Tüntettek a diákok

Tüntettek a diákok

Egri Ügyek hírcsatorna - Egri Ügyek hírcsatorna - 2018. február 23. péntek
Nem tanítási időben de a tanításról

Tovább

  • Három uszoda a Fürdőnegyedben

    Három uszoda a Fürdőnegyedben

    "Eger városától elválaszthatatlan értékek a termálvizek, a fürdőkultúra és a vizes sportágak jelenléte. A termálfürdő, mint hivatalos gyógyhely turisztikai vonzereje mellett vitathatatlanok az egriek évszázados múltra visszatekintő úszó és vízilabda sportágakban elért kiemelkedő sikerei.

    Az akcióterület része Eger legnagyobb egybefüggő zöldterülete, a város parkja, az Érsekkert. Az itt található a fürdőnegyed jelentős gyógyturisztikai potenciállal rendelkezik. Az 1932‐ben létesített, és a rendszerváltás óta több ütemben fejlesztett Termál‐ és Strandfürdő területén található a XVI. században épített Török Fürdő. Az akcióterületen található Eger sportcentruma a városi stadionnal és a Kemény Ferenc körcsarnokkal.

    illusztráció

    A környéken több gyógyszálloda és vendéglátóhely működik. A fürdőtől északra található a Bitskey Aladár uszoda – amely 1998‐2000 között épült fel Makovecz Imre tervei alapján – valamint az 1925‐ben létesített, mára már igen leromlott állapotú Bárány István Uszoda, melynek legfőbb értéke a forrásokra telepített szabadtéri medence.

    Az akció keretén belül három fő fejlesztési irány különíthető el:

    1. Gyógy‐, és termálvízhez kapcsolódó turisztikai célú fejlesztések: Az 1995‐2005 között megvalósult fürdőkörnyék fejlesztések folytatása, vendéglátóhelyek, szállodák fejlesztése.

    2. Vízi sportoláshoz köthető fejlesztések: a Bárány uszoda újjáépítésével valamint a rendelkezésre álló önkormányzati illetve kis részben magánterületek felhasználásával egy regionális vízilabda és úszó központ (Nemzeti Vízilabda és Úszó Központ) kialakítása. A megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása mellett a város kiváló oktatási‐nevelési és sportszakmai háttérrel rendelkezik egy ilyen központ kihasználásához.

    3. Aktív kikapcsolódást szolgáló fejlesztések: az Érsekkert megújítása és a városi sportcentrum fejlesztése.” – ITS



    Ahogy fentebb látható, elég komoly tervek vannak a fürdőnegyed bővítésére. A Bárány uszoda felújítása régi történet, el is indult már a munka.

    Az ATP2-ben említett Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont ötlete viszont új – legalábbis mi még nem hallottunk róla korábban. Az elképzelés nagyon jó, Eger vízilabda csapata a legjobbak közt van, vizünk mint a tenger, aligha lenne jobb helye az országban egy ilyen központnak mint Eger fürdőnegyedében. Külön klassz a harmadik uszoda terve, a Bitskey ugyanis első ránézésre is túlzsúfolt. Rengeteg bérlője van, a lakosság részére csak pár hossz szokott használható lenni.

    Mindezt úgy, hogy a Bárány uszoda mellett a strand sportmedencéje is próbál egyébként tehermentesíteni a háttérben. Ahogy a mellékelt példa mutatja, nem annyira sikerül neki, bőven elférne egy harmadik uszoda is a városban. Nem kell csilli-villi, egy funkcióját betöltő, olcsó változat bőven elég lenne erre a célra, aztán, hogy az említett Központ mire használná még ezen felül, nem tudjuk.

    Nem értünk egyet az ATP3 fürdőnegyedi látogatóközpontjával. Lévén, minek? Egy ürességtől pangó irodát tudunk elképzelni, ami méltatlanul foglal el egy tök hangulatos épületet. Nem látjuk sem a szerepét, sem az indokoltságát egy ilyen központnak, de, ha mindenképp szeretnének egyet Egerbe, akkor gyúrják össze valami más fejlesztéssel és rakják egy másik épületbe. Az egykori tüdőgondozóból lehetne vendéglátóhely, szálloda, múzeum, ha nincs benne sugárzás, akár waldorf iskola, annyi jobb szerepet tudnánk neki egy felesleges látogatóközponttól.

    Az ATP5, érsekkerti fejlesztése szimpatikus, még úgy is, hogy sok mindent egyébként nem foglal magában. Szomorú, hogy a széttöredezett sétányokat, illetve a közvilágítást csak ilyen nagy tervekben lehet megvalósítani, ezeknek talán napi feladatnak kéne lenniük, de a futópálya építése már példás ötlet, nagyon sokan használják ilyen célra a parkot, ami így talán még vonzóbb helyszín lehetne.

    Az ATP8 még az egyik nagy barátunk a tervek közül. Amíg volt 1552-es márkájú ásványvize a városnak, azt is szívesen ittuk, valószínűleg ezzel a vízzel sem lennénk másképp. Az Eger-imádatunk viszont csak az egyik ok a megvalósulásra, a másik az a pazarlás, amit most csinál a város. Anélkül hagyjuk ugyanis elfolyni a vizünket, hogy abból bármi hasznunk lenne, pedig ennyire azért nem vet fel minket a pénz. Támogatjuk hát, hogy zárják palackba a kincsünket, hát még ha, ezt a palackozási folyamatot meg is nézhetjük a látványpalackozóban, mi a magunk részéről leírhatatlanul elégedettek leszünk.

    eger.hu / egrinapok.hu / 2015

    Tovább

  • Érseki Könyvtár-bemutató 1976-ból

    Érseki Könyvtár-bemutató 1976-ból

    Érdekes dolgokra lehet bukkanni néha a Youtubeon, az előbb például A Híres magyar könyvtárak ismeretterjesztő sorozat első-második része jött velünk szembe.

    Ez azért érdekes, mert ebben éppen az egri Érseki Könyvtárat mutatták be. Részben. Másik részben meg a Debreceni Református Könyvtárat.

    Mindezt abból az időből, amikor még a Cívisváros főterén is több fa állt, na meg, amikor még a mi Széchenyi utcánkon is tejivó volt a mostani étterem helyén.


    Retró hangulatban látókörbővítő élményre vágyóknak videó alább. (Az egri rész a 35. perctől indul, akit csak az érdekel, ide kattintva egyből onnan nézheti a videót)

    # # #



    Ismeretterjesztő filmsorozat, 1976 / youtube

    A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának anyagát Keresztury Dezső és Dr. Király László igazgató,
    az Egri Érseki Könyvtár gyűjteményét Dr. Kádár László egri érsek,
    Dr. Antalóczy Lajos főkönyvtáros mutatja be, műsorvezető: Dr. Tarján Tamás.

    Szerkesztő: Hauserné Borus Rózsa
    Operatőrök: Mezei István, Király Péter, Mihók Barna
    Rendező: Czigány Tamás



    egrinpok,hu nyomán

    Tovább

  • Húsvéti népszokások

    Húsvéti népszokások

    Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkeni.

    A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.

    Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások írásának legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat.

    Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.

    Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.

    A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

    Komatálküldés

    A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

    A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.

    Húsvétolás Magyarországon

    A nagypéntekhez kapcsolódó tisztítási-tisztulási rituálé szokása igen korai időkre vezethető vissza. A szokások tájegységenként változtak a patakban történő fürdéstől kezdve egészen a porta rituális felsepréséig amely mindig a házzal ellentétes irányban történt. Göcsejben a gazda, vagy gazdaasszony kora hajnalban meztelenül, pálcával a kezében körülfutotta a házat, miközben ezt mondta: Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!? A mai ember számára egy kis magyarázat szükséges e tisztítási eljáráshoz: azért zavarták a füstös kémény felé az ártó dolgokat, mert hajdanában nagypénteken, Krisztus halálának emlékére kioltották a tüzet, akinél mégis égve maradt, az megérdemelte, hogy rászabaduljon a rontás. Húsvét napja a magyarságnál dologtiltó nap. Hajnalán vagy estéjén többfelé szokásos volt a határkerülés, melynek módja a következő volt : a férfiak a templom előtt gyülekeztek és bejárták a falu határát. A határjárás alatt zajongva, kereplőzve sőt, helyenként lövöldözve és időnként beszédeket mondva űzték el a gonoszt a határból.

    Húsvét ünnepének étrendje is jellegzetes, az ún. szimbólum ételek. Első a bárány, a zsidóság Egyiptomból való menekülésének emlékére. Másik eledel a tojás, az élet ősi szimbóluma, mely a kereszténységnél új tartalmat kapva, a feltámadás jelképe lett. Újabb keletű húsvéti étel a sonka és a kalács.

    A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, mely szerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték és nem meglocsolták a lányokat. A szokás folyamatosan szelídült. A XVIII. századi erdélyi leírások már csak vedrekkel való öntözésről tudósítanak. A tojásadás szokásának keletkezésére utaló adat nem áll rendelkezésre, tény, hogy a XVIII. században már nem csak a locsolásért járt, hanem egyébként is ajándékozták. A tojás hímzése, megírásának szokása is kialakult már ekkorra, de nem mindig cifrázták meg valamennyi tojást, sok esetben csak a kedves kapott hímest.

    Végezetül essen szó a nagy húsvéti rejtélyről : Hogy került a nyúl a húsvéti kosárba?

    A húsvéti nyúlnak semmi nyoma népünk hagyományaiban nem is lehet mivel német eredetű szokásról van szó és ott is csak a XIX. században terjedt el. Kialakulását feltehetően félreértés okozta. A XVI. században a német földesuraknál a nép kötelező húsvéti szolgáltatása a gyöngytyúk volt, tojásaival együtt. E jószág német neve Haselhuhn, amit sok helyen rövidítve, csak Hasl- ként emlegettek, és szokás lett párhuzamot vonni a Hasl és a húsvét között. Más német uraknál viszont nem gyöngytyúk, hanem nyúl volt az ajándékozás tárgya és itt kezdődött a kavarodás, mivel a nyúl német neve Hase. Innen már csak össze kell kapcsolnunk a két, azonos időponthoz és majdnem azonos névvel rendelkező szokást és megkapjuk a végeredményt: a tojást tojó nyulat! A magyarság gyorsan egy rigmust is költött a nevezetes eseményhez, amely így szól:
    Tarka- barka kis nyulacska
    Hogy lehettél ilyen csacska
    Tyúk módjára fészket rakva
    Tojást tojtál húsvét napra.

    Húsvéti szimbólumok

    Tojás a sírban

    Hazánkban már avrkori tehát honfoglalás előtti sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.

    Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal , mint valami labdákkal vagy golyókkal játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig húsvét után, Szentháromság vasárnapján a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon a leány leendő nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnőjének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás.

    A húsvéti, illetve hímes tojás így a húsvéti hagyomány egyik legerősebb összetevője. Díszítése főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, amikor a tojáshímzés népi iparművészei húsvétkor értékesítik mesterien díszített, a hagyományos mintakincsből merítő, de a mai ízlésnek is megfelelni igyekvő műveiket. Divat lett, hogy a díszítés egyszerű, nagy hagyományú technikáit különböző tanfolyamokon, művelődési házakban, iskolákban, múzeumokban sajátítják el az emberek.

    Barkaág a lakásban

    A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.

    illusztráció

    Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat mint a tavasz hírnökével , akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a főleg német földön honos szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna.

    Európa északi pereméhez közeledve a barka sem nyílik ki virágvasárnapra. Így aztán például a Lengyelország északi vidékein lakók asszonyai száraz virágokat dolgoznak az ágakra, s ezeket a nemegyszer méteres palmynak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd őrzik meg megszentelve otthonaikban.

    Csibe, bárány és nyúl

    A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelőtt sokak élménye lehetett, míg napjainkban, amikor a reprodukció feladatát a ?csirkegyárak? vették át, a kikelő vagy naposcsibe hovatovább egzotikumként jelenik meg. A tojásból kikelő kiscsirke vagy más madár is szerepel az üdvözlőlapokon. Gyakran kosárban ülve ? hiszen a kotlós a keltetőgépek kora előtt kosáron ülve költött ?, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt ?tojástestvérek??re, vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, csirke is, vagy a kotlóst és csibéit ábrázoló életkép.

    Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak.

    A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
    Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a ?nyuszi hozza? a húsvéti ajándékot, amit ? ahol csak mód van rá ? a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

    Kosárban vagy terítőn

    A húsvéti ? díszített vagy csak festett, esetleg díszítetlen, ám esztétikus környezetben elhelyezett ? tojás máig a húsvéti levelezőlapok fő témája. Ritkán szerepel azonban egymagában. Dekorációként gyakran szolgál mellette a népművészet más alkotása: kendő, terítő, kézimunka, sőt festett bútor is. Kosárkába helyezve nemcsak jól mutat, hanem így van természetes közegében ? a mai tojástartók bevezetése előtt abban volt a helye ?, s ez olykor kifejezetten arra a kosárra emlékeztet, amelyben az ételeket szokták vinni megszenteltetni.

    A nyuszi és a húsvéti bárány is megjelenik a levelezőlapokon, ez utóbbi ritkábban. A húsvéti nyúl elsősorban az édesipart hódította meg: a legtöbb húsvéti ajándék csemege nyuszi alakú. De a levelezőlapokon is megtaláljuk tojásfestő, tojáshozó nyúlként, sőt ? akárcsak valami kotlóst ? a tojásokon ülve a tojásoskosárka tetején.

    A húsvéti népszokások közül a locsolkodás, cseh és szlovák levelezőlapokon a fűzvesszőből font korbáccsal vagy virgáccsal való megveregetés (ez a szokás a hazai szlovákok körében is dívik) vidám jelenetei is megjelennek a lapokon, sőt a zenészek is, annak a szokásnak az emlékére, hogy ilyenkor a muzsikusok házról házra jártak.

    Számos húsvéti levelezőlap ábrázolja Krisztus kínszenvedésének egy-egy jelenetét. Az utolsó vacsora, a keresztút jelenetei, Krisztus a kereszten, levétel a keresztről, a Pietá, a sírbatétel és a sírban fekvő Krisztus, majd a feltámadás, sőt a mennybemenetel jelenetei is szerepelnek húsvéti lapokon.
    A húsvéti szertartások világára utal a kereplő ábrázolása. Minthogy nagycsütörtökön ?a harangok Rómába mennek?, a szenvedés idején kereplővel helyettesítik azok csengését, bongását. Így jelenik meg a lapokon mind a kereplő, mind pedig a ? feltámadási szertartásra megszólaló ? harang. A nagyszombati tűzszentelés után meggyúló húsvéti gyertya is szerepel egy-egy lapon.

    forrás: regvoltkepek.hu

    Tovább

  • Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja

    Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja

    Magyarországon február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja, erről és az ezzel kapcsolatos megemlékezésről 2000. június 13-án döntött az Országgyűlés. 

    A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben megrendezik az emlékünnepségeket, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

    1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A politikus letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt.

    A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak.

    1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
    illusztráció - fotó: MTI

    Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ számos pontján emlékművet állítottak a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak Prágától Budapesten át Washingtonig.

    Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma eléri az egymilliót, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.

    Járadék az áldozatoknak

    • A magyar kormány 2013. január 1-jével 50 százalékkal emelte a kommunizmus áldozatainak juttatását.
    • 2014-ben további 50 százalékkal emelkedik az érintettek juttatása a 2012. évben folyósított életjáradék-alapot figyelembe véve.
    • A kormány a 2014-es költségvetés tartalékából 184 millió forinttal járul hozzá a kommunizmus áldozatai emlékmúzeumának létrehozásához.

    forrás: metropol.hu

    Tovább

  • Margó – 2018.02.24.

    Margó – 2018.02.24.

    Emberi tragédia – Bemutató a színházban Pátkai Rozina Quintet – Koncert a Forrásban Kiállítás – A mezőszemerei művésztelep összeállítása Lőkös István – Díjat kapott a nyugalmazott professzor

    Tovább

  • Híradás plusz – 2018.02.24.

    Híradás plusz – 2018.02.24.

    http://tveger.hu/media/video/180224_Hir+.mp4

    Tovább

  • Hamarosan panorámalifttel is feljuthatunk az egri várba

    Hamarosan panorámalifttel is feljuthatunk az egri várba


    A Dobó István Vármúzeum számára “újabb attrakciót” létesítenek Egerben, azaz panorámalift épülhet az egri várban.

    Az elképzelések szerint a Dobó utca 30-as szám alatti ingatlanból vezetne fel a lift a a Dobó bástyába.

    A lift kettős célt szolgál majd Nyitrai Zsolt szerint: egyrészt új élménnyel, különleges panorámával gazdagítja a várost, másrészt az akadálymentesített lifttel a mozgáskorlátozottak is könnyebben, gyorsabban juthatnak fel a várba.

    Forrás: MTI

    Tovább

  • Eger már 12. alkalommal csatlakozott az Idegenvezetők Világnapjához!

    Eger már 12. alkalommal csatlakozott az Idegenvezetők Világnapjához!


    "Eger a sokcsillagos élmény", de központban a hős egri nők. Emlékezve arra, hogy 2018-ban lesz 50 éve, hogy Várkonyi Zoltán megfilmesítette az Egri Csillagokat!

    Az idegenvezetők felajánlásával, ingyenes városnézéseken vehettek részt az érdeklődők különböző időpontokban:






    Fotó: Víg Lajos

    Tovább

  • Célegyenesbe érkezett az Egri Törvényszék felújítása

    Célegyenesbe érkezett az Egri Törvényszék felújítása


    A több mint 100 éves épület teljes egészében megújult az elmúlt 2 évben és egy új résszel is bővült az intézmény. A beruházás az Országos Bírósági Hivatal segítségével 3.5 milliárd forintból valósul meg.



    Forrás: TV Eger

    Tovább

  • A Verőszala Eger egyik híres pincesora a történelmi Rác hóstyában, a Szala-patak völgyében

    A Verőszala Eger egyik híres pincesora a történelmi Rác hóstyában, a Szala-patak völgyében


    Az árok délnyugatra néző napos oldala a Verőszala, északkelet felé néző oldala az Árnyékszala nevet kapta.

    Eger északnyugati részén, a középkori városfalon kívül húzódik a Szala-patak völgye. Egykor itt, a mai Ráckapu téren volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc kapunak, utóbb Rác kapunak. A Ráckapu térről nyílik a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora.

    A délkelet-északnyugat irányú vízfolyás mindkét partján tufába vájt pincék sorakoznak a házak mögött Verőszala és Árnyékszala néven. A két elnevezés az árok napsütötte és árnyékos oldalára utal: hajdan a napsugárzást élvező, „naptól vert” déli-délnyugati lejtőket nevezték „verő”-nek.

    Tovább

Szerzői jogok: Agria.hu. Minden jog fenntartva!