségét, tisztaságát. Ez éppúgy részét képezi az országunk gazdaságának, mint a természet egyéb adományai.

    bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: Sokszínű Vidék

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!